Népszava, 1974. szeptember (102. évfolyam, 204–228. sz.)

1974-09-01 / 204. szám

t Hatói Bea és­ Raul Roa, a sgppy Kubai Köztársaság ,­ külügyminisztere 1909. április 18-án született Havanná­ban. Az ottani egye­temen közjogi és pol­gári jogi doktorátust szerzett. A havannai egyetem közjogi és társad­alomtu­d­mányi fakultásán történe­­temprofesszor. Az egyetemen társada­lomtant és társada­lomfilozófiát oktatott, és a fakultás igazga­tója volt. Diákéveitől kezd­ve tevékenyen részt vett a kubai népnek a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért vívott forradalmi harcá­ban. Machado és Batista diktatúrái alatt üldözték, be­börtönözték, száműzték. A forradalmi kormánynak nagykövete volt az Amerikai Államok Szervezeténél. 1959-től a forradalmi kormány külügyminisztere. Tagja a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak. Dr. Raul Hoa széles körű tudományos és irodalmi tevékenységet fejt ki. Irodalmi munkásságában első­sorban esszéíró, szinte valamennyi jelentős kubai té­máról írt irodalmi szinten. Cikkeinek, tanulmányainak gyűjteménye felöleli az irodalom, a filozófia, a szocio­lógia és a politika területét. A folyóiratokban közölt nagyszámú cikk, kritika, esszé mellett több kubai köl­tő kötetét rendezte sa­jtó alá. Rumor és Schmidt megbeszélése A tervezett három óra helyett hat órán át tár­gyalt a Comói-tó partján fekvő Bellagiéban Maria­no Rumor olasz minisz­terelnök és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár.. Olasz források szerint a két politikus nem hivata­los tárgyalásainak első ülésén megvitatta a Gö­rögországnak a NATO ka­tonai szervezetéből történt kiválásával kapcsolatos politikai és katonai kér­déseket és áttekintette a gazdasági helyzetet, külö­nös figyelemmel az olasz­országi gazdasági válság­ra. Rumor és Schmidt meg­beszélése után közölték: az NSZK az EGK pénz­ügyminisztereinek soron következő ülésén támo­gatni fogja Olaszország­nak azt a kérelmét, hogy legalább decemberig hosz­­szabbítsák meg az EGK által Olaszországnak ez év márciusában nyújtott 1,9 milliárd dolláros kölcsön visszafizetésének határ­idejét, amelyet eredetileg szeptember 18-ában álla­pítottak meg. (Reuter, AFP) Merénylet a tokiói nehézipari konszern székházában Szombat déli jelentés szerint a Mitsubishi ne­hézipari konszern tokiói székházában időzített bomba okozta pénteki rob­banás következtében nyolc ember vesztette életét és 287-en megsebesültek, köz­tük 39-en súlyosan. A japán rendőrség úgy véli, hogy a hadiipari konszern ellen végrehaj­tott terrorakció szélsőséges szervezet műve. A Mitsu­bishi látja el ágyúkkal, harckocsikkal, repülőgé­pekkel és hadihajókkal, valamint rakétákkal a ja­pán hadsereget. Ford elnök a Diego Garcia-támaszpontról A TASZSZ hírügynök­ség írja szombati kom­mentárjában: Ford elnök legutóbbi sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy támogatja az Indiai-óceánban levő Die­go Garcia amerikai kato­nai támaszpont kibővíté­sét Nyomban hozzáfűzte, hogy ebben semmiféle ki­hívást sem lát a Szovjet­unióval szemben, amely az Indiai-óceán térségé­ben már három jelentős haditengerészeti taktikai támaszponttal rendelke­zik. A TASZSZ kommentá­tora megállapítja: sajnos, az elnököt helytelenül tá­jékoztatták. Az Indiai­­óceán térségében ugyanis egyetlen egy szovjet ha­ditengerészeti támaszpont sincsen. A kommentár így foly­tatódik : ezzel összefüggés­ben talán érdemes emlí­tést tenni W. Colbynek, a CIA igazgatójának leg­utóbbi beszámolójáról, amelyet a szenátus kato­nai bizottságának adott. A New York Times jelentése szerint Colby a szovjet katonai jelenlétet az In­diai-óceánon „viszonylag csekélynek” minősítette és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Indiai-óceánon tartózkodó szovjet erők végső szintje attól függ, hogy az Egye­sült