Népszava, 1979. szeptember (107. évfolyam, 204-229. sz.)
1979-09-01 / 204. szám
m 1n 1979. szeptember 1. NÉPSZAVA IS? A Műszaki üvegipari Szövetkezet évente négyszázezer négyzetméternyi tükröt gyárt. A hazai megrendelőkön kívül az NSZK-ba és Közel-Keletre is szállítanak. Képünkön a vákuumgödöb-üzemrész, ahol a visszapillantó tükrök készülnek (MTI Fotó: Konténergyártás nagy sorozatban Várról külföldre — Felkészült a Kaposgép A 170 tonna súlyú, 18 méter magas, 40 tonna teherbírású konténerdarut — a Magyar Hajó- és Darugyár legújabb termékét — néhány napon belül üzembe helyezik a Józsefvárosi Pályaudvaron Mint megtudtuk, a gyár még 1977-ben kapott megrendelést a MÁV-tól: építsen egy olyan speciális darut, amely negyven lábas konténert is megemel. (A konténerek szerte a világon egységes szabvány szerint készülnek, hosszméretük alapján, így van 10, 20, 30, és 40 lábas). A hatalmas fémdobozok mozgatása, szállítása csak akkor gazdaságos, ha megfelelő speciális szállító- és rakodóeszközöket alkalmaznak. A daru három egymás melletti sínpályán álló vagonról képes a konténert leemelni, a földre vagy közvetlenül a kamion platójára rakni. A KGST-országok együttesen körülbelül 50 ezer nagy konténeregységgel, és 114 átrakodóhellyel rendelkeznek, ezeket 123 — összesen negyvenkétezer kilométer hosszú — konténervonal köti össze A szocialista országok közül nálunk a legkisebb a konténerben fuvarozott áruk aránya. A MÁV ezerhatszáz darabos konténerparkjával, mintegy 100 ezer fuvarral. összesen félmillió tonna árut szállít évente Nem tartozunk a konténergyártó „nagyhatalmak" közé Napjainkban szerte a világon élénkülés tapasztalható a konténerpiacon. Különösen az ázsiai országokban évi 40—80 ezer darab kapacitású konténergyárak épülnek. A Magyar Hajó és Darugyár Váci Gyáregysége csakis úgy tud versenyképes maradni, hogy viszonylag kis tételben különleges kívánságokat figyelembe véve gyárt és szállít. A vállalat az év első felében négy új típus előállítását kezdte el, s 1783 konténert gyártott, ebből 1703- at a tőkés országokba exportált . A legnagyobb vevők között megtalálható Anglia, Hollandia, Líbia, es a Német Szövetségi Köztársaság Az amerikai SEA cég az idén ugyancsak nagymennyiségű konténert rendelt-A hazai igényeket tehát elsősorban a kisebb magyar vállalatoknak kell kielégíteni. Ilyesfajta törekvések jócskán tapasztalhatók. Nemrégiben érkezett a hír: konténerek készítését kezdték meg a Somogy megyei Kaposgép Vállalat tabi üzemében. A magyar és az európai szabványoknak egyaránt megfelelő konténerekből már az idén 10 ezret szállítanak a megrendelőknek Egyidejűleg — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával —, megteremtik a nagy sorozatú konténergyártás feltételeit. A folyamatban levő rekonstrukció keretében új gépeket, berendezéseket vásárolnak A terv szerint ezek felszerelése után — 1981-től — 40 ezer konténert gyártanak évente. M. K. 0 Új élet kezdődött, annak idén érettségizett néhány fiatalember számára, akik a határőrtis a hivatást választották. A felsőfokú oktatási intézmények közül a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szaktanszékén elsőként kezdődött meg a mai nappal az 1979—1980- as oktatási év. — A sok-sok hasonlóság mellett bizonyára akad némi eltérés a többi főiskola tanmenetéhez viszonyítva talán ezért is került sor néhány nappal korábban a „becsengetésre"? — érdeklődtünk Kováts Sándor határőr alezredes, tanszékvezetőtől. Követelmények — Mint minden oktatási intézménynél, nálunk