Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)
1972-06-01 / 127. szám
1972. Június 1 Fidel Castro Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) a győzelemért. Nagyon mély érzéseket táplálunk azok iránt a hős munkások és munkásnők iránt, akik életüket áldozták az ügyért. Emlékezünk az elnyomatásokra, és a győzelmekre is. Magyarországon véglegesen győzött a szocializmus. Nagy és nehéz próbákat álltak ki. Népünk megérti és értékeli a sikereket, amelyeket népük elért, a mi népünknek is nagyon nehéz körülmények között kellett harcolnia, hogy a szocializmus ügyét győzelemre vigye. Fidel Castro végül kifejezte, hogy a továbbiakban is a kubai és a magyar nép barátságának elmélyítésén kívánnak munkálkodni, hogy harcolnak a szocializmus győzelméért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az imperializmus ellen. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, és a magyar, valamint a kubai delegáció tagjai. gadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti fogadáson Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Fogadás az Országházban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szerdán este fogadást adott dr. Fidel Castro Ruz tiszteletére az Országházban. Részt vettek a fogadáson a kubai kormányelnök kíséretének tagjai is. Magyar részről a fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége, jelen volt a fő ifjúsági vezetők találkozója Jaime Crombet Hernández Baguero, a Kubai Ifjúkommunisták Szövetsége Országos Tanácsának első titkára szerda délután találkozott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának tagjaival. Jaime Crombet és dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára kölcsönösen tájékoztatást adott a két ifjúsági szövetség közelmúltban megtartott kongresszusáról, majd megtárgyalták az együttműködés tapasztalatait és továbbfejlesztésének lehetőségeit, véleményt cseréltek a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről, a X. világifjúsági találkozóra való elkészületekről. (MTI) Kollektív újítás, alapszabállyal Segítőtárs nélkül nem ment Kremzner Sándor főmérnök, aki egy évvel ezelőtt kezdeményezte a brigád megalakulását, így emlékezik: — Öt-hat esztendeje még nagyon sok újítás volt nálunk, az utóbbi években pedig szinte semmi. Érthetetlennek, rejtélyesnek tűnt ez számomra, hiszen minden patinás nevű, régi újító itt dolgozott még az üzemben. Nem szikkadhatott ki egyszerre a fejük. Az alakuló ülésen kiderült, hogy indokolt volt a gyanú. Mind a tizenhatunknak volt ugyanis valamilyen ötlete, elképzelése, de egyikünk sem tudta segítőtárs nélkül megvalósítani. Az egyik bányamérnök például csak akkor tudta volna kidolgozni az újítását, ha egy elektromérnök és egy tapasztalt villanyszerelő is segít neki, a másik villanyszerelő pedig csak akkor, ha egy gépészmérnök lerajzolja az elképzeléseit. A többi nyakkendős utcai öltözékben, ki olajos munkaruhában ül az asztalnál. Az ország egyik legérdekesebb szocialista brigádja tanácskozik éppen a Várpalotai Szénbányák kihez, azt hiszem, már nem kell képzelőerő . Stelcz István veszi át a szót. — Tizennyolc újítást adtunk be az egy év alatt. Tizennégyet elfogadtak, egyet elutasítottak, három pedig még elbírálás alatt van. A legjelentősebb újításunk 543 ezer forint megtakarítást eredményezett abban a frontfejtésben, ahol kipróbáltuk. Ha a Várpalotai Szénbányák mind a hét frontfejtésénél alkalmazzák — most vezetik be a másodiknál —, évi 3,8 millió forintra emelkedhet a megtakarítás. — A vállalat a