Népszava, 1980. február (108. évfolyam, 26-50. sz.)

1980-02-01 / 26. szám

2 India A 20 pont reneszánsza * mikor három héttel ezelőtt Indira Gandhi vissza- 4* hódította a miniszterelnöki tisztséget, első be­­c­­­szédében lesújtónak nevezte az ország gazdasági helyzetét. Kifejtette, hogy a Dzsanata párti kormány szétrombolta az 1977-ig nehezen elért eredményeket. „Gondjaink még a vártnál is súlyosabbak" — mondta Gandhi. Ezeket a gondokat közelebbről a piacokon és az üzletekben elhelyezett táblák is jelzik. Az alapvető élelmiszerek és létfontosságú közszükségleti cikkek ára „Úz Himalája csúcsaihoz közeledik”, miközben az évi inflációs növekedés már meghaladja a 20 száza­lékot. Még nem is olyan régen, 1975-ben két aszályos esztendő után­­bőven esett az eső, és az állami élel­miszer-raktárakban 10,5 millió tonna tartalék gabo­nát tároltak. Egy év múlva pedig a korai aratás 115 millió tonna búzát és rizst eredményezett. E mennyi­ség — a tartalékokkal együtt —, az ország történel­mében először teljes egészében fedezte a hazai szük­ségletet. Úgy tűnt, hogy az évtizedek óta fel-fellépő, úgynevezett éhségciklus megszűnik. — De csak úgy tűnt, 1977 tavaszán (Indira Gandhi választási kudarca­kor) újból felütötte fejét az aszály, utána árvíz k­ö­­vetkezett, majd 1979-ben a monszun kimaradása mi­att az évtized szárazsága­ sújtotta Indiát. Közben a nagybirtokosok és párthíveik tüntettek Új-Delhiben és azt követelték Deszaitól (az akkori miniszterelnök­től), hogy törölje el a Gandhi által kezdeményezett földreformot és ne ossza fel a nincstelenek között a parlagon fekvő földeket. Amikor Deszai közölte, hogy a Dzsanata párt ebben a vonatkozásban kitart a ko­rábbi politika mellett, megkezdődtek a zavargások, összecsapások, amelyek végül is a Dzsanata szétbom­lásához vezettek. A földreform ugyanis egyik részét képezte annak a 20 pontból álló gazdasági tervnek, amelyet Gandhi asszony 1975-ben terjesztett elő, hogy jelentősen javítson az ország belső helyzetén. A 20 pontos program most ismét napirendre került. N­em véletlen, hogy újból aktuális a téma, ami nemcsak a ,,szerző” visszatérésének tudható be. V. G. Krishna, az új-delhi egyetem közgazda­ságtan professzora ilyen képlettel jellemzi az indiai gazdaságot: „Mivel nincs elég szén, csökkentett ka­pacitással üzemelnek az erőművek; mivel nincs elég energia, nem működhetnek teljes erőbevetéssel a szén­bányák; mivel mindkettő visszaesett, visszaesett az acéltermelés is és sem a bányák, sem az erőművek nem juthatnak hozzá a pótolhatatlan alkatrészekhez, gépekhez.’’ Ördögi körnek látszik Krishna elemzése, s ha mindezekhez hozzátesszük, hogy már kiapadtak a búzatartalékok, továbbá 40 százalékos a munkanél­küliség aránya,­­ úgy érthetőbbé válik Indira Gandhi aggodalma. A kormányfő — eredeti — 20 pontos programja nagyjából két részre osztható: az energiaellátási prob­lémák megoldása és az ipar visszaesésének megaka­dályozása, valamint a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése. Most bizonyos módosításokkal (lé­nyegében azonban változatlanul) a mezőgazdasági kérdésekre helyezi a fő hangsúlyt a nagyszabású terv hiszen a több mint 600 milliós országban 200 mil­lió ember mindennapi ellátása forog kockán, foly­atatni kell tehát a korábbi célkitűzéseket, vagyis vég­rehajtani a teljes földreformot; 5 millió hektárnyi földet öntözni; a falusi szegényeket és a törpebirtoko­sokat bevonni a szövetkezeti mozgalomba. Az új kormányzatnak roppant gondokkal kell majd megbirkóznia és ugyancsak szükség lesz Indira Gandhi sokat emlegetett vasakaratára — különösen, ami az ipari problémákat illeti. A 20 pont eredetileg a nehézipar fejlesztését tartotta elsőrendű gazdaság­politikai feladatnak. