Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-02 / 282. szám

2 Magyar állásfoglalás az ENSZ-ben a nemzetközi biztonságról A magyar kormány megítélése szerint a nem­zetközi feszültség viszony­lagos enyhülésének sza­kaszában vagyunk — je­lentette ki Hollai Imre külügyminiszter-helyettes az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottságá­nak november 30-i ülésén A nemzetközi biztonság erősítése című napirendi pont vitájában. Arról a deklarációról van szó, amelyet három évvel ez­­ezelőtt a 25. ülésszakon a Szovjetunió kezdeménye­zésére fogadtak el, és amely évről évre jó al­kalmat ad arra, hogy a tagállamok közösen ele­mezzék a nemzetközi biz­tonságra ható új jelensé­geket és felhívják a fi­gyelmet a szükséges in­tézkedésekre. A magyar ENSZ-dele­­gáció vezetője felszólalá­sában tájékoztatta a tag­államokat kormányunk álláspontjáról a bizton­sággal összefüggő kérdé­sekben. A nemzetközi helyzet ismertetésénél szándékosan használta a „viszonylagos enyhülés" kifejezést, hiszen az eny­hülés még nem terjedt ki az egész világra, még nem érezteti kedvező hatását minden területen. Ugyan­akkor a magyar küldött­ség — a külügyminiszter­helyettes megállapítása szerint — megalapozat­lannak tartja azok érve­lését, akik tagadják a nemzetközi kapcsolatok­ban bekövetkezett pozitív változásokat, és nem ért egyet azokkal, akik vala­miféle „nagyhatalmi eny­hülést” emlegetnek és hát­só szándékokat keresgél­nek a folyamat mögött. Hollai Imre ismertette a magyar kormány erő­feszítéseit az európai biz­tonság érdekében. Mint mondta, józan bizakodás­sal vesszük ki részünket abból a bonyolult tárgya­lássorozatból is, amely a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentésének lehetőségeit vizsgálja. A nemzetközi biztonság erősítése — a Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint — azon múlik, hogy ki tudjuk-e terjesz­teni a nemzetközi vi­szonylatokban észlelt új pozitív jelenségeket azok­ra a területekre is, ahol az ilyen hatás még nem érvényesül, másrészt azon, hogy ellen tudunk-e állni az itt-ott még tevékeny­kedő hidegháborús körök feszültségeket szító ma­nővereinek. E kettős fel­adat elválaszthatatlan egymástól.* Az ENSZ-közgyűlés ple­náris ülése határozatot fo­gadott el a gyarmati ura­lom alatt sínylődő népek szabadságáért és függet­lenségéért folytatott igaz­ságos harcának támogatá­sáról. A határozatot 97­­ szavazattal 5 ellenében­­ fogadták el. 28 delegátus­a tartózkodott a szavazástól. " Közel-keleti diplomáciai kezdeményezések (Folytatás az 1. oldalról) helyzetét a haderők mind­két oldalon elrendelt ria­dóztatása és diplomáciai kezdeményezések egész sora követte. Siilasouo tábornok, az ENSZ közel-keleti béke­­fenntartó erőinek parancs­noka Kairóból Jeruzsá­lembe utazott, és ott elő­reláthatólag vasárnap ta­lálkozik Dajan tábornok, izraeli hadügyminiszter­rel. Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter fogadta Vi­nogradov szovjet nagykö­vetét és Eilist, a kairói amerikai érdekképviseleti misszió vezetőjét, az Egye­sült Államok kijelölt nagykövetét. Egyiptomi il­letékesek szerint Fahmi mindkét diplomatának el­mondta, miért kényszerült kormánya a 101-es kilo­méterkőnél folyt tárgyalá­sokat beszüntetni. Eközben Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára New Yorkban a tervezett közel-keleti békekonfe­rencián részt vevő orszá­gok képviselőivel találko­zott. Megid egyiptomi ENSZ-nagykövet állítólag figyelmeztette a főtitkárt, hogy a frontokon ismét kiújulhatnak az ellensé­geskedések. Mindazonáltal Waldheim — mint egyik szóvivője elmondta —, nem aggodalmaskodik kü­lönösebben a helyzet miatt; a Gamazi—Jariv tal­álkozók felfüggesztését „visszaesésnek” tekinti csek.