Népszava, 1977. január (105. évfolyam, 1-25. sz.)

1977-01-13 / 10. szám

Főügyészségi vizsgálat a tankötelezettségről Igazolatlan mulasztások az általános iskolákban Szabálysértési eljárások — A szülőket is nevelni kell Felszól­a­l­ás, fi­gye­l­meztetés A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a tan­kötelezettségi törvény végrehajtásának vizsgála­takor egyebek között megállapította, hogy nö­vekszik az iskolai mulasz­tások aránya. Ezért a Fő­városi Főügyészség általá­nos felügyeleti osztálya, valamint a kerületi ügyészségek Budapest ti­zenegy kerületében, 31 ál­talános iskolában vizsgál­ták felül a mulasztások okait. A vizsgálatot végző ügyészek statisztikai ada­tok hiányában nem álla­píthatták meg pontosan az igazolatlan iskolai mu­lasztások mértékét, ugyan­is a statisztikai összesítés csak a hiányzások miatt indult szabálysértéseket tartalmazza. Azt azonban megállapíthatták, hogy az iskolák igazgatói rendsze­resen figyelemmel kísérik az igazolatlan mulasztáso­kat és megteszik a szük­séges intézkedéseket. A pedagógusok általá­ban jól ismerik a tanköte­lezettségre vonatkozó ren­deleteket, a gyanúsan so­kat hiányzók szüleit fel­keresik és a család támo­gatását kérve igyekeznek javítani a helyzeten. A teljes beiskolázás biz­tosítása érdekében egyes kerületekben, igen helye­sen, rendszeres kapcsola­tot tartanak a körzeti gyermekorvosokkal, s tő­lük kapnak információkat az iskolára érett gyere­kekről. A vizsgáló ügyészek az egyes iskolák között igen jelentős eltéréseket ta­pasztaltak. Esetenként egy-egy iskolánál is ész­lelték az igazolatlan mu­lasztások szélsőséges inga­dozását. A II. kerület ál­talános iskoláiban az 1974 —75-ös tanévben 824 iga­zolatlanul mulasztott taní­tási napot mutattak ki. Feltehetően a kellő intéz­kedéseknek köszönhető, hogy az elmúlt tanévben összesen 284-re csökkent az igazolatlanul mulasz­tott napok száma. A Bem utcai iskolában 91-ről 26- ra, a Dimitrov útiban pe­dig 37-ről 3-ra esett visz­­sza az igazolatlan mulasz­tások száma. A vizsgálatot végző ügyészek többek között azt is megállapították, hogy a IV., a XIII., a XVII. és a XX. kerületben igen erő­sen ingadozott az igazo­latlanul mulasztottak ará­nya az elmúlt három tan­évben. A Meister utcai is­kolában 600-ról 645-re emelkedett, majd 93-ra csökkent a mulasztott na­pok száma. Ennek ellen­példája a XIII. kerületi Radnóti utcai iskola, ahol az 1973—74-es tanévben nem volt ilyen mulasztás, a következő évben viszont már 103, majd 1975—76- ban 135 igazolatlan napot „könyvelhettek el”. Az igazolatlan mulasz­tások miatt már felelős­ségre vont szülők, gond­viselők általában megpró­bálnak javítani a helyze­ten, tehát törődnek azzal, hogy gyerekük iskolába járjon. Azonban az eljárá­sok hatékonyságát csök­kenti, hogy az iskolák nem minden esetben, vagy csak késedelmesen tesznek fel­jelentést, sőt az is előfor­dult, hogy az eljárást in­dokolatlanul megszüntet­ték, így persze a nevelő hatás is elmaradt. Az sem helyes, hogy legtöbb eset­ben tárgyalás nélkül róják ki a tanácsok a szabály­­sértők elleni büntetést. Az ügyészségek a vizs­gálat során feltárt tör­vénysértések és egyéb mu­lasztások miatt egy igaz­gatási osztályhoz elvi óvást, öt osztályvezetőhöz és egy iskolaigazgatóhoz felszólalást, egy osztály­vezetőhöz pedig figyel­meztetést küldtek. Schmidt Attila Az ország első zárszámadási közgyűlése Immár hagyományos, hogy a termelőszövetkeze­tek közül a Komárom me­gyei ászári Aranykalász