napokban dönt arról, mennyit kapunk ezért az újításért. Ezt nem számítva, összesen 22 890 forinttal jutalmaztak eddig bennünket. Kollektívánk minden tagja részesedett belőle, de differenciáltan. A legalacsonyabb összeg 500, a legmagasabb pedig Kremzner Sándor főmérnök 4320 forintja. bánfai üzemében: 16 tagja közül 3 mérnök, 7 technikus és 6 szakmunkás, akik kizárólag az újítások, a műszaki fejlesztés céljából szerveződtek brigáddá. Hogy miért a magyarázata annak, hogy ő kapta eddig a legtöbb újítási pénzt.) A brigádgyűlésen elhangzó ötletek tekintélyes része irreális, megvalósíthatatlan, de nem mindig haszontalan. Egy hasznavehetetlen elképzelés például olyan, merőben új ötletet juttatott a másik brigádtag eszébe, hogy abból azóta elfogadott újítás lett. — .A kollektivitás elve egyébként nem zárja ki az egyéni újításokat — folytatja a brigádvezető. — Őri Ferenc villanyszerelő például olyan ötlettel állt elő, amelynek megvalósításához nem volt társra szüksége. Egyedül adta be az újítást, egyedül vette fel a pénzt. Az összeg tíz százalékát azonban — mint mindenki — befizette a brigádkasszába, mert ebből fedezték a közös programok költségét és az egyéb kiadásokat. Mire jó a vétójog Mi az oka a nagy különbségnek? Hogyan újít voltaképpen ez a 16 tagú közösség? Dantsó János gépészmérnök brigádvezető — az ő nevéhez fűződik a brigád legjelentősebb újítása — készséggel tájékoztat tevékenységükről, közösségük munkamódszeréről. Minden hónapban brigádgyűlést tartanak, s ha valakinek újítási javaslata vagy ötlete van, az alapszabály szerint ott köteles elmondani. (Az alapszabályt az alakuló ülésen dolgozták ki.) A közösség meghallgatja az elképzelést, kérdéseket tesz fel, az újító viszont igyekszik meggyőzni társait az ötlet hasznosságáról. Ha a brigád elfogadja A vétójog, a nyilvánosság kizárja, hogy bárkit is érdemtelen előnyökhöz juttasson a magasabb beosztás. Ugyanakkor védelmet is nyújt a magasabb beosztásúnak. Kremzaz ötletet (ha rossznak találja, elvetheti!), az újító elmondja, hogy kiket akar társújítónak választani. Szuverén joga a választás, de személyről személyre haladva köteles megindokolni, hogy kit miért kér fel közreműködésre. Ha a brigád ezt jóváhagyja, az újító — még ott helyben vagy a legközelebbi brigádgyűlésig — megegyezik a társújítókkal abban, hogy ki, hány százalékkal részesedik az újítási díjból. Alapszabályban rögzítették, hogy az ötlet szerzőjének legalább 5 százalékkal több jár, mint bármelyik társújítónak. Ha a brigád nem ért egyet a részesedési arányokkal, többségi szavazás alapján vétót emelhet. Ger Sándor főmérnökre például senki sem mondhatja, hogy azért vették be egy újításba, mert főnök. (Egyébként már három ötlet, illetve újítás fűződik a nevéhez, ez a ötlet ötletet szül Szükségszerű összefogás Tekintve, hogy a bányaüzem főmérnöke, gépészeti vezetője is tagja a brigádnak, minden újítást a vállalathoz nyújtanak be elbírálásra. Miután a vállalat a döntőbíró, hogyan látja tevékenységüket Martinkó Mátyás, a Várpalotai Szénbányák igazgatója? — Azt hiszem, nem lehet eléggé méltatni e kezdeményezés hasznát és jelentőségét — válaszolja. — Amióta ez a brigád megalakult, ismét működésbe léptek a szunnyadó alkotóerők, a vállalat másik két üzemében is követik a példájukat. — Hozzá kell tennem: ma nehezebb újítani, mint régebben, hiszen a termelési folyamatok bonyolultabbak, nehezebben áttekinthetők. Parancsoló szükségszerűséggé vált a munkások és a műszakiak összefogása, mert másképp nem születhetnek jelentős