Népszava, 1980. május (108. évfolyam, 101-126. sz.)

1980-05-27 / 122. szám

A Szovjetunióban ÍÍÍSO, május­­20-án bud­apesti ifitk szerint 20 tirts 20 pere iO tutistul perelt ttr Yttlerij Üubtiszwv parancsnokbaI és l arkas Ucrtalan kutató-űrhajóssal a Jot­visvivn Föld körüli protoira bocsátották a Szajna •­ti jelzésű­ űrhajót. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N­ÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1980. MÁJUS 27., KEDD 108. ÉVFOLYAM 122. SZÁM ÁRA 1,20 FORONT • Magyar űrhajós a Szojuz 36 fedélzetén Farkas Bertalan és Valérij Kubaszov hétfőn este startolt Baj­kon úrról Hívójtülük: Orion 2.1 M­agyar párt- és állam­i ká lilái iség Miajkonurban ti ik mi iláil b­ a n k a tét rsu n k t­elekan jelen lése Az MTI és a TASZSZ k ás tént én g e Moszkva, 1980. május 26. 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20, perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor, a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz 36 űrhajót. Az űrhajón tartózkodó nemzetközi személyzet parancsnoka Valerij Kubaszov, a Szovjetunió űrha­jós-pilótája, kutató űrhajósa Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára. A Szojuz 36 űrhajó a tervek szerint összekapcso­lódik a Szaljut 6—Szojuz 35 űrkom­plexum­mal, s ezt követően együttes kutatómunka kezdődik Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósokkal, akik 1980. április 9-e óta dolgoznak Föld körüli pályán. Az újabb nemzetközi űrrepülés résztvevői az In­­terkozmosz együttműködési programja keretében folytatják a szocialista országok közös űrkutatási célkitűzéseinek megvalósítását. E munka során ko­rábban már csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bolgár űrhajós hajtott végre űrrepülést szovjet űrhajós tár­saságában. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárainak a világűrben szovjet űrhajón meg­kezdett útja újabb fényes bizonyítéka a szocialista országok együttműködésének. Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan űrhajósok közérzete jó, a Szojuz 36 személyzete a meghatáro­zott program szerint dolgozik. Mindig örömet keltő, szívet dobogtató és az ér­telmet bámulatba ejtő a hír, amely az ember űr­repüléséről szól. Szá­munkra most különösen az. Az Interkozmosz-prog­ram keretében magyar kutató-űrhajóst bocsátot­tak fel a földi határokon túlra, a világmindenség­be, ahol magyar csak a képzelet és a legendák szárnyán járt. Ez az ese­mény a magyar—szovjet barátság és együttműkö­dés újabb bizonysága, a szovjet tudomány és mű­szaki fejlődés mellett — bár szerény méretekben — a magyar tudósok, mérnökök és orvosok munkájának eredménye is. A Moszkva melletti ka­­linyingrádi repülésirányí­tó központból küldöm a jelentést. Hatalmas meg­jelenítő tábla és képernyő, rádiók közvetítik az ese­ményeket. Tudjuk, hogy mindent pontosan előké­szítettek, tudjuk, hogy mindent ellenőriztek a felbocsátás előtt, a szoká­sos bonyolult, de kipróbált rendszer szerint. Az irá­nyítóközpont termének szolgálatvezetői megszok­ták már a startokat, nyu­godtak lehetnek, mégis izgalom van a néma csendben. Azt mondják, a világűrbe indulást nem le­het megszokni. Emberek szállnak fel a kozmosz­ba, s nekünk, újságírók­nak még izgalmasabb, hi­szen honfitársunk is az űrhajón van. Feszültek és ünnepélye­sek az indítás