­­ George West, az ameri­kai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok a tábornoki találkozók megszakadása óta is köz­vetlen kapcsolatban áll Egyiptommal és Izraellal, és továbbra is bízik ab­ban, hogy december 18-án Genfben megnyílik a kö­zel-keleti békekonferen­cia. West szerint azonban az értekezlet összeülte előtt még „sok kényes diplomáciai kérdést” kell megoldani. Gerald Warren, a Fehér Ház szóvivője olyan kije­lentést tett, hogy Izrael és az arab országok tárgya­lásainak tető alá hozását illetően „előrehaladás tör­tént”, de nem mondta meg, hogy mit ért ezen. Diplomáciai erőfeszíté­seivel párhuzamosan — de eddigi politikájával szi­gorú összhangban — a Ni­­xon-kormányzat 2 mil­liárd 200 millió dollár rendkívüli hadisegély megajánlását kéri Izrael­nek. Rumedien algériai elnök a kairói Al Guvihurija tu­dósítójának nyilatkozva, kijelentette, hogy a Jor­­dán-folyó (Izrael által) megszállt nyugati partja nem része Jordániának. „Nekem, mint az algériai állam fejének az az állás­pontom — mondotta —, hogy nincs olyan meg­szállt terület, amelyet Jor­dánia­ magának követel­hetne vissza. A nyugati part kétségkívül palesztin (terület), s ezt senki nem teheti kérdésessé.” Rumedien bírálta az al­gíri arab csúcsértekezlet­nek Líbia és Irak által történt bojkottálását. A tűzszünet ellenzését e két ország részéről „történel­mi tévedésnek” nevezte. Megfogalmazásában odáig ment, hogy a fegyver­nyugvás elutasítását ,,tőr­döfésnek” minősítette Egyiptom és Szíria hátá­ba”. Ihszan Abdel Kuddusz, a kairói Akhbar el-Jom főszerkesztője hetilapja legfrissebb számában megállapítja: e pillanat­ban nem lehetséges Egyip­tom és Líbia egyesülése. „Acélsisak” és „Szelek rózsája” Olasz ügyészségi nyomozás fasiszta szervezetek ügyében Az olasz ügyészségi szer­vek nyomozást folytatnak az NSZK-beli „Acélsisak” elnevezésű, militarista s revansista csoporttal szo­ros kapcsolatban álló és a „Szelek rózsája” nevet vi­selő olasz fasiszta szerve­zet bomlasztó tevékeny­sége ügyében —­ írja a Pravda. — Az olasz és a nyugatnémet fasiszták kö­zös akcióprogramot dol­goztak ki, amely többek között egy sor terrorista­­cselekményt irányoz elő Olaszország területén, va­lamint fasiszta államcsíny végrehajtását, amelynek célja reakciós diktatúra létrehozása lenne. A Pravda „fekete össze­esküvésnek” nevezi a ter­rorista szervezetek akcióit, majd rámutat: ez az ösz­­szeesküvés nem korláto­zódik az olasz szélsőjobb­oldali szervezetekre, ame­lyeket a sajtó tanúsága szerint főleg a kőolajter­mékek feldolgozásával és eladásával foglalkozó cé­­­gek főnökei pénzelnek. Az összeesküvés szálai Olasz­­­ország határain kívülre vezetnek — a nyugatné­met, francia és más „ult­rák” főhadiszállásaira. NÉPSZAVA Betiltották az Uruguayi KP-t Az uruguayi kormány betiltotta a kommunista és szocialista pártot, vala­mint az összes „marxista irányzatú” szervezetet, jelentették be szombaton hivatalosan Montevideó­­ban. Ugyanezzel a rende­lettel betiltották a kom­munista párt „El Popu­lar” és „Chronika” című napilapjait is. Portugál vérengzés Afrikában Két spanyol lelkész be­számolójából ismét meg­erősítést nyert a portugál gyarmatosítók által Afri-­­­kában gyakorolt terror.­­ Mindkettőjüket 23 hónap-­­­ra börtönbe vetették Mo­­zambikban, azzal a vád­dal, hogy együttműködtek a mozambiki felszabadí­­tási fronttal. A két lel­kész a baseli National Zeitungnak adott nyilat­kozatában elmondotta: portugál katonák 1971 májusában 21 afrikai pa­rasztot öltek meg. Az angol külügyminiszter ma Moszkvába érkezik Hajduk Lajos, az MTI moszkvai tudósítója je­lenti: Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter va­sárnap több napos hiva­talos látogatásra Moszk­vába érkezik. 