Népszava, 1970. október (98. évfolyam, 230–256. sz.)
1970-10-01 / 230. szám
(Folytatás az 1. oldalról) eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. A termelő szférában is számos olyan fejlesztési feladatot jelöltünk ki. A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok elérésének elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék és következetesen érvényesüljön mind a termelőmunkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Mindez annak az objektív körülménynek a figyelembevételét jelenti, amely gazdaságunk hatékonyságának szükségszerű fokozásából adódik. A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Hogyan szolgálja ötéves tervünk a hatékonyságjavulást? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak áfc0Rr'g'’F5bb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, — a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése.. A gazdasági fejlődésamely a korszerűbb, kulturáltabb fogyasztás érdekeit szolgálja. nem nemcsak a gazdasági növekedés a mércéje, hanem a haladó strukturális változás is. Ezért alapvető érdekünk az ilyen változások elősegítése. Ebben a szerkezeti változásban egyrészt a világszerte megnyilvánuló műszaki-tudományos forradalomnak, másrészt szocialista társadalmunk sajátos törvényszerűségeinek kell kifejezésre jutnia, figyelembe véve érdekeltségünket a nemzeti gazdaságok fokozottabb összekapcsolódásában. Gazdasági fejlődésünk elért színvonalára tekintettel, reálisan számolnunk kell azzal, hoggy az elkövetkező időszakban a strukturális fejlődés újabb, minőségileg bonyolultabb kérdéseinek megoldása kerül előtérbe. A fejlődésben egyre nagyobb szerepet kap egyrészt a növekvő jövedelemből, s magasabb életszínvonalból adódó differenciáltabb fogyasztói igények kielégítése, másrészt az egyes termelési ágakon belül a magasabb műszaki színvonalat képviselő gyártmányok és technológiák fokozott térnyerése. Ez a két tendencia tükröződik a külgazdasági kapcsolatok szerkezetében is. A korszerű struktúra kialakítására irányuló törekvés nem új gazdaságpolitikai cél. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt a feladatot már több mint egy évtizeddel ezelőtt fontos kérdésnek tekintette, amelynek alapján megindult a réginél sokkal korszerűbb szerkezetű gazdaság kiépítése. A XV. ötéves terv gazdaságfejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturális haladást szolgáló törekvéseink. A terv ebben a vonatkozásban két irányvonalat kövvet: nagyobb figyelmet szentel a meglevő termelőkapacitások fokozatos korszerűsítésére, mind a termékek, mind pedig a technológiai folyamatok tekintetében, helyenként azok átrendezésével; ugyanakkor a központi erőforrások jelentős részét meghatározott, strukturális fejlődés szolgálatába állítja oly módon, hogy kiemel néhány különösen aktuális fejlesztési célt két. A nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés és a hazai termelésnöve-kedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumíniumférfi áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomára körülbelül 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. Befejeződik, sőt az eredeti elgondolásainknál nagyobb lesz az átalakulás a közúti járműgyártásban. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a 10 000 darabot, és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbusz-exportőrjévé fejlődik. Gépiparunk egészére nem a nagyarányú menynyiségi fejlődés lesz a jellemző. Gépiparunk alapkapacitásai ma már tekintélyes méretűek, az alkalmazott munkaerőből, az exportból számos, nálunk fejlettebb országnál is nagyobb arányban részesedik. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystruktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. Ez a hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST- országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részt vevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Jelentősége miatt megérdemli, hogy megemlítsem a korszerű építési módok és épületszerkezetek nagyobb mértékű alkalmazását, valamint az e cél érdekében az ipar több más ágában is végrehajtandó fejlesztéseket. Az építőipari teljesítőképesség növelésére szolgáló fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtank. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelőkapacitás-bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmány-felhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A tervet megalapozó gazdasági elemzések során kialakult meggyőződésünk szerint a társadalmi munka hatékonyságának növelése szükségszerűvé teszi, hogy a továbbiakban is nagy figyelmet fordítsunk gazdaságunk infrastrukturális bázisának fejlesztésére. A korszerű termelési szerkezet kialakítására irányuló törekvésünk szorosan összefügg nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődésével. Népgazdaságunk viszonylag kis mérete és hazai nyersanyagbázisunk korlátozottsága mellett erőfeszítéseinket szükségszerűen koncentrálnunk kell, ami az esetek többségében csak jelentős exportra orientálva tesz lehetővé hatékony gazdasági fejlesztést. Ezért szorosabban kell bekapcsolódnunk a nemzetközi gazdasági életbe, tovább erősítve együttműködésünket a szocialista országokkal, de bővíteni törekszünk áruforgalmunkat a nem szocialista országokkal is. A tervidőszakban a szocialista országokkal a gazdasági együttműködésünkben egyre erőteljesebben jelennek meg újszerű elemek. Például új együttműködési formák a nyersanyagellátás egyes területein; az eddiginél hatékonyabb és sokrétűbb termelési kapcsolatok a gyártásszakosításban és a termelési kooperációban; a szocialista országokkal öszszehangolt kapacitásbővítés; a műszaki-tudományos együttműködés erőteljes fejlődése a legkorszerűbb ágazatokban; a termelővállalatok közöttszámottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik, és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szellen együttműködésének bővülése. A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagy jelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együttműködünk egyes fontos nyersanyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvételről, a Lengyel Népköztársasággal kénszállításokra vonatkozó megállapodás született. Népgazdaság-fejlesztési tervünk sokrétű, hatékony nemzetközi koordinálása lehetővé tette, hogy a már említett struktúra-átalakító beruházásokat főleg a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban és az élelmiszeriparban nemzetközileg is megalapozzuk. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy itt nem lezárt folyamatról van szó, hanem állandó és most különösen fejlődő folyamatról. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagy jelentőségű határozatokat hozott a KGST-országok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk és kormányunk gátja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik, többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti, és érdekelt, megvalósításában. Ebben a munkában továbbra is aktívan részt kívánunk venni, mivel úgyvéljük, hogy a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése, formáinak és módszereinek továbbfejlesztése gazdasági fejlődésünk számára újabb erőforrásokat tár fel, elősegíti IV. ötéves tervünk kedvező megvalósítását, és megalapozza az 1975 utáni évek dinamikusabb fejlődését. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971-75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST-országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkésországokkal is. A kapcsolatok bővítésének előfeltétele itt is a kölcsönös előnyök biztosítása. Az áruforgalom bővítése mellett fokozottabban törekszünk a vállalatok közötti termelési kooperációk létrehozására és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére. Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480-500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. Tanácskozik az országgyűlés A műszaki fejlesztés váljék mindennapos gyakorlattá Nemzetközi gazdasági kapcsolataink Energia-, műanyag-, műtrágya-, bauxit-, építőipar A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia-termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a 111. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság-kőolajvezeték második vonala. Tovább folytatjuk a műanyagipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő, vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyag bázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelőmunka eredményességét A fejlesztés nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975- re 912 ezer tonnára, tehát 50 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve, az egy hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeim" Az Infrastruktúra egyes területein az előrehaladás ütemével elégedettek lehetünk. Az energetikai fejlesztésről már beszéltem. Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A közlekedéspolitika távlati koncepcióját az országgyűlés 1968- ban jóváhagyta. A közlekedés fejlesztése ennek megfelelő formákban és ütemben folyik. Aláhúzta az úthálózat fejlesztésének fontosságát. A jelenlegi útviszonyok az országban még nem kielégítők. Úthálózatunk a gyorsan növekvő igényekhez képest elmaradott, és útépítéseink minőségileg is kifogásolhatók. A IV. ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forintot iránytunk elő. A javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyagtöltő állomások hálózatának bővítésére a terv a vállalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. A terv kidolgozása során megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban, ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Befejezzük a jászágói 500 kW-os rövidhullámú rádióadó építését. Új URH-adók létesülnek a rádióműsorok vételi lehetőségeinek javítására, valamint önálló URH-műsor sugárzására. Megkezdjük a második, színes vételt is biztosító televízióműsor sugárzását. Jelentősen, mintegy 250 ezer állomással bővítjük a telefonhálózatot. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Azok az országok, amelyek időben nem készültek fel megoldására, komoly nehézségekkel küzdenek. Korsztánjanak a IV. Ötéves tervbéli ia fokozott figyelmet fordít erre a területre, és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésekre . A termelő jellegű területek mellett nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy a nem termelő területeken is erősödjön gazdaságunk infrastrukturális háttere. A terv ezért komoly figyelmet szentelt az oktatásnak, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés támogatásának, az egészségügynek. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk, és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. A közlekedés és hírközlés korszerűsítése Az elosztási rendszer hasson aktívan a termelésre és a termelékenységre A beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelezőképesség növekedésével összhangban kell "Szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás ■ tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltoztatásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányítómunkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. Mindennemű terven felüli költségvetési kiadást csak alapos elemzés után fogadhatunk el, alkalmazva a felelősségre vonás és a gazdasági következmények visszahárításának módszerét is. — Következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak; — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, az életkörülmények változását természetesen nem lehet csak a tervszámok alapján megítélni, hiszen számos olyan cél elérésére is törekszünk, amelyek, a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem felhasználásakor azonban nemcsak a fogyasztási alap adta lehetőségek keretein belül kívánjuk a lakosság életkörülményeit javítani, hanem a beruházásokban is növeljük az életkörülményeket srtíiló fejlesztések arányát, így a nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal, emelése érdekében, mint korábban. Különösen, jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 ezer lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre ésa termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és (Folytatás a 3. oldalon)