Népszava, 1979. január (107. évfolyam, 1-25. sz.)

1979-01-20 / 16. szám

197­9. január 2­0. Az MSZMP és a HKP képviselőinek találkozója A Holland Kommunis­ta Párt kezdeményezésére január 16—17-én Amsz­terdamban és Hágában találkozóra került sor a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a HKP képvi­selői között. A szívélyes, elvtársi légkörben lefoly­tatott megbeszéléseken magyar részről Jakab , Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, a KB osz­tályvezetője és Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának helyettes veze­tője, holland részről pe­dig Henk Hoekstra, a HKP elnöke, Marcus Bakker, Gijs Schreuders, Joop Wolff, a Politikai Bizottság tagjai, és Jan de Boo, a Központi Bizott­ság tagja vett részt. Az MSZMP és a HKP kép­viselői tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékeny­ségéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, a nemzetközi kom­munista és munkásmoz­galom időszerű kérdései­ről A megbeszéléseket a nézetazonosság jellemez­te. Megállapodtak az MSZMP és a HKP közöt­ti kapcsolatok fejlesztésé­nek módozatairól. (MTI) Tanfolyamnyitó ünnepség a nemzetközi újságíró-iskolán A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Nemzetközi Újságíró Szervezet által fenntar­tott budapesti nemzetkö­zi újságíró-iskolán meg­kezdődött a 26. tanfo­lyam, amelyre Afganisz­tánból, Ghánából, Indiá­ból, Irakból, Jamaicából, Nigériából, Szíriából, Tanzániából és a Palesz­tinai Felszabadítási Szer­vezettől összesen húsz újságíró érkezett. A tanfolyam megnyitó­­ünnepségét pénteken tar­tották az iskola Kapy Ut­cai — ez alkalommal át­adott — új otthonában. Az újságíró-szövetség ne­vében Fábián Ferenc fő­titkárhelyettes mondott beszédet. Felszólalt Jir­i Kubica, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtit­kára. Az ünnepségen részt vett Kaarle Nordenst­reng professzor, a NUSZ elnöke, és Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. (MTI) A mezőgazda­sági gépellátásról a takarékos vegyszerfelhasználásról Az AGROTRÖSZT vezérigazgatójának nyilatkozata A mezőgazdaság gépel­­látása általában megfele­lőnek, sok típusból jónak ígérkezik, a gazdaságok elavult traktoraikat nagy teljesítményű, korszerű gépekkel válthatják fel. A vegyi anyagokat foko­zott gonddal, körültekin­téssel kell felhasználni, a készletek ugyanis tel­jes mértékben nem elé­gítik ki az igényeket — tájékoztatta Kopácsi Er­nő, az AGROTRÖSZT ve­zérigazgatója az MTI munkatársát. A csehszlovák és a szovjet gyártmányú trak­torok mellett jól egészíti ki a választékot a 180 ló­erős magyar Rába-trak­­tor, valamint a Rába— Steiger nehéz traktor. Ezekből az igényeket ki­elégítik A K—701-es ne­héz traktor az idén vesz először részt hazánkban mezőgazdasági munká­ban, sokat várnak tőle a gazdaságok. A keresletnél kisebb a lánctalpas trak­torok mennyisége.­­ A nagy teljesítmé­nyű erőgépekhez energe­tikailag jól illeszkedő munkagépeket vásárol­hatnak a gazdaságok. Az idén a licenc alapján gyártott, magas műszaki színvonalú ekékből már 8 .változat lesz, a tava­lyi hárommal szemben. Bővül a szintén licenc alapján előállított kor­szerű tárcsák választéka is. Javul az ellátás mag­ágy-előkészítő gépekből — mondta a többi között Kopácsi Ernő. Az idei műtrágya- és növény­védőszer-ellátás lehetővé teszi a növény­termelési előirányzatok teljesítését, de az üze­mek igényeit a