Népszava, 1980. február (108. évfolyam, 26-50. sz.)
1980-02-01 / 26. szám
2 India A 20 pont reneszánsza * mikor három héttel ezelőtt Indira Gandhi vissza- 4* hódította a miniszterelnöki tisztséget, első becszédében lesújtónak nevezte az ország gazdasági helyzetét. Kifejtette, hogy a Dzsanata párti kormány szétrombolta az 1977-ig nehezen elért eredményeket. „Gondjaink még a vártnál is súlyosabbak" — mondta Gandhi. Ezeket a gondokat közelebbről a piacokon és az üzletekben elhelyezett táblák is jelzik. Az alapvető élelmiszerek és létfontosságú közszükségleti cikkek ára „Úz Himalája csúcsaihoz közeledik”, miközben az évi inflációs növekedés már meghaladja a 20 százalékot. Még nem is olyan régen, 1975-ben két aszályos esztendő utánbőven esett az eső, és az állami élelmiszer-raktárakban 10,5 millió tonna tartalék gabonát tároltak. Egy év múlva pedig a korai aratás 115 millió tonna búzát és rizst eredményezett. E mennyiség — a tartalékokkal együtt —, az ország történelmében először teljes egészében fedezte a hazai szükségletet. Úgy tűnt, hogy az évtizedek óta fel-fellépő, úgynevezett éhségciklus megszűnik. — De csak úgy tűnt, 1977 tavaszán (Indira Gandhi választási kudarcakor) újból felütötte fejét az aszály, utána árvíz következett, majd 1979-ben a monszun kimaradása miatt az évtized szárazsága sújtotta Indiát. Közben a nagybirtokosok és párthíveik tüntettek Új-Delhiben és azt követelték Deszaitól (az akkori miniszterelnöktől), hogy törölje el a Gandhi által kezdeményezett földreformot és ne ossza fel a nincstelenek között a parlagon fekvő földeket. Amikor Deszai közölte, hogy a Dzsanata párt ebben a vonatkozásban kitart a korábbi politika mellett, megkezdődtek a zavargások, összecsapások, amelyek végül is a Dzsanata szétbomlásához vezettek. A földreform ugyanis egyik részét képezte annak a 20 pontból álló gazdasági tervnek, amelyet Gandhi asszony 1975-ben terjesztett elő, hogy jelentősen javítson az ország belső helyzetén. A 20 pontos program most ismét napirendre került. Nem véletlen, hogy újból aktuális a téma, ami nemcsak a ,,szerző” visszatérésének tudható be. V. G. Krishna, az új-delhi egyetem közgazdaságtan professzora ilyen képlettel jellemzi az indiai gazdaságot: „Mivel nincs elég szén, csökkentett kapacitással üzemelnek az erőművek; mivel nincs elég energia, nem működhetnek teljes erőbevetéssel a szénbányák; mivel mindkettő visszaesett, visszaesett az acéltermelés is és sem a bányák, sem az erőművek nem juthatnak hozzá a pótolhatatlan alkatrészekhez, gépekhez.’’ Ördögi körnek látszik Krishna elemzése, s ha mindezekhez hozzátesszük, hogy már kiapadtak a búzatartalékok, továbbá 40 százalékos a munkanélküliség aránya, úgy érthetőbbé válik Indira Gandhi aggodalma. A kormányfő — eredeti — 20 pontos programja nagyjából két részre osztható: az energiaellátási problémák megoldása és az ipar visszaesésének megakadályozása, valamint a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése. Most bizonyos módosításokkal (lényegében azonban változatlanul) a mezőgazdasági kérdésekre helyezi a fő hangsúlyt a nagyszabású terv hiszen a több mint 600 milliós országban 200 millió ember mindennapi ellátása forog kockán, folyatatni kell tehát a korábbi célkitűzéseket, vagyis végrehajtani a teljes földreformot; 5 millió hektárnyi földet öntözni; a falusi szegényeket és a törpebirtokosokat bevonni a szövetkezeti mozgalomba. Az új kormányzatnak roppant gondokkal kell majd megbirkóznia és ugyancsak szükség lesz Indira Gandhi sokat emlegetett vasakaratára — különösen, ami az ipari problémákat illeti. A 20 pont eredetileg a nehézipar fejlesztését tartotta elsőrendű gazdaságpolitikai feladatnak. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben a kormányfő szükségesnek tartja-e a régi elképzeléshez való ragaszkodást. Még nem látható világosan, hogy a reneszánszához érkezett 20 pontos terv centruma hova esik majd, bizonyos azonban, hogy a falusi szegények tíz és tízmillióinak kedvező politikáról a jövőben sem mond le Indira Gandhi. A kormányra jutott Kongresszus vezetői tudják, hogy a politikai függetlenséget nem lehet megtartani a gazdasági függetlenség nélkül: ez napjainkban különösen érvényes az Indiai Köztársaságra. Washington felhasználja az általa keltett délázsiai feszültséget; Pakisztánon és Kínán keresztül nyomást próbál gyakorolni Indiára — gazdasági segítséget ígérve bizonyos politikai és katonai engedményekért. Az indiai nép számára azonban — amely eddig is jelentősen hozzájárult a nemzetközi enyhülés irányzatához , csak a szocialista országokkal való együttműködés biztosíthatja a belső reformprogram megvalósítását, el nem kötelezett mivoltának megtartását. Jankovszky János Levél a Pentagonból Dánia befagyasztja katonai költségvetését Harold Brown amerikai hadügyminiszter a dán kormányhoz intézett levelében sürgette, hogy Dánia az elkövetkezendő években jelentős mértékben növelje katonai költségvetését — jelentette a dán televízió. Az amerikai felszólítás éppen akkor érkezett, amikor a dán szociáldemokrata kormány tárgyalásokat folytat az ellenzéki pártokkal az 1981—1984-es időszakra szóló katonai költségvetési tervezetről. A kormány azt javasolta, hogy a jelenlegi szinten fagyasszák be a fegyverkezési költségvetést. Dánia nem szándékozik követni az Egyesült Államoknak a katonai kiadásokra vonatkozó utasításait — jelentette ki a Dán Szociáldemokrata Párt szóvivője. P. Nilsen, a dán parlament hadügyi bizottságának tagja, leszögezte: mindig meghallgatjuk szövetségeseink javaslatait, de Dániának magának kell meghatároznia katonai költségvetésének összegét. A TASZSZ hírügynökség koppenhágai keltezésű anyagában megállapítja: Washington nyomást gyakorol kisebb, NATO-partnereire azért, hogy az állítólagos ,,szovjet veszély” ürügyén rákényszerítse őket a katonai kiadások növelésére. NÉPSZAVA Közös érdek az antiimperialista egység megszilárdítása Az afgán külügyminiszter az iszlám konferenciáról „AZ afganisztáni nép felháborodását váltják ki az amerikai imperializmus és a maoista Kína arra irányuló kísérletei, hogy szembeállítsák velünk a muzulmán országokat” — jelentette ki a Pravda tudósítóival folytatott beszélgetésen Sahd Muhammed Doszt, Afganisztán külügyminisztere. A pakisztáni fővárosba összehívott iszlám konferenciáról szólva a miniszter rámutatott: Úgy véljük, hogy a konferencia összehívása, azon az Afganisztán és a Szovjetunió ellen irányuló támadások keresztülhajszolása mindenekelőtt az imperializmus és a nemzetközi reakció érdekeit szolgálják. A muzulmán országok legfőbb feladata azonban egységük megszilárdítása az imperializmus elleni harcban. A fő ellenség az amerikai imperializmus és az izraeli cionizmus. Ezek összeesküvéseket szövögetnek a Közel- Kelet, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségének népei ellen. Az iszlamabadi iszlám konferencia — folytatta Sah Muhammed Doszt — nem tükrözte valóban minden muzulmán ország véleményét. Mivel kezdettől fogva világos volt, hogy az ilyen konferencia összehívása csupán az imperializmus és a térség reakciós erőinek érdekeit szolgálja, Afganisztán úgy döntött, hogy nem vesz részt rajta. Kormányunk álláspontja hasonló