Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)

1970-05-19 / 115. szám

SZÍNHÁZ Mindent a kertbe! SZÍNHÁZ A magyar olvasók a 'n agyvilág hasábjain El­mert János kitűnő fordu­lásában még 1969 novem­­■­­erében megismerkedhet­ek Albee: Mindent­­a tertbe! című művével. E művét Albee Giles Cooper darabja nyomán írta. A dráma nem sokáig maradt meg olvasmány­ Vanénynek, alig egy fél év múltán színpadra ke­­rült, a Katona József Színház május eleji be­mutatójaként. Mi indo­kolja vajon ezt a dicsé­­etes gyorsaságot? Min­den bizonnyal elsősorban a szerző nemzetközi hír­neve és korábbi magyar­­országi nagy sikere. (Pél­daként a Nem félünk a farkastól című darabjá­nak fogadtatását említ­hetjük), s nem utolsósor­ban a színházat igazolja a darab is; részben, mert ez minden bokorban akad ilyen kitűnő szerep­­lehetőségeket nyújtó drá­ma, részben mert mon­danivalója nemcsak ame­rikai viszonylatban tanul­ságos. Miért ügyes darab Al­bee drámája? Mert keve­sen ismerik úgy a szín­padot, mint ő, mert vir­tuóz módon adja elő a legsekélyesebb filozófiát is, mert eredetien fogal­maz a mondanivaló ke­vés eredetisége nélkül is. Albee éles szemű társa­dalomkritikus, a szimp­­tómák feltárásában, diag­nózisa pontos és precíz, ha nem is ad semmiféle orvosságot. És végül, mert a darab bizonyos fokig tükörként is használható, s belenézve, mi is szem­besülhetünk hibáinkkal. És vajon miért rossz mű Albee darabja? Para­dox módon ugyanezek miatt: mert a virtuozitás valóban közhelyekkel tarkított mondanivalót takar, s ha kevéske filo­zófiáját következetesen végiggondoljuk, arra az eredményre jutunk, hogy csupán a gazdagság vé­dőbástyái mögött marad­hatunk viszonylag tisztes­ségesek, hiszen a színpa­di figurák közül egyedül Jacknak, a gazdag szom­szédnak van bizonyos létalapja a moralizálás­­hoz, és sajnos, ezzel a le­hetőséggel amolyan fél­narrátorként, gyakran él is. Mert Albee színpadán, az emberek között nin­csenek em­beri kapcsola­tok, csupán gazdasági ér­dekviszony létezik, ezért legkiélezettebb, legfeszül­tebb dialógusai sem hor­doznak tényleges emberi konfliktusokat, csupán egyfajta gazdasági fe­szültség kifejezői. Miért jó előadás még­is, ezekkel együtt, és ezek ellenére a Katona József Színház produk­ciója? Mert a rendező, Babarczy László égősor­ban a darab erényeit hangsúlyozta, s nem egy amerikai rezervátumtár­sadalom kuriózumát emelte ki az előadásban, hanem éppen a dráma tükör jellegét, a művet európai, kicsit magyar mértékekre szabva. Mind­ezt úgy tette, hogy köz­ben érzékeltetni tudta az amerikai életforma (kis­polgári életforma) demo­ralizáló légkörét is. Érde­kes és célravezető rende­zői ötlet a szünet végi hangosreklám „közjáték” is. A rendező munkájában a színészekben olyan se­gítőtársakra talál, ami­lyen a három főszereplő, Avar István (akinek ku­tató vegyésze erkölcsi ér­zékének utolsó morzsái­hoz kicsit joviális dühvel ragaszkodik, de később az új helyzetbe ugyanilyen jovialitással bele is tö­rődik), Törőcsik Mari (aki páratlan karakter­formáló készségéről ezút­tal is tanúságot tesz, ön­maga figurájához szabva a kispolgári amerikai fe­leség szerepét) és Sinkó László (aki nagyvonalú színészi eszközökkel teszi emberivé, megnyerően kedvessé a gazdag szom­széd erkölcsi