korszerű, leginkább keresett cik­kekből nem tudják ma­radéktalanul kielégíteni. A műtrágyából a hazai gyárak a szükségletnél kevesebbet igazoltak visz­­sza a nagykereskedelem­nek. A kisebb beszerzési le­hetőségek miatt a tavaszi szezonban nitrogénműtrá­gyából, egész évben pe­dig foszfor- és komplex műtrágyából hellyel-köz­zel akadozhat az ellátás. A körülmények megkö­vetelik a szakszerű mű­trágya-felhasználást, azt, hogy a gazdaságok az ed­diginél jobban támasz­kodjanak a talajvizsgála­tok eredményeire, s en­nek alapján arányos mennyiségben és takaré­kosan,­­ a lehető legjobb hatásfokkal alkalmazzák a talajerőpótló anyago­kat. (MTI) A kohó- és gépipar termékszerkezete Pénteken a gépipar volt­­ főszereplője annak a konzultációsorozatnak, amelyen az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizott­­ság rendezésében a ter­­melési szerkezet fejleszté­sének kritériumait vitat­­ák meg a vállalatveze­­tők. A kohó- és gépipa­ri üzemek képviselői Se­bestyén Jánosnak, az­­MFB elnökhelyettesének vezetésével, a termék­­szerkezet javításának ta­pasztalatairól és gondjai­­ól számoltak be a ta­­nácskozáson. A vitában részt vett Drecin József, az Országos Tervhivatal­lnökhelyettese és Müller­stván kohó- és gépipa­ri miniszterhelyettes is. A részvevők elmond­­ák, hogy a gazdasági szabályozás még mindig sem ösztönöz kellően a kérszerűtlen, gazdaságta­­an gyártmányok meg­szüntetésére, és újakkal való helyettesítésére. Emellett példákkal iga­zolták, milyen gyakran ütköznek akadályokba a vállalatok, egy-egy nem­­kívánatos termék elha­gyásakor. Hangsúlyozták, mennyire körültekintő és hosszadalmas munkát igényel a megszüntetés. Sokszor gátja ennek a belföldi igény, és néha az államközi szerződé­sekből eredő kötöttség. A legnagyobb probléma­ként azonban a háttér­ipar elmaradottságát em­legették: az alkatrész- és részegységbeszerzés ne­hézségeivel a hozzászólók többsége foglalkozott. Mint mondották, gyakori eset, hogy a konstruktő­rök kezét ,,gúzsba köti” a szegényes alkatrészválasz­ték. A háttéripar erősíté­sének, bővítésének egyik fontos feltétele az arány­talanságokhoz vezető vég­termékszemlélet megvál­toztatása.I.­­ T. J. Új, egységes jogszabály Hetvenezer gyerek a bölcsődékben Arra kell törekedni, hogy átlagban 100 hely­re 120-nál több kisgyere­ket ne vegyenek fel a bölcsődékben — hangsú­lyozták az Egészségügyi Minisztériumban abból az alkalomból, hogy közzétették a bölcsődék új szervezeti és működé­si szabályzatát. A zsúfolt­ság ugyanis a jó ellátás, a szakmai színvonal ro­vására megy. Ma az or­szág több mint 1200 böl­csődéjében mintegy 70 ezer gyereket gondoznak, az intézmények kihasz­náltsága átlagban 120 százalékos. Több mint húszéves jogszabályt váltott fel az egészségügyi miniszter­nek a bölcsődékről közel­múltban közzétett rende­lete, amely egységbe foglalja a bölcsődei ellá­tással kapcsolatos, idő­közben megjelent más jogszabályokat is. Ehhez kapcsolódik az új szerve­zeti és működési szabály­zat. A rendelkezés figye­lembe vette a szülési szabadság időtartamát,­­ ezért a jövőben általában 16 hetes kortól vehetők fel a gyerekek a bölcső­débe, és 3 éves korukig tarthatók ott. A 30. hó­napot betöltött gyerekek felvételét viszont ne a bölcsődébe, hanem már az óvodába kérjék a szü­lők, mert azok néhány hónapon belül úgyis ki­nőnek a legkisebbek kö­zül. A felvételben to­vábbra is