Népszava, 1976. október (104. évfolyam, 232–258. sz.)
1976-10-01 / 232. szám
A fegyverkezési hajsza ellen Az európai biztonsági értekezletet követő hónapok eseményei próbára teszik a Szovjetunió, a szocialista országok türelmét. • Azok a szélsőjobboldali erők, amelyek Helsinkit vereségüknek tekintették, lankadatlan propagandahadjáratot folytatnak azzal a leplezetlen céllal, hogy lejárassák a Szovjetuniót és diplomáciáját. Nemcsak propagandasikerekre törekszenek. A hangulatkeltés mellett provokációk egész sorával igyekeznek olyan helyzetet előidézni, amely a két társadalmi rendszer közötti párbeszédtől ismét elvezetne a konfrontációhoz. Andrej Gromiko ENSZ-közgyűlési beszéde barátnak és ellenségnek Ismét bebizonyította, hogy semmilyen manőverrel nem lehet eltéríteni a Szovjetuniót attól a törekvéstől, amely az enyhülés folyamatának erősítésére irányul. A szovjet külügyminiszternek lett volna oka arra, hogy felemelje hangját a legutóbbi provokációk szervezői ellen. Az egész szocialista közösséget sértő stílus ellen, amelyet a burzsoá sajtó egyre természetesebbnek tart, amikor rólunk szól. Gromiko azonban ennél súlyosabb témára irányította a világ figyelmét. Arról szólt, amiről a szovjetellenes erők provokációkkal szeretnék elterelni a figyelmet. Pontosabban: amit szeretnének elfogadtatni az emberiséggel. Arról, hogy — Gromiko szavaival — tovább forognak a fegyvergyártás óriási mechanizmusának kerekei, s képletesen szólva a földgolyót olyan gépsorok övezik, amelyekről megállás nélkül egyre több halálos erejű fegyver kerül le. Földi is, légi is, víz alatti is. Mint az APN sajtóügynökség szemleírója egyik legutóbbi cikkében megállapította, egy mai nukleáris töltetnek nagyobb a pusztító energiája, mint a második világháború idején alkalmazott robbanóanyagoknak együttvéve. A már felhalmozott nukleáris töltetek elegendőek ahhoz, hogy városok ezreit juttassák Hirosima tragikus sorsára. „A Szovjetunió elutasítja azt a baljós következtetést, hogy az ember képtelen véget vetni a fegyverkezési hajszának’’ — jelentette ki a szovjet diplomácia vezetője az ENSZ-ben, szembeszállva azoknak az elméleteknek a gyártóival, akik az emberiség jövőjét a rádióaktív hamura építenék. A napi politika témáit félretéve, Andrej Gromiko egész beszédét annak szenteli, hogy meggyőzze a közgyűlésit: parancsoló szükségszerűség a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés megkezdése. Ennek érdekében a Szovjetunió a tömegpusztító fegyverek további felhalmozásának megakadályozására, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére, az atomsorompó-szerződés egyetemessé tételére, a vegyi fegyverek megsemmisítésére, a katonai költségvetések csökkentésére, a leszerelési világkonferencia összehívására szólította fel a kormányokat. Javasolta, hogy tűzzék az ENSZ-közgyűlés napirendjére annak a világszerződésnek a megkötését, amelyben az államok köteleznék magukat arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban nem alkalmaznak erőszakot és nem fenyegetőznek erőszakkal. Most, amikor Nyugaton akadnak politikusok,, aduik ’ Gromiko "szóhasználatával az enyhülést váltópénznek tekintik politikai kombinációikban, a szovjet külügyminiszter a problémák tárgyalásos rendezésének változatlan lehetőségéről és szükségességéről beszélt. És a vitafórum előtt arról biztosította az emberiséget, hogy a Szovjetunió továbbra is kész a konstruktív együttműködésre mindazokkal, akik osztják a népek várakozásainak megfelelő humánus célkitűzéseket. Barabás Péter Tüntetések, bombarobbanások Spanyolországban Spanyolországban folyó Madridban egy csendes tatódnak a tüntetések és tiltakozó tüntetésen, amia hatóságok sorozatos meglyet Carlos Gonzalez tartorla akciói. Guernica tinez diák meggyilkolása baszk városban a tüntető miatt tartottak. Értesülődolgozókra rátámadtak a sek szerint a „Krisztus kihírhedt spanyol csendőr-rály gerillái” nevű szélsőség egységei. A tüntetők jobboldali fasiszta terrortiltakoztak a baszkföldi szervezet tagjai lőtték le sztrájkmozgalomban részt hétfőn a tüntető diákot, vevők letartóztatása miatt. Szerdán éjjel négy bom- A csendőrségi beavatkodát dobtak a fővárosban zás nyomán hat embert a csendőrség négy laktaletartóztattak, sokan meg nyájára. Jelentős anyagi sebesültek, károk keletkeztek. (Reuter, Több ezren vonultak fel AP) Ellentétek a brit Munkáspárt kongresszusán Az angol Munkáspárt végrehajtó bizottsága szerdán késő este tartott rendkívüli ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította a kormány fontmentő akcióját, amely a Világbank 