Népszava, 1976. február (104. évfolyam, 27–51. sz.)
1976-02-13 / 37. szám
KIHELYEZETT” FOGADÁSOK egszokhattuk, hogyha valamelyik kerületi vezető ellátogat egyikmásik helyi üzembe, intézetbe, irodába, ott az intézmény „gazdái” ünnepélyesen fogadják. Az azonban ma még szokatlan, újdonságszámba menő dolog, hogy egy kerületi vezető, mindenféle formaság nélkül, megjelenjen valahol, és ö, a vendég fogadja a munkahely dolgozóit... Ez történt tegnap Sashalmon, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában, ahol Tódika László, a XVI. kerületi tanács elnöke reggel 9-kor beült a pártszervezet által „kölcsönadott” helyiségbe, és délután 1 óráig 30 munkást hallgatott meg. Az előzetesen „gyári közhírre tett” felhívásra egyébként több mint 40-en jelentkeztek a szakszervezeti bizottságon, de hát mindegyikükre nem kerülhetett sor. Legalábbis most. Ám legközelebb, áprilisban, amikor Tatai Ottó elnökhelyettes, vagy júniusban, amikor Vrestyák József, a tanács végrehajtó bizottságának titkára látogat el az EMG-be, ők is szóhoz juthatnak majd. Mert az új kezdeményezést, amelynek tegnap volt a ,,premierje”, állandó, rendszeres munkamódszernek szánja a három tanácsi vezető. Egyelőre a kerület három nagyüzemében: az Ikarusban, az Aurusban és az EMG-ben rendeznek kihelyezett, rendkívüli fogadónapokat. Ily módon évente kétszer folytathatnak kötetlen eszmecserét a három nagyüzem dolgozóival. Közöttük azokkal, akik eddig kényelemszeretetből, vagy azért, mert nem akartak időt vesztegetni a tanácsházán, inkább hallgattak. Pedig, amint már az első nap példája igazolja, sokuknak fontos, kerületi méretekben is figyelemre méltó észrevételei vannak. A „kihelyezett fogadónapok”, amelyeket nem a „székhelyükön” tartott hivatalos, házi egyszeri fogadónapjuk helyett rendszeresítettek, természetesen többletmunkát jelentenek a három vezetőnek. S hogy kamatozik-e az új módszer, és mit eredményez a ,,tömegkapcsolatok” ilyetén bővítése, azt egy jó fél év múlva megkérdezhetik tőlük más kerületekből a kezdeményezésre felfigyelő „illetékesek”. A XVI. kerületi vezetőknek addigra, meggyőződésem szerint, tele lesz már a tarisznyájuk a kitűnő ötlet érett, siite gyümölcseivel. Miklós Dezső 1976. február 13. Biszku Béla Békésben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön látogatást tett Békés megyében. Délelőtt a megye vezetőivel Körösladányba utazott, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetbe. Biszku Béla részt vett és felszólalt a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésért. Délután a Központi Bizottság titkára a békéscsabai Kner Nyomdába látogatott. A nyomdában tett látogatást követően Biszku Bélát a megye vezetői tájékoztatták Békés megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Németh Károly Szabolcsban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Szabolcs- Szatmár megyében. A megye gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről kapott tájékoztatást követően a Központi Bizottság titkára felkereste a Balkányi Állami Gazdaságot, ezután pedig meglátogatta a nyírgelsei hűtőtároló és léüzemet. Délután Mátészalkára látogatott, ahol részt vett a város új húsüzemének átadásán. A Központi Bizottság titkára ezután megtekintette a MOM mátészalkai gyárát. Németh Károly csütörtökön a megyei pártbizottság székházában pártaktíva-értekezleten tájékoztatót adott az időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. Sarlós István a XVIII. