Népszava, 1974. május (102. évfolyam, 100–125. sz.)

1974-05-16 / 112. szám

­ SZERKESZTIK, ÍRJÁK: OLVASÓINK Szemeire vágynakS ok level érkezik szerkesztőségünkbe nap mint nap nyug­díjas olvasóinktól. Gyakran tanácsot kérnek, de még gyakrabban számolnak be élményeikről, mindennapi éle­tükről. Sokan vannak. Hogy mennyien, ezt akkor látjuk, iga­zán, ha lapunkban közöljük soraikat. Mert e sorokra még több levelet kapunk, és nemcsak mi, de az az olvasónk is, akinek örömét vagy gondját a nyilvánosság elé tártuk. A múlt évb­en még bizonyára kevesen tudtak a csillag­hegyi nyugdíjasklubról. S hogy ma már sokan ismerik, az Gyarmati Andrásn­é érdeme, alá lapunk hasábjain számolt be a klub működéséről. Sorait olvasva többen fogtak tollat — a fővárosból és vidékről egyaránt —, neki és a klubnak címez­ve levelüket. Kristofik Andrásné például Ajkáról írt, és nem egyszerű választ kapott, hanem nőnapi köszöntőt­­ és szíves meghívást a nyugdíjas kollektívától. Lehoczky János levele akkor érkezett, amikor még mi sem tudtunk a csillaghegyi klubról. Nyugdíjas ő is, és társa­ságot keresett, hozzá hasonló, idős embereket, akikkel időn­ként összejöhet, beszélgethet, jól és hasznosan töltheti el sza­bad idejét. Papp Irén jászárokszállási bedolgozó arról írt szer­kesztőségünknek, hogy — bár több hónapja történt — milyen szívesen emlékszik vissza arra a kedves ünnepségre, amelyet a szövetkezet rendezett karácsonykor nyugdíjas dolgozóinak. Egy másik olvasónk — a Vörös Csillag traktorgyár volt dol­gozója — ellenben elpanaszolta: úgy érzi, hogy megfeledkez­tek róla és társairól, amióta átszervezték a gyárat. Nyugdíjasok valamennyien. Életük a munka volt, és a gyár, az üzem, a szövetkezet —­s egy kicsit otthonuk is. Azt elhagyták, és igazi otthonukban bizony nem mindig telik a helyüket. Keresik egymás társaságát, hiszen gondjaik-bajaik közösek. É S megértést várnak, és további kapcsolatot azokkal, akik még dolgoznak. Mert köztünk élnek, mert vágynak a közösség után, mert szeretetre vágynak. M­unkásmű­velődés Szocialista brigádok klubja Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Vasérc Műveihez tartozó 90 szocialista brigád részére 1964-ben hozták létre a szocialista brigádklubot. A klub éves munkaterv alapján működik. Havonta egyszer rendezünk kötött foglalkozá­sokat. A program összeállítá­sában elsődleges szempont az a törekvés, hogy mind az üzemben, mind az intézmé­nyünkben végzett közművelő­dési tevékenység egyik legfon­tosabb bázisa a szocialista bri­gádok rétege legyen. Márciusi összejövetelünkön az üzemi demokráciáról be­szélgettünk, majd filmet vetí­tettünk a szocialista brigádok életéből. Áprilisban a miskolci Nemzeti Színház két művé­szét látjuk vendégül és klub­­hangversenyt rendezünk. Ter­mészetesen gondoltunk már a nyárra is: tavalyi országjáró kirándulásunk sikere ösztön­zött arra, hogy az idén július­ban Egerbe, Debrecenbe, Haj­dúszoboszlóra látogassunk. E kirándulásra a brigádtagok családtagjait is örömmel vár­juk. Az őszre író-olvasó ta­lálkozót, vetélkedőt és tárlat­­látogatást tervezünk. A havi egyszeri kötött program ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy havonta csak egyszer