Népszava, 1974. december (102. évfolyam, 281–304. sz.)

1974-12-07 / 286. szám

­ Fock Jenő miniszter­elnök táviratban üdvözöl­te Rachid Salih libanoni miniszterelnököt kineve­zése alkalmából. Kizlényi Károly közle­kedés- és postaügyi mi­niszter vezetésével pénte­ken hazaérkezett az a köz­lekedési küldöttség, amely részt vett a KGST közle­kedési állandó bizottságá­nak 48. ülésén. Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi minisz­ter vezetésével a közeli napokban katonai kül­döttség utazik Algériába, hivatalos baráti látogatás­ra. Abd­elhamid Latréche­­nek, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársa­ság nemzetvédelmi mi­nisztériuma főtitkárának meghívására. InterÉIUET A Kút nép húsa Bois de Boulogne-i állatikert oroszlánkeserece előtt volt a találkozó ... így kezdődött a lányo­san gyerekarcú, alig 17 éves Elek Tamás bevo­nása a francia ellenállási mozgalomba. Szülei 1930-ban vándoroltak ki a zsidóüldözők elől Magyarországról. Így került Franciaországba. Apjának Fehér Galamb nevű párizsi vendéglőjében véletlenül talált kapcsolatot az egyik ellenállási csoporttal. Cso­portjuk üres konzervdobozokba töltött vegyi keveré­ket, s így házilag „gyártott” bombákat. És ő, mint az anyjának bevásárló gyerkőc, egy szatyorban, zöldség alatt vitte a náciknak szárt gyújtó „konzerveket” — egy másik ilyen „bevásárló” lánykának ... Így történt a bombák elosztása az akciócsoportok közt. . Sok veszélyes akcióban vett részt a társaival. Az egyik éjszaka, a kijárási tilalom alatt behatoltak a Le Matin című fasizált párizsi lap nyomdájába, amely­nek náci őrét ártalmatlanná tették, a cenzor-parancs­nok Sauer őrnagyot pedig összekötözve a mosdóba zárták. Aztán a szerkesztőktől elkérték a reggel­ lap­ba kerülő cikkeket, s jó néhányat, az eredeti címével meghagyva , átírtak. Másnap egész Párizs azon nahotázott, hogy a Le Milin-ben a „Harc a terrorista bandák ellen” cím alatt arról jelent meg tudósítás, hogy a Franciaország felszabadításáért küzdő partizánok nagy csapásokat mérnek a német csapatokra. És alatta a jelszó: „Ha­lál ’ m­ásrahótra !” Te- ¡,„„„*­♦ F’e'r Tamás a francia ellenállás ms- F'' "*'■ "'T'‘t'frigyi parti rá’■'jai közt. Árulás kö­*'' "* a- ”'•) társával együtt lebukott, és 1943 végén, 19 éves korában több társával együtt kivégezték. Ma lenne 59 éves. Nevét a magyar és a francia ellenállás történeté­nek lapjai megőrzik (szenes) Fogadás a finn nemzeti ünnep alkalmából Paul Georg Jyrkankal- Ho, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete ha­zája nemzeti ünnepe al­kalmából pénteken foga­dást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Keserű János­né könnyűipari miniszter, dr. Orbán László kulturális miniszter, továbbá a po­litikai, a gazdasági, a kul­turális és a társadalmi élet sok más vezető sze­mélyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. (MTI) Kisfaludy-emlékülés az Akadémián Dr. Kisfaludy Pálnak, a magyar rádiumsebészet megalapítójának tisztele­tére emlékülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémián péntek dél­után, a Fővárosi Onko­­radiológiai Intézet, vala­mint a Weil Emil területi vezetőkórház rendezésé­ben. Az ülésen képvisel­tette magát a Magyar On­kológusok Társasága, a Magyar Radiológusok Társasága és a Magyar Orvosok Nukleáris Társa­sága. A megnyitó után dr. Vándor Ferenc profesz­­szor, a Fővárosi Onkora­­diológiai Intézet vezetője tartott előadást Kisfaludy munkássága és hatása a magyar rákgyógyítás fej­lődésére címmel. Ezután több korreferátum hang­zott el a gammasugárzás hatásáról a rákgyógyítás­ban. Az emlékülés dr. Eckhardt Sándornak, az Országos Onkológiai Inté­zet igazgatójának zársza­vával ért véget. ITÜMTETÉSEK A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa dr. Lesznai Lajos zenetudós­nak 70. születésnapja al­kalmából zenekritikusi