Népszava, 1976. március (104. évfolyam, 52–77. sz.)

1976-03-02 / 52. szám

2 A szocialista világ ad választ a társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire A XXIV pártkongresz­­szus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásá­ban egyik legfőbb ered­ménynek tekinthető az or­szág termelési potenciál­jának jelentős növekedé­se A kilencedik ötéves tervben több mint 500 mil­liárd rubelt fordítottak be­ruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyor­sult a tudományos-műsza­ki fejlődés és fokozódott a társadalmi termelés haté­konysága. A gondokról szólva Alekszej Koszigin elmon­dotta: Az elmúlt időszak­ban nem sikerült teljes mértékben megoldani szá­mos problémát, megszün­tetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Külö­nösen érvényes ez a beru­házásokra. Néhány ága­zatban a termelési kapa­citások üzembe helyezésé­nek feladatát 60—80 szá­zalékra teljesítették. Köz­ben a beruházásokat szá­mos építkezésre forgácsol­ják szét. Mindez azért van így, mert sok miniszté­­riu­m és hivatal egy-egy ágazat fejlesztésének problémáját elsősorban új beruházásokkal akarja megoldani, ahelyett, hogy jobban kiaknázná megle­vő állóalapjait, és követ­kezetesebben tevékeny­kedne a termelés intenzí­vebbé tételén. A szovjet miniszterelnök hangoítatta: A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokrati­kus magatartás, nincs biz­tosítva a megfelelő komp­lexitás. Még mindig sok a fogyatékosság a népgaz­daság irányításának kü­lönféle láncszemeiben. Ezért­ az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszö­bölését, a kedvező gazda­sági tendenciák megerősí­tését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági ver­semben — mondotta Ko­szigin. — Ipari termelé­sünk évi átlagban 7,4 szá­zalékkal növekedett, mi­közben például az Egye­sült Államokban és a Kö­zös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irány­zat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országok­ban — a KGST tagorszá­gaiban — az ipari terme­lés növekedésének évi át­lagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországok­­ban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. A tőkés világ 1974 má­sodik felétől kezdve sú­lyos gazdasági válságban szenved. Az éleződő belső ellentmondások és az így létrejött bizonytalanság körülményei között Nyu­gaton senki sem mondhat­ja meg, hogy távlatilag mi vár a tőkés világ gazda­ságára. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szo­cialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutób­bi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, vala­mint a számos más or­szágban folyó kongresz­­szusi előkészületek meg­győzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fej­lődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, terv­szerű növekedésén alap­szanak. Évekre előre szó­ló célkitűzéseinket és al­kotó elképzeléseinket, po­litikánkat nyilvánosan ki­fejtjük az egész világ előtt, mert minden ter­vünk megfelel a széles dolgozó tömegek érdekei­nek, a béke és a társadal­mi fejlődés érdekeinek. Problémáinkat, akármi­lyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekei­nek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. A X. ötéves terv fő feladata a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta ..a Szovjetunió népgazda­sága 1976—1980. évi fej­lesztésének fő irányai'’ cí­mű, az SZKP XXV. kong­resszusa elé terjesztett tervezet — mondotta Alekszej Koszigin.­­ Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen meg­valósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala eme­lését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dina­mikus és arányos fejlesz­tése hatékonyságának nö­velése, a tudományos-mű­szaki fejlődés meggyorsí­­­á­­sa, a munka termelé­­kenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka mi­nőségének minden esz­közzel történő javítása alapjá­n. