Népszava, 1975. január (103. évfolyam, 1–26. sz.)
1975-01-25 / 21. szám
1975. január 25. FEKWN-¡*tribilaniu, urus&fünmei A férfiakat öltöztetik A háromszögben heverő oroszlán, háta mögött a Lánchíd sziluettjével, annyira közismert már az országban, hogy akár el is maradhatna róla a felirat: FEKON. Az ország egyik legnagyobb ruházati ipari vállalata, a Férfi Fehérneműgyár: évente ma már több mint 15 millió ingben, pizsamában alsónadrágban, gyerekfehérneműben, dzsekiben, női blúzban, divatköpenyben és otthonkában helyezi el ezt az emblémát.S hatalmas mennyiségű konfekció-terméktömeg fele itthon, fele pedig külföldön talál gazdára A korszerű technikával •A technológiával dolgozó nagyvállalat a IV. ötéves terv folyamán maradéktalanul végrehajtotta az országos textilipari rekonstrukció ráeső részét Évi termelési értéke megközelíti az egymilliárd forintot, és a kollektív, eredményes 1972—1973 évi munkájának elismeréséül elnyerte a Kiváló Vállalat címet Az oroszlán története Kőbányán, a Halom utca 12. alatt indult meg az első üzemszerűen termelő fehérneműgyár Magyarországon. A prágai Joss M. és Lőwenstein cég, valamint a Magyar Általános Hitelbank közös tulajdonú üzeme 1920 szeptember 1-én indult, és márkajelzése ugyancsak a talpára állított háromszögben nevető oroszlán volt. Több mint fél évszázada kemény és félkemény gallérokat és kézelőket gyártott, majd frakk- és szmokingingeket, később másfajta férfiingeket, férfi és női fehérnemű-garnitúrákat, pizsamákat, zsebkendőket. Ugyanitt, a kőbányai Halom utca 12-ben van ma a Férfi Fehérneműgyár központi üzeme és központja. Ennek a nagyvállalatnak 8 gyáregysége van, mintegy 6000 dolgozója és 1000 bedolgozó alkalmazottja. Amíg azonban e nagyságrendig eljutott, nagy utat kellett '»megtennie. Különösen az elmúlt, négy esztendő volt számára eredményes. Fejlődésének igazi története azonban 1948. március 26-án kezdődik tízen a napon államosították a Halona utcai gyárát, és ezzel megteremtették az egyik legelső nagyüzemi konfekcióipari bázist Budapesten. Akkor mindössze 265-en dolgoztak a gyárban. Létszámhelyzete azonban műszaki állapotával együtt szinte napról napra változott. A Szovjetunióval, Csehszlovákiával és az NDK-val folytatott tapasztalatcserék segítségével megteremtették a folyamatos tömeggyártást. Már az államosítás következő évében kibontakozott a nagyüzemi jelleg: akkor már 850 dolgozója 59 millió forint termelési értéket hozott létre. Nagyarányú gépesítés kezdődött A szabászati részlegben terítőgép, darabológépek, szalagfűrészek, stancolók tették folyamatossá a tömegszabást, a varrodákban különböző típusú gyorsvarró gépek, tűző- és szegőapparátusok kezdtek dolgozni. Vasaló gépsorok álltak munkába. Eközben a hazai és exportigények egyre fokozódtak. Ezért a műszaki színvonal fejlesztése mellett és ezzel párhuzamosan a termékek bővítését is egyre inkább előtérbe kellett helyezni. Versenyképességének fokozása érdekében kísérletezni kezdett a nagyvállalat új korszerű alapanyagok feldolgozásával újabb cikkek gyártását vezették be Mi sem bizonyítja jobban a termékválaszték bővülését mint az, hogy az 1969-es BNV- re több mint 100 modellt vitt a vállalat, és ezek nagy része világszínvonalú konfekciótermék volt Az 1970-es jubileumi évben pedig, amikor a Férfi Fehérneműgyár alapításának 50 évfordulóját ünnepelte, új üzem létesült Kisújszálláson és Garán, 1972-ben. Ebben az évben került az üzletekbe az azóta is népszerű pamutpolyester FÉKONFIX ing, és előkészületeket tettek az azóta nagy népszerűségre szert tett FÉKON - PRESS termékek gyártására. A gyár második fél évszázada pedig a nagy rekonstrukció jegyében kezdődött. Az MSZMP X. kongresszusa határozatának és a textilruházati ipar népgazdasági rekonstrukciós programja célkitűzéseinek megfelelően a Férfi Fehérneműgyár nagyarányú