Népszava, 1974. május (102. évfolyam, 100–125. sz.)
1974-05-16 / 112. szám
SZERKESZTIK, ÍRJÁK: OLVASÓINK Szemeire vágynakS ok level érkezik szerkesztőségünkbe nap mint nap nyugdíjas olvasóinktól. Gyakran tanácsot kérnek, de még gyakrabban számolnak be élményeikről, mindennapi életükről. Sokan vannak. Hogy mennyien, ezt akkor látjuk, igazán, ha lapunkban közöljük soraikat. Mert e sorokra még több levelet kapunk, és nemcsak mi, de az az olvasónk is, akinek örömét vagy gondját a nyilvánosság elé tártuk. A múlt évben még bizonyára kevesen tudtak a csillaghegyi nyugdíjasklubról. S hogy ma már sokan ismerik, az Gyarmati Andrásné érdeme, alá lapunk hasábjain számolt be a klub működéséről. Sorait olvasva többen fogtak tollat — a fővárosból és vidékről egyaránt —, neki és a klubnak címezve levelüket. Kristofik Andrásné például Ajkáról írt, és nem egyszerű választ kapott, hanem nőnapi köszöntőt és szíves meghívást a nyugdíjas kollektívától. Lehoczky János levele akkor érkezett, amikor még mi sem tudtunk a csillaghegyi klubról. Nyugdíjas ő is, és társaságot keresett, hozzá hasonló, idős embereket, akikkel időnként összejöhet, beszélgethet, jól és hasznosan töltheti el szabad idejét. Papp Irén jászárokszállási bedolgozó arról írt szerkesztőségünknek, hogy — bár több hónapja történt — milyen szívesen emlékszik vissza arra a kedves ünnepségre, amelyet a szövetkezet rendezett karácsonykor nyugdíjas dolgozóinak. Egy másik olvasónk — a Vörös Csillag traktorgyár volt dolgozója — ellenben elpanaszolta: úgy érzi, hogy megfeledkeztek róla és társairól, amióta átszervezték a gyárat. Nyugdíjasok valamennyien. Életük a munka volt, és a gyár, az üzem, a szövetkezet —s egy kicsit otthonuk is. Azt elhagyták, és igazi otthonukban bizony nem mindig telik a helyüket. Keresik egymás társaságát, hiszen gondjaik-bajaik közösek. É S megértést várnak, és további kapcsolatot azokkal, akik még dolgoznak. Mert köztünk élnek, mert vágynak a közösség után, mert szeretetre vágynak. Munkásművelődés Szocialista brigádok klubja Az Országos Érc- és Ásványbányák Vasérc Műveihez tartozó 90 szocialista brigád részére 1964-ben hozták létre a szocialista brigádklubot. A klub éves munkaterv alapján működik. Havonta egyszer rendezünk kötött foglalkozásokat. A program összeállításában elsődleges szempont az a törekvés, hogy mind az üzemben, mind az intézményünkben végzett közművelődési tevékenység egyik legfontosabb bázisa a szocialista brigádok rétege legyen. Márciusi összejövetelünkön az üzemi demokráciáról beszélgettünk, majd filmet vetítettünk a szocialista brigádok életéből. Áprilisban a miskolci Nemzeti Színház két művészét látjuk vendégül és klubhangversenyt rendezünk. Természetesen gondoltunk már a nyárra is: tavalyi országjáró kirándulásunk sikere ösztönzött arra, hogy az idén júliusban Egerbe, Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra látogassunk. E kirándulásra a brigádtagok családtagjait is örömmel várjuk. Az őszre író-olvasó találkozót, vetélkedőt és tárlatlátogatást tervezünk. A havi egyszeri kötött program természetesen nem azt jelenti, hogy havonta csak egyszer jöhetnek, illetve jönnek össze a klubtagok. Egyik szobánk minden csütörtökön a brigádok rendelkezésére áll és más napokon is biztosítunk helyet összejöveteleikhez, rendezvényeikhez. A Rudabányán lakó brigádtagok közül igen sokan látogatják könyvtárunkat is. Úgy vélem, hogy a szocialista brigádklub tevékenysége hasznos, nagy jelentőségű az üzemi munkásművelődés fejlesztésében. Bányai Fái igazgató, Gvadányi Művelődési Központ, Rudabánya Színes üveg a kemencében Március 30-án gyújtották be utoljára gyárunkban azt a 12 fazekas olvasztókemencét, amely — konstrukciójánál fogva — a legrégibb üvegolvasztó berendezések közé tartozott. Egy nagyobb és egy kisebb kádmedence épült a régi helyén. A beruházást vállalatunk saját erőből oldotta meg, mintegy 4 millió forint értékben. Az új kemencék