jö­hetnek, illetve jönnek össze a klubtagok. Egyik szobánk min­den csütörtökön a brigádok rendelkezésére áll és más na­pokon is biztosítunk helyet összejöveteleikhez, rendezvé­nyeikhez. A Rudabányán la­kó brigádtagok közül igen so­kan látogatják könyvtárunkat is. Úgy vélem, hogy a szocia­lista brigádklub tevékenysége hasznos, nagy jelentőségű az üzemi munkásművelődés fej­lesztésében. Bányai Fái igazgató, Gvadányi Művelődési Központ, Rudabánya Színes üveg a kemencében Március 30-án gyújtották be utoljára gyárunkban azt a 12 fazekas olvasztókemencét, amely — konstrukciójánál fog­va — a legrégibb üvegolvasztó berendezések közé tartozott. Egy nagyobb és egy kisebb kádmedence épült a régi he­lyén. A beruházást vállalatunk saját erőből oldotta meg, mint­egy 4 millió forint értékben. Az új kemencék előnye a ré­giekhez viszonyítva igen je­lentős: bővül kapacitásuk és javul az üveg minősége is. A kisebb medencében — egyelő­re kísérletképpen — színes üveget olvasztunk. Bolyáki Zoltán Ajkai Üveggyár Újabb zavarok a képernyő körül A Népszava április 18-i számának „Szerkesztik, írják, ol­vasóink” rovatában olvastam a „Zavarok a képernyő körül” című intézkedésről. Több lakótársammal együtt, mi is hasonló gondokkal küszködünk. A lakóházunk épületében levő fodrász­­üzlet üzemelésekor az adás teljesen élvezhetetlen. Már hívtuk a miskolci zavarelhárítókat, de válaszukat nem tartom kielégítő­nek: arra hivatkoztak ugyanis, hogy az én készülékemben van a hiba. Elfogadható indok volna, ha csak nálam lenne baj, azt azonban lehetetlennek tartom, hogy a ház lakóinak tv-ké­­szülékei mind egyszerre romlottak el. Vajon mi lehet a zavar oka? Kíváncsian várjuk az illetékesek válaszát Batta József­né (Rudabánya, Kossuth Lajos utca 5.) olvasónkkal és lakótársai­val együtt. NÉPSZAVA Az erdők védelmében öröm nézni a szépen növe­­kedő facsemetéket. Ma már­em­­berek sokasága foglalkozik faültetéssel. Külösen szép lát­ványt nyújt egy-egy sűrű erdő, sok ember legkedvesebb pihe­nőhelye. Magam is kedvelem a szép erdei tájakat, ezért ol­vasom szorongással a pusztító erdőtüzekről szóló híreket. A tűzesetek többségét az emberi gondatlanság okozza. A gyúj­togatáson kívül más veszély is fenyegeti az erdők fáit: bics­kával kivésik, gallyait letörde­­lik, a fiatal csemetéket ketté­törik. Ne engedjük rongálni a le­vegőtisztító, egészségjavító fá­kat! Fogjuk le a rongálok ke­zét ! Fohl Ferenc Budapest XVI.,­­ Műszerész u. 1. A bogácsi forrásvíz Szülőfalum, a Borsod megyei Bogács bizonyára sokak előtt ismeretlen. Van egy nevezetes­sége: gyógyhatású termálfür­dője. 1955-ben olajkutatók buk­kantak rá a meleg vizű forrás­ra. Akkoriban azonban a falu vezetői bármennyire is szeret­ték volna hasznosítani stran­dolás, gyógyfürdő céljára — pénz hiányában —, nem tud­ták. De alig négy év múlva — társadalmi összefogással — mégiscsak megépült az első, kis medence a község lakói­nak nagy örömére. Az utóbbi években a helyi tanács üdülőövezetet jelölt ki, azóta sorra épülnek a festői hegyvidéken a kedves víkend­­házak. Tavaly óta már két für­dőmedence és kulturált öltöző várja a kirándulókat és a gyó­gyulni vágyókat. Varga Génca Ernő Budapest I., Batthyány u. 53. Szép