Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)

1970-09-19 / 220. szám

Tímár Mátyás Olaszországba utazik Mario Zagari olasz kül­­elnökhelyettese hivatalos kereskedelmi miniszter látogatássa a közeljövő­meghívására Tímár Má­­ben Olaszországba utazik.­tyás, a Minisztertanács (MTI) A Magyar Nők Országos Tanácsa megvitatta a X. kongresszusi irányelveket Pénteken a Parlament vadásztermében ülést tar­tott a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa, ahol megje­lent és felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Az ülésen Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke tartott vitaindító előadást az MSZMP X. kongresszusának irányel­veiről. Erdei Lászlóné beszélt a munkásnők élet- és munkakörülményeinek ja­vításáról, különös tekin­tettel a szakmunkáskép­zésre, majd felhívta a fi­gyelmet a mezőgazdaság­ban dolgozó asszonyok helyzetére. A vitában igen sokan szólaltak fel, mondták el tapasztalatai­kat. Hozzászólt dr. Czer­­ván Mártonna, a SZOT nőbizottságának elnöke és ismertette, hogy a nőbi­zottság elkészítette a szer­vezett nők körülményei­nek javításával kapcsola­tos észrevételeit és átvette a SZOT elnökségének, hogy továbbítsa az MSZMP Központi Bizott­ságához. fll Ülést tartott a bőrösszakszervezet központi vezetősége A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége pénteki ülésén az ifjúság körében végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól s az ezzel kapcsolatos jövő­beni tennivalókról tanács­kozott. Ezt követően a XVIII. kongresszusra való felkészülés jegyében meg­vitatták a bőr-, cipő- és szőrmeipari dolgozók mun­kakörülményeinek, szociá­lis ellátásának helyzetét. A KISZ központi bizottságának ülése Az MSZMP X. kong­resszusának irányelveit vitatta meg pénteki ülé­sén a KISZ központi bi­zottsága. A tanácskozáson — amelyen megjelent és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára — dr. Horváth István, a KISZ központi bizottsá­gának első titkára tar­tott vitaindító előadást. Megállapította, hogy a pártkongresszus tézisei össztársadalmi programot fejeznek ki, ezért az if­júság, a KISZ is teljes egészében magáénak vallja, képviseli és kész aktívan segíteni célkitű­zéseinek megvalósítását. A vita után Illisz Lász­ló, a KISZ KB titkára szervezeti és személyi kérdésekről tartott tájé­koztatót. (MTI) Operaház: Manon Lescaut (N b.­­ ea., 7). - Erkel Színház: Lammerb­oori Lu­cia (5. b. 1. ea., 7). - Nem­zeti Színház: Az ember tra­gédiája (7). - Katona József Színház: Varsói melódia (7). - Madách Színház: Kaviár és lencse (7). - Madách Ka­mara Színház: A bolond lány (7). — Vígszínház: Sze­relem (Kombinált b. 5. ea., 7). - Pesti Színház: Adáshi­ba (7). - Fővárosi Operett­­színház: Négyen pizsamá­ban (7). — József Attila Szín­ház: Szmirnai komédiások (premier b. 1. ea., 7). — Thá- Sia Színház: Kalevala (7). - Vidám Színpad: És mi lesz holnap (fél 8). - Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9).­­ Kamara Varieté: Kolumbusz tojása (6 és fél 9) TÁBLÁT: Szépművészeti Múzeum: vasárnap délelőtt 9 órakor. Olasz tájak a Szépművésze­ti Múzeumban (vez.: Szige­­thy Ágnes műv. 1.). KOSSUTH RACIO 4.30: H. Idős. 4.33: Hajnaltól reggelig. Közben 5: H. Idős. 5.30: Reggeli krónika. 