ahhoz, mint amilyent a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívásával kapcsolatban tanúsítottunk az „afgán kérdést” illetően. Ez beavatkozás Afganisztán belügyeibe. Visszautasítjuk az Iszlámábádban elfogadott afgánellenes határozatot, mert az ellentmond a világméretű iszlám szolidaritásnak — hangoztatta végezetül az afganisztáni külügyminiszter. (TASZSZ) Carter megbízottja Új Delhiben Indiát nyugtalanítja Pakisztán amerikai felfegyverzése Az indiai kormány csütörtökön tudomására hozta Clark Cliff urának, Carter elnök Új Delhiben tartózkodó különmegbízottjának, hogy Indiát nyugtalanítják az Egyesült Államok hadügyminiszter-helyettesének tervezett pakisztáni tárgyalásai az Iszlámábádnak szállítandó fegyverekről. Naraszinha Rao indiai külügyminiszter — hangsúlyozva a Pakisztánba irányuló fegyverszállítások felújításának veszélyességét — felvilágosítást követelt az amerikai politikustól arról, vajon konkrétan milyen katonai és gazdasági segélyt szándékozik Washington nyújtani Iszlámábádnak a beígért 400 millió dolláros keretből. A külügyminizríter kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Washington döntése felboríthatja a térség hadászati egyensúlyát. Clark Clifford csütörtökön találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel. A mintegy másfél órás megbeszélésen mindkét fél ismertette a Közép-Keleten kialakult feszült helyzettel kapcsolatos nézeteit. * Oláh István altábornagyot, a magyar néphadsereg vezérkari főnökét, miniszterhelyettest, fogadta Indira Gandhi miniszterelnök. A magyar katonai küldöttség, amely hivatalos, baráti látogatáson járt Indiában, csütörtökön hazaérkezett. • (TASZSZ,AFP, Reuter) Amerikai gabonaembargó Franciaország nem csallakozik • Argentína elad A France Soir című párizsi esti lap értesülése szerint Franciaország nem követi az amerikai kormányt a Szovjetunióval kialakított gazdasági kapcsolatok csökkentésében. Vonatkozik ez a többi között a mezőgazdasági cikkekkel folytatott kereskedelemre is. A lap szerint a mezőgazdasági minisztérium álláspontja az, hogy a Szovjetunióba irányuló gabonaszállítmányokat nem csökkentik, és Franciaország — a lehetőségekhez képest — kész minden egyéb szovjet megrendelést teljesíteni. Buenos Aires-i AP-jelentés szerint az argentin gabonatanács rendelkezése értelmében megnyitották a tőzsdéket, és megkezdték a gabonaeladásokat a Szovjetuniónak. Az argentin gabonaárak máris jóval meghaladják a chicagói tőzsdei árakat. Argentína arra számít, hogy a Szovjetunió az idei termésszükségletén felüli teljes mennyiséget — mintegy 5 millió tonna búzát, szójababot és cirokot — megvásárolja. EGK-állásfoglalás A nyugat-európai parlament politikai bizottsága csütörtökön Brüsszelben megvitatta az afganisztáni helyzetet. Az ülésre meghívott Roy Jenkins, az EGK bizottságának elnöke. Kifejtette: miután a Közös Piacnak nincs kétoldalú gazdasági egyezménye a Szovjetunióval, ami a Szovjetunióba irányuló élelmiszer-szállítmányokat illeti, azok menynyisége évről évre változik, s ezért nehéz lenne a Szovjetunióba irányuló élelmiszer-szállítások megszüntetésének alapját megkeresni. Jenkins tehát az exporttilalom kimondása ellen foglalt állást. Az ülésén felszólalt a szocialista csoport nevében Willy Brandt is. Kifejezte azt a véleményét, hogy a nyolcvanas évek elejére ugyanazt a témát kell uralkodóvá tenni, amely a hetvenes évek végén volt: keresni az enyhülést és elhárítani a konfrontációt. A múlt megmutatta — fűzte hozzá —, hogy a gazdasági megtorló intézkedéseknek nincs értelme. „Folytatni kell a párbeszédet a Szovjetunióval” — hangoztatta