Népszava, 1975. november (103. évfolyam, 257–281. sz.)
1975-11-15 / 268. szám
Folytatás az 1. oldalról) teherliftek, megoldatlan a szellőzés. Felvetette, hogy a drága klímaberendezések helyett talán vissza kellene térni a hagyományos, nyitható ablakok alkalmazásához. A baleseti helyzet, a dolgozók egészségi állapotának, a nyugdíjasok körülményeinek vizsgálata után a beszámoló kitárt a gyermekintézmények hiányának problémájára, majd az üzemi étkeztetési vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust, a szakma dlgozóit. Bevezetőjében utalt arra, hogy a KPVDSZ, amely az ország dolgozóinak 10 százalékát öleli fel, sajátos helyzeténél fogva nemcsak saját tagságának, hanem az ország lakosságának az érdekeit is képviseli. A következő tervidőszak tennivalóiról szólva hangsúlyozta, hogy a tőlünk függetlenül alakult nehéz nemzetközi gazdasági helyzet ellenére a tervnek kiegyensúlyozott fejlődést kell biztosítania. A terv feltételezi, hoggy ehhez az anyagi lehetőségeket hatékonyabb munkával, takarékosabb gazdálkodással, felfilmezett munkával teremtjük meg. Ebben kap nagy szerepet a szakszervezeti Herczeg Károly, a SZOT titkára a Szaktanács üdvözletét tolmácsolta. Beszédének bevezető részében gazdasági építőmunkánk eredményeiről szólt. Megállapította, hogy a IV. ötéves terv időszakában a gazdasági növekedés — várhatóan —■ a tervezettnél dinamikusabb lesz. Hozzátette, hogy ugyanakkor a külső tényezők hatására újabb nehézségek támadtak, amelyek láthatóbbakká tették saját hitre és a lakáshelyzetre. Végül a szakszervezet kulturális és nevelő munkájával, művelődési intézményeinek helyzetével, oktatási problémákkal és sportkérdésekkel foglalkozott. A főtitkár beszámolója után a számvizsgáló bizottság jelentését Balassa János, a bizottság elnöke ismertette. munka fontos módszere " a meggyőzés, a nevelés, a tudatformálás. Az életszínvonalat, a munkakörülményeket csak az ország teherbíróképességének megfelelően lehet tovább javítani, a meglevő eszközöket mindenki javára — a kereskedelem beruházásait a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók érdekében — kell felhasználni, mondotta a továbbiakban, majd foglalkozott a kereskedelem és a vásárlók közötti időnkénti ellentétekkel, amelyek azonban kölcsönös megértéssel megszüntethetők. Joggal elvárható, hogy a kereskedelmi dolgozó legyen szakértője munkájénak, ugyanakkor a vásárlóknak is be kell látniuk, hogy akik a hányzók helyett is elvégzik a dolgukat, nagyobb terhet vállalnak. A vásárlói szokások változtatásával is hozzá lehet járulni ahhoz, hogy a túlterhelt kereskedelmi dolgozók helyzete javuljon. nyosságainkat, termékszerkezetünk gyengeségeit, munkaerő-gazdálkodásunk visszásságait, a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságokat. Feladataink megoldásához hangsúlyozta : most össze kell fogni minden erőt. Herczeg Károly ezután a belkereskedelem munkájával foglalkozott. Megállapította, hogy a lakosság fogyasztása a tervnek megfelelően alakult. Gyors ütemben nőtt a kínálat, számos új, korszerű termék — közöttük iparilag magasabb szinten feldolgozott, tehát a házimunkát megkönnyítő termékek — került forgalomba. A kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése ugyanakkor fokozott feladatok elé állította a szakma dolgozóit. A lakosság áruellátása bőségesebb és választékosabb, mint valaha. Elismerés illeti a kereskedelmi dolgozókat azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a csecsemőholmik, az olcsó és rögzített áras cikkek kínálatának javítása fokozása érdekében fejtettek és fejtenek ki. Fejlődött a kereskedelem hálózata is — folytatta —, de még sok a kis alapterületű