2,3 milliárd dolláros gyorssegélyével akarja megállítani a brit valuta értékének további zuhanását. A konferencián lezajlott külpolitikai vita azt mutatta, hogy a Munkáspárt mind szélesebb körrei megértik: az ország belpolitikai problémáinak sikeres megoldása szorosan összefügg a nemzetközi feszültség további enyhülésével és a kölcsönösen előnyös, egyenjogú nemzetközi együttműködés kiszélesítésével — írják a TASZSZ külön tudósítói. A konferencia részvevői megelégedéssel fogadták James Callaghan miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a brit kormány síkraszáll az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának teljes megvalósításáért, a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem, ezen belül a szovjet—brit kereskedelem fejlesztéséért. Az értekezleten viharos ellentétek támadtak az európai parlamentbe való közvetlen választások kérdése körül. A kormány — nem várva meg a problémának a konferencián való megvitatását — a Munkáspárt országos végrehajtó bizottságának véleménye ellenére, már elvi hozzájárulását adta ezekhez a választásokhoz. Mint Jan Mikardo, a Tribunecsoport tagja és sok más delegátus rámutatott, ez elkerülhetetlenül maga után vonja az európai parlament jogkörének kibővülését, csorbítja Nagy- Britannia nemzeti szuverenitását. NÉPSZAVA Külügyminiszteri találkozók New Yorkban Folytatta munkáját az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszaka Heltai András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti. Csütörtökön folytatódott az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának általános politikai vitája. Elsőnek Bandaranaike asszony, Sri Lanka miniszterelnöke, majd Puente Rabdill perui külügyminiszter szólalt fel. Ezután hangzott el Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszéde. Kissinger a Szovjetunióval való békés egymás mellett élés, valamint további leszerelési egyezmények megkötésének szükségességéről beszélt. Az Egyesült Államok kész a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítására — közölte Kissinger. Az amerikai külügyminiszter változatlanul csak két éven belül ígérte a fekete többségi hatalom megteremtését Rhodesiában. Az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, hogy „az emberiség jövője együttműködést igényel a Szovjetunióval. Mindkét részről történelmi erőfeszítést tesznek, hogy — a vlagyivosztoki megállapodással összhangban — korlátozzák a nukleáris fegyverkészletet. A külügyminiszter a kölcsönös érdekeken alapulónak nevezte az amerikai—kínai viszonyt, s kifejezte országa készségét annak fejlesztésére. ..Minden nemzetközi kérdésben messzemenően figyelembe fogjuk venni a kínai álláspontot” — mondotta. Puja Frigyes külügyminiszter szerdán New Yorkban eszmeeskét folytatott dr. Husszein Abdul Kader Kasszimmal, természeti erőforrások miniszterével, a Szomáliai ENSZ-küldöttség vezetőjével és Ramon Escovar Salom venezuelai külügyminiszterrel. Mindkét találkozón a közgyűlésen napirenden szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. A magyar külügyiminiszter csütörtökön az ENSZ székházában találkozott Caglayangil török, valamint Biciosz görög külügyminiszterrel. A tanácskozáson a közgyűlés ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkban találkozott amerikai kollégájával, Henry Kissingerrel. A megbeszélés során a két államférfi a szovjet—amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A megvitatott témák között volt a stratégiai támadófegyverzetek korlátozásáról szóló új megállapodás előkészítése is, amelynek alapjául a vlrlgyivosztoki magas szintű találkozón kidolgozott megállapodások szolgálnak. Véleménycserét folytattak a közel-keleti helyzetről, valamint az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről is. Andrej Gromiko találkozott Arnaldo Forlani olasz külügyminiszterrel is. A szovjet és az olasz külügyminiszter a szovjet—olasz kapcsolatokat érintő kérdéseket, valamint kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákat vitatott meg, köztük a közelkeleti helyzetet is. Érintették az ENSZ-ben folyó munkát is, különös tekintettel a Szovjetunió által a leszereléssel kapcsolatban a közgyűlés 31. ülésszaka elé terjesztett új javaslatokra. Andrej Gromiko csütörtökön fogadta Sam Nujomát, a Dél-nyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnökét. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig a harcoló dél-afrikai népek oldalán állt és áll. Gromiko csütörtökön a világszervezet székhelyén találkozott Jos Garbóval, a Nigériai Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével. Gromiko csütörtökön találkozott Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszterrel. