Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)
1971-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 59. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1971. JANUÁR 16. SZOMBAT Májusra összehívták a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Nemesvik Tivadar előadói Nemeslaki Tivadar bevezetőben megállapította, hogy a X. pártkongreszszus megerősítette az eddig követett politika és gazdaságpolitika továbbfolytatását, ugyanakkor az elhatározott intézkedések végrehajtásában nagyobb következetességet a korszerűbb gazdálkodás megvalósítására határozottabb elgondolásokat és főként tetteket igényelt. A szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét is meghatározza, hogy az elkövetkezendő években a társadalmi termelés hatékonyságának növelése képezi a gazdaságpolitika fő irányát. A gazdaságirányítás minden szervének az eddigieknél többet kell foglalkozni a műszaki fejlesztéssel, a munka- és üzemszervezéssel. Ez utóbbi szinte felmérhetetlenül nagy lehetőségeket biztosít a hatékonyabb gazdálkodásra anélkül, hogy nagyobb beruházásokat kellene eszközölni. A továbbiakban rámutatott, hogy pártunk X. kongresszusa, a beszámoló, a hozzászólások és a hozott határozatok egyaránt bizonyítják, hogy a párt dolgozó népünk életszínvonalának rendszeres növelését alapvető céljának tekinti. A magyar szakszervezetek helyeslik és segítik ezt a politikát és sajátos eszközeikkel hozzájárulnak e politika valóraváltásához. A X. kongresszus által meghatározott életszínvonalpolitikai célok valóraváltásának alapvető feltétele a gazdaságpolitikai feladatok eredményes végrehajtása, az elosztható A tizenötéves távlati fejlesztési tervvel kapcsolatban a többi között szólt arról, hogy ki kell dolgoznunk a politikailag és gazdaságilag célszerű jövedelemminimum és -maximum közötti arányokat, a bérből és fizetésből élők különböző rétegei közötti jövedelemviszonyokat. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági feladatok eredményes végrehajtásának segítése mellett a nemzeti jövedelem elosztása területén is jelentős feladataink vannak. Ez egyszerűbbnek és népszerűbbnek tűnik, mint a jobb, hatékonyabb munkára mozgósítás. A valóságban azonban gyakran előfordul, hogy a bérpolitika gyakorlati alapok, a nemzeti jövedelem rendszeres emelése. Gazdasági lehetőségeink határait a következő években a negyedik ötéves terv keretei szabják meg. A szakszervezeteknek ezért azon kell munkálkodniuk, hogy az ötéves terv előirányzatait sikeresen teljesítsük és a terv életszínvonalpolitikai eszközeit úgy használják fel, hogy azok egyaránt szolgálják, társadalompolitikai elképzeléseinket, valamint gazdasági célkitűzéseinket. — A dolgozók reálbérének a negyedik ötéves tervben előirányzott 16— 18 százalékos növelése reálisan párosul a reáljövedelem 25—27 százalékos növelésével. — A dolgozók jövedelmének emelkedésén belül kellő gondoskodás történt arról, hogy a bérnövelés ne csak átlagosan legyen igaz, hanem a bérből és fizetésből élők valamenynyi számottevő rétegét közvetlenül érintse. A termelőágazatokban a hatékonyság javulása 16 százalék körüli jövedelemnövekedést eredményez. A költségvetési ágazatokban is biztosítva lesz, hogy a termelő ágazatokhoz hasonló jövedelemnövekedés valósulhasson meg. A szakszervezeti szervek változatlanul elemezzék és tartsák számon az általuk képviselt dolgozó rétegek jogos igényeit. Ugyanakkor merjenek határozottan fellépni a megalapozatlan követelésekkel szemben és türelemre inteni a még kielégíthetetlen, de egyébként reális igények esetében, végrehajtása, vagy a nyereségelosztás több feszültség forrásává válik, mint a termelési feladatok kijelölése. Ugyanis az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangja, hatékony és igazságos megvalósítása nem könnyű