Népszava, 1975. április (103. évfolyam, 77–100. sz.)
1975-04-20 / 92. szám
Nem elég átvenni a korszerű technikát Az új eljárás, szerény számítások szerint is, legalább húsz százalékkal termelékenyebb a hagyományosnál. És a „Frontfix” technológia — a ragasztott közbélések alkalmazása — minőségileg is újat hozott: az így készült zakók, ruházati cikkek könnyebbek, rugalmasabbak, jobban tartják formájukat elődeiknél. A nyugatnémet Meyer-gép beváltotta a szegediek reményeit. Egyszerre kétféle programot tudnak „futtatni”, a felhasznált anyagokhoz legmegfelelőbb hőmérséklet, nyomás és préselési idő igen egyszerűen programozható. A gépet csak „etetni” kell. A kiszabott szövetdarabokra ráhelyezik a különleges bélésanyagot, s a melegen való préselés elvégzi a többit. A következő állomás már a varroda. Fontos információk A szakembereket ma már nemigen kell győzködni arról, hogy az élenjáró külföldi műszaki eljárások átvétele, hazai alkalmazása meggyorsítja fejlődésünket. A korszerű berendezések és technológiák elősegítik a hatékonyabb, a gazdaságosabb termelést, s hozzájárulnak iparunk versenyképességéhez. Mindezt saját tapasztalataikkal is bizonyíthatják a Szegedi Ruhagyár szakemberei, hiszen a gyár csupán ebben az esztendőben 340 ezer öltönyt szállít a tőkésországokba. Persze, a szegediek azt is jogosan teszik hozzá, hogy jelenlegi eredményeik eléréséhez nem volt elég csupán megvenni a korszerű technikát. Azt hiszem, a legkorszerűbb gépek és anyagok megvásárlásával se sokramennénk, ha egyebekben a régi színvonalon maradnánk — mondja Rujavec Ernő, a gyár főmérnöke. — A szervezésnek s az emberek felkészültségének is fel kell nőnie a modern technikához. — Jelenleg is nyolc-tíz évre visszamenő információnk van a világszerte felhasznált kézből és anyagokról — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Janó, a szervezési és fejlesztési osztály vezetője —, már tekintélyűsül van a szakmában. Olyan cégek is küldenek nekünk mintákat, akiktől sohasem vásároltunk. A gépet sem elsőre vettük meg. Nagyon sokat megnéztünk, míg kiválasztottuk a számunkra legmegfelelőbbet. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen nem mindegy, mit veszünk meg. A „Frontfix” eljárás hamar elterjedt a magyar ruházati iparban. Amikor az iparág megkezdte az alkalmazást, a szegediek rendkívül gyorsak voltak. A Csepel Kerékpár- és Varrógépgyár szakembereivel összefogva egy közönséges síkvasaló gépből alakították ki az első gépet — még ma is működik —, s néhány hét múlva már exportra szállították az új technológiával készült ruházati cikkeket — Természetesen ezt a gépet csak átmeneti megoldásnak szántuk — emlékszik Kiss Jenő. — Addig, amíg kiválasztjuk a műszaki és termelési szempontból egyaránt világszínvonalú berendezést.Később, amikor a szegediek a Meyer-gép mellett döntöttek, legfontosabb feladatuknak a műszaki és szervezési előkészítést tekintették. Felkészülés, szervezés — Egy körülbelül másfél millió forintos berendezésnél nem mindegy, hogyan termel — mondja a főmérnök! — Nyilvánvaló, hogy a leggazdaságosabb kihasználásra kellett törekednünk. Már a beérkezés pillanatától. Az előkészítés munkáiból igen nagy részt vállalt Polesz József fejlesztési technológus. — Még mielőtt a gép beérkezett volna, a közölt műszaki adatok alapján elkészítettük a technológiai tervet — emlékszik. — Kidolgoztuk a munkavédelmi előírásokat is, majd megkezdtük a dolgozók oktatását. Kapacitásszámítást készítettünk a várható csúcsterhelés és a mindenkori gazdaságos kihasználás szempontjainak figyelembevételével. — Nagyest sois mindenre oda kellett figyelni — szól közbe Kiss Jenő —, hiszen még az sem mindegy, hány darabot helyezünk egyszerre prés alá. A villamos fűtésű prés egyszerre 13 ezer watt teljesítményt vesz fel, szóval a gazdaságosságról nem volt szabad megfeledkeznünk. Az alapos felkészülés eredményeként a korszerű gép szinte próbaüzem nélkül kezdhette meg a termelést. De a műszakiaknak még ekkor is akadt feladatuk. — Ez a technológia rendkívül kényes, érzékeny a környezeti hatásokra is — magyarázza Kiss Jenő. — Kezdetben