Tsz nyitja meg évről év­re a zárszámadások sorát. A szerdán tartott közgyű­lésükön Simon István, a tsz elnöke ismertette a másfél ezer hektáron gaz­dálkodó nagyüzem tagsá­gának múlt évi munká­ját. Hangsúlyozta, hogy a hosszú ideje jól gazdál­kodó tsz tagsága 1976-ban az előző évinél valamivel szerényebb, de­ ismét szép eredményeket ért el. Dol­gozói megtalálták a szá­mításukat, s ugyanakkor hozzájárultak a fontos népgazdasági igények ki­elégítéséhez is. Simon István hangsú­lyozta, hogy 1977-ben je­lentős terméshozam-növe­kedést terveznek. Bár minden forint helyét ala­posan megnézik, továbbra sem mondanak le a több és a jobb munka elisme­réséről, a munkakörülmé­nyek javításáról, a rászo­rult epesek támogatásáról, a legfontosabb szociális és kulturális igények kielé­gítéséről. A közgyűlésen virággal és pénzjutalommal ked­veskedtek a most nyug­díjba vonuló tagoknak, akiknek közreműködésére a jövőben is számítanak. Házgyári falat kap a szegedi Tisza-part Télen is folytatják a szegedi tiszai partfal re­konstrukcióját. Szerdán az enyhe időt kihasznál­va ismét dolgoztak e markolók, a szállítójár­művek és a légkalapácsok. A régi partfal maradvá­nyait bontják. Az 1973-ban megkezdett nagyszabású újjáépítés 220 millió forintba kerül és a tervek szerint az ere­deti határidőnél egy évvel korábban, 1978-ra be is fe­jeződik. A munkálatokat nehezítették e rá a gyakori hullámzások. Az építés során új tech­nológiákat is alkalmaz­nak. Szegeden használták először partvédelmi mun­káknál a házgyári eleme­ket. Mintegy 400 méteres szakaszon 270x130 centi­­méteres panelek összesze­relésével képezték ki az új mellvédfalat. A ház­gyári fal nemcsak szebb a réginél, hanem erősebb és 40 centivel magasabb is. Még ebben az évben a hajóállomástól a közúti hídig terjedő északi sza­kaszon kiépül a lépcső­rendszer és elkészül az alsó rakparti út. Déli irányban befejezik a régi támfal bontását, kialakít­ják az új mellvédfalat és elkészül az alsó rakpart feljáróhídja is. Vulkánkitörés Zaireban Nincs halálos áldozata a Zaire keleti részén lévő Nyirangongo vulkán hét­fői kitörésének — közölte szerdán a zairei kormány, cáfolva azokat a korábbi jelentéseket, amelyek mintegy kétezer halottról számoltak be a kinshasai rádióra és zairei diplomá­ciai forrásokra hivatkoz­va. A 3470 méter magas Nyirangongo vulkán öt kráterja — a zairei Goma városából származó érte­sülések szerint — hétfő reggel tört ki. A kiömlő láva állítólag elvágott öt utat és elérte Goma re­pülőterét. A belga rádió által közölt információ szerint a várost kiürítet­ték. Afrika középső részén a vulkánok állandóan mű­ködésben vannak, csúcsu­kon nappal füst, éjszaka pedig vörös fény látható. A térségben a talaj jelen­tős részét a korábbi ki­törésekből származó láva borítja. Gazdag program a Csehszlovák Kultúrában A Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztató Köz­pont múlt évi 1150 rendez­vényén 990 ezren vettek részt — jelentette be szer­dai sajtótájékoztatóján Oldrich Tesarik igazgató. A múlt év a központ megalakításának 25. év­fordulója jegyében zajlott és ehhez kapcsolódott az év másik nagy eseménye „A csehszlovák kultúra napjai Magyarországon” eseménysorozata is. Az idei programból ki­emelkedik a prágai Nem­zeti Műszaki Múzeum be­mutatója, amely érdekes találmányokat sorakoztat fel. Februárban nyitják meg a jelenkori cseh és szlovák grafika tárlatát, áprilisban pedig Pozsony­ból érkezik egy iparmű­vészeti kiállítás