és zenepedagógiai munkás­sága elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. A kitüntetést dr. Molnár Fe­renc kulturális államtit­kár pénteken adta át a minisztériumban. (MTI) A Népköztársaság El­nöki Tanácsa az MTA Ál­lam- és Jogtudományi In­tézete fennállásának 25. évfordulója alkalmából Halász Józsefnek, az ál­lam- és jogtudományok kandidátusának, az­ inté­zet tudományos osztály­­vezetőjének a szocialista államtudomány művelé­sében, különösen a helyi igazgatás elméleti kérdé­seinek kutatásában és szabályozásának előkészí­tésében végzett elismerést érdemlő munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Köpeczi Béla, az Akadé­mia főtitkára, pénteken adta át az intézet jubileu­mi ünnepségén. (MTI) Jordáky Lajos temetése Szerdán Kolozsvárott harcosát. A temetésen a nagy részvéttel temették magyar kulturális szervek el Jordáky Lajos törte- és a Magyar Írók Szövet­­nész-professzort, a roma­­sége nevében a bukaresti m­ai magyar kulturális magyar nagykövetség élet kiemelkedő alakját, a képviselője helyezett el munkásmozgalom régi koszorút. (MTI) NÉPSZAVA Miklós felelősséggel A szakszervezeti munka a Pest megyei pártbizottság napirendjén Az elmúlt esztendőkben — mint azt számos jelen­ség mutatja — nagymér­tékben megerősödött ha­zánkban a szakszerveze­tek szerepe, önállósága, amely szorosan összefügg megnövekedett jogaikkal. Ez az egészséges folyamat nagyméretében abból adó­dik, hogy immár több mint nyolc esztendeje, 1966. május 10-én az MSZMP Politikai Bizott­sága határozatban tisztáz­ta a szakszervezetek he­lyét,, szerepét, kettős funk­cióját, a pártirányítás el­veit, valamint az állami és gazdasági vezetéshez fűző­dő viszonyát. Ez biztonsá­got, elvi alapot és kedve­ző feltételeket teremtett a szakszervezetek vezető testületei számára a kor­szerűbb és hatékonyabb munkához. Ebben az ered­ményes és fejlettebb, kor­szerűbb munkában ki­emelkedő szerepet tölte­nek be a szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták, akiknek céltudatos politi­kai tevékenysége biztosít­ja a határozat helyes ér­telmezését és annak kap­csán mindenekelőtt az egységes cselekvést. E kom­munisták ugyanakkor a párt politikájának, határo­zatainak érvényesítésével erősítik a párt tömegkap­csolatait, még szélesebb és erősebb bázist építenek ki a szocialista célok elérésé­hez.­dagógusok élet- és mun­kakörülményeit, az üzem­­egészségügy kérdéseit, a munkavédelmi helyzetet vagy a kollektív szerződé­sek végrehajtásának ta­pasztalatait a megyei ta­nács irányítása alá tartozó vállalatoknál. S egy leg­frissebb példa: éppen teg­nap, pénteken ült össze a megyei tanács elnöke az SZMT vezetőivel, hogy tá­jékoztatást nyújtson az ötödik ötéves terv kiala­kítandó megyei körvona­lairól, s figyelembe vehes­sék a szervezett dolgozók érdekeit, helyzetét, észre­vételeit is. Ez jó alap ar­ra is, hogy megfelelően továbbléphessenek az SZMT munkabizottságai­nak, a szakmai megyebi­zottságoknak a tanács szakigazgatási szerveivel szükséges kapcsolatában. A kommunisták tevékenysége az SZMT-ben Nagy jelentőségű és el­engedhetetlen igény tehát az, hogy az illetékes párt­szervek időről időre tűz­zék napirendre a szakszer­vezetekben dolgozó kom­munisták tevékenységét és értékeljék munkájukat. A Pest megyei pártbizottság eddig is rendszeresen gon­dot fordított a Politikai Bizottság határozatának ellenőrzésére, a párt-vég­rehajtó bizottság többször is napirendre tűzte a szak­szervezeti munka egy-egy részterületét, a párt veze­tő testületének tagjai rend­szeresen véleményt cserél­nek a megyei szakszer­vezeti vezetőivel. E mos­tani tanácskozás azonban még jelentősebb volt, hi­szen a megye legmaga­sabb pártszerve tűzte tes­tületi ülésének napirend­jére átfogó értékelését a Politikai Bizottság határo­zata végrehajtásának és a kommunisták tevékenysé­gének