előnye a régiekhez viszonyítva igen jelentős: bővül kapacitásuk és javul az üveg minősége is. A kisebb medencében — egyelőre kísérletképpen — színes üveget olvasztunk. Bolyáki Zoltán Ajkai Üveggyár Újabb zavarok a képernyő körül A Népszava április 18-i számának „Szerkesztik, írják, olvasóink” rovatában olvastam a „Zavarok a képernyő körül” című intézkedésről. Több lakótársammal együtt, mi is hasonló gondokkal küszködünk. A lakóházunk épületében levő fodrászüzlet üzemelésekor az adás teljesen élvezhetetlen. Már hívtuk a miskolci zavarelhárítókat, de válaszukat nem tartom kielégítőnek: arra hivatkoztak ugyanis, hogy az én készülékemben van a hiba. Elfogadható indok volna, ha csak nálam lenne baj, azt azonban lehetetlennek tartom, hogy a ház lakóinak tv-készülékei mind egyszerre romlottak el. Vajon mi lehet a zavar oka? Kíváncsian várjuk az illetékesek válaszát Batta Józsefné (Rudabánya, Kossuth Lajos utca 5.) olvasónkkal és lakótársaival együtt. NÉPSZAVA Az erdők védelmében öröm nézni a szépen növekedő facsemetéket. Ma máremberek sokasága foglalkozik faültetéssel. Külösen szép látványt nyújt egy-egy sűrű erdő, sok ember legkedvesebb pihenőhelye. Magam is kedvelem a szép erdei tájakat, ezért olvasom szorongással a pusztító erdőtüzekről szóló híreket. A tűzesetek többségét az emberi gondatlanság okozza. A gyújtogatáson kívül más veszély is fenyegeti az erdők fáit: bicskával kivésik, gallyait letördelik, a fiatal csemetéket kettétörik. Ne engedjük rongálni a levegőtisztító, egészségjavító fákat! Fogjuk le a rongálok kezét ! Fohl Ferenc Budapest XVI., Műszerész u. 1. A bogácsi forrásvíz Szülőfalum, a Borsod megyei Bogács bizonyára sokak előtt ismeretlen. Van egy nevezetessége: gyógyhatású termálfürdője. 1955-ben olajkutatók bukkantak rá a meleg vizű forrásra. Akkoriban azonban a falu vezetői bármennyire is szerették volna hasznosítani strandolás, gyógyfürdő céljára — pénz hiányában —, nem tudták. De alig négy év múlva — társadalmi összefogással — mégiscsak megépült az első, kis medence a község lakóinak nagy örömére. Az utóbbi években a helyi tanács üdülőövezetet jelölt ki, azóta sorra épülnek a festői hegyvidéken a kedves víkendházak. Tavaly óta már két fürdőmedence és kulturált öltöző várja a kirándulókat és a gyógyulni vágyókat. Varga Génca Ernő Budapest I., Batthyány u. 53. Szép városban — rossz kenyér „Jubilál az ország legfiatalabb bányászvárosa” című elismerő riportjuk késztetett levelem megírására. Mi oroszlányiak, az ország legifjabb bányászvárosának lakói hosszú évek óta nem ehetünk jó kenyeret. Városunknak ugyan több mint 20 éve önálló kenyérgyára van, ám, ha néha jó kenyeret akarunk enni, bejárhatjuk a környék falvait és városait. Panaszunkat már több helyen szóvá tettük, s a sajtó is foglalkozott észrevételeinkkel — de úgy látszik, hiába. Szeretnénk, ha nemcsak tőlünk, bányászoktól várnák a lelkiismeretes munkát, hanem a kenyérgyár dolgozóitól is. Balogh Lajos Oroszlány, Petőfi udvar 3/73. Válásigudasok kérdéseire Fővárosi fürdőprogram A sajtóban már többször foglalkoztak az úszómedencék bővítésével, a yardok felújításával. Napjainkban mind többen felismerik és értékelik a fürdők és az úszás áldásos hatását, amely erősíti és ellenállóvá teszi a szervezetet. Éppen ezért a zsúfoltság megszüntetéséért új fürdők és uszodák szükségesek a fővárosban. Szeretném tudni, hogy a közeljövőben milyen újabb lehetőségekre számíthatunk. Iván Janó, Budapest, VIII., Visi I. u. 4.. Egyre növekszik az igény az egyes gőzfürdők, különösen az uszodák iránt. A fővárosi fürdők zöme a század elején, épült, ezért szükséges felújításuk és korszerűsítésük. A fejlesztés feladatait foglalja magába az a terv is, amelyet igazgatóságunk az illetékes szervekhez terjesztett jóváhagyás végett. Népgazdaságunk teherbíró-képessége alapján nem várhatjuk a tervek gyors megvalósulását. Még ez évben elkészül az új IV. kerületi gyógyfürdő és