Népszava, 1971. június (99. évfolyam, 127–152. sz.)

1971-06-17 / 141. szám

A tánc — magatartás is! Néhány gondolat . TÁNCOLÁS a fiatal­A­lók életében kivétele­sen fontos helyet foglal el — határozottan el­mondható : fontosabbat, mint amilyen figyelem irányul a társastánc te­vékenység egészére. Hogy állunk pillanat­­­nyilag a társastánc ügyé­vel? Rosszul. A rendkívül fontos területet egy tíz évvel ezelőtt hozott, nap­jainkban teljesen elavult­nak mondható rendelet szabályozza (105/1961. M. M.). A társastánc szerepe, funkciója, a tevékenység­re vonatkozó igény, az oktatói gárda feladatköre merőben megváltozott az­óta (az utóbbi legértéke­sebb, leglelkiismeretesebb részének mostoha anyagi helyzete nem!). A hajdani „tánc és il­lemtanár” fogalma máig is mosolyt és lekicsinylést vált ki — a régi tapadék­­tartalmak szerint talán némi­­ joggal. Eközben azonban feledésbe megy, hogy gyermekeink tömege az új körülmények között ak­ar, de nem tanul meg társaságban viselkedni és táncolni. Amikorra meg­tehetné, már restell neki­fogni, inkább vállalja a magatartászavart, mond­hatni, egész életére. Azok­nak a gyermekeinknek, akiknek a fejlettség mai szintjén a legnagyobb igé­nyük és szükségük volna tánctanulásra (12—16 éve­sek), mindössze 7—8 szá­zaléka részesül ebben. (A legutóbbi húsz év alatt harmadára csökkent a számuk.) A jelenség hosz­­szas elemzésére itt nincs mód — a lényeg az, hogy a korszerű táncoktatás formáinak kialakítása rendkívül sürgős. A nagy­városokban is, vidéken ■még inkább. Az idézett rendelet csakis a tánctanfolyam formáját ismeri, huszon­négy órára terjedő (tehát heti kétszer-két órában hathetes) kezdő és haladó fokon — a mai élet pe­dig minden vonatkozás­ban mást követel. A diá­koknál (és a szülőknél) az ilyen tanfolyamforma népszerűtlen, a hosszabb időszakra elnyújtott tan­folyam a kívánatos. Falun más okból nem megfelelő (nem is elég a másféle mozgástanítással alig ta­lálkozó falusi gyerekek­nél a huszonnégy óra), az ipari tanulóknál ismét más-más — még helyen­ként is más-más, kevésbé iskolás — formák kívána­tosak. Elég annyi: minde­nekel­őtt rugalmasabb alaprendelkezés szüksé­ges. t­öBB MEGÉRTÉS kell­­ az iskolák­ részéről. A pedagógusok nagy része a gyerekek túlterheltségére hivatkozva hárítja el az iskolával párhuzamosan, sőt, az iskola segítségével szervezett táncoktatás gondolatát. A 12—14 éves gyerekeknél, ahol korunk­ban a legfontosabb volna a társasági viselkedés és a tánctudás, a kulturált mozgás megalapozása, a feladat súlyos félreértésé­vel, szexuális éretlenségre hivatkoznak. Különös el­lentmondás : az alsóbb kö­zépiskolai szinten ugyan­akkor azzal hárítják el ugyanezt, hiszen ezek már tudnak táncolni. Az igazság az, hogy nem tud­nak, hiszen csoda folytán a két iskolatípus közti nyáron általában nem ta­nulhatnak meg, de táncol­nak persze, valahogy. Rosszul, primitíven, kul­túrálatlanul. Ami a gye­rekek túlterheltségét ille­ti, ehhez csak annyit: a táncolás egy gyereknek sem tehet, ellenkezően. Ilyen érveléssel akár az úszástanulást is a terhek közé sorolhatnánk. Beszéljünk inkább a ra­gyogó, örvendetes távlat­tal biztató (de sajnos, ke­vés!) példáról, ahol meg­értő, a dolog jelentőségét felismerő pedagógusok maguk kezdeményezik a táncoktatást, párhuzamo­san az iskolával, ünnepé­lyes táncvizsgákat ren­deznek, a témával kap­csolatos viselkedési kér­déseket osztályfőnöki órá­kon tűzik napirendre, a gyerekek legnagyobb