percei. A két űrhajós jóval a fel­bocsátás előtt kék-fehér szkafanderben érkezett a starthelyre, narancsszínű autóbuszon. Jelentést tet­tek a szovjet állami bi­zottság elnökének. Kubo­­szov parancsnok közölte: „A Szojuz 36 legénysége készen áll a startra." Az indításnál jelen volt a magyar párt- és kor­mányküldöttség, Korom Mihály, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának a tag­ja, az MSZMP KB titká­ra vezetésével, Cz­inege Lajos honvédelmi minisz­ter és Márta Ferenc, az Interkozmosz magyar ta­gozatának főtitkára rész­vételével. Az űrhajósok ismét he­lyet foglaltak az autó­buszban. Farkas Bertalan a győzelmi V-jellel üd­vözölte a jelenlevőket. Ünnepélyes pillanatok voltak azok is, amikor az űrhajó kabinjából először Kubaszov oroszul, majd Farkas Bertalan oroszul és magyarul nyilatkozott. Feltűnt a képernyőn Magyari Béla százados is, aki Farkas Bertalannal együtt készült fel az űr­utazásra, mellette pedig Vlagyimir Dzsanibekov, a másik dublőr. Üdvözöl­ték a felbocsátásra készü­lő társaikat. Magyari Bé­la űrhajós szerencsét kí­vánt nekik. — Köszönöm Béla, a segítségedet — mondotta Farkas. — Jó utat, szerencsés visszatérést! — Köszönöm, Béla! Ez alatt folytatódott az űrrakéták hajtóanyaggal való fel­töltése. Még egy­szer, ki tudja megmonda­ni hányadszor, maguk az űrhajósok­­ is ellenőrizték az űrhajó rendszereit. Húsz perc volt hátra az indulásig, a nagyterem­ben foglaltunk helyet, a karzatról nézte végig a nagy fali képernyőn, a felbocsátást dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete és a magyar követség tagjai. Beszélgetés kezdődött az indítás vezetőségével, üdvözlések hangzottak el, majd jelentés arról, hogy a startelőkészület a terv szerint folyik. Lenyűgöző volt a rakétakomplexum látványa. A rakéta, mint csodás felkiáltójel me­redt a magasba, négy tá­masztókar tartotta, de még a földdel összekötöt­te a kábelárboc. Az űrha­jó és a három fokozatú rakéta együttes hosszúsá­ga 49 méter, átmérője 10.3 méter. Az óramutató mintha lassabban járt volna, az időt szinte meghosszabbí­totta a feszült várakozás, öt perccel a felbocsátás előtt az űrhajósok leen­gedték az űrsisak borító­ját. ismét jelentés hang­zott el, hogy készen áll­nak a startra és jó a hangulat. A földi vezérlőállás pultján elfordították a kulcsot! Start! Beindítot­tam a startautomatikát, az üzemtöltő és kábelár­bocok eltávolodtak. Gyúj­tás! Az első rakétafoko­zat hajtóművei működni kezdtek, teljesítményük fokozódott, a tolóéra már elérte a komplexum in­dulási súlyát. A hajtó­anyag azonban megbir­kózott vele, a rakéta első és második lépcsőjének hajtóművei egyszerre lép­tek működésbe. . A gyújtáskor láng­­nyelvek takarták el a •Starthelyet, el­konzel­hetet­­len robaj hallatszott a tartót­arok ■ szétnyíltak, szabad volt az út Elin­dultak! Az űrrakéta fel­gyorsult, lángcsóvák kí­sérték, 500 másodperccel a rajt után a Szojuz 36 ráállt a Föld körüli pá­lyára, ahonnan pályamó­dosítással jut el a Szaljut 0 űrállomáshoz. Miután a harmadik hordozórakéta levált az űrhajóról, a repülésirá­nyító központ vette át a­­vezérlést. Rádió-, telefon-, telex- és televíziós össze­köttetésben van Kubá­­szovval és Farkassal. Az irányítóhálózat méri a pályaadatokat, felfogja a telemetriai információt, amely értesít az űrhajó­kon uralkodó