Népszava, 1976. december (104. évfolyam, 284–309. sz.)
1976-12-17 / 298. szám
1976. december 17 Hazaérkezett Angolából a magyar pártküldötség Hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Pap Jánosnak, az MSZMP KB tagjának, a Veszprém megyei pártbizottság első titkárának vezetésével részt vett az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az MSZMP küldöttsége átadta dr. Agostinho Netónak, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA elnökének Kádár János, az MSZMP KB első titkára üdvözlő levelét. A küldöttség látogatást tett a namíbiai határ mentén fekvő Cunene tartományban. A delegációt a repülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Péter János fogadta az Északi Szakszervezeti Tanács küldöttségét Péter János, az országgyűlés alelnöke csütörtökön hivatalában fogadta az Északi Szakszervezeti Tanács (NFS) küldöttségét. Az eszmecserén részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. Péter János tájékoztatta a küldöttség tagjait Magyarország és a skandináv országok államközi kapcsolatainak helyzetéről és az országgyűlés munkájáról. . Ezt követően a szakszervezeti küldöttség tagjai részt vettek az országgyűlés ülésszakának megnyitásán. Csütörtökön elutazott az Északi Szakszervezeti Tanács küldöttsége, mely a SZOT meghívására december 11-től 16-ig tanulmányozta a magyar szakszervezetek tevékenységét. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. Ülést tartott az MSZMP Vas megyei bizottsága Csütörtökön ülést tartott az MSZMP Vas megyei bizottsága. Tájékoztató hangzott el a Központi Bizottság 1976. december 1-i üléséről, s megszabták az ezzel kapcsolatos feladatokat. Elfogadták a pártbizottság első félévi munkatervét s személyi kérdésekben döntöttek. Kovács Antalt — akit a Központi Bizottság legutóbbi ülése a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé nevezett ki —, érdemeinek elismerése mellett felmentette a megyei pártbizottság első titkári funkciója alól, s Horváth Miklóst, a szombathelyi városi pártbizottság első titkárát egyhangúlag megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárává. Az ülésen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője is. MÖXÉSLET A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Guadeloupe-i Kommunista Párt december 17—19. között ülésező VI. kongresszusát. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Helmut Schmidtet, az NSZK szövetségi kancellárjává történt újraválasztása alkalmából,és Ibia Figyes külü°rminiszter táviratban üdvözölte Hans-Iiacdrich Genschert, az NSZK külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. * A KGST fémkohászati állandó bizottsága december 13-tól 16-ig Budapesten tartotta 45. ülését, amelyen megvitatta az idei munkáról előterjesztett beszámolót és elfogadta az 1977—78. évi munkatervet. Ezen az ülésen emlékeztek meg az állandó bizottság megalakításának 20. évfordulójáról. Sajtótájékoztató A munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójáról A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Munkásőrség Országos Parancsnoksága csütörtökön a budapesti Munkásőr Parancsnoki Iskolán sajtótájékoztatót rendezett. Részt vett a tájékoztatón Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka is, valamint a testület vezetésének több képviselője. A munkásőrség megalakulásának közelgő 20. évfordulójára történő felkészülést és a testület mai tevékenységét ismertette a sajtó képviselőivel Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese. A tájékoztató szerint 1977 januárjában és februárjában emlékeznek meg országszerte a munkásőrség megalakulásának évfordulójáról. Ünnepélyes egységgyűléseket rendeznek, a pártszervezetek media taggyűléseiken méltatják a munkásőrség jelentőségét. A tömegszervezetek — s közülük is elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetség — szintén bekapcsolódnak az ünnepségsorozatba. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a 20. évforduló megünneplése mértéktartóan, szerényen történik majd, ám az esemény politikai tartalmának megfelelően: a munkásőrség ma olyan társadalmi viszonyok közt ünnepelhet, amikor a XI. pártkongresszus szellemében a magyar nép a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Bejelentették, hogy 1977 márciusában a kiváló munkásőrök és parancsnokok országos küldöttértekezletét is megrendezik. A sajtó képviselőinek kérdéseire Papp Árpád és Gáti József válaszolt, majd a részvevők megtekintették a Munkásőr Parancsnoki Iskola kollégiumát és tantermeit. Sz. J. A jövő évi tervek a Postások Szakszervezetének központi vezetősége előtt A Postások Szakszervezetének központi vezetősége csütörtöki ülésén az 1976. évi várható tervteljesítés tükrében megvitatta az 1977. évi tervjavaslatot. A tanácskozás munkájában részt vett Horn Dezső, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Posta vezérigazgatója. Benke Gézáné elnöki megnyitóját követően Doros Béla, a Posta vezérigazgatóság tervgazdasági szakosztályának vezetőhelyettese és Tanos Lászlóné, a szakszervezet titkára egészítették ki az írásbeli beszámolót. Elismeréssel szóltak a postás dolgozók munkájáról. Megállapították, hogy a posta mennyiségben várhatóan teljesíti a tervet, azonban nagyrészt anyaghiány, valamint létszámgondok miatt nem mindenben tudtak eleget tenni a kívánalmaknak. Értékben számolva egyszázalékos lemaradás várható, ami negyvenmillió forintos nyereségcsökkentést jelent. A gazdasági vezetés közreműködve a szakszervezettel nagy gondot fordított a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Ennek nyomán javult a munkabiztonság. A szociális ellátás különböző céljaira mintegy 242 millió forint jutott. A bérfejlesztés évi 4,5 százalékos mértéke sajnos nem mindenütt tette lehetővé a bérigények kielégítését. Mindenki egyetértett abban, hogy az idei nehéz esztendő után — a jövő évi terv sikeres teljesítése fokozottabb erőkifejtést igényel minden postás dolgozótól. A tervjavaslat ugyanis a bevétel 6,7 százalékos növekedésével számol. Hangsúlyozták a központi vezetőség tagjai, hogy a jövő évi munka továbbra is növekvő szolgáltatásokat, a postás dolgozók gondosabb, lelkiismeretesebb tevékenységet követeli. Állóeszköz-fejlesztésre 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Várhatóan befejezik a Teréz telefonközpont ez évre tervezett, 20 ezer állomásos bővítését, átadják a szegedi crosbar központot. Ezenkívül szerepel a tervben a Ferenc központ 20 ezer állomásos bővítése és az újpesti telefonközpont 9 ezer állomásának üzembe helyezése. Külön említést érdemel, hogy a vezeték nélküli hírközlést 15 URH-adó és 12 átjátszó adó telepítésével bővítik. A központi vezetőség vitájában felhívták a figyelmet arra, hogy javulnia kell a bérpolitikának Biztosítani szükséges, hogy ott kerüljön sor ösztönzésre és jutalmazásra, ahol azt a magas munkaintenzitás, a munka menynyiségi és minőségi követelményei szükségessé teszik. Kiemelték, hogy a szakszervezeti szervek alapvető feladata a gazdasági munka segítése. Egyben felhívták a gazdasági vezetés figyelmét, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a tervekben szereplő szociálpolitikai célkitűzések megvalósítására. T. L. NÉPSZAVA KIÁLLÍTÁSI KALAUZ Nyolcvanadik születés- más kiállítás ad áttekinnapja alkalmából hazat- test RUZICSKAY GYÖRGY öt évtizedes alkotótevékenységéről a Nemzeti Galériában. A csaknem félezer