is az alapoknál kell kezdeni. Tehát mielőtt hozzálátnának az elsőéves hallgatóink a szaktantárgyak elsajátításához, meg kell ismerkedniök az elemi katonai tudnivalókkal. Gondolok az egyén ruha viseléstől a különböző tiszteletadásokig sok mindenre, ami ehhez tartozik. Szóval ez az a bizonyos alapkiképzés, amelyet aztán a tantervnek megfelelően követnek a különböző tantárgyak. — Hogyan kerülhet egy fiatalember a katonai főiskola határőrszakára? — Egyik alapvető követelmény, hogy eredményesen érkezzen el a gimnázium vagy szakközépiskola utolsó, tehát negyedik osztályának első félévéig. Ez az az idő, amikor már mindenképpen valamilyen módon határoznia kell további életéről. Aki úgy érzi, hogy szívesen vállalná a határőrtiszti hivatást, jelentkeznie kell a lakóhelyéhez, vagy iskolai kollégiumához legközelebb eső kiegészítő parancsnokságon, ahol bejelentheti szándékát. Ekkor megkapja a szükséges felvilágosításokat, majd általában márciusban kerül sor a felvételi vizsgára. Amennyiben sikeresen vette ezt az akadályt, tehát megfelelő a felvételi vizsga eredménye, és egészségileg is alkalmas a pályára, erkölcsileg, politikailag sincs ellene kifogás, később bizonyítvánnyal igazolnia kell, hogy sikeresen érettségizett. Ezután kap értesítést a felvétel eredményéről. — Aki megfelel bejut a főiskolára? — Nem. Eléggé számottevő a túljelentkezés, a többi felsőfokú tanintézethez hasonlóan, a mi évfolyamainkra felvehető hallgatói létszám is korlátozott. — Miként ismerkedhetnek meg a pályaválasztás előtt állók az itt folyó munkával? Van utánpótlás — A fiatalok pályára irányítása, az utánpótlásról való gondoskodás a főiskola feladata is Az úttörők, a kúszások és az Ifjú Gárda tagjai, elsősorban a határmenti megyékben rendszeres kapcsolatban állnak a határőrökkel, közös programok során a fiatalok megismerkedhetnek határőreink életével. Kapcsolatban vagyunk több középiskolával neveltek között Szombathelyen és Szentendrén is Az iskolákban végzett honvédelmi nevelés is segít a tiszti pálya iránti érdeklődés fejlesztésében. Szóval, azért bőven akad lehetőség, hogy megalapozva alakuljon ki a pályaválasztók elhatározása. — A főiskola elvégzésekor milyen képesítést kapnak a hallgatók? — A tanulmányi idő négy év Ez idő alatt mintegy 35 tantárggyal foglalkoznak a hallgatók. A szakmai és politikai tárgyak mellett államvizsga tárgy a pedagógia, ugyanis a határőr szakképesítés mellett a polgári életben is hasznosítható nevelőtanári oklevelet kapnak. A hallgatók már az első évben az intenzív nyelvtanulást is megkezdik. Orosz és német nyelv között választhatnak. Az oktatás korszerű nyelvi laboratóriumokban folyik. A főiskola elvégzésekor közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát tehetnek. Az általános oktatási elveknek megfelelően, az elméleti képzéssel párhuzamosan végezzük a gyakorlatra való felkészítést is. Minden évben bizonyos időt töltenek tanulóink határőregységeknél, főleg őrsökön, az utolsó félévben pedig a lehetőség szerint az avatás utáni első munkahelyükre kerülnek gyakorlatra. — Az eddigi eredmények szerint milyen e tanszék tanulmányi átlaga? Önálló feladatot kapnak — A nemrégiben avatott évfolyam 4,3-as átlagot ért el Ebből adódik, hogy a többség jó-, jeles-, illetve kitűnőrendűen végzett. A vörösdiplomások főhadnagyi, a többiek pedig hadnagyi rendfokozatot kapnak a főiskola befejezésekor. — Igen aktívan működik tanszékünkön a tudományos diákkör. Az is bizonyítja, hogy a legutóbbi pályázaton