városban — rossz kenyér „Jubilál az ország legfiata­labb bányászvárosa” című elis­merő riportjuk késztetett leve­lem megírására. Mi oroszlá­nyiak, az ország legifjabb bá­nyászvárosának lakói hosszú évek óta nem ehetünk jó ke­nyeret. Városunknak ugyan több mint 20 éve önálló ke­nyérgyára van, ám, ha néha jó kenyeret akarunk enni, bejár­hatjuk a környék falvait és vá­rosait. Panaszunkat már több helyen szóvá tettük, s a sajtó is foglalkozott észrevételeinkkel — de úgy látszik, hiába. Sze­retnénk, ha nemcsak tőlünk, bányászoktól várnák a lelkiis­meretes munkát, hanem a ke­nyérgyár dolgozóitól is. Balogh Lajos Oroszlány, Petőfi udvar 3/73. Válási­gu­d­asok kérdéseire Fővárosi fürdőprogram A sajtóban már többször foglalkoztak az úszómedencék bővítésével, a yardok felújításával. Napjainkban mind többen felismerik és értékelik a fürdők és az úszás áldásos hatását, amely erősíti és ellenállóvá teszi a szervezetet. Éppen ezért a zsúfoltság megszüntetéséért új fürdők és uszodák szüksége­sek a fővárosban. Szeretném tudni, hogy a közeljövőben mi­lyen újabb lehetőségekre számíthatunk. Iván Janó, Budapest, VIII., Visi I. u. 4.. Egyre növekszik az igény az egyes gőzfürdők, különösen az uszodák iránt. A fővárosi fürdők zöme a század elején, épült, ezért szükséges felújításuk és korszerűsítésük. A fej­lesztés feladatait foglalja magába az a terv is, amelyet igaz­gatóságunk az illetékes szervekhez terjesztett jóváhagyás vé­gett. Népgazdaságunk teherbíró-képessége alapján nem vár­hatjuk a tervek gyors megvalósulását. Még ez évben elkészül az új IV. kerületi gyógyfürdő és uszoda, jövőre újjáépítik a Gellért pezsgő- és hullámfürdőt, már megkezdték, a Szabad­ság strand úszómedencéjének „téliesítését” és tervezés alatt áll a Széchenyi- és Lukács-fürdő teljes rekonstrukciója. A következő években pedig több új fürdő építésének megkezdése is várható. Dr. Vitéz András igazgató Fővárosi Fürdőigazgatóság Kényszermegoldás __Megítélésem szerint az egyik legnagyobb, népszaporulattal büszkélkedő megyénkben job­ban kellene mérlegelni az en­gedély nélküli építkezések bírságolását. Természetesen, jogos követelmény, hogy a törvényeket és rendeleteket be kell tartani. Mégis úgy gon­dolom, hogy a bírságolások alsó­ és felső határát száza­lékosan, s ezen belül differen­ciáltan kellene elbírálni a sokgyerekes és az anyagi ter­heket nehezen viselő családok esetében. Nálunk jó néhány család ko­rábban embertelen körülmé­nyek között lakott. Sok eset­ben a rendelkezésükre álló régi nádfedeles, vertfalú ház felújítása már nem volt le­hetséges, új lakás építésére pedig nem kaptak engedélyt. Ezért sokan anyagi fedezet hiányában a rokonság, bará­tok vagy a vállalati szocia­lista brigádok segítségével engedély nélkül építkeztek. Javaslom, hogy a fellebbe­zések felülvizsgálatánál ve­gyék figyelembe az összes kö­rülményeket és ahol azt ta­pasztalják, hogy a régi lakó­helyen valamilyen oknál fogva veszélyes és egészségtelen volt a tartózkodás, ott a 10 szá­zalékos bírságot a minimálisra mérsékeljék. Véleményem szerint kedvező politikai légkört váltana ki a bírságok felülvizsgálata: az ér­dekelt nagycsaládosok „tábo­rában” helyreállna a nyuga­lom s egyértelmű