prédikációit, magát az írót sem véve túl komolyan). Örömmel üdvözöltük a színpadon ritkán látott Mészáros Ágit, új szerepében. A kis szerepekben elsősorban Gelei Kornél és Horkai János epizódalakítását emelhetjük ki. Az előadás szövegét Köröspataki Kiss Sándor fordította, s a hallottakat összehasonlítva Elbert János már említett, a Nagyvilág novemberi számában megjelent da­rab fordításával, kérdé­ses, hogy ezt a változatot miért ítélte a színház színpadszerűbbnek, job­ban eljátszhatóbbnak, mint Elbertét. Rideg Gábor NYÁRI JÁTÉKSZÍN, 1970 A kőszínházak kapuzá­rása után, amelyre egyébként az idén vala­mivel később kerül sor, a nyáron sem maradunk színházi élmény nélkül. Az 1970-es szabadtéri sze­zonra már hónapokkal ezelőtt megindultak az előkészületeik, s ez az idő. A közelmúltban első­ként a gyulai várjátékok idei terveiről tájékoztat­ták a sajtót. Miszlay Ist­vántól, a Várszínház mű­vészeti vezetőjétől meg­tudtuk, hogy az első idei bemutató július 3-án Szigligeti Ede A trónke­­reső című drámája lesz. A magyar drámatörténet Szigligetinek ezt a mű­vét a magyar történelmi dráma iskolapéldájaként emlegeti. A darabot Misz­lay István rendezi, s re­méli, hogy ez a már-már elfelejtett mű, a gyulai Várszínház történelmi környezetében újjáéledve meghódítja majd a kö­zönséget Ezen a nyáron Gyulán az eddigieknél is nagyobb idegenforgalom­Négyezerrel több néző­ekintheti meg az idén a szentendrei Teátrum ■lőadása,­ közölték teg­­nap délelőtt a Fészek Clubban megrendezett­ajtótájékoztatón, a ta­valy oly sikeres nyári állalkozás szervezői. Bé­lés András művészeti vezető elmondotta, hogy éppen az egy évvel ez­szak már a tájékoztatá­sok, eligazítások „kora”, amikor a nyári színházi események szervezői a sajtóban tudatják a kö­zönséggel, mire számít­hatnak az idei, remélhe­tőleg csillagfényes nyári estéken. ra számíthatnak, hiszen hamarosan itt nyílik meg az egyik legforgal­masabb közúti határát­kelőhely. Ez évben szép jubileumhoz érkezett el a Várszínház, hiszen a jú­lius 3-i premier lesz a 100. várszínházi előadás. Az idei második bemu­tató július 18-án lesz, amikor Calderon Két szék közt, a pad alatt cí­mű vígjátéka kerül szín­re Sándor János rende­zésében. A két bemutató sze­reposztása még nem végleges, de bizonyosnak látszik, hogy a közönség az idén néhány régi ked­vencének ismét tapsolhat a várudvari nézőtéren. előtti sikerre való tekin­tettel, az idén is a két ta­valyi darabot, a Comico- Tragoediát és a Pikko Hertzeg és Jutka Perzsit adják elő. Ezúttal azon­ban már nem nyolc, ha­nem tizennégy alkalom­mal és a nézőteret mint­egy száz ülőhellyel bőví­tették. Az idén a tavalyi év­vel ellentétben a szent­endrei kulturális heteket is a szabadtéri színházi előadásokkal egyidőben rendezik meg. Az ünne­pélyes megnyitóra június 26-án a Szentendrei Teátrum főpróbáján ke­rül sor, míg a záróün­nepség az utolsó előadási napon, július 26-án lesz. A két, XVII., illetve XVIII. századi darab fő­szerepeit az idén is Bás­­ti Lajos, Psota Irén, Sztankay István, Szabó Gyula és Mádi Szabó Gábor játsszák. S ugyan­csak közreműködnek majd főiskolások is. Új­donság lesz, hogy az ere­deti terveknek megfele­lően, ebben az évben, már régi vásári népi já­tékok is „színre kerül­nek”. A Szentendrei Mű­velődési