feladat. Ez az összhang akkor van meg, ha a legjobban dolgozó munkás a legjobban kereső is. Ez rendkívül fontos, mert csak így alakulhat ki az emberekben a helyes értékítélet a munkáról, csak így törekednek arra, hogy teljesítményeket növeljék és a munka minőségét javítsák. Hangsúlyozta, hogy gondosabban kell megfogni, máznunk a bérek differenciálására vonatkozó elveinket. Olyan, bérarányokat kell kialakítani, amelyek a termelőerők leghatékonyabb fejlesztését szolgálják és megegyeznek a dolgozók igazságérzetével is. E két törekvés rendszerint összhangban is áll egymással. — A keresetek minél jobb differenciáltsága — folytatta —, politikai és erkölcsi szempontból azt is jelenti, hogy a dolgozók, a munkások nagy tömege számára a jobb, hatékonyabb munka nagyobb anyagi elismerésre találjon. Ezzel a tisztességes dolgozók, a vállalathoz hű törzsgárdatagok maradéktalanul egyetértenek. A szakszervezetek is teljes mértékben támogatják az ilyen irányú törekvéseket és ellene vannak minden olyan jövedelemszerzési gyakorlatnak, amely nem a végzett munkán alapul. A pártkongresszuson is felmerült, a szakszervezetekben is gyakori téma a munkanélküli jövedelmek, amelyek megszüntetésével a legteljesebb mértékben egyetértünk. E kérdéssel az illetékes szervek foglalkoznak, s különböző intézkedések történnek. Addig is azonban szükséges felhívni a figyelmet azokra a visszaélésekre, amelyek a másod- és mellékfoglalkozások létesítése terén tapasztalhatók. Megállapította, hogy a másodállás és mellékfoglalkozás létesítése nem törvénytelen dolog a hiba elsősorban a jogszabály gyakorlati alkalmazásában, a végrehajtásban mutatkozik. A tapasztalatok szerint az esetek mintegy 20 százalékában a másodállásban dolgozóknak nincs előzetes írásbeli engedélyük. Az engedély nélküli munkaviszony-létesítések törvénysértőek, ezért az ilyen vállalatok vezetőit a leghatározottabban felelősségre kell vonni. Tapasztalható az is, hogy a vállalatok a munkaszerződés megkötése előtt nem mérlegelik a dolgozók alkalmazásának indokoltságát, gazdaságosságát. A munkaszerződések a dolgozó feladatait, kötelességeit gyakran csak általánosságban vagy nem egyértelműen tartalmazzák. Mindezek szükségszerűn lazítják a másodállásban, mellékfoglalkozásban alkalmazott dolgozók felelősségét, csökkentik az ellenőrzős lehetőségét és így eleve tág teret nyitnak a viszszaéléseknek, s nem megfelelő munkavégzéseknek, a munka nélküli jövedelmek kialakulásának. A magyar szakszervezetek a leghatározottabban fellépnek az ilyen jelenségek ellen és követelik minden szinten tag állami jogszabályokban lefektetett előírások szigorú és következetes betartását. Nemeslaki Tivadar a továbbiakban az idén életbe léptetett új bérszabályozási rendszerrel kapcsolatban a bértömegszabályozási és a bérszínvonal-szabályozási rendszer híveinek vitájáról szólt. A tervezett reálbér és reáljövedelem színvonalának egyik fontos meghatározója — folytatta beszédét —, a fogyasztói árszínvonal és árarányok változása. Az elmúlt években az árak viszonylag mérsékelten nőttek, a gazdasági reform bevezetése óta eltelt három év alatt is öszszességében a kormány által megengedhetőnek tartott 1—2 százalékos növekedés mértékén belül maradtak. Mégsem kerülheti el figyelmünket, hogy az utóbbi időszakban a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoztak legtöbbet. Az észrevételekben a dolgozóknak a stabil, több éven át tartós, azonos árszínvonal fennmaradása, még élesebben fogalmazva, az áremelkedés helyett az árcsökkenés tendenciájának érvényesülése iránti igénye fejeződik ki. Az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyítják — folytatta —, hogy a dolgozók érzékenyebben reagálnak az árak alakulására, mint amit az árváltozások valóságos hatása indokolna. Ez arra