Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)

1970-05-31 / 126. szám

Az árvízkárosultak megsegítésére indult társadalmi mozgalom első heti eredményei egész népünk együttérzéséről, segíteni akarásáról tanúskodnak. A gyűjtőpárok ezrei keresik fel a városok és a falvak lakóit, a Vöröskereszt által kibocsátott gyűjtőívekkel és az összegyülemlő pénzt haladéktalanul befizetik a Vöröskereszt 5350 számú, az árvízkárosultak megsegítésére nyitott csekkszámlájára. Az OTP értesítése szerint az első héten 25,7 millió forintot fizettek be a gyűjtőpárok. Ebben az összegben nincsenek benne az üzemekben, vállalatoknál, intézményekben és hivatalokban rendezett gyűjtések eredményei. A Pest megyei szövetkezetek vállalták, hogy 20 ideiglenes panelépületet állítanak fel Szabolcs-Szatmár megye árvízsújtotta vidékein, amelyekben a végleges épületek elkészültéig a helyi boltok árusíthatnak. A balatonmarjai ÁFÉSZ két család részére egy-egy szükséglakást épít fel. A Herbária 100 000 forinttal segíti a nagyhalászi mezőgazdasági tsz-t és egy Szabolcs megyei ÁFÉSZ-t. A MAVAD 180 000 forinttal támogat egy kárt szenvedett Szabolcs megyei vadásztársaságot, a Méhészeti Szövetkezeti Vállalat pedig 100 000 forintot juttat az árvízkárosultaknak. • A ZÖLDÉRT 300 000 forint értékű árut küld Szabolcs-Szatmár megyébe, a HUNGAROFRUCT 140 000 forintot fizet a központi csekkszámlára. A SZÖVTERV félmillió értékű társadalmi munkát vállalt az újjáépítéshez szükséges tervek elkészítéséből. Munkát vállaltak szabad szombatjukon az Egyesült Vegyi Művek dolgozói. Ellenértéke, mintegy 150 000 forint a károsultak segélyezésére megy. A debreceni Biogal Gyógyszergyár dolgozói csaknem 100 000 forintot, nagy mennyiségű szappant és mosószert gyűjtöttek összea károsultak részére. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak 200 000 forintja is az árvízkárosultak csekkszámlájára került, ugyanúgy, mint a Borsod megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak 50 000 forintja. A székesfehérvári VIDEOTON gyárban nem tartották meg az esedékes szabad szombatot, ehelyett két műszakban dolgoztak és a többletmunkáért kapott bérrel, egymillió forinttal segítik a bajbajutottakat. (sz) Kiküldött munkatársunk telefon jelentése Jugoszláviából: Hatalmas víztömegek ostromolják a tiszai gátakat Pénteken az a hír terjedt el, hogy a Tisza Mohóinál átszakította a gátat. Szombatra kiderült, hogy a hír, szerencsére, alaptalan. Néhány helyen ugyan átázott a töltés és buzgárok kelekeztek, de a nagyobb bajt sikerült még időben elhárítani. Több mint 100 napja tart a jugoszláviai Tisza-vidék lakosságának küzdelme a víz ellen, ugyanis korábban a belvíz okozott nagy gondokat. A becslések szerint az árveszély csak július közepe táján szűnik meg teljesen. Eddig mintegy 30 ezer hektár került víz alá az átszivárgások miatt, s amiatt, hogy a Tiszába torkolló kisebb folyókon felnyomul a víz. Ezen a területen a vetés tönkrement. Az árvíz és a belvíz eddig mintegy 800 lakóépületet rongált meg, vagy döntött össze. Hatalmas víztömegeket hoz a Tisza a jugoszláviai szakaszon is, emiatt az árvízvédelmi parancsnokság elrendelte a védelmi vonalak megerősítését. Hatvan kilométer hosszúságban erősítik tovább a töltéseket. Ha a víz mégis áttörné az első védelmi vonalat, már kijelölték azokat a területeket, ahová lokalizációs céllal elvezetnék a víz egy részét. Az első védelmi vonal azonban egyelőre ellenáll a roppant víznyomásnak. A tartományi végrehajtó tanács segítségért fordult a szövetségi végrehajtó tanácshoz. Ismeretes, hogy az első lépcsőben ötmillió dinár gyorssegélyt szavaztak meg az árvíz által veszélyeztetett Tisza menti települések számára. A szövetségi és a köztársasági kormány rendkívüli ülésén újra szóba került, hogy ha a helyzet váratlanul rosszabbodik, sor kerülhet több község