Népszava, 1979. október (107. évfolyam, 230-255. sz.)

1979-10-06 / 234. szám

197­9. október 6. szükségessé teszi a konkrét köz­lekedésbiztonsági ismeretek okta­tását.­­ Ismertetni kell az üzemi terület közlekedési rendjét, azt, hogy az üzemen belüli mozgása során mi mindenre kell figye­lemmel lennie. Az adott üzem sajátos körülményei és a dol­gozó beosztása, munkaköre fi­gyelembevételével az üzemen be­lüli­­közlekedésnek, szállításnak, anyagmozgatásnak milyen veszé­lyével kell tisztában lennie. Ok­tatni kell a műhelyek belső anyagmozgatási rendjét is, mert az új munkahely, az új munka­­környezet a maga sajátosságával és szokatlanságával a leggyakor­lottabb szakemberek számára sem lebecsülhető veszélyt jelent­het. Házi KRESZ Az oktatást végző munkahelyi vezető nagyjából tisztában van az oktatásban részt vevők szak­mai és általános felkészültségé­vel, a munkavégzésükre vonat­kozó szükséges áttekintéssel, sőt, bizonyos személyi tulajdonságok­kal, életkörülményekkel stb. Így tudja azt is, kinek milyen jár­műve van, honnan, milyen mó­don közlekedik :a munkahelyére és haza. Ezért,­ szükség esetén, szinte személyre szólóan módja van az egyes KRESZ-előírások, közlekedésbiztonsági ismeretek olyan célszerű megválasztására, amelyre beosztottjainak oktatá­sában fokozottabb figyelmet kell fordítania. — Ügy van. Az ismétlődő ok­tatásban az oktatás részvevői­nek az üzemen belüli közlekedés során észlelt hibái, az anyag- és árumozgatási tapasztalatok, a szűkebb vagy tágabb üzemi kör­nyezetben előfordult közlekedési, szállítási események szolgáltatják a témát az oktató számára, amit a felkészülés során gondosan kell a tematikába beállítani. Helyes a másutt előfordult és megis­mert olyan üzemen belüli vagy közúti közlekedési baleset okait elemezni az ismétlődő oktatás ke­retében, amely az oktatottak munkájával kapcsolatban, eset­leg velük is megtörténhet.­­ Különböző munkakörben, beosztásban dolgozókat bizton­ságtechnikai vizsgára köteleznek a munkavédelmi jogszabályok. Az ilyen munkaköröket a VMSZ- ben (SZMSZ-ben, IMSZ-ben) kell felsorolni, pontosan megha­tározni. A biztonságtechnikai vizsgák alkalmával szükségszerű a beosztás, a munkakör ellátá­sával kapcsolatos közlekedésbiz­tonsági, vagy ilyen jellegű isme­retek számon kérése. Az ilyen vizsgát tevő hegesztőnek. példá­­ul, ismernie kell az oxigén- és gázpalack szállítási előírásait, amit üzemen belül is, közúton is meg kell tartani. Számos mun­kakörben a közterületen végzen­dő munkához elengedhetetlen a közúti közlekedés bizonyos sza­bályainak ismerete.­­ Az elméleti oktatás önma­gában kevés. A gyakorlati kép­zés módot ad az ismeretek ki­próbálására, a begyakorlásra. Egy oxigénpalackot egyik hely­ről a másikra csak két ember vihet. Az elméleti oktatásban pontosan meg lehet magyarázni, hogy ezt hogyan kell helyesen végezni, a pontos szabályozásnak mi az oka, ha ettől eltérnek a dolgozók, milyen következmény­nyel járhat. Az a dolgozó — ra­kodó, szállítómunkás —, aki elő­ször vesz másodmagával ilyen palackot a vállára, a gyakorlati oktatásban kell hogy megismer­je a fogásokat a helyes, szabá­lyos felvételhez, letételhez, illet­ve azt, hogy teli palackkal a vállon, hogyan lehet és kell lép­ni, merre és hogyan látni a vál­lon levő palacktól, hiszen ké­sőbb , számtalanszor kell akár az üzem, a műhely, akár közút for­galmában a palackot biztonságo­san vinnie.