újítások. Ennek a követelménynek tesz eleget a bányaiak önkéntes és alkotó jellegű vállalkozása, ezért rokonszenvesek számomra. Magyar László NÉPSZAVA A mohácsi tanácsházán A népképviselet „kenyere" Hol zajlik a vita ? E fejlődés folyamatában miként érvényesül az új tanácstörvény ? Hogyan látják ezt a tanácstagok? Pálkuti Keresztély tanácselnök irodájában öt tanácstaggal találkoztam. Megkérdeztem, hogy ismerik-e az új tanácstörvényt? — Enélkül nem is lett volna jó vita a törvény szerint kidolgozott önálló működési szabályzatunkról — mondta Blumenreich Miklós, vasöntödes villanyszerelő, akit új emberként a vb-be is beválasztottak. A mohácsi tanács múlt évi munkájáról szóló jelentésben azt olvastam, hogy a tanácstagok 70 százaléka még nem szólt hozzá az ülések témáihoz. Miért? Azt mondják: e témák bizottsági vitájában már sokan közlik észrevételeiket és javaslataikat. A kívánatos azonban az lenne, hogy a szűk körű bizottsági disputák ne vegyék el a döntésre illetékes széle-Keleties stílusú épület, kupolás kis tornyokkal és cizellált fali díszekkel — ez a mohácsi tanácsháza. Rajta magyar, szerb és német nyelvű felirat. A város ipari fejlesztésére a mostani IV. ötéves tervben közel 1 milliárd forint, vagyis ötszörte nagyobb összeg jut, mint az elmúlt tervidőszakban. Ez egyedülálló a már tucatnál több üzemmel rendelkező Mohács történetében. A kesebb testület „kenyerét”. A tanácskozási passzivitással szemben viszont megnőtt az interpellációs aktivitás. Persze, az utóbbi is hasznos, ha nem halványítja el a testület érdemi vitáját, a tanácstagi kezdeményezéseket. Az elnök megnyugtatott. Amikor tavaly megtárgyalták a város középtávú pénzügyi tervét — a költségvetés és a fejlesztési alap 500 milliós előirányzatát — rengeteg javaslat hangzott el. — Mégpedig arról, hogy mi mindent kellene még betervezni. De mindehhez újabb 500 millió kellett volna... — És e javaslatokra ön mit válaszolt? — Igazat adtam az előterjesztőknek, de mivel több pénz nem volt, arról is véleményüket kértem, hogy javaslataik érdekében mit hagyjunk ki a benyújtott tervből. Erre azonban csak egyetlen módosítás bukkant fel, amit el is fogadtunk. ruházás több mint felét az ország egyetlen világszínvonalú farostlemez-gyárának bővítésére fordítják, ahol 60 ezer tonnával növelik az évi termelést. Az építkezés már 1970-ben elkezdődött. A másik nagy beruházás, a helyi bútorgyár rekonstrukciója. A tervek szerint 1100 új lakás, s a többi közt új kórházrészleg épül és gyorsabb lesz a csatornázás. Melést nem volna helyesebb a tanácstestületre bízni? — Nem, mert úgy tűnne, hogy nekünk nincs arról véleményünk — vélte az elnök — és a döntést, a felelősséget teljesen áthárítjuk a tanácsülésre. Ennek ellenére előnyben részesíthetik az általunk mellőzött alternatívát. Vitatkoztam ezzel az állásponttal. Ha ugyanis bármely előterjesztés nagyjából két egyenértékű és reális változatot tartalmaz, ez azt is jelenti, hogy kellő bizalommal vannak a tanácstestület döntési képessége iránt. Vagy erre talán nem szolgáltak rá? — kérdeztem a tanácstagoktól. — Dehogynem! — válaszolt Mintár István bútorgyári géplakatos. — Szerintem is célszerű lenne a több változatú előterjesztés. Együtt mi is vagyunk annyira körültekintőek, hogy a jobb vagy a kettőből ötvözött még jobb változatot választanánk. Az előzetes vb-állásfoglalás viszont éppen a mi önálló mérlegelésünket csökkenti. — Én is úgy látom — jegyezte meg Csíki Lajosné új tanácstag, a Kesztyű Ktsz minőségi ellenőre —, hogy több változat esetén