Államok milyen erő­ket irányít ebbe a térség­be. A New York Times sze­rint a CIA igazgatója tá­jékoztatta a szenátusi bi­zottságot, hogy a Penta­gon 29 millió dollárt kért Diego Garcia kikötői és repülőtéri berendezései­nek kibővítésére. A Pen­tagon elképzelése szerint a szigeten jelentős hadi­tengerészeti támaszpontot hoznak létre. (TASZSZ) A háború napjaiban számomra a vietnami nép élni­­akarásának, hősiességének legcsodálatosabb jel­képe a Hung Linh-folyón átívelő Ham Rong-híd volt. Ezek és ezer légitámadás, sok tízezer tonna bom­ba sem tudta sokáig elpusztítani ezt a Than Hoa köze­lében levő stratégiai fontosságú hidat. Acélszerkezete és pillérei megtépázva álltak a majd kilométernyi szé­les folyó felett, s a hídon szünet nélkül folyt a szállí­tás. E nélkül a híd nélkül Dél aligha folytathatta volna sikerrel felszabadító harcát. A híd állta a megújuló ostromokat, de mindenki tudta, ha vég­et érnek a harcok, a Ham Rong-hidat javí­tani nem lesz érdemes, teljesen újjá kell építeni. És a híd az idén újjáépült. Nem tudom, hogy a nemzetközi normák szerint mennyi idő kell egy ilyen híd újjá­építéséhez, a Hung Linh-folyó hídja 41 nap alatt ké­szült el. Azt hiszem, fantasztikusan rövid idő alatt. Pedig az építkezés vezető mérnökének mindössze háromszáz — hídépítési gyakorlattal rendelkező — munkása volt. A hidat azonban nem háromszázan építették, hanem háromezren. A több mint kétezer Than Hoa-i önkéntes mun­kaidő előtt, vagy után töltött naponta hat-nyolc órát a hídépítőkkel. Éjjel-nappal betonoztak, szerelték, ci­pelték a hatalmas acélszerkezeteket. Munkások, diá­kok, parasztok, katonák. Ugyanazok, akik a bomba­támadások 1500 napja alatt is mindig készen álltak, ha a frontnak szüksége volt a munkájukra. A Ham Rong-híd építésének 41 napja egyszeriben érthetővé teszi mindazt, amiről — a VDK nemzeti ün­nepét megelőzően — Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete saj­tóértekezletén beszélt. A VDK-ban folyó újjáépítés ütemét és eredmé­nyeit érzékeltetve elmondta, hogy a mezőgazdaság helyreállításához tíz- és tízezer bombatölcsért kellett betemetni, gátrendszerek sorát kellett helyrehozni. És a mezőgazdaságot nemcsak a háború sújtotta, hanem a sorozatos természeti csapások is. Ennek ellenére ma Vietnam már Észak-Vietnamban újra megoldott a szükséges területek öntözése és az állattenyésztés baromfi ágaza­tában az eredmények például mér jobbak, mint a há­ború előtt. Az amerikai légierődök éveken át bombázták az új északi üzemeket. Alig hiszem, hogy akárcsak * * egyetlen felszíni üzemépület is épen maradt volna. Formálisan 18 hónapja ért véget Vietnamban a hábo­rú. Ezalatt a lerombolt üzemépületek többségét felépí­tették és például az elektromosen­ergia-termelés és a szénbányászat — hatalmas károkat szenvedett mind a kettő — már túllépte a háború előtti éveket. A közlekedés normalizálásához 100 kisebb-na­­gyobb hidat kellett teljesen újjáépíteni — köztük a Ham Rong-hídhoz hasonló nagyságúakat, és rendbe kellett hozni a közúti, vasúti és folyami úthálózatot, a vasúti mozdony- és kocsiparkot is. Újjáépültek a kór­házak, iskolák, középületek. Természetesen nem mind, mert ez képtelenség is lenne tizennyolc hónap alatt, ám az építés eddigi eredményei is a legteljesebb tisz­teletet kell, hogy kivívják. Hová juthatott volna ennyi elszántsággal és szor­galommal a vietnami nép, ha 1945. szeptember 2. a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása óta el­telt huszonkilenc évből nem kellett volna húsz teljes évet harcokban eltöltenie. Előbb a francia gyarmatosí­tók, majd az amerikaiak agressziója ellen. És az a néhány békés év is, amikor több erő jutott az alkotó munkára, a lakosság életszínvonalának eme­lésére, jobbára csak félig-meddig telt el nyugalomban. Mint ez a tizennyolc hónap a