Népszava, 1970. április (98. évfolyam, 76–100. sz.)

1970-04-01 / 76. szám

Nagy részvéttel temették el Blaha Bélát A rákoskeresztúri teme­tőben kedd délután nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Blaha Bélát, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elhunyt elnö­két. A ravatalnál díszőr­séget álltak a SZOT el­nökségének, a bányász­szakszervezet elnökségé­nek tagjai, a régi harcos­társak. A gyászszertartá­son részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, Kis­házi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csának titkára, Brutyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, dr. Lévár­­di Ferenc nehézipari mi­niszter. Képviseltették magukat az ország szén­­bányászati vállalatai, ott voltak a szakmai szak­­szervezetek vezetői. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a mun­katársak nevében Földvá­ri Aladár, a SZOT alel­­nöke búcsúzott az el­hunyttól. — Blaha Bélától, a munkásembertől,­ a kom­munista vezetőtől búcsú­­­zunk — mondotta —, aki nemcsak harcolni tudott a hatalomért, hanem a munkásosztály hatalomra jutása után hivatott veze­tővé­ nőtt. Harcossága", nyíltsága, melegszí­vűsége igazi emberré, kommunis­tává emelte a szó igazi értelmében. Blaha Bélá­val a szakszervezeti moz­galom egyik önfeláldozó vezetőjét veszítette el. Simon Antal, a bányász­szakszervezet főtitkára a bányásztársadalom nevé­ben búcsúzott Blaha Bé­lától. A párt, a munkás­­osztály -■ ifáriti hűségét idézte. — Harcos életutat hagyott,maga „utáh, s hű­ségével példát­­ mutatott, amelyet .munkásosztá­lyúak a nagy mű­­létre-" .. hozásában,, a szocializmus építésében követ — mon­dotta. A­ sírnál Lőcsei Lajos, az­­ Ózdvidéki Szénbányák igazgatója,"­­a ■ szülőföld kegyeletét és­, tiszteletét tolmácsolta. A gyászszertartás az In­­ternacionálé hangjaival­­ ért­ véget, majd a­­sírt, el­borították a kegyelet vi­rágai. (MTI) Megnyílt Moszkvában a magyar filmfesztivál Művészetünk, kultúránk szovjetunióbeli ünnepé­nek keddi fénypontja a moszkvai magyar film­­fesztivál megnyitása volt A szovjet főváros köz­pontjában levő lenyűgöző arányú Udarnyik film­színház magyar és szov­jet zászlókkal díszített termében Baskalov,­­ a szovjet filmművész szö­vetség első elnökhelyette­se, a nézőközönség lelkes tapsa közepette köszön­tötte a magyar filmdele­­gációt: Kondor Istvánt,a magyar filmtröszt vezér­­igazgatóját, a küldöttség vezetőjét, Juhász Györ­gyöt, a filmszövetség tit­kárát, Máriássy Félix és Hintsch György rendezőt, Dallas Szilvia színművész­­nőt. Az ünnepi beszédek el­hangzása után került sor a fesztivál nyitófilmjé­nek, a „Budapesti ta­vaszinak bemutatójára Máriássy Félix rendező — 1945. tavaszát megidéző filmalkotását, a filmszín­­­házat zsúfolásig megtöltő közönség vagy tetszéssel­­fogadta. A moszkvai, filmfeszti­vállal egyidejűleg Alma- Atában és Novoszibirszk­­ben is magyar filmművé­szeti seregszemle kezdő­dött. A moszkvai filmfeszti­vál programjában 12 já­tékfilm, szerepel. Az újabb filmek közül az „Imposz­torok”, az­ „Egri csilla­,­gok”, az „Isten hozta, őr­nagy úr”, a­ „Kártyavár”, és „A koppányijaga testa-’ mentuma” 'kerül a szovjet közönség elé. A korábbi évek terméseit a „Buda­pesti tavasz”, a „Húsz óra”, az „Így jöttem”, és más filmalkotások képvi­selik. (MTI) operánál Párt*» rtfj. ea., háromnegyed 7). - vígszínház: Tükör (Komb. bérl., 2. sor., S. ea., 7). - Pesti Színház: Egy őrült naplója (7). - Madách Szín­ház: Kaviár és lencse (7). - Madách Kamara Színház: A bolond lány 7). - Thália Színház: A ki ép a harang szól 47). - József Attila Színház: A futópályán (7). - Fővárosi Operettszínház: West Side Story (7). - Állami Bábszín­ház: Jancsi és Juliska (de. 10). - Kis Színpad: Kis mi lesz holnap? (fél 8) - Zene­akadémia: Állami Hangver­senyzenekar. Budapesti Kó­rus (Tavasz) béli. A/H. sor­, fél 84. KOSSUTH RÁDIO 4.30: H. Időj. 4.33: Hajnal­tól­­ reggelig. Közben: 5: H. Iddj. .­.30: Reggeli króni­ka. 5.44: Falurádió. 5: H. Idöj. 6.30: H. Idöj. 6.43: Mű­sor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körm, Idöj. 7.30: Új köny­vek. 8: H. Idöj. 8.05: Szín­ház- és moziműsor. 8.20: Ver­di: A trubadúr. Közben: 9.36: Fiatalok stúdiója. 10: H. Idős. 11.12: Négy Chopin-keringő. 11.30: A Szabó család. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei Koktél. 13.15: Tréfás népdalok, csár­dások. 14: Zongoramuzsika. 14.19: Kóruspódium. 14.32: Vidám operettkettősök. 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak! 35: H. Idej. 15.10: Mai témák — mai dalok. 15.20: Világszín­ház. 16: A világgazda hírei. 16.05: Muzsikáról — fiatalok­nak. 16-32: Schirmer: Fantá­zia trombitára és fúvószene­karra. 16.38: Vlagyimir Ujics Lenin. 16.58: Műsor. 17: H. Idej. 17.05: Külp. figyelő. 17.20: Népi zene. 17.55: Koz­mosz. 18.20: Lehel György ve­zényel. 19: Esti krónika. 19.20: A Rádió Kabarészínháza. 20.30: Könnyűzenei olimpia. I. 21.32: Luxemburg grófja­i (részi). 22: H. Idol. 22.15: Sporthírek. 22.20: Hangver­seny a Dubrovnikból. Közb.: 22.35: Látogatás a Kossuth Könyvkiadóban. 23.42: R. Strauss: Capriccio. 24: Ho­lder. 0.10: Tánczene. PETŐFI RADIO 8.20: Torna. 6.30-tól 8.05-ig azonos a Kossuth adóval. 8.05: Fúvósművek. 8.17: Fe­hér paradicsom a Fekete- Afrikában (Ism.). 8.42: Idő­­jóslás (népdaljáték). 9.32: Je­len időben (Ism.). 10: A zene hullámhosszán. 11.55: Né­hány perc tudomány. 13: Ze- NÉPSZAVA 2 19­70. április 1 SZBT-küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság meghívásá­ra kedden, Nemes Dezső­nek, az MSZMP Politikai Bizottsága,tagjának veze­tésével elutazott Moszk­vába az MSZBT hatta­gú küldöttsége, hogy részt vegyen felszabadu­­lásunk szovjetunióbeli ün­nepségein. Kedden este az MSZBT a szovjet nagykövetség tá­mogatásával, felszabadu­­lásánk 65. évfordulója al­. Kálmárról,­­baratáné-hajót indított Odesszába. A barátság-hajót a Belgrád-rakparti kikötő­­ben Kerkai Andorné, az MSZBT, alelnöke búcsúzt­­atta. Az ünnepélyes bú­­csúztatásért részt vett F J. Tyitov nagykövet is. Felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából az ukrán testvérvárosok Jia­­­ valxi­... látogatásának , yj­. szokásaképpen kedden barátságvonat indult .• Uk­rajnába. Műsorok aescart musorika. 13: H. Időj. 13.03: Haydn- és Mozart-mű­­vek. 13.40: Orvosi tanácsok. 13.45: Időj. és vízállás. 14: Kettőtől - hatig! 18.10: Kis magyar néprajz. 18.15: Dal­las-tánccal a világ körül. 18.52: Villanófényben . . . 19.07: Hanglemezgyűjtőse húsz perce. 19.27: Új könyvek. 