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára csütörtökön látogatást tett a XVIII. kerületben. A kerületi vezetők tájékoztatóját követően megtekintette a KISZ-lakótelepet, a kerület új létesítményeit, majd a Pamutnyomóipari Vállalat Kistext Gyárába látogatott. Megtekintette a fonodát, szövödét és a kikészítőt. Délután Sarlós István időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről pártnapot tartott a gyár dolgozóinak. Negyedszázados a szocialista orvosképzés Az orvosegyetemek önállóvá válásának 25. évfordulója alkalmából dr. Lukáts Ernő főosztályvezető és dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus tájékoztatták az újságírókat csütörtökön az Egészségügyi Minisztériumban. Méltatták az önálló egyetemek szerepét a szocialista egészségügy megteremtésében, utalva a szakképzés, a nevelés, a továbbképzés egyre növekedő jelentőségére. KÖZÉLET Csütörtökön hazaérkezett az a magyar delegáció, amely dr. Csikós N Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének vezetésével tárgyalt Moszkvában. Dr. Csikós Nagy Béla és Nyikolaj Gluskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami árbizottság elnöke megbeszéléseket folytattak a két országot kölcsönösen érintő aktuális árpolitikai kérdésekről. Pavol Bahyl csehszlovák általános gépipari miniszter csütörtökön Budapestre érkezett. Tárgyalásokat folytat Nemesfald Tivadar kohó- és gépipari miniszterrel a csehszlovák—magyar gépipari együttműködés bővítéséről, különös tekintettel az autóipari kooperációra. V. I. Prohorov 70 éves V. I. Prohorovot, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkárát, 71. születésnapja alkalmából táviratban üdvözölte a SZOT elnöksége. Az esztergomi érsek kinevezése VI. Pál pápa kinevezte dr. Lékai László püspököt, esztergomi apostoli kormányzót esztergomi érsekké. A kinevezéshez a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az előzetes hozzájárulást megadta. Dr. Ijjas József kinevezése VI. Pál pápa dr. Ijjas József kalocsai érseket, kimagasló érdemei elismeréséül, pápai trónállóvá nevezte ki. Az V. ötéves terv céljairól tárgyalt a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége A Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége csütörtökön ülést tartott. Dr. Barna Gyuláné, az Oktatási Minisztérium csoportfőnöke tájékoztatta az ülést az Oktatás ötödik ötéves tervének legfontosabb célkitűzéseiről. Elmondotta: fontos célkitűzés, hogy további gyarapodjék az óvodaházat, fejlődjenek az általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek. Olyan fontos munkákat kell bevégezni, mint az új tantervek kimunkálása, új tankönyvek elkészítése és bevezetése, a pedagógusképzés és -továbbképzés hatékonyságának javítása, a tankötelezettségi törvény betartatása. Kitért az előadó a pedagógusok bérhelyzetére is. Gond, hogy a bérgazdálkodás helyes elvei nem mindenütt érvényesülnek eléggé, indokolatlan .megtakarítások” mutathatók ki több megyében. Bejelentette: központi intézkedésként 1976-tól a pedagógusok évi bérfejlesztése a korábbi 3 százalékról 5 százalékosra növekszik. Felszólalt a beszámolót követő vitában dr. Voksán József, a szakszervezet főtitkára is. Rámutatott: az V. ötéves terv első bérpolitikai intézkedése az óvónők és az óvodai dolgozók béremelése volt. Ez, akárcsak az oktatási intézmények minden dolgozóját érintő évi 5 százalékos bérfejlesztés, a tagság életszínvonalának növekedését szolgálja. Hangsúlyozta a főtitkár, hogy ez a bérintézkedés nem érintheti az óvónők és óvodai dolgozók január elsejével esedékes, kötelező, automatikus béremelését. Az évi 5 százalékos béremelés — tette hozzá — lehetőséget teremt ahhoz is, hogy évenként többen és magasabb összegű béremelésben részesüljenek. A főtitkár javaslatára a központi vezetőség jóváhagyta, hogy a testület mellett munkabizottságok