1988 májusa óta először látogat brit külügyminiszter a Szov­jetunióba. Douglas­ Home utazását eredetileg 1972- re tervezték. Akkor azon­ban nem kerülhetett sor rá, mivel 1971 végén 105 szovjet hivatalos személy indokolatlan kiutasítása Angliából holtpontra jut­tatta a szovjet—angol kapcsolatokat. Az utóbbi időben javu­lás mutatkozik a Szov­jetunió és Anglia viszo­nyában. Peter Walker iparügyi csúcsminiszter, a brit konzervatív kormány egyik vezető tagja idén áprilisban kölcsönösen hasznos látogatást tett a Szovjetunióban. Andre­j Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára novem­ber 6-án elhangzott ünne­pi beszédében kijelentet­te: „bizonyos mértékben javul a légkör a Szovjet­unió , és Anglia közötti kapcsolatokban”. A chilei terror újabb áldozata Daniel Vergara, a népi egység kormányának bel­­ügyminiszter-helyettese a chilei Dawson börtönszi­geten meghalt. Vergara a népi kormány funkcioná­riusaként jelentős szerepet játszott az alkotmányos rend védelmében, a szél­sőjobboldali terrorakciók elleni küzdelemben. Szep­tember 11-én, a fasiszta államcsíny első óráiban egyike volt azoknak a ha­zafiaknak, akik Allende elnök oldalán részt vettek a Moneda-palota fegyve­res védelmében. Az ellen­­forradalmár túlerővel ví­vott egyenlőtlen küzde­lemben súlyosan megse­besült és ebben az álla­potban hurcolták koncent­rációs táborba, ahol hete­ken át embertelen körül­mények között tartották. Vergara halálának hírét a népi egység római tit­kársága jelentette be. Kö­zölték továbbá, hogy a Quiriquina szigeten fogva tartott Luis Fuentealba és Ivan Quintina kommunis­ta vezetőket a junta ha­lálra ítélte. Megtorlás sújtja az alkotmányosan megválasztott kormányhoz hű katonákat is. Mint a római nyilatkozatból ki­tűnik, a junta hatalomra kerülése óta Chilében 3000 katonatisztet és katonát végeztek ki. Francia szakszervezetek felhívása az általános sztrájkra A CGT és a CFDT — a baloldali pártok támoga­tásával — arra szólította fel a francia dolgozókat, hogy december 6-án 24 órás általános sztrájkkal tiltakozzanak a dolgozók életszínvonalát egyre job­ban csökkentő infláció el­len és hatékony intézke­déseket követeljenek an­nak megfékezésére. Georges Seguy, a CGT főtitkára, az Hum­amié­ben megjelent cikkében hangsúlyozza, hogy a sztrájkfelhívás máris szé­­­­les körű visszhangra ta­­i­tárt a dolgozók körében.­­ Az általános sztrájk célja , nem az, hogy — mint a­­ kormánypropaganda ál­lítja — „diadalra juttassa a közös program ügyét” Ez a sztrájk arra irányul,­­ hogy rákényszerítse a kormányt hatékony inflá­cióellenes intézkedések megtételére és a bérek vásárlóerejének megőrzé­sére. Közös Piac Holnaptól párhuzamos miniszteri értekezletek Hétfőn Brüsszelben meg­kezdődik a Közös Piac miniszteri tanácskozásá­nak párhuzamos minisz­teri értekezlete; egy idő­ben tanácskoznak a kül­ügyminiszterek, akiknek megbeszéléseibe egy időre az energetikai kérdések­kel f­oglalkozó szakminisz­terek is bekapcsolódnak, illetve a pénzügyminisz­terek. A kétnapos tanács­kozás az utolsó előkészü­leti szakaszt jelenti a ki­lengek koppenhágai csúcs­találkozóidra, ugyanakkor a Közös Piac aktuális tennivalóival is foglalko­zik. A saigoni rezsim folytatja a területszerző hadműveleteket A DÍFK küldöttsége Varsóba utazott A saigoni légierő szom­baton is folytatta légitá­madásait a felszabadított területek ellen, és katonai körök szerint 125 bevetést hajtott végre. Ezek fele a Saigon körüli térségbe ju­tott, ahol a rezsim kato­nasága nagyobb szabású