Népszava, 1970. október (98. évfolyam, 230–256. sz.)

1970-10-27 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉV !! •­ A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 27. KEDD A munkaverseny továbbfejlesztéséről, a szakszervezeti jogok érvényesüléséről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége hétfői ülésén több olyan kérdést tárgyalt, amely a szakszervezetek belső életének, a szak­­szervezeti munka tartal­mának továbbfejlesztését célozza. Az elnökség foglalko­zott a szocialista munka­­verseny-mozgalom meg­ítélésével és a negyedik ötéves terv követelmé­nyeinek megfelelő tovább­fejlesztésével. Megállapí­tást nyert, hogy a mun­kaverseny az elmúlt hu­szonöt évben hatásos esz­köze volt szocialista épí­tőmunkánknak. A gazda­sági irányítási rendszer alkalmazása a munkaver­seny szervezésében és fejlesztésében is változá­sokat hozott. A negyedik ötéves terv végrehajtása pedig azt kívánja, hogy a dolgozók az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben kapcsolódjanak a verseny­mozgalomba. Az utóbbi években ugyanis a műszaki-technológiai fejlődés és az ezekhez k­apcsolódó munkaszerve­zés egyre inkább a kol­lektív munka végzését, a munkakollektívák széles körű versenyét állítja elő­térbe. Ennek következté­ben az egyének versen­gése a szocialista brigá­dokon belül és azon kí­vül is, egyre inkább hát­térbe szorul. Most készül az üzemek és vállalatok ötéves ter­ve. E tervekben ha­tározzák meg a gazdasági egységek legfőbb célkitű­zéseiket Ezek szolgáltat­nak alapot ahhoz, hogy egy-egy vállalat, üzem, műhely kollektívája a legfontosabb feladatokhoz kapcsolódjon, s munka­­verseny-tevék­enységü­k ennek elvégzésére irá­nyuljon. Kaja, a szakszervezetek társadalmi szer­epe bizto­sít, még koránt sincsenek kimerítve. Ezért felkérte a szakszervezeti központi vezetőségeket, az SZMT (SZBT) elnökségeket, hogy különös gonddal fog­lalkozzanak a szakszerve­zeti szerveket megillető jogok érvényre juttatá­sával. E kérdésben szer­zett tapasztalataikat tűz-­­­zék napirendre, s megál­­­­lapításaikról az alsóbb szintű szakszervezeti szer­­veket tájékoztassák. Szükségesnek tartotta az elnökség azt is, hogy a szakszervezeti­­ tisztségvi­­­selők oktatásában e téma­­ különös hangsúllyal sze­repeljen, és a szakszerve­zeti vezető szervek foko­zott figyelmet fordítsa­nak azok képzésére és munkajogi védelmére akik a dolgozók munka­ügyi vitáit eldöntő fóru­mokon dolgoznak. ■Napirenden szerepelt még a szakszervezeti tag­gyűlések tapasztalatait elemező előterjesztés, amelyet az elnökség vita után elfogadott. Ezt köve­tően állást foglalt a SZOT és a szakszerveze­teit negyedik ötéves be­ruházási tervjavaslataival kapcsolatosan, majd fo­lyó ügyeket tárgyalt. Nagyobb elismerést a jól végzett mankónak Az elnökség egyetértett azzal, hogy a munkaver­seny ösztönzésében az esz­közök és a módszerek célszerű felhasználásával szükséges jobban elősegí­teni az erkölcsi és anyagi tényezők összhangját és helyes érvényesülését. Az erkölcsi elismerést — az anyagi elismeréssel együtt — úgy kell gyakorolni, hogy a végzett munkát mindenütt a mainál sok­kal magasabb fokú társa­dalmi, erkölcsi megbecsü­lés kísérje. Ez az egyik útja annak, hogy az egész társadalmi közvélemény­ben magasabbra emelked­jék a fizikai és szellemi munka iránti tisztelet és megbecsülés. Nagy fontosságot tulaj­donít az elnökség a szo­cialista brigádmozgalom tová­bbf­e­j­lesztésének. Ugyanis a szocialista bri­gádokat, mint a munká­hoz