Népszava, 1973. április (101. évfolyam, 77–100. sz.)
1973-04-01 / 77. szám
4 Bulgária a Balkán békéjéért Beszélgetés Nenko Csendov, bolgár külügyminiszterhelyettessel Az idei tél Bulgáriában is szélsőséges, hideg, szeles, esős és napsütéses volt. Amíg fent, a Vitosán, a szófiaiak kedvenc kirándulóhelyén, a hóborította hegyoldalakon a fiatalok szánkóztak, és síeltek, lent a völgyet köd takarta. A gép Ferihegyről nem indulhatott a megadott időpontban, Szófia csak tizenkét órával később fogadta a magyar repülőgépet. Szófia legmozgalmasabb napjaiba törtem be. A szállodák és magánszállások zsúfoltak a vidéki városokból és külföldről érkezett delegációktól. Valamennyien a kulturális kongresszusra jöttek a fővárosba. Az emberek az utcákon a párt plénumán elhangzott bejelentéseket vitatták meg. Todor Zsivkov aznap délelőtt terjesztette a Központi Bizottság plénuma elé az életszínvonal emelkedésére hozott határozatokat. Felemelték az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a bányászok és mindazon munkások és szakemberek fizetését, akik nehéz körülmények között végzik munkájukat. Az egész országban jó közérzetet teremtett a bejelentés: felemelik a legalacsonyabb fizetéseket s a minimális bérszintet 80 levában állapították Nenko Csendovot, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszter-helyettesét a Balkán-kérdés tapasztalt szakértőjeként ismerik. Erről személyesen is meggyőződhettem, amikor beszélgetésünk során ismertettem Bulgária Balkán-politikájának alapvető vonásait. Békeszerető politika ez, határozott és tudatos törekvés a békére, amelyet a bolgár kormány az utóbbi években töretlenül valósít meg, európai mértékben is figyelmet érdemlő módon. Valójában szabálytalan interjút folytattam Csendov miniszterhelyettessel. Szabálytalant, mivel nem a szokásos, hagyományos újságírói „kérdezz-felelek” módszerrel készült. A miniszterhelyettes Bulgária és a vele szomszédos balkáni országok közötti kölcsönös viszonyok átfogó képét szándékozott felrajzolni s bemutatni e politika eredményeit . A Bolgár Népköztársaság megingathatatlanul áll a szocialista országok sorában. Tagja a Varsói Szerződésnek és a KGSZ-nek. Minden lépésünk népünk életének javítására, felvirágoztatására irányul Magától értetődik — jelentette ki a miniszterhelyettes, rögtön beszélgetésünk elején —, hogy ,ez Bulgária békeszerető politikájának alapja. Ebből logikusan következik, hogy jó viszonyt kívánunk kialakítani a szocialista és a nem szocialista államokkal is. Ez az az alapmeg. Bulgária lakosságának mintegy 13 százaléka keresett eddig 60—80 levát Az új bérminimum tehát sok embert érint. Russzéban, egy esti sétán a ködben úszó, szélesen hömpölygő Duna mellett, a város egyik nagy terén szembetaláltam magam egy emlékművet Az emlékmű négy oldalán érckatonák meredtek rám, örök mozdulatlanságban. Tagjaikon, arcukon ércbe öntve rajzolódott ki az elgyötörtság és a szenvedés. Négy szoborkatona, a négy balkáni háború mementója! Többször is körbejártam a szobrot, azon tűnődve, hogy az 500 évig tartó rabiga alatt nyögő nemzet, alighogy lerázta a Lipkai-szoros győzelmes csatája után a muzulmán láncot, máris súlyos háborúk sorozatába keveredett szomszédaival. A történelemkönyvek részletesen megírják a balkáni háborúk históriáját. A Balkán mindig robbanáskész „puskaporos hordó” volt Bulgária ma a Balkánon józan, koncentrált békepolitikát folytat. Ez a politika tükröződik az egész bolgár nép építőmunkájában és életszemléletében is. elv, amely meghatározza külpolitikánk békeszerető jellegét. — A Bolgár Népköztársaság politikája