előfordult, hogy hibásnak gondoltuk a gépet, s aztán kiderült, hogy csak be kell csukni az ablakot: a huzat okozta a zavart. Hazai kísérletek Mostanában a legtöbb munkát az újabb és újabb anyagok alkalmazása jelenti a Szegedi Ruhagyár műszaki szakemberei számára. Eddig csak külföldi közbélésanyagokat használtak, de nemrégiben a Pamuttextil Művek és a Kőbányai Textilművek megkezdték — ugyancsak külföldi technológia átvételével — a közbélés anyagok hazai gyártását. A szegediek részt vesznek a kísérletekben, s kezdeményező szerepet vállalnak az új anyagok alkalmazásában. Már exportra is szállítanak ezekkel készült ruházati cikkeket. — Anyagfajtánként és a szövetek tulajdonságaitól függően ki kell kísérleteznünk, milyen nyomáson és hőmérsékleten, mennyi ideig kell préselni — mondja Frányó Jánosné szabászata technológus. — Vigyáznunk kell, nehogy felhólyagosodás vagy elszíneződés fordulhasson elő. A Szegedi Ruhagyárban eredményesen alkalmazzák az élenjáró külföldi műszaki eljárásokat. Sikerrel kezdték meg a hazai gyártású anyagok felhasználását is. Eredményeik magyarázata pedig mindenekelőtt az, hogy kezdettől tudták, s ma is tudják: nem elég átvenni a korszerűt. Hanem hozzá kell tenni — a saját szaktudásukat is. F. T. Nővérhívó berendezés „Nővér! Egy sdő vizet kérek! ...” „Nővér, nagyon rosszul érzem magam...” S az ápolónő fut, egyik szobából a másikba, de csak akkor tud igazán segíteni, ha a kérés időben érkezik el hozzá, és ha tudja, mit vigyen magával A beteg és az ápolónő közvetlen beszédkapcsolatát teremti meg a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet „Duplex” nővérhívó berendezése, amelyet Méhn Imre üzemmérnök vezetésével szerkesztettek a szövetkezet munkatársai. A bonyolult — sőt, egyesek szerint talán kissé túlságosan borivói ült — felépítésű készülék lehetővé teszi, hogy a beteg akkor is bes'*"' -f im az ápolónővérrel, amikor az a harmadik vagy a negyedik kórteremben tartózkodik. A berendezés lelke a központi kezelőegység. Amikor a beteg az ágyánál elhelyezett telefonkagyló-szerű kézi beszélőt leemeli, a központi kezelőegység hangszórója szaggatott hívóhanggal jelez, és kigyullad a kórterem számának megfelelő világító nyomógomb. Ha a nővér megnyomja a gombot, a készülék beszédüzemre vált át. A beteg elmondhatja panaszait, kívánságait. Ha egyszerre több hívás fut be, a jelzőlámpák addig nem alszanak ki, amíg az ápolónő az összes hívó féllel le nem bonyolította a beszélgetést. A berendezéshez kórtermenként egy-egy úgynevezett nővérkészülék is tartozik. Ha a nővér valamelyik kórteremben tartózkodik, lehetősége van rá, hogy a központot odakapcsolja. Így a nővért a kórtermekben is el lehet érni a hívó hanggal és a fényjelzéssel. A mellékhelyiségekből a betegek az ott elhelyezett falikapcsoló segítségével adhatnak le folyamatos hangú segélyjeleket a központnak. Ez a különleges segélyhívó jel minden egyéb összeköttetést megszakít. A Tétényi úti kórházban már hosszabb ideje üzemel egy kísérleti Duplex nővérhívó berendezés. A kórházi személyzet munkáját lényegesen megkönnyíti a készülék, a betegek pedig gyorsabban kaphatnak segítséget. (vdt) Kezelőközpont Szobai nővérkészülék NÉPSZAVA 1975. április 20. Második diploma A mérnök-közgazdászok képzéséről A világszerte tapasztalható gazdasági integrálódás során Magyarországon is idejében ismerték fel, hogy a mérnökök, vezető műszaki szakemberek részére olyan irányú továbbképzést kell biztosítani, amely megfelelő közgazdasági szemlélettel, vezetési, szervezési ismeretekkel egészíti ki műszaki képzettségüket. Tízezerből kétezren A Minisztertanács csaknem húsz éve rendelte el a gazdasági mérnökképzést. Azóta öszszesen tízezer okleveles mérnök kezdte el az ország három egyetemén — a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — — felsőfokú közgazdasági, gazdaságmérnöki tanulmányait. S hogy milyen eredménnyel, arról egy több mint száz szakember bevonásával összeállított tanulmány ad számot: az MTESZ Központi Oktatási Bizottsága, dr. Kádas Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár irányításával a képzés eddigi eredményeit