magunk is helyesen döntenénk. A bevásárlókosár A Büntető Törvénykönyv módosítása január 1-től bűncselekménynek minősíti az önkiszolgáló üzletekben elkövetett — korábban 500 forintos határig szabálysértésnek számított — lopásokat. A bíróságon Bacsa Józsefné február 2-án azért indult el több önkiszolgáló üzletbe, hogy lopásokat kövessen el. Volt nála pénz, ha elkapják, kifizeti, gondolta. Ekkor 187 forint értéket lopott el. — Így volt? — kérdi a bíró. — Igenis tisztelettel. — Hogy történt? Mondja el. — Kérem, tisztelettel, rossz a csomagolás. A kávé szóródni kezdett a zsebemből, és én azt valahogy nem vettem észre ... — De volt magának egy másik esete is, január 7-én. Mit vett el? — Nem sokat!... Negyed kiló Omnia-kávét, fél liter tearumot, négy tábla tejcsokoládét. — Maga most tizedszer áll a bíróság előtt. Húsz évet töltött börtönben. 1971 decemberében szabadult, és 1972. január 7-én és február 2-án ismét lopott. A XIX. kerületi bíróság 8 hónapi szabadságvesztésre ítéli... A tanácsnál Dr. Kováts László, a XIX. kerületi tanács igazgatási osztályának vezetője: — Sok a bolti lopás. 1971-ben, amikor az ilyen esetek még a szabálysértési csoporthoz tartoztak, akkor sem maradt büntetlenül a lopás. Az 500 forintot meghaladó ügyeket átadták az ügyészségnek. 1971-ben 124 esetre átlag 689 forint büntetést szabott ki a hatóság. Ezek közt volt nem egy 1500— 2000 forintos pénzbüntetés, de az apróbb, első alkalommal előforduló lopásoknál általában figyelmeztettünk. Az esetek tanúsága szerint kevés csak a szép szó ... Egy észrevételt tesz: A Szabálysértési Kódex törvényes lehetőséget biztosít a határozatok nyilvános közzétételére. Fokozottabban kellene élni ezzel. A fővárosban 1971-ben 5500 bizonyított bolti lopás történt, ennek mintegy 70 százaléka önkiszolgáló boltban. — Mit gondol, az érvénybe léptetett törvény hatására csökkenni fog ez a szám? — kérdezzük Budapest legnagyobb forgalmú üzlete, a 20-as Csemege ABC-áruház igazgatójától. Hétéves tapasztalata van a kosaras önkiszolgáló áruház forgalmáról, életéről. — Havonta átlag 70—90 vásárlót fogunk el, aki fizetés nélkül akart áruhoz jutni, az érték mintegy 4000 forint. Ennyit fogtunk le, de a lopás sokkal több. 1972 január óta mintegy 50 százalékos csökkenést tapasztalunk. De azért naponta van lopás és kísérlet. Az üzletben A példa nem sokáig várat magára. Megjelenik P. T. tanuló személyében. Kosarában egy csomag cukor — 1,80-ért. Zsebeiben 60 forint értékű külföldi cigaretta — „ingyen”. — Kifizetem — mondja, és szedi elő zsebeiből a húszasokat. Az üzlet igazgatója kérdezgeti. A fiú konokul hallgat, amit kibök, az is valótlan. — Tudja, mi jár ezért? Vállat von. — Egy év börtön. De maga még tanuló. Holnap jelentkezzék az igazgatójánál. A fiút kikísérik az üzletből. — Megpróbálja az ember mérlegelni az eseteket — mondja az áruház igazgatója, aztán beleolvad az üzlet forgatagába, ahol naponta 8—12 ezer ember fordul meg és 90 millió forint értékű áru van a polcokon. Válogatnak, vásárolnak az emberek, akik — a példák szerint —, sajnos, nem egyformák. Esetek százai bizonyítják hogy a „szarkák” megkísérlik a társadalmi tulajdon megkárosítását itt is. Az üzletek alkalmazottainak — s ez nem csekély erőfeszítést kíván — élniük kell a törvény lehetőségeivel és kötelezettségeivel; a bűnösnek bűnhődnie kell. De — s ez is feladatuk — óvakodni kell attól, hogy kellő bizonyíték híján szórakozott, elfáradt embereket is bíróság elé állíttassanak. Bíróságaink csak a valóban elkövetett bolti lopást