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban vacsorát adott az ENSZ- közgyűlés ülésszakára érkezett arab külügyminiszterek és képviselők számára. Japán úgy érzi, nagyobb szerep illeti meg az ENSZ-ben, amelynek költségvetéséhez a harmadik legmagasabb hozzájárulást fizeti — jelentette ki szerdai New York-i sajtóértekezletén Koszaka Zentaro. Koszaka ismét azzal próbálta indokolni a Japánban leszállt szovjet katonai repülőgép visszatartását, hogy „a pilóta megsértette az ország légiterét”. Elismerte, hogy míg a japán kormány „kis jelentőségűnek” minősíti a szovjet gép és pilótája ügyét, szovjet részről nem osztják ezt az álláspontot. Ford „vétóháborúja” Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke megvétózta azt a törvénytervezetet, amely összesen 56,6 milliárd dollárt irányzott elő a munkahelyek létesítésére, egészségvédelemre, népművelésre és szociális segélyezésre. Az elnök azzal indokolta döntését, hogy a kongresszus által már jóváhagyott összegek is „túlságosan magasak”. Amerikai hírmagyarázók emlékeztetnek arra, hogy Ford elnök immár ötvenhatodik alkalommal vétózott meg a kongresszus által jóváhagyott szociális programot. Az elnöki vétó éles bírálatot váltott ki a törvényhozásban többségben levő demokraták részérről. B. Adams demokrata képviselő felszólította a kongresszus tagjait a vétó elutasítására, mert — mint mondotta — ellenkező esetben az országban bekövetkezik a gazdasági katasztrófa. Az amerikai képviselőház csütörtökön elutasította Ford elnök vétóját. (TASZSZ) Lövöldözés robbant ki Teheránban rendőrök és egy fegyveres csoport között. Közös Piac Parlament — hatáskör nélkül A nyugat-európai sajtóban nem keltett különösebb feltűnést, szinte észrevétlenül zajlott le az a brüsszeli ceremónia, amelynek keretében az EGK miniszteri tanácsának tagjai, a közös piaci országok külügyminiszterei ünnepélyesen aláírták a kilencek úgynevezett európai parlamentjének közvetlen megválasztásáról szóló szerződést. A közös piaci „törvényhozó testület” — amely eddigi formájában a tagállamok nemzeti parlamentjei által delegált képviselők részvételével működött — 1974 óta az EGK vezető testületeinek minden reprezentatív ülésén napirendre került. Az új, „integrált parlament” tagjainak közvetlen megválasztásáról a két év előtt, párizsi csúcsértekezleten hoztak határozatot, majd 1975-ben Rómában a választások időpontját is kitűzték — 1978 tavaszára. Az idén tavasszal Luxemburgban a közös piaci „kicsik” és „nagyok” közötti ellentétek miatt nem sikerült megegyezni a helyek elosztásáról, illetve a választások lebonyolításának módjáról. Nyáron Brüsszelben azután végül is megszületett a „közös piaci egységet” demonstráló döntés a 410 hely elosztásáról: a négy „nagy”, az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország 81—81, Hollandia 25, Belgium 24, Dánia 16, Írország 15, Luxemburg 6 mandátumot kapott. De — Anglia és Dánia nyomására — nem tűzték ki 1978 tavaszára a választásokat, és nem sikerült közös álláspontot kialakítani arról sem, milyen hatáskörrel ruházzák fel az európai parlamentet. A mostani brüsszeli aláírási ünnepség után elhangzott nyilatkozatokból ítélve azt lehetne hinni, hogy időközben elsimultak az ellentétek, s megoldódtak a problémák. „Rendkívül jelentős határkőhöz érkeztünk azon az úton, amely az egységes, virágzó, demokratikus Európához vezet" -- jelentette ki Max van der Stoel, a holland diplomácia vezetője, az EGK miniszteri tanácsának elnöke. Georges Spenale, a jelenlegi közös piaci parlament elnöke pedig így lelkendezett: „Most végre nemcsak egyes országok, hanem minden állampolgár előtt megnyílik a közösség kapuja.’’ De az örvendező — avagy mint a londoni Times brüsszeli tudósításában fanyarul megjegyezte — önünneplő nyilatkozatok ellenére a jelek szerint semmi sem oldódott meg a júliusi brüsszeli tanácskozás óta Olyannyira nem, hogy most sem tűzték ki a közvetlen választások időpontját. Anglia és Dánia változatlanul arra hivatkozik, hogy nem képes a most aláírt egyezményt nemzeti parlamentjében ratifikáltatni és a közös piaci képviselőválasztásokra felkészülni 1978 tavaszáig. Franciaország viszont — amely ragaszkodik az eredeti időponthoz — értésre adta: „nem tűrheti, hogy kivételeket tegyenek egyes tagállamokkal”. Ez a látszólag technikai kérdés egyébként éppoly robbanékony politikai töltettel telített, mint az integrált parlament hatáskörének problémája. Úgy látszik, hogy az egységes