Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)
1971-01-01 / 1. szám
r~---------------------------------------------------------------------— Kuba ünnepe A szigetet egy viszonylag keskeny tengerszoros választja el a kontinenstől, a legnagyobb impertorialista államtól, amelynek fenyegető árnyékában fekszik a nyugati félteke első szocialista országa — Kuba. A szigetet Óceánok beláthatatlan messzesége, mérföldek tízezrei választják el a többi szocialista országtól, amelyek mindenkor segítették, hathatós támogatásukról biztosították a testvérországot. Ma ünnepeljük 12. évfordulóját annak a napnak, hogy győzelmet aratott a kubai forradalom és a nép Fidel Castro vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett. Idézzük Castro szavait: „Az első években, amikor a termelés hanyatlóban volt, a szocialista országok élelmiszert szállítottak Kubának. Amikor az országot veszedelem fenyegette, fegyvereket küldtek.’’ A kubai nép az önzetlen segítség, a testvéri szolidaritás birtokában tovább halad a tizenkét évvel ezelőtt megkezdett úton. Kuba népe joggal lehet büszke az elmúlt esztendők fejlődésére, a gazdasági tervek megvalósítására, amelyek mezőgazdaságilag fejlett, ipari országgá változtatják a szigetországot. Rövid idő alatt évszázados problémákat oldottak meg Kubában: felszámolták a feudalizmust, felemelték a népet mérhetetlen nyomorából, leküzdötték az éhséget, a munkanélküliséget és írástudatlanságot — Batista véres diktatúrájának örökét. A győzelmes forradalom évfordulóján testvéri érzésekkel köszöntjük Kuba hős népét és az ország további felvirágoztatásához újabb kiemelkedő sikereket kívánunk. Magyar álla üdvözlő távirata a kubai vezetőkhöz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökét és dr. Osvaldo Dorticos Torradót, a Kubai Köztársaság elnökét. A távirat szövege a következő: Kedves Elvtársak! A kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek és Önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalmi kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenség védelmében és a szocializmus építésében elért eredményei. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubai Köztársaság nemzetközi tekintélyét, a szocialista országok testvéri összefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alkalommal is szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érdekében kifejtett, önfeláldozó küzdelmében. Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sokoldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához.* Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisztert. A KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kubai testvérszervezetének. A Szaktanács üdvözlete Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára a következő táviratot küldte a Kubai Dolgozók Központjának, Hector R. Latour első titkárnak: Kedves Elvtársak! A magyar szervezett dolgozók, a SZOT elnöksége forró testvéri üdvözletét tolmácsolom központjuk vezetőségének és szervezetük minden tagjának a győztes kubai forradalom kivívásának 12. évfordulója alkalmából. Nagy figyelemmel kísérjük népük áldozatos munkáját és harcát. Eredményeik büszkeséggel töltenek el bennünket. Meggyőződésünk, hogy a kubai és a magyar dolgozók a szocialista országok testvéri közösségében, összefogva a világ haladó erőivel, minden nehézséget leküzdenek és megalapozzák népeink jobb jövőjét. E történelmi évfordulón sok sikert kívánunk önöknek a szocialista építőmunkában és győzelmet hazájuk védelmében. ________________________________________ Diaeddin Daud megbeszélése Púja Frigyessel Csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumba látogatott Diaeddin Daud, az EAK elnökének személyes megbízottja, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja és nemzetközi kérdésekről megbeszélést folytatott Púja Frigyessel, a külügyminiszter első helyettesével. A megbeszélésen részt vett Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint Moustafa Ahmed Moukhtar, az