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzet­ben a kormányfő szükségesnek tartja-e a régi elkép­zeléshez való ragaszkodást. Még nem látható világo­san, hogy a reneszánszához érkezett 20 pontos terv centruma hova esik majd, bizonyos azonban, hogy a falusi szegények tíz és tízmillióinak kedvező politi­káról a jövőben sem mond le Indira Gandhi. A kormányra jutott­­ Kongresszus vezetői tudják, hogy a politikai függetlenséget nem lehet meg­tartani a gazdasági függetlenség nélkül: ez nap­jainkban különöse­n érvényes az Indiai Köztársaság­ra. Washington felhasználja az általa keltett dél­ázsiai feszültséget; Pakisztánon és Kínán keresztül nyomást próbál gyakorolni Indiára — gazdasági se­gítséget ígérve bizonyos politikai és katonai enged­ményekért. Az indiai nép számára azonban — amely eddig is jelentősen hozzájárult a nemzetközi eny­hülés irányzatához , csak a szocialista országokkal való együttműködés biztosíthatja a belső reformprog­ram megvalósítását, el nem kötelezett mivoltának megtartását. Jankovszky János Levél a Pentagonból Dánia befagyasztja katonai költségvetését Harold Brown amerikai hadügyminiszter a dán kormányhoz intézett leve­lében sürgette, hogy Dá­nia az elkövetkezendő években jelentős mérték­ben növelje katonai költ­ségvetését — jelentette a dán televízió. Az ameri­kai felszólítás éppen ak­kor érkezett, amikor a dán szociáldemokrata kormány tárgyalásokat folytat az ellenzéki pár­tokkal az 1981—1984-es időszakra szóló katonai költségvetési tervezetről. A kormány azt javasol­ta, hogy a jelenlegi szin­ten fagyasszák be a fegy­verkezési költségvetést. Dánia nem szándékozik követni az Egyesült Ál­lamoknak a katonai ki­adásokra vonatkozó uta­sításait — jelentette ki a Dán Szociáldemokrata Párt szóvivője. P. Nilsen, a dán parlament hadügyi bizottságának tagja, le­szögezte: mindig meg­hallgatjuk szövetségese­ink javaslatait, de Dániá­nak magának kell meg­határoznia katonai költ­ségvetésének összegét. A TASZSZ hírügynök­ség koppenhágai keltezé­sű anyagában megálla­pítja: Washington nyo­mást gyakorol kisebb, NATO-partnereire azért, hogy az állítólagos ,,szov­jet veszély” ürügyén rá­kényszerítse őket a ka­tonai kiadások növelésé­re. NÉPSZAVA Közös érdek az an­ti­imperialista egység megszilárdítása Az afgán külügyminiszter az iszlám konferenciáról „AZ afganisztáni nép felháborodását váltják ki az amerikai imperializ­mus és a maoista Kína arra irányuló kísérletei, hogy szembeállítsák ve­lünk a muzulmán orszá­gokat” — jelentette ki a Pravda tudósítóival foly­tatott beszélgetésen Sah­d Muhammed Doszt, Afga­nisztán külügyminisztere. A pakisztáni fővárosba összehívott iszlám konfe­renciáról szólva a mi­niszter rámutatott: Úgy véljük, hogy a konferencia összehívása, azon az Afganisztán és a Szovjetunió ellen irá­nyuló támadások keresz­­tülhajszolása mindenek­előtt az imperializmus és a nemzetközi reakció ér­dekeit szolgálják. A mu­zulmán országok legfőbb feladata azonban egysé­gük megszilárdítása az imperializmus elleni harcban. A fő ellenség az amerikai imperializ­mus és az izraeli cioniz­mus. Ezek összeesküvése­ket szöv­ögetnek a Közel- Kelet, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségé­nek népei ellen.