Népszava, 1972. március (100. évfolyam, 51–77. sz.)
1972-03-10 / 59. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 100. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 10. PÉNTEK A nemzetközi kapcsolatokról, árucsere-forgalmi szerződésekről, az üzem- és munkaszervezésről tárgyalt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség február 24—26 között a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország vezetőinek találkozója, az őszinte, baráti légkörben folytatott tárgyalások, valamint a látogatás során aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentős állomás a két szomszédos, szocialista ország közötti kapcsolatok további fejlődésében. A kormány meggyőződését fejezi ki, hogy küldöttségünk hivatalos, baráti látogatása és a megkötött új szerződés jól szolgálja a két nép testvéri barátságát, gyümölcsöző együttműködését és az egész szocialista közösség egységének további erősítését. A kormány a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének február 25 és március 1 között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A küldöttséget Pak Szong Csoi, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK Minisztertanácsának második elnökhelyettese vezette. A szívélyes, elvtársi légkörben a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A kormány egyetértéséről és támogatásáról biztosította a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesítésére tett kezdeményezéseit. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a KNDK kormányküldöttségének magyarországi látogatása hozzájárul a két ország baráti együttműködése további fejlődéséhez, a szocialista országok és valamennyi antiimperialista erő öszszefogásának erősítéséhez. A tájékoztatót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter előterjesztését az ez évi szocialista viszonylatú árucsereforgalmi megállapodásokról és a jegyzőkönyvekben foglaltak végrehajtására teendő intézkedésekről. A szocialista országokkal kötött 1972. évi megállapodások az árucsereforgalom mintegy 9—10 százalékos növelését irányozzák elő. A kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. Az árucsere-forgalom ilyen alakulása jelentős hozzájárulás az idei népgazdasági célkitűzések megvalósításához. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtásához szükséges intézkedéseket tegyék meg. A munkaügyi miniszter előterjesztést tett a vállalati szervezés fejlesztésére. A kormány a beterjesztett javaslatokat megvitatta, s határozatában felhívta a minisztereket, hogy megfelelő irányító munkával segítsék elő a vállalati üzem- és munkaszervezés fellendítését és rendszeres fejlesztését. A kormány megvitatta és elfogadta a művelődésügyi miniszter előterjesztését a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés 1971. évi munkájáról, és a tavalyi vizsgálatok során szerzett tapasztalatokról. A Minisztertanács a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének előterjesztése alapján jóváhagyta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa alapszabályát, egyben tudomásul vette a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusáról szóló tájékoztatót. A kongreszszuson elhangzott fontosabb javaslatokat a Minisztertanács a kormány tagjai és az érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői figyelmébe ajánlja azzal, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg. A kormány tudomásul vette, hogy az ENSZ fejlesztési programja 1972- től kezdve az egyes országok számára több évre szólóhs műszaki-tudományos együttműködési tervek megvalósításához pénzügyi segítséget nyújt. A magyar elképzeléseket az elsők között fogadták el: 1972—1976 között felszerelések szállítása, szakértők küldése és magyar ösztöndíjasok tanulmányútja révén nyolc nagyobb létesítmény megvalósításához járulnak hozzá. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Olcsó tél utánA JELENTÉS, amelyet Fejérből kelteztek — a mi lapunk is beszámolt róla —, azt tudatta, hogy abban az egy megyében egymillió-hétszázezer forinttal olcsóbb volt a tél a tavalyinál. Min lehet lemérni a tél drágaságát? A fehérváriak az útjavítás költségeit kalkulálták: az idén nem fagyott fel, nem ment tönkre annyi beton és makadám, ezt a csinos összeget tehát „Télapó” tette be a megyei kasszába. Szorozzuk be az összeget csak 19-cel és ne vegyük figyelembe, hogy több megye lényegesen hosszabb útvonalakkal rendelkezik a példánkbélinél. Ebben az esetben elkönyvelhetjük a 32 milliós ajándékot. Szívesen számolunk örvendetes adatokkal? Persze. Egészen bizonyos, hogy más összegeket is megtakarítottunk. Bár a fővárosnak az volt a véleménye, hogy a nagy havazás elmaradása miatt megtakarítás nincs, mivel az csak az utólag elszámolható kiadásokkal jár, meg merem kockáztatni, hogy mégis maradt pénz — hiszen az utólag elszámolható kiadások fedezetét is el kellene venni valahonnan. S ahonnan el kellett volna venni, ott most megmaradt. Továbbá már bizonyosnak mondható, hogy nem lesz jeges ár — ami gúnyolódásnak hallatszik, hiszen örülünk, ha vizet látunk a Dunában. De aki emlékszik 1956 tavaszára, tudja, micsoda milliós tételeket hagy a vízügyiek (és az ország) „zsebében” ez az időjárásivízrajzi tény is. MINDEZT egyáltalában nem azért említjük meg, mintha most az „itt van már a Kánaán” megállapítás következhetne. Ismerjük az országos gazdálkodás hatalmas számait, a beruházások igényeit, a lakosság várakozását az urbanizáció, a közlekedés korszerűsítése és ezernyi más „felülről várt” reménység megvalósulása iránt. Mindenhez pénz kell, sőt, sok pénz. Amit az olcsóbb „költségkihatású” (bocsánat a pénzügyi kifejezésért) tél záróakkordjaként meg kell jegyeznünk, az egyáltalán nem az, hogy most egy kissé nyugodtabban költhetünk, hanem az, hol ,,spórolhatnánk” hozzá Télapó ajándékaihoz minél többet? Ez a kutatás pedig egyáltalában nem igényel tudományos felszerelést, például elektronmikroszkópot. Néha csak azt a bizonyos józan logikát, amit korábbi évtizedekben „paraszti logikának” tiszteltek. Erre a szezonra persze már késő, de hadd iktassunk ide egy példát. A magyar középületek jelentős részét ebben a februárban és márciusban úgy fűtötték, mintha egyetlen gondnokságon vagy kazánházban nem láttak volna hőmérőt, újságot, nem hallgattak volna rádiót — vagy mintha sosem néztek volna ki az ablakon. Nem volt ritka a 25—28 fokos meleg sem, a legkülönbözőbb irodaházakban és székházakban és centrumokban. (A Népszavánál sem.) Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy adott szénmennyiséget akkor is el kelljen fűteni, ha az emberek nem fáznak; amennyiben ez technikai kérdés, elképzelhetetlennek tartom, hogy a mi évszázadunkban megoldhatatlan legyen. Magyar városonként csak tíz túlfűtött középületet és mindenütt napi két mázsa szén elpocsékolását számolva, napi másfél vagon szénről van szó, egy hónap alatt 45 vagonról — hozzákalkulálva néhány tízezer lakóházat, persze néhány tehervonatnyira dagad a tétel. Teljesen bizonyos vagyok benne, hogy csak közületi épületeket kell figyelembe venni. Ki pazarol saját szénnel? S EZT A KÉRDÉST nem árt eltenni a jövő télig, amikor megint időszerű lehet. Hátha az is olcsó _fl_ tél lehet? Sőt, még olcsóbb! Hogy’ mennyit hozott a konyhára az útfelfagyások elmaradása, csak hevenyészve számítottam ki, hogy mit hozhatna néhány tehervonatnyi szén megtakarítása, számítsák ki a komputerek. Bizonyos, hogy milliókról van szó. Néha a Télapó is „beszáll”, hogy enyhítse a gondjainkat. De azért nem árt, ha magunk is segítünk neki. Baktai Ferenc Kormányhatározat a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről A kormány megvizsgálta a vállalati munka- és üzemszervezés időszerű kérdéseit, s e fontos tevékenység korszerűsítésére határozatot hozott. A feladatokat a népgazdasági tervvel és a gazdaság fejlesztésére irányuló más központi intézkedésekkel összefüggésben határozta meg. A jövőben az éves tervjelentéssel egyidejűleg megvizsgálja a vállalati szervezés helyzetének alakulását, és megteszi a szükségessé váló további intézkedéseket is. A kormány Gazdasági Bizottsága is rendszeresen napirendre tűzi egy-egy ágazat