örö­mére (Orosházán, Szente­sen a gimnáziumban, Mis­kolcon a gépipari techni­kumban és egyebütt ki­váló gyakorlat honosodott meg.) Kiváló példa kínál­kozik a budapesti Kaffka Margit Gimnáziumban is az iskolai táncklub nívós megoldására — a szomorú csak az, hogy az illetéke­sek helyett csak a rendőr­ség (rendészeti) és a Szer­­zői Jogvédő (hivatalos jel­legű) érdeklődése mutat­kozott meg. I­LLETÉKES és kiváló­­ szakembereink nem­zetközi tapasztalatok fel­­használásával kiváló mód­szereket dolgoztak ki a társasági tánckultúra tö­meges fejlesztésére, ame­lyek alkalmasak jó, a fia­talokat szórakoztató tar­talmat adni az ifjúsági klubokban, művelődési házakban folyó táncolás­nak. Minimális (de kultu­rált), közepes és jó (de még mindig nem különös) tánctudás alkalmat ad a fiataloknak bronz-, ezü­st-és aranyérmek megszer­zésére ezen a területen. És hogy a dolog nemcsak elméletben, hanem a gya­korlatban is vonzó a fia­taloknak, ezt a borsodi példa igazolja. Itt lelkes emberek felkarolták a sok helyütt még szinte is­meretlen gyakorlatot és 3000 gyereknek felejthe­tetlen táncünnep volt a különböző szintű jelvények megszerzése. A társastánccal kapcso­latos mindenféle fenntar­tást sutba kell vetni, ha reális kultúrpolitikát kí­vánunk folytatni a fiata­lok körében! Ezt a meg­jegyzést indokolja, hogy másfél évtizedes huzavo­na után a versenytáncot még mindig nem fogad­ták el a műkedvelés egyik ágazatának — miközben rengeteg fiatal elsőszámú és nagyon nívós időtölté­se. Különös és tarthatatlan gyakorlat, hogy miközben művelődési házaink túl­nyomó része a fiatalok (meg nem alapozott, le­szűkült mozgásvilágra tá­maszkodó, csiszolatlan) táncolásából szerzi bevé­tele túlnyomó részét — egyetlen fillért e terület fejlesztésére nem fordít. Tisztelet a csekély számú kivételnek. Pedig csakis intenzív odafigyeléssel, a társas­tánc oktatásának és kö­tetlenebb klubformáinak felkarolásával, a magasan képzett táncpedagógusok rendkívül mostoha és rendezetlen helyzetének megjavításával indulha­tunk ezen a területen egy kulturáltabb jelen és jö­vő irányában. Ma még nem a lelkiismeretes tánc­pedagógusé a terep, ha­nem lelkiismeretlen szél­hámosoké, akik „2 óra alatt megtanítom táncol­ni!” vezérsoros, felelőtlen és üres hirdetéseikkel job­ban uralkodnak a terüle­ten, mint a tánc szépszá­mú pedagógus megszál­lottja, aki valóban kor­szerű viselkedési és tánc­kultúrát kíván adni a gye­rekek és a fiatalok töme­gének. A TÁNC: a fiatalok mindennél általáno­sabb, verhetetlen, legfőbb időtöltése. Mozgalmi szer­veink, ifjúsági szerveze­tünk, pedagógusgárdánk megkülönböztetett figyel­me nélkülözhetetlen ezen a területen. Ne feledjük: a tánc nemcsak mozgás (ami fiataloknál önmagá­ban sem csekélység!), ha­nem magatartás is. Raj­tunk áll, hogy a kulturált magatartás hordozója le­gyen. Rajk András a társastánc-oktatás mostoha helyzetéről enns A PANNÓNIA TAVASZ keretében rendezett kérdezz—felelek játék eredményhirdetését és nyereménysorsolását 1971. június 19-én, szombaton este 8 órakor tartjuk meg GÁLAEST a margitszigeti CASINOBAN címmel A műsorban fellépnek: KABOS LÁSZLÓ LORÁN LENKE TÁTRAI MARIANN PÁLFFY ZSUZSA KERÉNYI GABI Konferál: RÓZSAHEGYI MARIKA Közreműködnek a MOULIN ROUGE MANEKENJEI Asztalfoglalás az üzletvezetőnél Telefon: 313-791 Műsorkezdés 129 és 10 órakor Nyereménysorsolás a szünetben ZENE — TÁNC este 7-től éjjel 1-ig CSALA ZSUZSA ERDŐDY KÁLMÁN SZUHAY BALÁZS PAYER