Népszava, 1980. február (108. évfolyam, 26-50. sz.)
1980-02-01 / 26. szám
1980. február 1. Együttes ülés a Dán úri ríalm : Vita a differenciált bérezésről Az 1980-ra szóló vállalati tervet és a bérpolitika elveit vitatták meg csütörtökön délelőtt a Danuviában a vszt és a bizalmi küldöttek együttes ülésén. A Gorkij Művelődési Házban megtartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese is Az elmúlt évi eredményekről szóló beszámolót és az idei tervjavaslatot Kiss János vezérigazgató terjesztette a testület elé. A Danuvia kollektívájának — mondotta — van mire alapoznia, hiszen már tavaly is bebizonyosodott, hogy képesek alkalmazkodni a gazdálkodás szigorúbb feltételeihez. Az export-import egyenleg javításában, a gyártmányszerkezet korszerűsítésében, valamint a termelés és az értékesítés növelésében egyaránt teljesíteni tudták célkitűzéseiket. jól hasznosították a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket. Ennek köszönhető, hogy 1971-ben a tervezett 5,3 százalékkal szemben 7,1 százalékkal emelkedett a vállalat bérszínvonala. A vita résztvevői hangsúlyozták, hogy megértették és vállalják az idei nehezebb feladatokat. Rámutattak azonban, hogy erre csak akkor képesek, ha a gazdasági vezetés is megteremti a zavartalan, folyamatos, szervezett munka feltételeit. Csajka Antal, a budapesti 1. számú gyár műhelybizottsági titkára például felvetette: jobban meg kellene nézni, hogy milyen gépeket vásárolnak. Hoffman János, a nagyatádi 4. számú gyár osztálybizottsági titkára felhívta a figyelmet a berendezések rossz műszaki állapotára, valamint arra, hogy szerződések hiányában a dolgozók sokszor nem tudják, mi a feladatuk. Januárban például úgy termeltek, hogy fogalmuk sem volt arról, kinek tudják majd eladni a portékáikat! Németh László, az 1. számú gyár tiszb-titkára azt sürgette, hogy a gazdasági vezetők időben határozzák meg a tennivalókat. A legtöbb vitát azonban a bérfejlesztés differenciálásának elképzelései váltották ki. Akár a többség véleményének is tekinthetjük Vízi Zászlónak, a 3. számú gyár tiszb titkárának azt a megfogalmazását, hogy a dolgozók egyetértenek, a differenciált bérezés szükségességével, de nem fogadják el annak a vezérigazgató által javasolt gyakorlati módszerét. A vezérigazgató ugyanis — az szb-vel egyetértésben — amellett szállt síkra, hogy 200 forint havi, illetve 1 forint órabéremelésnél kevesebbet senkinek se adjanak. Az együttes ülés résztvevői kimutatták, hogy ebben az esetben a dolgozók jelentős részét eleve kizárnák a bérfejlesztésből. Álláspontjuk szerint a szűkös összegek elaprózása valóban nem lehet cél, de az sem, hogy differenciálás címen jól dolgozó munkások, alkalmazottak se részesülhessenek béremelésben. Az együttes ülés a bérpolitika elveit nem fogadta el.Miután a vezérigazgató is fenntartotta javaslatát, lényegében patthelyzet alakult ki és az ezzel kapcsolatos döntést elnapolták. A tanácskozás vitájában Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese rámutatott, hogy az eltérő álláspontokat a vezérigazgatónak és a testületnek egymás között kell tisztáznia, abba nem kíván beleszólni, hiszen minden körülmények között tiszteletben kell tartani a szakszervezeti demokráciát. A vállalat tervével kapcsolatban rámutatott annak a népgazdaság egészével való összefüggéseire és hangsúlyozta a hatékonyság, a gazdaságosság javításának, a tőkés export növelésének, valamint aszocialista partnerek és a hazai piac szükségletei maradéktalan kielégítésének szükségességét. Megállapította, hogy 1979-ben a Danubviánál és a népgazdaság egészében is megkezdődtek azok a kedvező irányú gazdasági folyamatok, amelyek további erősítése az egyensúly javítását segíti elő. Ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, de legalább ennyire fontosak az emberi tényezők is. Franek Tibor (T. Balogh László felvétele) Posta A legfontosabb gyorsudvarias szolgáltatói I tv-adók : 500 millió forint szociális célokra 52 ezer telefonállomást szerelnek fel az idén Közérdekű, valamenynyiünket érintő és érdeklő kérdésekről tanácskoztak a postásszakszervezet székházában csütörtökön a szakemberek. A tanácskozáson, amelyen részt vett Pallai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter is, mindenekelőtt a szolgáltatások színvonalának emeléséről volt ,szó. Horn Dezső miniszterhelyettes megállapította: az elmúlt esztendőt kétségtelenül elsősorban az eredmények jellemzik, s ez a postások helytállásának köszönhető. Több mint 27 ezer új telefonállomást szereltek fel, a tervezettnél többet, s újabb 16 várost, községet kapcsoltak be a távhívóhálózatba. A táviratok továbbítását gyakorlatilag automatizálták, s egyre nagyobb szerepet kap a számítógépek közötti nagy távolságú adatátviteli rendszer. Az automatizált levélfeldolgozás a budapesti 72-es hivatalban bevált, s a végső cél az országos hálózat megteremtése. Tavaly 35 új postahivatalt építettek, 90-et felújítottak. A telefonberuházásokra minden eddiginél többet fordítanak, s az idén 52 000 új állomást szerelnek fel, ebből mintegy 30 000-et Budapesten Újabb 16 települést kapcsolnak a távhívóhálózatba, így most már az előfizetők 84 százaléka gyorsan és közvetlenül hívhatja egymást az ország különböző részeiből. A telexállomások számát 400-zal növelik. Külön tervet dolgoztak ki a moszkvai olimpia közvetítésére, amelyben nagy szerep hárul majd az űrtávközlési állomásra. Budapesten és Pécsett új tartalékadó épül és három tv-átjátszó állomást terveznek. Újab gépkocsik vásárlásával gyorsítják a hírlapkézbesítést. A postás dolgozók életés munkakörülményeinek javítására több mint 500 millió forintot fordítanak. Jelentős az elmaradás a postások jövedelemalakulásánál, éppen ezért a tavalyinál 4,3 százalékkal több átlagbér fejlesztését tervezik. A nehéz fizikai munka gépesítésére törekednek, öltözőket, mosdókat, éttermeket, konyhákat, bölcsődéket, óvodákat építenek. Arra törekszenek, hogy a jövőben minél több egyetemet, főiskolát végzett szakemberük legyen, és a középszintű képzés színvonalát is emelik. Sokoldalúan vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló összeget hogyan lehet a leggazdaságosabban felhasználni. Szélesítik a szolgáltatások körét, s megvizsgálják: hol, miért akadozik a munka, s nem a kifogásokat, hanem a legcélszerűbb megoldásokat kutatják. Sokáig például hangoztatták: a telefonvonalak túlterheltek, nem lehet a forgalmat növelni. Ugyanakkor az esti, az éjszakai órákban és a hétvégeken kihasználatlanok a központok. Most különböző kedvezményes akciókat készítenek elő, hogy ezekben az időpontokban a lehetőségek igénybevételére ösztönözzenek. A propaganda- és a üzleti tevékenységet bővítik. Ami nem kerül pénzbe: az udvariasság és a szervezés. A postahivatalokban kisgépek alkalmazásával csökkenteni akarják a várakozási időt, s gyorsítják a kézbesítést is. Korábban gyakran előfordult, hogy a posta különböző hatósági, korlátozó intézkedéseket hozott. A miniszterhelyettes hangoztatta, hogy rendelkezéseket csak a legindokoltabb esetbben szabad kiadni. A posta az ország legnagyobb szolgáltató vállalata. Ügyfeleiből „él”. Ennek megfelelően kell dolgoznia. M. T. NÉPSZAVA KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács Nagyné Oravecz Júliának, az Egészségügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya osztályvezetőjének — kiemelkedő munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést, csütörtökön Zsögön Éva egészségügyi államtitkár adta át. Magyar-jugoszláv kulturális együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját csütörtökön Budapesten a magyar-jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság. Az ülésszak jegyzőkönyvét Marczali László kulturális miniszterhelyettes, a magyar tagozat elnöke és Bozsidar Monics, a Szerb Szocialista Köztársaság kulturális titkára, a jugoszláv tagozat elnöke írta alá. Az aláíráson részt vett Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Milan Veres budapesti jugoszláv nagykövet. A HNF budapesti bizottságának ülése A fővárosi népfrontmozgalom idei teendőit az 1980-as esztendő jelentős belpolitikai eseményei határozzák meg — húzták alá a Hazafias Népfront budapesti bizottságának csütörtöki ülésén. A testület székszázában megtartott tanácskozáson Trautmann Rezső elnökletével vonták meg a tavalyi, mindenekelőtt a lakóterületre összpontosuló