Népszava, 1975. november (103. évfolyam, 257–281. sz.)

1975-11-15 / 268. szám

Folytatás az 1. oldalról) teherliftek, megoldatlan a szellőzés. Felvetette, hogy a drága klímaberendezé­sek helyett talán vissza kellene térni a hagyomá­nyos, nyitható ablakok al­kalmazásához. A baleseti helyzet, a dolgozók egészségi állapo­tának, a nyugdíjasok kö­rülményeinek vizsgálata után a beszámoló kitárt a gyermekintézmények hiá­nyának problémájára, majd az üzemi étkeztetés­i vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsá­nak főtitkára, aki a párt Központi Bizottsága ne­vében köszöntötte a kongresszust, a szakma d­­lgozóit. Bevezetőjében utalt ar­ra, hogy a KPVDSZ, amely az ország dolgozói­nak 10 százalékát öleli fel, sajátos helyzeténél fogva nemcsak saját tag­ságának, hanem az or­szág lakosságának az ér­dekeit is képviseli. A következő tervidő­szak tennivalóiról szólva hangsúlyozta, hogy a tő­lünk függetlenül alakult nehéz nemzetközi gazda­sági helyzet ellenére a tervnek kiegyensúlyozott fejlődést kell biztosíta­nia. A terv feltételezi, hoggy ehhez az anyagi le­hetőségeket hatékonyabb munkával, takarékosabb gazdálkodással, felfilme­­zett munkával teremtjük meg. Ebben kap nagy szerepet a szakszervezeti Herczeg Károly, a SZOT titkára a Szaktanács üd­vözletét tolmácsolta. Be­szédének bevezető részé­ben gazdasági építőmun­kánk eredményeiről szólt. Megállapította, hogy a IV. ötéves terv időszakában a gazdasági növekedés — várhatóan —■ a tervezett­nél dinamikusabb lesz. Hozzátette, hogy ugyanak­kor a külső tényezők ha­tására újabb nehézségek támadtak, amelyek látha­tóbbakká tették saját hit­re és a lakáshelyzetre. Vé­gül a szakszervezet kultu­rális és nevelő munkájá­val, művelődési intézmé­nyeinek helyzetével, okta­tási problémákkal és sportkérdésekkel foglal­kozott. A főtitkár beszámolója után a számvizsgáló bi­zottság jelentését Balassa János, a bizottság elnöke ismertette. munka fontos módszere " a meggyőzés, a nevelés, a tudatformálás. Az életszínvonalat, a munkakörülményeket csak az ország teherbíró­­képességének megfelelően lehet tovább javítani, a meglevő eszközöket min­denki javára — a keres­kedelem beruházásait a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók érdekében — kell felhasználni, mon­dotta a továbbiakban, majd foglalkozott a ke­reskedelem és a vásárlók közötti időnkénti ellenté­tekkel, amelyek azonban kölcsönös megértéssel megszüntethetők. Joggal elvárható, hogy a keres­kedelmi dolgozó legyen szakértője munkájénak, ugyanakkor a vásárlók­nak is be kell látniuk, hogy akik a hányzók he­lyett is elvégzik a dolgu­kat, nagyobb terhet vál­lalnak. A vásárlói szoká­sok változtatásával is hozzá lehet járulni ahhoz, hogy a túlterhelt keres­kedelmi dolgozók hely­zete javuljon. nyosságainkat, termék­szerkezetünk gyengesé­geit, munkaerő-gazdálko­dásunk visszásságait, a munkafegyelem terén ta­pasztalható lazaságokat. Feladataink megoldásához hangsúlyozta : most össze kell fogni minden erőt. Herczeg Károly ezután a belkereskedelem mun­kájával foglalkozott. Meg­állapította, hogy a lakos­ság fogyasztása a tervnek megfelelően alakult. G­yors ütem­ben nőtt a