ANDRÁS SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT v­re­di­ni N­EPS/. . \ A HÉT FILMJEI A kétarcú felderítő Mennyi cselszövés és csavaros fordulat! Furfan­gos bonyodalom a gyár­ban, a hálószobában, a ló­versenypályán, az autó­sztrádán és az elhagyott, üres telek bozótjában. Ti­tokzatos méreg és különös robbanószerkezet, töltő­tollba rejtett fontos adat és ,,kényes” fénykép. Helyzetek és eszközök, amelyek mind-mind arra szolgálnak, hogy „becse­lezzék” a bátor és kétarcú felderítőt a németek kém­hálózatába. Szóval rengeteg a bo­nyodalom, az ármány az új szovjet kémfilmben. Olykor úgy tűnt, hogy nem is egy, de több já­tékhoz is elegendő lenne. És mégis rossz, unalmas film Gennagyij Poloka rendező munkája. Talán nem szükséges — meg nincs is értelme — elem­ző bírálatot adnom a film­ben látott krimi és vígjá­téki manírokról, rossz szí­nészi beidegződésekről, s a szegényes és vézna (kü­lönösen az ellenség figu­rájánál) jellemábrázolás­ról. Elég az hozzá, ez a film nem éri el a hasonló tematikájú játékok szín­vonalát. Helyszíni szemle Érdekes film Lucian Pintilie munkája. Nem­csak kompozíciós és for­mai megoldásaiban (jólle­het itt is újszerűségre tö­rekszik), hanem problé­makezelésben és az ala­kok formálásában is. A film cselekményének köz­zéppontjában a címben is szereplő rendőrségi szem­le áll. Két fiatalember (néhány filmes kíséretében) egy kisebbfajta bűntényt, ve­rekedést rekonstruál. E furcsa játszmában érdekes figurák és helyzetek buk­nak a felszínre. Lucian Pintilie észreve­hetően Formann-hoz járt „iskolába”. A helyszíni szemlében — akár csak a Formann-filmekben — a figurák a jó és rossz em­beri törekvések és tulaj­donságok „kispolgári” képviselői. A rendőr őr­mester például — minden harsogása ellenére is — csak amolyan túlbuzgó „kiscserkész“. A filmbéli filmrendező korrupt és humánus egyszerre, s el­sősorban a maga haszná­ra ügyeskedő. A két fiú — maga a kiszolgáltatott üresség, pőreség, lázadás­képtelenség. És így tovább. Mégis — mitől az üres pillanat, a pillanat-soka­ság a filmben, amely szüntelenül lankasztja a figyelmet? A lassúság. A rendező lassúsága és mo­dorossága. No és a rend és az összhang hiánya, mert így szanaszét futnak, és összekuszálódnak a jó és eredeti gondolatok. Gantner Ilona Mazsola és Bors a sztár Magyar tv-produkciók a szocialista országokban Nagy az érdeklődés ha­tárainkon túl a magyar­­televízió produkciói iránt. A szocialista országok kö­zül a legélénkebb a kap­csolat a Szovjetunióval. A szovjet tévé most vette át bemutatásra Szinetár Mik­lós Madách Imre drámai költeménye alapján forga­tott filmjét, Az ember tragédiáját, s javában folynak a tárgyalások a Bors-sorozat második öt folytatásának megvásárlá­sáról. ,/Boccherini-kon­­cert” címmel magyar elő­adóművészek produkció­ját láthatják majd a szov­jet nézők, a könnyűzene kedvelői pedig Toldi Má­ria show-ját. A tv-játé­­kok közül a Móricz Zsig­­mond regényéből adaptált „Pillangóit és a „Só Mi­hály kalandjai”-t tűzi műsorára a szovjet tele­vízió. Befejezés előtt állnak az „Őrjárat az égen” cí­mű folytatásos tv-film né­met szinkronjának mun­kálatai az NDK számára. A berlini tv nemsokára vetíteni fogja a Halász doktor és a „Legenda a péncélvonatról” című tv­­filmeket. Az NDK-ban is képernyőre kerül Bors kalandjainak újabb öt ré­sze. Simándi Józsefről és Ungár Imréről külön portré­műsorban emlé­keznek meg és több kép­zőművészeti film tájékoz­tatja