munka mérlegét, s döntöttek az új feladatokról, valamint a bizottság első félévi munkatervéről. Ösztönzés a minőségre Mérte: az ügyfél elégedettsége Minőségi munkára ösztönző bérezést vezettek be az AFIT 15. számú Vállalatának Győr-Sopron és Veszprém megyei szervizeiben. A szerelőket, lakatosokat, tényezőket munkacsoportokra osztották. A csoportok munkájának minőségéről az ügyfelek közreműködésével alkotnak képet. A hónap végén kivizsgálják, s külön értékelik az autótulajdonosoktól utólag beérkezett panaszokat, s minden jogos panasz után fél százalékot levonnak a teljesítmény szerinti bérből. Amennyiben a panasz anyaghibára vezethető vissza, a vállalat a javítási költség bizonyos hányadát köteles visszatéríteni. A számlázást is szigorúan ellenőrzik, hogy a dolgozók nagyobb keresethez csak tisztességes munka árán jussanak. Amennyiben azt észlelik, hogy a megengedettnél több munkadíjat számoltak fel a javításért, akkor 500 forintonként további fél százalékot vonnak le a teljesítmény utáni alapbérből. (MTI) 3 Január első napjaiban, amikor bekopogtatott a népszámláló, s nem kérdezte meg, hogy ki a családfő, senki sem csodálkozott. Pedig e mozzanat a nőkről szóló legújabb fejezet nem is jelentéktelen mozzanata. Nőpolitika . ■. Nem új keletű fogalom, régtől pártunk , politikájának szerves része, ám újabb szakasza 1970 februárjában, az MSZMP Központi Bizottságának határozatával kezdődött el. Célja a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetének további, céltudatosabbjaA női egyenjogúság alapja aszocialista viszonyok között végzett munka. Nos, a munkaképes korú magyar nők foglalkoztatottsága csaknem teljes — 71 százalékuk dolgozik, meghatározó szerepet töltve be a társadalmi munkamegosztásban —, és bízvást elmondhatjuk, hogy e téren túl vagyunk a kezdeti lépéseken. A 360 ezer eltartott asszony döntő többsége időskorú, a dolgozó nő társadalmi megbecsülése mind nagyobb. Igaz, a kitartó helytállás a mindennapi munkában olykor nehezen egyeztethető össze az anyai hivatással. Államunk azonban jelentős anyagi áldozatokat vállal e terhek csökkentésére. Az elmúlt évek során javult a bölcsődei-óvodai ellátás, évente több mint 4 milliárd forint gyermekgondozási segélyt fizetnek ki a gyermekükkel otthon maradó anyáknak. Az üzemek korszerűsítése révén jelentősen javultak a nők munkakörülményei, fejlődésnek indultak a dolgozó nők életét könnyítő szolgáltatások, javulásmutatkozik a nők bérezésében is. Ezek a tények is magyarázzák, hogy mind több nő vállal közéleti-politikai tevékenységet, s tölt be vezető állást. Fokozódott politikai érdeklődésük, növekedett arányuk a párttagságban, a kommunisták 28 százaléka nő. A szakszervezeti választott tisztségviselők több mint fele ugyancsak nő. Nem véletlen azonban, hogy a számottevő eredmények ellenére többek között így fogalmaznak a kongresszusi irányelvek: „Tovább kell javítani a vitája volt, s ez még ma, tíz esztendő múltán is időszerű. A nők helyzetének gyökeres megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. A nőpolitikai határozat végrehajtását nem egy fórum, nem egyszer értékelte az elmúlt tíz év alatt, s mind több tartalmat kapott a sokat ismételt mondat: számottevően javult a nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzete, erősödött politikai, közéleti aktivitásuk. Mit is jelent ez az első hallásra általánosnak tűnő megállapítás a keresőfoglalkozás és az anyaság együttes vállalásának feltételeit, és ezt fokozott mértékben kell figyelembe venni szociálpolitikánkban, a szolgáltatások bővítésében. Megkülönböztetett gondot kell fordítani a nők szakképzettségének emelésére. A vezető posztokon és a választott tisztségekben növekedjék a nők aránya." A figyelemfelhívás tudtunkra adja: jóllehet ismerjük a nőpolitikai határozatot, mégse mindig annak szellemében cselekszünk. A végrehajtás korántsem mentes a zökkenőktől, még mindig sok gát torlaszolja el a nők felemelkedésének útját. Amennyire kedvező változásnak könyvelhetjük el például a nők tömeges munkába állását, annyira lehangoló volt a felismerés: a nők szakmai képzettsége messze elmarad a férfiakétól, a férfiak 60 százaléka, a nők 21 százaléka