EAK budapesti nagykövete. NÉPSZAVA Szociálpolitikánk öt éve „•••amit meg lehetett és meg kellett adni" A szociálpolitika — az értelmező szótár szerint — „valamely ország kormányzatának célkitűzése, illetve tevékenysége a lakosság szociális viszonyainak javítására, anyagi és kulturális körülményeinek, életszínvonalának emelésére”. A mi szociálpolitikánk — helyes, érdemi értelmezés szerint — ennél jóval több: a magyar nép létbiztonságának tartópillére. Azon intézmények, intézkedések öszszessége, amelyek biztonságot jelentenek szégyen életének minden mozzanatában, bármely váratlan fordulat, nehéz megpróbáltatás esetén.. A tömör fogalmazás is érezteti, milyen hallatlanul tág fogalomról van szó. Hiszen a felsorolás még akkor is nehéz, ha viszonylag körülhatárolt a gyerekekért. jóllehet a gyermekgondozási szabadság csak egyetlen szeme az intézkedések láncolatának, mégis méltó a kiemelésre. Hiszen tagadhatatlanul része volt az élveszületések örvendetes szaporodásában (1966: 13,6, 1969: 15 ezrelék). Igénybevételének hatványozódása pedig minden cikornyás jelzőnél ékesebben szól az intézkedés népszerűsége mellett. Bevezetése első évében 40 000, második évében csaknem 100 000, 1969-ben 140 000, 1970-ben pedig összesen 166 000 anya vette igénybe, több mint egymilliárd forint értékben. Az ilyen és hasonló intézkedések azonban legfeljebb a költségvetésben öltik számok formáját. Adott időszakban — számszerűségüktől függetlenül — felmérhetetlen jelentőségűvé válnak a család, az egyén életében. Hogyan lehetne kifejezni az anya megkönnyebbülését, hogy nem kell bölcsődét keresnie, nem kell az időjárás viszontagságaitól, a közlekedés megpróbáltatásaitól, megfázástól rettegnie... Bár tulajdonképpen erre is utalnak a számok. Hiszen a hatszáz forint jóval alatta marad a havi fizetésnek, mégis inkább ezt választják. Mert sokkal kedvezőbb, mint a korábbi változat, a fizetés nélküli szabadság lehetősége, amely gyakran a feljebbvalók belátásától függött. A többség él vele. Akadnak viszont szép Ugyancsak 1966. február a nyugdíjasok életkörülményeit javító intézkedéssorozat első jelentős dátuma a tervidőszakban: tíz százalékkal emelték a 750 forintnál alacsonyabb sajátjogú és a 400 forintnál kevesebb özvegyi nyugdíjat. 1970-ben újabb négy intézkedés szolgálta a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását. A márciusi rendelet egyik célja a régi és az új nyugdíjak közötti különbség csökkentése — a régiek javára. Az 1954. október előtt megállapított — 1600 forintot meg nem haladó — nyugdíj húsz, az 1954. és 1958. december 31. közötti tíz százalékkal emelkedett, az 1959 —1969 közöttit fix összeggel egészítették ki. Emellett a sajátjogú nyugdíj minimuma, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás minimuma több mint tíz százalékkal emelkedett. A nyugdíjköltséget éri kiidőszak szociálpolitikai eredményeit kívánjuk ismertetni. Ez a harmadik ötéves terv időszaka, amelyet a jövő néhány vonatkozásában — talán nem önáltatás — korszakalkotónak minősíthet. Gazdaságpolitikai vonatkozásban a gazdasági mechanizmus reformja miatt, szociálpolitikai szempontból pedig a gyermekgondozási szabadság megteremtéséért. Kádár János szavaival: „A IX. kongreszszuson elvi döntés született a gyermekgondozási segély bevezetéséről... Sok más is kell még, bölcsőde, óvoda és egyéb is, hogy valóra válhasson az a szándék, ami ezt a tényleg eredeti, és úgy látszik, sikerült elgondolást, a gyermekgondozási segélyt megfelelőképpen kiegészíti,” a családokért számmal, akik sokallják a három évet. Anyagi helyzetük, a családalapítással járó adósságok sarkallják őket, hogy mielőbb ismét pénzt keressenek. Ezért a gyermekgondozási segély intézményesítése sem tette feleslegessé új bölcsődék, óvodák építését. A harmadik ötéves tervben 34 ezerről 40 ezerre nőtt a bölcsődei helyek száma. Az óvodák befogadóképessége a számottevő — több mint tíz százalékos — fejlesztés ellenére is mind szűkebbnek bizonyul. Ennek, a látszólag