Népszava, 1977. július (105. évfolyam, 153-179. sz.)

1977-07-01 / 153. szám

1­9­7­7. július 1. A KISZ budapesti bizottságának ülése ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség budapesti bizottsá­ga A tanácskozáson részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Katona Imre, az MSZMP KB tag­ja, a párt budapesti bi­zottságának első titkára. A budapesti KISZ-bi­­zottság érdemei elismeré­se mellett felmentette el­ső titkári tisztségéből Bo­ros Bélát, a KISZ KB in­téző bizottságának tagját és megválasztotta első titkárává Hámori Csabát, a KISZ KB szervezési osztályának vezetőjét. Hazaérkezett Prágából az MSZMP küldöttsége Csütörtökön hazaérke­zett Prágából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Központi Bi­zottság titkárának vezeté­sével részt vett a Béke és szocializmus című folyó­irat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi jelentőségével foglalkozó elméleti tanács­kozáson. A küldöttséget a repülő­téren Grósz Károly, a KB osztályvezetője­­ fogadta. Jelen volt dr. Václav Mo­ra­vec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. A. Sevcsenko látogatása hazánkban Arkagyij Sevcsenko — az ENSZ főtitkárának po­litikai és biztonsági taná­csi ügyekkel foglalkozó helyettese — június 24 és 30-a között látogatást tett Magyarországon. A főtit­kárhelyettest fogadta Pó­ja Frigyes külügyminisz­ter és dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­je. A találkozókon, vala­mint a Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyet­­tessel folytatott megbe­széléseken áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, a leszerelési tárgyalások helyzetét.­ az ENSZ-közgyűlés soron következő XXXII. ülés­szakának előkészületeit, továbbá a Magyar Nép­­köztár­saság és az ENSZ kapcsolatait. Magyar—bolgár közlekedési tárgyalások A magyar—bolgár köz­lekedési állandó munka­­csoport Klézl Róbert köz­lekedés- és postaügyi és Georgi Bajcsev közleke­dési miniszterhelyettes el­nökletével június 27 és 30 között Budapesten tar­totta VI. ülését. A tanács­kozáson áttekintették a két ország közlekedési kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és a tudomá­nyos műszaki együttmű­ködés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Az ülé­sen kidolgozták a munka­­csoport következő két év­re szóló együttműködési munkatervét. Georgi Baj­­csevet fogadta Pullai Ár­pád közlekedés- és posta­ügyi miniszter. Óriás bútorraktár Szolnokon Szolnokon a közelmúlt­ban átadott korszerű nagy Domus Áruház bútorkész­letének tárolására óriás raktárat épített a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A város peremén eddig szétszórtan lévő szükségraktárak helyett saját fejlesztési alapjairól 4 ezer négyzetméteres, szociális létesítményekkel ellátott raktárat alakíta­nak ki. A kivitelező Tisza­­v­enti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Válla­lat dolgozói a szerződés­ben vállalt november 7-i határidő előtt csaknem három hónappal koráb­ban, augusztus 20-ra fel­építik a 25 millió forint értékű létesítményt. A raktár 2 ezer négyzetmé­teres része máris kész, s a héten megkezdik a táro­lást. IK­ÖZÉLET I­osonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke fogadta Denny Sibajewet, a Zam­biai Köztársaság Buda­pestre akkreditált nagy­követét, aki végleg eluta­zott Magyarországról. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Szomáli Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üd­vözölte Sziad Barre köz­­társasági elnököt. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban üdvözölte Jules Léger-t, Kanada fő­kormányzóját. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vezetősége csütörtökön a Parlamentben ülést tar­tott. Barcs Sándor elnök tájékoztatása után meg­vitatta az őszi szófiai konferencia előtt álló fel­adatokat. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Péter János, az országgyűlés al­­elnöke is. Kinev­ezés A kulturális miniszter a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatójává 1977. jú­lius 1-től dr. Ficsor Mi­hályt nevezte ki. Hazánkba érkezett a Szovjet­unió 4 mezőgazdasági minisztere Dr. Romány Pál mező­­gazdasági és ételmezés­­ügyi miniszter meghívá­sára Valentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszte­rének vezetésével csü­törtökön küldöttség érke­zett hazánkba. A kül­döttség tagja M. V. Ho­­rundzsi, az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársa­ság mezőgazdasági mi­nisztere is. Fogadásukra a repülőtéren megjelent V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagyköve­te. A látogatás célja köz­vetlen tárgyalások folyta­tása a két minisztérium közötti együttműködés to­vábbi fejlesztéséről. A lá­togatás programjában szerepel egyebek között mezőgazdasági nagyüze­mek és intézmények meg­látogatása is. Elhunyt Bakács Tibor Megrendülten tudatjuk, hogy dr. Bakács Tibor, a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetettje, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosa, az Or­­vos Unábbképző Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, az egészségügy marad­hatatlan munkája életének 85. évében várat­lanul elhunyt. Temetése július 5-én, kedden 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben, elvtársai, har­costársai, tisztelői 12.30 órától róhatják le kegye­letüket. MSZMP XIII. kerületi bizottsága, Magyar Partizán Szövetség, Egészségügyi Minisztérium, Orvostovábbképző Intézet★ Bakács Tibor 1912-ben született Budapesten. Al­kalmi munkavállalásból, óraadásból fenntartva martát, nélkülözések köze­pette érte el, hogy a bu­li­pesti egyetemen 1936- ban orvossá avatták. A munkásmozgalom­mal 1936-ben került kapcso­latba az illegális kommu­nista pártnak 1936-ban lett tagja. 1938-ban a párt hívó szavara a spanyol polgárháborúban talál­juk, mint a nemzetközi brigád ,a hadnagy orvo­sát. A Spanyol Köztársa­ság katonai összeomlását követően francia interna- tvtáborban töltött 14 hó­nap után a francia had­seregben katonaorvosként küzdött a német fasiszták ellen. A francia hadsereg összeomlása után hazame­nekült. 1942-ben bevonul­­tatják, büntetőszázadba kerül, ahonnan megszö­kik. 1944 végén Budapes­ten újra bekapcsoltam az illegális panmunkába. Felszabadulása óta halá­láig élete szakadatlan munkában telt el. 1945. januárjában a budapesti XIV. kerület tisztiorvosa, majd Szeged járványügyi kormánybiztosa. 1948-tól 1961- ig a főváros tisztior­vosa. 1951-től 1957-ig a János Kórház igazgató fő­orvosa. 1957-től 1974-ig az Országos Közegészség­­ügyi Intézet főigazgatója. 1962- től haláláig az Or­­vostovábbképző Intézet közegészségügyi járvány­ügyi tanszékét vezető egyetemi tanár. Szakmai, tudományos tevékenységének fő vo­nalában a környezettele­­pü­lés egészségügye, a ro­hamos városiasodás ártal­­mainak megelőzése állt. Oktatóként tanítványai­nak szuggesztív erővel ad­ta át tudását. Iskolaterem­tő és szemléletformáló ere­je sok éven át érezhető lesz a hazai és a nemzet­közi közegészségügyi, jár­ványügyi munkában. A Magyar Népköztársa­ság kiváló orvosa, az ok­tatásügy kiváló dolgozója kiemelkedő munkája elis­meréséül többek között megkapta a Magyar Sza­badság Érdemrend ezüst fokozatát, a Munkás-Pa­raszt Hatalomért Emlék­érmet, többször a Munka Érdemrend arany fokoza­tát. Nemzetközi tevékeny­ségét a Szovjetunió, a Ko­reai Ném­ Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság magas ki­tüntetéssel ismerte el. Éle­te végéig a kommunista jö­vőért küzdő katonája volt a pártnak is az alkotás lázában égő orvos, aki a magyar orvostudomány­nak világméretű elisme­­rést szerzett. NÉPSZAVA ­ „A történet első lapja — Allende elnök ütközete" címmel a Tények és tanúk sorozatban jelentette meg a Magvető Kiadó, Jorge Timossi­­argentin író könyvét. A Kubában kiadott dokumentum­könyv az egyik leg­első a hasonló tárgyú könyvek hosszú sorában. A chilei fasiszta állam­csíny napjának eseményeit és a közvetlen előzménye­ket foglalja össze, Salva­dor Allende családtagjai­nak és az elnöki palota életben maradt védőinek tanúvallomásai alapján. A szerző a Prensa Latina santiagói tudósítójaként a Moneda-palota szomszéd­ságából nézte végig az üt­közetet és hangszalagra rögzítette az elnöki titkár­sággal folytatott utolsó te­­lefonbeszélgetéseket. Az eseménynaplót Fidel Cast­ro megemlékezése és Allendének a chilei nép­hez intézett búcsúbeszéde egészíti ki. Néhány érdekes új könyv közül emelünk ki még kettőt. Nagy vitát keltett Konrád Györgynek 1969-ben megjelent első regénye, A látogató. A kö­zeljövőben kerül az olva­sóhoz a szerző új munká­ja, amelynek címe „A vá­rosalapító”. A mű főhőse szó szerint várost alapító, mert építész, lakótelepet tervez egy elképzelt váro­sunkban A mű az első mondatától az utolsóig belső monológ, a város­­alanító vallomása saját magáról, városának távoli és közeli múltjáról. Pap Károly ismeretlen és elfelejtett novellái csaknem negyven év után kerültek elő, Mikes Lajos hagyatékából. Jobbára meg sem jelentek nyomta­tásban, mert ,,kényes” té­májuk, közvetlen, min­denfajta mesterítél­tséget nélkülöző hangjuk bántot­ta volna a képes családi lapok közönségének ízlé­sét. A fölbukkanó ember című kötet írásai különle­ges, zárt világról tudósíta­nak. Dokum­enyüm­kötet All­ende utolsó óráiról a Érdekes új könyvek „Halló, itt Budapest — Halló, itt Varsó” Magyar—lengyel televíziós együttműködés Megyeri Károly, a Ma­gyar Televízió elnökhe­lyettese és Jan Mietkows­­ki, a Lengyel Rádió és Te­levízió Bizottság elnöké­nek első helyettese, csü­törtökön aláírta a két szer­vezet két évre szóló együttműködési munka­tervét. A munkaterv — többek között — előirányozza nemzeti estek már hagyo­mányos megrendezését, az egyes társszerkesztőségek közötti kapcsolatok fej­lesztését, tv-műsorok és forgatócsoportok cseréjét, valamint munkatársak utaztatását egymás orszá­gába tapasztalatcsere cél­jából. A két televízió mun­katervében szerepel, hogy 1978-ban megrendezik a „Halló itt Budapest — Halló itt Varsó” című kap­­csolásos könnyűzenei mű­sort is. — A 24. nemzetközi folklór fesztivált július 1—4. között rendezik meg a szlovákiai Vychodnán. A seregszemlén a debreceni népi együttes is részt­­vesz. — Nívódíj. A Magyar Táncművészek Szövetsé­gének elnöksége az évad legjobb előadóművészi teljesítményéért járó Ní­vódíjat az idén Szőnyi Nórának, az Állami Ope­raház magántáncosnőjé­­nek, Sólymos Pálnak, a Pécsi Balett magántánco­sának és Molnár Ernő­nek, a Néphadsereg Mű­vészegyüttese magántáco­­sának adományozta. KIÁLLÍTÁSI KALAUZ• Mattioni Eszter művei a Nemzeti Catériábóm Sok szép siker után, ta­nulságos eredmények bir­tokában került sor Mat­tioni Eszter jubileumi ki­állítására. Tiszteletre mél­tó teljesítmények, sokrétű problémák kísérték pá­lyáján. Az elmúlt évtize­dekben karakteres tehet­ségével számottevő helyet biztosított magának a szakmabeliek között, s er­re a helyre nem is csupán folyamatos munkájával, meggyőző képességeivel tarthat számot, de újítá­saival, kezdeményezései­vel, a korszerű feladatok megértésével is. Neve himeskövei révén vált országos hírűvé, sőt világszerte