vállalati szervezésének alakulását. A vállalati szervezettség fejlesztését a vállalatoknál kell végrehajtani, s hogy mindez összehangoltan és kellő tervszerűséggel történjék, szükség van az ágazati minisztériumok közvetlen és hatékony irányító munkájára. A vállalati szervezőmunka elé mindenekelőtt azt a feladatot kell állítani, hogy az: — a termelési folyamat belső tartalékainak feltárásával járuljon hozzá a munkaidőalap és a korszerű termelőberendezések jobb kihasználásához, ezáltal a létszám- és a beruházási igények csökkentéséhez; — segítse elő a folyamatban levő központi és vállalati fejlesztési programok, rekonstrukciók beruházásainak tervszerű megvalósítását; — tegye lehetővé a termelés és a forgalom zavartalanságához szükséges készletek mérséklését, a vállalatokon belüli és a külső kooperációs kapcsolatok megjavítását; — segítse elő az önköltség — különösen a rezsiköltségek — csökkentését a termelés gazdaságosságának fokozását; — mindezek alapján tegye lehetővé a dolgozó kollektívák körülményeinek és kereseti feltételeinek javítását. A kormány döntése szerint az ágazati szervezési intézetek tevékenységét olyan irányba kell továbbfejleszteni, hogy munkájukkal elsősorban a vállalati szervezés fejlesztését szolgálják, váljanak az üzem- és munkaszer(Folytatás a 2. oldalon) Kié legyen a Bem mozi ? ........................ 2 Hasznos-e a népi ellenőrnek is................. 3 Aknamélyítők korallpirosban................. 3 A közúti közlekedés fejlesztése............... 8 INTFZeT ^«^Gyorsjelentés a vállalatok ■) és szövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról A vállalatok és szövetkezetek elkészítették mérlegbeszámolójukat, amelyek 1971. évi gazdálkodásuk eredményességét, vagyoni helyzetüket tükrözik. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásáról a következőket mondották a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán. A népgazdaság gazdálkodó egységei a múlt év folyamán 83,6 milliárd forintos eredményt (nyereség csökkentve a veszteség összegével) realizáltak, ami 8 százalékkal magasabb ugyan az előző évinél, azonban a tervben számításba vett öszszeget nem érte el. A nyereség emelkedésének üteme az elmúlt évekhez viszonyítva lelassult, ugyanis a reform első három évében a növekedés dinamikája 9 százalék felett volt, 1970-ben pedig elérte a 12 százalékot. Az ütem mérséklődésében jelentős tényező a vállalati költséggazdálkodás kifogásolható színvonala, amelynek következményeként emelkedett a termelés anyagköltség-hányada és az általános költségek aránya sem csökkent. A vállalatok között a gazdaságirányítási reform első három évében megkezdődött differenciálódás 1971-ben tovább folytatódott. A veszteségesen gazdálkodó szervek száma az elmúlt évben tovább emelkedett (44-ről 74-re). Az 1970. évi 440 millió forintról 660 millió forintra növekedett a veszteség összege, ami feltétlenül a vállalatok gazdálkodási hiányosságaira, illetve azok bővülésére utal. Az 1971. évi nyereségből képződött részesedési alap több mint 8 milliárd forint, ami a bérfejlesztési befizetési kötelezettség levonása után 6 milliárd forint. Ez 12 százalékkal magasabb az előző évi összegnél. Különösen nagyobb részesedési alap képződött az ipar (22 százalékkal) és a szállításhírközlés (46 százalékkal) területén. Az építőiparban és a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban viszont alacsonyabb az előző évinél. Az 1971. évi nyereségági részesedési alap népgazdasági szinten átlagosan 22—23 napi bér öszszegének felel meg, ennek nagy részét a közeli napokban fizetik ki részesedésként. A 6 milliárd forint részesedési alapból az ipar 3,2 milliárd, a belkereskedelem 830 millió, a szállítás-hírközlés 725 millió, az építőipar 560 millió, a mező-, erdő- és vízgazdálkodás pedig 476 millió forinttal részesül. Az 1971. évi nyereség alapján képződött fejlesztési alap a népgazdaság egészében összesen 18,3 milliárd forint, az előző évinél 8 százalékkal, a tervben ■ előirányzottnál pedig 6 százalékkal alacsonyabb. A kisebb összegű fejlesztési alap a korábbi