7.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Népi zene. 9. 25 év gaz­dasági stratégia. XIV. 9.10: Zenekari muzsika. 10: H. Idős. 10.03: Matek mester éle­te és halála. Rádiój. 11.19: Zongoramuzsika. 12: Déli krónika. 12.20: Zenei anya­nyelvünk. 12.30: Melódiákok­tól. 13.50: Alkotómunka -tanítás. 14: Mihály András - Raics István­ 1871. Kantáta. 14.09: A Benkó-együttes mű­sorából. 14.20: Kis magyar néprajz. 14.25: Új zenei új­ság. 15: H. 15.05: Hétvégi külp.­figyelő. 15.20: Csak fia­­ m MŰSOROK u tatoknak! 16.08: A szirének. A világirodalom humora. 16.40: Szombat délután. 17.53: Carl Schuricht vezényel. 19: Esti krónika. 19.25: 139-860. Automata közönségszolgálat. 22: H. Időj. 22.15: Sporthí­rek. 22.20: Táncoljunk! 24: H. Időj. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RADIO 8.05: Musica Rinata. I. Ism 8.49: Külp. figyelő. Ism. 9.05: Hubay Jenő: II. csár­dajelenet. 9.13: A Pénzügy­őr-zenekar játszik. 9.35: Az élő népdal. 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 10: A zene hullámhosszán. 11.59: Könyv­szemle. 12: Cigány dalok. 12.20: Barokk muzsika. 13: H. Időj. 13.03: Az utolsó Má­ria Terézia-rendes huszár. B­eszély. 14: Gyermekrádió. 15: Orvosi tanácsok. Ism. 15.05: Kodály: Háry János. Szvit. 15.30: Falvakban -mezőkön. 16: H. Idős. 16.05: Közv. bajnoki labdarúgó­­mérkőzésekről. 16.20: Tánc­zene. 16.45: Egy hír a mik­roszkóp alatt. 17: Közv. bajn. labdarúgó-mérkőzésekről. 17.26: Harangszó száll a messzeségben .. . Versek­. 17.39: Johann Strauss: Indi­gó. Nyitány. 17.47: Pákolitz István, Sipos Gyula és Tóth Endre versei (ism.). 18: H. Idős. 18.10: Aki nem akar úr lenni. Rádiój. 18.47: Ver­bunkosok, népdalok. 19.20: A Saar-vidéki rádió tánczene­karának félórája. 19.50: Me­se. 20: Esti krónika­­. 20.25: Új könyvek. 20.28: Hangle­mezgyűjtők húsz perce. 20.48: Színészek énekelnek. 21.06: Verdi: Macbeth. Négy f­elv. opera. Közben: 21.52: Rózsa­kert, falumúzeum, szabadtéri színpadok és egyebek. Rip. 23: H. Időj. 23.52: Fúvóspol­kák. 24: H. Időj. URH 16: H. Időj. 16.05: Dzsessz. 16.52: Ötórai tea. 18: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 19: Viski János: Hegedűver­seny. 19.30: Wagner operái­ból. 20.18: Dzsessz. 20.35: An­neliese Rothenberger éne­kel. 21: A Suisse Romande­­zenekar Debussy-műveket játszik. 22.16: Beethoven összes zongoraszonáták 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ­ K. Műsor. 9.01: Országos Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Kiállítás és Vásár. Ism. 9.25: Odafönn a Gön­cölszekér. Ism. 10.45: Magya­rázom a jövőnket. 5. Ism. 10.55: Venezuelai impresszió. Dok. film. 11.25: Radar. Ism. 16.23: Műsor. 16.25: Ha­lál a függöny mögött (mb., csehszlovák film). 17.50: Hí­rek. 17.55: Reklám. 18.05: Kótavár. 18.45: Irányzatok a XX. század képzőművészeté­ben. 2. Full­rizmus. 19.05: Cicavízió. 19.15: Táncoljunk! 20: Tv-híradó. 20.20: Köz­tünk maradjon. 20.25: Talpig úriasszony (tv-film). 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Hamu és gyémánt (éjszakai előadás). POZSONYI TV 9: Postaláda. 10: Mesefilm. 10.30: Fudzsijama. Ism. 11: Szórakoztató dalok. 11.30: Tv-híradó. 15.30: Csehszlo­vákia—Finnország atlétikai viadal. 