Népszava, 1978. február (106. évfolyam, 27-50. sz.)

1978-02-19 / 43. szám

2 A barátsági szerződés évfordulója Megemlékezések Kijevben és Minszkben A Szovjetunió több köz­társaságának fővárosában is megemlékeztek a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulójáról. Kijevben a városi párt­bizottság, a szakszervezeti tanács, az Ukrán Kom- Gzomol KB, az Ukrán Ba­ráti Társaságok Szövetsé­ge és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ukrán tagozata szervezésében a Finommechanikai Készü­lékek Gyárának kultúr­­házában ünnepi gyűlést rendeztek. Ünnepi beszé­det I­ I. Grunyanszkij er­dő- és fafeldolgozóipari miniszter, az SZMBT uk­rán tagozatának elnöke és Váczi László kijevi fő­­konzul mondott. Hasonló megemlékezés­re került sor Minszkben, a Belorusz SZSZK fővá­rosában is. A dr. Orbán Lászlónak, az MSZMP KB tagjának, az MSZBT alelnökének vezetésével a jubileumi ünnepségekre a Szovjet­unióba érkezett küldött­ség szombaton kétnapos látogatásra Kijet­be uta­zott Szombaton valamennyi szovjet központi lap első oldalon számol be arról, hogy Leonyid Bezsnyev és Alekszej Koszigin táv­iratban üdvözölte a ma­gyar vezetőket az év­fordulón. Ismertetik a la­pok a magyar vezetőknek a szovjet párt és állam vezetőihez küldött távira­tot is. Több lap közöl be­számolót az évforduló al­kalmából megrendezett ünnepségekről is. A Pravda budapesti tu­dósítója nagy terjedelmű írását közli a jubileum­ról. Az Izvesztyija Haynal Kornélnak, az Ország-Vi­lág főszerkesztőjének írá­sát közli A Trud. a szovjet szak­szervezetek lapja közli annak az üdvözlő távirat­nak szövegét amelyet a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa intézett az évfordulón a Szakszer­vezetek Országos Taná­csához. (MTI) Népfrontküldöttségünk látogatása Ho Si Minh­-városban Sarlós István, az MSZMP KB PB tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, aki küldöttség élén hiva­talos, baráti látogatáson tartózkodik Vietnamban, pénteken Hanoiból Ho Si Minh-városba érkezett. Sarlós Istvánt útjára Nguyen Van Tien, a Viet­nami Hazafias Front fő­titkára is elkísérte. A magyar delegáció a várossal való ismerkedés után találkozott a Vietna­mi Hazafias Front Ho Si Minh-városi vezetőivel, akik átfogó képet adtak a város időszerű politi­kai-társadalmi problé­máiról. Pham Van Ba, a városi pártbizottság kép­viselője elmondotta, hogy Ho Si Minh-város hatá­rozott küzdelmet folytat a terhes örökségek felszá­molásáért, a szocialista átalakulás alapjainak fo­kozatos kimunkálásáért. Ebben a történelmi mun­kában a város vezetése minden társadalmi réteg­re számít, ideértve az egyházi erőket és azokat az értelmiségieket is, akik a múltban szerezték kép­zettségüket. A város la­kosságát a tényleges vál­tozások erejével akarjuk meggyőzni eszméink iga­záról — mondotta befeje­zésül Pham Van Ba. (MTI) Bombamerénylet Észak-Írországban 15 halott, 30 sebesült A tizedik évben tartó észak-írországi zavargá­sok egyik legsötétebb napja volt február 17., péntek: egy Belfast mel­letti vendéglőben 15 em­ber életét vesztette és legkevesebb 30 megsebe­sült egy terrorista me­rénylet következtében, néhány órával előbb pe­dig az IRA lelőtte a brit hadsereg egyik helikop­terét. Ennek a merény­letnek egy magas rangú tiszt esett áldozatul. Jack Lynch, az Ír Köz­társaság miniszterelnöke a véres incidenssel kap­csolatban kijelentette: szinte hihetetlen, hogy ezt a bombamerényletet emberi lények és nem teljesen érzéketlen fene­vadak követték el. Jan Paisley, az ulsteri pro­testáns