Mátyus József hallgatónk díjat nyert. — A főiskola elvégzése után általában milyen beosztásba kerülnek a fiatal tisztek? — Többségük, s ez elsősorban rátermettségüktől függ, önálló parancsnok, vagy politikai helyettesként kezdi meg a szolgálatot. A továbbiakban, pályázat alapján bekerülhetnek a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára, ahol már magasabb parancsnoki képzést kapnak, s természetesen ennek megfelelően kerülnek majd egyre felelősségteljesebb beosztásokba. — A tanszék tartja-e a kapcsolatot a szülőkkel? — Természetesen, a hallgatók hozzátartozói igen sok segítséget nyúlhatnak munkánkhoz. Sokat számít, hogy milyen szellemi útravalóval bocsátják el a szülők otthonról a gyerekeiket, de a további kapcsolat és támogatás sem nélkülözhető. Ezért is tartunk időközönként szülői értekezletet. Ezeken tájékoztatjuk a hozzátartozókat fiuk előmeneteléről, s ha valakivel gond lenne, azon is igyekszünk a szülőkkel közösen segíteni. Nálunk minden lehetőség adott a nyugodt tanuláshoz, most már jórészt a fiatalemberek akaratán, szorgalmán múlik az eredmény. Schmidt Attila Határőrlisztek lesznek Gazdasági szabályozók — módosítás A biztonságos páncélszekrény lényegében a kasszafúróknak köszönhető. Amint kieszelnek valami újabb trükköt a trezorok megcsapolására, úgy keresik, s előbb vagy utóbb meg is találják ennek ellenszerét, biztonságosabb széfek, kevésbé kiiktatható jelzőberendezések formájában Pénzügyi életünk egyik képviselőjétől vettem kölcsön a minap hallott, a vállalat és a bank kapcsolatát, a hitelfelvétel és a hitelezés módszereit szemléltető hasonlatot. Mint a legtöbb hasonlat, ez is túlzó, hiszen a bank és a hitelekért folyamodó vállalatok között sohasem lehet olyan érdekellentét, mint a kaszszatúra és a kassza között. Annyiban viszont nagyon is helyénvaló, hogy egyes vállalataink ez idáig nem szűkölködtek ötletben, s mindig újabb leseménnyel, láttak hozzá a népgazdaság kasszájábe félre a képes beszéddel. Szabályozókat alkotni és azoknak minden tekintetben megfelelni nem könnyű. Hiszen az évszázadok során az alapvető emberi erkölcsi normák alig változtak, mégis hányan létenek-vétünk ellene nap-nap után. A gazdasági szabályozók meg éppenséggel gyakrabban változnak. Egy azonban tény: a VI. átélés tervidőszak gazdasági döntéseit is mozgató, de már 1980-ban bevezetendő szabályozó módosítás előkészületei régóta a figyelem középpontjában vannak. A nagy érdeklődés érthető. Hiszen a vállalatottnak mostanában kell megkötniük a következő évi szállítási szerződéseket, bel- és külföldi partnereikkel. Ehhez, viszont jó lenne tudni, hogyan alakulnak az ár-, a jövedelem-, a bér-, a nyereséges a hitelszabályozók. És a munkavállalók se nagyon bánnák, ha tisztában lennének azzal, hogy a teljesítményelv szerinti bérezés milyen mértékben veszi figyelembe a vállalati tevékenység gazdaságosságát és mekkora sze rthető érdeklődén ek fúrásához, ha hiteit kellett kicsalogatniuk. Előbb-utóbb meglelték, s ha mégsem, kivájták maguknak azokat a kiskapukat, amelyeken belépve olykor a nem kívánatos érdekek is mintegy üvegházba az érvény épülésükhöz szükséges klímához jutottak. Csakhogy a szabályozókból épített erődítmények, s körülötte a bástyák sem éppen a kiskapu-gyártóknak és a világgazdaság gyorsan változó, olykor viharos szeleinek ellenálló terméskövekből készültek. A strázsák meg, akik a főkapuknál posztolva „népgazdasági szemmértékkel” kellett, hogy ítéletet sdöntést hozzanak a bebocsátásról, gyakran