előnyben része­sítik azokat, akiket egye­dülálló szülő nevel, akik­nek az édesapja sorkato­nai szolgálatát tölti, vagy ahol az egyik szülő tar­tósan munkaképtelen. Ugyancsak előnyt élvez­nek a sokgyermekes csa­ládok kicsinyei. Új a jog­szabályban, hogy rendkí­vül indokolt­­esetben fel lehet venni a gyesen ott­hon levő édesanyának azt a gyerekét, aki után gyermekgondozási segélyt nem kap. Ritkán ugyan­is, de előfordul, hogy az anya első gyereke meg­szülésekor még nem volt munkaviszonyban. Ilyen esetekben a kérelmet a bölcsődét fenntartó ta­nács bírálja el. Először rögzíti a jogszabály az elhelyezés megszüntetésé­nek lehetőségeit. Nem „járhat” bölcsődébe az a kisgyerek, aki olyannyi­ra nem bírja a közössé­get, hogy az egészségét veszélyezteti. A jövőben nyaranta, a karbantartás idejére — az óvodákhoz hasonlóan — a bölcsődék is bezárnak, legalább két hétre. A minisztériumban hangsúlyozták: a nyári zárás időpontját a taná­csoknak egyeztetniük kell az óvodai karbantartás idejével, enyhítve ezzel is a több gyermekes szülők gondjain. A Marcibányi téri Ifjúsági Házban az egyik képzőművészeti csoport tagjai kü­­lönféle textilfestési eljárásokkal és hagyományokkal ismerkednek (MTI Fotó : Manek Attila felvétele) NÉPSZAVA Átcsoportosítás a Budapesti Vegyiművekben Rosszabb ragaszkodni a régihez Ritka ember, aki a nyugdíjkorhatár küszöbén még gyarapítja szakmai ismereteit. Aki tanfolyam­ra jelentkezik, csaknem hatvan évesen, hogy meg­tanuljon valamit, amit so­hasem ismert. — Nyári Ferenc, a Bu­dapesti Vegyiművek mun­kája most érte el ezt a kort. Szikkadt, szívós em­A Trielin szocialista brigádból öten vállalkoz­tak a centrifuga-kezelői tanfolyamra, amelyre munkaidő után jártak, s a vizsgát is sikeresen le­tették. Mert annyit már tudtak, hogy a centrifu­­gálás veszélyes vegyipari művelet. A berendezése­ket nem működtetheti akárki. Most már az úgyneve­zett só-üzemcsoport egyik részlegében dolgozik csak­nem az egész brigád. A Tr­elin üzem kapacitása meghaladta a piac mosta­ni igényeit. A sóüzemcso­­port viszont nem győzi a megrendeléseket. Kombi­nált műtrágyákat, növény­védő szereket és fontos közszükségleti cikkeket gyártanak itt. A múlt év­ben a vállalat termelési kör, az a fajta, akin nem fog az idő. Amikor meg­tudta, hogy a brigádjukat átcsoportosítják, hogy az Illatos útról a Kén utcai telepre kerülnek át, elha­tározta, hogy megtanulja a centrifuga-kezelést. Ná­luk, a Trielin üzemben nem volt ilyen berende­zés, értékének egynegyedét ad­ta ez az üzemcsoport. Az idén már a harmadát vár­ják tőlük. — A korábbi létszám­mal képtelenség lett vol­na teljesíteni a tervet — magyarázza Kalász József üzemvezető. — Különösen az év első felében, hiszen ilyenkor van a csúcsszezon. Kívülről pedig nem vár­hattunk erősítést. Csak a vállalaton belüli átcsopor­tosítás ígért megoldást. A Budapesti Vegyimű­veket a munkaerőgondok már évek óta arra kész­tették, hogy szigorúan ott foglalkoztassa dolgozóit, ahol nagyobb szükség van rájuk. Ezért a döntés: a Trielin üzem átmenetileg teljesen leáll, dolgozói másutt segítenek, lami. A generátort kezel­tem. Itt egészen más a feladatom. De meg kell szokni, meg kell tanulni ezt is. Nagyon is sokat kell tanulni. Ha új ember jön ide, a késztermék csoma­golásánál kezdi. Aztán megismeri a szárítóberen­dezést, a centrifugálást, a szódázást, a lepárlást, a lúgozást. — Sokkal