Népszava, 1973. január (101. évfolyam, 1–25. sz.)
1973-01-17 / 13. szám
, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minfistétertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere ugyancsak táviratban fejezte ki köszönetét Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének az évforduló alkalmából küldött jókívánságokért. (MTI) Szovjet vezetők köszönő távirata(((((((((" pádiéfodtolt "inn)))) MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A Petőfi- évforduló után,az idén ünnepeljük Madách Imrének is 150. születésnapját. Madách születésnapjára mi is lehetne alkalmasabb ünnepi megemlékezés a rádióban, mint hatalmas drámai költeményének, Az ember tragédiájának bemutatója. Hétfőn hallhattuk a nagyszabású rádiószínházi premiert — három és fél órányi műsoridőben, egyetlen szünettel. Már ennyi is elegendő lehet annak jelzésére, hogy mekkora vállalkozásról van szó. De legjobb színészeink felvonultatása, Decsényi János kitűnően megkomponált zenéje, valamint Barlay Gusztáv rendező neve fémjelzi a vállalkozás nagyságát.. Madách műve, a Tragédia, iskoláinkban kötelező olvasmány.. A színházat ízlelgető fiatal számára rendszerint az első színházi élmény. Az egyetemisták dolgozatainak hálás témája. Irodalomtörténészeink vitaanyaga És minden irodalomszerető embernek csodálatos élménye. Mit tehet hozzá a rádiós bemutató a mű nagyságához? Mit változtathat meg bennünk, újra hallva a drámai költeményt? Mennyiben jelenthet újat ez a legújabb bemutató? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tehetünk fel a hétfői produkció után. Elsősorban a szereposztás újszerűsége lepett meg. Bessenyei Ferenc, mint Lucifer , sokak számára jelenthetett különös élményt. Bevallom, kissé idegenkedve figyeltem kezdetben Bessenyei dörgő hangját, de később Bessenyei, a nagy művész, el tudta hitetni, hogy a szereposztás újszerűségének létjogosultsága van. Lucifernek is kitűnő volt. Kohut Magda Évaként szintén feltűnő jelenség: mintha rászabták volna ezt a nagyszerű szerepet, olyan elhivatottsággal, érzelemgazdag, árnyalt megformálásban keltette életre az ..örök asszonyt” Mécs Károly Ádámja különösen a filozófiai-gondolati anyag megjelenítésében tetszett. Minden szereplőre természetesen nem térhetünk ki, de örömmel nyugtázhatjuk, hogy a mellékszerepeket, sőt, az egészen kis epizódszerepeket is neves színészekkel adatták elő. A tömegjeleneteket technikailag igen jól oldották meg, valóban tömegek jelenetének az illúzióját keltették fel. Ami azonban a túlságosan erős zajokat illeti, mintha egy fokkal hangosabbra sikerültek volna az ilyen aláfestő részek. Nem tudom, volt-e olyan rádióhallgató, aki egyvégtében végig tudta hallgatni ezt a nagyszabású, időben is igen terjedelmes előadást. De olyanok, akik — az anyag ismeretében — egy-egy, számukra kedves jelenetsort, egy-egy emlékezetes színt, vagy nevezetes részt meghallgattak, bizonyára nagyon sokan lehettek. Két vagy több folytatásban, egymást követő napokon, bizonyára nagyobb hallgatói közönségre lehetett, volna számítani. Így azonban a rádió megkísérelte magát a színházi élményt nyújtani, a játék teljességét, egységét bemutatni. Erre utalt az is, hogy az eddigi előadásokkal szemben még nagyobb szöveg, hűségre törekedtek, a kihagyások igazán minimálisak voltak. A látvány hiányán természetesen a rádióban nem lehet változtatni. Azzal azonban, hogy a dráma gondolati anyagát helyezik előtérbe, hogy a jelenetek mikrofonkörelben játszódnak, hogy a színészek alakítási merészsége nagyobb hangsúlyt kap, mégis lehet pótolni a hatalmas színpadkép hiányát, a színházi hangulatot. Sok túlrendezett színházi előadásnál tud ilyen módon többet nyújtani a rádió azzal, hogy a hallgatók figyelmét a mondanivaló lényegére