csak szociális fogdíjnak pedagógiai és gazdasági vetületei egyaránt intézkedést sürgetnek. Nemcsak az államtól, hanem a termelés révén nagyon érdekelt üzemektől is, amelyek a jelenleginél jóval több erőfeszítésre lennének képesek. A családtámogatásban változatlanul az állam vállalja az oroszlánrészt. A mai nappal lezáruló tervidőszak első intézkedése a családi pótlék emelése volt. 1966. február 1-én a családi pótlék gyermekenként havi 50 forinttal nőtt: két gyerek után 200-ról 300, három gyerek után 360-ról 510, négy gyerek után 480-ról 680 forintra emelkedett. (Nem sokkal később módosították, pontosabban : kiterjesztették a tsz-tagok családi pótlék jogosultságát.) Öt év alatt 92 ezerrel nőtt a családi pótlékban részesülő családok száma, az összeg pedig 1,3 milliárd forinttal, hatásban csaknem egymilliárd forinttal növelte ez az intézkedés, mégis csak enyhítette, de nem szüntette meg a régi és az újabban nyugdíjazottak ellátása közötti differenciát. Sok régi sérelmet orvosolt a szolgálati idő ötéves megszakítása hátrányaink enyhítése (azoknál, akik 1970. június 30 után kérik nyugdíjuk megállapítását). Főképpen az 1945-ben földhöz juttatott volt mezőgazdasági munkások, gazdasági cselédek és a gyerekük gondozása miatt évekre otthon maradni kényszerült anyák részére kedvező ez a rendelkezés. Megszűnt a kórházi ápolás korlátozása: a biztosítottaknak és családtagjaiknak, valamint a nyugdíjasoknak és családtagjaiknak 1970. július 1 óta — a korábbi kilencven napos határ helyett — egészségi állapotuk szabja meg az ápolás időtartamát Végül, de nem utolsósorban: 1971. január 1-től évi két—két százalékkal emelkedik a nyugdíj. Ez egyfelől a vásárlóerő megóvását, másfelől azt célozza, hogy a nyugdíj ne szakadjon el lényegesen az aktív dolgozók bérének emelkedésétől. A két százalék összegszerűségében szerény, annál jelentősebb a módszer, a mozgó skála, amely automatizmusával évek távlatában mégis számottevő tényező. Az idős korosztályt szolgáló szociális intézkedések öt év alatt 46 százalékkal, 3,5 milliárd forinttal növelték a nyugdíjköltséget. (Hozzájárult a nyugdíjaslétszám- és a bérszínvonal-emelkedés is.) A valóban jelentős növekedés ellenére a nyugdíjasok számottevő rétege joggal kevesli saját járandóságát. Sérelmük enyhítését célozták a felsorolt erőfeszítések és enyhítik majd a következő időszakokban is. A parasztság javuló ellátása A mögöttünk álló tervidőszak immár köztudomású vívmánya, hogy a parasztság jövedelme országos átlagban elérte a munkásokét. És szociális ellátottságban is lényegesen megközelítették a bérből és fizetésből élőket. 1967. január 1-én bevezették az új tsz-nyugdíjtörvényt, amely havi 400 forintban szabja meg az alsó határt. 1966-ban kormányrendelet született, hogy a termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátását és szülési segélyezését a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosítását megközelítő színvonalra kell fejleszteni és a családi pótlékokra vonatkozó feltételeket úgy módosítani, hogy a családi pótlék két gyerek után is járjon, a gyerekek korhatára pedig 10-ről 14 évre emelkedjék. A rendelkezés mintegy 100 ezer családot érintett és több mint 255 ezer gyerek után adott jogosultságot családi pótlékra. Az új rendelkezések kiterjesztették a szolgáltatásokat a fogpótlásra, szakrendelésre (gyógyintézetbe) utalás esetében útiköltségtérítésre, gyógyfürdőkezelésre, és temetési segélyre is. Az anyasági segélyre való jogosultság és a segély összege azóta ugyanúgy érvényes a tsz-tagokra is, mint a munkaviszonyban álló nőkre. Jemző, hogy a társadalombiztosítás kiadása ■ 1966. évi 20 832 millióig 1969-ben 27 173 milliót emelkedett. Az idei k adás várhatóan megköztíti a 30 milliárdot. A szociálpolitika fogalomköre ezzel, persz még korántsem merült . Hiszen szó sem esett szociális otthonokról (befogadóképességük 15 százalékkal bővült), az üdülésről, a családok üdüléséről, az anya- és gyermekvédelemről, az égésségügyi ellátás és a