­­ Az iszlamabadi iszlám konferencia — folytatta Sah Muhammed Doszt — nem tükrözte valóban minden muzulmán ország véleményét. Mivel kez­dettől fogva világos volt, hogy az ilyen konferen­cia összehívása csupán az imperializmus és a térség reakciós erőinek érdekeit szolgálja, Afga­nisztán úgy döntött, hogy nem vesz részt rajta. Kormányunk álláspontja hasonló ahhoz, mint ami­lyent a Biztonsági Ta­nács és az ENSZ-köz­­gyűlés rendkívüli ülés­szakának összehívásával kapcsolatban tanúsítot­tunk az „afgán kérdést” illetően. Ez beavatkozás Afganisztán belügyeibe. Visszautasítjuk az Iszlá­mábádban elfogadott af­gánellenes határozatot, mert az ellentmond a vi­lágméretű iszlám szolida­ritásnak — hangoztatta végezetül az afganisztáni külügyminiszter. (TASZSZ) Carter megbízott­ja Új Delhiben Indiát nyugtalanítja Pakisztán amerikai fel­fegyver­zése Az indiai kormány csü­törtökön tudomására hoz­ta Clark Cliff urának, Car­ter elnök Új­ Delhiben tartózkodó különmegbí­­zottjának, hogy Indiát nyugtalanítják az Egye­sült Államok hadügymi­niszter-helyettesének ter­vezet­t pakisztáni tárgya­lásai az Iszlámábádnak szállítandó fegyverekről. Naraszinha Rao indiai külügyminiszter — hang­súlyozva a Pakisztánba irányuló fegyverszállítá­sok felújításának veszé­lyességét — felvilágosítást követelt az amerikai po­litikustól arról, vajon konkrétan milyen kato­nai és gazdasági segélyt szándékozik Washington nyújtani Iszlámábádnak a beígért 400 millió dol­láros keretből. A külügy­­minizríter kifejezte aggo­dalmát amiatt, hogy Wa­shington döntése felbo­ríthatja a térség hadá­szati egyensúlyát. Clark Clifford csütör­tökön találkozott Indira Gandhi miniszterelnök­kel. A mintegy másfél órás megbeszélésen mind­két fél ismertette a Kö­zép-Keleten kialakult fe­szült helyzettel kapcsola­tos nézeteit. * Oláh István altáborna­gyot, a magyar néphad­sereg vezérkari főnökét, miniszterhelyettest, fo­gadta Indira Gandhi mi­niszterelnök. A magyar katonai küldöttség, amely hivatalos, baráti látoga­táson járt Indiában, csü­törtökön hazaérkezett. • (TASZSZ,­­AFP, Reuter) Amerikai gabonaembargó Franciaország nem csallakozik • Argentína elad A France Soir című párizsi esti lap értesülése szerint Franciaország nem követi az amerikai kormányt a Szovjetunió­val kialakított gazdasági kapcsolatok csökkentésé­ben. Vonatkozik ez a többi között a mezőgaz­dasági cikkekkel folyta­tott kereskedelemre is. A lap szerint a mezőgazda­­sági­ minisztérium állás­pontja az, hogy a Szov­jetunióba irányuló gabo­­naszállítm­ányokat nem csökkentik, és Franciaor­szág — a lehetőségekhez képest — kész minden egyéb szovjet megrende­lést teljesíteni. Buenos Aires-i AP-je­­lentés szerint az argentin gabonatanács rendelkezé­se értelmében megnyitot­ták a tőzsdéket, és meg­kezdték a gabonaeladáso­kat a Szovjetuniónak. Az argentin gabona­árak máris jóval megha­ladják a chicagói tőzsdei árakat. Argentína arra számít, hogy a Szovjet­unió az idei terméss­zük­­ségletén felüli teljes mennyiséget — mintegy 5 millió tonna búzát, szó­jababot és cirokot — megvásárolja. EGK-ál­lás­foglalás A nyugat-európai par­lament politikai bizottsá­ga csütörtökön Brüsszel­ben megvitatta az afga­nisztáni helyzetet. Az ülésre meghívott Roy Jenkins, az EGK bizott­ságának elnöke. Kifejtet­te: miután a Közös Piac­nak nincs kétoldalú gaz­dasági egyezménye a Szovjetunióval, ami a Szovjetunióba­­ irányuló élelmiszer-szállítmá­nyokat illeti, azok meny­­nyisége évről évre vál­tozik, s ezért nehéz lenne a Szovjetunióba irányuló élelmiszer-szállítások megszüntetésének alapját megkeresni. Jenkins tehát az­­ exporttilalom kimon­dása ellen foglalt állást. Az ülésén felszólalt a szocialista csoport nevé­ben Willy Brandt is. Ki­fejezte azt a véleményét, hogy a nyolcvanas évek elejére ugyanazt a témát kell uralkodóvá tenni, amely a hetvenes évek végén volt: keresni az enyhülést és elhárítani a konfrontációt. A múlt megmutatta — fűzte hoz­zá —, hogy a gazdasági megtorló intézkedéseknek nincs értelme. „Folytatni kell a párbeszédet a Szovjetunióval” — han­goztatta Willy Brandt. (MTI) Spanyolországban csütörtökön