Népszava, 1974. december (102. évfolyam, 281–304. sz.)
1974-12-01 / 281. szám
Szombaton Moszkvában közleményt adtak ki a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének látogatásáról. A közlemény hangoztatja, hogy a Szovjetunió támogatta és támogatni fogja a Palesztinai arab nép harcát törvényes jogaiért, beleértve elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre, a saját nemzeti haza létrehozására, egészen a saját államiság megvalósításáig. A genfi közel-keleti békeértekezlet munkájában más résztvevőkkel egyenjogú alapon részt kell venniük a Palesztinai arab nép képviselőinek. A közlemény végezetül bejelenti: a korábban elért megállapodás értelmében megtették a szükséges gyakorlati intézkedéseket ahhoz, hogy a közeljövőben Moszkvában megnyíljon a PFSZ képviselete. Szombaton több napos látogatásra Belgrádba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke. A palesztin küldöttséget Dzsemal Bijedics miniszterelnök fogadta. Arafatot jugoszláviai tartózkodása során fogadja Tito elnök is. Az izraeli légierő Phantom típusú vadászbombázói szombaton légitámadást hajtottak végre a dél-libanoni Arkub közelében levő Kaira falu ellen. A bombázások jelentős anyagi károkat okoztak, áldozatokról nem érkezett jelentés. A libanoni fővárosban szombaton nagyszabású tömeggyűlést tartottak a Jordán folyó megszállt nyugati partján kibontakozott arab népi megmozdulások, illetve a Palesztinai Felszabadítási Szervezet támogatására. Arafat Belgrádban Állandó iroda a román párt- és állami tevékenység koordinálására Pénteken ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Politikai Bizottsága Nicolae Ceausescu főtitkár elnökletével. Az ülésen megalakították a végrehajtó politikai bizottság állandó irodáját, amely biztosítja a párt- és állami tevékenység koordinálását. Az állandó iroda vezetője Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, tagjai: Manea Manescu miniszterelnök, Gheorghe Oprea miniszterelnök-helyettes, Ion Patau miniszterelnök-helyettes, külkereskedelmi miniszter és Stefan Andrei, az RKP KB titkára. A végrehajtó politikai bizottság megvitatta az 1975 elején esedékes nagy, nemzetgyűlési és néptanácsi választások előkészítésével kapcsolatos teendőket. Az ülés a továbbiakban személyi változásokról tárgyalt A VPB Emil Draganescut felmentette az állami tervbizottság elnöki tisztségéből. Draganescu ezután miniszterelnök-helyettesi tisztségben egyes gazdasági szektorokat koordinál. Mihai Marinescut miniszterelnök-helyettessé, és az állami tervbizottság elnökévé nevezték ki. Matéi Ghigiu ipari építkezésügyi minisztert felmentették tisztségéből és helyére Vasile Bumbaceát nevezték ki. A VPB végezetül a nemzetközi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozott. Makariosz megkezdte athéni tárgyalásait Makariosz érsek, ciprusi elnök, aki pénteken érkezett Athénba, szombaton megkezdte tárgyalásait a görög vezetőkkel. Monarchiaellenes tömegtüntetés zajlott le pénteken a késő esti órákban Athénban. A több ezer főnyi tüntető a város központjába, a monarchista körök propagandaközpontjához vonult. A görög kormány erélyes hangú figyelmeztető nyilatkozatot adott ki a péntek esti tüntetéssel kapcsolatban. Elítélték a pénteki rendbontást a nagyobb ellenzéki pártok, így a kommunista párt és a pánhellén szocialista mozgalom szóvivői is. (AFP, AP, DPA) Katonatanács a portugál szárazföldi hadseregben Több száz CIA-ügynök érkezett Spanyolországba Katonatanács megalakulását jelentette be pénteken késő este a portugál szárazföldi hadsereg vezérkari főnökségének irodája. Az új, hozzávetőlegesen száz tagú tiszti szervezetnek az a feladata, hogy tájékoztassa a szárazföldi hadsereg főparancsnokságát a katonaság problémáiról és véleményeiről. Az egyes katonai körzetekben szintén alakítanak ilyen tanácsokat. Az új szerv elnöke, Carlos