Népszava, 1977. április (105. évfolyam, 77-100. sz.)
1977-04-01 / 77. szám
AliiXfc. Oil Határozat a Kennedy-gyilkosság vizsgáló bizottságáról Ismét meghalt egy tanú Az amerikai képviselőház szerda este heves vita után 230 szavazattal 181 ellenében úgy határozott, hogy további két évre meghosszabbítja a Kennedy elnök és Martin Luther King meggyilkolásának kivizsgálásával foglalkozó bizottság megbízatását. A múlt év őszén létrehozott bizottság mandátuma szerda éjjel járt volna le. A képviselőházi döntést megelőzően — a bizottságon belüli ellentmondások következtében — lemondott megbízatásáról Richard Sprague, a bizottság egyik vezető tagja. Ő volt az, aki többek között elrendelte, hogy hallgassák ki ismét a Kennedy-gyilkosság ügyében George de Mohrenschildtet. A floridai nyelvtanárt — aki a „magányos” gyilkos Oswald közeli barátja volt — annak idején már kihallgatta a Warren-bizottság. Újabb vallomását most nem tehette meg: kedden holtan találták Palm Beach-i otthonában. A hivatalos jelentés szerint öngyilkosságot követett el. A New York Times csütörtöki számában a Kennedy-gyilkossággal foglalkozó bizottsághoz közelálló forrásokat idézve azt írja, hogy Mohrenschildt 1963-ban Haitiben a CIA ügynökeként tevékenykedett. A Warren-bizottság előtt tett első vallomásában ezt tagadta. Második, zát ajtók mögötti kihallgatásának tartalmát soha nem hozták nyilvánosságra. (AFP, Reuter) 2 Frantinors s tkti Barre II.A feszült izgalom, a megkülönböztetett érdeklődés, nemzetközi találgatás, amely egy-egy jelentős európai fővárosban végrehajtott kormányváltozást általában kísér, ezúttal Franciaország esetében elmaradt. Alighanem azért, mert már Raymond Barre kormányának spportolása pillanatában is nyilvánvaló volt, hogy az aktus formális és — Giscard d’Estaing elnök hétfői tv-beszéde nyomán — eleve számíthattunk arra, hogy a második Barrekormány lényegében alig különbözik az előzőtől. Mindössze annyi történt — és Giscard elnök múlt heti állásfoglalásához képest ez új tényező —, hogy a francia államfő és a községtanácsi választásait nyomán politikailag kisebbségbe került kormánytöbbsége bizonyos következtetéseket mégis kénytelen volt levonni választási kudarcából. A francia sajtóban már a választások másnapján ,,árnyék-kormányként” emlegetett előző Barre-kabinet elbocsátásával az elnök elismerte, hogy a,,,helyi választások” országos jelentőségűek voltak, s az „üzenetet”, amelyet ily módon a francia választók a hatalmon lévőknek küldtek, nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni Az elnök tv-beszédében azt mondotta, hogy megkaptam az üzenetet”. Ám a Barre 11. — amint a francia lapok elnevezték a miniszterelnök második csapatát —, vagyis a „választási kampány” személyi állományát és feladatait tekintve, egyaránt arra utal, hogy az Elysée-palotában nem értették meg jól a franciák többségének üzenetét. Hiszen a most megalakult kormány annak a Barre-tervnek, a dolgozó emberek életszínvonalát folyamatosan csökkentő „gazdasági talpraállítási programnak” megvalósítását folytatja, amelyet a francia tömegek oly félreérthetetlenül elutasítottak szavazataikkal. S az egy év múlva esedékes parlamenti választásokon immár komoly győzelmi esélyekkel induló egységes baloldal ellen ugyanazokat a harci eszközöket óhajtja a Barre II. bevetni, amelyek éppen most, a márciusi községtanácsi választásokon oly látványosan kudarcot vallottak. De még ha sikerülne is helyreállítani a kormánytöbbség egységét, és az elnöki ambíciókat tápláló gaulleista vezért, Jacques Chirac párizsi polgármestert rábírni arra, hogy feltétel nélkül csatlakozzék Giscard „őszinte és lojális többségi paktumához” — akkor is valamilyen „gazdasági csoda” lenne szükséges ahhoz, hogy a nemzetgyűlési választásokig hátralevő 12 hónap alatt az infláció és a munkanélküliség számottevő csökkentésével megfordítsák a közhangulatot. De talán