elfutkostak elcsípni a kiskapukon belógókat, így aztán az őrizetlenül hagyott nagykapun a „terített asztalokhoz” kényelmesen besétálhattak a hívatlan érdemtelen vendégek is. repet kap majd az egyéni teljesítmény. A heten (Pécsett) rendezett vállalati pénzügyi konferencia mindezekről csak részben tudott támpontokat adni népes közönségének. S ezek a támpontok is inkább tendencia jellegűek, döntésre váró elképzelések, mintsem konkrét, végleges álláspontok. Igaz, a konferencia szervezői ennél többet nem is ígértek. És az elképzelésekkel is érdemes volt megismerkedni, még ha sokak számára esetleg úgy tűnt is, hogy ezek egyike-másika „visszaköszön”: az utóbbi hónapokban oly sokszor és oly sok helyen kiszivárogtak már. Több mint tíz esztendeje beszélünk például intenzív fejlődés gyűjtőnév alatt egy új gazdasági korszakról — mondta a plenáris ülés egyik előadója. A gazdasági elemzés azonban az intenzív jelleget illetően is megreked a külső jegyek tisztázásánál, a döntések gyakran nem az új követelmények alapján, hanem még a régi beidegződések szerint születnek. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy a szabályozórendszer a mennyiségi növelésre ösztönöz. Hanem arról is, hogy a rugalmasság még sok helyütt a jelszavak, nem pedig az élő gyakorlat jellemzői közé tartozik. Hiszen még mindig a túlzott stabilitásra való törekvés jellemzi a gazdasági cselekvést. Ezért nem halad kellőképpen a gyártmány- és szerkezetváltás. Ezért ütközik akadályokba az átszervezés, a munkaerő-átcsoportosítás. Mert még mindig erősen tartja magát az,ha mindenki a maga helyén egy kicsit jobban dolgozik. A gazdasági cselekvések egyik mozgatórugója az ár. Nemrégiben jelentős mértékű fogyasztói árváltozásnak lehettünk tanúi,és természetesen következményeinek alanyai is). Ismeretes, hogy 1980-tól a termelői árrendszer is megváltozik. Ennek lényege, hogy az eddigi, belföldi költségekből kiinduló árképzést a külpiac által elismert árakhoz való igazodás váltja fel. Ennek célja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek — nemcsak áraikban, hanem munkáink minőségiben és termelékereségében is — minél előbb felzárkózjanak a nemzetközi színvonalhoz Az árképzés szóban forgó elvei tisztán az ipari termékek mintegy kétharmadánál érvényesülnek majd. A hiányyzó érv harmadra — a világos égi árak következetes alkalmazása esetén ugyanis a hazai termékek jelentős része veszteségessé válna — átmenetileg kommromisszumos megoldást terdelnek. Mindez azt is jelenti, hogy a vállalati roererag mértéke az eTrvertzarts- Ságosság szerint változik, a világpiaci árak alantén kialakított árrendszerben visszaszóródnak a tiszta jövedelár költségelemei, megszűnik az eszközreköltési és csökken a bérjárulék. A változások középpontjában az árrendszer, a szabályozás fókuszában a nyereségérdekeltség áll. Az 1968-as gazdaságirányítási reform alapelvei az eddiginél következetesebben kell, hogy érvényre jussanak. Különösképpen 1975—76-ban burjánzott el, s vált szövevényessé az elvonások és támogatások rendszere Objektív mérce híján azonban azt sem tudni, hogy a művi beavatkozások torzították vagy csak módosították az elérhető eredményeket. A nyereségérdekeltség azt a törekvést fejezi ki, hogy az egységes elbírálás következetesebben érvényesüljön. Ez pedig az árrendszer hatásainak szabadabb kibontakozását jelenti. Kivételek akkor rendben lesz a szénánk” szemlélet. Csakhogy az intenzív fejlesztés azt is jelenti, hogy lesznek, akiknek másutt kell jobban dolgozniuk, s