anyaga. Előreláthatólag májusban vendégeskedik Budapes­ten a népszerű prágai Fe­kete Színház. A zenei program is gazdag szóra­kozási lehetőséget kínál. Budapesten és vidéken több népszerű csehszlovák együttes mutatkozik be. „A zöldköves gyűrő” kisasszonya — Csütörtökön este is­mét főszerepet játszik egy újabb tv-filmben? — Valóban, alighogy be­mutatták Dömölky János dokumentumfilmjét, A tévések elmennek-ez, amely pályám eddigi leg­jelentősebb filmszerepe volt, máris újabb filmben láthatnak a televízióban — mondja Molnár Piros­ka. — Török Gyula kitűnő regényéből, A zöldköves gyűrűből készült ez a tv­­játék. Előbb forgattuk, mint az imént említett do­kumentumfilmet, s való­jában „A zöldköves gyű­rű” vénkisasszonya, éle­tem első és legnagyobb filmszerepe is. — Néhány szót erről a főszerepről. — Egy gazdag fűszeres vénkisasszony lányát ját­szom, aki kulcsfigurájává válik a regénynek is, és a filmnek is. Egy lecsúszott báró, három árva gyerme­kének anyát keresvén, fe­leségül veszi. Ám hama­rosan meghal és az asz­­szony élete csak ezután kezdődik. Egy halódó osz­tály feltámasztására vál­lalkozik ugyanis, s való­sággal beleőrül az elhalt férje vagyonának és rang­jának visszaszerzéséért folytatott meddő küzde­lembe. A zöldköves gyűrű, amelyet csak a báró halá­la utánt fedeznek fel, a hajdani nagyságot, a bárói címet és címert jelképezi számára, amelyről az el­halt báró, mint a korhadó történelmi osztály tagja, már lemondott. Nagy le­hetőséget kaptam, hogy eljátszhattam egy asszony teljes életét, 30 éves ko­rától egészen öregedéséig. — Melyik színháznak a tagja? — Immár hatodik esz­tendeje a kaposvári Csiky Gergely Színházban ját­szom, nagyon jó és hálás szerepeket. A zöldköves gyűrűt Hor­váth Z. Gergely rendezé­sében Mensáros László és Molnár Piroska főszerep­lésével csütörtökön este a TV 2. csatornán láthat­ják a nézők. Szémann Béla Halálos áramütés a medencében A XIII. kerületi Nép­fürdő utca 18. szám alatt levő Elektromos Művek sporttelepének úszóme­dencéjében vízilabda-ed­zés közben halálos áram­ütés érte Gáspár Róbert Tamás 23 éves újságíró, budapesti lakost. A me­dencében tartózkodó négy személy könnyű áram­ütést szenvedett. A hely­színi vizsgálat megállapí­totta, hogy a villanyosz­lophoz erősített vízilabda­kaput tartó drótkötél el­szakadt és a vízbe esett. A hibás szigetelés miatt a drótkötél a vízbe áramot vezetett. A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálatot indított az ügyben. Fakutyázók és korcsolyázók a Balaton jegén (MTI Fotó : Vida András felvétele) URH-adókat építenek, telefonközpontokat bővítenek •jj postahivatalokat nyitnak az idén A hírközlési igények nö­­­vekedése egyre nagyobb feladatok elé állítja a pos­tát. A telefonszolgálat több mint 200 ezer lakos­sági és 30 ezer közület várakozót tart nyilván, de több százan igényelnek telexállomást is. A posta 1977. évi terve változatla­nul a telefonszolgálat fej­lesztését, a rádió- és tele­vízió-adóhálózat bővítését­ írja elő. A klasszikus pos­taszolgálatban a levélfor­galom mérsékelt, 30 mil­liós növekedésével szá­molnak. Várhatóan 3 szá­zalékkal emelkedik a csekk- és az utalvány-, de a múlt évi szinten ma­rad a csomag- és távirat­­forgalom. Állóeszközfejlesztésre megközelítően 2,6 milliárd forint áll a posta rendel­kezésére. Az összeg több mint felét a helyi távbe­­szélő-szolgálatra, 20 száza­lékát a postaszolgálatra költik. Budapesten 49 ezer, vidéken pedig mintegy 17 ezer állomással bővítik a