elemezte és a továbbfejlesztés időszerű kérdéseivel foglalkozott. Az eddigi képzés felülvizsgálatának szükségességét bizonyítja, hogy a három egyetem nyolc karán tanuló tízezer mérnök közül mindössze ötezer fejezte be tanulmányait, és csak kétezer nyújtotta be diplomamunkáját. Pedig a képzés jelentőségére utal, hogy a kétezer gazdasági mérnök vagy mérnökközgazdász oklevelet szerzett szakember többsége azóta magasabb, vezető beosztásba került. Igaz, nem mindenütt. Ennek egyik oka, hogy az intézmények, munkahelyek nagy része nem értékeli kellően a második diploma megszerzését, sőt gyakran még azokat az alapvető kedvezményeket sem adja meg, amelyek a kétéves tanulmányi időszakban megilletnék a képzésben részt vevőket. Holott a 100—150 munkanap időkedvezmény korántsem áll arányban mindazzal az előnnyel, amelyet a vállalatok a sokoldalúbban képzett szakemberek révén nyerhetnének. Azokon a helyeken, ahol a gazdasági mérnököket megfelelően foglalkoztatták, bebizonyosodott, hogy a gazdasági mérnökképzés a leghatékonyabb „befektetés”. Iparjogvédelem, ergonómia Sajnos, az intézmények, vállalatok többsége nem ismeri, mit nyújt e képzés a műszaki szakembereknek. Az ágazati-gazdaságtan, szervezési ismeretek mellett egyre inkább tért hódítanak a gazdaságmatematikai, statisztikai, számítógép-technikai tantárgyak is, amelyekből a megfelelő ismereteket a mérnökök egyetemi alapképzésük során általában nem tudják megszerezni. Ezeken túl az iparjogvédelmet, s a ma már nélkülözhetetlen ergonómia, munkapszichológia alapvető kérdéseit is megismerhetik a képzés során. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal — illetve az ezekhez tartozó vállalatok — idejében felismerték a gazdasági mérnökképzés fontosságát. * Megteremtették a tanuláshoz szükséges feltételeket és sokoldalúan képzett, magasabb vezető funkcióra is alkalmas szakembereket „kaptak” cserébe. 1973-ban ugyan a KGM-hez tartozó vállalatoktól érkezett a legtöbb javaslat, viszont a legnagyobb lemorzsolódás is itt volt, mivel a foglalkozásokon való részvételhez és a felkészüléshez szükséges szabad időt a vállalatok nem biztosították. Az elemzés rámutat arra is, hogy célszerű a régi alaprendelet módosítása. Reális az a javaslat, hogy az egyetemek hangolják össze a felvételeket, és a zsúfolt karokról a kevésbé „keresettekre” is irányítsák a figyelmet, a jelentkezők képességének, érdeklődésének, illetve a népgazdaság igényeinek megfelelően. A felsőoktatási szakemberek véleménye szerint meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot is, hogy a jelentkezők felvételét a munkahelyük felügyeleti hatóságának hozzájárulásától teszik függővé. Ösztönző lenne továbbá, ha a vállalatok tanulmányi szerződést kötnének a gazdasági mérnökképzésre jelentkezőkkel, hiszen eddig maguk a jelentkezők vállalták a legnagyobb áldozatot. Valószínű, hogy a többek által javasolt önálló mérnökgazdasági kar létesítése kedvező feltételeket biztosítana a műszaki szakemberek sokoldalúbb képzésében. Nagyobb megbecsülést Ugyanakkor azonban csak központi intézkedésekkel, határozatokkal nem lehet megoldani a gazdasági mérnökképzést. Szükséges, hogy ennek a fontos továbbképzési formának minden területen nagyobb anyagi és erkölcsi ösztönzést, megbecsülést biztosítsanak. Mindannyiunk, népgazdaságunk érdeke, hogy minél több sokoldalúan képzett műszaki szakember kerüljön üzemeink, műhelyeink élére.Nagy Tamás Kevesebb répából több cukor* Usztató hixaritrivirí 'Fiszumnti Veff/fisfúrehhen Új, az eddigieknél sokkal hatékonyabb műtrágyákkal kísérleteznek a szolnoki Tiszamanti Vegyi Művek műszaki-fejlesztési főosztályának laboratóriumában és a gyárkapu előtti kertben. Medvegyev Vlagyimir, Bede Lászlóvá és Burkus Imre vegyészmérnökök több, különböző hatóanyagot tartalmazó, a régebbiek kedvező tulajdonságait ötvöző, összetett műtrágyákat állítottak elő, s a „kerti” kísérletek nagyon jó eredményt hoztak. Az egyik újdonság a nyomelemes műtrágya. A nyomelemek az élő szervezetben igen kis mennyiségben fordulnak elő, a növények normális életműködéséhez mégis nélkülözhetetlenek. Hiányuk