kiürítésére. Törökkanizsán 2600 méteres nyúlgát készült, amely 50 centiméterrel magasabb a Tisza jelenlegi szintjénél, s ellenáll a víz nyomásának. Törökkanizsán egyébként több mint 3000 ember dolgozik éjjel-nappal a gátakon, a védelmi vonalak erősítésén. A veszélyeztetettebb részekről csak részlegesen költöztették el a lakókat. A veszélyeztetett jugoszláviai területeken fegyelmezetten, szervezetten, nagy erők koncentrálásával folyik a védekezés. Diósdi László F HETI POSTÁNKBÓL érte nevelt fiára panaszkodik levélírónk. „Férjem kilencvenegy éves, súlyos beteg, gyakran elveszti eszméletét, ilyenkor csak a gyors orvosi beavatkozás segít rajta. Ilyen állapotban gyakran emlegeti a fővárosban lakó fiút, akit másfél éves kora óta nevelt, s úgy gondoskodott róla, mint saját gyermekéről.” És a fiú most a hazahívó sorokra sem válaszol, pedig nagy szükség lenne jelenlétére, megnyugtató szavaira, és talán néha anyagiakra is. Levélírónk — második felesége az idős embernek — igyekszik eleget tenni a ráháruló betegápolási feladatoknak. Ereje azonban már cserbenhagyja, s ilyenkor együtt sír férjével. A nevelt gyermek jó állásban van, szép keresettel rendelkezik. Saját gépkocsijával könnyen mozog, így megtehetné, hogy időközönként a hétvégét lent töltse abban a nagy vidéki városban, ahol az idős ember nagyon várja őt... ■mjem anyagi támogatást várnak tőle elsősorban, hanem abból a szeretetből kérnek vissza valamicskét, amit évtizedeken át rápazaroltak. „Legalább válaszolna levelünkre, már ez is megnyugtatná férjemet, de minden hiába: még enynyire sem telik a magáról teljesen megfeledkezett férfitől. Mit lehet ilyen esetben tenni?” Az érvényben levő rendelkezések értelmében, ha szükséges, szülőtartás megállapítását kérheti a bíróságtól az idős ember. Csupán az szükséges, hogy szóban vagy írásban keresse meg az illetékes járásbíróságot. A többi már megy a maga hivatalos útján, ami pedig a kérdés emberi vonatkozását illeti, nos, mi semmiféle ítélettel nem lehet arra kötelezni a fiút, hogy hálával és tisztelettel gondoljon arra az idős emberre, aki tisztességgel felnevelte. Ha a sok levélre érzéketlen maradt, s elengedte a füle mellett a segítséget kérő szavakat, akkor ezen a magatartáson külső erők már nem változtathatnak. És a szülőtartás összege sem kárpótolja a szülőt az elmaradt és nagyon hiányolt gyermeki szeretetért... Samarjai Tibor A romániai árvízhelyzet A Duna szintje az egész romániai szakaszon nőromániai szakaszon növevekvőben van. A vaskapui hidroenergetikai rendszer építőtelepén zavartalanul folyik a munka, a Duna egyelőre nem veszélyezteti különösebben. Az 54 méter magas védőgát ellenáll a Duna ostromának és a szakemberek véleménye szerint megbirkózik a június 1-re várható tetőzéssel is. Turnu Severinnél az árhullám elérte a folyami kikötő épületét. A kikötői városrész lakosait kiköltöztették és anyagi javaikat is biztonságba helyezték. A hajóépítő telepen normálisan folyik a munka. Délj megyében a Duna mentén 10 000 ember dolgozik szakadatlanul a gátrendszer építésén. A víz helyenként a gátak pereméig ér. Giurgiu és Oltenita körzetében is magasítják a gátakat. Borceán és a brailai nagyszigeten több mint 20 000 ember áll a gátakon, emeli a töltéseket, hogy a mintegy 170 000 hektárnyi mezőgazdasági területet megóvja a Duna halálos ölelésétől. A földeken folyik a növényápolás, Brailánál is növekszik a folyam. Az elöntött Vadeniben 600 ház omlott össze. Gáláénál csökken a vízállás, s apad a Szeret is. Az ipari objektumokat és az alsó városrészt védő 8,3 kilométeres gát elkészült. Magassága 50 centiméterrel haladja meg a várható legmagasabb tetőzési szintet. A Dunadeltában továbbra is magas a vízállás. Sulina 5 utcájából 4 víz alatt áll. A házak mellé mindenhol csónak van kikötve, minden eshetőségre készen. A gátakat erősítik. (MTI) Negédes mosolyú