figyelmeztet, hogy az eddigieknél jobban kell arra ügyelni, hogy az árak társadalmi céljainkkal összhangban, életszínvonal-politikánknak megfelelően alakuljanak. — Szigorúan kell őrködnünk azon, hogy az indokolt fogyasztói ár- változások életszínvonalelőirányzatainkat ne veszélyeztessék. Ezért a jövőben meg kell javítani és meg kell szigorítani az árak alakulásának központi állami és társadalmi ellenőrzését. — Egyetértéssel vettük tudomásul, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. Úgy gondoljuk, hogy ilyen szervezet alkalmas arra, hogy a kormányt vagy az intézkedésre hivatott más szerveket tájékoztassa. Helyeseljük a párt X. kongresszusának állásfoglalását is, amely szerint a jövőben a minisztériumoknak, felügyeleti hatóságoknak rendszeres ellenőrzést kell gyakorolniuk a vállalatok gazdálkodása felett és be kell avatkozniuk a közösséget károsító gazdálkodás esetén. Az árak alakulásának ellenőrzése azonban nemcsak a központi szervek tennivalói közé sorolható — mondotta a továbbiakban. — Változat(folytatás a 2. oldalon) Nagyobb elismerést a hatékonyabb munkának A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott az ÉDOSZ székházában. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. A tanácsülés egyperces néma felállással adózott a legutóbbi ülés óta elhunyt Szilágyi Sándor elvtárs — a SZOT elnökségének tagja — és Harustyák József elvtárs — a számvizsgáló bizottság tagja emlékének. . A tanácsülés Földvári Aladár javaslatára a következő napirendet fogadta el: 1. A negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatok. Előadó: Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára. 2. Javaslat a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. Előadó: Somoskői Gábor, a SZOT titkára. 3. Beszámoló a két ülés között végzett munkáról. OLDAL Az újítómozgalom vállalati keretei............ 3 Zajkálvária aktákból ..................................... 3 Szép Szó .............................................. . 5-8 A zöldség-és gyümölcsellátás. .................12 Felavatták az asszuáni gátat Szovjet-egyiptomi deklaráció az építkezésről Pénteken Asszuánban ünnepélyesen felavatták az asszuáni vízierőműkomplexumot, amely a Szovjetunió gazdasági és műszaki segítségével épült. Az ünnepségen jelen volt Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. Megjelentek az egyiptomi alelnökök, miniszterek és más vezetők, a Podgornij kíséretében levő szovjet hivatalos személyiségek, Szudán, Líbia és Szomália küldöttségei, a diplomáciai testület tagjai, az egyiptomi társadalom képviselői, valamint a szovjet szakemberek és újságírók. Szadat és Podgornij ünnepélyes külsőségek között leleplezte a Nasszer nevét viselő asszuáni gát építésének tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Ezt követően a szovjet és egyiptomi államfő ismertetőt hallgatott meg az asszuáni gát jelentőségéről. A nagyszabású mérnöki létesítmény lehetővé teszi az egyiptomiak átlagéletszínvonalának emelését és jelentősen meggyorsítja az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági fejlődését. Asszuán villanyáramot ad, védi az egyiptomi városokat és falvakat az árvíztől, vizet szolgáltat a mezők öntözéséhez, lehetővé teszi újabb földek művelhetővé tételét és a terméshozam emelését, hozzájárul az egyiptomi nemzeti ipar fejlődéséhez. Az erőmű géptermében is sor került az ünnepélyes avatásra. A villanytelep munkásai szívélyesen üdvözölték a gépházban megjelent Podgornijt és más szovjet hivatalos személyeket. Pénteken délután Aszszuánban, abban a szállodában, ahol Nyikolaj Podgornij és Anvar Szadat szállása van, aláírták a szovjet"■—egyiptomi deklarációt az asszuáni hidrorenergetikai rendszer építésének sikeres befejezéséről és üzembe helyezéséről Az asszuáni hidroenergetikai rendszer sikeres