Népszava, 1972. január (100. évfolyam, 1–25. sz.)
1972-01-04 / 2. szám
KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Burmai Unió nemzeti napja alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Ne Win tábornoknak, a forradalmi tanács és minisztertanács elnökének. Péter János Hia Han külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait William Richard Tolbertnek a Libériai Köztársaság elnökévé történt beiktatása alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében a Libanoni Kommunista Párt III. kongresszusára Bejrútba utazott Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője. Giancarlo Pajetta látogatása hazánkban Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására december 27-től január 3-ig baráti látogatást tett hazánkban. Budapesti tartózkodása során Giancarlo Parettát fogadta Kádár János, a KB első titkára és megbeszélést folytattak a két testvérpártot érintő kérdésekről, a külpolitika és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű témáiról. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén jelen volt Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Giancarlo Paretta hétfőn elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára. (MTI) Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Cholnoky Tibornak, Hazai Istvánnak és Prados Kornélnak, a Budapesti Műszaki's Egyetem egyetemi tanárainak, valamint Kardos Lajosnak, az Eötvös Lorénd tudományegyetem egyetemi tanárának, nyugállományba vonulásuk alkalmából, eredményes munkásságuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Ugyancsak a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta 80 születésnapja alkalmából Németh Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatú kitüntetésben részesült — nyugállományba vonulása ''alkalméból — Zdlátnay Pál, a Bánki Dénét Gépipari Műszaki Főiskola gazdasági igazgatója. A kitüntetéseket dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. (MTI) Elhunyt Stier József Stier József, a magyar "plaszkás mozgalom és a párt kiváló harcosa, aMagyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei bizottságának, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának első titkára, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja 1971. december 31-én szívroham következtében váratlanul elhunyt. Stier József temetése 1972. január 6-án, csütörtökön 14.30 órakor lesz Pécsett, a központi temetőben. A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztelők 13.30 órától róhatják le kegyeletüket" az elhunyt ravatalánál. (MTI) MŰSOROK Operaházi Don Pasquale (Kerner b. 5. ca., 7). — Emid Színház: A rosszul őrzött lány (II.i. ca., férfi). — Nemzeti Színház: Csák végnapjai (1). — Katona. József Színház: Gyilkosok a ködben (7). —Madách Színház: Ármány és szerelem (7). — Madách Kamara Színház: A mizantróp (1/2. b., 7). — Vígszínház: Donna Rosita (k. b. 3. ca., 7). — Pesti Színház: Vendégség (K. b. 7. ca., 7). — Fev. Operettszínház: West Side Story (7). — József Attila Színház: Svejk (7). — Vidám Színpad: Pénz beszél (fél 8). — Thália Színház: Rámájána (7). — Kamara Varieté: Rákérdezhetek? (11 és fél 9). — Zeneakadémia: Frankl Péter zongoraestje (Zongorát). I. s. 4. en., fél 8). A MagyarÁllami Népi Együttes hivatásos kórusának tenorszólamába felvételt hirdet. Korhatár: 20—30 évig. Meghallgatás 1972. január 7-én du. 16—18 óráig az együttes székházában, Bpest, 1., Corvin tér 8. alatt. KOSSUTH RÁDIÓ 8.28: Orlando lovag. Részi. 