Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)
1970-05-31 / 126. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT 1970. MÁJUS 31. VASÁRNAP Hazánk és a nagyvilág ANAPSÁG gyakran esik szó baráti körben, fehér asztal mellett, kisebb-nagyobb társaságokban, taggyűléseken, politikai tájékoztatókon, de hivatalos fórumokon is hazánk helyéről és szerepéről a nemzetközi életben. Még pontosabban fogalmazva : rég nem foglalkoztatta — idehaza és külföldön — annyit a hivatásos politikusokat és a politika iránt érdeklődőket Magyarország nemzetközi szerepe, s e szerep indítékai, tartalma, mint éppen napjainkban. Nemrégiben egyetemistákkal és üzemi munkásokkal többalkalommal is beszélgettünk a külpolitika időszerű és izgalmas kérdéseiről. Az élénk eszmecserék középpontjába előbb vagy utóbb mindig ez a kérdés került. Ugyanez történt a nemzetközi közvélemény érdeklődésétől kísért erfurti és kasseli német kormányfői csúcstalálkozó sajtóközpontjában is. A munka egy-egy félórás szünetében számos külföldi kolléga beszélgetett a magyar lapok képviselőivel, s hazánk külpolitikai aktivitásának okait igyekeztek kideríteni. Pedig nincs szükség semmiféle „nyomozásra”. Sem itthon, sem pedig külföldön. A tények ismertek, és szándékainkat, célkitűzéseinket sem rejtjük véka alá. A figyelem most — érthető módon — elsősorban miniszterelnökünk, külügyminiszterünk utazásaira, nemzetközi megbeszéléseire irányul. A világközvélemény figyelmét nem kerüli el pártunk, szakszervezeteink és a Hazafias Népfront növekvő nemzetközi aktivitása sem. Persze, a tények sorába nem csupán a magyar delegációk külföldi utazásai tartoznak, hanem azok az alkalmak is, amikor Budapesten fogadtunk fontos megbeszélésekre érkező vendégeket. Terjedelmi okok miatt lehetetlen felsorolni valamennyi megbeszélést, tárgyalást, delegációcserét. Most inkább nemzetközi kapcsolataink tartalmáról ejtsünk szót, s azokról a célkitűzésekről, amelyek az említett eszmecseréken meghatározzák politikusaink, közéleti személyiségeink magatartását. KORUNK EMBERE nyugtalan világban él. Huszonöt éve béke van ugyan, mégsem telt el a második világháború befejezése óta — a történészek tanúsága szerint — egyetlen nap sem földünkön fegyverropogás nélkül. Negyedszázad kevés volt arra, hogy a sokat szenvedett emberiség nyugalomban és biztonságban érezhesse magát, ne kelljen tartania a háború fenyegető rémétől. Ez a rideg tény határozza meg nemzetközi tevékenységünket, amelyet egyetlen, már sokszor hallott szóval békepolitikának nevezhetünk. Törekvésünk elsősorban arra irányul, hogy a viszonylagos békét egy valóságos biztonsági rendszer váltsa fel, amely a népek és az egyszerű emberek számára a nyugalom, a nyugodt élet garanciája lenne. Megosztott világunkban nem állunk egyedül törekvésünkkel. A szocialista tábor országaival egyetértésben, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szakszervezeti világmozgalom céljainak ismeretében, elkötelezettségünk tudatában járjuk azt az utat, amelyet felelősséggel vállaltunk. Ismerjük tehát barátainkat, és ismerjük ellenfeleinket. Lépéseink így senki számára sem lehetnek meglepőek. Közismert, hogy múlt év végén Péter János külügyminiszter Moszkvában járt, ahol megbeszéléseket folytatott szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval. Ez a találkozó nyilván fontos szerepet töltött be — főként a magyar és a szovjet külpolitikai tevékenység további egyeztetése vonatkozásában — aktivitásunk szempontjából. Ez a tény mindenképpen növeli szerepünk jelentőségét a nemzetközi politika porondján. Tudjuk, hogy kis nép vagyunk, de tisztában vagyunk nagy felelősségünkkel a béke, a szocializmus, a társadalmi haladás ügye iránt. HÁROM ESEMÉNY meghatározó erejű volt pártunk, államunk és szakszervezeti mozgalmunk nemzetközi tevékenysége fokozódását illetően. A kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása, annak dokumentumai, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívása és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom budapesti