szélsőségesek ve­zére a brit hadsereg ön­elégültségét kárhoztatta és követelte Roy Mason­­nak, a tartomány ügyei miniszterének lemondá­sát David Blakeley, az észak-írországi munkás­párt vezetője esztelen mészárlásnak nevezte a merényletet. (MTI) i Szibériai /n­ti­la­n ti­­szt . Tudósítónak utazott Szibériába Leonyid Sin­­karjov, a moszkvai Iz­vesztyija munkatársa. A néhány évre tervezett ki­küldetésből 11 esztendő lett. Nem is csoda. Az, aki Szibériával ismerkedik, gyorsan rájön arra, hogy ezt a hatalmas, kincse­­ket feltáró és ígérő konti­nensnyi országrészt hosz­­szú időbe telik felfedezni. Sinkarjov nem érezte elegendőnek mindazt, amit jó évtizeden át tudósítá­sokban megírt Szibériá­ról. Gazdag, színes, ka­landos mondanivalóját végül is tekintélyes könyv­ben foglalta össze, amely — a Kossuth Könyvkiadó és a Kárpáti Kiadó közös vállalkozásából , Gadó György gondos fordításá­ban magyarul is megje­lent „Szibéria múlt, jelen és jövő” címmel. Íme. né­­­­v epizód Szibéria vilá- Száműzték a harangot 1581-ben Ugliesban megölték a gyermek Dmit­­rij carev leset,­­ a székes­egyház harangjának sza­vára összesereglettek a vá­roska felháborodott lakói, vízzel teli árokba dobták a gyilkosokat .A politikai helyzet azonban megváltozott: hi­vatalosan közölték, hogy a kis cárevics epilepsziá­ban szenvedett, és egy ro­hamában esetleg magától is beleeshetett egy késbe. Mintegy 200 uglicsit kivé­geztek, másoknak a nyel­vét vágták ki, s orrát sza­kították fel, vagy más kín­zásoknak vetették alá őket. Mintha ember lenne, szigorúan megbüntették a harangot is. Közel 30 ezer, szibériai sz­áműzetésre ítélt uglicsi vonszolta Tobolsz­­­kig az elnémított rézha­rangot, társát a szenvedés­ben. A Szent szinódus és Oroszország császára csak 300 évvel később engedte meg Uglics lakosainak kérelmére, hogy a kegy­­vesztett harang visszatér­jen „szűkebb hazájába”. Ugorjunk jó nyolcvan oldalt a könyvben, a tör­ténelemben pedig több száz esztendőt, s ott va­gyunk azokban az eszten­dőkben, amikor a szibériai sztyeppéken ellenforradal­­márok lovasai, Kolcsak és Szemjonov csapatai szá­guldoztak. Minden iskolás­­gyerek ismeri ezeket a ne­veket, s a volt szibériai tudósító erőteljes voná­­­sokkal rajzolja meg a ne­vek hordozóit Például Szemjonov atamánt: Az «­imán „.. .Roppant testi erejű, kemény és kegyetlen em­ber volt, ázsiai vonású, barna arca elárulta szár­mazását: apja orosz volt, míg anyja egy előkelő mongol család leánya. A mongol hercegek felaján­lották neki, hogy legyen a császáruk, a trónig azon­ban még hosszú volt az út Az atamán a burjáto­kat a kozákokéhoz hasonló rendi rangra akarta „emelni”, és velük akarta felfrissíteni a fehérgárdis­ta egységek erőit. Úgy lát­szik, a burját nacionalis­ták nem bíztak túlságosan a leendő császárban, és megpróbálták megnyerni maguknak a Kolcsak-kor­­mány támogatását. De ott sem találtak együttérzés­re. Kolcsak egyik minisz­tere ezt a „határozatot” írta a burját nacionalis­ták kérvényére: „Meg kel­lene vesszőzni bennete­ket”. Kudv­rokonainknál ott voltak a szibériaiak a honvédők soraiban, a második világháború frontjain. Idézzük a könyvből: „Némelyik nyu­gati hadtörténész rámutat, hogy a német fasiszta csa­patok 1941 őszén és telén Moszkva mellett elszenve­dett vereségének egyik oka az volt, hogy megérkeztek a szibériai hadosztályok és a fő védelmi vonalakat azok foglalták el". Mi történt 1953-ban Ber­­jozovó faluban a Hanti— Manyit Nemzeti Körzet­ben? Az említett két nép­hez ősi nyelvrokonság köt bennünket, sőt, ők a