felnőttek hajoltak, le hozzánk, barackot nyomtak a fejünkre és megkérdezték: mi leszel, ha nagy leszel? Cukrász, meg pilóta és tanító, feleltük, és tudtuk, hogy igazat mondunk. Aztán felnőttünk és az lett a cukrász, aki pilóta akart lenni, és abból lett tanító, aki orvosnak készült. Tételeket tanultunk, betegségeket kutattunk, motorokban vájkáltunk és három, öt év után elmondhattuk, hogy ez és ez vagyok. Aztán beállítottunk a munkahelyre, bemutatkoztunk. Az első lépések furcsák és gyötrelmesek voltak: a vállalati sofőrt összetévesztettük a főkönyvelővel, egyedül indultunk a menzára, nem tudtuk, merre vannak és kik a barátaink, miért kerül ennyi, csak ennyi pénz a borítékba? Görcsösen igyekeztünk jól tenni azt, amire életünkben eddig megtanítottak, aztán mikor már jól ment, észrevettük a hibákat is. Ettől kezdve már tűrhetően igazodtunk a munkahely ritmusához. És az újság ekkor megírhatta rólunk: otthonná vált a munkahelyünk. 3 START 1. Nádasdi Ferenc fiatal kora ellenére valóban olyan, mint egy igazi főnök. Először zavart is vezetői beosztása, mert pályakezdőknél mégsem ez a tipikus. — De hát ezt ő is tudta. — Szerencsém volt. Engem szemeltek ki a gyártásirányítási és programozási osztályvezető utódjának. Cipőipari technikumba jártam, aztán a Szovjetunióban a Könynyűipari Műszaki Egyetem cipőipari szakát végeztem. Technikumi szünetek alatt és egyetemista koromban is itt voltam gyakorlaton, a Minőségi Cipőgyárban. Mindig azt éreztették, hogy számítanak rám. — A legnehezebb mégis az emberekkel való foglalkozás. Sanda pillantásokat, duzzogásokat kellett megszokni, tiszteletet adni az idősebbeknek, fegyelmet tartani. Hiába nevezik ki az embert, attól nem lesz rátermettebb, magának kell a tekintélyt megszereznie. 2. Mindennap olyan fruskád előtt beszélt a költészetről, akik 16 éves korukban végignéztek egy szülést, tisztában vannak az emberi test titkaival, akik valahol a lelkük mélyén bölcsek, megértők, mert az emberek istápolására, megértésére készítik fel őket. . A Zsil utcai egészségügyi szakközépiskola legfiatalabb , pedagógusa, Lendvai Ildikó nem sokban különbözik tanítványaitól. Bronzvörös, hoszszú haját szalag szorítja. Ragyog. — Én meg tudtam valósítani a vágyaimat. Majdnem levéltáros lettem, de éreztem, nem bírom ki a négy fal között, és már azt is tudom, mit vesztettem volna. Boldog vagyok, de ezért a boldogságért megszenvedtem. Az egyetem se a nehézségekre, se a pálya örömére nem készített fel kellőképpen. Pedagógiából például keveset, és „holt” ismereteket kaptunk és kevesebbet, mint amennyit egyetlen élven gyerek nevelése, ismerete jelenthet. Egyszerű dolgokat nem tudtam: például naplót vezetni, vagy azt sem, mit jelent osztályfőnöknek lenni. Ráadásul mindjárt érettségiztettem is. — Mit mondhatok? Évfolyamtársaimhoz képest ideális a helyzetem, ők szerződéssel tengeneklengenek. Engem a kerületi tanács kinevezett állandó helyettesnek. Majd váltogatom az iskolákat. Szeretnék itt maradni, jó az igazgatónőm és kedvesek a kollégák. Egyelőre „imádkozom”, hogy szüljön még egy gyereket a kolléganőm.. Azért minden végzősnek azt ajánlhatom, ha lehet, maradjanak a pályán, tanítsanak. Olyan sikerélményt jelent, hogy az megfizethetetlen. Elmosolyodik, gyorsan javít: — Igaz, jobban is megfizethetnék... ""““ Jónás Sándor stb. titkár átballagott a ....... szűk udvaron, ahol teherautók, Volgák lehelték a benzingázt, megállt a hosszú szerelőcsarnok ajtajában és bekiáltott: Baloghot, Szabót küldjétek fel! A két „srác” magas volt, széles vállú. Kamaszos mozgással vetették le magukat a székre, csuklóig olajos kezüket először eltartották, végül a zsebükbe tették. Titokban egymásra nevettek, gyakran vitatkoztak. Szabó László harciasabb vélt, minden leereszkedésnek vélt mondatot elutasított, szinte kihívó büszkeséggel vállalta érettségizett autószerelő