Népszava, 1973. április (101. évfolyam, 77–100. sz.)
1973-04-10 / 83. szám
1973. április 10. A szembesítés eredménytelen Polgár András színműve a Madách Kamara Színházban A Madách Kamara Színház bemutatója erősen elgondolkodtatott (nem a legrosszabb eredmény egy színházi előadás után). Nen egyszerűen az érdekesen formált cselekmény kényszerített továbbgondolkodásra. Polgár András Apuka című regényéből színpadainknak öt éven belül körülbelül a tizedik bírósági tárgyalása kerekedett, ami — megfelelő tehetséggel megszerkesztve — mindig érdekes. Sőt, szerkesztés nélkül, a Markó utcában is érdekes. Itt azonban más a legfőbb gondolkodni való. Nevezetesen: mi olyan fontos nekünk ebben az „Apuka” figurában és ebben az élősdieket, hordalékelemeket termő televényben, amelyből a hasonlók kikelnek? Nyilvánvaló, hogy a szocializmus nem az Ecserin épül a leggyorsabban kivált, ami az emberi tudatot illeti. Miért van hát, hogy olyan gyakran időzünk a környékén? Vajon az ócskapiacok, a kuporgató, zsugori, minden hájjal megkent és egyben korlátolt kispontok perifériái, a „rozsdatemetők”, csak jó szerepek örök gyűjtőhelyei (színházról lévén szó, ez sem csekélység) — vagy rejlik valami nagyon fontos mondanivaló, tapasztalás is ebben a világban a mi számunkra? Gondoljuk csak el, hogy mondjuk Karinthy Ferenc hangadó Ezer éve óta hány regény, novella, dráma, szociológiai jellegű írás, film foglalkozott ezzel a világgal, és legförtelmesebb kispolgári figuráival —Fejes idézett és nem idézett alakjaitól (Mocorgó, Hazudós, Vonó Ignác stb.), Jókai Anna (Fejünk fölül a tetőt), Konrád György (A látogató), Vészi Endre (A hosszú előszoba) főszereplőiig, vagy éppen Kertész Ákos most is színpadon látható néhány szereplőjéig Filmen éppen Polgár András már megfogalmazta egyszer — sokkal sikerületlenebbül ugyanezt az apukát (Nyulak a ruhatárban) — és így tovább. Csakugyan az önközpontos pondróemberek, a vicefilozófia nagy hangú vezéralakjai, a Max Factor kőpúderek és a léggömbök magukat „szépen” megszedő adásvevői, a szocializmushoz törleszkedő notórius feljelentők, bajkeverők fontosak nekünk? Vagy az a hatás, amelyet közvetlen környezetükre gyakorolnak, és amely kétségkívül jelentékeny, de nem meghatározó? Nos, mindez fontos is, érdekes is, figyelmet is érdemel — de nem erről van szó. Az igazság az, hogy íróink az Apukát és környezetüket ábrázolják — és ránk gondolnak. (Ha becsületesek, akkor magukra is.) Ahogy Shakespeare Veronája nem Verona, Helsingörje nem Helsingör (magasról véve a példát) — úgy a mai magyar írók Ecseri piaca sem azonos önmagával. A dologból nem lesz mindig gyilkosság, mint az adott esetben. De az ember lealacsonyulása igen, a fiatalok tisztultabb, önzetlenebb világának kialakulását fékező ártalom mindig. , Úgy gondolom, Polgár András sem krimit kívánt színpadra állítani — s ez nem a darab végén bosszantóan felesleges, odabiggyesztett erkölcsi tanulságból jutott eszembe. Az ügyes tömörítésekkel színpadra fogalmazott mű az eddigi metamorfózisok közül a legsikerültebben fejezi ki a benne foglalt, fent vázolt mondanivalót. Egyébként ,,krimi”-nek is érdekes, legfeljebb néhány drámaszerkesztési fogyatékossága kifogásolható — de ez egyáltalán nem tartozik a dolog lényegéhez. Szirtes Tamás rendezése jó. Szinte Gábor színpada körülbelül olyan monoton és hangulattalan, mint kisebb igazságügyi tárgyalótermeink többsége. Az ilyen, bírósági szerkezetű darabok nagy lehetősége, a legváltozatosabb emberi alkatok csillanthatók fel a vádlottak, tanúk sokaságában. A színészek messzemenően éltek a lehetőséggel. Több felejthetetlen alakítás látható és élvezhető a nem kivételes jelentőségű, de jó előadásban. Kimagaslik közülük Körmendi János riadt tanúja. Nagyon jó Gombos Katalin egy szentimentalizmusból, ordenáréságból és emberségből kevert, felkecmergett prostituált és Dózsa László egy