a többi balkáni országgal tartós, békés együttműködés megteremtésére irányul. A szocialista országokkal a sokoldalú együttműködés és barátság megvalósítására törekszünk; a nem szocialista országokkal pedig olyan tartós jószomszédi viszony és együttműködés kialakítására, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésén és kölcsönös megértésén alapul. — Milyen ma Bulgária kapcsolata az egyes balkáni országokkal? A Bolgár Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között azok a célok és közös feladatok dominálnak, amelyek,a Varsói Szerződés és a KGST szocialista tagállamaiként rájuk hárulnak. Todor Zsivkov és Nicolae Ceausescu találkozói sokban hozzájárultak a két ország közötti mindenoldalú, széles együttműködés fejlesztéséhez. Állami és pártvonalon a delegációk és az egyes személyek széles körű cseréje valósul meg. Közvetlen kapcsolat van a két ország minden minisztériuma, központi főhatósága és számos gazdasági egyesülése, valamint üzeme között. Petar Mladenov külügyminiszter nemrégen Romániában tett hivatalos látogatása alkalmával a kapcsolatok további elmélyítésének kérdéseit tárgyalták meg. Jól fejlődik a gazdasági együttműködés is. Szüntelenül növekszik az árucsere-forgalom; az 1961. évi 62 millió rubelről 1972-re 72 millió rubelre nőtt, és az 1973-as évi a jegyzőkönyv megállapítása szerint eléri a 110 millió rubelt. A jelenlegi ötéves terv (1971—1975) előirányzata alapján az árucsere-forgalom a két ország között több mint hétszeresére fog növekedni az elmúlt ötéves tervhez viszonyítva és eléri majd a 460 millió rubelt. Körvonalaztuk azokat az intézkedéseket, amelyek a további kooperációt és szakosodást szolgálják, a fémkohászat, a vegyipar, a geológiai feltárások területén. A két kormány egyetértésre jutott egy hatalmas dunai vízerőmű megépítésében Belene-Cioara térségében. A román féllel folytatott szoros együttműködésben a múlt évben üzembe helyeztük a Szovjetunióból érkező 400 kilowattos elektromos energia távvezetékét. Románia közreműködésével lendületesen épül a szovjet—bolgár gázvezeték. A Bolgár Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti kulturális kapcsolatok a kétéves kulturális csereegyezmény alapján szintén jól fejlődnek. Ami a bolgár—jugoszláv viszonyt illeti, a miniszterhelyetttes szavait idézve: — Kapcsolataink úgy fejlődnek, mint két szomszédos szocialista ország közötti kapcsolatok. Az utóbbi években Jugoszláviával jó viszonyt teremtettünk és úgy véljük, hogy ez a jövőben tovább erősödik. Ehhez nyomatékosan hozzájárultak a két ország vezetőinek találkozói és megbeszélései. A múlt évre jellemző volt az állami, a párt és a társadalmi kontaktusok és a kölcsönös látogatások aktivizálódása. Több megállapodás aláírására is sor Beszélgetésünk következő részében Csendov miniszterhelyettes részletesen beszámolt arról, hogyan fejlődnek kapcsolataik a Balkán nem szocialista országaival. Történelmi előzményekkel kezdte, hogy megvilágítsa a jelenlegi lehetőségeket, amelyek a Bolgár Népköztársaság és a szóban forgó országok között politikai,gazdasági és kulturális viszonylatban adódnak. — A második világháborút követő időszakban országunk politikáját önzetlen, békeszerető szándékok vezérelték — hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. Közvetlenül a háború befejeződése után megtörténtek az első lépések a kapcsolat sorkerült, a kishatármenti forgalom megkönnyítésére, a rádiós és televíziós intézmények közötti együttműködésre stb. Tavaly és az idén is aktivizálódtak a kapcsolatok a BKP és a JSZK között is. Jelentős előrelépésről beszélhetünk