17.15: Kisváros a Dubnik alatt. 17.30: Egy fia­tal család válsága.­­ Ism. 18: Lányok, fiúk magazinja. 19: Tv-híradó. 19.30: Időszerű nemzetközi kérdések. 19.50: Angol természetformálás. 20.15: Nippon titka. 20.30: Esztrádműsor. 21.30: Hatman a bűnügyi rendőrségtől. NDK tv-sorozat . 22: Tv­hiradó. 22.10: Georgia Brown énekel. Tájékoztató a vasas­szakszervezetben A vasiparban is népes réteget képviselő nődol­gozók és fiatalok helyze­téről tájékoztatta pénte­ken az újságírókat Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dol­gozók Szakszervezeteinek főtitkára. Öt év alatt 31000 újítási javaslat Tanácskozás a MEDOSZ-ban Országos tanácskozásra ültek össze péntek dél­előtt a MEDOSZ székhá­zának kongresszusi ter­mében a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi újí­tók és feltalálók. Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára nyitot­ta meg a tanácskozást A többi között hangsú­lyozta: az újítómozga­lom a dolgozók önkéntes tömegmozgalma, amely a termelés műszaki fejlő­dését szolgálja. Eredmé­nyesnek mondható szak­­szervezeti alapszerveze­teinknek azok a törek­vései is, amelyek szerint a törvényes lehetőségek­kel élve, egyre több újí­tót és feltalálót részesí­tenek erkölcsi elismerés­ben. Dr. Dobi Ferenc ki­emelte az 1966—67-es esztendőt, amely újító­mozgalmuk csúcsteljesít­ményét hozta. Ez a két esztendő a mezőgazdasá­gi, az erdészeti és a víz­ügyi üzemek részére több mint 160 millió hasznot hozott. Az újítók, feltalálók részére pedig több mint tízmillió fo­rint újítási díjat fizettek ki, csaknem hétezer meg­valósított újítás nyomán. A tanácskozáson dr. Gergely István, a mező­gazdasági és élelmezés­ügyi miniszter helyette­se is felszólalt Elmon­dotta, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a mező­­gazdaságban több mint 31 ezer javaslatot nyúj­tottak be, ebből több mint 15 ezret valósítot­tak meg. A számtalan nagyszerű kezdeménye­zés, újítás és találmány közül néhány az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiál­lításon is látható. (k. i.) Egy terjedő „kár" és — A műszaki előadóval szeretnénk beszélni... — Nincs itt — De hiszen ott ül, a széken.. .! Ez a párbeszéd a XI. kerületi IKV egyik ki­­rendeltségén hangzott el; az adminisztrátor a bér­lők előtt tagadta le a mű­szaki előadót. ők azon­ban ismerték, s „lerázá­suk” módján joggal há­borodtak fel. (A bérlők panaszát később orvosol­ták, a történtekért elné­zést kértek, a műszaki előadó túlterheltségére hi­vatkozva.) A példa, sajnos, nem egyedülálló. A panaszo­sok, az ügyfelek „lerázá­sa” fertőző betegségként terjed. Természetesen akad durvább módja is. Mint R. Sándorné zuglói olva­sónk esetében történt. Ak­kor állított be a ház­­kezelőséghez, hogy a tár­sadalmi munkában elvál­lalt mázoláshoz olajfes­téket kérjen, amikor ott családi ünnepséget tartot­tak. A technikusnak fia szü­letett, R. Sándornét meg sem hallgatták. A techni­kus, aki unokája is le­hetne, rákiabált és el­küldte — panaszolta az idős asszony. Mentségére pedig csak az szól, hogy utólag el­nézést kért R. Sánd­orné­tól. Ellene viszont az, hogy magatartásával kap­csolatban nem ez az első panasz a körzetben... A terjedő „kórnak" azonban olyan tünetei is vannak, amelyeket sem