hőmérsék­letről. Ez a felrepüléskor plusz 25 fok volt, fent a világűrben pedig 21 fok. A Föld hívójele — Ori­on 25. A harmadik fordulat alatt ellenőrzik az űrha­jó irányító rendszerét, a negyedik fordulatkor két­szakaszos manővert haj­tanak végre. Ezek a mű­veletek a Szaljut 6—Szo­juz 35 űrkomplexum megközelítése céljából szükségesek. Magyar idő szerint 5 órától fél egyig pihennek, alszanak az űrhajósok. • A további program szerint a Szojuz 36 összekapcsolódik a Szaljut 6—Szojuz 35 űrr komplexummal. Utasai, Popov és Rjumin azt üzenték, hogy nagyon várják a találkozást. Feltűnt a képernyőn Magyari Béla és Valgyi­­mir Dzsanibekov, amint integetve üdvözölték a felemelkedő Szojuz 36-ot és utasait. Véget ért a repülés ak­tív szakasza, az űrhajó, mint a Föld mesterséges bolygója, pályájára tért. Minden rendszer jól mű­ködik a Szojuz 36-on, és az utasainak jó a közép-,­zete. Jó utat, Bertalan és Valerij, sikeres munkát, majd szerencsés földet­­érést! Kóródi József Sajtókonferencia a rajt előtt Veurt­ij n­orvyavojt: ...1 közös Űrrepülés tittt/tiszcrit jelutlu 1 99 A rajt előtt az űrhajó­sok találkoztak a magyar és a szovjet sajtó képvise­lőivel. Az első magyar űrhajós-kutató elmondot­ta: nagy izgalommal és érdeklődéssel, várakozás­sal készül útjára, rendkí­vüli megtiszteltetésnek te­kinti, hogy rá esett a vá­lasztás. ...Az utolsó napok is fe­szültek voltak, az előké­születeket változatlanul folytattuk. Most minden erőmmel azon leszek, hogy eleget tegyek a megbíza­tásnak” — mondotta. Az űrhajó parancsnoka, Valerij Kubászov az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondotta: még nem járt ugyan ed­dig Magyarországon, de korábbi űrutazásai során több ízben is elhalad­t az ország fölött. Farkas Bertalantól a közös felkészülés során sokat hallotam Magyaror­szágról. . Bercivel igazán őszinte, baráti kapcsola­tunk van, családjaink is­ összebarátkoztak az el­múlt időszakban" — mon­dotta Kubászov. Jelen volt a­­sajtókon­ferencián az űrhajósok ki­képzésének több vezetője, az űrhajósok több pa­rancsnoka is. Georgij Be­­regovoj altábornagy, a Jurij Gagarin űrhajós ki­képző központ vezetője, aki részt vett Magyaror­szág felszabadításában, s első ízben az ott tanúsított helytállásáért, a légihar­cokban elért győzelmeiért kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést, a követ­­kezőket mondotta az MTI tudósítójának: ,,A harcok idején alaku­latunk Nyíregyházán és Debrecenben is állomáso­zott, azon a vidéken, ahonnan Farkas Bertalan is származik. Természete­sen akkor még nem gon­doltunk arra, hogy a két nép együttműködése, amelynek 35­­évvel ezelőtt ezek, a harcok vetették meg az alapját, ilyen ma­gaslatokig jut el. A közös űrrepülés nagyszerű fel­adat, s mindkét ország tudománya, népgazdasága számára hasznot hoz." Vlagyimir Satalov altá­bornagy, az űrhajósok ki­képzésének vezetője, a sajtókonferencián kijelen­tette: Farkas Bertalan a kiképzés során minden szempontból megfelelt, s így esett rá a választás, bár a másik űrhajósjelölt is kiváló eredményt ért el. Farkas Bertalan egyéb­ként arra a kérdésre, kit vinne még magával, ha az űrhajó három szemé­lyes lenne, habozás nélkül válaszolt: „A felkészülés­ben részt vett társamat, ba­rátomat, Magyari Bélát " Választásával Valerij Ku­bászov is egyetértett.

Next