9.00: Ilarsap a kürtszó! 9-35: Népi zene, nóták. 10.00: H. Tdős. 10.05: Utak. N. Hajtor hangjátéka. 10.25: Zenekari muzsika. 11.24: Életutam .. . Czene Józseffel beszélget Fekete Gyula. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiákoktól. 13.45: A közélet fórumain. Város és falu. Kerekasztal-beszélg. Zalaegerszegen. 14.05: Fúvószene. 14.14: Gyermekrádió. 15.00: H. Ides. 15.10: Népdalok. 15.25: Rádióiskola. 16.00: A világgal.d. hírei. h1.05: fian dpi, c-mo, concerto grosso. Ki.29: Nőkről nőknek. 17.00: H. Ides. 17.05: Lisztzongoraművek. 17.30: Áldozat... Összeáll. 19.00: Könnyűzenei híradó. I9.30: A Szabó család. 19.60: Esti krónika. 19.25: Komlóssy Erzsébet énekel 19.40: Népdalcsokor. 20-28: Kozmosz. 20.53? H. 20.56: A Rádió lemezalbuma. Közben 22.00: H. Idős. Sporth. 22.20: Világesemények — közelről. 23.09: Tánczene éjfélig. 21.00: H. Idős. 0.19: FuvolamuzsikaPETŐFI RÁDIÓ S.05: A cigánybáró. Részi. 5.00: H. 9.03: Kamarazene. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: Milyen hosszú a fajok élete? 12.00: Népi zene. 12.30: Pierrette Alaine és Leopold Simoneau énekel. 13.00: H. Idős. 13.03: A zenekari muzsika. 14.00: Randevú kettőtől hatig! 18.10: Új magyar zene a Rádióban. 19.10: Könnyűzene Horváth Jenő szerzeményeiből. 19.39: Új év, új munkahely. Rip. 19.51: Mese. 20.00: Esti krónika 2. 20.28: Áttörés. A. Rogyinova színművének rádióváltozata. 2 .42: Packard: Feltörekvés, reklám. Könyvism. 21.52: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 22.12: A színháztörténész mondja. 22.27: Nóták. 23.00: H. Tdős. 23.15: Richard Strauss operáiból. 24.00: H. Idej. URH 18.00: H. Idej. 18.10: Orosz nyelvvizsga-előkészítő. 18.25: Mozart-művek. 19.45: A bibliás ember. Új operalemezeinkből. 20.37: H. 20.40: A dzsessz kedvelőinek. 21.00: Bacher Mihály Beethovenszonátákat zongorázik. 21.28: Francois*. Hardy és Andy Williams énekel. 22.10: Magyar Parnasszus. Komját Aladár. 23.00: H. Ides. # TELEVÍZIÓ 10.00: Műsor. 10.01: Szünidei matiné. 17.23: Műsor. 17.25: Hírek. 17.30: Nyári emlékek. Wroclaw—Krakkó. 17.45: Bartók-bemutatók nyomában 17.55: A nem gazdaságos termelésről. 18.25: Az újra felfedezett XVII. század. 1. Philippe de Champaigne és a janzenizmus. 18.45: Mese. 19.00: Ez történt 1971-ben. Filmösszeállítás az elmúlt, év legfontosabb világpolitikai eseményeiről. 19.30: Tv-hírhez. 20.00: Rastigan : Az alvó herceg. Mese felnőtteknek, három felvonásban. 22.30: Tvhíradó 2. POZSONYI TV 19.00: Tv-híradó. 13.30: Publicisztika. 13.00: Párbaj az emlékezettel. Vetélkedősorozat. 20.35: Esti dallamok. Szovjet zenés tv-film. 21.15: A kereskedő. Mikrokomédi. 21.35: Tv-híradó. NÉPSZAVA BUÉK —1972! A rádió kabarészínházának szilveszteri bemutatója Hadd kezdjem egy műhelytitokkal: a rádiókritikusok évről évre előzetesen meghallgatják a szilveszteri műsort. Komoran üldögélnek az e célra kijelölt stúdióban, kellő komolysággal ügyelve arra, hogy túl sok nevetéssel el ne kötelezzék magukat a jelenlévő rádiós illetékesek előtt. Évek óta most először fordult elő velem, hogy az előtréningen nem tudtam részt venni, és így minden edzés nélkül kitettem magam a záporozó poénok hatásának. Vagyis ugyanolyan körülmények között hallgattam a szilveszteri kabarét, mint azok a szerencsés hallgatók, akiknek nem kell noteszt tartaniuk a kezükben, nem kell lajstromba venniük a poénokat, egyszerűen csak nevethetnek, ha jókedvük van — akár a műsortól, akár a szilveszteri italoktól. E módszer nagy előnye, hogy így sokkal jobbnak