nem is ez a francia kormányváltozás igazi célja. Hanem esetleg arról van szó, hogy miután a kormányzó elnöki többség kisebbséggé lett, Giscard d’Estaing most fokozatosan elhatárolja önmagát és hivatalit a napi politikától, a pártok közötti küzdelmektől. Azért, hogy ily módon a nemzetgyűlési választások máris meginduló korteshadjárata — és a második Barre-kormány választási csatározásai — fölé emelkedve próbálja megmenteni azt az illúziót, mintha az Elysée-palota lakója minden körülmények között „valamennyi francia elnöke” maradhatna. Köves Judit ! A Trybuna Ludu a lengyel nemzeti érdekek megsértőiről A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja élesen találta az „emberi és polgárjogok védelmi mozgalma” felhívásának szerzőit, akik a napokban „sajtóértekezletet” tartottak Varsóban. A lap rámutat arra, hogy e csoport tevékenysége sérti a lengyel nemzeti érdekeket. Mint a cikk beszámol róla, több lengyel újságíró és Varsóba akkreditált külföldi tudósító értesítést kapott, hogy „a Pardak lakásán sajtóértekezletet tartanak az emberi és polgárjogok védelmi mozgalma felhívásának szóvivői”. A sajtóértekezletet meg is tartották, öt külföldi újságíró részvételével. Az esemény talán nem is lenne említésre méltó, ha nem terjesztettek volna elő egy dokumentumot, amely a rosszakarat, a közönséges hamisítás és a politikai kártevés megtestesítője. Szerzőik nem is próbálják leplezni politikai hovatartozásukat. Szinte kivétel nélkül ugyanazok a személyek írták, akik hónapok óta ellátták az országgal szemben ellenséges központokat lengyelellenes „lőszerrel”. A felhívás szerzőinek politikai célja olyan benyomást kelteni, mintha nem tartanák tiszteletben Lengyelországban az ENSZ által elfogadott emberi jogokat. A másik céljuk olyan benyomást kelteni, mintha színre lépett volna egy olyan csoport, amely joggal nevezi magát a törvény védelmezőjének. (MTI) Cardusko sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) mertette a Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel Moszkvában folytatott eszmecserék tartalmát és eredményeit. Hivatkozott arra, hogy a tárgyalások kimenetelével kapcsolatban a legkülönbözőbb verziók terjedtek el, amelyek nem fedik a valóságot. Carter elnök maga is nyilatkozott, mielőtt még a tárgyalások megkezdődtek volna. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkvában a legfontosabb megvitatott kérdés az új hadászati fegyverkorlátozása megállapodás volt, mivel a SALT I. megállapodás ez év októberében lejár. A Szovjetunió és az Egyesült Államok Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök 1974 decemberében lezajlott vlagyivosztoki találkozóján kidolgozta ennek az új megállapodásnak a kereteit, s megvolt a lehetőség annak megkötésére. Ez azonban nem történt meg. A vlagyivosztoki megállapodás után egyszer csak függetlenül az előzményektől, felmerült az úgynevezett szárnyasrakéták problémája. Amerikai részről azt kezdték bizonygatni, hogy Vlagyivosztokban nem foglalkoztak ezzel a fegyverfajtával és ezért az szabadon fejleszthető. Ez nem felel meg a valóságnak. A szárnyas rakétákelesztéséhez semmiféle zöld utat nem adtak. Gromiko a továbbiakban utalt arra, hogy Vlagyivosztokot követően még mutatkozott előrehaladás a SALT-tárgyalásokon, s egy ideig úgy tűnt, hogy csak jogi formaságok va enak hátra. Az utóbbi időben azonban a nehézségek növekedtek, s amerikai részről kísérletek történtekaz elért eredmények felvizserálására. A Szovjetunió — jelentette ki a külügyminiszter — kategorikusan elutasítja a 11 muivosztoki mertállingodás revízió alá vételét, s a most lezajlott moszkvai tárgyalásokon mindvégig a Vlagyivosztokban kiépített fundamentum megtartását szorgalmazta. CromikO kategorisjásan elutasította azt a verziót is, amely szerint az amerikai partner Moszkvában valamiféle „széles leszerelési programot" terjesztett elő, s a szovjet