19.30: Me­se. 19.30: Nemzetközi gyer­mekkorú*-találkozó gálaest­je. Közb.: 20.25: Esti króni­ka 2. 21.53: Iliász. 23: H. Időj. 23.15: Tánczene. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: táncze­nei koktél. 18.55: Orosz nyelv­tani­ felnőtteknek. 19.10:­ Henryk Szeryng hegedül. 19.35: Hangverseny. 21.30: Smetana operáiból. 22.10: A Rádió IV. dzsessz versen­ye. 22.30: Buxtehude-művek. a. H. Idős. TELEVÍZIÓ 9: A csütörtök (ism.). 16.46: Delta (ism.). 11.05: A kisfil­­mek kedvelőinek (ism.). 18: Hírek. 18.05: Vendégasztal. 18.40: Az Állati­ Operaház balettegy fittese. 18.55: Mese. 19.05: Integrál. 20: Tv­-híradó 20.20: A revizor (vígjáték) 22.25: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 19 és 22.25: Tv-híradó. 19.40: Dok.-műsor Nyitra felszaba­dulásáról. 20.05: A kaktusz virága (szính. közv.). — A Budapesti Táncegyüt­tes két helyen ad ünnepi műsort: április 3-án du. 1 6 órakor­­ Seregélyesen dr.­­Wünnich Ferenc szoborlelep­lezési ünnepélyén, valamint április 4-én, du. 6 órakor Csávoly községben, az új művelődési ház avatásán. KÉT TV-DRÁMA. Vé­szi Endre Don Quijote vagy Don Quijote című drámájának alapötlete ér­dekes és nagy lehetőséget kínál. Az író feltámasztja Cervantes klasszikus hő­sét, a búsképű lovagot, és újabb kalandok, megpró­báltatások elé állítja. Ki­lépteti korából a,,­mába­­vagy­­ inkább az időtlen­ségbe, hiszen a gondolat, a mondanivaló, melyet e játék hordoz, korszerű és mindig érvényes. A hamis sokszor valódibbnak tű­nik az igazinál, a hatalom érdeke szerint kénye-ked­­vére­ megcserélheti a ket­tőt — erről szól a tan­mese, dióhéjban. A filozofikus dráma el­ső, színpadi változatában jobban, érvényesült, mint a képernyőn. Talán a te­­levízió nagyobb realitás­­igértve az oka, talán az, hogy a képsorokra bon­tott történet megértése, az írói gondolat kihámozása a furcsa kalandok közül, túlságosan nagy figyelmet kívánt­­a nézőktől. A XVII. századi hősök é­s a mai kiszólásokkal teli pár­beszédek ellentéte szándé­kos volt, arra utalt­, hogy a téma örök és kortalan, mégis fokozhatta a meg nem értés zavarát, akár­csak a darab­­ bonyolult jelképrendszere, áttételei Dömölky János rende­zése nem segített kibonta­ni, világosabbá tenni a képernyőre­­kevéssé, alkal­mas dráma gondolati tar­talmát. Két igen jó ala­kítás azonban feltétlen el­ismerést érdemel: a ket­tős szerepet játszó Koltay János Don Quijote figu­rája és Szemes Mari élet­teli. Dulctricája. Gosztogyi János Valaki a sötétből cím­ű­­tv-filmje megtörtént esetet dolgoz fel: 38. szemtanú előtt meggyilkoltak egy New York-i lányt. A bűnös kö­zöny, az önző,­ kényelmes be nem avatkozás társa­dalmi és lélektani okait igyekez­ik a­ffi­rm feltárni Sajnos, meglehetősért di­daktikus módon, túlma­­gyarázva. A felsorakozta­tott tanúk vallomásaik­kal az író egy-egy gondo­latát illusztrálják. Mester­kéltek, nincs egyéniségük. A nyilvánvaló következ­tetéseket pedig a darab nem a nézőre bízza, ha­nem az egyik szereplővel mondatja­ ki. Kem­­ere László szaggatott stílusú, színpadszerű rendezése sem járult hozzá, hogy egy igazi dokumentum­­dráma izgalmas és feszült légkörét érezzük. A SZOVJET TV ESTJE A televízió nemzeti est­jeinek sorozatában ezúttal a Szovjetunió­­tájait, éle­tét, művészetét igyekezett bemutatni. Hatalmas vál­lalkozás ez, még a hatórás műsoridő mellett is.. A gazdag programban táj­film, szórakoztató műsor játékfilm, művészi riport és az eddiginél jóval több, tartalmasabb információ kapott helyet.