irányítja. És most ilyen nagyszabású vállalkozásnak, Barlay Gusztáv lényeget megmutató rendezésének lehettünk gyönyörködő tanúi. Háry Márta Temésskcsések az élslraiszer-gazdaság kérdéseiről A kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetéről, a megkülönböztetett támogatás tapasztalatairól, segítésük továbbfejlesztéséről tanácskozott kedden a Parlamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A dr. Balák Sándor elnökletével tartott ülésen — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is — a képviselők alapos felmérés útján tájékozódtak, s meghallgatták Kazarecski Kálmánnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesének a témáról szóló szóbeli kiegészítőjét. Ugyancsak kedden dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és a MÉM több munkatársa Tatabányán Komárom megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről tanácskozott a megye vezetőivel. (MTI) Tízéves a csopaki szakszervezeti iskola Kedden ünnepséget rendeztek Csopakon, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának oktatási központjában, az iskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen — amelyen részt vettek Gál László és Duschek Lajosné, a SZOT titkárai is . Szabó Kálmán, az SZMT vezető titkára méltatta az iskola munkáját. Elmondotta, hogy 10 év alatt több mint 10 000 Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyei választott tisztségviselőt készítettek fel a szakszervezeti feladatok ellátására. (MTI) Felvétel a SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamára A SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1973— 1974-es tanévre. A munkavédelem valamely ágában dolgozók (biztonsági megbízottak, társadalmi munkavédelmi felügyelők, munkavédelmi tudományos kutatók, továbbá műszaki vezetők stb.) kérhetik felvételüket. A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök és tudományegyetemet végzett vegyészek, a szaktechnikus tagozatra pedig mindazok jelentkezhetnek, akik ipari vagy mezőgazdasági technikusi képesítő oklevéllel rendelkeznek. A tagozatokon budapesti és vidéki ágazat is indul, a foglalkozásokat Budapesten tartják. A tanulmányi idő a budapesti ágazatnál 2., a vidéki ágazatoknál két és fél év. Az oktatás az egyetemi levelezőrendszer szerint folyik. A hallgatók a félév végén kollokviumot, meghatározott tárgyakból szigorlatot tesznek. A tanulmányok elvégzése után a jelöltek diplomatervet, illetve szakdolgozatot nyújtanak be, amelynek sikeres megvédése esetén munkavédelmi szakmérnök, illetve szaktechnikus oklevelet nyernek. A tanfolyam hallgatóit ugyanazok a kedvezmények illetik meg, amelyeket a főiskolai levelező hallgatók élveznek. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa munkavédelmi bizottságánál (VI., Dózsa György út 84/b.), vidéken a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi bizottságánál lehet igényelni. A jelentkezési nyomtatványokat a SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam címére, 1368. Budapest, pf. 200. címre kell küldeni. A jelentkezési határidő: 1973. április 24. A mérnöki tagozaton felvételi vizsga nincs. A technikusok felvételi vizsgaanyagát külön tájékoztató ismerteti. (MTI) Diákkísérő kódlap Az egyetemi hallgatók tanulmányi adatai nyilvántartásának korszerűsítésére az Eötvös Lóránál Tudományegyetem statisztikai tanszéke kísérletet kezdett a jogi kar dékánjának kérésére. Kidolgoztak egy olyan kódlapot, amely a hallgatókat végigkíséri az egyetemi jelentkezés pillanatától egészen tanulmányaik befejezéséig. A kódlapon a nyilvántartás a diákok további lényeges adatainak — származás, szociális segély, diákköri munkapályázatok stb. — rögzítésére is kiterjed. Egy ilyen nyilvántartásból az igények szerint készíthető összesítés. A