és a társadalomhoz fűződő új viszony formá­lását komplex módon elő­segítő kollektívákat az egész szocialista munka­verseny-mozgalom gerin­cének kell tekinteni in­dokolt határozottan fel­lépni a mozgalom tekin­télyét lejárató lazaságok­kal szemben, s ezzel egy­idejűleg céltudatosabban kell­­ segíteni az együtt dolgozó munkaközösségek szocialista jellegének erő­sítését. A szocialista bri­­gádokat segíteni kell ab­ban, hogy tagjai között nagyobb szerepet kapjon a politizálás és a közéleti tevékenység, s az, hogy a munkahelyi magatartás és a közvélemény elismert és elfogadott formálói legye­nek. A munkaverseny haté­konyságának növelése in­dokolttá és szükségessé teszi, hogy a vállalatok műszaki és adminisztratív dolgozóit is az eddiginél szélesebb körben és aktí­vabban vonják be a ver­senymozgalomba. A ter­melőüzemekben általában indokolatlan és helytelen a műszaki, adminisztratív és fizikai dolgozók egy­mástól mereven elkülö­nült versenye. Az új ter­mékek és korszerűbb technológiák bevonulása a gyártás folyamatába, a vállalati élet- és munka­­körülmények, a szociális, egészségügyi és kulturális ellátottság­­ fejlesztése szükségessé teszi vala­mennyi dolgozó réteg szo­rosabb együttműködését és közös tevékenységét. És ezt a munkaverseny­­mozgalom is igényli. Miután a negyedik öt­éves tervben legfonto­sabb célkitűzés a terme­lés hatékonyságának elő­mozdítása, ennek megfe­lelően szükséges a mun­­kaverseny-mozgalmat is minden fokon hatéko­nyabbá tenni. Az elnökség az előter­jesztést elfogadta, azzal, hogy a szocialista­­mun­­k­averseny-mozgalom fej­lesztésének különböző kérdéseit tovább kell vizs­gálni, összefüggésben né­hány fontos politikai, tár­sadalmi, gazdasági kér­déssel, azokkal, amelyek a negyedik ötéves terv időszakában fontos ténye­zői lesznek szocialista épí­tőmunkánknak. A dolgozók érdekeinek védelmében Az elnökség a továb­biakban megvitatta a szakszervezeti jogok gya­korlati érvényesülésének tapasztalatait. Megállapí­totta, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az 1968. január elsején élet­be léptetett új Munka Törvénykönyvében kibő­vített jogaikkal általában mindenütt élnek és gya­korolják azokat. A válla­lati szakszervezeti szer­vek úgy látják, hogy e jogok alkalmasak arra, hogy a dolgozók érdekei­­reelő védelmét hatéko­nyan ellássák. Az elnök­ség éppen ezért úgy ítélte meg, hogy a szak­­szervezeti szervek szá­mára biztosított jogkörök megfelelőek, elegendőek a dolgozók érdekvédelmé­hez, ha azokkal rendelte­tésüknek megfelelően él­nek. Úfjabb jogok kialakí­tását az elnökség nem tartotta szükségesnek. Ugyanakkor megállapí­totta azt is, hogy a vállalati, üzemi szakszervezeti szervek munkájában azok a széles körű lehetőségek, keretek, amelyeket a párt poln- Egyedülálló felvételek a Szonda 8-ról A „Steinberg" csillag­­vizsgáló tudósai folytat­ják a megfigyeléseket, hogy a legnagyobb pon­tossággal megállapítsák a Föld felé közeledő Szonda S. automatikus űrállomás mozgásának jellemző ada­tait. Mint a megfigyelé­sek vezetője közölte, ok­tóber 24-ről 23-re virradó éjszaka a magashegyi csillagvizsgálóban egy op­tikai televíziós készülék segítségével a maga ne­mében egyedülálló felvé­telt készítettek az űrállo­másról. Ekkor az űrállo­más 348 000 kilométer tá­volságban volt a Föld fe­lületétől, ami rekordtá­­volság az ilyen felvéte­lek szempontjából. Sike­rült nagy pontossággal megállapítani az akkori helyzet koordinátáit. Október 25-ről 26-ra virradó éjszaka a Szon­da 8. űrállomást 277 000 kilométer távolságban fényképezték le. Az így sz­erzett adatokat eljuttat­ták a koordinációs számí­tó központba. (TASZSZ) Tájékoztató az ellátásról ' A ra mn r • r­ . ••( *_ .»