telefonközpontokat. A Te­réz Távbeszélő Központ tavalyról áthúzódott 20 ezer állomásos bővítésén kívül ugyancsak 20 ezer­rel növelik a Ferenc köz­pont befogadóképességét, Újpest pedig 9000 állomá­sos crossbar központot kap. A vezeték nélküli hír­közlés legnagyobb esemé­nye a solti 2000 kilowattos középhullámú adó feb­ruári üzembe helyezése lesz, amely az ország te­rületének 80 százalékára sugározza a Kossuth-adó műsorát, kitűnő minőség­ben. Továbbá 15 URH-adó telepítésével is javítják a rádiózást. A televíziózás „fehér foltjainak”­­csök­kentésére 12 átjátszóadót helyeznek üzembe. Győr— Kabhegy és Budapest— Győr között mikrohullá­mú összeköttetést terem­tenek. A postaszolgálat feltéte­leinek javítására 43 új postahivatal üzembe he­lyezését tervezik. Újjászületőben az akupunktúra Moszkvában új épület­be költözött a nemrégiben alakított központi reflexo­­terápiai tudományos ku­tatóintézet, amely az egyik legősibb, s egyben legmodernebb gyógymód, az akupunktúra kutatásá­val és fejlesztésével fog­lalkozik. Az évezredek óta ismert keleti gyógymód nap­jainkban szinte újjászüle­tik. A tapasztalatokon alapuló módszer, amely­nek ismerete évszázado­kon át nemzedékről nem­zedékre öröklődött, a ku­tatások nyomán tudomá­nyos alapokra helyeződik. A szovjet kutatók egyebek között megállapították, hogy a tűszúrásos keze­lésre alkalmas pontok — amelyekből mintegy 700 van — nagymértékben különböznek a testfelszín más pontjaitól; biológiai aktivitásuk fokozott, hő­mérsékletük magasabb. E tapasztalatok felhasz­nálásával olyan műszere­ket készítettek, amelyek könnyen megtalálják eze­ket , a pontokat. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Siklós János Kiadta a Népszava Lapkiadó vállalat. VII. kerület, Rákóczi út 54 Telefon : 224—819 Postacím: 1964 Budapest Felelős kiadó: dr. Suth Péter, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) űirlapkézbesítő posta­hivataloknál, a kézbesítőknél Előfizetési díj eag nőnapra 20.— Ft Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla vezengazgatő Index: 25 005 ISSN 0133-1701 Életmentőtsót tüntettél e­l­i Életmentő Emlékérem­mel tüntetetk ki Győrött Horváth Tiborné pedagó­gust és Csemez Béla gyári munkást, akik önfeláldozó magatartásukkal tizenkét gyermek életét mentették meg. Mint ismeretes, ta­valy november 26-án tűz keletkezett Győrött az Ady Endre lakótelep 24 tantermes általános isko­lájában. A pedagógusok a mentést azonnal megkezd­ték, azonban 12 tanuló az emeleten rekedt. Hor­váth Tiborné látva a nagy füs­töt, a gyerekeket a terasz­ra vitte ki. Csemez Béla az elsők között sietett a gyermekek segítségére és közreműködött abban, hogy sérülés nélkül kijus­sanak az épületből. Életmentőt tüntettek ki szerdán Szolnokon is. Kandikó Imre honvéd, aki 1976. november 24-én a szolnoki Hetényi­ Géza Kórházban feküdt bete­gen, este a kórház udva­rán lángoló lakókocsi alól, élete kockáztatásával ki­mentett egy embert, vala­mint a közelben tárolt ég­hető anyagokat is meg­mentette a pusztulástól. Ipari hű­tők exportra A Tatai Hűtőtechnikai Ipari Szövetkezet az idén 150 millió forint értékű berendezést készít. Ebből 80 millió forint értékű ipari hűtőt exportálnak. A Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviá­ból, az NDK-ból, Irakból és Iránból is kaptak meg­rendelést. Egyebek között gyümölcstárolók, hűtőhá­zak, baromfifeldolgozók, sajt- és konzervgyárak hő­mérsékletének szabályo­zására szerelik fel a tatai hűtőegységeket.

Next