tűnik a műsor... A konyakot a délutáni Hívjon a megyünknél bontottam ki, s majdnem kihívtam a rádió különleges szerelőbrigádját, mert a vízcsap nálunk is csöpög. De a telefon is rossz volt, s így mindjárt arra kellett,. gondolnom, hogy a rádió szilveszteri közönségszolgálatának „gondviselésszerű" áldásaiból csakis a telefontulajdonosok részesedhetnek, így hát lemondtam a vidám panasznap eseményeinek követéséről, a fél tízkor kezdődő szuper kabaréra gyűjtve szigorúságomat. Akkor még megvolt a golyóstollam és a noteszem is. Komlós János Nyiród konferanszánál azonban egy nagyobb csapat vendég kedvéért nekem is nyitnom kellett a palackokat, a lelkes vendégek felváltva dicsérték Komlós pezsgő szellemességét és pezsgő boraink jó ízét. A vendégek természetesen elkezdték mesélni a legújabb pesti vicceket , mire a kabaréban is megindult Mikes György viccfesztiválja. Remekül szórakoztunk Mikes táncdalfesztivál-paródiáján, és a vendégségbe hozott legújabb vicceken. Kiss György Mihály Kis emberek nagy mondásai című műsoránál már kibogozhatatlanul keveredtek az éteren át sugárzott bemondások, és az asztal körül repdeső aranyköpések. Érdekes, hogy Komlós János és Abody Béla tréfás interjújánál csend lett, mindenkit érdekelt a két rivális színigazgató szópárbaja, úgy látszik, az emberek szeretnék megtanulni, hogyan lehet elegánsan csepülni egymást. Ugyanilyen okból figyelhették odaadóan Szilágyi György versét is, amely humoristáink válogatott csapatát karikírozta, némelyik kartársat elnézőbben, némelyiket rosszmájúbban, aszerint nyilván — mondogatták vendégeink — hogy kitől méhnyire tart a szerző. Ami azt bizonyítja, hogy egy vendég is lehet rosszmájú, nemcsak egy hivatásos humorista. Óbudai vendégünk nem lévén, teljes tárgyilagossággal élvezhettük Sinkovits Imre játékát Peterdi Pál hangulatos montázsában, mint ahogy Baktai Ferenc kedves jelenete sem váltott ki vitákat, sem krahácsiak, sem krahácsot elnyomók nem voltak társaságunkban. Novobáczky Sándor postai jelenetére tizenöt túllicitáló akadt, jelezve, hogy a kitűnő humorista ezúttal is érzékeny pontokat érintett. A hallgatói fegyelmet csak akkor lehetett helyreállítani, amikor Ősz Ferenc Gebin rádió, Budapest! című rádióparódiájára került sor. Mire Lujza és Jenő hagyományos szócsatája elkezdődött, a társaság több tagja Lujza felfogóképességének szintje, és az asztal alá zuhant, de mi többiek még ezt is elviseltük. Ekkor elhatároztam, hogy gebinbe adom ki a szilveszteri műsor kritikáját vendégeimnek, akik egyöntetűen meg is állapították, hogy az idei műsor részben halványabb volt a tavalyinál, részben magasan túlszárnyalta, részben pedig pontosan, de pontosan ugyanolyan volt, mint az eddigiek. Vagyis: Marton Frigyes és Szilágyi György szellemesen leleményes szerkesztésében, s szellemes rendezésében 1971-ben is megkaptuk a megérdemelt rádiószilveszterünket. Háry Márta Könyvet mindenki kezébe 1972 nemzetközi könyvév ..100 falu 100 könyvitár” mozgalom a vártnál is jobb eredményt hozott. Magyarországom korábban soha nem jelent meg és fogyott el olyan nagy példányszámban verseskötet, mint napjainkban. 