felnőtt mivoltát. — Szakközépiskolába jártunk, idekerültünk a 4-es Autójavítóhoz. Az iskola nem adja meg azt a felkészültséget, ami kell. Szívesen fogadtak, segítettek. A brigádvezetőnk a legjobb fej a cégnél — hadarják egy szuszra. — Az, hogy érettségivé jöttünk - szól Balogh János —, semmit nem számított. Mi magunk érezzük, hogy többet tudunk, másképp látunk. Azt hiszem, ez olyasmiben is megnyilvánul, hogy bejöjjek vagy ne jöjjek be dolgozni. Talán nagyobb a felelősségérzetünk. Ezért nem megyünk el máshová sem. — Mégis, mit vártak az első esztendőtől ? — Én nem vártam semmit. Dolgozom és kész. Tiszta véletlen, hogy ez lett a szakmám — mondja hanyagul László. — Mutatták egy könyvét, ami az autószerelő szakmánál kinyílt. Ráböktem. Pályaválasztás? Ezt 14 éves korban nem lehet eldönteni Persze, nem rossz szakma ez, változatos. Csakhogy az emberek tévedésben élnek. Azt mondják, könnyű nektek, milyen jól kerestek. Egy-két zsiványnak nagy ez a szakma, de a többieknek a munkahely. Ezen egy darabig vitatkoznak, aztán szó esik a felnőtté avató munkahely kollektívájáról, a boldogulásról, a pénzről (erről sokadszor), íróasztalról. László legyint, oda nem ülne semmiképp. Meditálnak az új klubról, a fiatalok mozgalmáról, arról, hogy nincs ami igazán „feldobná” őket. — Vietnami műszak, kommunista vasárnap? Idejött egy srác, aki egész héten lógott és közölte, hogy jöjjünk be dolgozni vasárnap. Mondtam neki, hogy jövök, de te ne gyere, inkább dolgozzál egész héten. Az árvízkárosultakért is szívesen beállunk. Elmennénk a gátakra is, ha szükség lenne rá. A mi műhelyünk vállalta, hogy az árvízhez induló vízügyis kocsikat társadalmi munkában kijavítjuk. Úgy csináljuk, mint az őrültek. Hát ez lelkesít..., megírhatja! 4 — Tudja, hogy örülök ennek a beszélgetésnek.agyis napirendenvan nálunk a pályakezdők gondja. Szóval, a helyzetünk körülbelül olyan, mint ez az épület. ha megfigyelte, a szép faburkolat csak a második emeletig tart, az igazgatósági irodákig. Itt a harmadikon már nyoma veszett... !-Ja utcán látnám, nyugodtan a padba képzelném Kármán János építészmérnököt. Szőke szalma haja beatmodellben keretezi homlokát, ám hajszott tekintete kemény munkáról árulkodik.* Október óta dolgozom itt a „KÖZTI”-nél. Jól indultam. Barátommal a kaposvári városközpont tervpályázatán második díjat nyertem (60 ezret hozott a konyhára). Aztán itt team-ban —(angol szó, csapatot jelent) — a lébényi idegenforgalmi központ építését pályáztuk meg. Első díjat kaptunk. Ekkor éreztem először, hogy vágányon vagyok-Tudja, az első hónap szörnyű. Figyelik, mennyi a másik fizetése. Úgy csinálnak, mintha segítenének, de mégsem. Ahogy nézem kamaszos arcán magabiztos, kicsit ironikus mosoly ömlik el — jobb garnitúra a mienk, jobb lesz, mint akik most bent ülnek a székekben. Feláll, arrébb lökdösi a gyűrött pauszpapírokat. — Úgy érzem, Magyarországon a házak öregek. Az újak is. Nem azt mondom, hogy most adják a fiataloknak a tervezésüket, mert a szakértelem, rutin még hiányzik belőlünk, de ne 30 év múlva, amikor már fogy az emberből a lendület, a friss gondolatiság. Az egyetem után mindenesetre azt hiszi az ember, hogy ő a legokosabb. Itt jöttem rá, vannak okosabbak is. Szerencsére, mert nagyon sokat tanultam tőlük. Lekísér a tervezőintézet faburkolatú, pálmafás előcsarnokába, s búcsúzóul hozzáteszi: - 1700 forint a fizetésem, aki pénzt akar keresni, az nem idejön dolgozni, az biztos. Túl a műszaki tudáson, a mi pályánkhoz több kell, mint általában a mérnöki pozícióhoz: szenvedély. Amint a költőnek természetes vágya, igénye, hogy megjelenjen, hogy olvassák a verseit, nekem ne felépüljön a házam. Ha nem sikerül, hát abba bele lehet fialni . ... . . Megírhatjuk-e róluk, hogy otthonná vált a munkahelyük? Jakab Ágám Az árvízkárok térítéséről, a kifizetés módjáról nyilatkozott Szász