Házban a Szín­háztudományi Intézet egyedülálló érdekességű kiállítást rendez, ame­lyen a régi magyar báb­játszás történetét mutat­ja be. Az előadási napo­kon, innen a művelődési háztól vidám komédiás menet csalogatja a kö­zönséget a főtérre, ahol az előadások előtt úgyne­vezett néma ábrázolato­kat, azaz élőképeket mu­tatnak be, valamint itt tekinthetik meg a szent­endrei járókelők és a színházi előadásra érke­zők a múlt század elején Magyarországon is elter­jedt, úgynevezett képmu­togatást, amelynek hite­les szövegét Békés Ist­ván rekonstruálta. Ugyancsak a szentendrei színházi esték előjátéka­ként Vitéz László histó­riájával ismerkedhet meg a közönség, amelyet Kemény Henrik, a híres bábjátszó dinasztia le­származottjának báb­együttese mutat be. A Szentendrei Teátrum első idei előadásaira jú­nius 27-én és 28-án ke­rül sor, ezt követően jú­lius 26-ig minden héten pénteken, szombaton, il­letve vasárnap tartanak előadást. R. G. Gyulai jubileum Négyezerrel több néző Szentendrén NÉPSZAVA 2 197­0. május 10 Operaház: Trisztán és Izol­­da (Tycho Party mv., Mo­zart—Wagner-ciklus, 8. ea., 6). — Erkel Színház: Lau­­rencia (Kerner béri. 8. ea., Főisk. béri. n. sor. 5. ea., 7). Nemzeti Színház: A félke­gyelmű (7). — Katona József Színház: Iván, a rettentő (7). Vígszínház: A vörös postako­csi (7). — Pesti Színház: Fur­csa pár (7). — Fővárosi Ope­­rettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Madách Színház: So­sem lehet tudni (J. béri. 7). Madách Kamara Színház: Noé (7). — József Attila Szín­­ház: Canterbury mesék (Ha­bita:—Vörösmarty 7., 7). — Thália Színház: A dada (J. béri. 4. ea., 7). — Kis Szín­pad: Urak és elvtársak (fél 8). — Irodalmi Színpad: Taj­tékos ég, Galambot. .. (D. béri. 6. ea., fél 8). — Egyete­mi Színpad: Közérzet 69 70 (fél 8). — Zeneakadémia: Ál­lami Hangversenyzenekar (Tavaszi béri. A/II. sor., fél 8). — Állami Bábszínház: Mi­si Mókus vándorútok­ (de. 10). — Kamara Varieté: Mars a Marsra! (6 és fél 9). Műsorváltozás! A József Attila Színház igazgatósága közli, hogy május 20-án a Malom a Séden c. előadás elmarad, a jegyek a váltás helyén visszaadhatók. Má­jus 20-án műsoron Canter­bury meséli. Az M. bérlet 5. előadása május 29-én kerül bemutatásra. : * A Madách Színház értesíti bérlőit, hogy a bérletek meg­újítása V. 18-tól a szervezési osztáson (VII., Lenin körút 33. Te 1: 723—747) megkezdő­dik. Kérjük a bérlőket — az új igényekre való tekintettel —, hogy bérletüket minél ha­marább újítsák meg. KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.33: Hajnaltól reggelig! Közben: 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Zenés játékokból. 8.59: Harsán a kürtszó! 9.34: Lend­­vay Kamilló: A rendíthetet­len ólomkatona. 10: H. Idős. 10.05: Operarészletek. 11: Is­­kolarádió. 11.35: Mozart-mű­­vek. 12: Déli krónika­ 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódia­­koktél. 13.45: Új georgikon. 14: Kóruspódium. 14.09: A kék sirály (rádiój.). 14.51: Lányi Ernő: Három dal. 15: H. Időj. II.10: Rádióiskola. 16: A világgazd. hírei. 16.05: Orosz Júlia operettdalokat énekel. 16.18: Mi is az a gyorsolvasás? 16.38: Népdal­gyűjtő úton Kodály nyomá­ban. 17: H. Időj. 17.03: Kas­sel előtt (beszélg). 17.20: Mo­zart, Thames, Egyiptom ki­rálya 18.03: Égő arany — 50 ezer ember kenyere (r­p.). 