1971-ben még az előző évinél is több könyvet adtak el hazánkban. Gyakran jelennek meg hírek kultúrpolitikánk újabb és újabb,, eredményeiről. Gyakran jelennek meg hírek arról is, hogy napjainkban a világon az analfabéták száma kezdi megközelíteni az egymilliárdot. A nagyfokú tudományos és műszaki fejlődés korában 700 millió felnőtt nem tud írni és olvasni. Noha 1950-től kereken 600 millióval nőtt az írni-olvasni tudó felnőttek száma. És mégsem csökkent az analfabétizmus, mert az emberiség száma gyorsabban növekszik, mint azoké, akik megismerik a betűket, az olvasás örömét. Az analfabétizmus még a legderűlátóbb becslések szerint sem szűnik meg teljesen ebben az évszázadban. E nagyon súlyosnak mondható gond mellett természetesen szép eredmények is születtek. Iránban például 1968-ban egy éven belül félmillió felnőttet tanítottak meg írni és olvasni. Kuba 1961-től kezdve hat év alatt felszámolta az országban a tömeges írástudatlanságot, s elérte az európai színvonalat. Sok országban — hazánkhoz hasonlóan — évről évre növekszik a kiadott könyvek mennyisége. Nem vita tárgya többé, mert beigazolódott, hogy a televízió, a rádió és a film korában a könyv és az újság semmit sem vesztett jelentőségéből. Informáló, ismeretterjesztő és nevelő szerepük nemhogy csökkenne, de állandóan növekszik. Éppen az utóbbi miatt nagyon fontos, hogy lehetőleg minél több ember — s egyszer majd minden ember — tudjon olvasni. Számos ország fáradozik az irástudatlanság felszámolásán évek óta, s az UNESCO is legfőbb feladatai között tartja számon, amióta megalakult. A másik fontos feladat a könyvek terjesztése. Az országokon belüli, valamint a fejlett és a fejlődő országok közötti könyvforgalmat is gyorsítani kell. A rohamos fejlődést csak a könyvek segítségével tudja követni a XX. század embere. Ugyanakkor az emberiség irodalmi örökségének megőrzését, újabb és újabb nemzedékekkel való megismertetését is a könyvek biztosítják. Mindezt — és számos más tényezőt is — figyelembe véve, az UNESCO 1972-t nemzetközi könyvévvé nyilvánította. A könyv és olvasás évének központi jelszava. ..Könyvet mindenki kezébe!” Ebben az évben könyvvásárokat rendeznek Frankfurtban, Jeruzsálemben, Nizzában, Varsóban. Foglalkoznak — nemzetközi szinten — a fordítói tevékenység támogatásával, a könyvtárak fejlesztésével, valamint a könyveknek az oktatásban, a más-más nemzetiségű emberek egymás közötti megértésében és a béke védelmében betöltött szerepével. Indiában világvásárt, Japánban az ázsiai könyvkiadás problémáival foglalkozó szemináriumot rendeznek. A nemzetközi könyvév igazi sikerét az biztosíthatja, ha az egyes országok határaikon belül külön-külön is meghirdetik a könyv és olvasás évét. Ennek máris több jelét láthatjuk. A Szovjetunióban például az olvasók nemcsak az írókkal, hanem a könyvkiadók képviselőivel és a könyveladókkal is találkozókat rendeznek. Több országban emlékbélyegeket adnak ki, illetve külön emblémával látják el az 1972- ben megjelenő könyveket, jelezve, hogy azok a nemzetközi könyvévben hagyták el a nyomdát. Magyarország az Olvasó népért! mozgalom sikereinek további fokozásával, s az MSZBT által indított Kell a jó könyv! olvasópályázat sikeres lebonyolításával már nagymértékben hozzájárulhat a könyv és olvasás évének eredményességéhez. 1972- ben a Könyvtárosok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartja 38. , közgyűlését, amelynek egyik témája: ..Az olvasás a változó világban”. Véletlen — de annál inkább tettekre kötelező —, hogy a nemzetközi könyvév egybeesik a magyarországi könyvnyomtatás megindulásának 500. évfordulójával. Hess Andrásnak, Mátyás király nyomdászának budai letelepedésével. ’ Ismerve íróink, könyvtárosaink, könyvkiadóink, pedagógusaink és más kultúrmunkásaink eddigi lelkesededését, és az elmúlt évek eredményeit a könyvterjesztésben, valamint az