• Jó múlt évinél több tüzelő Kevés a szállítóeszköz — Adósak az erdőgazdaságok Különleges igények Az ország különböző részéből ismét érkeznek panaszok a tüzelőellátás­ra. Mi az oka a sok ki­fogásnak, van-e elég szén, fa, fűtőolaj, propán—bu­tán gáz, s milyen ütemű a szállítás? Ezekre a kér­désekre kértünk választ a Belkereskedelmi Minisz­térium iparcikk-kereske­delmi főosztályán. Közölték, hogy április és szeptember között, a tüzelési idényre történő felkészülés hónapjaiban, 62 ezer vagonnal — 20 százalékkal — több szi­lárd tüzelőanyagot adtak el a­ lakosságnak, mint­ 1969 hasonló időszakában. A vásárlók többsége már megvette egész évi tüze­lőszükségletét, a csúcsfor­galom tehát már elmúlt, de nem minden zökkenő nélkül. A fővárosban a pana­szok okai: kevés volt a szállítóeszköz és az erdő­­gazdaságok késedelmesen szállították a tüzelőt. Ezért, a tervezettnél na­ponta 10—30 vagonnal ke­vesebb árut vittek a pin­cékbe. Jelenleg a TÜKER mintegy 5000 vagon tüze­lővel adós a budapesti lakosságnak. Mivel kevés a szállítóeszköz, az új vá­sárlók, igénylők meglehe­tősen hosszú terminust kapnak. A tűzifa kivéte­lével elegendő a készlet a fővárosi telepeken, de a szállítást végző gépko­csikra várakozni kell. Az erdészet több, mint 2000 vagon tűzifával adós csupán a fővárosi keres­kedelemnek, s a hátralé­kot a jelek szerint csak novemberre­­ pótolják. Először azok kapják meg a tőzzek, akit­ már meg­rendeltek, az újabb­ igény­lőknek csak november vé­gén, december elején tud­nak szállítani. Vidéken kedvezőbb a helyzet, mint a főváros­ban, hiszen tűzifát csak a nagyobb városokban igényel jelentős mennyi­ségben a lakosság, hazai szénből, brikettből pedig a kereskedelem gazdag — 40—50 ezer vagon — készlettel rendelkezik. A szén és a brikett ország­szerte elegendő, a pana­szokat a választékhiány okozza. Ez azonban a jö­vőben sem szűnhet meg. Sokan ragaszkodnak ugyanis bizonyos szénfaj­tához — például a me­cseki, a tatai, vagy a be­­rentei szénhez—, ezekből viszont csak meghatáro­zott mennyiség kerül for­galomba. S a berentei sze­net a jövőben sem viszik a Dunántúlra, a pécsit sem szállítják a Tiszán­túlra. Sokan nemcsak bizo­nyos szénfajtához, hanem meghatározott szemnagy­sághoz is ragaszkodnak. A borsodi darabos szénre például Miskolcon 400 va­gonra van előjegyzése a kereskedelemnek — ezt csak 14 nap alatt lehet ki­szolgálni —, ugyanazon a területen viszont 500 va­gon borsodi dió van a te­lepeken, amit azonnal megkaphatnának a vevők. Mégis várnak az azonos minőségű darabos szénre, pedig azt még otthon ál­talában összetörik, mert úgy jobban ég. A vásárlási szokások­hoz a kereskedelem igyekszik alkalmazkodni, eladni viszont csak azt tudja, ami késerettel ren­delkezik. Egyébként az év folyamán 861 ezer vagon — a tavalyinál 4—5 szá­zalékkal több -1- szilárd tüzelőanyagot hoznak for­galomba. Hogy ez meny­nyire bizonyul soknak vagy kevésnek, az nagy­ban függ az időjárástól is. Néhány napos hideg vagy enyhébb időjárás átme­neti fordulatot okoz a ke­resletben, s ennek nyo­mán a kínálatban is van változás. Tavaly 240 ezer tonnát hoztak, az idén 350 ezer tonna fűtőolajat hoznak forgalomba. Bővül a kút-, s a kiszolgálóhálózat, új tárolóhelyeket építenek, s mind több vidéki keres­kedelmi vállalat kapcso­lódik