leg­közelebbi nyelvrokonaink. Ezért külön is érdekes mindaz, ami Berjozovóban történt. A. G. Bisztrickij geológus csoportja ebbe a faluba érkezett. Bisztrickij könyvekben olvasott arról, hogy va­laha itt az ősi osztyákok­­nak volt egy tábora, s itt működött egy orosz prém­adó központ is. A vogulok és osztyákok (hantik és manysik) fellázadtak a cári adószedők ellen. Mi­vel a fúrásra kijelölt hely nem tetszett a geológusok­nak, ugyanis közel volt a kórházhoz, Bisztrickij a kis Vogulka folyónál állí­totta fel a fúrótornyot. „A tröszt megrovásban ré­szesítette Bisztrickijt ezért az önkényeskedésért. Tajga Szeptemberben a berjo­zovói fúrólyukon hatalmas mennyiségű gáz lövelt fel. „A föld alól feltörő gáz és víz robaja tíz kilomé­terre is elhatolt. A közeli utcákból ki kellett telepí­teni a lakosságot, a­­szökő­­kutat’ pedig meg kellett fékezni, és ez nem egy hó­napot vett igénybe. Be­köszöntöttek a téli fagyok, megindult a téli havazás, és a fúrólyuk 40 méter magas, óriási jégcsappá változott, amely azonban még mindig veszélyesen forrongott Csak a követ­kező év tavaszán sikerült elfojtani a kitörtést... Az olaj csak hét év elmúltá­val fedte fel magát...” Régóta az egyik legna­gyobb kincs Szibériában a fa. Az erdőt ott tajgának hívják, ez a szó a burját és a mongol nyelvben is megtalálható, sűrű hegyi erdőt jelent. „A tajga mind a mai napig élelmet, italt, ruhát ad az ember­nek, de a tajga és ember kölcsönös viszonyában új, eddig ismeretlen és a tajga számára veszélyes mozza­natok jelentek meg: a fát nagy cellulóz-, karton- és papírgyárakban dolgozzák fel — igen kiterjedten... A tajga, ez Szibéria terü­letének kétharmada, váro­saival, gyáraival, útjaival, ez az északi félteke leg­nagyobb erdősége.” Léghajók E sorokat olvasva a ma­gyar fiatalokat idézzük emlékezetünkbe, akik a hatalmas uszty-ilimszky cellulózkom­binát építésén dolgoznak a szocialista or­szágokból érkezett társaik­kal együtt, igen megbe­csült szorgalommal és tel­jesítménnyel. Az évszázad nagy épít­kezése, a bajkáli k amuri vasútvonal (BAM) létesí­tésén kívül, amely már a jelen munkája is. a könyv fölrajzolja a Kolimához vezető 3 ezer kilométer hosszú Északkeleti Vasút terveit, és a jövőbe vetít­ve úgy látja, hogy az óri­ási távolságokat majd lég­hajókkal győzik le Az Egyesült Államokban már épült atommeghajtású lég­hajó, a Szovjetunióban is dolgoznak ilyen terveken. „Valószínűleg már 1985- ben ott úsznak az égen a különféle típusú Léghajók, különböző magasságok­ban, hogy kikerüljék egymást... 1990-re Szi­bériában várhatólag meg­jelennek az utat nem igénylő, de a föld felszí­nén közlekedő jármű­vek ..." Ez a jövőbelátás alszlis fantazmagória. Szibéria már meglepte néhányszor azokat is, akik élénk fan­táziával megjósolták gaz­dag jövőjét. K. J. Szakszervezeti világkongresszus Enrique Pastorino az előkészületekről A szovjet szakszerveze­tek lapja, a Trud szom­bati számában közölte Enrique Pastorinónak, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnökének cikkét az áprilisban Prágában sorra kerülő szakszerve­zeti világkongresszus elő­készületeiről. Mint Pastorino írja, a kongresszusi dokumentu­mok már elkészített ter­vezetei a következő fon­tos feladatok megoldását állítják előtérbe: harcolni kell a béke megvédéséért, az enyhülési folyamat el­mélyítéséért a népek kö­zötti együttműködésért, a leszerelésért, a dolgozók társadalmi-gazdasági kö­veteléseinek kielégíté­séért, a világ minden né­pének politikai és gaz­dasági függetlenségéért az elmaradottság