bolt, vendéglátóhely. Ugyanakkor a hálózatfejlesztés nem egyenletes, tovább nőtt a főváros egészségtelen leterheltsége, és ezzel együtt a zsúfoltság. Budapesten a hálózatfejlesztés nem tudott lépést tartani a kiskereskedelmi forgalom növekedésével, s előbbutóbb visszahathat a termelésre, a választékbővítésre, az életszínvonal további javítására. Éppen ezért — hangoztatta az előadó ■— a fővárosi kereskedelem fejlesztését súlyponti feladatnak kell tekinteni. Folytatni kell a létszámot felszabadító értékesítési formák elterjesztését, a gépek és a géni berendezések széles körű alkalmazását. Ugyanakkor ■a beruházásokat a következő időszakban a fővárosra és néhány más ipari központra kell koncentrálni. Herczeg Károly ezután a külkereskedelem és a pénzintézetek szerepét elemezte, majd végül megállapította: " A szakszervezeti mozgalmon belül a KPVDSZ végzi a legsajátosabb érdekvédelmi tevékenységet, mivel e tevékenység köre túlmegy az ágazat dolgozóinak érdekvédelmén. A szakszervezet ezt a feladatot eredményesen oldja meg. G. Zs. kev, amelyeikkel a jövő évtől növelni kívánják a gazdálkodó szervek döntési hatáskörét és felelősségét. Elmondta, hogy a KV és az elnökség évente megvizsgálta az egyes ágazatok bér- és munkaerőhelyzetét, és több kérdésben kezdeményezzen lépett fel az illetékes állami szerveknél. Jelentős eredmény, hogy mérséklődött az azonos munkakörben és színvonalon dolgozó nők és férfiak közötti kérfeszültség. Emellett figyelemmel kísérték a munkások és alkalmazottak bérkategóriába sorolását is. Felhívta a figyelmet, hogy a következő években még határozottabban kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét. Jelentős eredmény, hogy a 44 órás munkahetet már bevezették a szakszervezethez tartozó vállalatok közül a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainál, a vízügynél, a hivatalokban és az intézményekben. A jövő év elejétől teljesen áttérnek a csökkentett munkaidőre az erdő- és fagazdaságokban is. Jelentős lépések történtek az állami gazdaságokban is e tekintetben. A beszámoló további részében a munkásvédelemmel és a baleseti helyzet alakulásával foglalkozott. Az elmúlt időszakban a munkavédelmi, szociális és üzemegészségügyi célokra tervezett beruházásokat minden ágazat teljesítette. A szociális ellátottság a legkedvezőbb a MEZŐGÉP Tröszt vállaltainál és a legkedvezőtlenebb az erdőgazdaságoknál. Éveken át rendszeresen javult a baleset. Felszólalt a vitában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, aki átadta a kongresszus résztvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét A párt agrárpolitikájénak néhány vonását elemezve kiemelte: ez nem valami egyoldalú parasztpolitika, nem is csak a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos valamiféle külön politika. Nem egyoldalú mezőgazdasági célokat vagy érdekeket fejez ki, hanem megtestesítője és kifeje- 2 ”-13 annak az általános politikának és országgá érdeknek, amely a munkásosztály, a parasztság, az egész társadalom szóstatisztika, az idén azonban romlott a helyzet a halálos kimenetelű balesetek esetében, elsősorban az erdőgazdaságoknál, de az állami gazdaságokban is. A szakszervezet tapasztalatai szerint a bajok fő oka a munkafegyelem lazulása és az előírások mellőzése, a felelősségre vonás hiánya. Az üzemegészségügy általában javult, de gyorsabb ütemű fejlesztésére van szükeség az állami gazdaságokban, az erdőgazdaságokban. Különösen olyan területeken kell előrelépni, ahol az emberek egészségét károsíthatják a kedvezőtlen körülmények, így például egyes esetekben a traktorosoknál, a növényvédelemben, vagy a fakitermelésben, a motorosfűrész-kezelőknél. A beszámoló részletesen foglalkozott a munkások szakmai felkészültségével, a kulturális élet fejlesztésével. A szakszervezet fontos feladatot vállalt magára a szocialista ember formálásában. Emellett a szakmai és általános műveltség érdekében is nagy erőfeszítéseket tesz a MEDOSZ. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy az általános iskola 8 osztályát el nem végzettek száma csökkenjen, és az újratermelődés is megálljon. A falvak új értelmiségi rétegeit is be akarják vonni a szakmai és az általános műveltség terjesztésébe. Ezután dr. Cserer Péter, a számvizsgá a bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita a két beszámoló felett cialista fejlődésének céljait és érdekeit képviseli. A helyes agrárpolitika jó gyakorlati végrehajtása tette lehetővé az állami gazdaságok továbbfejlesztését, a termelőszövetkezeti mozgalom nagy sikerét, hozzájárult a munkás-paraszt szövetség erőssé, megbonthatatlanná tételéhez, és ez hozott nagyszerű fellendülést a termelésben, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban. Ezután azzal foglalkozott, hogy a szövetkezeti tulajdonnak szocialista tulajdonként való elismerése, e felismerés politikai, gazdasági, köz-, gazdasági következményeinek levonása, s a gyakorlatba való sikeres átültetése döntően hozzájárult ahhoz, hogy a hazai élelmiszerellátás magas színvonalon elégíti ki a lakosság szükségleteit, fedezi az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyag-szükségletének jórészét és mind nagyobb tömegben juttat élelmiszert, mezőgazdasági termékeket exportra. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a mezőgazdaság az exportra kerülő termékek egynegyedét biztosítja Külön Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége nevében Gál László, a SZOT titkára köszöntötte a kongresszust Elmondotta, hogy a kongresszus előkészületei során szerte az országban mérleg készült a szakszervezeti munkáról. A tagság véleménye megegyezik a párt XI. kongresszusa határozatának azzal a megállapításával, hogy növekedett a szakszervezetek tömegbefolyása, erősödött tekintélye. A szakszervezetek eredményesen segítették a gazdasági munkát, ezt bizonyította a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny is, amikor munkások, értelmiségiek és alkalmazottak aktívan követték a párt politikáját és harcoltak a célkitűzések megvalósításáért. A szakszervezet mozgósító ereje különösem megnyilvánult a mezőgazdaság területén azokban a gazdasági eredményekben, amelyekről itt a kongreszszuson is jelentést tehetett a szakszervezet központi vezetősége és az eddigi felszólalók is. Növelte a mozgalom tekintélyét, hogy számos olyan, az egész társadalmat érintő kérdésben a szakszervezet véleménye érvényre jutott, mint például a nagyüzemi munkások bérrendezése és más társadalmi rétegek jövedelmének alakulása. A szakszervezeti mozgalom aktív részese volt a nyugdíjhelyzet javításának, amelyet a mezőgazdaság dolgozói különös örömmel fogadtak. Kezdeményezői voltak a szakszervezetek a gyermőken nagy mértékben részesedik a nem szocialista országokba irányuló kivitelből, azért is igen lényeges ennek az ágazatnak folyamatos fejlesztése. A lakossági ellátás további javítására, valamint az exportképesség biztosítására a mezőgazdasági nagyüzemek mindkét formáját — az állami gazdaságokat és a téeszeket — tovább kell fejleszteni és erősíten kell bennük a korszerű nagyüzemi rendszer szocialista vonásait. sekintézmények fejlesztésének és más szociális gondok megoldásának. Üdvözölte Gál László a MEDOSZ munkájában az a nagy aktivitást, ahogyan segítette a korszerű termelési eljárások bevezetését és különösen soka tett az emberek