párizsi tűzszüneti megál­lapodás aláírása óta. A megállapodás csak a névleges békét hozta meg Vietnam mindkét részében, hiszen Délen folytatódtak a saigoni hadsereg területszerző és pacifikációs had­műveletei, amelyekre szükségszerűen és a megérde­melt keménységgel reagál minden esetben a felszaba­dító erők hadserege. Északon pedig olyan készenléti állapotot jelent a háború folytatásának, vietnamizálá­­sának amerikai—saigoni szándéka, hogy szükségsze­rűen kevesebb erő és lehetőség jut az újjáépítésre a védelmi képesség fenntartása és fokozása mellett. A világ más részein keletkezett válságok az el­múlt másfél év során időről időre elterelték a nemzet­közi közvélemény figyelmét Vietnamról. Ez a kisebb figyelem sem kerülheti el azonban a lényeget, misze­rint az Egyesült Államok kormányát ma is az a cél vezeti, hogy minden eszközzel fenntartsa a saigoni re­zsim katonai erejét, ezzel megakadályozva, hogy a megállapodások szellemében a vietnami nép maga döntsön a déli országrészben saját sorsáról. Amikor a Vietnami Demokratikus Köztársaság — a szocialista országok segítségével — erején felüli eredményeket hoz létre a háborús károk helyreállítá­sában, a szocializmus építésének napi feladatai mellett változatlan figyelmet fordít a dél-vietnami helyzetre is. Hiszen nem lehet elégedett a viszonylagos nyuga­lom állapotával Észak-Vietnam népe, ha mindaz, amiért együtt harcolt az észak- és dél-vietnami nép, a párizsi megállapodásokban kifejezésre jutó győzelmek ellenére sem valósult meg. Ezért nyújt Észak hatalmas segítséget a déli felszabadított területeken az élet nor­malizálásához, és ezért áll ki diplomáciai és politikai akciók sorával — a szocialista országok legteljesebb támogatását élvezve — a megállapodásokban foglaltak betartásáért. Őst, amikor nemzeti ünnepén szívből köszöntjük a Vietnami Demokratikus Köztársaság népét, a magyar nép számtalanszor kinyilvánított véle­ményét hangsúlyozzuk ismételten , hogy semmi sem mentheti Vietnamban az amerikaiak által ébrentartott saigoni agresszív szándékokat, semmi sem mentheti azt a politikát, amely egy korrupt rezsim konzerválása érdekében a látszatbéke alatt továbbra is folytatja a háborút Brősdi húzie . NÉPSZAVA Chilei egyházi vezetők amnesztiát követelnek a politikai foglyoknak Raul Silva Henriquez bíboros, Helmut Frenzl evangélikus és Vasquez del Valle metodista püs­pök, valamint Angel Kreit­man rabbi petíciót inté­zett a chilei juntához és ebben azt követelte, hogy vessenek véget a rendkí­vüli állapotnak. A négy egyházi vezető ezen felül amnesztiát követelt vala­mennyi bebörtönzött szá­mára, akit politikai vagy társadalmi okok miatt tar­tanak fogva. A chilei hivatalos sajtó egyenesen „szemtelenség­nek” minősíti az egyház­férfiak felhívását és cso­dálkozását fejezi ki amiatt, hogy a chilei katolikus egyház nem akar hivata­los hálaadó misén megem­lékezni a Népi Egység megdöntésének első évfor­dulójáról. A Párizsban július ele­jén megtartott chilei szo­lidaritási értekezlet kül­döttsége New Yorkban tolmácsolta Roberto Gu­yer ENSZ-főtitkárhelyet­­tesnek az európai közvé­lemény tiltakozását a chi­lei fasiszta junta terror­­cselekményei ellen. A delegáció tájékoztat­ta a főtitkárhelyettest a konferencia határozatáról, mely követeli a chilei vé­res terror megfékezését és felkéri a világszervezet főtitkárát, hogy tegyen lé­péseket a Népi Egység be­börtönzött vezetőinek megmentése érdekében. A küldöttség tagjai kö­zött van Borisz Averjan, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nemzet­közi osztályának vezetője és Zygmunt Rybicki, a varsói egyetem rektora is. Az amerikai hatóságok megtagadták a beutazási vízumot Mireille Bertrand asszonytól, az FKP PB póttagjától, akit az érte­kezleten ugyancsak bevá­lasztottak a delegációba. (ADN, AFP) Rövidesen