nagy seregszemléje, a Vll. szakszervezeti világkongresszus határozatai. Említettük: nemcsak barátainkat, de ellenfeleinket is ismerjük. A moszkvai tanácskozáson félreérthetetlen egyetértés volt a nemzetközi imperializmus elleni harc fontossága, minden antiimperialista erő egységének megteremtése vonatkozásában. Az imperializmus természetéhez tartozik a fenyegetés, az agresszió. Példák sora bizonyítja ezt. Az agreszsziónak, a kalandorkodásnak csak a haladó erők egységbe tömörülése, egyesült fellépése vethet gátat. Éppen ezért nemzetközi tevékenységünkben rendkívül fontosnak tartjuk ennek az egységnek további megszilárdítását. Ezzel párhuzamos szerepet vállalt kormányunk külpolitikája, amikor az európai biztonsági értekezlet összehívásán, az európai népek párbeszéde lehetőségének megteremtésén munkálkodik. A párbeszéd a budapesti felhívás elhangzása után lényegében meg is kezdődött, és tart napjainkban is. Bármiféle túlzott optimizmus nélkül is megállapítható, hogy a felhívás jegyében máris közelebb kerültek egymáshoz kontinensünk népei. A szakszervezeti világkongresszus határozottan állást foglalt az akcióegység mellett, a szervezett dolgozók tízmillióit mozgósította az imperializmus elleni küzdelemre. S NEM KÖNNYŰ, és főként nem rövid az út, amet ilven járunk. De olyan célok felé vezet, amelyek is megérik a fáradságot. Nyugodtabb, biztonságos 1sabb világ felé, amelyben nem az erőszak, hanem a párbeszéd dönt a vitás kérdésekben Gyorsított ütemben épülnek az új árvízvédelmi vonalak A Tiszán Tokaj és a déli országhatár között, a Szamoson, a Krasznán, a Hármas-Körösön, a Hortobágy—Berettyó főcsatorna torkolati szakaszán, a Maroson és a sámsonapátfalvai főcsatornán a legmagasabb fokú árvízvédelmi készültség van. A Szamos környékéről egyre kedvezőbb hírek érkeznek: a vízzel borított terület 12 400 holdra csökkent, eddig 323 millió köbmétert vezettek viszsza. Szabolcs-Szatmárban most a legfontosabb és a legsürgetőbb feladat az újjáépítés megkezdése, a romok eltakarítása, a viszszatelepülő tízezrek ideiglenes elhelyezése. A Tiszán Záhony alatt Fényeslitke, Dombrád, Nagyhalászi és Tiszabercel vonalában összesen 45 kilométer hosszúságban építenek lokalizációs vonalakat. A felső szakaszon mindenütt apad, a folyó szombaton Szolnoknál tetőzött az eddigi maximum felett. Szombaton 36 ezren vettek részt a folyók mentén a védekezésben, ebből több mint 20 ezren Szolnok és az országhatár közötti részen. A közép Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint egyre gyakoribbak a buzgárok, fakadó és szivárgó vizek, mind több helyen van szükség azonnali közbeavatkozásra. Tiszakürtnél 60, Abádszalóknál 150, Tiszanánánál 50 méter hosszban csúszott meg a töltés , a gátakat csak rendkívül gyors beavatkozással, kőtámasztással, pátriázással sikerült „megfogni”. Az árvízvédelem irányítói maximális biztonságra törekednek, s így egyre több helyen rendelik el újabb és újabb lokalizációs vonalak építését. A közép Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén, a Zagyva jobb partján Zagyvarékasnál, a töltés és a vasútvonal között, továbbá Tiszaugnál a belső területek védelmére a Tisza bal partján. Kisköre felett a Tisza jobb partján befejezték a töltések megerősítését. A Szeged fölötti és alatti Tisza-parton egyre több helyen kerül sor beavatkozásra. Elsősorban a bal part,, Új-Szeged védelme okoz gondot. A Tisza alsó szakaszának védelmére, újabb erők mozgósítását rendelték el. Szeged védelmére — mert a Tisza 940 centiméter — a korábbi rakparton, a Stefánia sétányon és a Tiszai pályaudvarnál homokzsákokból szorítógátakat is kiképeznek. Algyő térségében csaknem 9 kilométer hosszúságban szombaton délután megkezdték egy második védvonal építését, 50 ezer köbméter földet mozgatnak meg s a munkát legkésőbb június 3-ra, tehát a Tisza tetőzésének időpontja előtt befejezik. A Maroson egyelőre nem jelentős az árhullám. Makónál 24 óra alatt 9 centiméterrel emelkedett a vízállás. Az átázott töltéseken egyre gyakrabban fedeznek fel „átszökő” vizeket. A