gondozás fejlődéséről. Azokról a korszakot nyit nagy és kevésbé nagy lépésekről, amelyek beszédesen bizonyítják, hogy Kádár János kongresszusi zárszava szerint - a Központi Bizottsá és a kormány soha eg percig sem várakozot, mindig megadta azt, ami meg lehetett és meg kellett adni”. lkacs Mária Milliárdok a nyugdíjasoknak 1911. január 1 KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Rudolf Gnaeginek, a Svájci Államszövetség új elnökének, hivatalba lépése alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ahmadou Ahidjo köztár-sasági elnöknek, Kamerun nemzeti ünnepe alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagyot, a forradalmi parancsnoki tanács és a minisztertanács elnökét, a Szudáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Peter ■János külügyminiszter táviratban köszöntötte Farouk Abu Eisa külügyminisztert. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak a LEMP KB vezető szerveinek újjáválasztása, valamint első titkárrá történt megválasztása alkalmából küldött üdvözletéért és jókívánságaiért. Január elsején életbe lép a módosítót szabályozó rendszer Január elsején életbe lép a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozórendszer, amelynek alapelvei ezúttal először a tervidőszak egészére érvényesek, így lehetővé teszik, hogy a vállalatok előretekintően gazdálkodjanak, hosszabb időre is biztonsággal dolgozhassák ki fejlesztési programjukat. A módosított szabályozók fokozottan ösztönöznek a műszaki fejlesztés gyorsítására, a munka hatékonyságának növelésére, a termelés szerkezetének átalakítására, és egyéb, a népgazdaság számára kívánatos változásokra. Az árszabályozás elvei változatlanok, az árrendszert azonban oly módon fejlesztik tovább, hogy az árak jobban tükrözzék a tényleges társadalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét. A kívánatos ármozgások ellenére, sem a termelői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lényegesen. A pénzügyi szabályozás legföbb célja az ország gazdasági és pénzügyi egyensúlyának erősítése, továbbá az, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságának növelésére ösztönözzék a vállalatokat. A részesedési és a fejlesztési nyereségrész adóterhei közelebb kerülnek egymáshoz, ezzel is ösztönözve a vállalatokat az erőteljesebb fejlesztésre. Az adómentességek megszüntetésével jövedelmük fokozására, gazdaságtalan termékeik gyártásának abbahagyására, jobban fizető cikkek gyártásának bevezetésére sarkallják az üzemeket Ugyanilyen célból szigorúbbakká válnak az állami támogatások feltételei A hitelpolitika ugyancsak a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz. Az állam a műszaki fejlesztést, a termelékenység növelését, a termékszerkezet megváltoztatását és a nemzetközi versenyképesség fokozását szolgáló törekvéseikben támogató hitellel a vállalatokat. Az exportszabályozásban jelentős rendszerbeli változások történtek. Az exporttámogatást aszerint differenciálják, hogy mely vállalat mekkora ráfordítással szerzi meg az országnak a devizát. Az import szabályozás rendszerében nincs változás, csupán a szabályozók mértékei módosulnak. A létszám- és bérgazdálkodás szabályozói a munka hatékonyságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékosságra ösztönöznek. A vállalatoknak anyagilag is érdekük lesz, hogy minél kisebb létszámmal minél nagyobb jövedelmet érjenek el, s a létszám bővítése helyett a meglevő dolgozók bérét emeljék. A vállalatok már ismerik az új tervidőszakot érintő összes fontos jogszabályt, s így — most első ízben — hozzákezdhetnek saját ötéves terveik elkészítéséhez is. A következő hetekben, hónapokban műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken egész vállalati kollektívák foglalkoznak majd a tervek kidolgozásával. (MTI) KEDVES ÜGYFELEINKNEK 42 ÚJ ÍVBEN MÉG TÖBB KORSZERŰ TÖLTŐÁLLOMÁSSAL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÉRE EREDMÉNYES, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT ÉS JÓ UTAT KÍVÁNUNK