felkészítésére, hogy képesek legyenek magasabb technikai színvonalon is dolgozni. Nagy erőfeszítéseke tesz a MEDOSZ a szociális körülmények, a lakás, dolgozók szállítása és a juttatások biztosítása érdekében. A tagság mindezt nagy megelégedéssé fogadta, és ezáltal a MEDOSZ társadalmi befolyása növekedett. A hozzászólásokat figyelembe véve Gál László emlékeztetett arra, hogy még számos tartalékka rendelkeznek a legkülönbözőbb területeken, a hozamok növelésére, a veszteségek csökkentésére. Ez elvárja a mezőgazdaság dolgozóktól az egész társadalom, a baráti munkás osztály. Kérte, hogy mint eddig, a szociálista brigádok a jövőben is legyenek élenjárói e nemes mozgalomnak. Mindkét kongresszus szombaton reggel folytatja a Vitát a beszámolói felett. L. V* A MEDOSZ Jókai utcai szákháza mellett, telken Kovács István főtitkár pénteken ünnepélyes külsőségek között elhelyezte a szakszervezet új vendégházának alapkövét Két szakszervezet kongresszusa Sarlós István felszólalása fterczeg Kairóit# beszéde Apró Antal felszólalása Gál Láttató beszéde A MEDOSZ XXIV. kongressszusa A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusát Hunya István elnök nyitotta meg. A központi vezetőség szóbeli beszámolóját Kovács István főtitkár terjesztette elő. Bevezetőjében elmondotta, hogy a szakszervezet a két kongresszus közötti időszakban is törekedett kettős hivatásának tejesítésére: mozgásttetták a taesásot a termelési feladatok megoldására, és ellátták az érdekvédelmi feladatokat. Ez is hozzájárult, hogy a tagságban növekedett a bizalom a párt po’’t’kára irént, magáénak vallja a XI. kongresszus határ-o a+talv ak végrehajtását is. A Hordó-ék között nagyon hast váltott ki a XI. kongresszus me'v szerint az ál lami várd■"ágok do'eo-mi a munkásosztály képezik. A főtitkár ismertette, hör,, a gya-i^uda mező* ga-na-na a IV. ötéves terven 18 $rézptékkal növel fe ■ Verma*’ését. és £»gf V"»*é griTiVO-pí)1 A’ti ki a laVAS$** ételintézet szükséletét. Az ve-Vb e*2 5ária tértfn«* grivi.qi* a Eh• n^r. f(s]fa feltett*bh technikai. rrr^^a ki és a? esiVTe terjedő Irvar^er^í ellátást töltö**k be az lá,’4 tfu (r*zí|a«áeelk. — A beszámolási idSsza’-ban tovább tévődött a szó'';°’').ía nr’bVaverseny — állapította meg a főtitkár. — A vállalatok többségénél iól szervezik és segítik a munkaverseny-mozgalmat. Az elmúlt évek szép termelési sikereiben nagy szerepe volt a munkaversenymozgalomnak. Az élen a szocialista brigádok jártak. Tőlük várjuk a továbbiakban is, hogy mozgató erői legyenek az előttünk álló tennivalók megoldásának. A főtitkár ezután áttért a lakosság ellátásával kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása ellenére a mezőgazdaság teljesítette népgazdasági kötelezettségeit, hozájárult az export- éladatok megoldásához is. Évről évre biztosította a mezőgazdaság a kenyér-, a hús-, a tojásszükségeteket, bár a hús- és a tejtermelés még nem érte el a kívánt mértékét Növekedett a cukorrépa és a zöldségfélék veteli őrülete is. A legfofitosabb, hogy az eredmények megszilárdításában.., a továbbhaladásban és a gondok megoldásában egységes szemlélet alakuljon ki. Ehhez kell a szakszervezetnek nagy támogatást adnia. A továbbiakban a szóbeli beszámoló a vezetők és a munkások kapcsolatát, az alkotómunka megbecsülését részletezte. A szakszervezet tapasztalatai szerint, az egyre bővülő zárt rendszerű termelési eljárások köre nemcsak a hozamok nö-velését biztosítja, hanem az emberek is szorosabb egységben dolgoznak. Bebizonyosodott, hogy ott is csak a közös erőfeszítések hozhatnak eredményet. Bár a jövő a korszerű üzemeké, a termelés hagyományos formáit sem szabad eluavarolni, mert ma noto a termékek jelentős hányadát így nyerjük. Az üzemi demokrácia kedvéről szóva elmonota, hogy a mezőgcr^a«A«l üzemekben a pért XI. ko vre ezusán.sk baté’-e—'toi hwawJi V^tclk 3 »trf ftn* ve^e^t be az í erő-Térítői f «vs Á N^v áfa mi g í 7 rt o ó erKíj tí eV+'V®'0-r»etl a TTU1T!]