a sok munkával, sem az említett családi ese­ményhez hasonlókkal nem lehet magyarázni. Példa erre, ami H. Istvánné pestlőrinci olvasónkkal egy építőanyag-árusító te­lepen történt. Ajtókat vá­sárolt, de kulcsot nem adtak hozzá. Amikor ezt szóvá tette, az eladó egy másik vevő jelenlétében gorombáskodott vele. Olyan hangosan, hogy még a porta dolgozói is felfigyeltek rá. H. Istvánné azóta meg­kapta a kulcsokat, s a Horizont Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetői az el­adót „legszigorúbb elnöki figyelmeztetésben” része­sítették. De, sajnos, a panaszosok sok esetben nem kapják meg az elég­tételt, mert sérelmük nem bizonyítható. Az egyik szolgáltató vállalat titkárságának dolgozói sem tanúskodtak K. Károlyné igaza mel­lett, mert igazgatójuk el­len kellett volna valla­niuk. Olvasó­ik egy régen húzódó reklamáció ügyé­ben szeretett volna az igazgatóhoz fordulni. Az igazgató kiüzent, nem ér rá fogadni. K. Károlyné ekkor leült egy székre, táskájából elővette kézi­munkáját és kijelentette: addig pedig nem megy el, amíg nem beszélhet az igazgatóval. Hogy visel­kedése kissé „rámenős” volt? Meglehet. Az igaz­gató reagálása viszont­­ felháborító. Ismét ki­üzent: ha K. Károlyné nem megy el, azonnal rendőrt hivat! Az egyik kerület lakás­­osztályának tisztviselői sem állottak B. Andrásné igaza mellé, mert munka­társuk ellen kellett volna állást foglalniuk. B. And­rásné szövetkezeti lakás­ra várt, hosszabb ideje. S mert üzletlakásban la­kott, érthető türelmetlen­séggel gyakran járt az előadó „nyakára” ügyét sürgetni. Az előadó, hogy a sok érdeklődésnek véget vessen, megígérte: meg­kapja a szövetkezeti la­kást, ha egy évig nem jelentkezik. Az év letelt, s B. Andrásné csak az ígéretet kérhette számon... Ekkor történt, hogy az előadó földhöz vágta a telefont... „Na, már megint kibo­rult” — tértek napirend­re az ügy felett az elő­adó munkatársai. A pórul járt ügyfél azonban nem tudta ilyen könnyen túl­tenni magát a történte­ken. Mert — mint írta —, már nem is az bántotta, hogy nem kapta meg a szövetkezeti lakást, ha­nem az, hogy „átejtették”! Persze, a „kiborulás” ellen senki sincs védve, s a tanácsi lakásosztályok köztudomásúan nem ideg­­szanatóriumok. De az ügyfélnek is lehet gond­­­ja-baja, lehetnek rossz napjai. Mégsem engedheti meg magának az ilyen kitöréseket, mert kiszol­gáltatott helyzetben van. Legfeljebb magában mél­tatlankodik. Elkeseredé­se, ellenszenve pedig az intézmény, a vállalat, a hivatal ellen fordul. Az ügyfél, a panaszos, a vevő effajta „elidegene­dését” kiváltó valameny­­nyi magatartásnak meg­van az ellenszéruma, amit a cikkben említett szö­vetkezet vezetői helye­sen alkalmaztak. A „kór” terjedése csak felelősség­re vonással állítható meg, tekintet nélkül arra, hogy a gyógymód­­ kinek fog fájni... Baják Aranka Átadta megbízólevelét az EAK új nagykövete Losonc­i Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta Moustafa Ahmed Moukhtar rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetet, az Egyesült Arab Köztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A nagykövet megbízó­­levelének átadásakor be­szédében a többi között hangsúlyozta: " Céljaink hasonlóak, nekünk nem nehéz meg­értenünk egyymást, nem nehéz erőfeszítéseinket egyesítenünk a gyümöl­csöző együttműködés ér­dekében, mert nagy és sok lehetőséggel rendel­kezünk, együttműködési területeink szélesek és ki­terjedtek, szándékaink el­tökéltek és erősek.