Nyugat-Európáról álmodozó politikusok az EGK-tagállamok nemzeti érdekeinek látványos ütközését elkerülendő, végül is semmilyen törvényhozói hatalommal sem ruházták fel ezt az új „törvényhozó testületet”, a szerződés értelmében az európai parlamentnek csupán tanácskozási és indítványozási joga lesz. Ily módon egyáltalán nem meglepő, hogy a brüssszeli aláírási ünnepség nem váltott ki nagyobb izgalmakat nyugat-európai sajtóberkekben. Egyébként a brüsszeli ceremónia idején járta be a világsajtót a stockholmi szociáldemokrata kormány választási vereségének híre. S Nyugat-Európa-szerte éppen azt latolgatták, vajon követik-e október 3-án a „svéd példát” a Német Szövetségi Köztársaság szavazópolgárai. Nagy-Britanniában pedig akkor tették közzé a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményeit, amelyek szerint, ha most tartanának általános választásokat a szigetországban, akkor a hivatalban ülő munkáspárti kormánynak csupán ugyanannyi esélye lenne a győzelemre, mint az ellenzéki konzervatívoknak. Franciaországban viszont a nadrágszíjmaghúzó Barreterv, a dolgozók számlájára hozott inflációellenes intézkedések keltettek izgalmat és váltottak ki tiltakozási hullámot. Saját nemzeti problémáik és gondjaik tehát lényegesen fontosabbak a közös piaci országokban is élő emberek számára, mint az utópisztikus jövőben ködlő „egységes Nyugat-Európa” integrált parlamentje. (ki.) 1976. október 1. Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő táviratot intézte Hua Kuo-fenghez, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökéhez: A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. (MTI) Leonyid Brezsnyev üzenete Tito elnöknek Befejezte jugoszláviai látogatását és elutazott Belgrádból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Gejdar Alijevnek, a szövetségi tanács elnökhelyettesének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, az Azerbajdzsáni KP KB első titkárának vezetésével, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés meghívására nyolc napot töltött Jugoszláviában. A szovjet delegációt Belgrádban fogadta Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökség végrehajtó bizottságának titkára és Vidoje Zsarkovics, Jugoszlávia államelnökségének alelnöke, akiknek átadták Leonyid Brezsnyev Tito elnöknek szóló üdvözletét és jókívánságait. Együttes űrrepülésre készülnek a szocialista országok asztronautái •Már a jelenlegi ötéves terv időszakában megkezdődnek a szovjet kozmonauták együttes űrrepülései Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia szakembereivel — írja csütörtöki vezércikkében a Pravda, amely a Szojuz 22 (szeptember 15—23) űrhajó, útjának eredményeivel, foglalkozik.. A Szojuz 22 személyzete teljesítette a tudományos, műszaki orvosi és biológiai kísérletek kiterjedt programját, egyebek között zonális felvételeket készített a Föld felszínéről. A fotóberendezést együtt dolgozták ki a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió szakértői és a jénai Zeiss művek (NDK) készítette el. Az ötéves tervnek még csak az első esztendejénél tartunk — mutat rá a Pravda —, de már a nemrégiben felbocsátott meteorológiai és hírközlő szputnyikok egész sora működik a Föld körüli pályán. A szovjet tudományos intézményekben tanulmányozzák a Vénusz 9 és a Vénusz 10 automatikus bolygóközi állomásokról nyert adatokat. Új nagy eredmény volt a Luna 24 (augusztus 9—22) útja: két méter mélységből juttatott a Földre Hold-talajmintákat. A szovjet és az NDK- beli szakértők kooperációjának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagy lehetőség van a testvéri országok együttműködésének továbbfejlesztésére a kozmikus programok megvalósításában — állapítja meg a Pravda. (MTI) Milánó Magyar hetek A nyugat-európai országokban valaha is rendezett legnagyobb szabású, Magyarországot bemutató rendezvénysorozat kezdődött meg csütörtökön Milánóban, a három hétig tartó magyar hetek ünnepélyes megnyitásával. A megnyitó ünnepség színhelye a milánói városháza, a Palazzo Marino díszterme volt. Milánó alpolgármestere, Vittorio Korach és Palotás Rezső, a Magyar Népköztársaság római nagykövete mondott beszédet. A megnyitó ünnepségen jelen voltak a magyar küldöttség vezetői: Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes. (MTI) Fahmi Párizsban Héttagú delegáció élén csütörtökön Párizsba érkezett Iszmail Fahm egyiptomi külügyminiszter. A hírügynökséget egyöntetű véleménye szerint a látogatás a libanon fejleményekkel kapcsolatos. Az egyiptomi külügyminiszter egy vagy két napot tölt Párizsban. (UPIK