uszoda, jövőre újjáépítik a Gellért pezsgő- és hullámfürdőt, már megkezdték, a Szabadság strand úszómedencéjének „téliesítését” és tervezés alatt áll a Széchenyi- és Lukács-fürdő teljes rekonstrukciója. A következő években pedig több új fürdő építésének megkezdése is várható. Dr. Vitéz András igazgató Fővárosi Fürdőigazgatóság Kényszermegoldás __Megítélésem szerint az egyik legnagyobb, népszaporulattal büszkélkedő megyénkben jobban kellene mérlegelni az engedély nélküli építkezések bírságolását. Természetesen, jogos követelmény, hogy a törvényeket és rendeleteket be kell tartani. Mégis úgy gondolom, hogy a bírságolások alsó és felső határát százalékosan, s ezen belül differenciáltan kellene elbírálni a sokgyerekes és az anyagi terheket nehezen viselő családok esetében. Nálunk jó néhány család korábban embertelen körülmények között lakott. Sok esetben a rendelkezésükre álló régi nádfedeles, vertfalú ház felújítása már nem volt lehetséges, új lakás építésére pedig nem kaptak engedélyt. Ezért sokan anyagi fedezet hiányában a rokonság, barátok vagy a vállalati szocialista brigádok segítségével engedély nélkül építkeztek. Javaslom, hogy a fellebbezések felülvizsgálatánál vegyék figyelembe az összes körülményeket és ahol azt tapasztalják, hogy a régi lakóhelyen valamilyen oknál fogva veszélyes és egészségtelen volt a tartózkodás, ott a 10 százalékos bírságot a minimálisra mérsékeljék. Véleményem szerint kedvező politikai légkört váltana ki a bírságok felülvizsgálata: az érdekelt nagycsaládosok „táborában” helyreállna a nyugalom s egyértelmű lenne irányukban az állami gondoskodás. Varga Ferenc, az ÉDOSZ Szabolcs-Szatmár megyei szervező titkára * A fenti sorok közlésére azért vállalkoztunk, mert a televízió legutóbbi fórumán Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter megjegyezte, hogy az engedély nélkül építtetők szociális körülményei gondos vizsgálatának kell megelőznie a döntést Szakszervezeti tagdíj Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakszervezeti tagdíjat évenként milyen juttatások alapján kell megállapítani. Ugyanis vállalatomnál a prémiumot, az éjjeli pótlékot, a jutalmat, a nyereségrészesedést is figyelembe veszik. Horváth Ferenc Lovászi Az 1974. évi tagdíj besorolások végrehajtására a szervezési és káderosztály, valamint a főkönyvelőség együttes útmutatót adott ki, amely szerint a teljesítménybérben és órabérben dolgozóknál a havi törvényes munkaidő után járó teljesítményt és órabért, a bérpótlékokat, a készenléti díjat, a bérköltség terhére elszámolt prériumot, a nyereségprémiumot és az év végi nyereségrészesedést kell a tagdíjbesorolás alapjának tekinteni. Hargitai Henrik Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, főkönyvelőség vezetője Utazási kedvezmény A havi, illetve félhavi vasúti jeggyel munkába utazó dolgozók nevében kérdezem: ha valaki önhibáján kívül nem használta folyamatosan a menetjegyet, a vállalat visszakérheti-e a költségtérítés összegének egy bizonyos részét. N. J. Zagyvapálfalva A munkába járást szolgáló távolsági személyszállítási költségtérítés elszámolásánál a 156/1967. PM. számú, valamint a 145/1968. PM. számú utasítás az irányadó. A rendelet kimondja, hogy a dolgozók félhavi és havi jegyét a munkaviszonyban levő dolgozók rendszeres munkába járásra a lakóhely és a munkahely állomása között vehetik igénybe. A használatra való jogosultságot a munkáltató bírálja el. Jogosultság esetén a munkáltató a dolgozónak hozzájárulást fizet. A félhavi jegy a keretbélyegzésnek megfelelő hónap elsejétől 20-ig, vagy 16-tól a következő hó 5-ig érvényes. Ha a dolgozó előre nem látott okból, például betegség miatt nem utazhat rendszeresen, a vállalat nem kérheti viszsza a különbözetét, mert a dolgozó munkaviszonya és utazási kedvezményre való jogosultsága továbbra is fennáll. Kiss Sándor titkár HVDSZ Nógrád megyei bizottsága Vita a kamatról Hogyan számolják el az 5 százalékos