vezetés, úgymond, azt sem fogadta el. Ismertette az amerikai javaslatodat, s bizonyította, hogy azok a vlagyivosztoki megállapodás felrúgását jelentik. Ez nem a problémák megoldásának, hanem felhalmozásának útja — mondta Gromiko. A Szovjetunió külügyminisztere sürgette az Egyesült Államokat, hogy a vitás nemzetközi kérdésekben realisztikusabb, becsületesebb talajon folytassa ténykedését. A Szovjetunió a maga részéről hajlandó türelmet tanúsítani és folytatni a tárgyalásokat, s pozitív megoldásokra törekszik. Jelenleg azonban az álláspontokban lényeges eltérés van, s ezeket nem szándékszik lekicsinyelni. A Szovjetunió a leszerelés és a béke lenini politikáját kívánja folytatni, s erről az útról senki sem térítheti le. A külügyminiszter „szükségeseknek és hasznosaknak” minősítette a Moszkvában véget ért tárgyalásokat egymás jobb megismerése és az álláspontok tisztázása szemszögéből Megerősítette, hogy májusban Genfben találkozik ismét amerikai kollégájával, elsősorban a közel-keleti probléma megvitatása céljából, de azoknak a kérdéseknek a megvizsgálása céljából is, melyekben időközben szakértői szinten előrehaladást tudnak elérni. Cyrus Vance Moszkvából történt elutazása előtt a Vnukovói repülőtéren nyilatkozatot adott a szovjet és külföldi sajtó képviselőinek. „Szeretnék köszönetet mondani a szovjet külügyminiszternek, szovjet vendéglátóinknak azért a vendégszeretetért, amelylyel fogadtak minket — jelentette ki Vance. Véleményem szerint utazásunk hasznos volt. Célunk nem volt egyszerű, lehetetlen egyetlen nap alatt megállapodást elérni a fegyverzetek korlátozásáról. Várom a Szovjetunió külügyminiszterével ez év májusában Genfben megtartandó találkozónkat. Biztos vagyok benne, hogy addig mindkét fél tanulmányozza a most megvitatott kérdéseket és rájön, hogy céljaink azonosak. Remélnünk kell, hogy a jövőben előreléphetünk és megállapodást érhetünk el e létfontosságú területen’ — mondotta az Egyesült Államok külügyminisztere. Mint Heltai András, az MTI tudósítója jelenti, James Carter amerikai elnök szerdán kijelentette, bátorító a tény, hogy folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások. Ha viszont mégsem hoznak sikert, az Egyesült Államok nagyobb fegyverkezésbe kezd. Carter szerdai, váratlanul összehívott fehér házi sajtóértekezletén ismét bizonygatta: Amerika őszintén törekszik nagyszabású, átfogó fegyverzetkorlátozási, leszerelési megállapodásokra. Szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy az amerikai fél elutasította már az 1974-ben Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford között kidolgozott alapokra épülő az első, korlátozott megegyezést is. A szerződést Washington csak akkor lett volna hajlandó megkötni, ha annak érvénye nem terjed ki az új amerikai hadászati fegyverre, a cirkáló rakétára. Carter értelmezése szerint a vlagyivosztoki megállapodás csak a ballisztikus rakétákra terjedt ki, az utóbbi rakétára nem. Az amerikai elnök biztatónak nevezte, hogy a két nagyhatalom egyetértett tárgyalásainak májusi folytatásában. Jelezte viszont, hogy egyoldalú szovjet engedményt vár, mert ha a májusi tárgyalások után úgy ítéli meg, hogy a szovjet fél nem tanúsít „jóhiszeműséget” és valószínűtlen a megegyezés, „kénytelen leszek sokkal nagyobb mértékben elkötelezni magam további fegyverek kifejlesztése és rendszeresítése mellett” — jelentette ki az amerikai elnök. Headerőcsökkentési tárgyalások Szovjet elnöklettel folytatódott csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésének kérdésével foglalkozó konferencia. A plenáris ülésen ezúttal Andre Wielland, az NDK küldöttségének helyettes vezetője szólalt fel. Sajtótájékoztatón közölték, hogy az NDK képviselője rámutatott azokra az akadályokra, amelyeket a nyugati államok állítottak a tárgyalások útjába. Ezek között említette, hogy a NATO változatlanul asszimetrikus csökkentést szorgalmaz