működjenek, javasló, tanácsadó szerepet betöltve. V. M. NÉPSZAVA TV-ELŐZETES Ókori kalandok, mai történetek A televízió alkotóműhelyeiben új tv-játékok, tv-filmek egész sora készül, illetve már „dobozban” várja a bemutatót. Rövidesen képernyőre kerül Rajnai András rendező kísérleti televíziós csoportjának érdekes vállalkozása, a háromezer éves Gilgames-eposz modern elektronikus változata. Az ötezer soros ősi eposzból elsősorban a látványos, kalandos elemeket eleveníti meg a film különleges képi eszközökkel, a legszélesebb közönséghez szólóan. Erre utal alcíme is: Egy ókori hét fantasztikus kalandjai. Főszereplői Bujtor István, Tordai Teri és Sáfár Anikó. A Nyitott könyv sorozat következő adásai a dokumentumregények iránti fokozódó érdeklődést igyekeznek kielégíteni. Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád című nagy sikerű könyvét a terv szerint márciusban mutatja be a televízió Horváth Z. Gergely rendezésében. Krúdy Zsuzsa és Karinthy Ferenc lapozgat majd ebben a Nyitott könyvben Krúdy Gyula életének dokumentumai, baráti és szerelmes levelek, hivatalos folyamodványok, régi írások között. A visszaemlékezésekből kialakuló íróportrét Szindbád utazásainak jelenetei teszik teljessé, Latinovits Zoltán, Mészáros Ági, Kozák András, Béres Ilona közreműködésével. Elkészült az adássorozat egy másik darabja is, Fenákel Judit Dokumentumok U. M.-ről című új regényének tv-adaptációja, Mihályfi Sándor rendezésében. A Nyitott könyv bemutatja Bogomolov szovjet író 1944 augusztusa című dokumentumregényét, továbbá Gerelyes Endre, Bertha Bulcsú, Szakonyi Károly és Karinthy Ferenc egyegy művét. Ugyanebben az irodalmi-drámai műhelyben, Ratkó István dramaturgi közreműködésével tv-játék készül két romániai magyar író, Karácsony Benő és Nagy István novelláiból. A tv IV-es stúdiójában a napokban kezdődtek Racine: Britannicus című drámájának felvételei. A klasszikus művet Egri István állítja képernyőre, főszereplői Haumann Péter, Olsavszky Éva, Tánczos Tibor, Keres Emil, Máthé Erzsi. Díszlettervezője pedig rtem kisebb művész, mint Vidtor Vásárélg, a világhírű festő, grafikus. A MAFILM műtermében készül Dobozy Imre A tizenhetedik nap című tv-filmje, amely a béke küszöbén játszódik. Hősei magyar katonák, akik véletlenül harcba keverednek egy SS-alakulattal, és ezért a felszabadító szovjet katonák szemében ellenállóknak tűnnek. Vajon vállalják, vállalhatják-e ezt a látszatot és az ebből fakadó feladatokat? A film egyik főszerepét szovjet vendégművész, Oleg Vidov játssza, a rendező Mihályfy Imre. Ugyancsak a filmgyári stúdiókban forgatják a Megtörtént bűnügyek című sorozat két újabb epizódját, Mág Bertalan, illetve Fóti Andor könyve ■alapján, Bácskai Lauró István rendezésében. A képernyőről már ismert Csipke őrnagy (Avar István) és munkatársai ezúttal egy titokzatos piros autó és egy eltűnt holttest után nyomoznak. Szórakoztatónak ígérkezik a Rohan az idő című zenés revüösszeállítás is, amely az elmúlt harminc év slágereiből köt színes csokrot. Csenterics Ágnes szerkesztő-rendező a műsor keretében az elmúlt évek társadalmi, kulturális eseményeiből is felvillant néhányat. Az első rész már elkészült, a további adások felvételeit a napokban kezdik népszerű énekesek, táncosok és olyan színészek részvételével, mint Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Harsányi Gábor. Rákóczi-műsorok a rádióban Hangjátékotkkal, riportokkal, előadásokkal, zenei műsorokkal emlékezik meg a rádió II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról. „Pro patria et libertate” összefoglaló címmel három előadásból álló, egyenként 40 perces dokumentumműsort