felszá­molásáért, egy új, igazsá­gos nemzetközi gazdasági rendszer kiépítéséért, a kolonializmus, a fasizmus és a fajgyűlölet végleges felszámolásáért, a politi­kai demokrácia megte­remtéséért és a dolgozók lehető legszélesebb jogai­nak biztosításáért. A nemzetközi szakszer­vezeti mozgalom csak ak­kor tudja megvalósítani ezeket a feladatokat, ha harcában a szolidaritás és az egységre való törekvés vezeti — állapítja meg cikkében Pastorino, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnöke. (TASZSZ) Peking Összehívták a parlament ülésszakát Éliás Béla, az MTI tu­dósítója jelenti: Pekingben helyi idő szerint szombaton éjjel hivatalosan bejelentették, hogy február 26-ra össze­hívták az ötödik kínai or­szágos népi gyűlés (parla­ment) első ülésszakát. Korábban közölték, hogy február 16. és 18. között ülést tartott a kí­nai népi politikai tanács­kozó testület országos bizottságának állandó bi­zottsága. Az ülésen elha­tározták, hogy február 24-re hívják össze a kínai népi politikai tanácskozó testület (népfront) soron­­következő ülésszakát. NÉPSZAVA Szaljut 6 Biológiai kísérletek Tíz hét elteltével a Szaljut 6 űrhajósainak munkaképessége nem csökkent, hanem nőtt: je­lenleg a szakértők szerint munkájuk ,,termelékeny­sége” legalább 10 száza­lékkal nagyobb, mint az űrutazás első szakaszában volt Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko kitűnő egészségi állapotnak ör­vend. A két űrhajós folytatja a technológiai kísérleteket — ezek között olyanok is vannak, amelyek több na­pot vesznek igénybe — ezen túlmenően biológiai kísérletekkel is foglalko­zik, az űrhajón például .Állattenyésztési­ kísérle­teket folytat, drosophilák­kal, bormuslicákkal, ezek ugyanis gyorsan szapo­rodnak és a szaporodás körülményeit a világűr­ben már nem egyszer vizsgáltál­ velük. Belgrádi tanácskozás Az újabb szovjet javaslat összefoglalja a legfontosabb Pénteken este — mint jelentettük — a jugoszláv fővárosban plenáris ülés­sel újabb tanácskozási hét fejeződött be a belg­rádi találkozón. Az ülésen a szovjet küldöttség elő­terjesztette az első ízben már január 17-én beter­jesztett záródokumen­tumtervezetének újabb változatát. Ez a harmadik változat olyan további elemeket tartalmaz, ame­lyek rendkívül közel hoz­zák a résztvevő országok megállapodását. Mint a sajtóközpontban közölték: az immár 12 ol­dalas dokumentumba olyan további fejezetek kerültek, mint például egy átfogó rész, amely a gazdasági, tudományos és műszaki téren megvaló­suló együttműködés fej­lesztésével foglalkozik. Megfigyelők úgy érté­kelik, hogy a helsinki zá­ródokumentum határoza­taiból kiindulva ez a szovjet tervezet követke­zetesen az európai enyhü­lési folyamat legfonto­sabb jövőbeni feladataira, a bilaterális, valamint a multilater­ális együttmű­ködés továbbfejlesztésére feladatokat irányul. A dokumentum nyomatékosan utal a hel­sinki záródokumentum valamennyi fejezete teljes megvalósításának szüksé­gességére. Ezek közé tar­tozik mindenekelőtt az európai biztonság tíz alapelvének valamennyi résztvevő állam által tör­ténő szigorú betartása. Különös hangsúlyt helyez a tervezet a katonai eny­hülést szolgáló konkrét és hatékony lépések szüksé­gességére, és e célból jö­vő év januárjára, egyelő­re meghatározatlan he­lyen, különleges konzul­tációkat javasol. A doku­mentum tartalmazza a korábbi viták során fel­merült „nagyobb összeu­rópai kezdeményezése­ket”, mint például állam­közi konferenciák meg­rendezését a környezetvé­delem, az energiagazdál­kodás és a közlekedés te­rén