Endre, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója Ezekben a napokban az árvízkárosultak anyagi helyzetének rendezése elsőrendű kérdés. És mivel sok félreértés adódhat abból, hogy sokan esetleg nem ismerik a jogokat és emiatt kár is érheti az érdekelteket, az árvízi és belvízkárok térítéséről, a gyakorlati lebonyolításról érdeklődtünk Szász Endrétől, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatójától. — Milyen károkat térítenek és van-e megkülönböztetés az ár- és belvízi károknál? — A károkat most mérik fel — hangzik a válasz. — Még nem tudjuk egészen pontosan, hogy hány ezer ház dőlt össze, vagy vált részlegesen használhatatlanná. A magánházak belvíz ellen nincsenek biztosítva. Ilyen jellegű biztosítási rendszerünk csak a mezőgazdasági termelésre van. — A belvizes károkra ezek szerint nem is fizetnek? — Mivel az árvíz a belvizet követte, a károk találkoztak, mi az árvízre vállalt kockázat alapján fizetjük a térítést. — Mi a lebonyolítás módja? — Mindenekelőtt szeretnénk tisztázni: mi nem segélyt adunk, hanem kártérítést fizetünk. Kétféle módon. Ha egy családnak ki kell költözni a lakásából, vagy akár csak a család néhány tagjának is az árvízveszély miatt, akkor ahol a károsult jelentkezik, 2000 forintot fizetünk. Ez azért fontos, mert Makóról például nem mindenki költözött ki, csak az asszonyok, gyerekek és az öregek Péntek estig a Makóról Hódmezővásárhelyre telepítetteknek 4 millió forint kiköltöztetési térítést fizettünk ki. A biztosítottakat az ideiglenes szállásukon felkeresik az Állami Biztosító körzeti felügyelői és tájékoztatják őket. Hódmezővásárhelyi és szentesi fiókjaink a tömeges jelentkezések miatt vasárnap is nyitva vannak. — Az ország különböző részéből kárbecslőket küldtünk Szabolcsba — folytatja Szász Endre. — Ezzel is gyorsítjuk az intézkedéseink végrehajtását. A károsultak 10 000 forintig kapnak előleget és a felmérés befejezése után a teljes kártérítési összeget fizetjük. Eddig Szabolcsban 6 millió forintot adtunk kitelepítési kártérítésként és több faluban az első szemlék utánmár megkapták a 10 000 forintos előleget, sőt, több helységben a teljes összeget is. Megkezdődött az állatkárok megállapítása is. Figyelembe véve a helyzetet, akkor is fizetünk kártérítést, ha az ügyfélnek nincs meg a papírja, s mi utólag saját iratainkban ellenőrizzük a jogosságot. Leegyszerűsítettük munkánkat, minél kevesebb bizonylattal akarunk dolgozni, de a pénzügyi fegyelmet nem rúghatjuk fel. — A csoportos önsegélyező biztosítási rendszer nyújt-e most valami többletet a tagoknak? — Igen, és ez már segélyezés. A CSÉB-hez tartozó károsult tagok ott kaphatnak segélyt, ahol dolgoznak. Szabolcsból például ezrek járnak dolgozni az ország minden részébe és a munkahelyi csoportos életbiztosítási szervezet támogatást nyújt minden tagjának. Ha egy családból többen tagjai a CSÉB-nek, akkor valamennyien kapnak segélyt — fejezte be nyilatkozatát Szász Endre. L. V. Biztonságba helyezték az alföldi kőolajlelőhelyeket Az Országos Kőolaj - és Gázipari Trösztöt is jelentős mértékben érinti az árvíz. Békés és Csongrád térségében felkészültek az üzemanyagellátásra. Az eddigi megállapítások szerint a,, makói ÁFOR-kirendeltséget veszélyezteti az árvíz. Itt, amíg a hatóságok nem döntenek a kiürítésről, megfelelő mennyiségű benzin és olaj áll rendelkezésre az árvízvédelem biztonságos ellátásához. A Szeged környéki Nagy-alföldi Kutató és Feltáró Üzem, valamint a Nagy alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalathoz tartozó üzemeket, a Tisza—Maros háromszögben használt kutatási és termelési eszközöket és berendezéseket biztonságba helyezték. Hasonló intézkedésre volt szükség a Maros bal partján. Az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszt teljes hálózata állandó, rendszeres éjjel-nappali szolgálatot tart. (sz.)