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a tár­sadalmi-gazdasági fejlesz­tés, a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megva­lósításában, amelyre a ki­bontakozó tudományos­­műszaki forradalom vi­szonyai közepette kerül sor. Új szakasz ez, a szo­cialista társadalmi viszo­nyok és a szovjet életfor­ma fejlődésében, vala­mint országunk biztonsá­gának szavatolásában. Tizedik ötéves tervünk fő feladatainak megfele­lően pártunkat és népün­ket a gazdaság minden irányú fellendítésének, komplex és harmonikus fejlődésének, a szovjet em­berek jóléte fokozásának célja vezérli. A népgazdasági tervek­ben különös nyomatékot kap a termelés intenzitá­sának a tudományos-mű­szaki haladás és a min­denre kiterjedő takaré­kossági rendszer alapján történő elmélyítése. A párt Központi Bizottsága és a kormány az előző évek­ben is nagy figyelmet szentelt a gazdasági növe­kedést meghatározó inten­zív tényezők szerepe nö­velésének. Ez a tizedik öt­éves tervben elsőrendű fontosságú lesz. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló prog­ram megvalósítására. Az ötéves térv­ felada­tainak megoldásában fo­kozódik a nemzetközi gaz­dasági együttműködés sze­repe. A népgazdasági ter­vek előirányozzák a szo­etatista gazdasági integ­ráció további elmélyítését, a nemzetközi munkameg­oszlás adta előnyök telje­sebb kiaknázását. Koszigin hangsúlyozta: A tizedik ötéves terv lé­nyegét a párt tömören és átfogóan így fogalmazta meg: ez a minőség és a magas fokú hatékonyság új esztendeje lesz, a gaz­dasági és a népjólét to­vábbi növelése jegyében. A döntő most az, hogy ha­tározott fordulatot valósít­sunk meg az országunk­ban létrehozott hatalmas termelési-technikai poten­ciál hatékonyabb kihasz­nálása, a nemzeti jövede­lem növelése, a lakosság és a népgazdaság szükség­leteit közvetlenül kielégítő végterméktermelés foko­zása irányában. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki po­tenciálú, fejlett szocialista társadalom gazdasága triá­dot ad a szocialista rend­szer előnyeinek és lehető­ségeinek mind nagyobb arányú kihasználására, s egyebek között módot adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelvtervezet­ben meghatározzuk a szo­ciális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelé­sének átfogó programját. Százmilliárd rubel lakás- és kommunális épí­tkezésekre A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén foly­tatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövede­­lemnövelésének legfőbb útja­­ a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromne­gyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásá­nak tervszerű növelése, hanem az is, hogy foko­zódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalma­zásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mér­­tékben függjön a terme­lés végső eredményeitől, hatékonyságának növeke­désétől. A munkások és alkal­mazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 száza­lékkal emelkedik, és 1980- ban eléri a havi 170 ru­ NÉPSZAVA A1 K K­S­Z i­ J KOSZIG I N 88 K S L E L E belt — mondotta a szov­jet miniszterelnök. — A munkabér ösztönző szere­pének növelését elősegíti majd a bérrendszer ter­vezett tökéletesítése. A párt politikája előirá­nyozza a város és a falu között meglevő szociális­­gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelen­legi ötéves terv időszaká­ban a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból szár­mazó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazot­tak átlagos keresete. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifize­tések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek, és értékük 1980-ban eléri a 115 mil­liárd rubelt. Egész sor­os szociális intézkedés való­sul majd meg ezeknek az alapoknak a terhére. Ezek közül az egyik leg­fontosabbnak tartják, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadsá­got kapjanak. Koszigin hangsúlyozta: Az ötéves terv előirányoz­za az áruforgalom növe­kedésének magas ütemét, volumene 27—29 százalék­kal emelkedik. Különösen gyorsan emelkedik a la­kosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Az ötéves terv végére pél­dául gyakorlatilag min­den szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rá­diója, hűtőgépe. A jövedelmek értéke ál­landóságát az alapvető fo­gyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenntartása és egyes árufajták árának a szükséges feltételek meg­teremtésétől, valamint az árukészletek felhalmozá­sától függően végrehaj­tandó csökkentése szava­tolja. Egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiter­jedő infláció hatásától. Az új ötéves terv idő­szakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés. A párt a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség lakásviszo­nyainak megjavítását te­kinti a népjólét növelése egyik fő feladatának. Ezekben az években ösz­­szesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóte­rület épül fel, összesen körülbelül 100 milliárd rubelt ruháznak be a la­kás- és a kommunális építkezések céljaira. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humaniz­musa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvá­nul a munkakörülmények­ről, az egészségvédelem­­ről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről va­ló gondoskodásban — mondotta Alekszej Koszi­gin. — A tizedik ötéves terv is nagyszabású szo­ciális intézkedéseket irá­nyoz elő e téren, hogy kedvezőbb feltételeket te­remtsünk a magas terme­lékenységű munkához és a dolgozók alkotó képes­ségeinek bőséges kiakná­zásához, tovább fokozzuk a termelési folyamatok gé­pesítését és automatizálá­sát és fokozatosan felszá­moljuk a kézi erővel vég­zett, különösen a nehéz és kevéssé vonzó munkát. Az új ötéves­­érv idő­szakában jelentősen nö­vekszik a társadalmi té­nyezők szerepe a terme­lés fejlesztésében és haté­konyságának növelésében. A káderek szakképzettsé­gének színvonala, a kol­lektívák gyakorlatias, al­kotó szelleme és az egész­séges szociális-pszicholó­giai légkör, a dolgozók megfelelő életkörülmé­nyeiről való gondoskodás, a vállalatoknál a kulturá­lis intézmények és sport­­komplexumok létrehozása — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az em­ber életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. (Folytatás az 1. oldalról) mutatók javultak, fokozó­dott a munkatermelékeny­ség szerepe a nemzeti jö­vedelem gyarapodásában, meggyorsult a tudomá­nyos -műszaki fejlődés és tovább javult a társadal­mi termelés struktúrája. A XXIV. pártkongresz­­szus irányelveinek teljesí­­t­éséről szólva a szovjet miniszterelnök rámuta­tott: Az ipari termelés egész mennyisége 1975 - ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalék­kal növekedett. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszö­béhez, hogy megbízhatóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető sí elke­zdi anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilo­wattóra villanyáramot termeltek. 1975-ben 141 millió ton­na acélt olvasztottak, mű­­tragyából 90 millió ton­nát, cementből 122 millió tonnát termeltek. Az utóbbi öt évben kö­vetkezetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komp­lex program megvalósítá­­­án. Szilárdul a mezőgaz­daság anyagi-műszaki lá­rása, nagy öntözési mun­kálatok folynak, a mező­­gazdasági termelés foko­zottan szakosodik. Ugyan­akkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves terv­ben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen meg­mutatkozott az élelmiszer­és a könnyűipar fejlődé­sének ütemén. A szovjet mezőgazdaság jelenlegi helyzetének leg­fontosabb jellemzője az — mondotta Koszigin­t, hogy folytatódik annak az alapvető gazdasági átala­kításnak folyamata, ame­lyet a párt tíz esztendővel ezelőtt vázolt fel. A lakosság egészségvé­delme területén az új öt­éves terv egyik alapvető feladata: fejleszteni az or­vosi ellátás minőségét, ja­vítani, az orvosok és a kö­zépfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet munkájának megszervezését, fokozni a gyógyintézmények mun­kájának hatékonyságát. Az­ ötéves terv idősza­kában tovább