teljesen meg­bénult a belföldi és nem­­zetközi vonatforgalom a vasutasok 24 órás bérkö­vetelő sztrájkja következ­tében. A munkabeszün­tetésben részt vevő mint­egy 72 ezer vasúti dolgozó 16 százalékos béremelést követel, valamint újabb munkaalkalmak megte­remtését. # Valéry Giscard d’Es­­taing francia köztársasági elnök Szaddam Husszeini államfő meghívására még ebben az évben Irakba lá­togat — jelentette be Bagdadban Olivier Stirn francia külügyi államtit­kár. # Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár Új-Delhiben udvariassá­gi látogatást tett Szand­­zsiva Reddi indiai állam­főnél. Andrej Gromiko Bukarestben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere, csütörtökön rö­vid látogatásra Bukarest­be érkezett. Gromiko a Román Szocialista Köz­társaság vezetése meghí­vásának tesz eleget. (MTI) Tunéziai—líbiai feszültség Tunézia visszahívta lí­biai nagykövetét, s fel­szólította Tripoli tuniszi nagykövetét, hogy hagy­ja el az országot — je­lentette be Hédi Nuira tunéziai kormányfő. A két ország közötti kapcsolatok ilyen fokú megromlását a tunéziai Gafsában vasárnap tör­tént fegyveres támadás idézte elő. Tunisz azzal vádolja­­ Líbiát, hogy „ők képezték "ki a támadókat, s Tunézia elleni külföldi invázió előkészítésére küldték őket Gafsába”. A líbiai külügyminisz­tériumot „rendkívül meg­lepte a nagykövet vissza­hívására vonatkozó tuni­szi döntés”. (­AP, AFP DPA) Új bizonyíték Dél-afrikai atomrobbantás Újabb tények kerültek nyilvánosságra, amelyek alátámasztják, hogy ta­valy szeptember 23-án a fajüldöző dél-afrikai rendszer atombombát robbantott. Mint emléke­zetes, amerikai műhold­dal, nukleárisnak vélt robbanást észleltek abban a körzetben, amelyben akkor a dél-afrikai hadi­­tengerészet több egysége titkos hadgyakorlatot tar­tott. Pretoria cáfolt. A The Washington Post című amerikai lap most azt jelentette, hogy az észlelt robbanás idő­pontjában Puerto Ricó­ban és másutt is jelleg­zetes légköri rezgéseket figyeltek meg. A rezgé­sek iránya és sebessége arra enged következtet­ni, hogy a Dél-afrikai Köztársaság közelében végrehajtott atomrobban­­tás idézte elő őket. (TASZSZ) 1­9­8 fz. f­e­l­­r­n­á­r 1. , Az NSZK célja az enyhülés eredményeinek biztosítása K vi­lágy­­iniszte­ri nyi­latkoza­t A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a világpoli­tikai színteret nem sza­bad érzelmeknek uralni­uk — jelentette ki a Die Zeit című folyóiratnak adott interjújában Hans- Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminisz­ter. Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődle­ges célja változatlanul az enyhülési politika eddigi eredményeinek biztosítása és ■ — ■ a­­ lehetőségekhez képest, -7- a folyamat folytatása. Ennek érdeké­ben nyugatnémet részről ki akarnak használni minden tárgyalási lehető­séget Kelet és Nyugat között­, beleértve a mad­ridi értekezletet és a két német állam vezetőinek csúcstalálkozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kap­csán kialakult feszültségre utalva burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Államokat: a Nyugat energiaforrásai­nak védelmében meghir­detett katonapolitika — a „kelet—nyugati ellenté­tek kiterjesztése az észak —dél viszonyra, a fejlett ipari államok­ és a fejlődő világ kapcsolataira — v­eszélyes, s a Nyugat ér­dekeire nézve káros kö­vetkezményekkel járhat”. Ismételten elutasította azokat a követeléseket, hogy a nyugatnémet had­sereg közvetlenül vegyen részt egy N­ATO-interven­­ciós­­egységben. Genscher szerint az NSZK a ,,köz­vetlen beavatkozás” lehe­tőségét átengedi azoknak a nyugati államoknak, amelyek „hagyományaik­ból'', történelmükből és elkötelezettségükből faka­dóan jobban