­­ A munkavédelmi oktatás eredményességét nagymértékben növelik az oktatási segédeszkö­zök, a különböző szemléltetőesz­közök. Azonban a legjobb, a leg­tökéletesebb és a komplexen használt szemléltetőeszközök is csak segédeszközök —­ nem he­lyettesítik az oktatót! De fordít­va is igaz. A jó oktató minden szemléltetési eszközt megragad, hogy színesebbé, elevenebbé te­gye az oktatást. Film — Mindenekelőtt az audiovi­zuális eszközök, s azok komplex alkalmazása ajánlatos. A mun­kavédelmi oktatásban különösen szükségesek a segédeszközök, a közlekedésbiztonsági ismeretek oktatásához. Okokat elemezni, az események gyökereit feltárni, az értelemre és az érzelemre egy­aránt hatékonyan hatni főként a szemléltetőeszközök segítségével lehet. A filmek készíttetői, elsősor­ban a SZOT, az ágazati-szakmai szakszervezetek, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, az Autóközlekedési Tanintézet és más szervek. A munkavédelmi filmek és közlekedésbiztonsági filmek műfajilag is változatosak, sokfélék. Vannak didaktikus ok­tatófilmek, játék- és animációs filmek, dokumentum- és riport­filmek. A forgalmi szervek film­katalógusai jó eligazítást nyújta­nak az oktatóknak, hogy az ok­tatási tematikának megfelelően választhassanak. E filmek rész­ben a szakszervezeti munkavé­delmi filmkölcsönzés rendszeré­ben, a megyeszékhelyeken, a szakszervezetek megyei tanácsa munkavédelmi osztályán, rész­ben a megyei közlekedésbizton­sági tanácsnál, a fővárosban a SZOT Központi Filmtárában, il­letve a Fővárosi Közlekedésbiz­tonsági Tanácsnál kölcsönözhe­tők.­­ A diaprogramok és az írás­vetítők alkalmazása is egyre job­ban terjed a munkavédelmi ok­tatásban. Rajzokat, vázlatokat kitűnően lehet megfelelő méret­ben kivetítve figyelemfelkeltésül, figyelemkoncentrálás céljából az oktatói mondanivalóhoz alkal­mazni. Szemléltetéshez jól lehet felhasználni a különböző munka­­védelmi és közlekedésrendészeti ábrákat, oktatótáblákat, rajzokat, grafikákat, helyszínrajzokat, fényképeket, újságokat, modelle­ket stb. A munkavédelmi okta­tásban sok oktató kedveli és ki­tűnően alkalmazza a magneto­font, a rádió- és tévériportok, a szemtanúk beszámolói, nyilatko­zatok, híranyagok, ügyes össze­állításban emelik az oktatás színvonalát, segítenek elmélyíte­ni az ismereteket, növelik az ér­zelmi hatásfokot. Ma még ke­vés helyen van rá lehetőség, ahol viszont igen, ott nagyon ha­tásos a képmagnó alkalmazása. Ügyes felvételek készíthetők és rögzíthetők közlekedésbiztonsági ismeretek oktatásához az üzemen belüli közlekedésről, a munka­hely körüli forgalomban az üzem dolgozóinak, magatartásáról stb.