festmény és grafika egy még korántsem lezárt, de már elidegeníthetetlen körvonalakat öltött életmű java termését öleli fel, amely minőség és sokrétűség dolgában méltó párja a magyar művészet klasszikus teljesítményeinek. Ruzicskay György legszembeötlőbb alkotói jegye a vitalitás: művészete a bőven buzgó invenció s a bámulatos termékenység páratlan egysége. Lírai, romantikus hangoltságú alkat, aki szüntelenül nyitott a világ dolgaira, ám aki egy tenyérnyi rajz keretében is cselekvésre, szociális, erkölcsi és filozófiai kérdések megválaszolására vállalkozik elsősorban. A két világháború között, az ellenforradalmi korszak diktatórikus légkörében drámai erejű vásznakon és röpiratélességű rajzsorozatokban leplezi le az embert géprabszolgává alacsonyító kapitalista rendszert; a felszabadulás után mozgalmas kompozíciók hosszú sorában tesz hitet a szocializmussal együttjáró anyagi és szellemi változások mellett. Munkásságának fő motívuma, bizalma az emberben és hódolata az emberi munka iránt még azokban a műveiben is megnyilatkozik, ahol kedélyvilágának játékos oldala fölébe kerekedik a társadalomkritizáló és formáló szenvedélynek. Ha a stílus felől közelítünk képeihez, ugyancsak nem tudunk kliséket alkalmazni jellemzésére, mert festői formanyelve sem szorítható be egyetlen irányzat, vagy iskola kereteibe. Nyilván a fentebb vázolt állandó lelki készenlét eredményeként. Ruzicskay ösztönösen érzékeny a kifejezés modern formáira, a megtalált fogásokat mindig a maguk helyén, a közlés eszközeiként kezeli és hasznosítja. Hasonlóan művészi világához, művészi stílusa is gazdag, tehát az egyéni leleményekben, s eredetiségét még az is fokozza, hogy vallomásszerű hangvétele mind előadásmódjának, mind mondanivalóinak rendkívüli szuggesztivitást kölcsönöz. Eredményeinek további figyelemre méltó tanulsága a műfajok és a technikák egyenjogúsítása kiterjedt oeuvre- jében öszszefüggő együttesben, azonos súllyal jelenik meg festmény és grafika, tematikus kompozíció és látomás, dekoratív szándék és agitatív célzat, ábrázolás és absztrakció, szépség és igazság. Míg másoknál ez a változatosság többnyire sokféleségbe csap át, nála a minőség és a mennyiség sosem kerül egymással ellentmondásba hisz dolgozzék bármily „stílusban” vagy műformában is, alkotásaiban egyazon eszme, a humanizmus keresi az aktivizálódási lehetőséget. Ezért szólhat ez a művészet mindenkihez, s lehet a Ruzicskay név nemcsak itthon, de külföldön is márka azok szemében, akik a művészettől többet várnak, mint a puszta szépérzék kielégítését. évad rádiójátékok tükrében Az idén is, mint minden évben, a rádiókritikusok hosszas vita után eldöntötték, melyik darab volt az év legjobb hangjátéka, a kis- és a nagyhangjáték, valamint a dokumentum kategóriában; odaítélték a legjobb rendezőnek, a legjobb női és férfi színésznek is a kritikusok díját. Azt hihetnénk, könnyű és elegáns dolog ülni egy zsűriben, és hol erre, hol arra a műre szavazni. A valóságban a rádiójáték-termés betakarításakor ez bizony, fáradságos és kemény munkát jelent. Gondoljuk csak el, hogy 18 nagyhangjáték — egyenként 50—60 percesek —, kilenc kishangjáték, és tíz dokumentum.Játék — szintén 50—60 percnyi terjedelműek — puszta meghallgatása is mennyi időt vesz igénybe, hát még megvitatásuk. Erős középmezőny Jellegzetesség volt az idén a hagyományos hangjátékoknál, hogy magasan kiemelkedő ugyan nem sok akadt, de a középmezőny jó színvonalat képviselt. A legjobbnak ítélt mű, Csurka István Sárkefe című groteszkbe hajló, remek darabja kapta az írói díjat. Legjobb rendezőnek Barlay Gusztávot tartották az idén. Sok szavazatot kaptak Varga Géza rendezései is, ám ő egy másik kategóriában, a