üres, de nem aljas félmunkás, félvagány szerepében. A két központi alak: Garas Dezső és Schütz fia. Mindkettejük alakítása színészi remeklés. Garas sokkal pontosabban felel meg a regénybeli alaknak (és főleg az efféle veszedelmes és tudálékos söpredék életbeli megfelelőjének), mint a filmbéli előd. Schütz Ha a színművészet csúcsait érinti.. Faragatlanságában, eltorzultságában, ürességében, tudatlanságában, amint csak egy-egy villanásra bukkan fel magatartásában egy igazi és igaz ember lehetősége — drámai erővel, egyszer és mindenkorra bevésődik a néző tudatába. Kimagasló színművésszel gazdagodtunk. Rajk András A HÉT KÖNYVEI CORVINA KIADÓ Asturias—Neruda: Megkóstoltuk Magyarországot. Comtendo en Hungária. Versek, karcolatok. EUROPA KIADÓ Hemingway: Elbeszélések. KOSSUTH KIADÓ Cser Ferencné: Szabas-varrás. Útmutató a szabó-varró szakkörök számára. — Lenin összes művei. 2. kiadás. — szövetkezetpolitikai kérdések. 1073. Dokumentumok, jogszabályok. MAGVETŐ KIADÓ Fejes Endre: Rozsdatemető. Regény. 8. kiadás. (Magvető zsebkönyvtár.) — Moldova György: Az idegen bajnok. Novellák. 3. kiadás. (Magvető zsebkönyvtár.) — Somlyó György: Szélrózsa, összegyűjtött versfordítások. I.—2. kötet. MÓRA KIADÓ Cooper: Vadölő. Ifjúsági regény. — Uwe Kant: Osztálybuli. Regény. (Sirály könyvek.) — Szögkirály. Cigánymesék. Láfár Sándor gyűjtését feldolgozta Jékely Zoltán. III. Berki Viola. — Tasnádi Kubacska András: A láthatatlan bánya. — Török Sándor: Hahó, öcsi! PANORÁMA Csathó István: Leningrad. (Külföldi városkalauzok.) SZÉPIRODALMI KIADÓ Dersi Tamás: Századvégi üzenet. Sajtótörténeti tanulmányok. — Kertész Ákos: Névnap. Kisregények. — Várkonyi Mihály: Válás. Elbeszélések. KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP KIADÓJA Rózsa György—Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok és iratok. KÖZÖS KIADATOK ES KÜLFÖLDI KIADOK Bogonyolov: Titkos küldetés. Regény. 1 kiadás. Bp.— Uzsgorod. Móra Kiadó—Kárpárti Kiadó. (Delfin könyvek.) — Martinov: Az időspirál. Fantasztikus regény. Bp.— Uzsgorod.. Móra Kiadó—Kárpáti Kiadó. — Jancsis Adrienne Petőfi-verseket mond április 13-án (pénteken) este 7 órakor az Egyetemi Színpadon. NÉPSZAVA Meghalt Picasso A franciaországi Cannes város közelében levő Mougins községben életének 92. évében elhunyt Pablo Picasso, a XX. század egyik legkiemelkedőbb festőművésze. A spanyol származású Pablo Picasso. 1881. október 25-én született Malagában, és már fiatal korában kitűnt festői tehetségével. Tanulmányait a barcelonai és madridi képzőművészeti akadémiákon folytatta, és 19 éves korában Párizsba költözött. Politikai állásfoglalása egyik legjelentősebb alkotásában a spanyol polgárháború idején végzett fasiszta pusztítás ellen tiltakozó Guernica című festményében fejeződik ki. 1945 óta tagja volt a Francia Kommunista Pártnak, és jelentős tevékenységet fejtett ki a Béke-világtanács munkájában. Ehhez az időszakhoz (1949) kapcsolódik a béke szimbólumaként ismertté vált világhírű Békegalamb című rajza. 1961-ben a világbékéért kifejtett munkásságának elismeréséül nemzetközi Lenin békedíjjal tüntették ki. * Gyásza van a művészetnek, gyásza az egyetemes emberi kultúrának: 12 éves korában elhunyt Pablo Picasso. Lesújt a hit és elszomorít nagyon, mégis mintha megrendülésünk nem lenne igazán mély, legbelső énünk — Úgy tetszik —, képtelen megbarátkozni a gondolattal, hogy Picasso elhagyott bennünket. És valóban: meghalhat-e az, akinek műve és szellemisége olyannyira egybeforrott korunkkal és műveltségünkkel, mint az övé, akit már életében mint fogalmat emlegettünk? Mert kétségtelen, hogy századunk egyik legnagyobb formátumú egyénisége volt, embernek is, művésznek is óriás. Afféle reneszánsz jelenség és tehetség, akinek eleme volt a nyugtalanság, s a nyugtalanítás, akit minden érdekelt, ami a világban történik. Nem tartozott egyetlen irányzathoz