munkába kezdett. A nagyvállalat IV. ötéves tervében ennek megfelelően rendkívüli célokat tűzött maga elé: O a gyártmányösszetétel nagyarányú és korszerű továbbfejlesztését, a . belföldi igények" teljes kielégítését kbt-szerű, olcsó ruházati cikkekkel.. , ugyanakkor változatos divatcikkekkel is, O a piaci kapcsolatok és az export növelését a szocialista és a tőkésországokba, a termelés nagyarányú növelését, a termelő berende-zések 70 százalékának (!) lecserélését, új vorszerű automaták gyorsvarró gépek, gépsorok üzembe állítását. . Azzal kezdték, hogy fokozták a vállalat saját piackutató tevékenységét, mégpedig nemcsak hazai vonatkozásban, hanem elsősorban külföldön. A kutatás kétirányú volt. A Szovjetunió, Anglia, Hollandia és Dánia vonatkozásában felkutatni az újabb igényeket, új vevőköröket szervezni és új piacokat találni. így érték el, hogy ma már az előbb említett országokon kívül az NSZK-val, Franciaországgal, Olaszországgal, Svédországgal, Finnországgal, sőt, Líbiával is komoly volumenű exportkapcsolatok alakultak. A piackutatás másik iránya az alapanyag- és a termelőeszköz-piac volt. Jól tudták ugyanis, hogy az exportlehetőségek bővülésével állandóan korszerűsíteni , kell a gyártmányokat, de a gyártást is. Jó néhány korszerű importalapanyagra volt szükség, és ezek feldolgozásához megkeresték a világviszonylatban is legkorszerűbb gépeket. Négy év alatt mintegy 150 milliót fordítottak a rekonstrukcióra. 1974 végén elmondhatták: ma már az alapvető termelőeszközök korszerűek, kialakult a biztonságosan változatos gyártmánystruktúra nózisok már feltárták a termelés bővítésének további lehetőségeit is, így az V. ötéves terv előzetes elképzeléseiben a nagyvállalat mintegy 300 milliós újabb fejlesztési program kialakítását tartja szükségesnek, azon az alapelven. ..megállni nem lehet, mert az igények is fejlődnek”. Ez egyébként már erre az évre, 1975-re is vonatkozik. A nagyvállalat termékeinek felét exportálja. Az exportcikkek 60 százalékát a tőkés piacon, 40 százalékát pedig a szocialista országokban értékesíti. Az exportvolumen a szocialista relációban előreláthatóan jelentősen növekedni fog. Példa erre, hogy a szovjet megrendelők 1975-re 50 százalékkal többet igényeltek az eddig szállított termékekből. A hazai kereskedelem is többet vár, és a gazdaságpolitikai koncepcióknak megfelelően növelni kell a belföldi olcsó fogyasztási termékek volumenét is, így már tavaly meg kellett keresni a megoldást: hogyan növeljék a kapacitásokat? Abból indultak ki: egyetlen „vevőt” sem akarnak elveszíteni, minden igényt ki akarnak elégíteni. Viszont a nagyvállalat teljesítőképessége — a tartalékok feltárása és bevetése mellett is — véges. Ekkor támadt az ötlet: kooperációra léptek néhány szövetkezettel és tanácsi vállalattal. Eddig 8 kooperációs partner fogadta örömmel az ajánlatot, ami abból áll, hogy a nagyvállalat gépet, anyagot, technológiát és szakmai segítséget biztosít a viszonylag csekély forgóalappal rendelkező partnernek. Ennek fejében bizonyos mennyiségű készterméket kap, amelyet saját termékeivel együtt értékesíthet. Ez a megoldás bevált. Úgy tűnik, hogy az évi termelés 10—12 százalékát biztosítják a kooperátorok, s ez ebben az évben még növekedni is fog. ..Beli,ie a nagyvilágba" 1949-ben megjelent a gyár az exportpiacon. Igaz, hogy még csak 294 ezer forint értékben, viszont a bemutatkozás jól sikerült. A következő évben már több mint 18 millió forintos, 1951-ben pedig már 25 millió forintos exportforgalmat bonyolított le a gyár. Ez a forgalom 1955-re elérte a 110 millió forintot. Ugyanakkor az életszínvonal emelkedésével egyre növekedtek a hazai igények is. Elérkezett az idő, amikor a Férfi Fehérneműgyár „kinőtte” a kőbányai Halom utcát 1957-ben Dunaújvárosban új üzemet indítottak, amely férfiingeket, alsónadrágokat majd később exportra szánt ingeket és női blúzokat kezdett el gyártani. Négy évvel később a Női Fehérneműgyár rákoshegyi üzemét csatolták a vállalathoz ez is újabb korszerűsítéseket tett lehetővé Eközben a gyár hatszor nyerte el az Élüzem címet. 