és nem hajlandó elfogadni a szocialista országok által javasolt „befagyasztási megállapodást”. Hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai több alkalommal bizonyították kompromisszumos megegyezési készségüket. Elfogadták például azt, hogy a csökkentést két lépcsőben hajtsák végre. A NATO államok viszont nem mutattak hasonló rugalmasságot és ez akadályozza a tárgyalások előrehaladását. (MTI) A Biztonsági Tanács csütörtökön folytatta a dél-afrikai helyzet vitáját, s megkezdte annak a határozattervezetnek áttekintését, amelyet Benin, Líbia és Mauritánia, a BT nem állandó tagjai dolgoztak ki. rá Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal 1995-ben 500 ezer dollárt ajánlott fel Louisvilleben Baird rendőrfelügyelőnek, hogy gyilkolja meg Martin Luther King polgárjogi harcost. Ezt bizonyítja egy magnószalag, amely a gyilkosságokat kiva snáló szenátusi külön bizottság birtokában van. NÉPSZAVA Megkezdődött a Ciprus-konferencia 6. fordulója Bécsben Az elnöki tisztet betöltő Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár nyilatkozatával csütörtökön megkezdődött a Ciprus-konferencia 6. fordulója. A főtitkár többek között kijelentene: nagy jelentőségűnek tartja, hogy a közösségek között elvi egyetértés jött létre a bécsi tárgyalások felújítására. Ezzel újra lehetőség nyílik arra, hogy a ciprusi válságot békésen, tárgyalásos alapon rendezzék, a közösségek érdekeinek megfelelően. Waldheim kiemelte: a cél az, hogy egységes, két közösségből álló, független és el nem kötelezett politikát folytató szövetségi államot hozzanak létre Cipruson. A 6. fordulón új emberek vezetik a két közösség delegációját: a görög népcsoport képviseletét Tasszosz Papadopulosz látja el, míg a török közösség fődelegátusa, Vmit, Onan. A Ciprus-konferencia résztvevői pénteken is találkoznak. A tervek szerint Waldheim még szombaton is részt vesz a megbeszéléseken, a jövő héten azonban már az ENSZ- főtitkár ciprusi különmegbízottja, Perez de Cuellar nagykövet elnököl a bécsi tárgyalásokon. (MTI) Bírósági körök szerint kedvezőtlen döntés a Spanyol EP legalizálásáról délőben, de egyben úgy határozott, hogy döntését csak tíz nap múlva hozza nyilvánosságra. Az Europa Press angol hírügynökség bírósági körökre hivatkozó jelentése szerint kedvezőtlen döntés született. A hírügynökség úgy tudja, hogy a legfelső bíróság 3:2 arányban elvetette a párt legalizálását. Az Europa Press beszámolt arról is, hogy a KP meghirdetett sajtóértekezletét lemondták. Madridban a legfelső bíróság döntést hozott a Spanyol Kommunista Párt legalizálásának kér 1977. ip X 119 X § 1AM §7ZIE intVIE A1ETT11 VIIILAG »N ~0* 1LIGA\1L© M Megállapodás az olasz kormány és a szakszervezetek között Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Megszületett a megállapodás a kormány és a szakszervezetek között a termelési költségek csökkentése kérdésében, amely befolyásolta a Nemzetközi Valuta Alaptól felveendő 530 millió dolláros kölcsön sorsát is. Giulio Andreotti kormányfő és e hármas csúcsszövetség vezetői között két napig (helyesebben két éjszakán keresztül) folytatott tárgyalások után a kormány visszavonta a termelési költségek csökkentését célzó rendelet két vitatott pontját. A kormány egyben kötelezettséget vállalt, hogy a termelési költségek, a bérbefagyasztás kérdését egy évig nem tűzi napirendre. Cserébe a szakszervezetek hozzájárultak ahhoz, hogy módosítsák a mozgóbérek kiszámítása alapját képező mechanizmust. A megállapodás több mint öt hónapja húzódó konfliktus végére tett pontot. A tárgyalásokkal egy időben Stammati kincstárügyi miniszter Washingtonban tárgyalt a Nemzetközi Valuta Alap vezetőivel, hogy elfogadtassa velük a kormány és a szakszervezetek megállapodását. Andreotti a tárgyalások után kijelentette: nincs akadálya annak, hogy Olaszország megkapja a kölcsönt (amely garancia további valutakölcsönök