sem, mégis: a modern művészetnek nincs jelentősebb törekvése, amellyel ne próbálkozott volna meg; az életörömnek és a szenvedélyes lázadásnak éppoly hivatott ábrázolója, mint a csupán díszítő jellegű színharmóniáknak. Ám minden szélsősége ellenére is műve egységes egész. Minden egyes képe, grafikája, szobra önmagában megálló teljesítmény, és ugyanakkor minden egyes darab azoknak a hatalmas távlatoknak a szabad levegőjét lélegzi, amelyeket műveinek öszszességével járt be, és amelyeknek az egyes képek, grafikák, szobrok a mérföldkövei. Nem fejlődött, csak változott, színeződött, kifejezés formájában gazdagodott hosszú pályája során. Felfedező volt ő is, mint minden nagy művész, mint a vele egy időben élők közül Klee, Arp, Malevics, Matisse, Kandinsky. Mégis élesen kiválik kortársai közül. Kiválik, mert míg azok a tudatalatti és az elvont világát járták, ő megmaradt az embernél, művészetében a földön történő dolgok jelennek meg. Amit feltárt, az egyúttal a XX. század kollektív élménye volt; felfogó és átlényegítő képessége indulati-érzelmi szinten tükrözte az eseményeket. Innen, hogy művészetében ott él az emberiség egész múltja, mindaz, ami lejátszódott a mediterrán világtól, Kis-Ázsiától és Afrikától a művelt, Európáig. A jelen színjátékát az évezredek során tapasztalt nagy katasztrófák mitikus szereplőivel adatta elő, ezért alkothatott saját korában koron túlit, általános érvényűt. A televízió előtT PIRX A Magyarországon is évek óta igen nagy példányszánban megjelenő tudományos-fantasztikus regények és elbeszélések jól mutatják ennek a műfajnak a népszerűségét hazánkban. Nyilvánvaló, hogy a meglevő igénynek és népszerűségnek a kielégítésére lett volna hivatott a tévé ötrészes sci-fi sorozata, mely a Pirx kalandjai címen futott. Nem Stanislaw Lemen, a műfaj, bízvást mondhatjuk, klaszszikusan múlott, hogy ez az igyekezet nem sikerrel, hanem kudarccal járt.Lem a tudományosfantasztikus irodalom klasszikusának számat immár, hiszen műveiben nem kisebb dolgot, mint a jövőbe nézés, az álmodozás, és az irónia, a sokszor groteszkbe váltó helyzetek egységét sikerült megvalósítania. A tudományos-fantasztikus irodalomban kevés olyan figura akad, amelyik jobban ötvözi egybe a komikusát és a humorosat a pátosszal, az emberbe vetett mélységes hittel, mint Pirx kadét alakja. Úgy véljük, a sikertelen produkciónak az az oka, hogy a két magyar átíró, Rajnai András és Varga László, nem értette meg a Pirx-novellák tulajdonképpen cselekményszelrény történései mögött húzódó lényeget, azt, hogy Len az emberben és csakis az emberben hisz. így aztán mindketten „beugrottak", és nem a gondolatra, hanem a cselekményre összpontosítottak, amelytől pedig Lem sajátos iróniájával mintegy távol tartja az olvasót, jelezve, hogy nem a betű, hanem az eszme a lényeg. Ez az alapvető félreértés okozta aztán, hogy a két rendező, Kazán István és Rajnai András, aki mint átíró sem jeleskedett, képtelen volt megbirkózni az alapvetően félreértett Pirx pilótával. A távoli jövőben is emberinek megmaradó érzelmek, indulatok, eszmények és gondolatok felfejtése és elemzése helyett háztartási kisgépeken repkedő, sztaniolpapírba csomagolt figurákat láttunk, akiknek rendületlenül kopogott a gumicsizmája, és ez olykor több volt, mint bosszantó. A sorozat gondolatszegénysége töprengés helyett arra kényszerítette a nézőket, hogy egymással vetélkedve mennél több konyhai alkalmatosságot fedezzenek fel a képernyőn, sajnos. Az elhibázott koncepció egyébként a színészek munkájára is rányomta bélyegét. Szeretnénk hinni, hogy Papp János ennél sokkal jobb teljesítményekre képes, és Sunyovszky Szilvia nemcsak szép. Nálunk is lehet jó tudományos-fantasztikus filmet készíteni, és ehhezigényességen kívül nem is igen kell más. MÉZESFAZÉK Kellemes meglepetés volt az ünnep előtti este bemutatott kollégiumi komédia. Igazi, vérbő