­­ A környezetben bekövetke­zett közlekedési események szű­­kebb-tágabb körű csoportos meg­beszélése célszerű akkor is, ha adott esetben abból nem­ szár­mazott személyi sérülés. Az okok, az összefüggések elemzése, a helytelen, hibás magatartás tisztázása, az adott esetben aján­lott helyes közlekedési magatar­tás hangsúlyozása mind megany­­nyi lehetőség, amellyel élni le­het és kell, dolgozótársaink ha­sonló esetekben való helyes ma­gatartásának tudatosítása érdeké­ben. Okok, összefüggések " Az arra alkalmas munkahelyi szakemberek, gyakorlott, nagy tapasztalatú járművezetők segít­ségével célszerű szaktanácsadást rendszeresíteni. Az ilyen, formá­jukban tapasztalatcsere-fórumok, iránt bizalommal vannak a dol­gozók. E fórumokon kötetlen for­mában megbeszélés tárgya lehet a közlekedés, a szállítás, a ra­kodás műszaki, közlekedésbizton­sági, morális vagy más időszerű kérdése. A tapasztalatcserék al­kalmával számos, esetenként ap­rónak tűnő, de később, kritikus helyzetben rendkívül hasznos műszaki jellegű biztonsági isme­retet lehet szerezni kerékpáro­soknak, motorkerékpárosoknak, autósoknak egyaránt.­­ A közlekedésbiztonsági is­meretek terjesztésének, felfrissí­tésének, elmélyítésének vállalati, szövetkezeti, intézményi keretek között legnépszerűbb módszere a különböző rendszerű „kérdezz-fe­­lelek" játékok. Sok munkahelyen rendeznek szellemi vetélkedőket, esetenként gyakorlati feladatokat is tartalmazó versenyeket. Min­den ilyen rendezvénynél, gon­dolni kell arra, hogy a gyalogo­sok, kerékpárosok minél hasz­nosabb ismereteket szerezzenek, akár részvevői, akár csak nézői, hallgatói a versenyeknek. A jól előkészített, jól szervezett vetél­kedő játszva terjeszti a helyes ismereteket, sokakat tud mozgó­sítani, szórakozva tanít, nevel. Házi rádió Mindazok az oktatási segéd­eszközök, amelyeket itt szóba hoztunk, a munkavédelmi okta­tásnál, kitűnően alkalmazhatók a szellemi vetélkedők, más játékos versengések alkalmával. Egy-egy filmrészlet, néhány diakép, meg­felelő magnóbejátszások, táblák, plakátok, vázlatok, modellek ér­dekessé, emlékezetesebbé teszik a versengést, a játékot, de a tanul­ságot is, ami a cél.­­ A közlekedésbiztonsági ne­velést jól szolgálhatják az üze­mi lapok, az üzemi rádiók. Szin­te nincs olyan üzemi lap, amely­nek ne lenne munkavédelmi ro­vata. Azok az írások szolgálják legjobban a helyes munkavédel­mi szemlélet, fejlesztését, ame­lyek a bekövetkezett üzemi bal­esetek valamennyi okát, tehát nemcsak a közvetlen kiváltót, hanem az okozati láncot bátran, őszintén feltárják és bemutatják, a tanulságokat ezzel valóban közkinccsé teszik. — Helyes, ha a közlekedésbiz­tonsági szolgálatába állítjuk az üzemi rádiót. Követendő gyakor­­lat a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat egyik üzemegységénél kialakított stúdiórendszer. E stú­diót lelkes társadalmi munkások hozták létre, üzemeltetik. Az üzeménység aéakn­si vezetői min­den reggel értesülnek róla, hol milyen forgalmi problémákra számíthatnak, milyen az idő­já­rás azokon a területeken, ahová feladatuk szólítja őket, hol, és milyen közúti események, bal­esetek vaati forgalmi elterelések befolyásolják haladásukat. A stú­dió hírt ad az üszemograéeret érin­tő minden balesetről, elemzi, ér­­tékeli azokat, felhív a tanulsá­gok megszívlel­ésére- jó érzéksze­­di­séj* elk­arad­dil, knzKo*­kellemes zenével oldottá teszi r Víoínoll-regoeli n**r­oramot_ g­e**­zol a munkájukat kezdők han­gulatát is. A munkából veken sokat t°­­keteánoV g ez ma már tő'-1- mint elvárás, a ká­ma ho­ön*' ig a történő VoVca­tek megelőzésére. Zsidai Pál (Folytatás a 12. oldalról) NÉPSZAVA Talpat melengető megálló A dús fantáziájúak olykor már fűthető