Fabino tábornok, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke lesz. Amint a Neue Zeit, az NDK-beli CDU központi lapja közölte, az európai katolikus keresztények a napokban Berlinben megtartott V. konferenciája Portugália ügyében felhívást intézett a pápához és a püspöki szinódushoz. A felhívás szerzői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ha a jelenlegi püspökök képtelenek az egyházon belüli szükségessé vált végrehajtásra, akkor az egyház érdekei megkövetelik, hogy a megújítást olyan papokra bízzák, akik megértik, milyen feladatokat tűz ki az egyház számára az idő. A spanyol sajtóban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy az utóbbi időben több száz CIA- ügynök érkezett Spanyolországba. Sajtókörökben úgy vélik, hogy az ügynökök hírszerző tevékenységet folytatnak majd Portugáliában és Spanyolországban, mert a Pentagon e két országot fontos stratégiai felvonulási terepnek tartja. Befejeződött a békemozgalmi tanácskozás A Magyar Országos Béketanácsmeghívására november 28 és 30 között a békemozgalmi tevékenységről konzultatív tanácskozást tartottak Budapesten a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román, a szovjet és a vietnami békemozgalmak képviselői. Részt vettek a megbeszélésen a Béke-világtanács titkársága és a Nemzetközi Béke Intézet képviselői. A találkozón véleményt cseréltek a szocialista országok békemozgalmainak tevékenységéről és megvitatták, milyen módon járulhatnak hozzá a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa eszméinek további , gyakorlati megvalósításához. Fidel Castro a nők egyenjogúságáról Király Ferenc, az MTI havannai tudósítója jelenti : „Kuba eljutott fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor már nem jelent problémát számára az imperialista blokád. Annál inkább azoknak, akik a kubai blokád kátyújába jutottak, s most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy lehető-leg presztizsvereség nélkül hagyják el a süllyedő hajót...” — jelentette ki Fidel Castro, a kubai kommunista párt első titkára, a forradalmi kormány elnöke a kubai nők második kongresszusának záróülésén. Belpolitikai kérdésekről szólva a kubai vezető kiemelte, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb társadalmi feladata a nők egyenjogúságának megvalósítása. Elmondotta: 1980-ig újabb 400 óvodát építenek mintegy százezer gyermek számára. Ezer új bentlakásos középiskolában közel félmillió diák tanulhat. Továbbra is hangúúlyt kap a közegészségügyi ellátás javítása. A saigoni légierő a lakosságot támadja A saigoni rezsim légierejének repülőgépei szombaton az utóbbi idők leghevesebb támadásait intézték a felszabadított területek lakossága ellen. A bevetések számát Saigonban nem közölték, csupán annyit jeleztek, hogy a célpontok között szerepelt a Mekong folyó deltavidéke, Dél-Vietnam legészakibb részének több mint hét évvel ezelőtt felszabadított területe is. (UPI, VNA) Római levélA legutóbbi olasz kormányválság hosszú hetei alatt az embereknek vont nan elgondalkozniuk. Annyi sok „minus-joernora " (rossz kormányzatra) emlékezve, és a harminc éve többé-kevésbé ugyanazokat az államférfiakat a politika színpadán látva, nem csodálkoznak azon, hogy ezek az „öröknek” tűnő polgári honatyák egyik válságból a másikba sodródnak. Olaszországban ugyanis egy-egy kormány élettartama alig több Három-négy hónapnál. Akadtak szakértők, akik kiszámították, hogy harminc év alatt a sok-sok válság miatt körülbelül három és fél évnyi időszak folyamán nem volt kormány. Nehéz vállalkozás lenne feltárni ennek minden ágát-bogát. A legutóbbi válságról azonban bebizonyosodott, hogy személyesen Fanfani, a Kereszténydemokrata Párt főtitkára és az amerikai külügyminisztérium hosszú keze kereshető mögötte. Az USA „hosszú keze" az utóbbi időben idegesebben gesztikulál. A mediterrán