lokalizációs vonal építése itt is jól halad. A Tisza—Szamos közti árvíz sújtotta területen tovább normalizálódik az élet. Szombattól részlegesen megindult az autóbusz-közlekedés. Péntek estig a nyilvántartásba vett 21 ezer jogosult közül 15 300 személy kapta meg a gyorssegélyt, öszszesen 7,5 millió forintot. Eddig 46 000 személynek adtak védőoltást, 126 mélyfúrású kutat és több mint 1600 ásott kutat fertőtlenítettek. Ezen felül 56 vízszállító kocsit üzemeltetnek. Moldovait Tamás A szovjet TASZSZ hírügynökség szombaton nyilatkozatot tett közzé a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A közel-keleti feszültségnek Izrael oktalan cselekedeteivel kiváltott élezését határozottan elítélik a Szovjetunióban — hangozhatja a nyilatkozat. A közel-keleti béke helyreállítása érdekében kényszeríteni kell Izraelt arra, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ alapokmányát, vessen véget a fegyveres provokációnak, vonja ki csapatait az összes megszállt arab területről, hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határozatát és az ENSZ más határozatait. Izrael uralkodó köreinek ideje megérteniük, hogy a kalandor politikai vonal folytatása veszedelmes következményekkel járhat mindenekelőtt magára Izraelre nézve, állapítja meg a TASZSZ nyilatkozata. Az izraeli szoldateszka közel két hete majdnem szünet nélkül hajt végre fegyveres provokációkat Libanon déli határán. Ezekben a provokációkban páncélos és gyalogsági egységeket vetnek be, amelyek a légierő és a tüzérség támogatásával behatolnak a Libanoni Köztársaság területére, durván megsértve annak szuverenitását. Izrael jelenlegi kormánya kihívó cinizmussal tesz kijelentéseket arról, hogy „joga van” a gyarmatveítő hagyományok szelemében a fentiekhez hasonló agresszív cselekményeket elkövetni az arab országok ellen. Mint általában — állapítja meg ezután a TASZSZ nyilatkozatai, Izrael vezetői mindezeknek a fegyveres provokációknak az igazolására is valamiféle „Izrael biztonságát fenyegető veszélyre” hivatkoznak. Az izraeli szoldateszka cselekményei valójában Libanon területi sérthetetlensége ellen irányulnak. Izrael nem rejti véka alá, hogy kényszeríteni próbálja Libanont a közös arab front elhagyására, és azon mesterkedik, hogy Libanont elszigetelje az arab világ többi részétől. Ily módon Izrael agresszív akciói nemcsak Libanon ellen irányulnak, hanem minden arab ország ellen, minden arab ellen és a béke ellen. Nem véletlen, hogy világszerte helyesen minősítik ezeket az akciókat a közel-keleti helyzet további élezésére irányuló előre kitervelt cselekményeknek. Izrael nemcsak azt tervezi, hogy gyökeret ver a már megszállt területeken, hanem azt is, hogy kiterjeszti a megszállást Libanon déli területeire. Izrael bűnös cselekedetei ismét megmutatják, hogy a sovinizmustól elvakult izraeli uralkodó körök nem békére törekednek a Közel-Keleten, hanem — mint azt maguk is hangoztatják — új területi hódításokra. Terjeszkedni próbálnak más országok és népek rovására — szögezi le végül a TASZSZ nyilatkozata.por TASZSZ-nyilatkozat a közel-keleti helyzetről 25 millió forint a társadalmi segítség csekkszámláján . . . Hazai és importált fogyasztási cikkek versenye A vállalati belső mechanizmus és az üzemi demokrácia. . . Külkereskedelmi gyorsmérleg a BNV-ről............................... OLDAL : 2 . 4 . 7 . 16 (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Párt- és állami vezetők látogatása a Budapesti Nemzetközi Vásáron Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pál és Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai szombaton délelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogattak. A vendégeket dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója fogadta, majd Kristóf László, a Hungexpo vezérigazgató-helyettese és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója kalauzolta a vásáron. A párt- és állami vezetők megtekintettek több magyar és külföldi pavilont. A vendégek elismeréssel szóltak a magyar ipar és technika fejlődését, a nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülését tanúsító kiállításokról, a Budapesti Nemzetközi Vásár színvonalas rendezéséről. (MTI) Megnyílt az ünnepi könyvhét Az élő irodalom és a kortárs magyar szerzők kerülnek a most következő héten az érdeklődés középpontjába. Ennek a gondolatnak a jegyében nyitottameg szombaton dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes az ünnepi könyvhetet a Liszt Ferenc téri Ady-szobornál. Részt vett a megnyitó ünnepségen Ilky Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, és Óvári Miklós az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Az olvasók eligazodását a bőséges könyvtermés kötetei között megkönnyíti az a kiállítás, amelyet a Liszt Ferenc téri Könyvklubban nyitottak meg fél órával az ünnepség előtt. Itt mutatják be a „Szép magyar könyv 1969” versenyben díjat nyert műveket is. A budapesti ünnepséghez hasonlóan szerte az országban megnyitották szombaton a könyvheti kiállításokat, vásárokat. Budapesten, a könyv utcává kinevezett Váci utcában a hazai kiadók mellett több szomszéd országbeli kiadó is sátrat állított. Vidéken az AKV és a SZÖVKÖNYV állandó boltjain kívül 60—60 helyen létesített alkalmi árusítóhelyet. Az írószövetségbe érkezett meghívók alapján több mint száz helyen tartanak író- olvasó találkozókat, községekben, megyei és járási székhelyeken, valamint a fővárosban. Az utcai árusítóhelyeken az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is dedikálják könyveiket az írók. A május 31-i sorrend így alakul: a Szépirodalmi Könyvkiadó Blahia Lujza téri sátránál 11 órától folyamatosan Bihari Klára, Palotai Boris, Passuth László, Tharp Zsuzsa, Palásti László, Lengyel József, Sólymos Ida és Barabás Tibor dedikál, a Liszt Ferenc téri sátornál pedig fél tizenegytől Barabás Tiborral, Szabó Magdával, Lengyel Józseffel, Baráth Endrével, Boross Elemérrel, Csanádii Jánossal, Antal Gáborral és Bárány Tamással találkozhatnak az olvasók. A „i Nők Könyvespolca” Rákóczi úti sátránál fél 12-től Thury Zsuzsa dedikál. m. w Változékony időt jelez vasárnapra a Meteorológia A hét, végére Európaszerte hűvös időre számítanak a meteorológusok. A legmagasabb nappali hőmérséklet Franciaországban, Spanyolországban, a Szovjetunió európai területén volt, ~3,5 fokkal haladta meg az utóbbi évek hőmérsékleti csúcsértékeinek átlagát. Skandinávia egy részén az idő tartotta az évszaknak megfelelő értéket, de Európa többi részén általában alatta maradt. Norvégia déli felében, a Balkán-félszigeten, a Kárpátmedencében, hazánkban és a környező államokban általában 2—7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet mértek az évszaknak megfelelőnél és ugyanakkor Európa-szerte alig mozdult a levegő. Nem valószínű, hogy a hét utolsó napján lényegesen változik az időjárás. Nyugat-Európa Atlanti-óceáni partvidékét kivéve, ahol az óceán felől érkező hűvös levegő először érte el földrészünket, csendes, nyugodt, változóan felhős az idő s csak egy-két helyen fordul elő helyi zápor, vagy gyenge zivatar. Mégis vasárnap valószínű, hogy a Kárpátmedencébe nyomuló és ott felmelegedő levegő maga után vonhatja záporok, zivatarok kialakulását. Vasárnap aránylag szűk területre összpontosuló, de helyileg elég erős záporok lehetségesek. A hőmérséklet csúcsértékei azonban valószínűleg 17—22 fok között ingadoznak majd és éjszaka sem hűl le a levegő jobban 7—12 fokkal. A Balaton térségében keletkező zivatar alkalmával minden bizonnyal megerősödik a szél. A Balaton térségének hőmérséklete 20 fok körül lesz és estefelé 15 fokra sülylyed. A tó vizének hőmérséklete sem emelkedik 15—16 fok fölé. fsz.) Csehszlovák vezetők szolidaritási távirata G. Husák, a CSKP KB első titkára, L. Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és L. Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke a hazánkat sújtott árvízkatasztrófa miatt táviratban fejezte ki együt érzését Kádár Jánosna az MSZMP KB első titkrának, Losonczi Pálna az Elnöki Tanács elnöknek és Fock Jenőnek, forradalmimunkás-paraszt kormány elnökéne