Népszava, 1978. július (106. évfolyam, 153-178. sz.)
1978-07-15 / 165. szám
1978. június 15. Közlemény a Dán KP elnökének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására 1978. július 11—14. között látogatást tett hazánkban Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. Kíséretében volt C. Herman Jensen, a Központi Bizottság tagja. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, fogadta a dán testvérpárt elnökét Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, megbeszéléseket folytatott a Dán Kommunista Párt képviselőivel. A megbeszélések során a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és országaik helyzetéről. A dán párt képviselői megismerkedtek a magyarországi szocialista építőmunka eredményeivel. Hangsúlyozták, hogy a magyar dolgozó népnek az MSZMP vezetésével elért sikerei támogatást jelentenek ahhoz a harchoz, melyet a dán kommunisták az antimonopolista, demokratikus átalakulásért, a dolgozó tömegek szociális helyzetének javításáért folytatnak. Az MSZMP képviselői a magyar kommunisták internacionalista szolidaritásáról biztosították a dán testvérpártot, a nagytőke ellen, bonyolult körülmények között vívott harcában. A két párt képviselői megállapították, hogy tovább erősödött a béke és a társadalmi haladás legkövetkezetesebb ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a testvérpártok együttműködése továbbfejlesztésének és együttes fellépésének a nemzetközi enyhülés, a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás érdekében Folytatják erőfeszítéseiket az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának dokumentumában foglalt célok és törekvések valóra váltásáért, a kommunista és munkásmozgalom internacionalista egységének erősítéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Dán Kommunista Párt elvtársi kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek. A megbeszélések során megvitatták az együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke, pénteken elutazott hazánkból. (MTI) Elutazott a jamaicai államminiszter Pénteken elutazott hazánkból Richard Fletcher, Jamaica pénzügyi és tervezési államminisztere, aki Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására tartózkodott hazánkban. Fogadta őt Marjai József miniszterelnök-helyettes. Elutazásakor a Ferihegyi , repülőtéren Huszár István búcsúztatta. Jelen volt Benjamin Clare, Jamaica magyarországi nagykövete is. (MTI) Megkezdődött a Magyar Eszperantó Szövetség XXVI1. kongresszusa Vas János, a SZOT titkára, pénteken a Láng Művelődési Házban nyitotta meg a Magyar Eszperantó Szövetség XXVII. kongresszusát. Hangsúlyozta: az eszperantómozgalom sajátos eszközeivel elősegíti a népek közötti barátság erősítését a kulturális értékek terjesztését. A háromnapos tanácskozás megnyitóján pártos állami szervek, társadalmi szervezetek képviselői köszöntötték a szövetség ötezer tagjának, s a szomszéd országok eszperantószövetségeinek küldötteit. A megnyitót követő békegyűlésen Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke hangoztatta: az eszperantómozgalom hatékonyan szolgálja a béke ügyét, a népek közeledését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. A részvevők állást foglaltak a társadalmi haladás, a leszerelés, a béke ügye mellett. (MTI) Jában a rosszban egy jó hírem és egy rossz — szokták mondani. Nos, a jó és a rossz efféle párosítása — ha kimondatlanul is — a minisztériumok szokásos félévi gyorsjelentéseire is vonatkozik. Ezúttal a könnyű- és az építőipar első hat hónapjának eredményeiről és-gondjairól adhatunk számot. . . Jót és roszszat egyaránt. Kezdjük a jóval! A könnyűipar vállalatai 1978- ban 7 százalékkal terheltek többet, az építők pedig 5 százalékkal több építési, szerelési munkát végeztek, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában. Mindkét szám megfelel az éves terv előírásainak. A nagyobb feladat teljesítését mindkét ágazatban teljes egészében a termelékenység növelésével alapozták meg. És itt talán zárjuk le a „jó” emlegetését. Hiszen eredményeink feletti örömünk nem lehet felhőtlen. Mert a könnyűipar tervei például 18 százalékos töltés exportnövelést írtak elő. Az adatok szerint jelentős az elmaradás , még az egy évvel korábbi szintet sem sikerült elérni. Igaz, a tőkés piacon rendkívül kedvezőtlen a könnyűipar