be az olaj értékesí­tésébe. Olaj tehát van elég, de a szállításra al­kalmas tartálykocsi ke­vés. Az olajkályhák szá­ma viszont megközelíti az egymilliót. A propán-bután gázt használók száma 1,3 mil­lió körül van; az idén a tervezett 100 000 helyett mintegy 120 000 új fo­gyasztó lesz. A gázellá­tásra nincs panasz. A több mint kétmillió szénhidrogént használó között nemcsak háztartá­sok vannak, hanem úgy­nevezett kommunális fo­gyasztók is, például ke­reskedelmi vállalatok, amelyek üzlethelyiséget, raktárt fűtenek olajjal, gázzal. Ez a magyarázata annak, hogy miközben a szénhidrogének felhasz­nálása gyorsan — de nem elég gyorsan — terjed, nem csökken a lakosság igénye a szilárd tüzelő­anyagok iránt sem. Jubilál a diósgyőri munkáskönyvtér „ „ A közönség hangja és az igazságszolgáltatás . „ * * * Mérlegkészítés két kongresszus között . Félmilliárdért bútorimport OLDAL : 2 • 3 * 3 . 8 Komócsin Zoltán és Fock Jenő fogadta Xuan Thuyt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára hétfő délelőtt fogadta Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bi­zottságának titkárát, ál­lamminisztert, a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjét, aki a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására hivatalos ba­ráti látogatást tesz Ma­gyarországon. A szívélyes légkörben folytatott eszmecserén je­len volt Péter János kül­ügyminiszter, Erdélyi Ká­roly, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn ugyancsak fogadta Xuan Thuyt. A látogatáson je­len volt Péter János kül­ügyminiszter és Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete Hoang Luong, a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagy­követe hétfő este fogadást adott Xuan Thuy tiszte­letér­e. A fogadáson meg­jelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Mi­nisztertanács elítélthelyet­­tese, Péter János külügy­miniszter, Erdélyi Károly, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Harmati Sándor, a Ma­gyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke, Várkonyi Pé­ter, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, továbbá a politi­kai, a társadalmi és a kul­turális élet számos más, ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a Buda­pesten akkreditált diplo­máciai képviseletek több vezetője és tagja. Xuan Thuy vasárnap Gyenes András külügymi­niszter-helyettes társasá­gában Székesfehérvárra látogatott. A vendégeket a megyei tanácsházán Her­­czeg Károly, a Fejér me­gyei pártbizottság első tit­kára, Dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei tanács vb­­elnöke és dr. Tilinger Ist­ván, Székesfehérvár váro­si tanácsának vb-elnöke fogadta. A város és a me­gye vezetői tájékoztatást adtak a megye politikai és gazdasági életéről. A hazánkban tanuló vietnami fiatalok — egye­temisták, főiskolások, szak­munkástanulók é­stelkes tapsa köszöntötte vasár­nap délután a Sportcsar­nokban Xuan Thuyt. Hoang Luongnak, a VDK budapesti nagykövetének üdvözlő szavai után Xuan Thuy beszélt a fiatalok­hoz. Köszönetet mondott a magyar kormánynak és a népnek, amiért lehetővé tette, hogy a vietnami fia­talok Magyarországon ké­szüljenek fel választott hi­vatásukra. Az államminiszter ez­után tájékoztatta a fiata­lokat a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság hely­zetéről, a Dél-Vietnamban folyó szabadságharcról és a párizsi tárgyalások­ról. Siói ország, 250 szervezet, 700 küldött Tanácskozik a DÍVSZ Vili. kongresszusa Losoniczi Pál üzenete a