büntetik. A boltvezetők, alkalmazottak megfelelő módszerei — tapintat, figyelem és bizonyos fokú éberség — többségben helyesen szűrik ki a tolvajt. S ez a szűrő kell. Ha jól működik s nem téveszt mértéket , a népvagyont védelmezi. Kovács Aranka Közügyek és közönség A kérdés körül vita alakult ki. A tanácselnök elismerte, hogy az eddiginél sokkal többször élhetnének a több variációs előterjesztéssel. De ilyen esetekben továbbra is a vb kötelességének tartja az előzetes állásfoglalást. Csakhogy ez a gyakorlat eleve álalternatívákat vihet a tanácsülés elé, mert a vb által elvetett változat valójában nem használható ... Scheidt Istvánné farostlemezgyári gépkezelő szakmunkás — aki megyei tanácstag is — megemlítette, hogy kevesen mennek el a tanácstagi beszámolókra, szerinte csak azok, akiknek valami panaszuk van. De az is kiderült, hogy e beszámolókat sok tanácstag összevontan, közösen tartja, így a részvételi arány még kisebb. Azt lehetne mondani: örvendetes, hogy kevés a panasz. De az már nem jó, hogy látszólag kevés mohácsit érdekelnek városuk közügyei. Pedig Mintár István elmondta: bútorgyári szaktársai gyakran vitáznak a város közügyeiről. Olyan nézetek is vannak, állítja Csíki Lajosné, hogy a tanácstag semmit sem tud elintézni. Valószínű, hogy ezek mögött sok a szubjektív, egyoldalú megítélés, a vélt sérelem. De mindezek tisztázására is jó alkalom volna a tanácstagi beszámoló, különösen kisvárosban, ahol mindig is könnyebb az ilyen összejövetel megszervezése. Az élő tanácstagi beszámoló jó áttekintést nyújthat a város tényleges közügyeiről és a fejlesztés reális lehetőségeiről, de a megalapozatlan igények korlátairól is. Erre már azért is szükség van, mert mint Handler József megjegyezte: — Az új tanácstörvény realizálása nem látványos folyamat. A lényeg az, hogy most már sok mindenben önállóan gazdálkodhatunk —, de csak addig, ameddig a takarónk ér... E „takarót” tágíthatja, hogy a tanács közvetlenül érdekelt a farostlemez-gyár továbbfejlesztésében, mert így az onnét származó bevételei szintén tovább nőhetnek. Ezért elősegítik az új munkáskezek iránti igényeik kielégítését, a környékről bejárók egy részének letelepedését, s másoknak a jobb közlekedést. Mindez nem megy gondok nélkül. De a tanácstestület nagyobb aktivitásával, a fontosabb döntések több variációs előkészítésével és az erről szóló lakossági tájékoztatókkal — a reális közügyek a közös magánügyek szintjére emelhetők, ez pedig újabb lendületet adhat e nagy múltú és nagy jövőjű város gyorsabb fejlődéséhez. Szenes Imre A testületi A szóban forgó 500 milliós előirányzatból — az intézmények fentartási költségein és az állami városfejlesztésen kívül — 105 millió szabad testületi mérlegelésre kerülhetett volna. Azt firtattam: erre a pénzre nem lett volna célszerű alternatív beruházási tervet kidolgozni — felsorolva mindkét változatához a pró és kontra érveket; aztán a tanácstestületre bízni a döntést?! — Talán helyes lett volna — válaszolt az elnök —, de mi az általunk kidolgozott egyetlen változatot tartottuk a leg mérlegelés jobbnak. Az alternatív előterjesztések módszerét egyébként már sikerrel alkalmaztuk. .. Handler József, az ÁFÉSZ ipari előadója, akit már negyedszer választottak tanácstaggá, megemlítette, hogy alternatív lehetőségeket a tanácsi bizottságok is felvetnek. De mint kiderült, ezeket a vb mérlegeli, lényegileg az dönt felettük. Hivatalosan csak egy változatot terjeszt a tanácsülés elé. A másik lehetőséget pedig csupán megemlíti. — Vajon ezt a mérte