kísérlet szerint minden hallgató már az egyetemi beiratkozáskor egy törzsszámot — kódszámot — kap. A hallgatók nevéről és az azonosítást lehetővé tévő személyi adatokról egy szoros ábécében tárolt kartonrendszert készítenek. Ez a karton tartalmazná a hallgató kódszámán kívül a diákra vonatkozó összes, nyilvántartásokban szereplő információkat, mint például a szakdolgozatára vonatkozó adatokat. Egy évfolyamra vonatkozóan mintegy 20 ezer gépi kártyán 900 ezer információt rögzíthetnek ezzel a módszerrel. A feldolgozás áttekintést nyújt személyenként is minden hallgató öt év alatti teljesítményéről éppúgy, mint a tanszékek munkájáról. . (MTI) Új szakorvosi rendelő Átadták rendeltetésének kedden a zuglói Május 1. úti szakorvosi rendelőintézetben a reumaosztály új részlegét, a szénsavködkamra kezelőt, amelyet a fővárosi tanácsegészségügyi főosztálya és a SZOT kezdeményezésére létesítettek. Eddig csak a Gellért Gyógyfürdőben, illetve néhány budapesti és vidéki kórházban volt ilyen jellegű berendezés. Korunk valósága Hajdú-Bihar megyében Vetélkedő A Korunk valósága elnevezésű kulturális vetélkedősorozatot 1973-ra ismét meghirdetik a Hajdú-Bihar megyei társadalmi szervek — köztük a Szakszervezetek Megyei Tanácsa — és a megyei művelődési központ. Az ismét szó azt jelzi, hogy a korábbi években már sor került hasonló vetélkedőre, s ez a forma jól szolgálja a szocialista brigádmozgalmat és közvetve a termelést is. A vetélkedőt ugyanis szocialista brigádoknak hirdetik meg. A téma vegyes, azaz belefér mindaz, ami a mai embert érdekelheti, illetve kell hogy érdekelje. A föld térképe előtt témakör például a politikai műveltség fejlesztését szolgálja, de szóba kerülnek majd a munka és életszínvonalra vagy a természettudományra vonatkozó kérdések is. Nagy területet fog át sok résztémát érint a művészet címszóval jelölt témakör. Szerepel a tervben például a regényirodalom, a brigádoknak Aragon, Vaszil Bikov, Szabó Pál, Sütő András, Gerő János, Kertész Ákos és mások művei közül kell választaniuk és feldolgozniuk. Ugyanígy verseket is kijelöltek, az évfordulóra való tekintettel elsősorban sok Petőfi-verset. Örömmel láttuk a programban, hogy a megyei elődöntőig, illetve a döntőig eljutó brigádok tagjainak már a megyei és egy-egy országos irodalmi folyóirat legfrissebb novelláit is ismerniük kell. Filmeket, színházi előadásokat, tévéműsorokat is figyelniük kell azoknak, akik el akarnak jutni a döntőig. A vetélkedősorozat most, január közepén indul, s októberben rendezik a megyei döntőket. A gondos előkészítés után várható, hogy a novemberi díjkiosztó ünnepségen a megye nagyon sok szocialista brigádjának eredményes részvételéről számolnak majd be. M. I. „Dzsungel madarai, egy pillanatra — hallgasson el ma reggel dalotok. — Az évszázados sudarak alól — lelkem dörgő visszhangokra figyel, — a lázadó Saigon harcos morajára.” Huong Trieu versének (Fölkelők éneke) záróstrófája nemcsak ezt a kötetet, hanem a mai Vietnam eltet létét is kifejezi. Száműzött szépségek, elhallgattatott dallamok panasza szól e huszonkét ismert s három ismeretlen dél-vietnami költő verseiből. Évezredes kultúrájú, művészi hajlandóságú nép veszíti el napról napra kincseit, pusztul és szenved az emberi történelem legigazságtalanabb háborújában. Ez a kötet újabb bizonyíték senki előtt sem kétséges igaza mellett. Azért, mert még most is tudnak — költeni, énekelni. Van hangjuk, van mondanivalójuk. S nemcsak panaszszavuk: „Minden kínban fogant utunkon — megőrizzük bizakodásunk.’ — írják, mondják számtalan módon. Mikor „csontok őrlelnek, vér folyik’’, akkor „az égig csap a gyűlölet”. „A tízéves fiú veterán IDŐMADÁR (Dél-vietnami költők) lett. — A hatvanéves anyóka árulókat ejtett foglyul.” Ebben az állapotban is tudják, hogy az idő és az igazság nekik dolgozik. Mint a címadó vers „időmadara”, a harkály, melynek ütemes kopogtatása jelzi, mondja: „Ellenség, jól vigyázz e hangra — a halál — csontvázának csörgésére. — Az ajtódon kopogtat.” őket rejti az erdő, nekik ad enyhülést a folyó: otthon vannak. „Az amerikai bitorló drótakadállyal, betonfedezékkel, — bunkerrel bástyázta körül földünket,— hogy elrabolja tőlünk a szép kék eget s az érlelő napot, — a mezeinkre tűző alkonyi sugarat.” Mindez kevés, nem hoz győzelmet a támadónak, csak halált és pusztulást hagy maga után: „De hogyan orozhatná el hűséges szívünkből — a telehold fürdette kikötők réges-régi* látomását?” A valamikori szépségek, a régi boldogság mégsem csupán emlék. S ennek a lírának éppen ez mutatja az erejét, alkotóinak megtörhetetlen elszántságát. Tudnak ilyen körülmények között is gyönyörködni a pacsirtára hasonlító kis utcakölyökben, „Hié városunkban minden a tavaszról dalol”, s fárasztó utak, „virágba borult kertek” között kanyarognak, a pihenő harcosoknak „az illatos folyón” úszó hajók vitorlái suttognak, s „virágzik a fölégetett mezőn ültetett rizs”, s „rózsákat terem a győzelmes tavasz, — egy egész hősi nép rózsái ezek”. A szépségnek ez a szeretete, a boldog élet utáni vágy hitelesíti az agreszszort vádló, fenyegető, a harci elszántságot megszólaltató verseket. „Hősköltemény ez, melynek mi írjuk meg — új fejezeteit” — írja teljes joggal Vu Ngan Chi (Quang Tri éjszakája). Nemcsak a harcoké, hanem amiért a harc folyik: a teljes, békés, szép emberi világért. A kötetet nyolc költőnknek, fordítónknak köszönhetjük. A névsor: Gorái Gábor, Hap Béla, Lator László, Majtényi Zoltán, Parancs János, Pór Judit, Tótfalusi István és Viola János. (Európa Kiadó) Bessenyei György NÉPSZAVA 1973. január 17. Megjegyzés Az ifjúsági irodalom és a kritika annak témák, amikről nem lehet elég sokat beszélni. Jelentőségük vagy éppen nem megfelelő értékelésük arra késztet, hogy ismét és ismét szóljunk róluk. Ezek közé tartozik az ifjúsági irodalom helyzete is. A könyvkiadás múlt évi vizsgálata során megállapították, hogy az ifjúsági és gyermekkönyvek választékát bővíteni, példányszámát növelni kell. Azóta történt némi javulás. Az eltelt rövid időszak tapasztalataiból nem általánosíthatunk ugyan, de néhány jó példát sorolhatunk. Ismét kiadták a korábban nagy sikerű Ablak- Zsiráf gyermeklexikont, s közben előkészítették a harmadik, azaz következő kiadását is. Így élt... címmel új életrajzi sorozatot indított a Móra Könyvkiadó, amelynek a Dózsa Györgyről, illetve Petőfi Sándorról szóló első kötete már meg is jelent. Ugyancsak boltokba került a Búvár zsebkönyvek című természettudományos ismeretterjesztő sorozat első két kötete. Az ifjúsági szépirodalom rangos és talán legismertebb sorozata, a Sirály-könyvek is jó néhány kitűnő művet ígér 1973-ra. Például Somogyi Tóth Sándor A gyerekek kétszer születnek meg, Mezei András Svéd csavar és Thiery Árpád Hosszú szökés című regényét várhatjuk a következő hónapokban. . Nem folytatjuk tovább a példák felsorolását, helyette ismételten — ki tudja, már hányadszor! — megemlítjük: a könyvek megjelentetése csak a dolog egyik oldala. Nagyon lényeges azonban azok fogadtatása is. Az olvasóknál ezzel valószínűleg nincsen baj, ezt jelzi az a tény, hogy legtöbbször kevésnek bizonyul a példányszám. Sokkal több a panasz a kritikai fogadtatásra. Nem az a baj, hogy a kritika jól vagy rosszul értékeli az ifjúsági irodalom termékeit, hanem az, hogy legtöbbször sehogy. A gyermek- és ifjúsági szépirodalom nem kapja meg azt a figyelmet, ami megilletné. Hiányzik a rendszeres értékelés, s ami ezzel természetesen együtt jár: az olvasók tájékoztatása, jó értelmű befolyásolása, a