lenne irá­nyukban az állami gondosko­dás. Varga Ferenc, az ÉDOSZ Szabolcs-Szatmár megyei szervező titkára * A fenti sorok közlésére azért vállalkoztunk, mert a televízió legutóbbi fórumán Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter meg­jegyezte, hogy az engedély nélkül építtetők szociális kö­rülményei gondos vizsgálatá­nak kell megelőznie a dön­tést Szakszervezeti tagdíj Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakszervezeti tag­díjat évenként milyen juttatások alapján kell megállapítani. Ugyanis vállalatomnál a prémiumot, az éjjeli pótlékot, a ju­talmat, a nyereségrészesedést is figyelembe veszik­. Horváth Ferenc Lovászi Az 1974. évi tagdíj besorolások végrehajtására a szervezési és káderosztály, valamint a főkönyvelőség együttes útmuta­tót adott ki, amely szerint a teljesítménybérben és órabérben dolgozóknál a havi törvényes munkaidő után járó teljesít­ményt­ és órabért, a bérpótlékokat, a készenléti díjat, a bér­költség terhére elszámolt prér­iumot, a nyereségprémiumot és az év végi nyereségrészesedést kell a tagdíjbesorolás alapjá­nak tekinteni. Hargitai Henrik Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezete, főkönyvelőség ve­zetője Utazási kedvezmény A havi, illetve félhavi vasúti jeggyel munkába utazó dol­gozók nevében kérdezem: ha valaki önhibáján kívül nem hasz­nálta folyamatosan a menetjegyet, a vállalat visszakérheti-e a költségtérítés összegének egy bizonyos részét. N. J. Za­gyvapálf­alva A munkába járást szolgáló távolsági személyszállítási költ­ségtérítés elszámolásánál a 156/1967. PM. számú, valamint a 145/1968. PM. számú utasítás az irányadó. A rendelet ki­mondja, hogy a dolgozók félhavi és havi jegyét a munkavi­szonyban levő dolgozók rendszeres munkába járásra a lakó­hely és a munkahely állomása között vehetik igénybe. A hasz­nálatra való jogosultságot a munkáltató bírálja el. Jogosult­ság esetén a munkáltató a dolgozónak hozzájárulást fizet. A félhavi jegy a keretbélyegzésnek megfelelő hónap elsejétől 20-ig, vagy 16-tól a következő hó 5-ig érvényes. Ha a dolgozó előre nem látott okból, például betegség miatt nem utazhat rendszeresen, a vállalat nem kérheti visz­­sza a különbözetét, mert a dolgozó munkaviszonya és utazási kedvezményre való jogosultsága továbbra is fennáll. Kiss Sándor titkár HVDSZ Nógrád megyei bizott­sága Vita a kamatról Hogyan számolják el az 5 százalékos takarékbetét ka­matját. Az OTP erre vonat­kozó tájékoztatója kimondja: Amennyiben a betétkönyv vál­tásakor a betéttulajdonos be­jelenti, hogy pénzéhez leg­alább egy évig nem kíván nyúlni , évi 5 százalék ka­mat illeti meg. Világos és érthető az érve­lés. Mégis meglepődtem, ami­kor a kiskunhalasi postán 1974. január 30-án az egy évre tar­tósan lekötött takarékbetét­könyvemet kamat bejegyzé­sére bemutattam. A betétösz­­szegből 21,40 Ft-ot levontak, a visszafizetési rovatba be­jegyezték, de nem fizették ki. Ezután felkerestem az OTP kiskunhalasi fiókját, ahol kész­ségesen megmagyarázták: egy év eltelte előtt vettem ki bi­zonyos összeget, s azért kel­lett így intézkedniük. Bizonyára helyesen jártak el A bosszúságok elkerülése vé­gett azonban mégis javaslom, hogy az OTP tájékoztatóiban említse­m meg azt is, hogy a meghatározott idő előtti pénz­kivétel esetén nemcsak a ka­mat marad el, hanem esetleg egyéb terhelő összeget is be­jegyezhetnek a tulajdonos ro­vására. Regős József KltihaLas* Vörösmarty­­ 29. 