évekhez viszonyítva a tervben már számításba vett — a beruházási piac feszültségét feloldó — szabályozó módosításokkal, az előirányzotthoz képest pedig az alacsonyabb nyereséggel függ össze. A vállalati gazdálkodás pénzügyi biztonságát szolgálják a tartalékalapba helyezett összegek. A vállalatok 1971. évi nyereségükből 3,9 milliárd forinttal emelték tartalékalapjukat, ez 30 százalékkal több mint a megelőző évben. Ezzel együtt 1971. év végére 9,2 milliárd forintra emelkedett a népgazdaságban tartalékolt összeg. Az 1971. évi gazdálkodás eredményessége néhány vonatkozásban a tervezettől ugyan elmaradt, de az előzetes megítélés szerint összességében nem kedvezőtlen. A vállalati és szövetkezeti gazdálkodás alapos elemzése a mérlegbeszámoló teljes összesítése alapján még hátra van. (MTI) Újabb amerikai repülőgépanyahajó kapcsolódott az indokínai háborúba A Kitty Hawk 75 bombázója támadja a VDK-t és Laoszt Új típusú lövedéket vetettek be az amerikaiak Az amerikai légierő vadászbombázó rajai szerdán ismét bombázták a VDK területét — jelenti az AP amerikai hírügynökség saigoni katonai köröket idézve. Egyúttal azt is bejelentették, hogy megérkezett Vietnam partjaihoz a Kitty Hawk repülőgép-anyahajó és a rajta állomásozó 75 vadászbombázó máris bekapcsolódott az indokínai légi háborúba: Laosz és a VDK területét támadta. Mivel ezek a gépek csütörtökön kezdték meg tevékenységüket, a fenti jelentés közvetve arra utal, hogy a VDK területét csütörtökön is bombázták. A Kitty Hawk megérkezésével ismét négyre emelkedett a vietnami partok mentén horgonyzó amerikai repülőgép-anyahajók száma. Csütörtökön két amerikai vadászbombázó lezuhanását jelentette be a saigoni amerikai parancsnokság. Az egyik, a haditengerészeti légierő A-4 Skyhawk-ja Da Nangtól 19 kilométerre délnyugatra, a másik, az amerikai légierő F-4 Phantom bombázója Laosz területén semmisült meg. Valószínű, hogy mindkét gépet a térségben működő felszabadító erők légvédelmi tüzérsége lőtte le. A dél-vietnami Qui Nhonban létesített saigoni haditengerészeti támaszponton a népi erők békaemberei két őrhajót lékeltek meg. A hajók elsüllyedtek. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja csütörtöki számának egy cikkében beszámol arról, hogy az amerikaiak az idei hét alatt és azt követően 180, különlegesen nagy hőt fejlesztő, új típusú lövedéket lőttek ki az újabban pokol-szigetként hírhedtté vált Con Dao-sziget egyik koncentrációs táborára, s azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol ez a „tigrisketrecekbe” zárt foglyokra. A pokol-sziget, amely a nyugati tájképen Pulo Condor névvel szerepel, s amelynek a vietnami neve Con Dao, mintegy 150 kilométerre fekszik a délvietnami partoktól. A kis trópusi szigeten a saigoni diktátor-rezsim ellen küzdő hazafiak tízezreit tartják fogva a hitleri haláltáborokhoz hasonló körülmények között. A sziget koncentrációs táborainak építésére és a kínzóeszközök beszerzésére a washingtoni kormányzat az 1970—1971-es költségvetési évben 10 millió dollár segélyt nyújtott a Thieu-rendszernek. Mongol kitüntetés magyar vezetőknek A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság nagy népi hurátja elnöksége a mongol népi forradalom 50. évfordulója alkalmából — a magyar és mongol nép, a két párt közötti barátság és testvéri együttműködés elmélyítésében, az internacionalista kapcsolatok erősítésében kifejtett tevékenységükért a Barátság Érdemérem és Jubileumi Emlékérem kitüntetést adományozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének. Jubileumi Emlékéremmel, illetve Barátság Érdeméremmel tüntették ki a Politikai Bizottság tagjait, a Központi Bizottság titkárait, valamint párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőket, tudósokat, művészeket, munkásokat és aktivistákat, összesen 128 személyt. P. Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete csütörtökön baráti találkozó keretében a mongol nagykövetségen adta át a kitüntetéseket. A kitüntetettek nevében Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja mondott köszönetet. (MTI)