felvételéhez) és bízik benne, hogy a kormányrendeletet a szakszervezetekkel elért megegyezés után akadálytalanul jóváhagyja a parlament is. A megállapodás nem terjed ki a szakszervezetek másik követelésére, a beruházási politika megváltoztatására. Ezekről a követelésekről, (amelyek az elmúlt napok sztrájkmozgalmai platformját képezték) még további tárgyalásokat tartanak. A termelési költségek ügyében született megegyezés azonban azt jelenti, hogy az Andreottikormány nyugodtan nézhet szembe a rendelet parlamenti vitájával, amely csütörtökön kezdődik a szenátusban, nem fenyegeti többé veszély a baloldali pártok részéről. Napirenden a leszerelés Az ENSZ rendkívüli közgyűlésének előkészületei New Yorkban megtartották az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakát előkészítő bizottság újabb plenáris ülését. Az előkészítő bizottságban részt vevő 54 állam képviselőire nagy hatást tett Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán elhangzott beszéde, amelyben a fegyverkezés és a leszerelés kérdését, a népek békéje és biztonsága központi problémájaként jelölte meg — írja a TASZSZ tudósítója. Leonyid Brezsnyev beszédét ENSZ-körökben a Szovjetunió azon törekvésének bizonyítékaként értékelik, hogy következetes erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési verseny megszüntetése és a béke biztosítása érdekében. Peter Florin, a Német Demokratikus Köztársaság állandó ENSZ-képviselője a leszereléssel kapcsolatos szovjet kezdeményezésekkel kapcsolatban kijelentette: az NDK a világháború veszélyének kiküszöbölését és a leszerelést a jelenlegi legfontosabb feladatnak tekinti. A politikai enyhülés reális lehetőségeket teremtett a nagyszabású nemzetközi egyezmények megkötéséhez. E lehetőségeket ki kell használni annak érdekében, hogy a békét és a biztonságot megszilárdítsák és megszabadítsák a népeket a fegyverkezési verseny terhétől. Az NDK delegációjának vezetője támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a leszerelés teljes problémakörét a legilletékesebb fórumon, azaz a leszerelési világkonferencián tekintsék át Az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó ülésszakát átmeneti időszaknak kell tekinteni a világkonferenciához vezető úton — mondotta Peter Florin. (TASZSZ) Fasiszta provokációk Portugáliában Megtámadták a sztrájkoló munkásokat A portugáliai Leiria tégla- és kerámiaüzemének tulajdonosa néhány tucat ,,erős legényt” uszított rá a kollektív szerződésükért sztrájkoló munkásokra, és a támadók botokkal, vasdorongokkal, téglákkal súlyosan, részben igen súlyosan megsebesítettek több munkást, köztük néhány nőt is. Noha a megtámadott munkások azonnal értesítették a hatóságokat, a helyszínre vonult csendőrök egyetlen támadót sem vettek őrizetbe. A tulajdonosok által felbérelt suhancok egy batalhai gyárba is behatoltak és megpróbálták bántalmazni a szakszervezeti gyűlést tartó munkásvezetőket, a dolgozók azonban megvédték őket A leiriai és a batalhai üzemek dolgozói csütörtökön kiadott nyilatkozatukban a kormány számlájára írták a reakciós támadásokat. Aláhúzták, hogy a kormány legutóbbi rendeletei a dolgozók érdekei ellen irányulnak és hogy a tulajdonosok mind nagyobb bátorságot merítenek belőlük a munkások szervezeteivel vívott harcukban, egyes esetekben pedig nyíltan fasiszta jellegű akciókat szerveznek Az ellene hozott ítélet kihirdetése után, a portói katonai bíróság épületéből távozóan megszökött Fduardo Corredo, az északon elkövetett szélsőjobboldali terrorakciók egyik szervezője, a „Portugál Felszabadító Hadsereg (ELP) nevű fasiszta szervezet tagja. Corredot — kísérőinek teljes passzivitása közepette — cinkosai beültették egy gépkocsiba és ismeretlen helyre szállították. A hatóságok országos körözést adtak ki kézrekerítésére. A portugál katonai bíróságok további három fasiszta titkosrendőrnek adták vissza a szabadságukat. (MTI)