18.28: Könnyűzenei híradó. 19: Esti krónika. 19.25: A Szabó család. 19.55: Egy rá­diós naplójából. 20.40: Lajtha László feldolgozásaiból. 21: H. 21.03: Kilátó. 22: H. Idős. Sporthírek. 22.20: Beszélges­sünk zenéről! 22.40: Egy fa­lukutató jegyzetfüzetéből — III. 22.50: Tánczene. 23.15: Pelléas és Mélisande (részi.). 24. H. Idős. 0.10: A Ludvi­kovszkij-együttes műsorából. PETŐFI RÁDIÓ 6.20: Torna. 6.30-től 8.05-ig: Azonos a Kossuth adóval. 8.05: Mendelssohn: III. szim­fónia. 8.45: Külh. figyelő (is­métlés). 9: Chopin-művek. 9.39: Ritmus és melódia. 10: Zenés műsor üdülőknek. 11.45: Az első egér (elbesz.). 12: Kórusmuzsika. 12.45: Tör­vénykönyv. 13: H. Idős. 13.93: Balettzene. 13.45: Idős. és vízállás. 14: Kettőtől — hatig! 18.10: Osváth Júlia énekel. 18.30: Az emberi társadalom biológiája — II. 18.55: Néni 7. 19.11: Új könyvek. 19.15: Hgv. a stúdióban. 19.54: Mese. 20: A Cseh Filharmonikus Zene­kar hangversenye. 21.50: Ope­rettmuzsika. 22.30: Auth Ede táncdalaiból. 22.40: Kathleen Ferrier énekel. 23: H. Időj. 23.15: Verbunkosok, nóták. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Magnó­sok, figyelem! 18.55: Orosz nyelvtani, felnőtteknek. 19.10: Magyar zeneszerzők. 19.50: A gyermek és világa — VIII. 20.25: Az MRT gyermekkóru­sa énekel. 20.35: H. 20.38: Dzsessz. 21.08: Két Beethoven hegedű—zongora-szonáta. 21.44: A Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekarának hangversenye. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.95: Számtan—mértan (ált. isk. 5. oszt.). 9: Környezetis­meret (ált. isk. 2. oszt.). 9.55: Fizika (ált. isk. 6. oszt.). 13.10: Számtan—mértan (ism.). 14: Környezetismeret (ism.). 14.35: Fizika (ism.). 17.58: Műsor. 18: Hírek. 18.05: A tolvaj szarka (olasz rajzfilm). 18.15: Öten az első közül (ri­portfilm). 18.35: Reklám. 18-45: Mese. 18.55: A Bánk bántól A magyar kérdésig. 20: Tv­­híradó. 20.20: A város dala (szovjet zenés film). 21: Tele­sport (Napirenden: a lab­darúgás). 21.50: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 11. 16.50: Közv. a kerékpá­ros békeversenyről. 17.45: Kis­­film. 19: Tv-híradó. 21.45: Az ember szolgálatában. Műsorok SZATÍRA ÉS HUMOR. A tv-műsorok palettá­járól gyakran hiányoljuk a derű, a vidámság szí­neit. Az elmúlt héten az­tán a televízió három es­tén is átengedte a kép­ernyőt a pajkos múzsá­nak: a humor szinte min­den válfaja helyet kapott a műsorban, változatos színvonalon. Radványi Ervin Nő a gyerek előtt című szerzői estje irodalmi igénnyel megírt szatíráival, talá­lóan jellemzett figuráival, a humor köntösében je­lentkező épkézláb gondo­lataival örvendeztetett meg. Ez a fajta humor nem vált ki harsány ka­cagást, és talán nem is nyújt egészen könnyű, ön­feledt szórakozást. A fia­tal szerző nem akar min­denáron nevettetni: a vic­cek, a helyzetkomikumok, a gondosan előkészített csattanók helyett a maga — többnyire eredeti — módján villantja fel a valóság színét és fonák­ját. Nem volt hibátlan a műsor. Kissé nehézkesen csikorogva indult, és csak a Vallomás és az Útjelző kövek című jelenetben érvényesült igazán Rad­ványi fő erénye, a találó, tömör, korszerűen szati­rikus ábrázolásmód. Kár­páti György ízléses, kul­turált rendezése, a kitű­nő színészgárda