kínálat, számos új, korszerű ter­mék — közöttük iparilag magasabb szinten feldol­gozott, tehát a házimun­kát megkönnyítő termé­kek — került forgalomba. A kiskereskedelmi forga­lom dinamikus növekedé­se ugyanakkor fokozott feladatok elé állította a szakma dolgozóit. A lakosság áruellátása bőségesebb és választéko­sabb, mint valaha. Elis­merés illeti a kereskedel­mi dolgozókat azokért az erőfeszítésekért, amelye­ket a csecsemőholmik, az olcsó és rögzített áras cik­kek kínálatának javítása fokozása érdekében fejtet­tek és fejtenek ki. Fejlődött a kereskede­lem hálózata is — folytat­ta —, de még sok a kis alapterületű bolt, vendég­látóhely. Ugyanakkor a hálózatfejlesztés nem egyenletes, tovább nőtt a főváros egészségtelen le­terheltsége, és ezzel együtt a zsúfoltság. Budapesten a hálózatfejlesztés nem tu­dott lépést tartani a kis­kereskedelmi forgalom növekedésével, s előbb­­utóbb visszahathat a ter­melésre, a választékbőví­tésre, az életszínvonal to­vábbi javítására. Éppen ezért — hangoztatta az előadó ■— a fővárosi ke­reskedelem fejlesztését súlyponti feladatnak kell tekinteni. Folytatni kell a létszámot felszabadító ér­tékesítési formák elter­jesztését, a gépek és a géni berendezések széles körű alkalmazását. Ugyanakkor ■a beruházásokat a követ­kező időszakban a­ fővá­rosra és néhány más ipari központra kell koncent­rálni. Herczeg Károly ez­után a külkereskedelem és a pénzintézetek szerepét ele­­mezte, majd­ végül megál­lapította: " A szakszervezeti moz­galmon belül a KPVDSZ végzi a legsajátosabb ér­dekvédelmi tevékenységet, mivel e tevékenység köre túlmegy az ágazat dolgo­zóinak érdekvédelmén. A szakszervezet ezt a felada­tot eredményesen oldja meg. G. Zs. kev, amelyeikk­el a jövő évtől növelni kívánják a gazdálkodó szervek dön­tési hatáskörét és fele­lősségét. Elmondta, hogy a KV és az elnökség évente megvizsgálta az egyes ágazatok bér- és munkaerőhelyzetét, és több kérdésben kezdemé­nyezzen lépett fel az il­letékes állami szervek­nél. Jelentős eredmény, hogy mérséklődött az azonos munkakörben és színvonalon dolgozó nők és férfiak közötti kérfe­szültség. Emellett figye­lemmel kísérték a mun­kások és alkalmazottak bérkategóriába sorolását is. Felhívta a figyelmet, hogy a következő évek­ben még határozottabban kell érvényesíteni a mun­ka szerinti elosztás elvét. Jelentős eredmény, hogy a 44 órás munkahe­tet már bevezették a szakszervezethez tartozó vállalatok közül a ME­ZŐGÉP Tröszt vállalatai­nál, a vízügynél, a hiva­talokban és az intézmé­nyekben. A jövő év ele­jétől teljesen áttérnek a csökkentett munkaidőre az erdő- és fagazdaságok­ban is. Jelentős lépések történtek az állami gaz­daságokban is e tekintet­ben. A beszámoló további részében a munkásvéde­lemmel és a baleseti helyzet alakulásával fog­lalkozott. Az elmúlt idő­szakban a munkavédel­mi, szociális és üzem­egészségügyi célokra ter­vezett beruházásokat minden ágazat teljesítet­te. A szociális ellátottság a legkedvezőbb a ME­ZŐGÉP Tröszt váll­altai­nál és a legkedvezőtle­nebb az erdőgazdaságok­nál. Éveken át rendsze­resen javult a baleset. Felszólalt a vitában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés el­nöke, aki átadta a kong­resszus résztvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét A párt agrár­politikájénak néhány vo­nását elemezve kiemelte: ez nem valami egyoldalú parasztpolitika, nem is csak a termelőszövetke­zetekkel kapcsolatos va­lamiféle külön politika. Nem egyoldalú mezőgaz­dasági célokat vagy ér­dekeket fejez ki, hanem megtestesítője és kifeje- 2 ”-13 annak az általános politikának és országgá érdeknek, amely a mun­kásosztály, a parasztság, az egész társadalom szó­statisztika, az idén azon­ban romlott a helyzet a halálos kimenetelű bal­esetek esetében, elsősor­ban az erdőgazdaságok­nál, de az állami gazda­ságokban is. A szakszer­vezet tapasztalatai sze­rint a bajok fő oka a munkafegyelem lazulása és az előírások mellőzé­se, a felelősségre vonás hiánya. Az üzemegészségügy általában javult, de gyor­sabb ütemű fejlesztésére van szü­keség az állami gazdaságokban, az erdő­gazdaságokban. Különö­sen olyan területeken kell előrelépni, ahol az emberek egészségét ká­rosíthatják a kedvezőt­len körülmények, így például egyes esetekben a traktorosoknál, a nö­vényvédelemben, vagy a fakitermelésben, a moto­rosfűrész-kezelőknél.­­ A beszámoló részlete­sen foglalkozott a mun­kások szakmai felkészült­ségével, a kulturális élet fejlesztésével. A szak­­szervezet fontos feladatot vállalt magára a szocia­lista ember formálásá­­ban. Emellett a szakmai és általános műveltség érdekében is nagy erőfe­szítéseket tesz a ME­­DOSZ. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak ar­ra, hogy az általános is­kola 8 osztályát el nem végzettek száma csök­kenjen, és az újraterme­lődés is megálljon. A falvak új értelmiségi ré­tegeit is be akarják von­ni a szakmai és az álta­lános műveltség terjesz­tésébe. Ezután dr. Cserer Pé­ter, a számvizsgá a bi­zottság elnöke ismertette a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vi­ta a két beszámoló fe­lett cialista fejlődésének cél­jait és érdekeit képviseli. A helyes agrárpolitika jó gyakorlati végrehajtá­sa tette lehetővé az ál­lami gazdaságok tovább­­­fejlesztését, a termelőszö­vetkezeti mozgalom nagy sikerét,­ hozzájárult a munkás-paraszt szövet­ség erőssé, megbonthatat­­lanná tételéhez, és ez hozott nagyszerű fellen­dülést a termelésben, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban. Ezután azzal foglalko­zott, hogy a szövetkezeti tulajdonnak szocialista tulajdonként való elis­merése, e felismerés po­litikai, gazdasági, köz-, gazdasági következmé­nyeinek levonása, s a gy­akorlatba való sikeres átültetése döntően hozzá­járult ahhoz, hogy a ha­zai élelmiszerellátás ma­gas színvonalon elégíti ki a lakosság szükségleteit, fedezi az ipar mezőgaz­dasági eredetű nyers­anyag-szükségletének jó­részét és mind nagyobb tömegben juttat élelmi­szert, mezőgazdasági ter­mékeket exportra. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a mező­­gazdaság az exportra kerülő termékek egyne­gyedét biztosítja Külö­n Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnöksége nevében Gál László, a SZOT titkára köszöntötte a kongresszust Elmondot­ta, hogy a kongresszus elő­készületei során szerte az országban mérleg készült a szakszervezeti munká­ról. A tagság véleménye megegyezik a párt XI. kongresszusa határozatá­nak azzal a megállapítá­sával, hogy növekedett a szakszervezetek tömegbe­folyása, erősödött tekinté­lye. A szakszervezetek eredményesen segítették a gazdasági munkát, ezt bi­zonyította a kongresszusi és felszabadulási munka­verseny is, amikor mun­kások, értelmiségiek és al­kalmazottak aktívan kö­vették a párt politikáját és harcoltak a célkitűzé­sek megvalósításáért. A szakszervezet mozgó­sító ereje különösem meg­nyilvánult a mezőgazda­ság területén azokban a gazdasági eredményekben, amelyekről itt a kongresz­­szuson is jelentést tehetett a szakszervezet központi vezetősége és az eddigi felszólalók is. Növelte a mozgalom tekintélyét, hogy számos olyan, az egész társadalmat érintő kérdésben a szakszervezet véleménye érvényre ju­tott, mint például a nagy­üzemi munkások bérren­dezése és más társadalmi rétegek jövedelmének ala­­kulása. A szakszervezeti mozgalom aktív részese volt a nyugdíjhelyzet ja­vításának, amelyet a me­zőgazdaság dolgozói külö­nös örömmel fogadtak. Kezdeményezői voltak a szakszervezetek a gyer­mőken nagy mértékben részesedik a nem szocia­lista országokba irányuló kivitelből, azért is igen lényeges ennek az ága­zatnak folyamatos fej­lesztése. A lakossági ellátás to­vábbi javítására, vala­mint az exportképesség biztosítására a mezőgaz­dasági nagyüzemek mind­két formáját — az álla­mi gazdaságokat és a téeszeket — tovább kell fejleszteni és erősíte­n kell bennük a korszerű nagyüzemi rendszer szo­cialista vonásait. sekintézmények fejlesz­tésének és más szociális gondok megoldásának. Üdvözölte Gál László a MEDOSZ munkájában az a nagy aktivitást, ahogyan segítette­ a korszerű ter­melési eljárások beveze­tését és különösen soka tett az emberek felkészí­tésére, hogy képesek le­gyenek magasabb techni­kai színvonalon is dolgoz­ni. Nagy erőfeszítéseke tesz a MEDOSZ a szociális körülmények, a lakás,­­ dolgozók szállítása és­ a juttatások biztosítása ér­dekében. A tagság mind­ezt nagy megelégedéssé fogadta, és ezáltal a ME­DOSZ társadalmi befolyá­sa növekedett. A hozzászólásokat fi­gyelembe véve Gál László emlékeztetett arra, hogy még számos tartalékka rendelkeznek a legkülön­bözőbb területeken, a ho­zamok növelésére, a vesz­teségek csökkentésére. Ez elvárja a mezőgazdaság dolgozóktól az egész tár­sadalom, a baráti mun­k­ás osztály. Kérte, hogy mint eddig, a szociálista brigádok a jövőben is le­gyenek élenjárói e nemes mozgalomnak. Mindkét kongresszus szombaton reggel folytat­ja a Vitát a beszámolói felett. L. V* A MEDOSZ Jókai ut­cai szákháza mellett, telken Kovács István fő­titkár pénteken ünnepé­lyes külsőségek között el­helyezte a szakszervezet új vendégházának alap­kövét Két szakszervezet kongresszusa Sarlós István felszólalása fterczeg Kairóit# beszéde Apró Antal felszólalása Gál Láttató beszéde A MEDOSZ XXIV. kongressszusa A Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezetének XXIV. kongresszusát Hu­­nya István elnök nyitot­ta meg. A központi ve­zetőség szóbeli beszámo­lóját Kovács István főtit­kár terjesztette elő. Bevezetőjében