­­ A Virinea című film­dráma jó választásnak bi­zonyult­. Szép és lélektani­lag­ hiteles film kerekedett- Ligyija Szejfalina kitűnő regényéből, még akkor is, ha V. Fotyin rendező gyakran nem tudott "vagy nem is akart — az elbeszélés lassú sodrásán,” részletező stílusán változ­tatni. A­ főszereplő Lud­milla Csurs­ina alakítása emlékezetes maradt. A Vak eső című kisfilm de­rűs lírája és a Moszkvai Nagyszínházban tett késő esti látogatás ugyancsak hozzájárult a nemzeti est sikeréhez. A NÉPDALVERSENY DÖNTŐJE. Győztek a leg­jobbak, s a díjak odaíté­lése tekintetében valószí­­­nűleg nincs is jelentősebb véleménykülönbség a ne­ves, bel- és külföldi szak­emberekből álló zsűri és a Páva-vetélkedő lelkes kö­zönsége között. *Kitűnően■ sikerült, jó színvonalú döntővel fejeződött be a csaknem héthónapos ver-» senysorozat, amely — bát­ran mondhatjuk — nép­dalkultúránk reneszánszát teremtette meg. Népdal­­slágerek születtek, töffife­-"­gek is­m­erték és szerették meg a tiszta forrásból fa­kadó dalokat. A folytatás sem marad­t el, ezt a sopronii ünnepi esten bejelentették. Csak annyit tennénk hozzá helyt adva sok olvasónk kérésének­­, hogy a győztesek mellett még né­hány jó énekest,­­köztük Nácsa János­ bácsit, Sebő Ferencet a gitáros duóból, Kaszás Ágnest is Szívesen viszontlátná a közönség" egy-egy alkalommal. Vajk Vera . Sziláimnál egybeépített i­il­h gyártmányú DIESEL MOTOROK A MEZŐGAZDASÁGBAN von­tatókat, szivattyúkat, öntöző-, nö­vényvédő vagy fejőgépeket haj­tanak AZ ÉPÍTŐIPARBAN betonkeve­rő, útépítő és karbantartó-árok­ásó gépeket­, kis szállítójárműve­­ket, építkezési felvonókat, szi­vattyúkat működtetnek . A SZÁLLÍTÁSNÁL emelet illat targoncák, egyéb járművek,­ és szállítóeszközök erőforrásai KÖNNYEN BEÉPÍTHETŐK csó­nakokba vagy más vízi jármű­vekbe. Diesel-generátor és más gépegységekbe, repülőtéri fő- és segédberendezésekbe mint első­rendű, megbízható meghajtómű­vek * 1 VD 8,8 típusú, 1 hengeres, léghűtéses. 1 7 LE 3000 ford.,perc. 10—40 m­/óra teljesítményű motor, 3,6—8 m emelőmagasságú szi­vattyúval egybeépítve, önindítóval: 23 270.— Ft önindító nélkül: 19 700.— Ft X VD 8/8 típusú, 2 hengeres, léghűtéses. 13 LE­ 3000 ford./perc. 16—45 m/ óra teljesítményű motor, 60—40, m emelőmagasságú­­szi­vattyúval egybeépítve­ . önindítóval: 29 708,— Ft Raktárról árusítja az lírautó Kereskedelmi Egysége CD Budapest XIII., Gogol utca 13­0 ' . — Ügyintéző: SZÉKELY LÁSZLÓ Telefon: 494—733. Telex: 3640 fik RJ&DIflT mmppji EttleLuujL A zenélő Magyarország legutóbbi­­­udásának címe A zene és az általános műveltség volt. Vasárnap még csak az első rész hangzott el, de annyit macis meg lehet állapíta­ni, hogy a Kroó György vezette kerekasztal-meg­­beszélés bátran túllépett a saját maga­­által szabott­­ kereteken, s az egyes fel­szólalók — Szabolcsi Ben­ce, Pátzay Pál, Nádasdy Kálmán, Friss Gábor,­­ Kardos Tibor, Kiss Kál­mán és Losonczi Ágnes sokoldalúan kiszélesítet­ték a fontos témát.