figyelem felkeltése és az értékes művekre irányítása. Amikor a múlt év októberében Szekszárdin tanácskoztak az ifjúsági művek írói, csaknem minden felszólaló megemlítette a kritikának ezt a „fájó hiányát”. S többször elhangzott ez azon a közelmúltban tartott tanácskozáson is, amelyet az 1971—1972-be megjelent Sirály-könyvek elemzéséből kiindulva rendeztek az írószövetség épületében. Csak egy mondatot idézünk az ott elhangzottakból, amelynek igazsága kétségtelen: „Az ifjúsági regényekkel kapcsolatban erőteljes fellendülés tapasztalható az utóbbi időben. Ha megvolna az erőteljes kritikai visszhangjuk, valószínűleg még magasabbra jutottunk volna.” Elszórva, esetlegesen találhatók ifjúsági művekről írt recenziók egyes irodalmi folyóiratokban. Ezeket kellene gyakoribbá és rendszeresebbé tenni. Ugyanakkor szükség lenne végre egy jelentős, nagy példányszámú gyermek- és ifjúsági irodalmi folyóiratra is. (A meglevő, kis terjedelmű kincskereső a maga kétezer példányával nagyon kevés gyermekhez jut el.) Az ma már ismert és elfogadott megállapítás, hogy az ifjúsági irodalom sem az alkotói módszer, sem a művészi igények szempontjából nem különülhet el az irodalom egészétől. Ugyanígy kritikájuk sem különülhet el a kritika egészétől. S főleg nem maradhat el Mátyás István : Petőfi-megemlékezések Romániában Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából hétfőn este a bukaresti Caragiale Nemzeti Színházban a Román írószövetség védnöksége alatt emlékünnepséget tartottak. Laurentiu Fulga, a Román írószövetség első elnökhelyettese megnyitó beszédében a forradalmár költő személyiséget mutatta be. Eugen Jebeleanu író, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja prózai költeményben méltatta Petőfi Sándort és életművét. Ezt követően Méliusz József, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnökhelyettese ismertette a költő életútját és munkásságát. Adrian Paunescu, a Román írószövetség tanácsának tagja kijelentette: Petőfi Sándor életútja, művészi munkássága és forradalmisága is azt tanúsítja, hogy az igazi internacionalizmus az igazi hazafiságban gyökeredzik. Az emlékünnepséget Petőfi-műsor zárta. Az évforduló alkalmából emlékünnepségeket tartottak Segesvárott, valamint a Román Szocialista Köztársaság más városaiban is. Kirándulás — Petőfi nyomában Különdíj vár az idén az általános és középiskolai irodalmi és szavalóversenyek győzteseire. A Művelődésügyi Minisztérium ajándékaként júliusban ötvenen autóbusszal nyolc nap alatt végigjárják Petőfi Sándor útját Kiskőröstől Segesvárig. A kirándulás célja az élménygyűjtésen és a szórakozáson túl, azoknak a tájaknak megismerése, amelyek Petőfit megihlették. A magyar városok és községek mellett ellátogatnak a csehszlovák és a román területekre is. Megkoszorúzzák az emlékműveket, s mindegyiknél egy-egy verssel adóznak a költő emlékének. A minisztérium munkatársai már megkezdték a túra előkészítését. Az ötven helyből eddig tíz foglalt, részben a kiskőrösi szavalóverseny , részben pedig a „Hogyan tudom Petőfi költészetét közel vinni tanulóimhoz” című pedagógus-pályázat győzteseié. A középiskolák tanulmánya és az általános iskolás diákok szaktárgyi versenyei még tartanak. A sárospataki, az egri, a gyulai, a keszthelyi és a soproni diáknapok szavalóversenyeire májusban kerül sor. (r. j.) HOROZONT — Martyn Ferenc Petőfi-rajzaiból kiállítás nyílt Pécsett. Az anyag a későbbiekben kötetben jelenik meg. — Gál Dezső Budapesten élő festőművész alkotásaiból rendezte meg első idei kiállítását a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula iskolagalériája. — A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola művész-tanárainak hangversenye január 21-én lesz a Zeneművészeti Főiskola nagytermében.