elmon­dotta, hogy a szakszerve­zet a két kongresszus közötti időszakban is tö­rekedett kettős hivatásá­nak tejesítésére: mozgá­st­tettá­k a taesásot a ter­melési feladatok megol­dására, és ellátták az ér­­dek­védelmi feladatokat. Ez is hozzájárult, hogy a tagságban növekedett a bizalom a párt po’’t’kára irént, magáénak vall­ja a XI. kongresszus ha­­tár-o­ a+talv­ ak végrehajtá­sát is. A Hor­dó-ék között na­gyon ha­st váltott ki a XI. kongresszus me'v sze­rint az ál lami várd■­"ágok do'eo-mi a munkásosz­­tály képezik. A főtitkár ismertette, hör,, a gya-i^ud­a mező* ga-na-na a IV. ötéves terven 18 $rézpt­ékkal növel fe ■ Verma*’ését. és £»gf V"»*é g­riTiVO-pí)1 A’ti ki a laVAS­$*­* ételintézet­ szükséle­tét. Az ve-Vb e*2 5á­ria tértfn«* grivi.qi* a Eh­• n^r. f(s]fa feltet­­t­*bh technikai. rrr^^a ki és a? esiVTe terjedő Irvar^er^í ellá­tást töltö**k be az lá,’4 tfu (r*zí|a«áeelk. — A beszámolási idS­­sza’-­ban tovább tévődött a szó'';°’').ía nr’bVaver­seny — állapította meg a főtitkár. — A vállalatok többségénél iól szervezik és segítik a munkaver­­seny-mozgalmat. Az el­múlt évek szép termelési sikereiben nagy szerepe volt a munkaverseny­­mozgalomnak. Az élen a szocialista brigádok jár­tak. Tőlük várjuk a to­vábbiakban is, hogy moz­gató erői legyenek az előttünk álló tennivalók megoldásának. A főtitkár ezután áttért a lakosság ellátásával kapcsol­atos kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása ellenére a me­zőgazdaság teljesítette népgazdasági kötelezett­­ségeit, hozájárult az ex­port- él­adatok megoldásá­hoz is.­­ Évről évre biztosí­totta a mezőgazdaság a kenyér-, a hús-, a tojás­­szükségeteket, bár a hús- és a tejtermelés még nem érte el a­ kívánt mértékét Növekedett a cukorrépa és a zöldségfé­lék veteli őrülete is. A legfofitosabb, hogy az eredmények megszilárdí­tásában.., a továbbhala­dásban és a gondok meg­oldásában egységes szem­lélet alakuljon ki. Ehhez kell a szakszervezetnek nagy támogatást adnia. A továbbiakban a szó­beli beszámoló a vezetők és a munkások kapcsol­a­­tát, az alkotómunka megbecsülését részletezte. A szakszervezet tapaszta­latai szerint, az egyre bővülő zárt rendszerű termelési el­járások köre nemcsak a hozamok nö-­­velését biztosítja, hanem az emberek is szorosabb egységben dolgoznak. Be­bizonyosodott, hogy ott is csak a közös erőfeszí­tések hozhatnak eredmé­­nyet. Bár a jövő a kor­szerű üzemeké, a terme­lés hagyományos formáit sem szabad eluava­rol­ni, mert ma noto a ter­mékek jelentős hányadát így nyerjük. Az üzemi demokrácia ke­dv­éről szó­va el­­mono­ta, hogy a mező­­gc­r^a«A«l üzemekben a pért XI. ko­ vre­ ezus­á­­n.sk baté’-e—'toi hwawJi V^tclk 3 »trf ftn* ve^e^t be az í erő-Térítői f «vs Á N^v áfa mi g í­ 7 rt o ó erKíj tí eV+'V®'0-r»etl a TTU1T!­]( &*£rii ■ t­rí i*1* étve ?» «‘•z6'/'epám^c2,0+! 1 ?tör* *­­%ska v»9c 4- nak A ta-A 7 r\crfú arTO1 IhAcrtr a iCV^Hari p, «-* “zov|«i 1 O rj p. «*7^^ ^ ^ fi ryTrA’i p.-é­g J’g _ ístértette azokat a térve­ Kovács István főtitkár N­A­PO­Z­A * A A MINDENNAPI KENYÉRÉRT Vas Witteg Miklós önéletrajzi műve A mindennapi kenyérért címmel jelent meg a Tán­csics Kiadó gondozásában a munkásmozgalom nagy öregjének Vas Witteg Miklósnak posztumusz ön­életrajzi regénye.