­­ A magyar nép és a magyar kormány baráti és őszinte magatartása, nagy megpróbáltatásaink idején nyújtott testvéri támogatása erősítette és fokozta kapcsolatainkat, amelyek elnök úrnak az Egyesült Arab Köztársa­ságban tett legutóbbi lá­togatásával tovább szilár­dultak. — Az Egyesült Arab Köztársaság — bízva ifjúi életerejében, ügyének igazságában és élvezve a baráti országok támogatá­sát — sohasem fogja el­felejteni az ön országának nemes magatartását. Fel­adatomnak tekintem, hogy tovább szilárdítsam és erősítsem az orszá­gaink között kialakult ki­váló kapcsolatokat. Losonczi Pál válaszá­ban hangsúlyozta: — A Magyar Népköz­­társaság kormánya és né­pe mély együttérzéssel kö­veti az Egyesült Arab Köztársaság népének hő­sies erőfeszítéseit, örül azoknak a nagy és mara­dandó sikereknek, ame­lyeket a gazdaság és a társadalom fejlesztésében, hazája függetlenségének megszilárdításában és megvédésében elért. — A Magyar Népköz­­társaság támogatja azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket az Egyesült Arab Köztársaság — az arab nép érdekeit szem előtt tartva — tesz az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolására, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata szellemében. Ugyanakkor nyugtalansággal tölt el bennünket az, hogy Izrael — semmibe véve a nem­zetközi közvélemény fel­háborodását — változat­lanul folytatja agresszív politikáját és aláaknázza mindazokat az erőfeszíté­seket, amelyek e térség­ben az igazságos békére irányulnak. Legutóbbi egyiptomi lá­togatásáról szólva az el­nök hangoztatta: — Gamal Abdel Nasz­­szer elnök úrral és az or­szág más vezetőivel rend­kívül hasznos eszmecseré­ket folytathattam, ame­lyek tovább erősítették a népeinket és országainkat összekötő szálakat. Biztos vagyok abban, hogy köl­csönös törekvéseink gyü­mölcsözőek lesznek, bará­ti kapcsolataink még szo­rosabbá, együttműködé­sünk még elmélyültebbé válik az élet minden terü­letén. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemu­tatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent M. F. Kamel nagykövetségi tanácsost, O. A. F. Haggag nagykövetségi harmadtit­kárt, I. A. A. Dessouky kulturális attasét és H. M. Afifi nagykövetségi atta­sét. Az Elnöki Tanács el­nöke szívélyesen elbeszél­getett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. (MTI) Jó üzlet fele-fele alapon Ne­m mindennapi csa­lás ügyében fejezte be a vizsgálatot a Budapesti Rendőrf­őkapitányság. A vizsgálat eredményeként előzetes letartóztatásba helyezték Takács Kál­mánná 48 éves MÁV pénztárost és Nagy Lász­ló 50 éves papírőrlőt. A bűnügy szálai 1968 novemberére nyúlnak vissza. Akkoriban a MÁV jegynyomdából több zsáknyi selejtes, rossz számozású bárca menet­jegyet vittek a Budafoki Papírgyár zúzdájába megsemmisítésre. A je­gyeket azonban előzőleg nem érvénytelenítették. Egy óvatlan pillanatban Nagy László, aki a gyárban dolgozott, vélet­lenül bement a zúzdába s ott az egyik gép mel­lett megpillantotta a több kötegnyi