1998-ban ezen felül még a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját is. 1903: v#4Moialista nagyvállalat A népgazdaság és az és a gyártás jövedelmezőipar átszervezésével kapségét az eddigieknél jócsolatos párt- és kor-val nagyobb ütemben lemányhatározat értelmehetett növelni, ben 1963. január 1-vel jött Mindez a beruházások létre az igazi nagyválla- fokozódását is jelentette az. a Férfi Fehérnemű- Már az összevonás évégyár. Gyarapodott a Bé- ben több mint 5,milliót Péscsabai Ruhagyár oros- 1964-ben ugyanannyit lázi külső üzemével és a majd a továbbiakban is Bajai Ruhaüzemmel. Ez néhány milliót fordít el a nagyvállalati fellátottak épület- és gépi bedés, új szakaszába lépett, ruházásokra. A légkor- lehetővé vált az eddig szerűbb hazai és külföldi több helyen készülő azo- gépekkel felújították a nos termékek, hasonló gépparkot, gyáranként kitehhnológiák célszerű ősz- alakították a tisztább s-'hangolása az egységes profilokat, r-vpo-pétás és értékes!- 1967-ben hetedszer lett tVs .:-r-s'tása Ugyanak- é'üzem a Férfi Fehéme: 'r a termékválasztékot műgyár. NÉPSZAVA A rekonstrikciv eredményei Hogy a koncepciók helyesek voltak, azt mi sem bizonyítja jobban: a Férfi Fehérneműgyár — éppen a rekonstrukció gyors eredményei miatt — felülvizsgálta IV. ötéves tervét, mégpedig a tervidőszak közepén, és minden tekintetben magasabbra emelte önmaga számára a mércét. A rekonstrukciónak köszönhető, hogy 1970-től 1974-ig a nagyvállalat árbevétele 40 százalékkal növekedett, munkáslétszáma ezalatt csupán 10 százalékkal nőtt. A termelés növekedését mintegy 80 százalékban (!) a termelékenység növekedésével érte el. Nyeresége ugyanez alatt az idő alatt mintegy három és félszeresére nőtt. Mindezt természetesen nyomon követte a Férfi Fehérneműgyár dolgozói körülményeinek nagyarányú javulása is. Nagyarányú bérfejlesztést hajtottak végre. A fizikai dolgozók bérszínvonala 1970-től 1974 végéig 35 százalékkal növekedett. A személyi összjövedelmek ugyanebben az időszakban 42 százalékkal nőttek. Ez, és a kialakult korszerű munkakörülmények, valamint a dolgozók szociális ellátottságának ugrásszerű javulása eredményezte azt, hogy 1972-höz viszonyítva 80 százalékkal csökkent a munkaerőfluktuáció. Kuginei tásito vetés: kaogieráeiával A nagyvállalat rekonst nem azt jelenti, hogy az aukciós programja tehát üzemek fejlesztése „még 1975 elejére lényegében áll”. Népi is jelentheti, befejeződött Azonban ez hiszen az előzetes prog Fekete turégiáji és társai A rekonstrukció eredményeként, de a továbbiakban is hármas koncepció jegyében alakítják a termékstruktúrát: hagyományos anyagból új terméket, új anyagból hagyományos terméket, új alapanyagból új termékeket készítenek. Az utóbbi években megjelent és lassan már fogalommá vált úgynevezett „slágercikkek” már ennek a koncepciónak a bizonyságai. Ez a FÉKON-FIX-szel, a könnyen kezelhető, vasalást nem igénylő, kellemes, vékony szálú és olcsó inggel kezdődött; folytatódott a FÉKON-PREOS fekete tulipánjával, a különleges gyantás bevonatú, puplinhatású. Vékony, szövött alapanyagú ingekkel 1972-ben BNV-díjat nyertek a FÉKON-JERSEY anyaggal, amelyből karcsúsított ingek és blúzok készülnek. Ezt követte a JlÍNI-FORM, amely főleg a fiatalok körében kedvelt, a farmer típusú ingek és blúzok, valamint a dzsekik, mind a KERMI- től, mind pedig a vásárlóktól kiváló minősítést kaptak. Erre a minősítésre törekszik valamennyi termékével a kőbányai nagyvállalat, a Férfi Fehérneműgyár Is) 9 HIRDETÉS 9 HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS HIRDETÉS hirdetés w hirdetés 9 szxfra.’ 13