olvasás megszerettetésében, bízunk abban, hogy ezeken a területeken a nemzetközi könyvévben is sikerül majd előbbre lépnünk. Van mit tenni, hiszen köztudott, hogy hazánkban sem vált még mindenkinek természetes szükségletévé a rendszeres olvasás. És az sem titok, hogy ma mintegy ötvenezer írni-olvasni nem tudó, 15 évesnél idősebb ember él Magyarországon. Nem is tudom, mit írjak, hogy már csak ötvenezer, vagy még ötvenezer? Mert nagy eredmény, hogy már csak ilyen kevesen vannak, de ezután is sokat kell tennünk azért, hogy még ennyien se legyenek. És a cél nemcsak az, hogy megtanuljanak olvasni, s azt is el kell érni, hogy — azokkal együtt, akik már tudnak — rendszeresen és haszonnal forgassák, a könyveket! Mátyás István DOBOZY IMRE kisregényéből készült „A tizedes meg a többiek” című film nyomán a főszereplő — Molnár tizedes — legendás alakká vált. Az elpusztíthatatlan életkedvű, leleményes figura január 7-én a veszprémi Petőfi Színház és bemutau HOIRIZONT táján színpadi életét is megkezdi. A darab rendezője Pétervári István, díszleteit Bartha László, jelmezeit Hruby Márta tervezte. AZ ÍRÓSZÖVETSÉG január 6-án, 11 órakor a Mező Imre úti temetőben megemlékezik Veres Péter születésének75. évfordulójáról. Beszédet mond Darvas József, az Írószövetség elnöke, majd társadalmi és kulturális szervek képviselői helyezik el koszorúikat az író sírján. 1972. január 4 A III. tv-csatornán „Ember, ki e csőbe belépsz szilveszteri igénynyel. .. hagyj fel minden reménnyel” — monda Takács Mari, midőn csinos védősisakkal a fején, leszállt a tv alkalmi, harmadik csatornájának infernális mélységeibe. Jó, hogy mondta, mert akkor már húsz perce folyt a szilveszteri műsor, és éppen kezdtünk felhagyni a reménnyel, hogy igazán elkezdődik. A bevezető közvélemény-kutatás kissé hoszszúra sikeredett. Különben is, ezt inkább a végére kellett volna hagyni, mondjuk újév napjára, amikor a nézők véleménye a szilveszteri tv-mulatságról már kéretlen, önként és igen változatos formákban nyilvánul meg. Maszek közvéleménykutatásom során több néző kijelentette, hogy ilyen szilveszteri kabaré még nem volt az idén. Má Sok nehezményezték, hogy védősisakot csak Takács Mari kapott, holott a televízió legújabb kísérleti műsora sok millió embert érintett. A nézők csupán szilveszteri védőitalokat fogyaszthattak. E védőitalok „befolyása’’ azonban kétségtelenül hatással volt arra, hogy valaki számonkérő figyelemmel, vagy játékra, nevetésre kész, rózsás hangulatban nézte-e az óévbúcsúztató műsort. Voltak ennek a műsornak remekül szórakoztató percei és üresjáratai,a sziplorkázva robbanó poénjei és hatástalanul elpukkanó humorpetárdái is. Nehéz dolog a könnyű műfaj. Az ígéretesnek látszó alapötlet az, hogy a szilveszteri 111. csatornát az ironikus-önironikus műsor paródiáknak szentelik — némiképpen óhatatlanul korátozta a lehetőségeket, szűkítette a témák, műfajok, megjelenési formák skáláját. „ Ezek ,,belül, a magvas közéleti humort hordozó és igazi televíziós eszközökkel megvalósított műsorszámok voltak a legjobbak. Jól sikerült a Fórum szilveszteri különkiadása: a miniszterek, állami vezetők és a humoristák szellemes, ötletes szópárbaja. A humor más válfajában telitalálat volt Hofi Géza Rózsa Sándor-paródiája. A hetedik bőrt nyúzta le a szerencsétlen sorozatról, és mégis tudott újat, kacagtatót produkálni. Hofi vásott kölyök humorát, „dupla fenekű” ötleteit, eredeti egyéniségét és sokoldalúságát a forgatókönyvírórendező Horváth Ádám a