ugyan­csak hozzájárult a kelle­mes műsorhoz. A Pesti Kabaré harma­dik része az 1930—1944 közötti évek humorter­méséből adott ízelítőt. Régi, csúnya idők, ami­kor viccelni veszélyes volt és régi szép idők, amikor olyan szerzők dolgoztak a kabarénak, mint Molnár Ferenc, Szép Ernő, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Békeffy László, Hacsek és Sajó „klasszikus” kor­szakát idézte a magyar kabarétörténet népszerű szem- és fültanúja, Kel­lér Dezső, a kissé hosz­­szú, de nagyrészt érdekes, különösen az idősebb né­zők számára élvezetes műsorban. Még csupán egy ismé­telt kérés, illetve kérdés: miért kell a stúdióban felvett kabaréjelenetek után tapsot „keverni” hangszalagról? Ne tegyék, olyan gyerekes dolog ez az előtapsikálás. A Mit tenne ön az én helyemben? című vidám tanácsadó műsor mozgal­masabb lett azáltal, hogy ezúttal nem maradt meg egyetlen érdekes, vagy érdektelen kérdés korlá­tai között. A sorozat szín­vonala azonban ingadozó, és sokszor engedményt tesz az olcsóbb tréfálko­zásnak. A mostani ta­nácsadók közül legjobban tetszett egy civil a pályán: dr. Aba Iván. ELEKTRONIKUS KÖL­TÉSZET? Fiatal televíziósaink egy csoportját régóta iz­gatják a több kamerával egy időben történő kép­alkotás újszerű lehetősé­gei. Lehet-e a sajátos technikai adottságot a művészi ábrázolás új esz­közévé avatni? Ezt kísé­relte meg Rajnai András Ének a Galaktikáról cí­mű elektronikus televízió­költeménynek nevezett filmjében. A tánc, a pantomim, a vers, a zene, a műfaji határok összemosódása kétségkívül érdekes, új forma- és térhatásokat hozott létre, új műfajt azonban aligha teremtett Lehet, hogy csak még nem és így nem. A film sokszor alig különbözött egy modern revütől, mon­tázstól. A hatáskeltés szokványos módszerei (tűzijáték, maszkok, revü­­kellékek) nem illettek a galakszis merészen új költészetéhez. Mégis jól tette a televízió, hogy al­kalmat adott erre kísér­letező, első lépésre. Érde­mes figyelni a fiatalok alkotóműhelyének még kiforratlan kezdeménye­zéseire is. UTAZÁSOK A KÉP­ERNYŐN. Róbert László és Halász Mihály indokínai útirajz­­sorozatának első része Laoszba kalauzolt el. A fejezetekre bontott film­riport a hiteles dokumen­tumok, a politikai és föld­rajzi ismeretterjesztés, és a hétköznapi élet érde­kes, igényes ábrázolásá­nak szerencsés ötvözete. A ,,vörös herceg” főhadi­szállásán, a lakóbarlan­gokban, a technika cso­dáival ismerkedő hegyi törzsnél tett látogatáso­kat — a nehéz körülmé­nyek ellenére — kitűnő képsorokban örökítette meg az operatőr. Érdek­lődéssel várjuk a folyta­tást. A magyar parlamenti küldöttség törökországi látogatásáról készült ri­portfilm — a protokollá­ris eseményeken túl — ugyancsak sok érdekessé­get villantott fel a török­­országi látnivalók, törté­nelmi és kultúrtörténeti nevezetességek körül. Az ország útján című műsor nem térben, ha­nem időben kalauzolta nézőit, az emlékezés ös­vényein. Veres Péter élet­útját kísérte végig, az íróét és közéleti emberét, barátai, harcostársai és nem utolsósorban művei beszéltek róla. Szép em­lékműsor volt, mert az élő Veres Pétert idézte. Vajk Vera É­lán Tanévzáró tanácskozás Hétfőn a Madách Szín­házban megkezdődött a budapesti pedagógusok tanévzárót megelőző, ha­gyományos tanácskozása. A háromnapos esemé­nyen mintegy ezer neve­lő , iskolaigazgató, ke­rületi tanácsi vezető, az oktatásüggyel foglalkozó párt-, tanácsi és tömeg­szervezeti aktivista­­ vesz részt. A­ megnyitó plenáris ülésen megjelent Sarlós István, a fővárosi tanács elnöke és Lugossy Jenő művelődésügyi miniszter­­helyettes. Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára A párt ifjúsági politikájának néhány kér­dése címmel tartott elő­adást. (MTI) H Ő­RIZO­NT — A negyedik debre­ceni színházi napok meg­kezdődtek. Két színházi együttes tagjait fogadták a városi tanács és a Cso­konai Színház vezetői: Nagyváradról az Állami Színház 50 tagú társula­ta, Budapestről pedig a Thália társulata látoga­tott Debrecenbe. — Miskolcon, a Szak­­szervezetek Borsod me­gyei Tanácsa Rónai Sán­dor Művelődési Központ­jában hétfőn dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke ünnepélyesen megnyitotta a városi ta­nács és a SZOT által im­már tizenegyedik alka­lommal megrendezett miskolci filmfesztivált.­­ A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Köz­pontban vasárnap dél­előtt megnyílt a Tolna megyei képzőművészek tavaszi tárlata. MEGJELENT A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ KÖNYV B­ARÁT­AI 10+1 akciójáik 3. KÖTETE A VILÁG ORSZÁGAI írták: DR RÁTÓTI BENŐ és TOLNAY LÁSZLÓ A könyvben található könyvjelzőn a 3. számú szelvény KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Hatvanhárom kitüntetett A jubileumi olvasó­mozgalom szervezésében és lebonyolításában vég­zett eredményes munká­ért hatvanhárom könyv­tárosnak és könyvtári kollektívának nyújtott át 18-án délelőtt kitünteté­seket és jutalmakat Nagy Mária, az MSZBT főtit­kára és Baranyai Tibor, a SZOT osztályvezetője. Három intézmény MSZBT aranykoszorús plakettet, harmincöt könyvtáros aranykoszo­rús jelvényt kapott. A jelvény mellé két könyv­tárosnak szovjetunióbeli jutalomat, nyolcnak pe­dig tárgyjutalom is járt. Egy könyvtári kollektíva és egy könyvtáros kapott jelvény nélkül tárgyju­talmat. A SZOT további nyolc könyvtárosnak biztosított társasutazásban való részvételt a Szovjetunió­ba, tizenötnek pedig „Szakszervezeti mun­káért” oklevelet adomá­nyozott. A kitüntetettek nevé­ben Dénes Istvánná, a textiles szakszervezet köz­ponti könyvtárának veze­tője mondott köszönetet. (mdi) Az „AFOR" felvételre keres a beruházási főosztályra (Budapest V., Népköztársaság útja 9) beruházásban vagy kivitelezésben gyakorlott mélyépítő mérnököt és technikust, magasépítő mérnököt és technikust, épületgépészt és gépésztechnikust, gyors- és gépírókat, valamint férfi irattárosi Jelentkezés: FILLÓ JÓZSEF főosztályvezetőnél Telefon: 118—998, valamint a tervezési főosztályra (Csepel, Petróleumkikötő, a gyors vasúttól vállalati autóbusz jár) organizátort, villamostervezőt, mélyépítése, út-, magasépítész tervezőt, statikus szerkesztőt és műszaki rajzolókat Jelentkezés: KOLLÁN GYÖRGY főosztályvezetőnél Telefon: 333—353 Praktikus papír­újdonságok! „ÉVA” babaperenka * „CSILLA” kéztörlő * „LAZON” kézfrissítő (tisztító) Kirándulásnál, üdülésnél nélkülözhetetlen! * TEKERCSES CSOMAGOLÓ (költözéshez, festéshez) * IMPREGNÁLT SZEMÜVEG­TISZTÍTÓ „CSEPEL” CSOMAGOLÓ­KÉSZLET zsinórral, enyves címkével GYÁRTJA: PAPÍRIPARI V. FORGALOMBA HOZZA: PIÉRT V.

Next