helyzet miatt. Az olasz félszigetnek ugyanis a görögországi események folytán az eddiginél fontosabb stratégiai szerepet szán. A repülőgép anyahajáét a Földközi-tenger szívében. Kissinger ezért lépett fel az olasz demokrácia „védelmezőjeként”. Kikkel szemben? A kommunistákkal szemben. S amikor legutóbb Rómában járt, egy fogadáson, bár csak tréfálkozva és nevetgélve, mégis találó és jellemző önleleplezéssel mondta Aldo Morának, aki azóta miniszterelnök: „Ha nem sikerülne kormányt alakítania, majd elintézi John Volpe, a római amerikai nagykövet ” Volpe már sok mindent elintézett. De az amerikaiaknak van igazi olaszuk is Itáliában. Tanassi ez, a Szociáldemokrata Párt haragosan kommunistaellenes elnöke, akit a köznyelv ma már „amerikainak”, illetve ,,Tanassinger’ -nek nevez. Ezt a hírnevet saját pártján belül is kiérdemli, de korántsem egyértelmű a „népszerűsége”. Valamikor Saragat, volt köztársasági elnök, aki most Tanassival szemben a párt baloldalán áll, szinte kézenfogva vezette a politikai karrier útján a mostani pártelnököt. Saradat azonban ma már megveti és kellemetlen kifejezésekkel illeti. Sőt, legutóbb azt a vádat, hangoztatta ellene, hogy egy követ fújt a puccsistákkal, amikor hadügyminiszter volt. Mi tagadás. Tanassi jó barátja volt Víto Miceli, a Titkos Szolgálat egykori vezetője, aki most fogházban ül. A fasiszta puccsisták akciója idején, 1970-ben Tanassinak tudnia kellett arról, mi történik. Ha tudott is róla, hallgatótt. Tehát — mondják — bűnös. Tény, hogy a legutóbbi kormányválság kirobbantásában is ludas, Fanfani politikájának a malmára hajtotta a vizet. Pártja ki is maradt a mostani kormányból. Tanassi arcképe gyakorta kap egy-egy új Vonást az Unitéban, az Olasz Kommunista Párt lapjában, ahol Fortebraccio rajzolgatja meg időnként egy-egy arckifejezését szúrós kis cikkeiben. A csipkelődéseket nem saját kútfőjéből meríti, valósággal szólásmondássá vált politikai körökben: „Tanassinak feleslegesen magas homloka van.” Ez pedig azért terjedt el, mert a szociáldemokrata pártelnök amerikai bábszerepében alig mutat valamilyen készséget a gondolkodásra. A bonni, párizsi, londoni vagy washingtoni lapok is sokszor írtak már arról az utóbbi időben, hogy Olaszországban minden rosszul megy, hogy az ország a szakadék szélén áll. A polgári sajtó azonban nem a fasiszta veszély miatt aggódik, hanem azért, mert esetleg Rómában egy olyan kormány lehet majd, amelyben a kommunisták is részt vesznek. Vannak törekvések egyes lapokban, hogy tárgyilagosan vessék fel a „kommunista kérdést” Olaszországban. Az amerikai Time azonban ,,Olaszország agonizálása” miatt a kommunistákat hibáztatja, amikor „Italy in agony” filmet ír egy kommunista tüntetést ábrázoló címképére. De az amerikaiak sem hunyhatnak szemet afelett, , hogy Olaszország nem beteg ott — több tucat olasz városban —, ahol a vezetők többsége kommunista. Ami az olasz társadalom egy részének kiábrándultságát közönyét illeti, kétségtelen, hogy a kommunisták és a szakszervezetek ezzel is tisztában vannak, a romboló közöny ellen is fellépnek, mert az a fasizmus melegágya lehet. Nagyszabású tömeges megmozdulásaik magukkal ragadják az ingadozók egy részét is. A három szakszervezet összefogásának egyik mozgósító gondolata, hogy Itáliában ma a de-mokrácia megvédése fontos tét. Nem az „ölhetett kéz" korát éli Olaszország. Nem a demokrácia eszméit járatták le a három évtizede tehetétlenkedő, legfeljebb karriervadászattal komolyan foglalkozó polgári politikusok, hanem önmagukat. Franco Reno Saltarelli NÉPSZAVA Kissinger hazautazott Tokióból Henry Kissinger, amerikai külügyminiszterszombaton helyi idő szerint a kora délutáni órákban Tokióból hazautazott Washingtonba. Az amerikai külügyminiszter — mint jelentettük — pénteken este érkezett a japán fővárosba,hogy tájékoztassa japán