készítenek. A sorozat a kérdés legjobb szakértőit állítja mikrofon elé, a Történettudományi Intézet, az Irodalomtudományi Intézet, a Tudományos Akadémia munkatársait, néprajzosokat,művészettörténészeket, zenetörténészeket. „Rákóczi alakja a magyar irodalomban és szomszédaink irodalmában” címmel hangzik el Köpeczi Béla hatrészes sorozata. Ugyancsak több folytatásban kerül a hallgatók elé Laczkó Géza: Rákóczi című regényének adaptációja. Irodalmi műsor szólaltatja meg a kuruckor költészetének gyöngyszemeit. Rapcsányi László „Rákóczi nyomában” címmel készít történelmi riportot. Felkeresi a fejedelem szülőhelyét majd ellátogat Nagysárosba, Podolinba, Késmárkra, Rodostóba és Kassára. Mocsár Gábor „A város és a fejedelem” címmel írt hangjátékot. Száraz György háromrészes hangjátéka „A vezérlő fejedelem” címmel hangzik el tavasszal. Sor kerül Hegedűs Géza: „A várva-várt” című művének ismétlésére is. Az év második felében sugározzák Bárdos Pál dokumentumjátékát, „Rákóczi-induló” címmel. Az ismert induló dallamvariációinak történeti sorrendjében elevenednek meg a hozzájuk kapcsolódó történelmi események. A Rákóczi-emlékév adókalméból mutatja be a rádió Farkas Ferenc új kantátáját, míg Sárosi Bálint a rádió népzenei rovata számára készít sorozatokat a kuruckor zenei világáról. Megismétlik Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátékát is. A fiatalok számára ígér kellemes szórakozást az a vetélkedő, amelyre két, Rákóczi nevét viselő gimnázium között kerül sor. A varsói Magyar Intézetben kétnyelvű, lengyel—magyar irodalmi műsort rögzítenek hangszalagra, ugyancsak a Rákóczi előtti tisztelgés jegyében. Új ,,rádió-folyóirat" Film, színház. — Művelődés címmel pénteken jelentkezik először folyóiratunk* tájékoztat bennünket Képes András, a rádió szeri*kesztője. — Ezzel részben pótolni szeretnénk a korábban megszűnt, Nézőpont című adásunkat. Másrészt olyan, sajátos típusú rádióműsort akarunk adni hallgatóinknak, amely egy nagy példányszámú folyóirat szerepét betöltve dolgozhatná fel kulturális életünk jelentősebb, megvitatásra váró témáit. Sok mindennel kívánunk foglalkozni a ren közművelődés ielkezésünkre álló 54 perc alatt: filmmel, színházzal, közművelődéssel stb. A legszélesebb értelemben vett kultúrára göndölunk. Mindenkihez szólunk majd, a kulturális élet eleven fórumaként szeretnénk fellépni — műfaji kötöttségek nélkül. Tierrt egyszerűen tájékoztatni szándékozunk az eseményekről és nem is azok kritikáját akarjuk adni. Ennél jóval többre gondolunk: kulturális életünk fontosabb összefüggéseit vitatnánk meg a rádió plénuma előtt. — Kaphatnánk némi ízelítőt az első összeállításból ? — Folyóiratunk premierjén a Kenguru Című magyar film sajtókritikáit szembesítjük a fiatalok véleményével, kerekasztalvitát rendezünk a népszínház feladatairól, behatóan foglalkozunk a gyerekek iskolaérettségi vizsgálataival, és végül teret adunk érdekes közművelődési kísérletek, szociografikus jellegű anyagok ismertetésének is. SZ.J. MOEKOJOT — A Magyar Írók Szövetségének Székházában csütörtökön befejeződött a magyar és a lengyel írószövetség vezetőinek tanácskozása, amelyen az idei együttműködés terveit alakították ki. A megállapodást magyar részről Garai Gábor főtitkárhelyettes, lengyel részről Haliba Anderska alelnök írta alá. — Új törekvések a lengyel festészetben címmel rendeznek kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban március 10. és 29. között, a varsói kulturális napok Budapesten rendezvényei keretében. S REZEDA KÁZMÉR SZÉP ÉLETE Krúdy-összeállítás a Vígszínházban Krúdy Gyula, a maga hatalmas életművével, irodalmunk sajátos, egyedülálló