ismertté. Ami nemcsak azt jelenti, hogy egyfajta szerencsés talál­mány, modern technikai eljárás birtokosa, de fő­ként azt, hogy gyakorlati érzékenységű alkotóegyé­niség, aki megértette a mai építészeti keretben megjelenő festészet, a társművészetek legsajáto­sabb tennivalóit. Az ősi mozaikművészet XX. szá­zadi adaptálása, hatásos továbbfejlesztése páratlan lehetőséget teremtett — kellő kihasználása mel­lett — az egyértelmű sí­kok szerint tagolt új architektúra ábrázoló művészeti kiképzésére, az épületek rendeltetésének hangsúlyozására, az épí­tész és festőművész mon­danivalójának közös erő­vel történő kifejezésére. Újabb hímesköveiből azt is megtudhatjuk, hogy a technika alkalmazásának még rengeteg további vál­tozatával is érdemes len­ne próbálkozni, a műfaj kimeríthetetlen gazdagsá­got rejt magában. Mattioni Eszter a falbo­­rító figurális, eszmehor­­dozó, tehát érzelmi és in­tellektuális emóciókat su­galló válfaját képviseli, „találmánya” az építé­szettel együtt megjelenő műalkotások sajátosan képzőművészeti szellemű kialakítására tesz javasla­tot. Azt példázza, hogy korszerű építészethez csak a maga lábán járó festé­szet a méltó. A Galéria nagyszabású tárlatán világossá válik, hogy festőnőnk művészi törekvései nem korláto­zódnak kizárólag a monu­mentális műfajokra A bemutatott anyagban a kolorista, a tá­sfestő a táblakép hivatott műve­­lőjt vetekszik a himeskő virtuózával. Kiderül itt, hogy munkálkodásának alapja a biztos ábrázoló­készség, a festészet eseté­ben a különös színérzé­­kenység. Mattioni Eszter eddigi működése folya­mán mindenekelőtt szel­lemes megjelenítő készsé­gével vizsgázott jelesül, meglepő kivágásokban, ötletes összefüggésekben közvetítette élményeit, a látott és elképzelt szituá­ciót, a megfigyelt jelensé­get, az ellesett mozgást. Festői személyességének mindig megtalálható a valóságból táplálkozó magja, a Dunakanyar fenséges panorámája, a vonzó jellemek egyenes­sége összefogja legvérme­­sebb ecsetvonásait is. Mű­veiben a szépség előtt tiszteleg, az előtt az ele­ven élet előtt, amely lát­ható, észlelhető varázsla­taival itt van körülöttünk, csak szem és érzékenység kell tudatosítására. Ehhez szoktatja, erre neveli kö­zönségét Mattioni Eszter. Pogány Ö. Gábor nőkben gazdag világai Baranyay Francisca meg­hitt hangulatai, realiszti­kus ábrázolásmódja; a szobrászok közül Tolan Joan lesimított felületei, tömbszerű zártsága; Vit­­roel Emil faszobrainak konstruktivitással páro­sult áttört felületei az egyéni művészpályák ki­érlelt bizonyítékai. A Cott-házaspár, Lia és Joan is régi ismerőseink — mindketten grafikusok. Cott Joan az első látásra nonfiguratív foltokból épí­ti össze lapjait egyetlen ábrává; a „Teremtő"című képén a negatívban meg­fogalmazott, apró motívu­mokra bontott teremt­­vényvilágot úgy szervezi egyetlen robosztus fejté, hogy a fehér és a fekete felület egyszerre ábrázol. Felesége évek óta a ma­dárvilágból veszi témá­ját: „Energia" című képe a madarak röptének len­dületét formázza. A grafikák közé kiállí­tott Muntean Ionel-plasz­­tikák fából készültek és fehérre festettek. Erősen grafikus jellegűek és re­dukáltak. A „Rügyek” egyike a bemutató legiz­galmasabb alkotásainak. A fiatalok közül min­denekelőtt Bocu Barbu nevét kell megemlíteni, „Akt” és „Torzó” című kőszobrai egyszerre ar­chaizálnak és követnek modern törekvéseket. Az ugyancsak jó tehetségű Muzica Constantin „Phö­nix” című sorozatával az absztrakt­ expresszioniz­­mus követője, míg Colia Onisim ipari tájképeire a lírai ábrázolás és a konstruktív szerkesztés sajátos ötvözése jellemző. Az érdekes bemutató, amelyet a közeljövőben a békési művészek aradi tárlata fog követni, jó tá­jékozódási lehetőséget nyújt szomszédaink mű­vészeti törekvéseiről. V. Kis Margit Aradi művészek a szarvasi múzeumban Békés megye román testvérmegyéjének, Arad megyének a képző- és iparművészei látogattak Magyarországra — öt év múltán ismét egy változa­tos, gazdag kiállítási anyaggal. 