megvalósuló együtt­működésről. A tervezet megerősíti azt a készséget is, hogy tovább bővítsék az együttműködést a kap­csolatok, információ, a kultúra és az oktatás — a helsinki záródokumentum által előirányzott — terü­letein. A továbbiakban a szov­jet javaslat konkrét intéz­kedéseket tartalmaz a multilaterális enyhülési folyamat folytatására. Egyebek között előirá­nyozza szakértői találko­zók tartását a vitás kér­dések békés rendezése ál­talánosan elfogadható módszereinek kidolgozá­sára (Svájcban), egy tu­dományos fórum előké­szítésére (Bonnban), va­lamint a Földközi-tenger térségében megvalósuló együttműködés előmozdí­tásának megvitatására (La Vallettában). A do­kumentum tartalmazza azt a javaslatot is, hogy az európai biztonsági ér­tekezleten részt vevő or­szágok következő tanács­kozását Madridban tart­sák meg. Ezek az új kez­deményezések — mutat rá számos, a tanácskozás­hoz közelálló megfigyelő — abszurddá teszik azo­kat az utóbbi időben ter­jesztett nyugati vádasko­dásokat, amelyek szerint a szocialista országok nem akarnak „lényegi” doku­mentumot elérni. (MTI) Erich Honecker bel- és külpolitikai kérdésekről Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság tovább foly­tatja a Német Szocialista Egységpárt 1976-ban megtartott IX. kongresz­­szusán elfogadott, ered­ményekkel igazolt bel- és külpolitikájának végre­hajtását — állapították meg az NSZEP járási el­ső titkárainak Berlinben megtartott tanácskozásán, amelyen Erich Honecker, a Központi Bizottság fő­titkára mondott beveze­tőt. A megbeszélésen egy­értelműen kifejezésre ju­tott: az NDK belpolitikai irányvonalát a jövőben is a gazdaságpolitika és a szociálpolitika egységes megvalósítása, vagyis a termelési eredmények nö­velésére alapozott élet­színvonal-emelés jellem­zi. Ennek kulcsa a gazda­ságos, minőségileg magas színvonalú termelés. Erich Honecker külpo­litikai kérdésekről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az NSZK bizonyos erői és képviselői, első­sorban a tömegtájékozta­tási eszközök révén, je­lenleg is erőteljes izgatást folytatnak, ami éberséget követel. „Értékelni tudjuk a realista körök magatar­tását, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az NSZK polgárai jelentős részének kommunistaellenes alap­magatartását Senkinek sem áll jogában, hogy kétségbe vonja elhatáro­zottságunkat: tovább folytatjuk a békés egy­más mellett élés politiká­ját, az enyhülési politikát De ne becsülje alá senki azt az elhatározottságun­kat sen, hogy a nemzet­közi joggal és a megkötött szerződésekkel összhang­ban megvédelmezzük az NDK törvényes érdekeit Az NDK nem tűri el a szerződések semmiféle megszegését. Az NSZEP KB főtitká­ra a továbbiakban érté­kelte Wischnewski bonni kancellári hivatali állam­titkár Helmut Schmidt kancellár személyes meg­bízottjaként január végén lebonyolított berlini meg­beszéléseit „E megbeszé­léseken nem hagytak fi­gyelmen kívül egyetlen szóban forgó kérdést sem”. Azok „nyílt és tárgyszerű légkörben folytak le, s mindkét fél véleménye szerint hasz­nosak voltak. ­ Budapestről átmene­tileg Berlinbe „költözött” a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája, amely a hét végén a hely­színen kezdte meg a DIVSZ február 22—már­cius 1. között Berlinben tartandó X. közgyűlésé­nek előkészítését. A kubai forradalmi fegyveres erők meghívá­sára Havannába érkezett az a szovjet katonai kül­döttség, amelyet Alek­­szandr Jefimov repülő­­marsall, a légierő főpa­rancsnokának első helyet­tese vezet. 197­8. február 19.

Next