utcákról is álmo­doztak, s bár elképzeléseiket az élet egyelőre nem követhette, a fűthető járdaszigetekről már néhány éve érkezett híradás. Pontosabban arról, hogy elkészültek az első budapesti fűthető villamosmegállók tervei. A kísérleti ,,meleg­megállót" a Petőfi-híd pesti és budai hídfőjénél­­kívánták megépíteni. A járdafűtő berendezés kísér­letei el is kezdődtek. Többek közt energia igényüket, karban­tartásuk módját kellett tisztázni. Bár előnyükhöz nem férhet kétség, valószínű, hogy az energiahelyzet gondjai egyelőre el­odázzák az ötlet megvalósítását. 13 Vádindítvány egy derült, csendes időben, lej­tős úton, száraz, kellően világított úttesten történt baleset ügyében. Az „S. K. vádlott által vezetett... két utassal terhelt, szóló motorkerékpár Budapesten, ... utcá­ban az úttest jobb oldali szegélyénél felborult. A balesetet követően megállapítást nyert, hogy S. K. vádlott a motorkerékpárt 0,55 ezrelékes mértékben alkoholtól befolyásolt állapotban vezette.” A két utas megsérült, egyikük sérülése több hónap alatt gyógyult. „A baleset azért következett be, mert S. K. vádlott a motorkerékpáron a Kresz szabályainak megszegésével két utast szállított, és emiatt is kép­telen volt... a jármű sajátosságainak megfelelően közlekedni.”­­ Ráadásul alkoholos befolyásoltságban ült a motorkerékpárra. Részlet több ember halálát okozó közúti bal­esetben indított bűnügy vádiratából: „a vádlottak... a Ferihegyi repülőtérre veze­tő úton közlekedtek, G. S. ... Vecsés felé vezette a ... 85 mázsa földdel terhelt Skoda tehergépkocsit, P. F. pedig két utasával Vecsés felől közeledett a Wartburg személygépkocsival. A tehergépkocsi ve­zetője az építési területhez érve álló helyzetből balra kanyarodást kezdett, és csak késve észlelte a Vecsés felől, vele szemben közeledő személygép­kocsit.”­ A 90—100 kilométer/óra sebességgel haladó Wartburg vezetője vészfékezéssel és kormánymoz­dulattal próbálta elkerülni a balesetet, de sikerte­lenül. A személygépkocsi ütközési sebessége mint­egy 30—35 kilométer/óra volt. A Wartburg két utasa az ütközés következtében olyan súlyos sérü­lést szenvedett, hogy egyikük a helyszínen, a má­sik utas pedig a kórházba szállítást követően el­hunyt. A baleset azért következett be, mert G. S., a tehergépkocsi vezetője a balra kanyarodás előtt nem biztosított elsőbbséget a vele szemben érkező személygépkocsinak. A baleset bekövetkezéséhez azonban jelentősen hozzájárult az is, hogy a sze­mélygépkocsi vezetője a táblával jelzett 40 kilo­méter/óra sebességkorlátozást figyelmen kívül hagyva, járművét lényegesen nagyobb sebességgel vezette. Idézet egy baleseti jegyzőkönyvből: „A balesetről meghallgatott személyek mondása, valamint a helyszín megtekintés­e alap­ján az volt megállapítható, hogy Cs. S. az ,'ak­u­a vezetett személygépkocsival az Árpád-híd m köz­lekedett a Váci út felől a Flórián tér irányába Haladása közben ráfékezett a járműre, ami meg­csúszott és a csúszás következtében felhaladt a ? '.■ a mos-firdys'*grtrz és. felütött öt ./válogo­t. 'kik könnyű sérülést szenvedtek. A Központi Kerületi Bíróság Cs. S.-t gondat­­lanul elkövetett közlekedési vétség miatt ötezer érint pénzbüntetésre és a járművezetéstől 10 havi eltiltásra ítélte.

Next