­­ Az­­ egyik hozzászóló a sajtó­ban megnyilvánuló hibás reflexet bírálta, amely szerint kialakult az a gya­korlat, hogy a legneveze­tesebb zsenier eseményekre is csak szűk terjedelem­ben, vagy alig r­eagálnak­­a lapok. Szerencsére, a rá­dióra nem vonatkozik ez a kritika, mert éppen a rádió biztosítja a legtöbb helyet mind a zenének, mind­ pedig a zenével ösz­­szefüggő számos kérdés­nek — köztük, éppenn eb­­nek a kiemelkedően jó so­rozatnak.­­ A'pályadíjnyertes h­ang/v Játékok­­­felvonulása te*­­vább folytatódott:, Mes- • terházi Lajos Tetemrehi­­vás című darabját hall- • h­attuk vasárnap. Nem­csak a témának örültünk,­­ hanem annak az újszerű, minden ízében rádiós megoldásnak is, amely nélkül ma­ már a legiz­galmasabb mondanivaló sem érvényesülhet jól a rádióban. Az elmúlt har­minc esztendő számtalan alkalmat szolgáltatott a mű hősének, egy kiváló építésznek, hogy minden politikai változás után megalkudjék,­ a­­hitleriz­­mustól kezdve, de szeren­csére, az író ezt csak utó­lag közli­ velünk, mert az időben visszafelé játszó­dó mű szó szerint a sírtól, a temetőtől kezdve megy egyre távolabb, visszafelé a hős múltjában, felidéz­ve a barátok elbeszélései alapján a tehetséges em­ber életét. Ha már a­ da­rab elején tudnánk, hogy az építész milyen , gyáván viselkedett szerelme el­hurcolásánál, nem csodál­koznánk a későbbi meg­alkuvásokon. Az író egyre fokozódó erősségű, egyre egyértelműbb emlékeket ad a visszaemlékezők szá­jába. ilyen, módon bonta­kozik ki előttünk egy olyan ember, aki tehetsé­gét valami „nagy műre” tartogatja, s ennek érde­kében. ■ alkuszik­­meg min­idért helyzetben A „nagy­­ mű” ̋, természetesen › nem születik meg, ezzel, is iga­zolja a szerző saját téte­lét: az adott pillanatban kell m­unkánk legjavát nyújtanunk. Darvas Iván, Inks László, Bessenyei Ferenc Ajtay Andor, Pécsi Sán­­dor és a­ többiek Törő Tamás rendezésében min­dent megfejteik a sikerét amely nem­ érdemtelent­ jutott a szerzőnek: a rá­diószerűség magas fokán tudta kifejezni mondani­valóját. Számos rádióműsor fog­lalkozik ezekben a na­pokban a felszabadulás­­ évfordulójával. Vala­­­­mennyit felsorolni is ne­héz lenne. Kiemelkedett a sorozatosan jó műsorok közül legutóbb Kerekes István összeállítása a rá­dió hangdokumentációjá­nak anyagából, „így per­sze könnyű” — mondhat­ná valaki —, az egész ar­chívum­ rendelkezésére áll a szerkesztőnek. Valójá­ban a kiválasztás nehéz munka, csak rendkívüli gondossággal lehet megta­lálni, egymással összhang­ba hozni az egyes anya­gokat. Nagyszerű ötlet , vet például egy régi hír­adó szövegét előásni az archívumból, és­ mintegy ellenpontozásszerűen be­­­­mutatni egy másik..doku­mentummal, hol és miben. .4 hazudott a horthysta film­s' híra S feW. Rem­élh­etőleg az ilyenfaj­ta' hangdokumen - . tációs műsorok'nem' érnek véget az évforduló után. sem. A húsvéti rádióműsor halványabb volt a szoká­sosnál, . Háry Márta * Életben maradt a fiam A asszony sikoltására kinyíltak az ím ablakok. Kíváncsi fejek jelentek * " meg az ablaknyílásban. Amit láttak, szörnyű volt. A fiatal nő­ karján csapzott fiúcska csüngött. Cafat­ta égett ruhája összetapadt a vértől. Élettelennek látszott. — Arra, Majomé! Ott vannak az oro­szok. Orvos is van velük! A kiáltozásra kinyílt egy