összetettebb, bonyolultabb ez a tech­nológia — mondja Kalász József. — Hónapokig is eltart, míg valaki többé­­kevésbé megismeri. Saj­nos, a fizikai munka is nehezebb, mint odaát. — Igyekeztünk úgy vég­rehajtani az átcsoportosí­tást, hogy a dolgozók le­hetőleg a szakmában ma­radjanak — magyarázza Molnár Károly, az Illa­tos úti növényvédő szer üzemcsoport vezetője. — Ez a brigád nálunk is kémiai technológián dolgozott, az új helyen is ilyen a feladat. De azért nagyon sok a különbség. A brigád nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik. Nyári Ferenc több mint két évtizede dolgozik a vállalatnál. Nagy Antal is a régiek közül való. De ők is, ahogy a brigád többi tag­ja, zokszó nélkül vállal­ták a cserét. A két üzem nincs messze egymástól. Egy-k­ét saroknyi távol­­ság az egész, d­e mégis más. Minden más. Öten vállalkoztak rá Lehetőleg a szakmában — Nem először fordul elő nálunk ilyen átcso­portosítás — mondja Nagy Antal, aki ugyani s csak hosszú időt töltött el­­a Th­elin üzemben. — De ilyen még nem volt: szin­te az egész brigád felke­rekedett. Odaát, ha csak beléptem az üzembe, már a fü­lemmel érzékeltem, ha nem volt rendben va­ Előkészített búcsú Az átcsoportosítást, persze, alaposan előké­szítették. Jó néhány bri­gading járt át az új mun­kahelyre, tanulmányozni az itteni technológiát. Többletfeladat volt a centrifuga-kezelői tanfo­lyam is. A brigád — erre a szak­­szervezet ügyei — nem kerülhet a korábbinál rosszabb helyzetbe. Nem csökkenhetnek a kerese­tek, és az átcsoportosítás sikeres végrehajtásának jutalma sem marad el. De az sem mellékes, hogy a hatékonyabb, eredménye­sebb munka növeli a vál­lalat nyereségét, amiből szintén jut majd a borí­tékba. Aki hosszú évekig, év­tizedekig hű volt egy üzemhez, annak nagyon nehéz elszakadnia meg­szokott munkakörétől. De a termelési szerkezet kor­szerűsítése, az erőforrá­soknak a legfontosabb, a legtöbbet ígérő célokra való összpontosítása meg­kívánja, hogy egyes üze­mek dolgozói, egyes bri­gádok vállalják ezt a bú­csút. A Budapesti Vegyi­művekben mind többen értik meg, hogy nem ér­demes körmük szakadtáig ragaszkodni a régihez. Hiszen a munkájuk cél­ja: az eredmény. És ott kell dolgozni, ahol ez el is érhető. flanek Tibor ­ Az ifjúság helyzete és az idei gazdaságpolitikai feladatok — ez a két téma szerepelt a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének pénte­ken megtartott, központi vezetőségi ülésén, amelyen részt vett Dobrotka Lász­ló, könnyűipari minisz­terhelyettes, dr. Illés György, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyet­tese, Dávozi Istvánné, a SZOT Ifjúsági Bizottságá­nak e­lnöke, és ott voltak az érintett tárcák képvi­selői. Seprényi Sándor elnöki megnyitója után az ifjú­ság helyzetére vonatkozó határozatok végrehajtásá­ról Péter István titkár be­szélt. A HVDSZ érdek­körében dolgozó csaknem százezer fiatal naponta bizonyítja, hogy a növek­vő feladatokat meg akarja és meg is tudja oldani. A szocialista brigádmozga­lomban, amelynek nevelő hatása köztudottan nagy, a fiatalok aktívan, cselek­vően vesznek részt. 