megalakul az új egyiptomi kormány Becz Sándor, az MTI tudósítója, jelenti: Szadat egyiptomi elnök — mint ismeretes — be­jelentette, hogy a közel­jövőben megválik a kor­­mányidő tisztségtől és új miniszterelnököt nevez ki. Az Akhbar el-Jom úgy értesült, hogy két héten belül megalakul az új kormány a jelenlegi el­ső miniszterelnök -helye­t­­tes, dr. Abdel Aziz Higazi vezetésével. Bár az új kormányban lesznek sze­mélyi változások, a mi­niszterek többsége várha­tóan a helyén marad. A kormányátalakítás miatt későbbre halasztják Hi­­gazi tervezett amerikai és szaúd-arábiai látogatá­sát. Szadat elnök elfogadta a 74 éves dr. Mahmud Favzi a­z elnök írásban be­­nyú­j­tott lemondásá­t. Egyelőre bizonytalan az alelnöki poszt sorsa. Egyes hírek szerint a másfél év múlva esedé­kes elnökválasztásig be­töltetlen marad és közben úgy módosítják az alkot­mányt, hogy az alelnököt együtt választják meg az elnökkel. Más értesülések szerint lehetséges, hogy az új alelnököt nyomban az alkotmánymódosítás után megválasztják. A tervezett alkotmány­módosítás egyébként le­hetővé tenné, hogy több jelölt közül válasszák meg az ország elnökét és alel­­nökét Mint emlékezetes, Nasszer halála után Sza­dat egyedüli jelöltként in­dult a népszavazásom A jordániai kormány jegyzéket intézett Kari Waldheim ENSZ-főtitkár­­hoz Jeruzsálem jövőjé­ről — közölték amm­ani hivatalos források. Az ok­mány követeli, hogy ha­tálytalanítsák mindazokat az intézkedéseket, ame­lyeket Izrael 1967 óta, Je­ruzsálemmel kapcsolat­ban hozott Ezenkívül nemzetközileg ellenőrzött lépéseket sürget annak le­hetővé tételére, hogy va­lamennyi felekezet hívei akadálytalanul látogat­hassák a várost A jegy­zék másolatát továbbítot­ták a Biztonsági Tanács tagjaihoz, az Arab Ligá­hoz, a Vatikánhoz, vala­mint az összes vallási szervezetekhez és intéz­ményekhez is. A közeljövőben magas rangú j­ordán­iai küldött­ség látogat a különböző arab országok fővárosai­ba, hogy kifejtse a jordá­niai kormány álláspont­ját a Jeruzsálem jellegé­nek megváltoztatására hozott izraeli intézkedé­sekről. (AFP) Az északi tanács külügyminiszteri értekezlete Reykjavíkban véget ért az északi tanács külügy­miniszteri értekezlete. A kétnapos találkozóról ki­adott közlemény szerint Dánia, Norvégia, Svédor­szág, Finnország és Izland — tehát a tanács tagálla­mai — fontos szakasznak tartják az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezletet az enyhülési fo­lyamat továbbvitele szem­pontjából. A külügymi­niszterek hangot adtak azon óhajuknak, hogy a konferencia harmadik fá­zisát lehetőleg rövid időn belül legfelsőbb szinten tartsák meg Helsinkiben. (TASZSZ) Washington halászati vitái Az Egyesült Államok tiltakozott a bonni kor­mánynál amiatt, hogy a nyugatnémet halászflotta az Atlanti-óceán észak­­nyugati területein túllép­te a számára megállapí­tott halászati területet. A washingtoni külügymi­nisztérium közlése szerint az ügyben vizsgálat in­dult. Washington egyide­jűleg hivatalosan közölte Spanyolországgal, hogy halászhajói az Atlanti­­óceán északnyugati térsé­gében az engedélyezettnél több halat fogtak ki. (AP) Bombarobbanás Belfastban Hatalmas robbanás ráz­ta meg Belfast központját pénteken késő este. A rob­banás, amely egy nyolc­emeletes kormányépület előtt történt, súlyos anya­gi károkat okozott, négy rendőr könnyebben meg­sérült. A rendőrség szó­vivője szerint a merény­letre felhasznált 90 kiló robbanóanyagot egy te­herautóban helyezték el, amelyet ismeretlen sze­mélyek a katolikus ne­gyed egyik péksége elől raboltak el Az IRA ideig­lenes szárnya szombaton magára vállalta a robban­tásért a felelősséget (ZJP1) Szívbénulás követ­keztében egy Wellington­ kórházban szombaton el­hunyt Norman Kirk új­­zélandi miniszterelnök. A gyomor­hurut­tal kórházba szállított Kurt Waldheim állapota tovább javul és az ENSZ főtitkára vasárnap elhagyhatja a kórházat — közölte egy ENSZ-szóvivő. 