Willy Brandt. (MTI) Spanyolországban csütörtökön teljesen megbénult a belföldi és nemzetközi vonatforgalom a vasutasok 24 órás bérkövetelő sztrájkja következtében. A munkabeszüntetésben részt vevő mintegy 72 ezer vasúti dolgozó 16 százalékos béremelést követel, valamint újabb munkaalkalmak megteremtését. # Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök Szaddam Husszeini államfő meghívására még ebben az évben Irakba látogat — jelentette be Bagdadban Olivier Stirn francia külügyi államtitkár. # Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár Új-Delhiben udvariassági látogatást tett Szandzsiva Reddi indiai államfőnél. Andrej Gromiko Bukarestben Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, csütörtökön rövid látogatásra Bukarestbe érkezett. Gromiko a Román Szocialista Köztársaság vezetése meghívásának tesz eleget. (MTI) Tunéziai—líbiai feszültség Tunézia visszahívta líbiai nagykövetét, s felszólította Tripoli tuniszi nagykövetét, hogy hagyja el az országot — jelentette be Hédi Nuira tunéziai kormányfő. A két ország közötti kapcsolatok ilyen fokú megromlását a tunéziai Gafsában vasárnap történt fegyveres támadás idézte elő. Tunisz azzal vádolja Líbiát, hogy „ők képezték "ki a támadókat, s Tunézia elleni külföldi invázió előkészítésére küldték őket Gafsába”. A líbiai külügyminisztériumot „rendkívül meglepte a nagykövet visszahívására vonatkozó tuniszi döntés”. (AP, AFP DPA) Új bizonyíték Dél-afrikai atomrobbantás Újabb tények kerültek nyilvánosságra, amelyek alátámasztják, hogy tavaly szeptember 23-án a fajüldöző dél-afrikai rendszer atombombát robbantott. Mint emlékezetes, amerikai műholddal, nukleárisnak vélt robbanást észleltek abban a körzetben, amelyben akkor a dél-afrikai haditengerészet több egysége titkos hadgyakorlatot tartott. Pretoria cáfolt. A The Washington Post című amerikai lap most azt jelentette, hogy az észlelt robbanás időpontjában Puerto Ricóban és másutt is jellegzetes légköri rezgéseket figyeltek meg. A rezgések iránya és sebessége arra enged következtetni, hogy a Dél-afrikai Köztársaság közelében végrehajtott atomrobbantás idézte elő őket. (TASZSZ) 198 fz. felrnár 1. , Az NSZK célja az enyhülés eredményeinek biztosítása K világyiniszteri nyilatkozat A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a világpolitikai színteret nem szabad érzelmeknek uralniuk — jelentette ki a Die Zeit című folyóiratnak adott interjújában Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődleges célja változatlanul az enyhülési politika eddigi eredményeinek biztosítása és ■ — ■ a lehetőségekhez képest, -7- a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet részről ki akarnak használni minden tárgyalási lehetőséget Kelet és Nyugat között, beleértve a madridi értekezletet és a két német állam vezetőinek csúcstalálkozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán kialakult feszültségre utalva burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Államokat: a Nyugat energiaforrásainak védelmében meghirdetett katonapolitika — a „kelet—nyugati ellentétek kiterjesztése az észak —dél viszonyra, a fejlett ipari államok és a fejlődő világ kapcsolataira — veszélyes, s a Nyugat érdekeire nézve káros következményekkel járhat”. Ismételten elutasította azokat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg közvetlenül vegyen részt egy NATO-intervenciósegységben. Genscher szerint az NSZK a ,,közvetlen beavatkozás” lehetőségét átengedi azoknak a nyugati államoknak, amelyek „hagyományaikból'', történelmükből és elkötelezettségükből fakadóan jobban