szerzett szakképesítést. A dolgozó nők 27 százaléka még mindig nehéz fizikai munkát végez, s míg a férfiaknak csupán 30 százaléka dolgozik több műszakban, addig a nőknek 45 százaléka vállalja ezt a terhet. Még mindig kívánnivalót hagy maga után az egyenlő munkáért egyenlő bértelv gyakorlati érvényesülése is. A fizikai munkakörökben a férfiak bérének mindöszsze 75, szellemi munkakörökben pedig 85 százalékát keresik meg a nők. Hozzá kell tenni, a bérdifferencia nem mindig igazságtalanságot takar: gyéren a szakképzettség hiánya vagy a férfiak által végzett nehezebb fizikai munka eredményezi a különbséget. E számadatok elég érzékletesen utalnak a keresőfoglalkozás és az anyai hivatás gyakorlásának gyakori ütközésére. A gyermekes nők jelentős része nem saját szellemi képességét becsüli alá, amikor nagy ívben elkerüli a szakmai tanfog határozat végrehajtásának egyik ingatag pontja a vezetői posztok nőkkel való betöltését kivált a gazdasági élet területén. A nők távolmaradása gyakran a megfelelő képzettség hiányára, a bátortalanságra vezethető vissza, de igen sokszor a társadalmi előítélet, a konzervatív szemlélet akadályozza meg a vezetésre alkalmas nőket is az érvényesülésben. Az egyenjogúság érvényesítése gyakran már a családon belül csorbát szenved. Ha ugyanis a közéleti funkció, a gazdasági vezetői poszt, vagy a nyitott tankönyv mellé odahaza félelmetes nagyságú, kimosásra váró ruhahegy, hámozni való krumpli, porszívózás, s nem utolsósorban a gyermeknevelés is társul, a másodrendűségéből mármár kitört nő szép csendben visszaerősíti magára elveszettnek vélt „láncait”. E felsorakoztatott gondok tulajdonképpen magukban hordozzák a tennivalókat is. SemmiképAz irányelvek célkitűzéseiből a párt-, az állami és a társadalmi szervek világosan kiolvashatják sajátos feladataikat. A szakszervezeti szervek már eddig is számos tanújelét adták a női egyenjogúság kiteljesedéséért folytatott munkájuknak. Ám az 1970. februári párthatározat nyomán született, a dolgozó nők helyzetének javítását szolgáló SZOT-határozat még hosszú távra szép és felelősségteljes munkával látja el őket. Ilyen például a nők alkotókedvének, továbbtanulásának fokozott ösztönzése, segítése, az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényesülésének figyelemmel kísérése, a még meglevő bérfeszültségek megszüntetésének szorgalmalyamok, az esti iskolák tájékát is. Egyszerűen arról van szó, hogy napirendjük ki tudja hányadik pontjaként már nem képesek beilleszteni a tanulást Meglehetősen gyötri őket a három műszakos foglalkoztatás is, nem kevésbé gyermekeik elhelyezése és a háztartás gondja. Nen sem kerülheti el a figyelmünket, hogy jelentős részük egyáltalán nem anyagi természetű. A szemléletváltozás ugyanis nem kerül pénzbe. De mielőtt társadalmi méretű szemléletváltozást emlegetnénk, ismételten szögezzük le: a változásnak elsősorban a családban, a szocialista emberi együttélés alapközösségében kell bekövetkeznie. Nem ritkán éppen a nők körében. A hogyanra nincs recept, de az egyenjogúság valahol a családon belüli munkamegoszlás egészségessé tételével kezdődik. Örvendetes, hogy az irányelvekben is különös hangsúlyt kapott a család. A dokumentum elsősorban azoknak az életszínvonal- és szociálpolitikai céloknak a megvalósítására hívja fel a figyelmet, amelyek leginkább elősegíthetik a családok életkörülményeinek javulását, különös tekintettel az idős emberekre, a több gyermekes családokra, a családalapító fiatalokra. mása, a családok anyagi és erkölcsi segítése, és nem utolsósorban a dolgozók széles körében végzendő tudatformális, a nők új szerepkörének végérvényes elfogadtatása. * "" Hát sose fogynak el a tennivalók? Nincs itt valami ellentmondás, hiszen immár tíz éve igyekszünk megfelelni a nőpolitikai határozat célkitűzéseinek? Szó sincs ellentmondásról. A gyarapodó tennivalókat éppen a határozat következetes végrehajtása hozta és hozza felszínre. A nők teljes felemelkedése hosszú történelmi folyamat: évszázadok makacs, árnyékait nem űzheti el tíz esztendő. A munkát folytatni kell. Horváth Ildikó Mfltínyn* *94thképwtisvyfp*t Nöpolitikánk% Kösoppontban a vsnlott .1 munkát folytatni helt