kollégáját, Kimura Tosiot a pekingi vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. A két külügyminiszter megbeszélésén ezen kívül, mint tokiói források közölték, a kambodzsai kérdés, valamint az energiaellátás problémája is szóba került. CGT-javaslat a Citroen államosítására A CGT gépipari tagozata a Citroen gépkocsigyár azonnali államosítását javasolta és Robert Ballanger, a kommunista képviselőcsoport elnöke bejelentette, hogy a kommunista képviselők rövidesen javaslatot terjesztenek a nemzetgyűlés elé a gyár állami tulajdonba vételére. Az államosítási javaslatot az tette időszerűvé, hogy az immár régóta nagy pénzügyi nehézségekkel küzdő Citroen-gyár most teljesen a Csőd szélére került és a Michelin-tröszt, amelyhez a Citroen tartozik, el akarja adni a Citroen üzemeit a Peugeot-gyár tulajdonosainak. (MTI) A Román—Szovjet Barátság Házában tartott ünnepi ülés keretében A. P Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára átnyújtotta a Népek Barátsága Érdemrendet, amelylyel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége tüntette ki a baráti társaságot . A francia postások az utóbbi napokban az egyes munkahelyeken rendezett szavazások során úgy döntöttek, hogy félbeszakítják sztrájkjukat és más eszközökkel harcolnak tovább követeléseik teljesítéséért. Hétfőtől kezdve ismét megindul a normális postai forgalom. Korotürk török köztársasági elnök péntek este elfogadta Irmák miniszterelnök lemondását. ,# India és Pakisztán felújítja kereskedelmi kapcsolatait. # Befejezte munkáját a brit munkáspárt kongreszszusa. Érzékeny presztízsveszteségeket szenvedett ugyan a centrum és a jobbszárny, de a párt baloldala fölé kerekedett 1974. december 1. VIIIL A\Gi ‡1,1 A\ ZWA A\ C. A közös piaci csúcstalálkozó A közös piaci tagállamok állam- és kormányfői december elejére tervezik újabb csúcstalálkozójukat, hogy végre közös kiindulópontot találjanak a sürgető gazdasági és politikai kérdések megoldásához. A soron levő párizsi eszmecsere főbb problémáinak megértéséhez érdemes visszatekinteni az 1972 végén tartott párizsi csúcstalálkozó határozataira, amelyen már részt vettek az új tagállamok, Nagy-Britannia, Dánia és Írország képviselői is. A kilencek akkor határozták el véglegesen, hogy megvetik a gazdasági és politikai unió alapjait és megfogalmazták a Hágában már korábban elfogadott terv menetrendjét. A. Iferner-terv Az akkori élénk világgazdasági konjunktúra bázisán al.aytvonatározat lav-ig szóló áll.ugy celókat tűzött a Közösség elé, amelyek körvonalán az úgynevezett iverner-terv vázolta fe, tsz alapvetően négy béniakurt érint: a gazdasági és monetáris unió kiépítésére a közösség is i1-ig szóló konkret tervet dolgozott ki, amely egyenek mellett a közös monetáris alap műkereset, a hosszú és rövid távú pénzügyi pontjaa öszszehangolását, egységes Konjunkturapoltikai koncepció kialakitását, az adórendszerek közeuyeset és az úgynevezett regionális fejlesztési politika kidolgozását foglalja magában. A közösségi agrárpolitika tekintetében a legfontosabb feladat, hogy annak rendszerét hangolják össze a közösség egész gazdasági rendjével, elsősorban a pénzügyi rendszer továbbfejlesztésének segítségével. A programban különös figyelmet érdemel a közösségi intézmények szerepének újraértékelése és reformterve, mert az intézmények nemzetek feletti hatáskörének megfogalmazásában mutatkoznak a legélesebb nézeteltérések. Végül a közösségnek tisztáznia kell kapcsolatait a kívülálló országokkal, így a KGST-vel, az Egyesült Államokkal, Japánnal és a fejlődő országok különféle csoportjaival. Együttes gazdasági és politikai program ez, s a Werner-tervben megfogalmazott elgondolások két oldala egymástól elválaszthatatlan. A tagállamok terveinek megvalósítását azonban már 1973 elején jelentősen késleltették az ismétlődő nemzetközi pénzügyi válságok, így