alkalmasak a NATO külső keretfeltételeinek biztosítására. (MTI) Az Olasz KP „technikai bizalmat*' szavaz a Cossiga-kormánynak Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti. Az olasz, képviselőház a hét végén bizalmi indítvánnyal egybekötött szavazást tart a Cossigakormány antiterrorista intézkedéseiről. Az Olasz KP vezetősége úgy döntött, hogy bizalmat szavaz a kormánynak a kérdésben, anélkül, hogy ezt a bizalmat más kérdésekre és területekre is kiterjesztené. Az OKP vezetőségéek határozatát a kommunista képviselők körében rtm-refogadták osztatlan lelkesedéssel. Többüknek az a véleménye, hogy a kormány törvénytervezete önkényes hatósági lépésekre is módot nyújt, s ezeket a fejezeteket módosítani kellett volna. (Tekintettel arra, hogy a radikálisok obstrukciója miatt a kormány bizalmi szavazást kért, a tervezet módosítására nem nyílik mód.) Az OEP azt tervezi, hogy a szocialistákkal karöltve kiegészítő dokumentumot terjeszt a képviselőház elé, és ebben megindokolja, miért szavaz „technikai bizalmat” a Cossina-kormánynak. Megfigyelők szerint az okirat célja az lehet, hogy a két olasz baloldali párt „elhatárolja’ magát azoktól az erőktől, amelyek feltétel nélkül hajlandók bizalmat szavazni a hárompárti kisebbségi kabinetnek. Jugoszlávia Horvát kormányátszervezés Átszervezték a horvát köztársasági végrehajtó tanácsot (kormányt). Elnöke továbbra is Petar Flekovics maradt, és 5 alelnökének személye sem változott. Eddigi 15 titkársága (minisztériuma) közül azonban csak 4 (a belügyi, a nemzetvédelmi, az igazságügyi és a pénzügyi) működik tovább. A titkárságok helyébe általában bizottságokat szerveztek, amelyeknek száma így 5-ről 14-re gyarapodott. A kormány tagjainak száma 32-ről 29-re csökkent, 3 személyi változás történt. Az átszervezésre az államigazgatás és adminisztráció tökéletesítése és a gazdasági stabilizációs politika takarékossági intézkedései jegyében került sor (MTI) Huszonhat amerikai hadihajó az Irán körüli vizeken Három iráni katona meghalt és kettő megsebesült szerdán a kurdisztáni Mahabadtól délre kurd lázadókkal vívott harcban — közölte a hadsereg szóvivője. Az összetűzésben két lázadót megöltek és kettőt megsebesítettek — tette hozzá. Huszonnégy órán belül ez volt a második összecsapás az iráni rendfenntartó erők és kurd harcosok között. A teheráni rádió Londonban fogott jelentése szerint összetűzések voltak a teheráni egyetemen. Khomeini fia nyugalomra intette a diákokat, és figyelmeztette őket: a zavargások folytatódása esetén a központi hatóságok „a legnagyobb szigorral lépnek közbe”. Az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy a Coral Sea repülőgép-anyahajó négy másik hadihajó kíséretében az Indiai-óceánon tartózkodik, és az Iránt övező vizeken fölváltja a mintegy három hónapja ott levő Midway anyahaját. Jelenleg 26 amerikai hadihajó tartózkodik az Indiai-óceánon, s a lépések újabb jelei annak, hogy az Egyesült Államok csaknem állandó jelenlétre rendezkedik be a térségben. A Delaware állambeli Dover légi támaszpontjára érkezett szerdán az a hat amerikai diplomata, aki a teheráni túszszedés idején a kanadai nagykövetségre menekült, majd vasárnap kanadai segítséggel (hamis papírokkal) elhagyta Iránt — közölték az amerikai légierő tisztviselői. A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó iszlám diákzok egyébként úgy döntöttek, hogy — Ghatbzadeh külügyminiszter kijelentéseivel ellentétben — nem tesznek lépéseket az Iránban élő mintegy ötven kanadai ellen a hat amerikai diplomata, kijuttatásához nyújtott kanadai segítség miatt. (AP, AFP, Reuter)