lesznek, akiknek mást kell jobban csinálniuk, mint eddig. Ezeket a feladatokat a népgazdaság külső egyensúlyának követelményeiből kell levezetni, csakúgy, mint a gazdasági fejlődés ütemét, a gazdasági szerkezet fő irányait, és az elosztási politikát meghatározó új szabályozókat, persze — indokolt esetben — ezután is lesznek. Mint ahogy a túlzott veszteségek elkerülésére átmenetileg bizonyos fajta pénzügyi hidat is beépítenek, amely meghatározott ideig, csökkenő támogatást jelentene a vállalatoknak . Az adózási rendszer lényegében nem változik, az azonban bizonyos, hogy a pénzügyi hidak egyszerűsödnek, s egyedi jellegük fokozatosan megszűnik. A városi és községfejlesztési hozzájárulás emelkedik (ennek mértéke egyelőre vitatott), s nem döntöttek még a nyereségadókulcs nagyságáról sem. A fejlesztési és részesedési alapra való kettéosztás önkéntes, önálló rendszere változatlan marad. Ami a részesedési alap progreszszív megadóztatását illeti, ide új elem épül be. Ennek lényege, hogy minél nagyobb a vállalati nyereséghányad, annál nagyobb a kedvezmény a progresszív adóban. Másképpen , nagyobb nyereséghozam mellett kevésbé nő az adókulcs. Ez az új elem a dinamikus fejlesztésre ösztönöz. A kötelező tartalékalap felső határát a terv szerint csökkentik. A tartalékalapból egyébként elés, és visszapótlás mellett lehetőség nyílik majd a veszteség finanszírozására is. Éppen a gyors világpiaci árváltozásokból adódóan új — árkülönbözeti — tartalékalap-rendszer van kialakulóban. Az amortizációval (az állóeszközök után fizetendő értékcsökkenési leírással) kapcsolatos változások egyik jellemzője, hogy itt is szűkülni fog a kedvezményezettek köre: általánosabbá válik a 40 százalékos befizetési kötelezettség Az egyik legfontosabb új vonás, hogy az amortizáció a veszteség fedezetéül is szolgálhat Ennek az a közgazdasági magyarázata, hogy az a tevékenység, amely nem képes úgy értékesülni, hogy megtermelje saját költségeit, ne kapjon lehetőséget a gazdaságtalan munka reprodukálására. A külpiacon merd marad Jövdtholomdjcsétmenti A bérszabályozásban a teljesítményhez kötött bérezés lesz az uralkodó, s ezt a bértömeg-szabályozás fokozottabb alkalmazásával kívánják elérni. Milyen módosulások várhatók a fejlesztési politikában? Biztosabb, objektívebb alapokra kell helyezni, az eddiginél hatékonyabbá kell tenni a hitelnyújtást. A hitelezési gyakorlat, a többi szabályozóknak megfelelően, az egyensúlyi helyzet követelményei által meghatározottan módosul. Következésképpen a fejlesztési lehetőségek alapvetően a jövedelmezőség szerint oszlanak meg. Ugyanakkor a gazdaságos exportot előmozdító beruházások mellett, más fejlesztések helyett elsőbbséget kapnak az importhelyettesítő befektetések. A többi szabályozó változásának következtében valószínű, hogy a vállalati eszközarányos nyereség nem nő, hanem csökken. Éppen ezért előfordulhat, hogy az eddig a beruházási hitel feltételeként előírt jövedelmezőségi küszöb is megváltozik. Ezeken kívül még sok más, egyelőre ki nem számítható feltétek, illetve vitatott kérdés van, amely nélkül a hitelpolitikai irányelvek nem fogalmazhatók meg. A döntés minden bizonnyal csak novemberre-decemberre várható. Ami pedig a cikk elején emlegetett ,kasszafúrókat” illeti, nos, alighanem ők is csak később foghatnak hozzá az új módszerek kiötléséhez. De valószínű, hogy többségben vannak azok, akik pontosabb, konkrétabb ismeretek birtokában inkább a kassza gyarapításán törnék már a fejüket. Molnár Patrícia