alakja. Besorolhatatlan. Egy látványról, egy mozdulatról hosszú gondolatsort indít, bizarr eszmetársításokkal, utalásokkal, önkényesen lép időben hátra-előre, akkor, amikor ez még közel sem általános, jelképes és valós alakokat, történelmi figurákat mozgat, más egybe, jellegzetesen színes, képalkotó nyelven, végtelen epikában. Ha valakiről, róla jogos meggyőződés, egyetlen lehetséges formája, amelyben veszteség nélkül élvezhető az eredeti. Ennek ellenére érthető — és immár színpadon, filmen igazolt — szándék művének transzponálása más műfajokba. Kapás Dezső rendező nyolcadik éve már színpadra állította A vörös postakocsit a Vígszínházban, vállalkozásával nagy visszhangot keltve. Ezúttal a Rezeda Kázmér szép élete (eredetileg: Így történt 1914-ben) címen megjelent utolsó Krúdy-regényt dolgozta színpadra ugyanitt, Radnóti Zsuzsa dramaturgiai hozzájárulásával. Pontosabban: az említett regényre támaszkodva, Krúdy több művéből új, színpadi alkotást hoztak létre, nagy munkával, elmélyült anyag- és stílusismerettel . Vitatható eredménnyel. Az előadás kissé túlzsúfolt. A vendég Drégely László színpadképénél elfogadható, hogy a cselekmény színteréül és hátteréül a Krúdy-rekvizítumokrtak szinte a teljességét állítja elénk: ez Krúdy saját, egy műben, egyetlen műve egyetlen lapján is jelenlevő, írói hangjából fakadó zsúfoltsága. Tehát nem túl zsúfolt. Diarrtaturgiailag már nem üdvös követni ugyanezt a módszert — a színháznézés és hallgatás mechanizmusa amúgy is eltér az olvasásétól. Érthető, hogy egy Krúdydrarmatizálás eltér minden más színpadi műtől (a regényei is eltérnek minden más regénytől) — a színházi előadás kohéziós, összetartó erejét, egységét azonban gyengíti, ha túl sokat akarnak beletömöríteni, mint ezúttal. Ráadásul zenés művet kapunk, benne egy halmozott ötlettel, megzenésített Ady-versekkel. Tény, hogy Krúdy és Ady, valamint kettejük eltérő életműve között sok a rokon vonás. Egy színházi előadás azonban semmiben nem hasonlíthat egy irodalomtörténeti előadásra. A találkozás az Adyversek és a Krúdy-világ között nem olyan szerves — talán az egy, igazán beépülő, Emlékezés egy nyár-éjszakára című verstől eltekintve —, hogy az ötlet fokozná az előadás fentebb kevesellt összetartó erejét. Ellenkezően, Darvas Ferenc zenéjéből is a Különös nyár-éjszaka fenyegető dallamát, ritmusát és hangszerelését találom csak szerencsésnek." A híres Kabaré-filmre, majd a Weill- és Eisler-daloknak Brecht stílusához kötődő hangvételére történő utalások idegenek Krúdy világától. A részletek szépsége nem kárpótol a meglepett zavarért, amelyet az alapelképzelés kivált. S a szép részletek közé kevésbé szépek is belopakodtak, amelyeknek vaskos iróniája már több, mint amennyit a Krúdy-hang megkíván. Sehol nem színészi, hanem rendezésbeli okokból. Az előadás legerősebb oldala éppen a színészvezetés, a hang egysége, finom kidolgozottsága. Elsőrendű alakításoknak örvendezhetünk. A címszereplő Darvas Iván és a női főszereplő Ruttkai Éva mellett a vendég Psota Irén szerepe arányaiban megnőtt a regényhez viszonyítva, kivált hogy a művésznő sanzonénekesként is kitűnik a zenés változatban. A többiek közül az ifjú és idős alteregó (a címszereplő képzeletbeli másik énjei), Tahi Tóth László és Tomanek Nándor emlékezetesek, valamint Schubert Éva, Békés Rita, Kozák László és Szatmári István. A főiskolás Bánfalvi Ágnes és Bordán Irén említése is indokolt külön hangsúlyt érdemel a nagyszerű Tábori Nóra, aki fanyar, fájdalmas nevetést kiváltó humorával igazi Krúdy-epizód asszortyalakót formál, a regény őrült mottója, az „Éljen a háború!" eszeveszett élvhajhászása jegyében. Rajk András