Népszava, 1970. március (98. évfolyam, 51–75. sz.)

1970-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK Péter János látogatása­­ Potsdamban­­ Péter János külügymi­niszter, aki hivatalos lá­togatáson a Német De­mokratikus Köztársaság­ban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykö­vete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykö­vet társaságában megte­kintette a potsdami Ceci­lienhof kastélyt, a törté­nelmi jelentőségű pots­dami megállapodás alá­írásának színhelyét. Péter Jánost a Ceci­lienhof kastélyban Her­bert Puchert, Potsdam megye tanácsának elnö­ke üdvözölte. Délután Berlinben vá­rosnézés szerepelt a prog­ramon. Este dr. Nagy La­jos berlini magyar nagy­követ a magyar külügy­miniszter tiszteletére fo­gadást adott. A fogadáson megje­lent: Herman Axen, az NSZEP PB póttagja, a Központi Bizottság titká­ra, dr. Kurt Fichtner, az NDK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Ot­to Winter külügyminisz­ter, dr. Erich Haase anyaggazdálkodási mi­niszter, Oskar Fischer külügyminiszter-helyet­tes, Ilsabe Neisener kül­gazdasági miniszterhe­lyettes és dr. Herbert Plaschke, az NDK buda­pesti nagykövete. A diplomáciai testület doyenjével, Abraszimov szovjet nagykövettel az élen, jelen voltak az NDK-ban akkreditált dip­lomáciai testület képvise­lői. Napirenden: az ifjúsággal foglalkozó párthatározat Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Szerdán összeült a Ma­gyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség központi bi­zottsága. A tanácskozá­son — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — két téma került napirendre: megvi­tatták az ifjúsággal fog­lalkozó párthatározatból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk felszabadulásának negyed­­százados évfordulójáról. Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának el­ső titkára elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP központi bi­zottsága február 18—19. ülésén behatóan elemezte az ifjúság világnézeti, po­litikai, erkölcsi­­fejlődését­, a fiatalok megváltozott életkörülményeit, értékel­te a KISZ tevékenységét s meghatározta a jövő feladatait. Ebből követke­zően az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb teen­dője, hogy kritikus vizs­gálat tárgyává tegye esz­mei-politikai nevelőmun­­kájának hatékonyságát, s arra törekedjék, hogy te­vékenységével mind job­ban szolgálja tagjainak kommunista nevelését. Gyakran éri az a vád az ifjúsági mozgalmat — mondotta Méhes Lajos —, hogy nem mindig fontos, s főként nem elég vonzó tervek valóraváltásában kérik a fiatalok segítsé­gét. Vitatható álláspont, hiszen ezt a vélekedést cáfolja az a gazdag, sok­oldalú tevékenység, amely — a különböző politikai akcióktól a népgazdaság­ban kamatozó védnöksé­gekig, a versenymozgal­mak szervezésétől a tu­dományos diákköri konfe­renciákig — mind azt cé­lozza, hogy ne formális, hanem fontos feladatok végrehajtásában kérjék az ifjúság részvételét. Igaz viszont, hogy ha a törek­vések helyességéhez nem is férhet kétség, a végre­hajtásban még akad for­malitás, s küzdeni kell az itt-ott meglevő bürokrá­­cia ellen is. A központi bizottság első titkára részletesen elemezte a KISZ-en be­lüli demokratizmus hely­zetét, vizsgálva, hogy va­lóban megvannak-e azok a vitafórumok, ahol az ifjúság tömegei szót kér­hetnek s véleményükkel formálhatják a különböző döntéseket. Foglalkozott a KISZ nevelő tevékenysé­gével, s rámutatott: a KISZ ifjúsági szervezet, s ennek tükröződnie kell munkastílusában, hangvé­telében, módszereiben. Abból azonban, hogy a KISZ az ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete, még nem következik, hogy kizárólagos szerepe van az ifjúság nevelésében. A különböző szervek, szer­vezetek között hiányzik a céltudatos, összehangolt munka, sőt