fejlődik az általános iskola intézmé­nye. A munkásosztály új nemzedéke mindinkább növekvő számban kap majd kiképzést­ a techni­kumokban, ahol a szak­mai oktatás társul a teljes középiskolai oktatással. Növekszik a népgazdaság számára kiképzett szak­emberek száma, különösen a tudomány és a technika új ágazataiban. A szovjet miniszterelnök rámutatott: A szovjet nép anyagi és kulturális szük­ségleteinek tehető legtel­jesebb kielégítése a párt gazdaságpolitikájának legfőbb célja. Ez terveink célja, s ugyanakkor a ter­melés, annak hatékonysá­ga további növekedésének fontos előfeltétele. A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növe­lését és a kellő kiegyen­súlyozottságot a népgaz­daság fejlesztésében. 137­6. március 2. Bővül a közfogyasztási cikkek termelése A népgazdaság legfon­tosabb ágazatai termelé­sének abszolút növekedé­se az új ötéves tervben lényegesen nagyobb lesz, mint az elmúlt ötéves idő­szakban — mondotta Ko­szigin. — Nagyobb mér­téket képvisel a növeke­dés minden százaléka. Így például az ipari termelés növekedésének 1 százalé­ka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emel­kedését jelenti, vagyis 1,4- szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. A X. ötéves terv újabb nagy lépés országunk ter­melési potenciáljának nö­velésében, a szovjet állam gazdasági hatalmának erő­sítésében. A nehézipari termelés 38—42 százalékos növeke­dési előirányzatáról szól­va Alekszej Koszigin hangsúlyozta: A nehéz­ipar gyorsabb ütemű nö­velése­­ nem jelenti azt, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető leg­nagyobb bővítése iránt. Az ipar ezek termelését az ötéves tervben 43—46 mil­liárd rubellel növeli, míg a IX. ötéves tervben ez a növekedés 39 milliárd ru­bel volt. A fogyasztási alap rész­arányának növekedése — gyorsabban nő majd a fel­halmozási alapnál — a társadalmi termelés végső eredményei növekedésé­nek és hatékonysága foko­zódásának egyik mutató­ja Ugyanakkor ez meg­győzően bizonyítja szocia­lista államunk békepoliti­­káját. A népgazdaságot fej­lesztve különösen szigo­rúan ügyelnünk kell a he­lyes népgazdasági és ága­zati arányokra. Ezt a fel­adatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatá­sa, amelynek célja a fel­halmozás lényeges mérté­kű átcsoportosítása a me­zőgazdaság javára. Míg 1961—1970-ben a termelé­si építkezésekre irányuló mezőgazdasági beruházá­sok összege 110 milliárd rubel volt, addig 1971— 1980-ban ez az összeg el­éri a 260 milliárd rubelt. A népgazdasági beruházá­sok egész összegéből való részesedése 18-ról 23 szá­zalékra nő. A népgazdaság kiegyen­súlyozott fejlődését jelen­tős mértékben alá kell tá­masztani az­ ésszerű beru­házási politikával is, az építkezés egész gyakorla­tának lényeges megjaví­tásával. Az új építkezést általá­ban akkor kell megkezde­ni, amikor az­ biztosítja az elvileg új tudományos-mű­szaki megoldások alkal­mazását — mondotta Ko­szigin. — A beruházások növekvő hányadát kell a már működő üzemek mű­szaki felújítására és re­konstrukciójára fordítani Koszigin rámutatott, hogy az­ ötéves tervben nő az ásványvagyon-feltárás­­n­ak a kitermeléshez ké­pest gyorsabb emelkedése, hogy az ásványkincsekkel való ellátás biztonsága a termelés szempontjából mindig a megfelelő szín­vonalon legyen. A szovjet gazdaság ará­nyos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben — mondotta — a munkaerő-tartalékok ész­szerű felhasználása. A hosszú távú fejlődés érdekei megkövetelik a termelés sokoldalú inten­­zifikálását, a tudományos­műszaki haladás meg­gyorsítását, a munka ter­melékenységének növelé­sét, amelyek a termelés hatékonysága emelésének döntő tényezői. Lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait A párt gazdaságpoliti­kája abból indul ki — hangsúlyozta Alekszej Koszigin —, hogy a nép­gazdaság intenzív fejlesz­téséhez szükség van a tu­dományos-műszaki forra­dalom vívmányai és a gazdálkodás szocialista rendszere előnyeinek szerves összekapcsolására. Ennek a feladatnak