az SZMT-ben, a megye szakszervezeti moz­galmában. A tömegbefolyás növekedése Elvi jelentőségén túl megmutatkozik e tanács­kozás gyakorlati jelentősé­ge két dologban is. Egy­részt abban, hogy a szak­­szervezetek társadalmi tö­megbefolyása — az egész országhoz hasonlóan — igen megnőtt a megyében, a dolgozók 93,7 százaléka szakszervezeti tag, más­részt a legutóbbi szakszer­vezeti választások óta kö­zel ezer fővel nőtt a me­gyében a szakszervezeti aktivisták közül felvett párttagok száma, ezáltal is javult a megye szak­­szervezeteinek — elsősor­ban az alapszervezetek­nek — politikai hatása, te­kintélye. A megyei párt­bizottság tehát jelenté­keny politikai erő hatóké­pességét, a dolgozók egé­sze érdekében kifejtett energiájának érvényesülé-­ sét, vizsgálta, s még ered­ményesebb felhasználását közös céljainkhoz. Az egészséges, elvi, jó kapcsolatokon rendkívül sok múlik — ezt elemezte sokoldalúan az előterjesz­tés éppúgy, mint vele összhangban dr. Dobi Fe­rencnek, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsa vezető titkárának, a SZOT elnökségi tagjának hozzá­fűzött szóbeli kiegészítő­je. Helyesen foglalt el ez némiképpen központi kér­dést, mivel a párthoz, a tanácshoz, a társadalmi és tömegszervezetekhez, a gazdasági szervekhez fű­ződő — noha természete­sen más-más jellegű — kapcsolatok meghatározók a munkában. A pártirá­ny­ítás ma már el sem kép­zelhető operatív, konkrét beleszólásos, utasításos­ alapon, amikor a pártszer­vezetek valójában átve­szik a szakszervezetek jogkörét, hanem csakis úgy, hogy a szakszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták következe­tér ■n képvi­seljék a párt f­izikáját, segítsék a szocialista poli­tika erősödését, érvénye­sülését, aminek következ­tében egyébként munká­juk visszahat magának a politikának, a formálódá­sára, szocialista fejlődésé­re is. Jó gyakorlati módszerek alakultak ki és élnek Pest megyében az együttműkö­désre. Így elsősorban az, hogy az SZMT kapcsola­ta tovább fejlődött a já­rási, városi pártszervek­kel, s ennek kapcsán rend­szeressé váltak a szerve­zett dolgozókat érintő kö­zös munkamegbeszélések. A nagyüzemi pártbizottsá­­­gok többsége egyezteti ál­láspontját a szakszerveze­tekkel a vállalat egészét érintő döntések meghoza­tala előtt, s a helyes szak­­szervezeti állásfoglalás ki­alakításában is segítséget nyújt. Mindezzel is ma­gyarázható, hogy önállóbb és kezdeményezőbb lett a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták munká­ja, amihez ösztönzést ad az az erkölcsi elismerés is, hogy a szakszervezeti tevékenységet ma már alig vitatottan pártmunkának fogadják el. Lényeges helyet foglal el a kapcsolatok kiaalkí­­tásának körében a tanács, az államigazgatás is. Pél­dásnak tekinthető, hogy Pest megyében rendszere­sen napirendre tűzik a megyei tanács testületi ülésein akár a megye dol­gozóinak egészét, akár egyes dolgozó rétegeket érintő, az élet- és munka­­körülményeket befolyáso­ló intézkedéseket, így pél­dául megtárgyalták a pe­ Az elsőbbség, a társadalmi érdeké Az együttműködés kü­lönféle hasznos formái alakultak ki a megyében a Hazafias Népfronttal, a megyei KISZ-bizottsággal, a Népi Ellenőrzési Bizott­sággal is, amelyekkel egyébként évről évre meg­újított egyezmény alapján építi munkakapcsolatait az SZMT. Mindezek az elvi és gya­korlati megoldások szük­ségszerűen csak akkor te­lítődnek meg tartalom­mal, ha a szakszervezetek legfontosabb társadalmi szerepét erősítik, az ér­dekvédelmet, az ismeretes kettős funkciónak megfe­lelően. A Pest megyei pártbizottság ülésén igen egyértelműen kapott meg­fogalmazást a beszámoló­ban és a felszólalásokban egyaránt, az a vitathatat­lan elv, hogy az össztár­sadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhang­jára kell törekedni, de az elsőbbség mindenkor a magasabb, a társadalmi