kormányszin­ten sincs olyan szerv, amely összefogná, ellen­őrizné az ifjúság nevelé­sével kapcsolatos kérdé­seket. Sürgető teendő, hogy a mainál körülhatá­­roltabban fogalmazzák meg azokat a feladatokat, amelyek a KISZ-re, s azokat, amelyek az egyéb állami és társadalmi szer­vekre várnak az ifjúság nevelésében. Az MSZMP Központi Bizottsága a KISZ szá­mára elsősorban eszmei, politikai útmutatást adott. A feladatok egyik legfon­tosabb­ja: erősíteni kell a KISZ politikai jellegét. Jobban meg kell becsül­ni a KISZ kommunista magját, a több mint száz­ezer tagot számláló aktí­vagárdát, s — a mércét emelve — fokozni kell a KISZ-tagokkal szemben támasztott követelménye­ket. A KISZ-munka során az eddiginél jobban figye­lembe kell venni az ifjú­ság különféle korosztá­lyainak, rétegeinek sajá­tos helyzetét, eltérő ta­pasztalatait és igényeit, valamint azt, hogy az if­júság egyik része még tanul, másik része pedig már a termelőmunka és a társadalmi élet cselek­vő részese. Méhes Lajos végezetül kifejtette: a párt Köz­ponti Bizottságának hatá­rozata hosszabb távra szól, útmutatásainak meg­valósítása nem jelenthet kampánymunkát. Bizo­nyos, hogy számíthatunk a társadalom széles körű segítségére, de ne feled­jük: a munka java ránk vár. A referátumot vita kö­vette, a felszólalók között kifejtette véleményét Aczél György, a Központi Bizottság titkára is. A KISZ központi bizottsága végezetül határozatban rögzítette az MSZMP KB állásfoglalásából adódó feladatait. Ezután a központi bi­zottság megemlékezett ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulójáról. Ri­­bánszki Róbert, a KISZ kb titkára méltatta az el­telt negyedszázad ered­ményeit. (MTI) A magyar—bolgár együttműködési bizottság ülése Szerda délelőtt a Par­lamentben megkezdődött a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki ,tudomá­nyos együttműködési bi­zottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró An­tal és Ivan Mihajlov mi­niszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó ülé­sen részt vesz Vaszil Bog­danov, Bulgária budapes­ti nagykövete is. (MTI) Sztrájk Genovában Olaszországban még ma sem alakult meg a négy­párti „középbal” kormány s a néptömegek máris egyértelműen kifejezésre juttatják szembenállásu­kat e politikai formulá­val. Kedden Rómában, Livornóban, Materában és más kisebb városokban voltak sztrájkok és kor­mányellenes tüntetések. Szerdán egész Genovát megbénította az általános sztrájk. OLDAL Műkedvelők és hivatásosok.................2 Helytállás föld alatt és föld felett • • 3 A szakszervezetek a szocializmusért 3 Labdarúgó-rejtvénypályázat a VB-re 6 A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából A Szovjetunióban megkezdődtek a magyar kultúra napjai Hável József, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunióban szer­dán megkezdődtek a ma­gyar kulturális napok. Ebből az alkalomból dísz­be öltözött a Kreml kong­resszusi palotája — a nyi­tóünnepség színhelye. Magyar és szovjet zász­lók ékesítették a hatezer személyt befogadó, impo­záns termet, méteres be­tűkből összeállított felirat hirdette az örök és meg­bonthatatlan szovjet— magyar barátságot. Hosszan tartó taps fo­gadta a vörös szegfűcso­korral színpadra lépő magyar vendégeket: Ilku Pál művelődésügyi mi­nisztert és a magyar kul­turális delegáció tagjait, Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövetet, va­lamint a vendéglátókat, Jekatyerina Furceva mű­velődésügyi minisztert és más kimagasló szovjet kulturális személyisége­ket. A kormánypáholyban az ünnepi est vendégei között foglalt helyet Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB póttagja, a KB titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. A szovjet—magyar ba­rátságot lelkesen ünnep­lő moszkvai közönség tapsviharának