( &*£rii ■ trí i*1* étve ?» «‘•z6'/'epám^c2,0+! 1 ?tör* *%ska v»9c 4- nak A ta-A 7 r\crfú arTO1 IhAcrtr a iCV^Hari p, «-* “zov|«i 1 O rj p. «*7^^ ^ ^ fi ryTrA’i p.-ég J’g _ ístértette azokat a térve Kovács István főtitkár NAPOZA * A A MINDENNAPI KENYÉRÉRT Vas Witteg Miklós önéletrajzi műve A mindennapi kenyérért címmel jelent meg a Táncsics Kiadó gondozásában a munkásmozgalom nagy öregjének Vas Witteg Miklósnak posztumusz önéletrajzi regénye. Egy zsellérsorból ipari munkássá „feltörekedett” fiatalember sorsa bontakozik ki a könyv a lapjain. Olyan fiatalemberé, akit személyes tapasztalatai — még nem volt hatéves, amikor először napszámba állt , meg a körülötte forrongó történelem sodort a megélhetésért folytatott — ám a szegéryember fiától olykor sok leleményt követelő — küszködéstől a munkásosztály igazáért vállalt tudatos harcig. A forradalmi életút ívét rokonszenves szerénységgel, szemégyszer csöndes öniróniával rajzolja fel a szerző. . Ki tehet arról, hogy véletlenül»■ 1912 májusában éppen ott volt a fővárosi véres munkástüntetésen, a kattarói matrózlázadás tengerészei között, vagy a Tanácsköztársaság vörös hajórajának drámai eseményeinél. „Siker, kudarc, öröm és szenvedés, hűség, bizalom, csalódás ... derűs és borús napok” váltakoznak életében. És az olvasó nemcsak a magával ragadó stílusa miatt nem tudja letenni a könyvet, hanem azért sem, mert a történelmet érzi megelevenedni a fiatal munkás mindennapi kenyérért vívott küzdelmeiben. Az egykor történtekkel maguk is kapcsolatba került idősebbek bizonyára sok ismerős helyzetre találnak olvasás közben, a fiatalokat, meg az egymást követő kalandos események bilincselik le. Kár hogy a könyv borítója semmit nem sejtet a tartalom életteli. Színei, áradásából. V. 3. 1 S 11. nov ■ 6. December 8.: a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Lapunk pénteki számának vezércikkében hibásan jelent meg a magyar szakszervezetek XXIII. kongr^?^r u?^nak kezdőnapja. A kongresszus — mint már közöltük — december 8-án kezdődik. Megnyílt a majolikatörténeti kiállítás A Finomkerámiaipari Művek stúdiójában pénteken Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitotta a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár történeti kiállítását. A megnyitón megjelent Győri Imre, az MSZMP KB titkára. A bemutatott több száz alkotás áttekintést nyújt a vásárhelyi gyárban készített termékek szín-, forma- és motívumkincsének fejlődéséről, az egykori vásárhelyi fazekasok népművészeti hagyományainak megőrzéséről, fejlesztéséről. A bemutató megemlékezik a gyár elődjéről is, a vásárhelyi művésztelep majolika- és agyagipari telepéről, amelyet 1912-ben alapítottak. A kiállítást január 15- ig tekinthetik meg az érdeklődők — vasárnap és hétfő kivételével — naponta délelőtt 11 órától délután 6 óráig, a FIM Apáczai Csere János utca 7. szám alatti stúdiójában. Vietnami katonamérnökök kibocsátó ünnepsége Pénteken a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban ünnepélyes külsőségek között tartották meg az 1975-ben végzett vietnámi katonamérnökök kibocsátó ünnepségét. Az avatáson részt vettek a Vietnámi Demokratikus Köztársaság, valamint a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola vezetői, továbbá a Honvédelmi Minisztérium vezető beosztású főtisztjei. A végzett mérnököket Horváth István Vezérőrnágy politikai főcsoportfőnök helyettes búcsúztatta.