helyzete. Igaz, hogy sok az értékesítést korlátozó intézkedés. Az is igaz azonban, hogy másféle korlátokat sok esetben mi állítunk magunk elé. Rossz szervezéssel, elavult technológiával, gazdaságtalan, nem eléggé divatos termékek exportra erőltetésével. Az építőiparban, bár az ÉVM-hez tartozó vállalatok lakásátadási kötelezettségüket túlteljesítették, a többlet mégsem elegendő ahhoz, hogy pótolja a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek lemaradását. Ugyancsak rossz hír az is, hogy a főváros két nagy lakásépítő vállalata az idei átadási feladat túlnyomó részét a második félévre hagyta. Csak halvány vigasz lehet, hogy eközben jó néhány megyei építőipari vállalat lakásátadási tervének több mint felét teljesítette. Igazi vigasz, és örömünk felhőtlen akkor lenne, ha — eltérően a korábbi évek gyakorlatától — nem az utolsó negyedév hajrájában kellene majd az év közi mulasztásokat pótolni. M. P. NÉPSZAVA Megbeszélés a budapesti pártbizottságon Az MSZMP budapesti bizottságán pénteken Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára vezetésével, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint a vezető munkatársak részvételével megbeszélést tartottak. A tanácskozáson részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Áttekintették a fővárosi beruházások helyzetét, és megjelölték az V. ötéves tervcélok teljesítésének további feladatait. Kiemelten vitatták meg az állami és a telepszerű, több szintes, magánerős lakásépítés kérdéseit, valamint a kapcsolódó létesítmények időben való elkészítésének és egyes fontos fővárosi beruházásoknak a témáját. A megbeszélésen nagy figyelmet fordítottak a budapesti építőipar helyzetének megítélésére, továbbfejlesztésének feladataira, különös tekintettel a technikai felszereltség, a munkaerőhelyzet, a munkakörülmények, a szervezettség és a fegyelem javítására. Megállapodás született több olyan intézkedésben, amelyek elősegítik az V. ötéves tervben előirányzott fővárosi feladatok mennyiségi és minőségi végrehajtását. (MTI) A magyar—román kormánybizottság elnökeinek találkozója Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Ilie Verdet, a miniszterelnök első helyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési kormánybizottság társelnökei pénteken Bukarestben áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. A nap folyamánMarjai Józsefet hivatalában fogadta Manea Manescu miniszterelnök. Délután, a Neptun üdülőhelyen Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a magyar miniszterelnökhelyettest. Mindkét megbeszélésen részt vett Biczó György, hazánk bukaresti nagykövete. Marjai József péntek este visszaérkezett Budapestre. A KIVÉTEL ERŐSÍTI AZ IVÁST Az idén január 1-én életbe lépett szeszkorlátozás szabályaii és boszszantó kivételei időről időre helyet követelnek a sajtóban. Helyet követelnek, mert ártalmas következetlenségről árulkodnak. A kivétel részére, nyitva hagyott kapukról, amelyek a korlátozás ellenére, tárva-nyitva állnak az alkoholt a kelleténél jobban kedvelők előtt. Csupán emlékeztetőül: 1978. január 1. óta — belkereskedelmi miniszteri rendelkezés szerint — a vendéglátóipar üzleteiben munkanapokon reggel 9 óra előtt tilos szeszt árusítani. Az intézkedés oka nyilvánvaló: megakadályozni a munkakezdés előtti italozást. Igen ám, de a rendeletben rögzített kivételek nyomban elejét vették a cél elérésének. A korlátozás alól mentesültek szállodák, cukrászdák, strandfürdők, főútvonalakra nyíló bisztrók. Hogy miért mentesültek? Annak idején — a rendelet életbe lépését követő viták során — főként az idegenforgalom szempontjaival indokolták az illetékesek. (Annál különösebb, hogy a külföldiek kiszolgálásában elsősorban érdekelt. Pest, Somogy és Veszprém megye lemondott a kivétel „haszonélvezetéről”, mert — úgymond — a hajnali féldecizés nem annyira a külföldi vendég igénye ...) Véleményükkel különösebb kockázat nélkül azonosíthatjuk magunkat, örömmel nyugtázva, hogy legalább három megyében igyekeznek következetesek lenni az alkoholizmus elleni küzdelemben. Amelynek egyébként e következetesség a leginkább sebezhető pontja. Áruló bizonyítéka ennek a korlátozás másik tátongó hézaga: az élelmiszerkereskedelemben dívó zavartalan árusítás hajnaltól estig. A fűszer-csemege-boltok a maguk teljes italválasztékával országszerte zárt kapuval