1973- ban a HVDSZ fiataljainak egyötöde, 1978-ban pedig már több mint egyharm­a­­da vett részt ebben a munkában. Péter István hangsúlyozta a szakmun­kástanulók körében és érdekében végzett szak­­szervezeti mun­ka fontos­ságát. Hiszen ők azok, akik egyidejűleg diákok is, termelő munkások is. A jövőben a korábbinál na­gyobb figyelmet kell for­dítani arra, hogy a fia­taloknál is érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, és mind többen kerüljenek közü­lük gazdasági vezetői be­osztásba. A hozzászólók sorában Dobrotka László könnyű­ipari miniszterhelyettes hangsúlyozta: értékes­­mozgalom a Ki minek a mestere?, de jobban oda­­ kell figyelni arra, ki ki m­­ nek a mestere, vagyis a­­ felnőttektől, szülőktől,­­ idősebb kollégáktól mit­­ látnak, tanulnak a fiata­­­­lok. Ez egyik fontos része­­ az ifjúsági törvény hét-­­­köznapi, gyakorlati meg-­­ valósításának. Dávoti Ist-­­­vénné, a SZOT Ifjúsági­­ Bizottságának elnöke rá­ * mutatott, hogy a fiatalok-­­ kal való foglalkozás ma­­ már a szakszervezeti mun­­­­ka szerves része, s a­z HVDSZ jól képviseli a­­ fiatalok érdekeit, de az­­ eddiginél jobban lehet és­­ kell rájuk számítani.­­ Ezután Fa­bók Zoltán­­ főtitkár beszélt az 1979-es gazdaságpolitikai felada-­­­tokról. A könnyűipari ága-­­ zatban a termelési érték­­ növekedésének üteme át­lagosan 4,3 százalék. Kü-­­­lönösen jelentős a nem • rubelelszámolású export • növekedése a bútor-, ci­­­­pő-, kötszövő-, kézmű- és háziiparban. A gépipar legdinamikusabb alágaza­­­­ta a műszeripar lesz,­­ amely 7—8 százalékkal­­ fejlődik, a tőkés exportja­­ pedig a tervek szerint­­ 20—22 százalékkal nő. A­­ nehézipar ide tartozó te­­­­rületei közül a műanyag-­­ feldolgozást 6,4 százalék-­­ kal fejlesztik. A kivite­­­ lező építőiparban a lakó-­­ házfenntartás további ja­­­­vítása mellett a gyors-­­ szervizek tevékenységének­­ szélesítése a legfontosabb. Továbbra is kiemelt fel­adat a szolgáltatások irán­ .­ti növekvő igények kielé- , gítése, ezen belül mind­­ nagyobb szerepet kap a s­­zennyvízelvezetésre és - m­inőség.­­ A közüzemi vízellátásra, -tisztításra csaknem 8 milliárd forintot fordíta­nak az idén, ebből a ta­nácsi vállalatok részese­dése 2,4 milliárd. A tex­tiltisztítási szolgáltatások 6,4, az építőipariak pedig mintegy 12—15 százalék­kal növekszenek. A HVDSZ főtitkára hangsú­lyozta, hogy a hatékony­ság, a minőségjavítás, a takarékosság általános jel­szavait minden egyes dol­gozó számára érthető, konkrét formában kell megfogalmazni. Az idei gazdasági esztendőre a követelmények fokozása jellemző, emellett azon­ban a korábbinál hang­súlyosabban kell gondos­kodni az egyéni érdek­védelemről, s arról, hogy senkit se érjen jogtalan sérelem. A tervek megva­lósításához mindenütt bő­ven találhatók tartalékok, ezek közül a legfontosabb a jobb munkaszervezés és az, hogy mindenki mun­kája legjavát adja. A hozzászólók közül Kiss György, a HVDSZ Fejér megyei bizottságá­nak titkára arról beszélt, hogy a hatékonyabb, szín­vonalasabb munkára nem­csak a termelésben van szükség, hanem a szak­­szervezeti tevékenységben is. Kiss Tibor, a XIV— XVI. kerületi IKV igaz­gatója pedig elmondotta, hogy az emberek jó köz­érzetéhez jelentősen hoz­zájárulhat az ingatlanke­zelésben dolgozók munká­ja, udvariassága. A HVDSZ központi ve­zetősége az első félévi m­unkatervet és a gazda­ságpolitikai feladatokról szóló előterjesztést elfo­­­gadta, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. V. Zs. A HVDSZ Központi Vezetőségének napirendjén A gazd­asági fejlődés és az ifjúság szerepe Szakmunkástanulók érdekvédelme — Gyorsabb lakáskarbantartás — Hatékonyabb szakszervezeti munka

Next