alkalmasak a NATO külső keretfel­tételeinek biztosítására. (MTI) Az Olasz KP „technikai bizalmat*' szavaz a Cossiga-kormánynak Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti. Az olasz, képviselőház a hét végén bizalmi in­dítvánnyal egybekötött szavazást tart a Cossiga­­kormány anti­terrorista intézkedéseiről. Az Olasz KP vezetősé­ge úgy döntött, hogy bi­zalmat szavaz a kor­mánynak a kérdésben, anélkül, hogy ezt a bi­zalmat más kérdésekre és területekre is kiterjeszte­né. Az­ OKP vezetőségé­­­­­ek határozatát a kom­munista képviselők köré­ben rtm-re­fogadták osztat­lan lelkesedéssel. Töb­büknek az a véleménye, hogy a kormány tör­­vénytervezet­e önkényes hatósági lépésekre is mó­dot nyújt, s ezeket a fe­jezeteket módosítani kel­lett volna. (Tekintettel arra, hogy a radikálisok obstrukciója miatt a kor­mány bizalmi szavazást kért, a tervez­et módosítá­sára nem nyílik mód.) Az OEP azt tervezi, hogy a szocialistákkal karöltve kiegészítő doku­mentumot terjeszt a kép­viselőház­ elé, és ebben megindokolja, miért sza­vaz „technikai bizalmat” a Cossina-kormánynak. Megfigyelők szerint az okirat célja az lehet, hogy a két olasz balolda­li párt „elhatárolja’­ ma­gát azoktól az erőktől, amelyek feltétel nélkül hajlandók bizalmat sza­vazni a hárompárti ki­sebbségi kabinetnek. Jugoszlávia Horvát kormányátszervezés Átszervezték a horvát köztársasági végrehajtó tanácsot (kormányt). El­nöke továbbra is Petar Flekovics maradt, és 5 alelnökének személye sem változott. Eddigi 15 titkársága (minisztériu­ma) közül azonban csak 4 (a belügyi, a nemzetvé­delmi, az igazságügyi és a pénzügyi) működik to­vább. A titkárságok he­lyébe általában bizottsá­gokat szerveztek, ame­lyeknek száma így 5-ről 14-re gyarapodott. A kormány tagjainak száma 32-ről 29-re csök­kent, 3 személyi változás történt. Az átszervezésre az ál­lamigazgatás és admi­nisztráció tökéletesítése és a gazdasági stabilizációs politika takarékossági in­tézkedései jegyében ke­rült sor (MTI) ­ Huszonhat amerikai hadihajó az Irán körüli vizeken Három iráni katona meghalt és kettő megse­besült szerdán a kurdisz­­táni Mahabadtól délre kurd lázadókkal vívott harcban — közölte a had­sereg szóvivője. Az össze­tűzésben két lázadót meg­öltek és kettőt megsebesí­tettek — tette hozzá. Huszonnégy órán belül ez volt a második össze­csapás az iráni rendfenn­tartó erők és kurd harco­sok között. A teheráni rádió Lon­donban fogott jelentése szeri­nt összetűzések vol­tak a teheráni egyetemen. Khomeini fia nyugalom­ra intette a diákokat, és figyelmeztette őket: a za­vargások folytatódása ese­tén a központi hatóságok „a legnagyobb szigorral lépnek közbe”. Az amerikai hadügymi­nisztérium bejelentette, hogy a Coral­ Sea repülő­gép-anyahajó négy másik hadihajó kíséretében az Indiai-óceánon tartózko­dik, és az Iránt övező vi­zeken fölváltja a mint­egy három hónapja ott le­vő Midway anyahaját.­­ Jelenleg 26 amerikai ha­dihajó tartózkodik az In­­diai-óceánon, s a lépések újabb jelei annak, hogy az Egyesült Államok csak­nem állandó jelenlétre rendezkedik be a térség­ben. A Delaware állambeli Dover légi támaszpontjára érkezett szerdán az a hat amerikai diplomata, aki a teheráni túszszedés idején a kanadai nagykö­vetségre menekült, majd vasárnap kanadai segít­séggel (hamis papírokkal) elhagyta Iránt — közölték az amerikai légierő tiszt­viselői. A teheráni amerikai nagykövetséget megszáll­va tartó iszlám diákzok egyébként úgy döntöttek, hogy — Ghatbzadeh kül­ügyminiszter kijelentései­vel ellentétben — nem tesznek lépéseket az Irán­ban élő mintegy ötven ka­nadai ellen a hat amerikai diplomata, kijuttatásához nyújtott kanadai segítség miatt. (AP, AFP, Reuter)

Next