a gazdasági kapcsolatok és együttműködés területén. Az 1971-es évben a két ország közötti árucsere-forgalom 78 millió dollárt tett ki. 1972-ben már 104 millió dollárra rúgott, 1973-ra pedig 118 millió az előrejelzés. A bolgár —jugoszláv kormányközi, gazdasági, kereskedelmi és tudományos-technikai együttműködési vegyes bizottság szintén hasznos tevékenységet fejt ki. A bizottság megtárgyalja a lehetőségeket és intézkedéseket javasol a gazdasági együttműködési vegyes bizottság szintén olyan területen, ahol erre adottak a feltételek. A háztartási gépgyártás területén kooperációs szerződést kötöttünk. Fejlődnek a kulturális kapcsolatok is. Az alkotó szövetségek, a színházak, az egyetemek és más kulturális intézmények, illetve személyiségek közötti kétoldali kapcsolatok szövődtek, analizálására Görögországgal, valamint a Törökországgal való viszony fejlesztésére. — Viszonyunk Görögországgal jelenleg normális. Alapja az 1964-ben aláírt 12 egyezmény. Függő és vitás kérdéseket oldottunk meg. A későbbiek során még egyéb megállapodások aláírására is sor került. Valamennyi kedvezően hat kapcsolataink fejlesztésére , 1972-ben az árucsere-forgalom 24 millió dollár volt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy keresik a bővítési lehetőségeket, hogy idén elérjék a 30 millió dollárt. A gazdaságiegyüttműködési vegyes kormánybizottság Szófiában 1972 novemberében megtartott első ülésén a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további fejlesztésére tett lépéseket tárgyalta meg. Georgi Karamanov belkereskedelmi miniszter, a bizottság bolgár elnöke és Nikolasz Kfesztosz, a görög nemzetgazdasági miniszter — a görög csoport elnöke — aláírta a gazdasági együttműködési egyezményt. Az elfogadott határozat szerint kutatják az együttműködés lehetőségeit az ipar, a mezőgazdaság különböző területein. A közlekedés fejlesztését illetően pedig lehetőséget keresnek arra, hogy Thesszaloniki kikötőjét apolhassák fel. Az Európába trágár áruk tranzitjára használnyuló görög tranzit pedig Bulgárián keresztül valósulna meg, összességében jól folyik a kulturális csereterv végrehajtása. Sok bolgár művész vendégszerepeit Görögországban és viszont. Az idén a szófiai Állami Opera vendégszereplésre készül az athéni fesztiválon. Az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésére is jó lehetőségek kínálkoznak, l fel-é fej-la etadihetadiheo Említésre méltó az a gyors előrehaladás, amely a Bolgár Népköztársaság és a vele szomszédos Törökország viszonyában történt. Todor Zsivkov miniszterelnöki minőségében 1968-ban hivatalos látogatáson 1970-ben Demirel minisztereltartózkodott Törökországban, nek viszonozta a látogatást. A két külügyminiszter pedig Ankarában találkozott. Mindkét fél hasznosnak ítélte a találkozót. Ezt tükrözte közös közleményük is. A Törökországgal kiépített gazdasági kapcsolatokat Szófiában normálisnak értékelik. Bár ezek még korántsem merítik ki a meglevő lehetőségeket. Hangot adnak annak a A Balkán félsziget negyedik szocialista országával, az Albán Népköztársasággal kapcsolatban, amely nem határos Bulgáriával, a miniszterhelyettes a következőket jelentette ki: — A második világháborút követően baráti viszony és együttműködés alakult ki az Albán Népköztársasággal. A két ország kapcsolataiban később bekövetkezett pangásért nem mi vagyunk a felelősek. Az Albán Népköztársaság szocialista ország. A szocializmus és népeink érdeke megkívánják, hogy államközi kapcsolataink normálisan fejlődjenek, függetlenül a két ország között néhány kérdésben meglevő eltéréstől. Az árucsere-forgalom a múlt