felépítése az egyiptomi nép nagy győzelme, tanúbizonysága annak a szilárd eltökéltségnek, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a függetlenség megszilárdításának útján halad, azon az úton, amelyet megjelölt számára Egyiptom kiváló fia. (Folytatás a A. oldalon) Nyikolaj Podgorijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökét Kairóban Szadat, az EAK elnöke üdvözli Izraeli támadás Libanon ellen A libanoni kormány péntek reggel hivatalosan bejelentette, hogy helikoptereken és hadihajókon szállított izraeli rohamosztagok a Libanon területén fekvő Szarafand környékén támadást intéztek palesztinai menekülttáborok ellen. A harcok éjfél után kezdődtek és négy óra hosszat tartottak. A palesztinai gerillák a libanoni tüzérség támogatásával verték vissza péntekre virradó éjszaka azt a nagyszabású izraeli támadást, amely a dél-libanoni palesztinai táborok ellen irányult. A légi és tengeri erőkkel végrehajtott izraeli támadás fő célpontja Szarafand város és környéke volt. Palesztinai források szerint az izraeliek az akció folyamán mintegy 15— 20 emberüket vesztették el, míg a kommandók vesztesége két halott és hat sebesült Az El Fatah bejrúti irodája péntek reggel közleményt adott ki. Ez hangoztatja: ellenséges helikopterek és hadihajók helyi idő szerint 00 óra 5 perckor támadást intéztek a Szarafand térségben levő állásaink ellen. Csapataink felvették a harcot és visszaűzték az ellenséges helikoptereket, megakadályozva, hogyelérjék a palesztinai ellenállók fő támaszpontját — hangoztatja a közlemény. A bejrúti rádió pénteken délelőtt adását megszakítva jelentette be, hogy az újabb izraeli agresszió ügyében rendkívüli ülést tartott a libanoni minisztertanács, Frangié elnök vezetésével. A kabinet meghallgatta a fegyveres erők főparancsnokságának beszámolóját a katonai helyzetről. Hivatalos bejelentés szerint Libanon tiltakozik az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az agresszió miatt, a tanács összehívását azonban nem kéri. Gazdag program Budapest Toronyházak a Józsefvárosban • Új városközpont Kőbányán Óbudán az ország legnagyobb lakóháza A főváros idén több száz millió forintot fordít az egykor elmaradott peremkerületek fejlesztésére. A belső és a külső kerületek közötti színvonalkülönbségek fokozatosan megszűnnek. Az idei esztendő tervei azt ígérik, hogy tovább szépülnek, gyarapodnak Budapest munkásnegyedei. A Józsefváros rekonstrukciója eddig csak vontatottan haladt Az idén a rekonstrukció üteme meggyorsul. Az első szakaszban a Baross utca—József körút—Üllői út—Korányi Sándor utca—Illés utca által határolt rész fiatalodik meg. Itt az Illés utcából kiindulva, a Práter utca és a Losonci utca közti szakaszon mintegy 950 régi lakást bontanak le. A Práter utcában három 17 emeletes, egyenként 192 lakásos toronyház épül. Új színfoltja lesz a városrésznek a MTESZ toronyszékháza, a Rákóczi út 1. sz. alatt. Az esztendő egyik legjelentősebb építkezésének színhelye a kőbányai városközpont. Az Állomás utca—Korponai utca— Vaspálya utca—Román utca által határolt területen mintegy 300 elavult lakást bontanak le, s folyamatosan 1700 új ott ó------------------------------------ bont emelnek. Kőbánya- Újhegy valóságos új városrésszel gyarapszik. Ezen a részen mintegy öthatezer lakás épül. A III. kerületben épül fel az ország legnagyobb lakóháza, a Szöllő utcai VIII. emeletes, egy házból álló „lakótelep”, 484 lakással. A XXI. kerületben a lakásépítésen felül jelentős összegeket fordítanak szociális, kulturális és gyermekvédelmi célokra, továbbá a földgázhálózat bővítésére. (MTI) Finn újságírók Fock Jenőnél Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó finn újságírókat, szívélyesen elbeszélgetett velük és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. (MTI)