meg­óvásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés intenzifikálásának meg­gyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendsze­rünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolá­sát. A már alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Fokozni kell azoknak a problémáknak tudományos és tervezői kidolgozását, amelyek meghatározzák a gazda­ság jövőjét. Az energeti­kában például növekszik azoknak a kutatásoknak időszerűsége, amelyek an­nak a feladatnak a meg­oldását szolgálják, hogy a hő-, később pedig a­z atomenergiát is közvetle­nül elektromos energiává alakítsák. Tudósaink erő­feszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítsák a­lan problémák megol­dását is, mint az irányí­tott termonukleáris reak­ció és a szupervezetés. A szovjet miniszterel­nök hangsúlyozta: a tár­sadalmi termelés haté­konysága nemcsak tudo­mányos-műszaki­ vagy termelési-gazdasági prob­léma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legnagyobb mérté­kű takarékoskodás a nép­gazdaság minden dolgo­zójának ügye. A jelenlegi körülmények között kü­lönleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kez­dődik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak min­den egyes pad fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységé­nek növeléséről. ..Bár­mennyire növekedjék is társadalmunk gazdasága, a legszigorúbb takarékos­ság a népgazdaság fejlő­désének, népjólétnövelé­­sének igen fontos feltéte­le marad’’ — így szerepelt ez a kérdés a Központi Bizottság kongresszusi be­számolójában. Az új ötéves tervben ki­tűzzük azt a feladatot, hogy meg kell javítani a működő termelési kapaci­tások kihasz­nálását, emel­ni kell a berendezések működtetésének műszak­­számát, csökkenteni kell állásidejét. A termelés anyagigé­nyességének csökkentése érdekében minden ipar­ágban előirányozzuk, hogy lényeges fordulatot kell végrehajtani az anyagta­­kar­ékosság irányában a tervezés és a technológia területén. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenysé­gének növelésére. Az egész népgazdaságban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 száza­lékkal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó mun­kájának megtakarításával egyenértékű. A társadal­mi munka termelékenysé­gének növekedéséből kell származnia a nemzeti jö­vedelem emelkedése 85— 90 százalékának. Nem ke­vésbé fontos, hogy lénye­gesen megjavítsuk a mun­kaszervezést, kiküszöböl­jük a munkaidő-vesztesé­geket, növeljük a terme­lési fegyelmet. A tudomány kiemelkedő szerepe az anyagi termelés minden ágában A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gaz­dasági mechanizmus to­vábbi tökéletesítésének módjait.. Továbbra is idő­­szerű feladat a szervezés és irányítás további töké­letesítése, fejlődésünk ob­jektív követelményeivel összhangban. Mint Leo­­nyid Iljics Brezsnyev hangsúlyozta­ ,,a gazda­ságirányítás megjavításá­ra vonatkozó intézkedése­ket olyan fontos tartalék­nak kell tekinteni, amely­nek a kiaknázása segíti a­z ötéves terv sikeres tel­jesítését”. Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisz­tériumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány fel­adata az, hogy a társadal­mi termelés hatékonysá­gának növelésére töreked­ve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Természetesen a minő­ségi mutatók rendszere megköveteli, hogy a terV számos gazdasági kérdést más formákban tükrözzön és oldjon meg, mint ez­t r­álunk eddg tették. A termék minősége emelé­sére irányuló intézkedé­seknek komplexeknek kell lenniük, ki kell terjedniük a nyersanyagok és más anyagok minőségének ja­vítására, a technológia tö­kéletesítésére, az olyan műveletek szerepének nö­velésére, amelyek a kész­termékek kipróbálását és fogyasztásra való előké­szítését szolgálják. Alekszej Koszigin hang­súlyozta: szükséges, hogy az egész ter­vben vörös fo­­nalként húzódjék vég­e minden egy­es fejezetnek, az anyagi termelés min­den ágazatának, az élen­járó tudománnyal vi.­ (Folytatás a 3. oldalon)

Next