játékot írt Vargha Balázs, és elképzelései szerencsésen találkoztak a rendező Félix Lászlóéval, és a szemmel láthatóan nagy kedvvel játszó színészekével. A Mézesfazék jó zenéje, színvonalas szövegei, a tehetséges fiatal színészek nagy komédiázó kedve eloszlatták a kritikus zenés játékok iránt érzett szkepszisét. Az esti műsor öszszeállítóját dicséri, hogy a Mézesfazékot a Felszabadítás és a Riói kaland közé tette, és így szerencsés átmenetet teremtett a két utóbbi film meglehetősen ellentétes tematikája között. FÉLÚTON Dokumentumfilmet készítve a televízió hosszú idő óta állandóan felülmúlja önmagát. A szombat délután bemutatót Félúton... a műfaj sikeresnek mondható részébe tartozik. A kiskörei munkások egy részének sorsát kísérte fievetemmel, és azt, hogy mi lesz velük az építkezés befejeződése után. Az emberi sorsok nyomon követésével nagyszerűen mutatták be az átszerveződő, egyre korszerűbbé váló falusi életet. A hiteles portrék hozzájárulnak a vidék hitelesebb arculatának kialakításához, az ottani gondok, problémák jobb megértéséhez, közös dolgaink pontosabb áttekintéséhez. M. Szebeni Géza ! - Dobozy Imrének, az írószövetség főtitkárának vezetésével hétfőn íródelegáció utazott Varsóba a szocialista országok írószövetségi vezetőinek tanácskozására. A delegáció tagjai: Simon István, az írószövetség titkára és Molnár Géza, az írószövetség titkárságának tagja. A költészet napja vidéki eseményei Komárom megye két bányászvárosában hétfőn ünnepségen emlékeztek meg a költészet napjáról. Tatabányán, a Népházban író-olvasó találkozót rendeztek. Oroszlányon, a városi tanács épületében fővárosi előadóművészek közreműködésével zajlott le nagy sikerű irodalmi est. A költészet napja tiszteletére Kortárs-estet rendeztek Békéscsabán, és ünnepi megemlékezésre került sor Salgótarjánban is. (MTI) TOGICZ0ÍNIT — A maribori Szlovén Nemzeti Színház társulata hétfőn befejezte magyarországi vendégszereplését. Az 50 tagú együttes öt előadást tartott Vas megye szlovén lakta községeiben. — Catalin Ilea román gordonkaművésznő vendégszerepeit hétfőn a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban. Marilena Ilea zongorakíséretével Beethoven-, Constantinescu- és Brahms-műveket adott elő. I . Kass János grafikusművész legszebb alkotásaiból nyílt kiállítás hétfőn Békéscsabán a Tízek Klubjában. A művész ez alkalommal főként könyvillusztrációival mutatkozott be a békéscsabai közönségnek. Pécsett kiállítást rendeztek Dénesi Ödön Ybldíjas városrendező építész terveiből. A bemutatott tervek és makettek, valamint a már megvalósult városképi együttesek légi és földi fotói áttekintést adnak a neves pécsi építész negyedszázados munkásságáról. Emlékünnepség Felsőszentmártonban A Dráva mente legnagyobb horvát nemzetiségű falujában, Felsőszentmártonban, emlékünnepséget rendeztek vasárnap a XVI. századi horvátországi parasztfelkelés 400. évfordulója alkalmából. Az embertelen körülmények között élő jobbágyok 1573-ban — nem egészen hatvan évvel a Dózsa György Vezette magyarországi parasztfelkelés után — fellázadtak a földesúri elnyomás és kizsákmányolás ellen. A parasztsereg kezdetben sikereket ért el: elfoglalta Stubica várát és itt vezérévé választotta a Maija Gubecet, aki kihirdette a „nép szabadságát”. A nemesség fegyveres erői azonban végül is leverték a jobbágyhadat és véres megtorlással büntették a felkelőket. A fogságba esett parasztvezért Zágrábban — Dózsa Györgyhöz hasonlóan — kegyetlenül kivégezték: tüzes trónra ültették és fejére izzó vaskoronát helyeztek, majd fejét levágták és testét felnégyelték. Felsőszentmárton és a környékbeli falvak horvát lakossága ünnepi gyűlésen emlékezett meg a négyszáz év előtti parasztfelkelésről, a szabadság és a haladás ügyéért életüket áldozó jobbágyokról. . Az évforduló tiszteletére a község egyik központi terén szobrot állítottak