1101 május 1* A korszerűsítés költségei Elek István (Budapest, V. ker., Akadémia u. 9.) olva­sónk arról írt, hogy lakóhá­zukban a JAVSZER dolgozói gázkorszerűsítési munkálato­kat végeznek. Ennek során a lakásukban lévő két cserép­­kályhát is lebontották, s az ezer forintos bontási díjat a házkezelőség olvasónkkal akar­­­ja megfizettetni. Levelét az V. ker. Ingat­lankezelő Vállalathoz továbbí­tottuk. A válaszból kitűnik, hogy a munkálatok megkez­dése előtt a lakóbizottságokat minden esetben figyelmeztet­ték arra, hogy a korszerűsí­tést teljes egészében az ál­lam dotálja, s az esetleges külön juttatások kérését uta­sítsák vissza. Mivel Elek Ist­ván­ nem kért külön jutta­tást , a vállalatok műszaki ellenőrét felszólították a pa­nasz orvoslására. Kártérítés Orosz Ferenc (Fertőrákos, Pataksor 17.) olvasónk a ba­romfioltás díjáról érdeklődve el­panaszolta, hogy darabon­ként 50—80 fillért számoltak fel neki. Megkeresésünkre a Győr- Sopron Megyei Tanács VB. élelmiszergazdasági és keres­kedelmi osztálya megvizsgálta a panaszt. Értesítették, hogy tévesen és jogalap nélkül számláztak az oltók, ezért ol­vasónkat kártalanítják. Mosógépcsere Dussca Károlyné (Budapest VII. ker., Dózsa György út 62.) arról írt, hogy import automata mosógépe a vásárlás óta többször elromlott, s vé­gül használhatatlanná vált. Panaszára a KERAVILL kö­zölte, hogy olvasónk másik — üzemképes — automata mosó­gépet kapott Szerkesztői üzenetek Vad Ferencné,­­Csolnok, Te­mető u. 5.: A szakképzettsé­get nyújtó tanintézetekbe já­rókat a vizsgákon való rész­vétel érdekében olyan mér­tékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézménybe beér­kezzenek, és a vizsgán részt vehessenek — mondja ki a 15/1967. (XI. 18.) Mü. M. sz. rendelet. Ha az átlagkerese­tére a tanulmányi szabadság egész idejére jogosult, akkor a vizsga­ szabadidőre is jár az átlagkereset. Csiszár Gyula, (Kapuvár*. Kisfaludy u. 4.): A tavalyi minisztertanácsi határozat az állami kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkások bér­rendezését írta elő. Az idei munkaügyi miniszteri rendelet a szövetkezetekre nézve ír elő hasonló bérrendezést, ez azon­ban a kereskedelmi ágazatba tartozó szövetkezetekre nem vonatkozik. Itt a gazdálkodási eredmény alapján képződő bérfejlesztési lehetőség hasz­nálható fel. Szőnyei Lajos (Budapest, XVIII., Pozsonyi u. 19.): Mi­vel 1959. jan. 1. előtt ment nyugdíjba, az azóta — nyug­díjának érintetlenül hagyása mellett — ledolgozott évek után jár az 1—1 százalékos nyugdíjkiegészítés, ha munká­ját végleg abbahagyja. Csordás László (Tokod, Ság­­vári u. 6.): Budapest ostroma alatt, 1944-ben a Városligetben számos épület megrongálódott, köztük a panoptikum épülete is. A kiállított viaszfigurák je­lentős része elpusztult. Mivel e tárgyaknak tudományos vagy művészi értékük nem volt, ezért a panoptikumot nem épí­tették újjá. A vasút helyén ma a Vidám Park áll számos új létesítményével, ügyességei­, igénylő játékaival

Next