kapu. Az udvaron át­ fehérköpenyes nő szaladt. Egy pillantással végigmérte az érkező­ket. Aztán ölbe kapta a kisfiút, és ro­hant az épület felé. Még visszakiáltott: Nye bojsze, marika! Ne félj! A visszaemlékezés könnyei végig­­csorognak Major Lászlóné arcán. Meleg, virágokkal díszített irodában ülünk. Az asztalt terítő borítja, a vitrinben köny­vek sorakoznak. Az anya szavai mélyről jönnek, eltemetett emlékek hordalékét lerázva törnek föl. — Nem bírtam őket a szobában tar­tani. Virgonc gyerekek voltak. Lacikám ötesztendős. Gyurika hat. Hátraszalad­tak a nagy gazdasági udvar végébe, ahol meghúzódtunk. Ott játszottak, óra­szám. Egy napon borzalmas robbanás történt. Arról jött a füst, ahol ők ját­szottak. Gyurikám sírva szaladt felém. A kis Laci a földön feküdt. Arcát sár borította. A ruhája lángolt, s a két lába lógott, mint egy kócbabának. Felkap­tam, s rohanni kezdtem. Aztán gyorsan ment minden. A doktornő műtőasztalra tette. Megszámlálhatatlan szilánkdara­bot szedett ki a lábából. Pontosan, biz­tos kézzel dolgozott. Végtelen bizalmat éreztem a soha nem látott, idegen nő iránt. Beszélt hozzám, de nem értettem. Aztán a szemeivel nyugtatott,­­ felfog­tam végre, életben marad a gyerme­kem. A hajdani kisfiú­ felnőtt férfi már. Olajos overallban a szék szélén ül. Végre megszólal. — Sokszor­ emlegetjük őt, doktor Kalitovát. Az arcára nem emlékszem. A hangjára sem. Milyen furcsa ez. Hi­szen, neki köszönhetem fiz életem. A harmincéves lakatos nyelve meg­oldódik. S ahogy beszél,­­szinte látom az udvart, az ugrándozó gyerekeket, s hallom, ahogy egyezséget kötnek: — Játsszunk katonást! De lőjünk is, mert így igazi a háború! Igen, csak akkor igazi, ha lőnek, ha egy éjszaka elhurcolják az apát, s k­eses­­múltán halálhíre jön. Csak akkor való­di, ha három aprósággal, beteg anyjá­val egyedül marad egy asszony, minden vagyonkája egy sovány tehén, amit egy napon elhajtanak. Csak úgy teljes a há­ború, ha a gyerek­ első­ játéka nem pöly­­työs labda, hanem töltényhüvely. — Oda nézz, Laci! — kiált Gyurka —, egy üveg. Valami lötyög benne. Vajon mi lehet? • *— Csavarjuk le a tetejét —* ajánlja az öcskös. ' — Arra még emlékszem, hogy egy ha­talmas robbanás volt, és minden ré­szembe fájdalom nyilallt. Aztán nem tudtam semmiről. Amikor újra magam­­nál voltam, kedves arcú nő hajolt fe­lém. Cu­krot nyomott a kezembe. Kocka­cukrot. I .­­ ' ' ' — Kalilova volt — mondja az anya. — Látta, hogy éhesek vagyunk. A gyom­rom akkor már nem is sajgott. Kenye­ret hetek óta nem láttunk. Akkor tör­tént, hogy a doktornő felém nyújtott egy kocka alakú barna komiszkenyeret. Nem nyúltam érte. Hinni sem mertem, hogy az enyém. Ő csak tolta felém, s in­tett, hogy csak vigyem. Aztán minden­nap elmentünk hozzá. Kötést cserélt. S mindig került számunkra valami. Néha egy zacskó cukor, máskor egy lábas étel. Egyszer aztán hiába keres­tük. Éjszaka tovább vonult a front. Nem láttam többé... A fehérvári Járműjavító udvarán vé­­­■ gigkísérnek, ahogy a vendéget szo­­** kás. Kerülgetjük a tócsákat, ge­rendákat. Orvosi rendelő készül, azon kopácsolnak az asztalosok. Tavaszi fu­vallat motoz az ágak közt És Major László a lábához kap. — Néha még fájl Megértem, Ea­­for­dul az idő. Sarközi Márti

Next