majd az NDK-beli nézőket a magyarországi művészetekről. Csehszlo­vákiában Róbert László, Halász Mihály vietnami útifilmje keltett érdeklő­dést. A gyerekek számá­ra szerez majd örömet a Csupafül, a Mazsola és az Egér naplója sorozatok átvétele. Öveges professzor kí­sérlet-sorozatát, Róbert László laoszi útifilmjét a lengyel tévé iktatja prog­ramjába. Érdekesség, hogy a lengyel nézők magyar film segítségével tanulnak majd oroszul, ugyanis be­mutatják a 17 részes „Orosz ,nyelvlecke”-so­ro­­zatot, amelynek kedvelt főhőse Darvas Iván. A tv­­játékok közül a „Pokróc az ablakon” keltette fel a lengyel szakemberek érdeklődését, a szórakoz­tató összeállítások közül pedig az „Omega show”. Mazsoláék Bulgáriában, is hódítanak: valamennyi epizódot bemutatják a szófiai televízióban. Ugyancsak képernyőre kerülnek öveges profesz­­szor kísérletei. Két ma­gyar tv-játékot is láthat­nak nemsokára a bolgár nézők a „Pokróc az ab­lakon”-t és a „Miért men­tem hozzád feleségül?” című alkotást. (MTI) Új rövid­filmek Bőséges választékot kí­nál a magyar rövidfilm­termésből a mozik kísérő műsora: ezekben a hetek­ben 9 rajz- és­ dokumen­tumfilmet mutatnak be. Az emberi hiszékenység néhány áldozatát gúnyol­ja ki a Hámos György forgatókönyvéből írt sza­tirikus produkció. „Ho­gyan segítsünk a bűnö­zőknek?...”, melyet Kár­páti György rendezett. Szomjas György Lányok című filmjében egy tavaly érettségizett osztály tanu­lóit keresi fel, akik sorsuk alakulásáról, problémáik­ról vallanak. A „Nyár, if­júság” a tavalyi árvíz napjait idézi. Kárpáti Györgynek ez az alkotása az idei miskolci rövid­filmfesztivál díja nyerte­se. Ugyancsak az 1970-es májusi árvizet mutatja be Glósz Róbert Helytállás című munkája, amely a hadsereg részvételéről szól a mentési munkálatokban, s képet ad az újjáépítés­ről is. A „Tíz perc a Szovjet­unióban” sorozat legújabb része a „Szverdhovszk”, az Urál menti ipari közpon­tot ismerteti meg a nézők­kel. Szabó Árpád A szent­endrei parkmúzeum című alkotása négy évszak han­gulatát idézve mutatja be a parkmúzeum szobrait. A rajzfilm eszközeivel illusztrálja a szenzáció­éhséget Vajda Béla Sztrip­tíz című alkotása. Alig negyedperces rajzfilm Gé­mes József groteszk, frap­páns „Infantilizmus”-a. Jankovics Marcell a tárgy­­­mozgatást választotta Mással beszélnek című filmje kifejezési formá­jául. A történet hősei tele­fonkagylók, melyek kü­lönböző emberi tulajdon­ságok megszemélyesítői. Jánosü­nn­epély A több mint egy évszá­zada hagyományos szak­mai találkozót, a János­­ünnepélyt az idén is meg­rendezi a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete. Jú­nius 19-én, szombaton es­te Minden évben siker volt! címmel vidám, ze­nés műsort adnak a Kis­stadionban, amelynek be­vételét a szakszervezet el­hunyt tagjai árváinak, il­letve a rászoruló nyugdí­jasoknak a megsegítésére fordítják. Június 27-én vasárnap a népligeti BSE sporttelepen lesz ünnep­­lég, amelyet íjászverseny, újságíró,nyomdász öreg­fiúk labdarúgó-mérkőzés és egyéb érdekes bemuta­tók tarkítanak. 