bárcajegyet. Ek­kor villant fel agyában a nagy lehetőség: feleségé­nek féltestvére, Takács Kálmánné ugyanis a Nyu­gati pályaudvar egyik pénztárosa volt. Az ötletet tett követte. Egy óvatlan pillanatban a jegykötegek egy részét kivitte a zúzdából és öl­tözőszekrényébe rejtette. Még aznap este 11 ezer forint értékű jegyet ki­csempészett a gyárból és elvitt Takácsné XXII. Baucsek utcában levő la­kására. — Fel lehetne használ­ni ezeket a jegyeket? — kérdezte Takácsnét. — De még mennyire — hangzott a válasz. Amikor Takácsné meg­tudta, hogy Nagy öltöző­szekrényében még szá­mos köteg hasonló jegy van, arra kérte, hogy azo­kat is vigye el hozzá. Az öltözőszekrényben levő 3—400 000 forint ér­tékű jegyből egy héten belül Nagy 108 ezer fo­rint értékű jegyet adott át Takácsnénak: 27 és 15 kilométeres gócponti me­nettérti és 15—27—40 ki­lométeres személyzeti je­gyeket. Próbavásárlás a Nyugatiban Ettől kezdve Takácsné szorgalmasan adta el a Nyugati pályaudvar pénz­tárában az utasoknak a zúzdából ellopott vasúti jegyeket. S havonként 500—3000 forintig terjedő összegeket adott át Nagy­nak, miután megegyez­tek, hogy az „üzlet” fele­fele alapon megy. Az utolsó ezer forintot ez év júniusában kapta Nagy László Takácsnétól, s a nála talált feljegyzés szerint ezzel együtt ösz­­szesen 21 ezer forintot vett fel. És ki tudja, még meddig vette volna fel ezeket az összegeket, ha nemrégen — miután Ta­­kácsnénak két ízben pénz­­tárhiánya volt — a MÁV ellenőre próbavásárlást nem végez a pénztárnál. Húsz darab 27 km-es gócponti jegy került így ellenőrzésre. A jegyek sorszámából hamarosan megállapították, hogy azok ismeretlen erede­tűek. Értesítették a rend­őrséget és másnap, ami­kor Takácsné a hívásra megjelent a MÁV Igaz­gatóságon már nyomozók várták. Az asszony zsebéből 1454 forint értékű selejt­­ből származó jegy került elő. A rendőrségen Ta­kácsné és Nagy László beismerő vallomást tet­tek. A házkutatás során Takácsné lakásán 50 ezer forint értékű selejtjegyet találtak,, a többi lopott jegy Nagy lakásáról ke­rült elő. A vizsgálat során meg­állapították, hogy Ta­kácsné 57 ezer forint ér­tékű zúzdából lopott je­gyet adott el a Nyugati pályaudvar pénztárában. Így a csaláson szerzett összeg nagyobbik fele Ta­kácsné zsebébe vándorolt. Pedig, férjével együtt, ha­vi jövedelme közel hat­ezer forint volt. Két furfangos csaló De Nagy sem állt rosz­­szul anyagilag. Lakásán ugyanis 50 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvet foglaltak le. A két furfan­gos csaló ellen társadal­mi tulajdont károsító csa­lás miatt tesznek vád­emelési javaslatot. Más kérdés, hogy mind­erre nem került volna sor, ha a selejtjegyeket a zúzdába való küldés előtt érvénytelenítik: perforál­ják vagy átbélyegzik. Ezt elmulasztották s így az­után sem az utasok, sem a kalauzok nem tudták azokat a többi jegytől megkülönböztetni. És ezen el kell gondolkod­ni... Balla Ödön Bemutató előadás 1970. szeptember 25. este 7 órakor * •• fflffllaSÜÜSSEI Peter Weiss: A LUZITAN SZÖRNY SUKA SÁNDOR UNGVÁRI LÁSZLÓ GYÖRFFY GYÖRGY RAJZ JÁNOS ZOLNAY ZSUZSA BLASKÓ PÉTER HORKAI JÁNOS GYULAY KÁROLY IGLÓDI ISTVÁN HORVÁTH JÓZSEF TÖRÖCSIK MARI CSURKA LÁSZLÓ VELENCZEY ISTVÁN Rendezte: MAJOR TAMÁS

Next