Matija Cubecnek. (MTI) Emlékezés a fasizmus áldozataira A náci koncentrációs táborok felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából vasárnap emlékezés-sorozat kezdődött a fővárosban. Délelőtt Budán, a Gyorskocsi utcában a volt Gestapo-fogház épületében rendeztek kegyeletes megemlékezést. Ezt követően a Bergen Belsen-i koncentrációs tábor mártírjairól emlékeztek meg a Wesselényi utcai hősök templomában, ahol dr. Salgó László főrabbi, a budapesti rabbiság elnöke mondott beszédet. Az évforduló alkalmából a Magyar Partizán Szövetség és a nácizmus üldözötteinek bizottsága vasárnap délután emlékünnepséget rendezett a Zeneakadémia kistermében. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT alelnöke, Úszta Gyula, a partizán szövetség főtitkára, dr. Seifert Géza, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke, valamint a NÜB vezetőségének több tagja. Kiss Károly beszédében a többi között kijelentette, hogy „nekünk, túlélőknek fontos kötelességünk, hogy ne engedjük elfeledni az ártatlan milliók életét kioltó fasizmus égbekiáltó bűneit. Ránk hárul a feladat, hogy figyelmeztessük a következő nemzedéket, milyen bűntettekre vezet, ha az emberiséget származás, fajok, vallások, világnézetek szerint osztják meg.” A továbbiakban méltatta a szovjet hadsereg áldozatos harcát, amelynek eredményeként szétverték a német fasiszta hadsereget és hazánk földjéről is kiűzték. Hangsúlyozta: az egyetértés, a megértés, az összefogás parancsoló szükség az emberiség sorsdöntő problémáinak megoldásához. Ezt segíti majd elő a Moszkvában ősszel tartandó béke világkongresszus. (MTI) Felszabadulási emléktúra A Természetbarát Szövetség vasárnap rendezte meg hagyományos felszabadulási emléktúráját a Pilis hegységben a Vöröskő sziklánál emelt szovjet hősi emlékműhözA demonstratív megmozduláson az ország különböző vidékeiről több mint tízezren vettek részt. Az idei túrának az adott jelentőséget, hogy az emlékoszlopot 25 esztendővel ezelőtt Zam ércei tábornoknak, Budapest első szovjet városparancsnokának jelenlétében avatták fel. A KÖZÉLET AGhánai Pedagógusok Szakszervezetének meghívására hétfőn a Pedagógusok Szakszervezetének küldöttsége dr. Voksán József titkár vezetésével Accrába utazott, hogy részt vegyen a II. szakszervezeti küldöttkonferencián. A Német Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége Heinz Millernek, az északrajna-vesztfáliai tartományi vezetőség alelnökének vezetésével vasárnap Budapestre érkezett. Az európai katolikusok berlini konferenciája budapesti konzultatív találkozója második napján a két munkabizottság folytatta megbeszéléseit a referátumokról. A délutáni plenáris ülésen a résztvevők záróközleményben foglalták össze a kétnapos tanácskozás eredményét. Budapestre érkezett hétfőn a VDK kormánya ellenőrzési bizottságának küldöttsége, Nguyen Thanh Binh miniszter vezetésével. Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására hazánkba érkezett a Norvég Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége Björn Gullachsen, a KB tagja vezetésével. Íorvég külügyi államtitkár Budapesten Tormod Petter Svenne- zett. Tárgyalásokat folyvig, norvég külügyi áltat a Magyar Külügymllamtitkár Paja Frigyes-nisztérium vezető munkanak, a külügyminiszter társaival a két ország első helyettesének meghi- kapcsolatairól és aktuális vására Budapestre érkez nemzetközi kérdésekről. A magyar nyelv ünnepi hetének nyitánya Pécsett nemes hagyományként a tavasz egyik hetét minden évben anyanyelvünk ápolásának, a szép magyar beszédnek és írásnak szentelik. Hétfőn ünnepélyesen nyitották meg az eseménysorozatot. Ugyanakkor a TIT Borsod megyei szervezete, valamint Borsod megye és Miskolc megyei város művelődésügyi osztályainak közös rendezésében a lillafüredi Palota-szálló dísztermében nyitották meg a magyar nyelv hete Borsod megyei rendezvény-sorozatát.