1971. június 17 ­5 MŰSOROK : Operaház: Carmen (Barna­­­bé Marti mv., Szemere-bérl. 10. ea., 7). — Erkel Színház: Pillangókisasszony (7). — Nemzeti Színház: Mózes (7). — Katona József Színház: A luzitán szörny (7). — Madách Színház: Black Comedy (7). — Madách Kamara Színház: Álomfejtés (7). — Vígszínház: Mesél a bécsi erdő (D-bérl. 6. ea., 7). — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — József At­tila Színház: Svejk (K-bérl. 6. ea., 7). — Fővárosi Operett­­­színház: Mit vesztett el kis­asszony? (7). — Vidám Szín­pad: Pénz beszél (fél 8). —* Irodalmi Színpad: Hej, cigá­nyok (fél 7). — Fővárosi Nagycirkusz: Orosz trojka (fél 8). Az Operaház igazgatósága hegedű-próbajátékot hirdet. A meghallgatás időpontja 1971. július 1-jén 10 óra. Jelentke­zés a személyzeti osztályon. Az Opera­ház igazgatósága korrepetitort próbajátékot hirdet. A meghallgatás idő­pontja 1971. július 2-án 10 óra. Jelentkezés a személy­zeti osztályon. KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Népi zene. 8.39: A köz­helyek bölcsessége. Ism. 9.04: Gounod: Faust. Otfelv. opera. Közben 10. H. Idős. 10.56: Szép magyar vers. 12: Déli krónika. 12.29: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.35: Ha mindenki egyet akarna. A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 14: A szabad­ság csatakiáltása, összeállítás. 14.12: Népi zene. 14.30: Ko­dály: Szólószonáta. 15: H. Idős. 15.07: Így éltünk... Is­métlés. 16: A világgazda hí­rei. 16.05: Népi zene. 16.38: Bora és húga. Veres Péter el­beszélése. 17: H. Idős. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdé­sek. 17.15: Operacsillagok — operaslágerek. 17.45: Elfogad­juk-e a választ? 18.11: Zord idő. IV. 19: Esti krónika. 19.30: Kritikusok fóruma. 19.49: Lemezmúzeum. Beetho­ven*. IX. szimfónia. 20.47: Ju­hász Géza versei. 20.54: H. 20.57: Esti pihenő a muzsiká­val. 22: H. Időj. 22.15: Lon­doni beszélgetés Sir Adrian Boulttal. 23.11: Operettmuzsi­­ka. 24: H. Időj. 0.10: Olasz kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Zenekari muzsika. 9: Verbunkosok, nóták. 9.50: Ma­gánvélemény közügyekben. 10: Zenés műsor üdülőknek. 12: Könnyűzenei híradó. Ism. 12.33: Fritz: Kreisler hegedül. 13: H. Idős. 13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.20: Mozart: D-dúr divertimento. 14: Ifjúsági randevú — kettő­től ötig! 17: Köz­v. az ököl­vívó EB-ről. 19.33: Filmzene. 19.40: Emlékezés Ferenczy Bé­nire. 19.54: Mese. 20: Esti kró­nika 2. 29.25: Része a salgó­tarjáni amatőr könnyűzenei­ fesztivál műsorából, n. 20.50: Utazás a geológiában. I. 21: Közv. az ökölvívó EB-ről. 23.30: Kamarazene. 24: H. Idő­­j­­árás. URH 18: H. Idős. 18.10: Hangle­­mezparádé. 19: A Weller-vo­­n és négy­es játszik. 19.34: Tann­häuser. Részi. 20.28: H. 29.31: A dzsessz kedvelőinek. 21: A XX. század nagy írói. Federi­co Garcia Lorca. 22.09: Sosz­­takovics: XIV. szimfónia. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 18.13: Hírek. 18.25: ,,Hol jársz, kiskatonám?” Közvetí­tés felvételről. 13.55: Képes­lapok Algériából. 3. Algír. 19.15: Esti mese. 19.39: Tv-hír­­adó. 20: Minden kilométerkő­nél ... 11. Visszatérés a ha­lálból. 21.05: Riporter kereste­tik!­n­. középdöntő. Közben 22 05: Tv-híradó ?. 22.45: Te­lesport, ökölvívó EB. POZSONYI TV 9.10: Kisfilm az állami gon­dozott gyermekekről. 9.34: Honejsek úr, a csirkefogó. Is­métlés. 10.25: Autósok, moto­rosok. 17.40: Ifjúsági tv-kalei­­doszkóp. 18.40: Önvédelem. 19: Tv-híradó. 20: Kockázat. 17. 21.25: Tarka műsor moto­rosoknak. 21.45: A világ min­den vonata. A vasutak kirá­lya. Francia tv-sorozat. 22.30: Magyar film. 23.10: Tv-hír­­adó. ÚJONNAN ÉPÜLT HŰTŐHÁZUNKBA ÉS EXPEDÍCIÓS RÉSZLEGÜNKBE FÉRFIAKAT SÜRGŐSEN FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: KŐBÁNYAI GYÓGYSZERÁRUGYÁR MUNKAÜGYI OSZTÁLY Budapest, X., Gyömrői út 19 Telefon: 149—027

Next