a gazdasági és monetáris unió első lépésére, az Európai Monetáris Együttműködési Alap megalkotására csak ,1973 áprilisában kerülhetett sor, mégpedig az eredeti elképzelésekhez képest meglehetősen korlátozott feladatkörrel. Az 1973 végén lezajlott világpolitikai és világgazdasági események azonban kiélezték a közösségen belüli ellentéteket, ezért az integrációs program végrehajtása az arab—izraeli konfliktust követően szinte azonnal megállt. Ez természetesen több okkal magyarázható: mindenekelőtt a közösségen belül meglehetősen bizonytalan valutáris helyzet alakult ki, jelentősen meggyengült a líra és a francia frank. Ugyanakkor erősödött a márka és holland forint. Eitérő re/crHcns/c** Mindez oda vezetett, hogy a közös piaci tagországokban pusztán elvi egyetértés maradt meg az integráció továbbfejlesztésének szükségességét illetően, a megoldás módozatairól azonban a vélemények már jelentősen eltérőek — annál is inkább, mert a „napi" gazdasági és politikai kérdésekben sem sikerül közös álláspontra jutni. Az agráárakról ugyan hosszú vita után döntöttek, de az NSZK magatartása arra utal, hogy a döntés korántsem végleges. A tagországoknak nincs egységes nézete például a közös energiapolitikáról, a határkiegyenlítési illeték rendszerének egyszerűsítéséről stb. A csúcstalálkozón tehát az átfogó, hosszabb távra szóló problémák és jó néhány, a pillanatnyi helyzetben égető feladat megoldásáról is döntést kell hozni. Ez pedig nem látszik egyszerűnek, mert az álláspontok még halvány körvonalakban sem egyeznek. Anglia — úgy tűnik — nem szívesen bocsátkozik lényegi kérdések, így például az integrációs program végrehajtásának, és a közspiaci intézmények fejlesztésének megtárgyalásába mindaddig, amíg nem kerül sor a csatlakozási feltételek újratárgyalására. A francia elnök elsősorban az EGK intézményeiben szeretne változást elérni. A franciák egyebek mellett azt szeretnék, ha a miniszteri tanácsban megszűnne a vétójog és visszatérnének a kötelezően érvényes többségi döntéshez. Ezt azonban London és Koppenhága ellenzi Hűvösen fogadták az Európa Parlament tagjainak közvetlen megválasztására vonatkozó francia javaslatot is. A regionális fejlesztési alap létrehozásának kérdését elsősorban az olaszok, az írek és az angolok szeretnék a konferencián megvitatni, Bonn viszont az energiahelyzet napirendre tűzéséhez ragaszkodik. Schmidt legutóbbi nyilatkozata szerint az NSZK a súlyos közös piaci, sőt világgazdasági gondok megoldását szélesebb körű atlanti együttműködéstől, elsősorban az Egyesült Államok és a Szövetségi Köztársaság közös fellépésétől várja. üte/bun a tevfamtkrulúh A jelek szerint tehát az EGK zsákutcába került. A brüsszeli bizottság és a többi közösségi szervezet munkájában mindinkább egységes, nemzetek feletti szemlélet tükröződik, amely elsősorban az integráció egészének haladását tartja szem előtt. Ám a bizottság hatásköre és végrehajtó hatalma nagyon kicsi, s a döntések végül sem a tagországokat, sem a közösség egészét nem elégítik ki. Ezzel egy időben mind kevesebb érdemi döntésre képesek a szakminiszteri tanácsok, s mind több kérdést kénytelenek a külügyminiszterek vagy a csúcstalálkozók hatáskörébe utalni. A Közös Piac technokrata szemléletű irányító apparátusának hatékonysága csökken. A tagállamok ezt világosan felismerték, amikor elvi határozatot hoztak a Közös Piac szervezetének továbbfejlesztéséről. Ám úgy tűnik, a közösség a határozat ellenére egy-két éve egy helyben topog, s a gazdasági szakértők jelentős része a csúcstalálkozótól sem vár újabb lendületet. A továbblépéshez ugyanis gyakorlati politikai döntésre van szükség, s ehhez egységes politikai álláspont kellene. Ám egység kialakulására alig van remény, sőta bizonytalanul haladó előkészítő tárgyalások mármár kétségessé teszik a csúcstalálkozó megtartását is. Lovász Péter