hadműveletet indított a főváros körzetében fekvő felszabadított övezetek birtokba vételére. A saigoni katonai szó­vivők szerint a kambod­zsai határ övezetében foly­tatódott a párizsi egyez­mény megsértésével léte­sített támaszpontok visz­­szaszerzésére indított of­­fenzíva és ennek során tankcsata bontakozott ki. Fellángoltak a harcok az egykori császári szék­hely, a Saigontól 650 ki­lométerrel északra fekvő Hié térségében is, ahol a felszabdal­­ó erők tüzérsé­ge azokat az állásokat lőtte, amelyekről kiindul­va a saigoni rezsim csapa­tai megpróbálták kiszéle­síteni az ellenőrzésük alatt álló területeket. Figyelmen kívül hagy­va, a DIFK határozott til­takozását és szigorú fi­gyelmeztetéseit, a világ­­közvélemény részéről megnyilvánuló elítélést, a saigoni kormányzat az Egyesült Államok ösztön­zésére szüntelenül fokoz­za a felszabadított terü­letek elleni hadművelete­ket — hangzik az a nyi­latkozat, amelyet pénte­ken tett közzé Párizsban a dél-vietnami felek poli­tikai konzultációin részt vevő DIFK-küldöttség. Nguyen Huu Thónak, a DNFF elnökének vezeté­sével szombaton reggel dél-vietnami küldöttség indult Hanoiból Varsóba, a több országban teendő, hivatalos látogatás első állomására. A küldöttsé­get a Gia Lam-i repülő­téren Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke, Nguyen Vuy Trinh mi­niszterelnök-helyettes, külügyminiszter, a politi­kai Bizottság tagjai, vala­mint a VDK kormányá­nak több tagja búcsúztat­ta. Az ünnepélyes búcsúz­tatáson jelen volt a Szov­jetunió, a Lengyel Nép­­köztársaság, az Indiai Köztársaság és a Magyar Népköztársaság hanoi nagykövete. Veteránok találkozója Párizsban Párizsban véget ért a veteránok világszövetsé­gének 14. közgyűlése. A záróülésen mondott beszé­dében Alekszej Maresz­­jev, a Szovjetunió Hőse, a szovjet háborús veterá­nok bizottságának felelős titkára, hangsúlyozta: a szovjet háborús veterá­nok mindig arra töreked­tek, hogy erősödjenek a baráti kapcsolatok mind­azokkal, akik részt vet­tek a háborúban, és akik politikai nézeteiktől és vallási meggyőződésüktől függetlenül a békéért, a leszerelésért és a népek közötti barátságért küz­denek. A békeerők moszkvai világkongres­-­ szusa — mondotta Ma-' reszjev — fontos mér­földkővé vált azon az úton, amely az emberi­ség békés jövőjébe vezet. NEMZETMOZI* # Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizott­ságának póttagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Ta­nács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának el­nöke, aki jelenleg szovjet delegáció élén Irakban tartózkodik, találkozott a Kurd Demokrata Párt ve­zetőségének tagjaival. # Nixon amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely újabb egy évvel hosszabbította meg a Wa­­tergate-ügyet kivizsgáló nagyesküdtszék megbíza­tását. SS Az amerikai képvi­selőház 250 szavazattal 118 ellenében 74,5 milliárd dolláros katonai költség­­vetést szavazott meg. Az összeg 2,8 milliárd dollár­­kevesebb annál, amit a kormányzat kért- A ja­vaslat most a szenátus elé kerül. SS A japán parlament szombaton megkezdte 150 napos új ülésszakát. Az első ülésen — a parlament két háza előtt — Tanaka miniszterelnök kijelentet­te: kormánya minden ere­jét annak szenteli, hogy Japán átvészelje a jelen­legi gazdasági válságot írt David Ben Gurion, Izrael állam egyik alapí­tója és tizenhárom éven át volt miniszterelnöke szombaton, 87 éves korá­ban elhunyt, ák A varsói vajdasági bíróság halálra ítélte Jó­zef Miakisz, Wladyslaw Butkin és Jan Borkowski lengyel állampolgárokat, akik 1941—1944 között Lit­vánia területén a hitleris­ta „Sonderkommando” tagjaként részt vettek polgári lakosok tömeges legyilkolásában. 