érdekeké. Erre épül a ha­tározatnak az a lényeges pontja is, hogy — éppen a dolgozók egészének ér­dekében — a szakszerve­­zekben dolgozó kommu­nistáknak a gazdasági ve­zetőkkel együtt fontos fel­adatuknak kell tekinte­niük a szocialista munka­verseny, a brigád- és újí­tómozgalom továbbfejlesz­tését. Napjainkban a szakszer­vezetekben már jelen van az a politikai mozgósító, szervező és felvilágosító erő, amely kellő hatékony­sággal lendíti, segíti a nagy szocialista feladatok megvalósítását és az együttes munka tovább formálódó módszereivel haladtunk előre az egész ország közös céljai felé. Ehhez mindenkor figyel­meztető lehet az a mon­dat, amelyet az MSZMP Politikai Bizottságának határozatából megvilágít­va a Pest megyei pártbi­zottság állásfoglalásában a legfontosabb feladatnak tekint: „a szakszervezeti munka fejlesztése a párt­­szervezetekben, a szak­­szervezetekben dolgozó kommunisták, az állami, gazdasági vezetők közös feladata és felelőssége”. Lőkös Zoltán Koszorúzás Pénteken Budapesten — haláluk 30. évfordulója al­kalmából — megkoszorúz­ták Kiss János altábor­nagy, Tartsay Vilmos szá­­zados és Nagy Jenő ezre­des, a magyar nemzeti fel­kelés felszabadító bizott­­sága katonai vezérkara tagjainak emléktábláját a XI­. kerületben és a Nép­­köztársaság útján, majd a Mező Imre úti temetőben helyeztek el koszorút Tartsay Vilmos és Nagy Jenő sírján ­ Elhunyt Kassai Ferenc újságíró Fájdalmas veszteség ér­te a magyar sajtót. Negy­venkét éves korában, sú­lyos betegség következté­ben, meghalt Kassai Fe­renc, a Szputnyik magyar nyelvű szerkesztőségének olvasó szerkesztője. A fia­talon távozott Kassai Fe­­renc öt kolórát­­ba-­áter magas képzettségű, tehet­séges, önfeláldozó kommu­nista újságíróként ismer­ték. Kassai Ferenc 1957 óta dolgozott a sajtó­­ terüle­tén, előbb a Nehézipari Minisztérium sajtóosztá­lyán, a Kossuth Könyvki­adónál, majd a Szovjet­unió című lap szerkesztő­ségében, az utóbbi évek­ben a Néphadsereg szer­kesztőségében és a Csalá­di Lapnál, új munkahe­lyén, a Szputnyiknál, alig néhány hónapot töltött, amikor a korai halál ki­ragadta körünkből. Temetéséről később in­tézkednek •• Ü Ü­nnepségek a magyar saj­tó napja alkalmából Koszorúzás a Visegrádi utcában ötvenhat évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legá­lis kommunista lap, a Vö­rös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, péntek dél­előtt koszorúzási ünnep­séget tartottak a Visegrá­di utca 15. számú háznál, ahol annak idején a Vö­rös Újság szerkesztősége működött. Az ünnepségen dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, a MÚOSZ elnök­ségének tagja mondott ün­nepi beszédet. Utalt töb­bek között arra, hogy a magyar forradalmi újság­írás előtti tisztelgés egy­ben fogadalom is, elköte­lezettség a kommunista újságírás, a ma feladatai­nak vállalása mellett. — A forradalmi hagyo­mányok vállalása jelenti elkötelezettségünket pár­tunk töretlen — az egész nép, a társadalom feleme­lésén munkálkodó — mar­xista—leninista politikája mellett — mondotta. — Készülve pártunk XI. kongresszusára, négy év munkáját összegezzük. S e mérleg, a szigorú önel­lenőrzés mércéjén mérve is, minden fogyatékosság, objektív nehézség ellenére pozitív. Az élet minden területén jelentős eredmé­nyeket és előrehaladást ér­tünk el, s ehhez a sajtó is hozzájárult munkájával. A forradalmi hagyomá­nyok vállalása jelenti azt is, hogy a kommunista újságírást szolgálatnak, a párt szolgálatának, a szo­cialista eszme, közgondol­kodás és morál terjeszté­se szolgálatának tekint­jük. Nemes feladatunk a szocialista életmód és élet­­felfogás nagyobb méretű elterjesztése, a munka szépségének, a munkás, a paraszt, a dolgozó ember életének hiteles ábrázolá­sa. Teljes mértékben vál­laljuk és magunkévá tesz­­szük a kommunista sajtó forradalmi hagyományát, a szolidaritást a