kishangjátékoknál kapott rendezési díjat, Maróti Lajos Szökés című művének rendezésére. Az év tekintélyes hangjátékai között olyanok szerepeltek, mint Páskándi Géza Madárkereskedése, Gyárfás Miklós Butikja, Szakonyi Károly Nő arcképe, háttérrel című munkája. László Anna Megmérettél, és Szilágyi György: Hányás vagy? című darabja. De a sikeres művekhez sorakozik fel Vészi Endre, Lendvay György, Mocsár Gábor és Török Tamás egy-egy darabja is. A zsűri tetszéssel említette Mesterházi Lajos Regale című munkáját is. Visszaesés a kishangjátékfronton Az előbb már említett baróti-darabot kivéve, gyenge, közepesnél alig mutat valamivel jobbat a kishangjátékok idei nívómércéje. A 20—25 perc több szerzőnél csupán arra elég, hogy egy feltupírozott tréfával, vagy hoszszúra nyújtott jelenettel töltse ki. Pedig e műfaj tavalyi, tavalyelőtti seregszemléjén kiváló mestermunkákat díjazhattunk, és még az akkori gyengébbek is az idén a jók között szerepelhetnének. A zsűri írói díjat nem is tudott kiadni ebben a kategóriában. A pár évvel ezelőtt felfedezett és diadalútjára indult új műfaj, a kishangjáték, a minidráma, a zsebrádiószínház, ahogy oly sokféle elnevezése is jelezte, sokszínű volt, mára azonban színei kifakultak, drámaisága megcsappant, és még darabszám szerint sem született belőle valami sok. Úgy látszik, az írók ötleteiket szívesebben bontják ki hosszabb művekben, semmint a bizonyára kevésbé jövedelmező rövidebb kishangjátékműfajban. Mert bizony, némelyik nagyméretű, órányi darabot meg lehetett volna húzni feszesebbre, rövidebbre, akár minidrámává is. Díjazott színészek Az idén nem a megszokott, nagy nevek futottak be: a kritikusok igyekeztek olyan tehetségeket is jutalmazni, akik ritkábban szerepelnek. Kovács János a Mesterházi-darabban nyújtott emlékezeteset, a női szereplők közül Pápay Erzsit jutalmazták, a nagyhangjáték kategóriában. A kishangjátékok szereplői közül Jani Ildikó kapott díjat és Tordy Géza. Egyre jobbak a dokumentumjátékok Hogy egyre jobbak a dokumentumjátékok, nem most írjuk le először, év közben is mindannyiszor méltattuk, hogy e műfaj szépen erősödik, gazdagodik, s ha még vannak is bizonyos műfaji tisztázatlanságai, ha még nem is mindig tud megszabadulni a riportázs megkötöttségeitől, 1976-ban jó volt a dokumentumjáték-termés. Igényes, komoly munkák születését méltattuk már többször, például a nagy sikerű Nulla négyet, Bánki Árpád műsorát, Gácsi Sándor és Kondor Katalin Pillanatfelvételeit, Maráz László Ki meg nem hal fiatalon című lírai, szép munkáját. És most örömmel hallottunk egy tudományos felkészültséggel készített, különleges darabot. Szőke Péter—Mezei András: Madár énekek éneke című munkáját, valamint Kubinyi Ferenc Cifra palotáját. A díjat Szabó Orsolya Budapesti krétaköre nyerte. E kissé túlzottan indulatos és elfogult mű izgalmas riportázs inkább, mint dokumentumdráma. Nagy sikere volt még Martinkó Károly, Borenich Péter Hetvenkét óra című, az élet diktálta krimijének is. Nem árulunk el kuliszszatitkokat, ha arról írunk, hogy nem minden kérdésben volt egységes a zsűri álláspontja. Én a magam részéről például szívesebben díjaztam volna a dokumentum kategóriában olyan művet, amely nagyobb társadalmi töltést hordoz. De a vita is azt jelzi, van min disputám, mert érdemes, gazdag anyag került a zsűri elé. Remélhetőleg jövőre a többi kategória is felzárkózik, és még tartalmasabb, formailag is sokszínűbb hangjátékokról számolhatunk be valamennyi műfajban. Háry Márta A harkányi VIII. nemzetközi téli egyetem, amelynek 140 hazai és külföldi résztvevője volt, befejeződött. A vendégek valamennyien szocialista országok állampolgárai voltak. Megismerkedtek hazánk gazdasági, politikai és társadalmi életével, Baranya szép tájaival, történelmi emlékeivel. Koszorúzások Kodály Zoltán születésének évfordulóján Kodály Zoltán születésének 94. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget rendeztek a nagy magyar zeneszerző egykori lakóházának falán levő domborműnél, a Köröndön. Kodály Zoltán születésének 94. évfordulójáról megemlékeztek szülővárosában, Kecskeméten is. A hagyományos megemlékezésre a város vasútállomásánál, a szülőházat jelölő emléktáblánál került sor. 5 RIDOVICS LÁSZLÓ a Csók Galériában ad számot festői munkálkodásának új korszakáról. Az országos rendezvényekről is jól ismert művész 1949- ben fejezte be tanulmányait Szőnyi István növendékeként, s ellentétben generációja, a mai középnemzedék tagjainak többségével, azóta is ragaszkodik az induláskor vallott realista művészetszemlélethez. Számára ez természetesen sokkalta többet jelent, mint az ábrázolószándék és a természetelvűség vállalását, hisz a realizmusnak ezek csak külsődleges, a stílus síkján megragadható ismérvei. Ő tartalmi értelemben sem mond le a művészet valóságfeltáró feladatairól, amely révén az alkotás valóban társadalmi tevékenység, a köröttünk zajló élet tényleges formája lehet. Ridovics festői világa egy kifinomult érzékenységű, de mindig földközeli szellem érzelmi-esztétikai meglátásainak bővérű, eleven megnyilvánulása, aki azonban a vizuális láttatás speciális követelményei közepette is hű marad belső meggyőződéséhez. Nem akarja utánozni a természetet, nem akar csalóka benyomást kelteni, de ábrázolásai a külsődleges logikának, az elvont absztrakciónak sem engedelmeskednek. Deformálás helyett a látvány kreatív átélésével, a valóságból vett motívumok színbeli és formai expressziójával kísérli meg azoknak a törvényszerűségeknek a feltárását, amelyek birtokában aztán valóságosan is mód nyílhat a világ átalakítására. Leginkább a természet, a tárgyak formái és színei, valamint a természeti jelenségek színhatásai keltik fel érdeklődését de a tájkép és a csendélet mellett a tematikusnak nevezett motívumkör, a politikai tárgyú kompozíció, a munkaábrázolás és az arckép is jelentős szerepet tölt be munkásságában. Életünk derűs, halk szavú szépségei mellett rendre felkéredzkednek palettájára a tragikus, drámai momentumok és helyzetek ,s amelyek megjelenítésében hasonló tárgyilagossággal és őszinteséggel jár el, mint pozitív élményei tolmácsolásában. Ha meg akarjuk érteni művészi ábrázolásának kiindulópontját, azt is látnunk kell, hogy milyen tudatosan törekedett színskálája pontos kidolgozására, az indulatait tükröző színfoltok és színharmóniák határozott rendszerbe foglalására. Festményein az árnyalatok kontrasztjai, s a felületek dinamikus egymásmellettisége nemcsak teret érzékeltetnek, de pszichológiailag is elmélyítik, plasztikussá teszik közlendőit. Ridovics László tudatában van annak, hogy egy nemzet kultúrája folyamat eredménye, amelyből kiszakadni, amellyel szembefordulni — hisz ez a folyamat nemzeti mivoltunk szellemi-erkölcsi biztosítéka! —, büntetlenül nem lehet. Ezért mintegy kézbeveszi, piktúrájába olvasztja művészelődeinek minden humánus eredményét, hogy védje és továbbvigye. Továbbvigye mint motivális közkincset, s tovább, mint magatartásbeli hagyományt, amely a művész társadalmi elkötelezettségében, s a mű közérthetőségében jut elsődlegesen szóhoz. Képei jól példázzák, hogy ez az igény nem ellenlábasa sem a korszerűségnek, sem az artisztikumnak, mert e három összetevő egy tehetséges és őszinte művész kezén olyan szerencsés szintézisbe kerülhet, mely egyaránt tükre a tárgyi realitásnak, s a művészi egyéniség szubjektív tapasztalatainak. Tasnádi Attila