197­4. siejit#wt»*f L Magyar vezetők üdvözlő távirata a VDK ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kosonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke az alábbi táviratot intézte Le Duná­hoz, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárához, Ton Duc Thanghoz, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnökéhez, valamint Pham Van Don­ghoz, a Vietnami­ Demokratikus Köztársaság kormánya elnökéhez. Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakít­­ásának 29. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri vietnami népnek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság, forradal­mi tapasztalatokban gazdag pártja és kormánya veze­tésével, eredményes harcot folytat az imperializmus és dél-vietnami csatlósainak agresszív törekvései elleni a hős vietnami nép nemzeti érdekeinek biztosításáért, a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállí­tásáról szóló párizsi megállapodás maradéktalan telje­sítéséért, az ország újraegyesítéséért, Vietnam és egész Indokína békéjéért. őszinte elismeréssel értékeljük azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket a testvéri vietnami nép a háború sebeinek begyógyítása, az ország újjáépítése és a szo­cialista társadalom sikeres építése érdekében tesz. A magy­ar dolgozókat különös örömmel töltik el azok az eredmények, amelyeket a Vietnami Dem­okra­tiku­s Köz­társaság népe a politikai, a gazdasági és kulturális élet területén elért. Biztosak vagyunk abban, hogy a bátor és tehetsé­­ges vietnami nép forradalmi harcának jelenlegi szaka­szában újabb kimagasló eredményeket ér majd el. Biztosíthatjuk Önöket, Elvtársak, hogy a magyar nép — ahogy a honvédő háború idején, úgy most is — Önök mellett áll. Történelmi feladataik teljesítésébe** számíthatnak pártunk, kormányunk és népünk inter­nacionalista szolidaritására és cselekvő támogatására. Nagy nemzeti ünnepükön. & Vietnam! Demokr­­tikus Köztársaság megalakulásának 29 évfordulója alkalmából szívből kívánunk önöknek, a testvéri viet­nami népnek kiemelkedő sikereket a szocializmus épí­tésében, a békéért, a társadalmi felemelkedésért, or­száguk egyesítéséért folytatott igazságos harcukban. * Ugyancsak táviratot küldött Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, valamint a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Szolidaritási Bizottság, és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) A bolíviai elnök visszavonta lemondását Benyújtotta, majd né­hány óra múlva vissza­vonta lemondását Hugo Banzer bolíviai elnök. A La Paz-i katonai rendszer vezetője újságírók előtt azt állította, hogy az őt körülvevő „értetlenség” késztette lemondásra és kijelentette, hogy végül is a hadsereg és a kormány „nyomós érvei” késztették hivatalának megtartására. A tábornok lépésének előzménye az, hogy a ka­tonai kormányban vita robbant ki a tervezett vá­lasztások időpontjáról. Banzer 1975 októberére tűzte ki a választásokat, egyes politikai vezetők azonban, köztük Mario Gutierrez, a bolíviai szo­cialista Falange elnöke, aki 1971 és 1973 között a Banzer-kormány külügy­minisztere volt, a válasz­tások időpontjának előbb­­rehozását követelték. Banzer lemondásának visszavonása után a­ kor­mány szóvivője bejelen­tette, hogy a választáso­kat az eredetileg kijelölt időpontban, azaz 1975 ok­tóberében tartják a latin­amerikai országban, ahol a jelenlegi rezsim 1971 augusztusában került ha­talomra, miután véres ál­lamcsínnyel megdöntötte Juan Torres elnök kormá­­nyát. (Reuter, UPI) Az el nem kötelezett országok csoportja minisz­teri szinten New Yorkban értekezletet tart az ENSZ- közgyűlésének 29. üléssza­ka alkalmából — közli az algériai sajtó.

Next