televíziós technika és a képi humor minden eszközével támogatta A sorozat eredeti és újra felvett részletei, a színészparódiák és a csipkelődő kommentárok ellenállhatatlanul mulatságosak voltak. Utánozhatatlan televíziós ötlet a Forsyte Saga budapesti pótfejezetét produkáló szinkronjáték, csak talán egy kicsivel hoszszabbra sikerült a kelleténél. Némi rövidítéssel csattanósabbá, pergőbbé vált volna Brachfeld Siegfried különben szellemes konferansza és a Milyenek a magyarok? című szatirikus jelenet is. Kellemes meglepetést szerzett az Illés-együttes mókás stílusparóflliája, jó volt Haumann Péter és Szuhay Balázs A Hét riportereinek képében, illetve az éjszakai filmelőadás bevezetőjében. Kevésbé tetszett a szilveszteri Ki mit tud? — egyrészt mert nem műsorparódia volt, mint a többi, hanem valamiféle ráadás műsor, másrészt az ebben szerepelt kitűnő színészek többet, jobbat tudnak, mint amit nyújtottak. Alfonzó is sokkal jobb vott a két nappal korábbi Tardós-showban, mintt, az Uhterfórum 71 című paródiában. A műsorzáró táncdalösszeállításra az éjfél előtti percek pohártöltögető, újévi harangszót leső hangulatában bizonyára kevesebben figyeltek, pedig kellemes, ízléses, mozgalmasan rendezett volt. Több mint kétszáz név szerepel a 190 perces szilveszteri műsor szerzőinek, szerkesztőinek, szereplőinek listáján. Bizonyos, hogy mindnyájan a legjobbat akarták nyújtani annak a körülbelül 4 millió nézőinek, akik Gugyerák klasszikus mondását idézve: „szilveszter éccakáján a tv-skatula előtt dermedtek”. S bár ez most sem sikerült teljes mértékben, a „dermedést” elég sok humor és szellemes ötlet oldotta. Csak a tv III. csatornája „fagyott be”, legalábbis jövő szilveszterig biztosan nem ad kísérleti műsort. Televíziónk addig is az első két csatornán folytatja kísérleteit. Vajk Vera Meghalt Chevalier Az új év első napján egy párizsi kórházban hosszas szenvedés után 83 éves korában elhunyt Maurice Chevalier, a világhírű filmszínész és sanzonénekes. „A francia charme nagykövete” 1888-ban született Párizs Menilmontant nevű városnegyedében, egy szobafestő kilencedik gyermekeként. Már 12 éves korában fellépett a „Les trois Lions” nevű kabaréban, ahol a tulajdonos a „kis Chevalier, a miniatűr komédiás” néven reklámozta felfedezettjét. 1909-ben a Folies-Bergereben mutatkozott be, de karrierjét az első világháború félbeszakította. Az igazi siker 1927-ben következett be, amikor Hollywood jóvoltából nemzetközi sztárrá nőtte ki magát. A 20-as évek végén és a 30-as évek elején Amerika végleg kegyeibe fogadta: ekkor készült el híres filmje, a ,.Love parade” amelyben Jeanette McDonald volt a partnere. A II. világháború után is sok-sok filmet készített, de legkomolyabb sikereit önálló show-műsoraiban aratta. Dalait világszerte énekelték. Chevalier 80 éves korában, 1968-ban vonult viszsza, utolsó fellépése a párizsi Lidó-ban adott önálló műsora volt. A világ azonban nemcsak a ,,szívkirályként” sanzonénekesként és komikusként ismerte meg, hallatta a szavát az emberiség védelmében is. Egyike volt az 1951-es stockholmi békefelhívás aláíróinak. 1968 és 1971 között Maurice Chevalier nem sokat hallatott magáról. Egy ízben elmondta, „meglehetősen szomorú” azóta, hogy nélkülöznie kell a színpadot. „Kezdetben nem is tudtam elképzelni, lehet-e élni anélkül, hogy minden este a műsoromra készüljek” — tette hozzá az első, színpad nélküli hónapokról szólva. Filmjeit Magyarországon is játszották, utoljára a Kánkánban láthatta őt a közönség.