takarékbetét kamatját. Az OTP erre vonatkozó tájékoztatója kimondja: Amennyiben a betétkönyv váltásakor a betéttulajdonos bejelenti, hogy pénzéhez legalább egy évig nem kíván nyúlni , évi 5 százalék kamat illeti meg. Világos és érthető az érvelés. Mégis meglepődtem, amikor a kiskunhalasi postán 1974. január 30-án az egy évre tartósan lekötött takarékbetétkönyvemet kamat bejegyzésére bemutattam. A betétöszszegből 21,40 Ft-ot levontak, a visszafizetési rovatba bejegyezték, de nem fizették ki. Ezután felkerestem az OTP kiskunhalasi fiókját, ahol készségesen megmagyarázták: egy év eltelte előtt vettem ki bizonyos összeget, s azért kellett így intézkedniük. Bizonyára helyesen jártak el A bosszúságok elkerülése végett azonban mégis javaslom, hogy az OTP tájékoztatóiban említsem meg azt is, hogy a meghatározott idő előtti pénzkivétel esetén nemcsak a kamat marad el, hanem esetleg egyéb terhelő összeget is bejegyezhetnek a tulajdonos rovására. Regős József KltihaLas* Vörösmarty 29. 1101 május 1* A korszerűsítés költségei Elek István (Budapest, V. ker., Akadémia u. 9.) olvasónk arról írt, hogy lakóházukban a JAVSZER dolgozói gázkorszerűsítési munkálatokat végeznek. Ennek során a lakásukban lévő két cserépkályhát is lebontották, s az ezer forintos bontási díjat a házkezelőség olvasónkkal akarja megfizettetni. Levelét az V. ker. Ingatlankezelő Vállalathoz továbbítottuk. A válaszból kitűnik, hogy a munkálatok megkezdése előtt a lakóbizottságokat minden esetben figyelmeztették arra, hogy a korszerűsítést teljes egészében az állam dotálja, s az esetleges külön juttatások kérését utasítsák vissza. Mivel Elek István nem kért külön juttatást , a vállalatok műszaki ellenőrét felszólították a panasz orvoslására. Kártérítés Orosz Ferenc (Fertőrákos, Pataksor 17.) olvasónk a baromfioltás díjáról érdeklődve elpanaszolta, hogy darabonként 50—80 fillért számoltak fel neki. Megkeresésünkre a Győr- Sopron Megyei Tanács VB. élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya megvizsgálta a panaszt. Értesítették, hogy tévesen és jogalap nélkül számláztak az oltók, ezért olvasónkat kártalanítják. Mosógépcsere Dussca Károlyné (Budapest VII. ker., Dózsa György út 62.) arról írt, hogy import automata mosógépe a vásárlás óta többször elromlott, s végül használhatatlanná vált. Panaszára a KERAVILL közölte, hogy olvasónk másik — üzemképes — automata mosógépet kapott Szerkesztői üzenetek Vad Ferencné,Csolnok, Temető u. 5.: A szakképzettséget nyújtó tanintézetekbe járókat a vizsgákon való részvétel érdekében olyan mértékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézménybe beérkezzenek, és a vizsgán részt vehessenek — mondja ki a 15/1967. (XI. 18.) Mü. M. sz. rendelet. Ha az átlagkeresetére a tanulmányi szabadság egész idejére jogosult, akkor a vizsga szabadidőre is jár az átlagkereset. Csiszár Gyula, (Kapuvár*. Kisfaludy u. 4.): A tavalyi minisztertanácsi határozat az állami kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkások bérrendezését írta elő. Az idei munkaügyi miniszteri rendelet a szövetkezetekre nézve ír elő hasonló bérrendezést, ez azonban a kereskedelmi ágazatba tartozó szövetkezetekre nem vonatkozik. Itt a gazdálkodási eredmény alapján képződő bérfejlesztési lehetőség használható fel. Szőnyei Lajos (Budapest, XVIII., Pozsonyi u. 19.): Mivel 1959. jan. 1. előtt ment nyugdíjba, az azóta — nyugdíjának érintetlenül hagyása mellett — ledolgozott évek után jár az 1—1 százalékos nyugdíjkiegészítés, ha munkáját végleg abbahagyja. Csordás László (Tokod, Ságvári u. 6.): Budapest ostroma alatt, 1944-ben a Városligetben számos épület megrongálódott, köztük a panoptikum épülete is. A kiállított viaszfigurák jelentős része elpusztult. Mivel e tárgyaknak tudományos vagy művészi értékük nem volt, ezért a panoptikumot nem építették újjá. A vasút helyén ma a Vidám Park áll számos új létesítményével, ügyességei, igénylő játékaival