várják a szomjazót. Reggel 6-tól 9 óráig is. Nem is hiába! Mert amennyivel a vendéglátóiparban csökkent a fogyasztás, legalább annyival növekedett a kereskedelemben. Az idei első negyedévi adatok szerint az alkoholfajták legveszedelmesebbjéből, a tömény italokból a tavalyi első negyedévihez képest a vendéglátásban 88,2 az élelmiszer-kereskedelemben 136,8 százalék (!) volt a fogyasztás! És ha a kettő együtt nem is mutat többet 11,7 százalékos többletnél, ez sem lebecsülendő. Különös tekintettel az égetett szeszes italok iránti egyre fokozódó vonzalomra. Amire mi sem jellemzőbb, mint már 1976-ban produkált szégyenletes „előrerukkolásunk” a nemzetközi mezőny — második—harmadik helyére. Lehet, hogy azóta már ezt is túlteljesítettük? Az élelmiszerkereskedelmen, biztosan nem múlt, nem múlik. Mert ahol nincs a közelben szálloda, vagy belvárosi presszó, ott a fűszer-csemege-üzletek bőven és főleg olcsón kárpótolják az italboltok hoppon maradt hajnali vendégeit. Sörrel, borral, főleg pálinkával. Természetesen az „utcán át" utcai fogyasztással. Lukács Mária Ha másként nem lehet, söröshordók fedezékében sem vetik meg ... A belvárosiak szerencsésebbek? Kellemesebb körülmények közepette, igaz, jóval drágábban ihatnak Életképek a Kőbányai útról és a Váci útról... Vajon a „hármas’ a decik számát jelzi? Kulturáltabban nem lehet... (Szlukovényi Tamás felvételei) Magyar-szovjet írószövetségi tanácskozás A „Kell a jó könyv” olvasópályázat jól szolgálja a sokszínű szovjet irodalom magyarországi bemutatását, számos kimagasló alkotás eljuttatását az olvasókhoz — mondta Fábián Zoltán, a magyar írószövetség titkára pénteken a magyar—szovjet írószövetségi titkársági ülés zárónapján az újságíró-szövetség székházában. A zárónapon Anatolij Csepurov, a leningrádi írószervezet titkára, Vagyim Kozsevnyikov, a „Znamja” című folyóirat főszerkesztője, a Szovjet írószövetség titkára, valamint Tandik Aszkarov, a Kirgiz írószövetség első titkára tartott beszámolót. Molnár Géza, a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának vezetője a két ország irodalmi kapcsolatairól, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről szólt. A tanácskozás Dobozy Imrének, a magyar írószövetség elnökének zárszavával ért véget. A tanácskozás zárónapján Georgij Markov, a Szovjet írószövetség első titkára nyilatkozott az MTI munkatársának: — Eszmecseréink során jórészt a mai irodalom legfontosabb, legjellemzőbb vonásait elemeztük, vitattuk meg. Amikor például a szovjet irodalomról beszélünk, figyelembe kell vennünk, hogy ez a literatúra 76 nyelven születik meg, többféle nép, nemzet sorsáról, életéről ad képet. Ezért is a sokszínűség, az internacionalista szellem, s a magas fokú szocialista ihletettség jellemzi. A szovjet irodalom is fontos feladatának tartja, hogy mélyebben, sokoldalúbban mutassa be a ma valóságát, a dolgozó, az értékeket létrehozó ember tevékenységét, életét. Pólyásprobléma-program 290 ezren gyesen — Kedvező változások (Tudósítónktól.) A korosztály elég népes. Körülbelül félmillióan vannak, és annyi a közös bennük, hogy életkoruk néhány hónap ás három év között van. Róluk van szó három napig Szolnokon, a 2. országos bölcsődei ankéton. Dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár pénteken köszöntötte a tanácskozáson részt vevő 500 szervező, gyermek- és körzeti orvost, valamint egészségügyi szakdolgozót, bölcsődei vezetőt, gondozót. A bevezető előadásban dr. Őry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője ismertette a kisgyerekek gondozását támogató szociálpolitikai intézkedések rendszereit, elképzeléseit. Az 1960-as évektől az intézkedések hatására hazánkban már egyre kevesebb gyermektelen család van. Ugyanakkor még sokkal általánosabb az egy gyerek, mint a kettő, vagy még több. Különösen a fővárosban és a nagyvárosokban nagy a bölcsődei zsúfoltság és az elutasított kérelmek száma. Nehezíti a bölcsődei munkát az 1 évnél kisebb gyerekek ellátása. Épp ezért foglalkoznak a gondolattal, hogy a bölcsődei felvétel alsó korhatára egy év legyen. Az állam havonta 1300 forinttal járul hozzá egy-egy gyerek bölcsődei ellátásához. 1990—1995-ig a duplájára szeretnék növelni a bölcsődei helyek számát, s ezzel egy időben a szakembergondokat is meg kell oldani, mivel már ma sincs elegendő nevelő, gondozónő. Forró Tamás