­­ Egy zsellérsorból ipari mun­kássá „feltörekedett” fia­talember sorsa bontako­zik ki a könyv a lapjain. Olyan fiatalemberé, akit személyes tapasztalatai — még nem volt hatéves, amikor először napszám­ba állt , meg a körülöt­te forrongó történelem so­dort a megélhetésért foly­tatott — ám a szegér­y­­ember fiától olykor sok le­leményt követelő — küsz­ködéstől a munkásosztály igazáért vállalt tudatos harcig. A forradalmi életút ívét rokonszenves szerénység­gel, szemégyszer csöndes öniróniával rajzolja fel a szerző. . Ki tehet arról, hogy véletlenül­­»■ 1912 májusában éppen ott volt a fővárosi véres munkás­tüntetésen, a kattarói mat­rózlázadás tengerészei kö­zött, vagy a Tanácsköz­társaság vörös hajórajá­nak drámai eseményeinél. „Siker, kudarc, öröm és szenvedés, hűség, bizalom, csalódás ... derűs és bo­rús napok” váltakoznak életében. És az olvasó nemcsak a magával raga­dó stílusa miatt nem tudja letenni a könyvet, hanem azért sem, mert a törté­nelmet érzi megelevened­ni a fiatal munkás min­dennapi kenyérért vívott küzdelmeiben. Az egykor történtekkel maguk is kapcsolatba ke­rült idősebbek bizonyára sok ismerős helyzetre ta­lálnak olvasás közben, a fiatalokat, meg az egy­mást követő kalandos ese­mények bilincselik le. Kár hogy a könyv borítója semmit nem sejtet a tar­talom életteli. Színei, ára­dásából. V. 3. 1 S 1­1. nov ■ 6. December 8.: a magyar szakszervezetek­ XXIII. kongresszusa Lapunk pénteki számának vezércikkében hibásan jelent meg a magyar szakszervezetek XXIII. kong­­r^?^r­ u?^n­ak kezdőnapja. A kongresszus — mint már közöltük — december 8-án­ kezdődik. Megnyílt a majolikatörténeti kiállítás A Finomkerámiaipari Művek stúdiójában pén­teken Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitotta a Hódmezővásárhelyi Ma­jolikagyár történeti kiál­lítását. A megnyitón meg­jelent Győri Imre, az MSZMP KB titkára. A bemutatott több száz alkotás áttekintést nyújt a vásárhelyi gyárban ké­szített termékek szín-, forma- és motívumkin­csének fejlődéséről, az egykori vásárhelyi fazeka­sok népművészeti hagyo­­mányainak megőrzéséről, fejlesztéséről. A bemuta­tó megemlékezik a gyár elődjéről is, a vásárhelyi művésztelep majolika- és agyagipari telepéről, ame­lyet 1912-ben alapítottak. A kiállítást január 15- ig tekinthetik meg az ér­deklődők — vasárnap és hétfő kivételével — na­ponta délelőtt 11 órától délután 6 óráig, a FIM Apáczai Csere János utca 7. szám alatti stúdiójában. Vietnami katonamérnökök kibocsátó ünnepsége Pénteken a Karikás Frigyes Katonai Kollé­giumban ünnepélyes kül­sőségek között tartották meg az 1975-ben végzett vietnámi katonamérnö­­kök kibocsátó ünnepsé­gét. Az avatáson részt vettek a Vietnámi De­mokratikus Köztársaság, valamint a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének képvi­selői, a Budapesti Mű­szaki Egyetem és­­ a Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskola vezetői, továbbá a Hon­védelmi Minisztérium ve­­zető beosztású főtisztjei. A végzett mérnököket Horváth István Vezérőr­­n­ágy­ politikai főcsoport­­főnök helyettes búcsúz­tatta.

Next