197­3. december 2. Vasárnapi autózási tilalom nyolc nyugat-európai országban Az olajválság fejleményei Ahmed Zaki al-Jamani, Szaúd-Arábia olajügyi mi­nisztere Brüsszelben be­jelentette, hogy találkozik Rudolf F. M. Lubbers­­szel, a teljes embargó alá vett Hollandia gazdaság­­ügyminiszterével. A szorult helyzetben levő Hollandia, jóakarata kinyilvánításának félre­érthetetlen jeleként 150 százalékkal emelte ön­kéntes hozzájárulását az ENSZ Palesztina­ mene­külteket segélyező alapjá­hoz. A szaúdi olajminiszter sajtóértekezletén Nyugat- Németországot, Kanadát és Belgiumot „semleges­nek”; Franciaországot, Nagy-Britanniát, Spa­nyolországot és Törökor­szágot „barátinak”; Hol­landiát és az Egyesült Államokat „ellenséges­nek” nevezte. A kategorizálás az olaj­­szállítmányokat — Jama­­ni szerint — a követke­zőképp alakítja: a „ba­ráti” országok mennyi ola­jat kapnak, amennyit ed­dig. a ..semlegesek” any­­nyit, amennyit az arab országok saját gazdasági szempontjaikat tekintve szükségesnek látnak; az „ellenségeseket” bojkott sújtja. Jamani közölte, hogy a december 18-ára tervezett genfi békekonferencia nem befolyásolja az olaj­embargót, hiszen „az csu­pán a kezdet”. Az amerikai szenátus 54 szavazattal 25 ellené­ben úgy döntött, hogy amerikai cégek nem ex­portálhatnak olajfúró be­rendezéseket olyan orszá­­gokba, amelyek nem haj­landók olajat szállítani az Egyesült Államoknak. Mint a UPI hírszolgá­lati iroda jelenti, vasár­nap nyolc nyugat-európai országban lesz érvényes a „kocsikázási” tilalom. Hol­landiához, Belgium­hoz, Nyugat-Németor­szág­hoz, Svájchoz, Dániához, Luxemburghoz és Liech­­tensteinhez most már Olaszország is csatlako­zik. Hollandiában kö­zölték, hogy januártól be­vezetik a benzin-felada­­golást. Üzemanyag- és sebességkorlátozás Lengyelországban Lengyelországban de­cember elsejével életbe lépett a gépkocsi üzem­anyag- és sebességkorlá­tozó kormányrendelet. A rendelet kimondja, hogy a korlátozás nem okozhat fennakadást a közlekedésben és a teher­forgalomban. Az üzem­anyag-korlátozás a ma­­gángépkocsikra nem vo­natkozik. A rendelet értelmében kivonják a forgalomból a szolgálati személyautók 10 százalékát. Az így felsza­baduló több mint 1500 gépkocsivezető elhelyezé­­séről a közlekedési mi­nisztérium gondoskodik. A forgalomban részt vevő szolgálati személyautók rendelkezésére bocsá­tott üzemanyag-mennyi­séget egy­harmadával csökkentették. December 1-től vasár- és ünnepnapon semmiféle közületi személygépkocsi, másfél tonnásnál kisebb teherautó és 15 főnél ke­vesebb utas szállítására alkalmas autóbusz sem közlekedhet. A rendelet nem vonat­kozik a mentőszolgálat, az állategészségügy, az energetikai és közlekedé­si vállalatok üzemeltette járművekre. Korlátozták a gépko­csik sebességét is. A sze­mélyautók óránként ma­ximálisan 80, a teher­­autók pedig 70 kilométe­res sebességgel közleked­het­­ek. Kémek vagy újságírók? Mintegy 40 amerikai újságíró dolgozik külföl­dön, a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA kémjeként — közölte a Washington Star News című lap pén­teki számában. Az amerikai újság sze­rint a CIA aktáinak fe­lülvizsgálata során derült fény az „újságírók” és a hírszerzés kapcsolatára. Ezek a külföldi tudósító­ként működő személyek gyakorlatilag kémek, az újságírással, amelyet kü­lönböző lapok „külső mun­katársaiként” folytatnak, csupán álcázzák tevé­kenységüket William Colby, a CIA új igazgatója egyébként el­rendelte a hírszerzés pén­zén külföldön tevékeny­kedő újságírók létszámá­nak csökkentését — a hír­hedt kémszervezet ezután 40 helyett „csupán” 35 „külföldi tudósítót” fizet.

Next