1972-ben a bé­késcsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban és a szarvasi művelődési ház­ban rendezték meg kiállí­tásukat, most pedig a vá­ros — Szarvas — újonnan átadott múzeumépületé­ben. Az egykori Tessedik­­iskola barokk enteriőrjé­ben 28 alkotó munkái lát­hatóak, az első teremben a textilek és a festmé­nyek, a másodikban a grafikák és a kisplaszti­kák. Muntean Elena sárga­narancs, és szürke-barna szövött gobelinjeinek nemcsak érdekessége a szabadon vezetett gyapió­­szál — ezek szerkezeti szereppel is bírnak: a síkból térbe lehet kilépni általuk. More Saghi An­namária munkáin a kü­lönböző vastagságú és bohódolású gy­apiószálak adják a felület szépségét, amelyet hímzéssel is dú­sít. A méretükben és szí­nezésükben egyaránt „tex­til hatású” festmények alkotója Bikfalvi Miklós. A mély fényű, világító vörös, lila, bíbor, narancs színekkel dekoratív felü­leteket alakít ki. A csoport tagjai közül többen nem először jár­nak műveikkel hazánk­ban A művészi színvona­lat ők, az ,,állandó tagok” biztosítják. Hajós Imre, aki a csoport doyenje volt, idén áprilisban hunyt el, de képeivel még jelen van: elegáns színkultúrá­­ja franciás iskolázottságra vall. A nagybányai kép­zettségű Chirilovici Nico­­lae expressz­ív felfestése erősen kontúros, de szí­ ­ Filipp Jermas, a Szovjet Filmművészeti Állami Bi­zottság elnöke csütörtökön nemzetközi sajtóértekezle­ten számolt be a július 7- én kezdődő tizedik moszk­vai nemzetközi filmfeszti­vál előkészületeiről. Elmondotta, hogy a nagy­játékfilmek versenyére 35 ország filmjeit fogadták el. A Szovjetunió mint ren­dező ország ezúttal is két filmet indít. Az Éjszaka Chile felett című film egy fiatal chilei és egy szovjet rendező közös munkája. A sólyom című grúz filmet Georgij Danyelija rendez­te. Magyarország mindhá­rom versenykategóriában elindul. A nagyfilmek ver­senyében, amelynek zsűri­jét a szovjet Sztanyiszlav Rosztockij vezeti, a ma­gyar filmművészetet Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című filmje képviseli. A zsűrinek Nemeskürty Ist­ván személyében magyar tagja is van. A fesztivál különféle versenyeinek és rendezvé­nyeinek keretében kilenc­ven ország összesen 362 filmjével ismerkedhet meg a nemzetközi szakmai kö­zönség. Napról napra bővül a filmvilág azon kiválósá­gainak listája, akiknek je­lenlétére számítanak. Moszkvában lesz előrelát­hatólag az olasz Michel­angelo Antonioni, a japán Kaneto Színdo, az NDK- beli Thorndike házaspár, a román Popescu-Gopo, az angol Stanley Forman, több vezető amerikai stú­dió igazgatója. A magyar delegáció tagjaként ott lesz Fábri Zoltán, aki filmjeivel már nem egy díjat nyert az előző moszkvai fesztiválokon. A fesztivál iránt min­den eddiginél nagyobb az érdeklődés világszerte. A nemzetközi filmver­senyek és szakmai bemu­tatók mellett nagy érdek­lődés előzi meg a szovjet filmek retrospektív feszti­válját, amelynek kereté­ben nemzetközi közönség előtt első ízben mutatják be Szergej Eisenstein Pa­­tyomkin páncélosának ere­deti változatát. A film ne­­gatívja a húszas években külföldre került, és onnan megvágva, megcenzúrázva került vissza a Szovjet­­unióba. Az Eizenstein ál­tal készített eredeti alko­tást 1976-ban Szergej Jut­­kevics irányításával re­konstruálta a Mo­zfilm Stúdió. Bemutatják az eredeti Patyomkin-páncélost Kivételes érdeklődés világszerte a moszkvai filmfesztivál iránt

Next