elülte után Furceva asszony meleg szavakkal köszöntötte a magyar delegáció vezető­jét és tagjait, valamint a magyar kultúra nagykö­veteit, a kulturális napo­kon fellépő magyar mű­vészeket. Furceva miniszterasz­­szony hangsúlyozta a ma­gyar művészeti esemény­­sorozatnak azt a jelentő­ségét, hogy a szovjet nép a magyar néppel együtt ünnepli meg méltóképpen Magyarország felszabadu­lásának negyedszázados évfordulóját. Kiemelte, a jubileum ünnepi fényét csak növeli, hogy időben egybeesik az egész embe­riség nagy ünnepével, a Lenin-centenáriummal. Külön rámutatott arra, hogy a szovjet nép ismeri és nagyra értékeli a ma­gyar kultúra alkotásait. A miniszterasszony be­vezető szavait követően Ilku Pál mondott beszé­det. A miniszter hangsúlyoz­ta: az elmúlt 25 év alatt pártunk vezetésével, min­denekelőtt a felszabadító Szovjetunió és a testvéri országok támogatásával gyökeresen átalakítottuk a társadalmi viszonyokat, s a népgazdaság és a kultú­ra fejlődésében is jelentős sikereket értünk el. A magyar nép hálás a szov­jet népnek és a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak azért is, mert a szo­cializmus felé tartó útján politikailag és gazdasági­lag mindenben segítőnk és támaszunk volt, s reá támaszkodhattunk függet­lenségünk védelmében, építőmunkánk zavartalan­ságának biztosításában is. Az SZKP és az MSZMP azonos nézeteket vall a nemzetközi élet minden kérdésének, a kommunis­ta és munkáspártok vi­szonyának, a rájuk háruló feladatoknak a megítélé­sében, s ez a nézetazo­nosság azt is biztosítja, hogy a két ország kap­csolatai minden területen eredményesen fejlődjenek és mélyüljenek. A továbbiakban Ilku Pál forró köszönetet mon­dott mindazoknak, akik lehetővé tették a magyar kultúra napjainak meg­rendezését a testvéri Szovjetunióban. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Állami Népi Együttes mutatta be nagy sikerű műsorát a moszk­vai közönségnek. A szovjet fővárosban zajló ünnepséggel egy idő­ben tartotta meg első elő­adását Leningrádban a Nemzeti Színház együtte­se, amely a következő tíz nap során három da­rabot mutat be a szovjet közönségnek. A kulturális napok keretében két ki­állítás is nyílt szerdán.­­ A tegnapi nap folyamán egyébként baráti találko­zót tartott Furceva, a Szovjetunió művelődés­­ügyi minisztere és Ilku Pál magyar művelődés­­ügyi miniszter. Megvitat­ták a két ország közötti kulturális együttműködés továbbfejlesztésének kér­déseit. A megbeszélést meleg, baráti légkör jel­lemezte. Dzsiddában tanácskoznak az iszlám országok külügyminiszterei Mahmud Riad egyipto­mi külügyminiszter az isz­lám országok külügymi­nisztereinek dzsiddai ér­tekezletén elhangzott fel­szólalásában kijelentette: az a fajta közel-keleti bé­ke, amelyet az Egyesült Államok szeretne, „a rossz győzelmét jelentené a jó fölött ”. A közel-kele­ti helyzetet áttekintve, Riad megállapította, hogy amerikai segítség nélkül Tel Aviv nem lenne képes agresszív cselekményeinek folytatására. A körülmé­nyek kényszerítő hatására az EAK növeli hadsere­gét, fokozza fegyveres erőinek harci készségét. A mohamedán országok és Izrael diplomáciai kap­csolatainak megszakítását követelte Abdallah Szudá­ni külügyminiszter a kül­ügyminiszteri értekezle­ten. A külügyminiszter felszólalásában állást fog­lalt amellett is, hogy az arab világot teljes egészé­ben mentesítsék az Egye­sült Államok befolyásától. A hétfőn kezdődött ta­nácskozáson 22 iszlám ország vesz részt, hárman megfigyelőt küldtek, míg Szíria, Irak, Csád, Jemen és Mali távol maradt az értekezlettől. Elutazott a magyar küldöttség a nemzetközi Vietnam-konferenciára Budapestről Stockholm­ba utazott szerda délelőtt a magyar békemozgalom nyolctagú küldöttsége, amely dr. Réczei László professzornak, az Orszá­gos Béketanács elnökhe­lyettesének vezetésével