nemzet­közi proletariátus ügyével, a Szovjetunióhoz, a szocia­lista közösséghez tartozás, a hűség és barátság erősí­tését. Ezután a Magyar Szo­o­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propagan­daosztályának vezetője és Fodor László osztályveze­tő-helyettes; a Népszabad­ság szerkesztősége nevé­ben Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, fő­szerkesztő és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes; a kormány Tájékoztatási Hi­vatala nevében Lakatos Ernő elnökhelyettes és Lengyel László főosztály­­vezető; a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége képviseletében Pethő Ti­bor alelnök és Király András főtitkár. A Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszerve­zete nevében Gerlach Fe­renc titkár, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsé­ge képviseletében Kárpáti Sándor titkár helyezett el koszorút a ház falán levő emléktábla alatt. A MÚOSZ-iskola hall­gatói a sajtó székházának Rózsa Ferenc termében helyeztek el koszorút a Vörös Újság márvány em­léktábláján. A kormány Tájékozta­tási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége a sajtó napja al­kalmából pénteken baráti találkozót rendezett a MÚOSZ székházában. A fogadáson jelen volt Grósz Károly, továbbá a lapok és a sajtószervek vezető munkatársai. Ott voltak a hazánkban akkreditált külföldi újságírók is. Szerte az országban ün­nepségeken emlékeztek meg a magyar újságírás kiemelkedő alakjairól. A Baranya megyei Kistapol­­cán, a tíz évvel ezelőtt el­hunyt Barta Lajos szülő­falujában, megkoszorúz­ták a Kossuth-díjas író, újságíró emléktábláját. Ünnepi megemlékezést rendeztek a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa székházában. Az ünnep­séget követően Sarlós Ist­ván főtitkár baráti be­szélgetésen fogadta a Nép­front-lapok főszerkesztőit­ és vezető munkatársait. (MTI) 197­4. december . Átadta megbízólevelét az új iráni nagykövet Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke pénteken fo­gadta Mohammad Beh­­nam rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, az Iráni Császárság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízóleve­lét. A megbízólevél átadá­sánál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. ­i Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A bor fogyasztói árának és adójának emeléséről . Az 1974. évi rendkívüli őszi időjárás következté­ben gyenge volt a szőlő­termés. Ezt is nagy ne­hézségekkel, a termelőket és az állami költségvetést terhelő többletköltségek­kel lehetett csak meg­menteni. A termelői több­letráfordítások, valamint a bevételkiesés részbeni ellensúlyozására a borfor­galmi vállalatok a jóvá­hagyott szabad árforma keretei között kisebb mértékű felvásárlási ár­emelést hajtottak végre. A többletráfordítások je­lentős része az állami költségvetést terheli. Az állami ráfordításo­kat csak a bor forgalmi adójának emelésével lehet ellensúlyozni, ami szüksé­gessé teszi a bor és a bor alapanyagú italok fo­gyasztói árának emelését. 1974. december 9-től a bor és bor alapanyagból készült italok (vermouth, ürmös, habzó bor és pezs­gő) fogyasztói ára átlag 17—18 százalékkal emel­kedik. Kisebb mértékű, 15 százalékos áremelés következik be az olcsóbb,­ az eddig literenként 22,5 forintos és ez alatti fo­gyasztói áron értékesített boroknál, 20 százalékos lesz az áremelés az ennél drágább, jobb minőségű boroknál. A bor alapanyagú ita­lok közül a habzó bor fo­gyasztói ára 7 százalék­kal, a pezsgőké 12, illetve 15 százalékkal, a cseme­ge-, ürmös borok és a vermouth-ok fogyasztói ára 20 százalékkal emel­kedik. A termelők, által köz­vetlenül a fogyasztóknak eladott borok után a li­terenként 5 forintos ter­melői forgalmi adó 8 fo­rintra emelkedik. A ter­melők saját fogyasztása utáni kedvezményes bor­adó változatlan marad. (MTI)

Next