évben közel 13 millió rubelt tett ki. A Kereskedelmi Vegyes Bizottság, amely 1972-ben kölcsönös érdekű konkrét kérdéseket vizsgált meg, ismét felújította tevékenységét. A bolgár és albán tudósok találkozójárais sor került Tiranában, az illirológiai szimpozionon. — Ön optimista a bolgáralbán viszonyt illetően? — kérdeztem Csendov miniszterhelyettestől. — Természetesen, optimisták vagyunk. Az a véleményünk, hogy megvannak a lehetőségek a két ország közötti kapcsolatok aktivizálására. — Hogyan látja a miniszterhelyettes a Balkán félsziget jövőjét? — Egykor nagyon találóan „Európa puskaporos hordójának” nevezték a Balkánt. A balkáni államok között nagyon sok ellentmondás volt Ma is akad néhány véglegesen meg nem oldott probléma. A félszigeten különböző népek, nemzetek élnek, egymás szomszédságában különböző kultúrák, nyelvek, vallások. Ettől a sokféleségtől függetlenül, a háború óta eltelt időszak azt mutatja, hogy a balkáni népek realitásérzékről tesznek tanúbizonyságot. Most béke van. Jószomszédi viszony. Idegenforgalom és kulturális csere. Jól érzékelhető az egyes országok között uralkodó jó viszony tendenciája, a félsziget meggyőződésnek, hogy a Gazdasági Vegyes Bizottság közreműködésével, melynek összehívása két-három hónapon belül várható, jobban realizálódhatnak a kölcsönösen hasznos gazdasági kapcsolatok. Folyamatban van az elektromos energiarendszerek összekapcsolására kötött egyezmény végrehajtása. Kutatják az együttműködés lehetőségeit a mindkét ország területén átfolyó vizek hasznosítására is. Az áruforgalom 12—15 millió dollárra tehető. A kulturális csere a két ország által elfogadott kétéves tervnek megfelelően fejlődik, politikai helyzetének kitisztulása. Természetesen Európa részeként az itteni helyzet sokban függ a földrész általános helyzetétől. Ez azoban az utóbbi időben a javulás jegyeit mutatja. — Létezik-e Bulgária számára az oly sok vihart kavart macedón kérdés? — Számunkra ez nem alapvető kérdés. Nem az, bár néhányan ezt szeretnék állítani. Számunkra a macedón kérdés olyan történelmi örökség, amelyet alárendelünk az osztályérdekeknek, a szocializmus balkáni és világérdekeinek egyaránt. Úgy véljük, ennek a kérdésnek nem szabad megzavarnia a két szocialista ország viszonyát. Mi tartjuk a kapcsolatot és fejlesztjük együttműködésünket a Macedón Szocialista Köztársasággal, mint a JSZSZK részével. Országunknak nincs területi követelése egyetlen szomszédos országgal szemben sem — hangzott a miniszterhelyettes kategórikus válasza. Beszélgetésünk végén néhány személyes jellegű kérdést is feltettem. Megtudtam, hogy Nenko Csendov Sumenben született, abban a bolgár városban, amelyben emigránsként néhány hónapot Kossuth Lajos is élt. A ház, ahol egykori szálláshelye volt, ma nagyszerűen berendezett múzeum. Nenko Csendov közreműködött a múzeum létrehozásában és részt vett megnyitásán is. 1949-ben az akkori Bolgár—Magyar Társaság tagjaként Csender küldöttséget vezetett Magyarországra a bolgár—magyar baráti és kulturális kapcsolatok keretében — Gyakran jártam Magyarországon. Ismerek több vezető magyar személyiséget. Nagyon jó baráti kapcsolatban voltam az elhunyt Münnich Ferenccel, a kiváló kommunistával és politikai személyiséggel. Jártam néhány magyar városban is Budapest szerintem a legszebb városok egyike — mondta búcsúzóul Nenko Csendov olyan mosollyal, amely önmagában is népünk iránti rokonszenvéről beszélt Számaim Béla A szocialista országok kapcsolatai Görögország, Törökország A félsziget jövője . Görög—bolgár tárgyalások Tito és Zsivkov találkozója NÉPSZAVA 1973. április 1