súlyos rendellenességet okozhat, sőt adott esetben pusztuláshoz is vezethet. A növényi szervezetek legfontosabb nyomelemei a cink, a vas, a réz, a molibdén és a mangán. A szolnoki vegyészek ilyen anyagokat tartalmazó műtrágyákkal is kísérleteznek. Tapasztalataik szerint a nyomelemes műtrágya 6 százalékkal növelte a cukorrépa, 67 százalékkal pedig a kukoricahozamot. A növekményt természetesen nem a trágyázatlan talajon termett, hanem a hagyományos műtrágyákkal „dúsított” talaj terméséhez képest állapították meg. Még kedvezőbb cukorrépatermésteredményezett a bőrtartalmú műtrágya, ugyanakkora területen 25 százalékkal termett több, mint a régebbi műtrágyák alkalmazása során. A tavalyi termésadatok alapján egy hektáron 400—730 mázsa cukorrépa termeszthető a bőrtartalmú műtrágyával. Különösen a kisebb hozamú földeken bizonyult hatásosnak. A bőr ezen túlmenően megakadályozza a répa belső rothadását, és a megfigyelések szerint, a föld minőségétől függően, 10—30 százalékkal növeli a répa cukortartalmát is. Ez különösen figyelemreméltó eredmény, hiszen , a cukorrépát nem a répa, hanem a cukor kedvéért termesztik, s ha magasabb annak cukorfoka, kisebb területen, kevesebb munkával és szállítással állíthatjuk elő a szükséges cukormennyiséget. A Tiszamenti Vegyi Művek laboratóriumában — a többletmunkától sem riadva viszsza — nagyon rövid idő alatt több mint 3 ezer tonna bortartalmú műtrágyát állítottak elő, hogy még a cukorrépa vetése előtt át tudják adni a mezőgazdasági üzemeknek. Ott dől el ugyanis, hogy valóban beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, hogy érdemes-e berendezkedni a nagyüzemi gyártásra. Másfajta összetett műtrágyát is készítettek a fejlesztő mérnökök, amelyekkel a növénytermesztés egymást követő műveleteit lehet egyesíteni. Céljuk, hogy ne legyen szükséges a vegyi anyagokat külön-külön raktározni, a földekre szállítani. E műtrágyák egyik fajtája a növényvédőszerek, amelybe az egyéb hatóanyagokon kívül gyom- és rovarirtó szereket is kevernek, s így az a növénynek teljes biztonságot nyújt a kártevőkkel szemben. Nagy előnye, hogy megfelelő menynyiségben adagolva a növény életében csak egyszer kell a talajba juttatni. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a műtrágya mindenféle egészségügyi előírásnak megfelel, alkalmazása a környezetre és a fogyasztóra semmiféle veszélyt nem jelent, ugyanakkor a répa cukortartalmát például ez is növeli, 5—10 százalékkal. Végül még egy új anyag, a szerves lombtrágya, amely 30 százalék nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagán kívül szerves anyagokat is tartalmaz, s amellyel a növények lombját locsolják. A lucerna és a cukorrépa fejlődése során ez is nagyon hatásosnak bizonyult Tóth Jenő Hordozható „autódokter” A gépkocsik száma állandóan gyarapszik és a korszerű, gyors szervizszolgálat iránti igény is sürgeti a szakembereket, hogy új megoldásokat keressenek. Ezek sorában előkelő helyet vívott ki magának az a hordozható mérőtáska, amelyet a Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyárának munkatársai, Hudacsere István villamosmérnök és Bánsági György gépész- és villamosmérnök tervezett. Az alig hat kilopond súlyú, aktatáska méretű készülék a gépkocsik villamos berendezései hibáinak gyors diagnosztizálását teszi lehetővé. Előnyös tulajdonsága, hogy egyszeri csatlakoztatással minden mérés gyorsan, pontosan és automatikusan végezhető el A műszer automatizáltságát jellemzi, hogy a hengerteljesítmény-különbség mérése például egyetlen gombnyomás után hengerről hengerre „lépve”, teljesen automatikusan történik. A feszültség méréshatárának kiválasztása sem igényel külön kapcsolást, mivel azt a készülék önműködően elvégzi, amikor a berendezést a vizsgálandó jármű akkumulátorához csatlakoztatják. A készülék kétütemű és négyütemű benzinmotorok vizsgálatára egyaránt alkalmas. Mérhető vele a hengerteljesítmény, a motor fordulatszáma, az alágyújtás nagysága, a megszakító zárásszöge, valamint az akkumulátor adatai is. A tervek szerint ilyen mérőtáskákkal szeresül majd fel az utakon etikáló „sárga angyalokat” is.