részt vesz a nemzetközi Vietnam-konferencia ötö­dik tanácskozásán. A Ferihegyi repülőté­ren adott sajtónyilatkoza­tában a delegáció vezető­­­je elmondta,hogy az egész indokínai térség nyugal­­­mát felkorbácsoló és­ egy új világháború veszélyét is magában hordozó viet­nami helyzet kapcsán ar­ról tárgyal majd a stock­holmi konferencia, milyen politikai akciók segítették és segíthetik ezután az amerikai agressziótól szen­vedő vietnami népet, ho­gyan vállalhat részt az emberiség jobbik fele a sok pusztítást és nélkülö­zést elszenvedett vietna­mi nép támogatásából, a országnak a háború utáni újjáépítéséből. (MTI) Gyors ütemben fejlesztik a bútorgyártást Nagy Józsefné könnyűipari miniszter a távlati tervekről A bútoripar távlati fej­lesztési tervét ismertette tegnap délelőtt Nagy Jó­zsefné könnyűipari mi­niszter a lapok munka­társaival. Bevezetőül el­mondta: a bútoripar a tárca legdinamikusabban fejlődő ága; az elmúlt tíz évben a könnyűipar ter­melése 50, a bútoriparé 100 százalékkal emelke­dett. Ennek köszönhető, hogy az idén már csak­nem négymilliárd forint értékű bútor kerül forga­lomba, s ennek 70 száza­léka modern vonalú. Nagyipari bútorterme­lés a felszabadulás előtt Magyarországon nem volt, s ma is csupán nyolc nagy állami vállalat mű­ködik, amely az összter­melés 41 százalékát adja. A többi bútort 17 tanácsi vállalat és 78 szövetkezet állítja elő. Négyezerhat­­száz kisiparos elsősorban stílbútort készít, részben exportra. Az iparág távlati fej­lesztési tervének kidol­gozásánál figyelembe vet­ték a reáljövedelem emelkedését, a lakásépí­tés ütemét, a népszapo­rulat várható növekedé­sét, s azt is, hogy az 1950- es években született né­pes generáció a negyedik ötéves terv végére már házasodni, berendezkedni kíván. Számításba vették, hogy a termelés idáig nem elégítette ki a tel­jes keresletet, s így a tárca igen nagyarányú fejlesztés tervét terjeszti magasabb szervek, végül ősszel az országgyűlés elé. A terv szerint 1975-ben a kiskereskedelmi forga­lom 6 milliárd forintra emelkedik, tehát öt év alatt 50 százalékkal nö­vekszik, a bútortermelés pedig eléri a 7,5 milliárd forintot A bútoripar je­lenlegi kapacitása 5,4 milliárd forint termelési értéket képvisel, a hiány­zó kapacitást tehát a tervidőszak alatt kell megteremteni. Két nagy bútorgyár építését tervezik a negye­dik ötéves terv időszaká­ra, 6—700 millió forint beruházással. Mátészal­kán évi 300 millió forint értékű lakásbútort ter­melő gyár, Mohácson évi 350 millió forint értékű kárpitosbútort előállító üzem létesül. Több helyütt, például Egerben, Győrben, Csong­­rádon, Székesfehérvárott, Kecskeméten bútorgyári rekonstrukcióra is sor ke­rül. Több vidéki vállalat települ át részlegesen a városok távlati fejlődését biztosító ipari övezetekbe. Ezekben az esetekben is lényegében új gyárak építése kezdődik a többi között Baján, Szegeden, Pécsett, Balassagyarma­ton, Esztergomban, Veszprémben, Jászbe­rényben. Nagy Józsefné végül szólt a megnövekedett termeléshez szükséges alapanyagok biztosításá­nak módjáról, a beépített bútorok termelésének fo­kozásáról, a minőség ja­vításáról, s leszögezte: ha a távlati fejlesztési ter­vet megvalósítjuk, akkor 1975-re a lakosság bútor iránti igényének túlnyo­mó többségét ki tudjá­­ majd elégíteni. te- Szerdán, Vácott felavatták az új városi kórházat, melyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára adott át a város vezetőinek. Az ünnepségen megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Cservenka Ferencné, a Pesti megyei pártbizottság első titkára, Mondok Pál, a megyei tanács vb-elnöke, Padányi Mihály, az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium főcsoportfőnöke és dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. (Jentetics László felvételei)

Next