részvevőkhöz Hétfő délelőtt az Épí­­­tők Rózsa Ferenc Székhá­zának ünnepi díszt­öltött nagytermében megkezdte­­tanácskozását, a Demok­ratikus Ifjúsági Világszö­vetség VIII. kongresszu­sa. A száz ország 250 if­júsági szer­vezetének csak­nem 700 küldöttét Szüts Pál, a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsának elnö­ke üdvözölte, s köszöntöt­te a kongresszuson meg­jelent magyar vendége­ket: dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagját, a kor­mány elnökhelyettesét, valamint Sarlós Istvánt, a fővárosi tanács elnökét. Köszöntötte a külföldi részvevőket, köztük Jev­­genyij Mihajlovics Tya­­zselnyikovot, a lenini Komszomol központi bi­zottságának első titkárát, a szovjet delegáció veze­tőjét és Anatolij Vaszil­­jevics Filipcsenko űrha­jós pilótát, a Szovjetunió hősét, aki a szovjet dele­gáció tagjaként érkezett a kongresszusra. L­osonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke üzenetet intézett, a tanácskozáshoz. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza: A DJVSZ megalakulása óta eltelt idő nemzetközi eseményei világosan tanúsítják, hogy a negyedszázaddal ezelőtt kialakult antifasiszta ösz­­szefogásnak ma szükség­szerűen antiimperialista egységfronttá kell széle­sednie. A haladó és de­mokratikus fiatalok , ha szorosabbra zárják sorai­kat, igen sokat tehetnek az antiimperialista harc végső győzelmének kiví­vásáért. Losonczi Pál üzenetét hosszan tartó taps fogad­ta, majd dr. Horváth Ist­ván, a KISZ központi bi­zottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Egyebek között hangsú­lyozta: A DIVSZ negyed­­százados fennállása alatt — az ifjúság antifasiszta egységének jegyében — a haladó fiatalok egyre szé­lesebb, mind jelentősebb fórumává fejlődöik A DÍVSZ végrehajtó bi­zottságának nevében An­­gelo Oliva, a világszövet­ség elnöke mondott meg­nyitó beszédet. Hangsú­lyozta: Ez a kongresszus fontos politikai esemény a DIVSZ életében, s nem túlzás azt mondani, hogy most a budapesti tanács­kozás felé fordul öt föld­rész fiataljainak figyelme. Délután J. M. Tyazsel­­nyikovnak, a Komszomol központi bizottsága első titkárának elnökletével folytatódott a tanácsko­zás. Nagy taps köszön­tötte a szónoki emelvény­re lépő Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert, a VDK Párizsban tárgya­ló küldöttségének vezető­jét, aki a vietnami nép folyó­­testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresz­­szusnak, majd hangsú­lyozta: a vietnami nép az imperializmus elleni harc első soraiban küzd. Ezt követően részletesen szólt a párizsi tárgyalásokról. Ezután Huyn Tuan, a DNFF ifjúsági szervezete küldöttségének vezetője, majd dr. In Sokan, a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront ifjúsági szerve­zetének képviselője. Si­­thonh Hibouan Huond, a Laoszi Hazafias Ifjúsági Front végrehajtó bizott­ságának állandó tagja. Kan Dal Yun, a DIVSZ koreai alelnöke. Szüts Pál, a Magyar Ifjúság Orszá­gos Tanácsának elnöke és Madelaine Riffaud fran­cia újságírónő szólalt fel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség köz­ponti bizottsága hétfő este a Duna-Intercon­ti némái­ban fogadást adott a De­mokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség Budapesten ülésező VIII. kongresszu­sa tiszteletére. A fogadá­son — amelyen megjelent társadalmi és politikai életünk számos ismert személyisége, a KISZ és a DÍVSZ több vezetője , dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára mon­dott pohárköszöntőt.

Next