Népszava, 1980. június (108. évfolyam, 127-151. sz.)

1980-06-01 / 127. szám

A Bolívia Teljes készültségben van a bolíviai hadsereg, és vezetői kinyilvánítot­ták, hogy „készek be­avatkozni az ország poli­tikai életébe". Hírügynökségi jelenté­sek szerint az országban újabb katonai puccs ve­szélye fenyeget, főként azért, mert a hadsereg irányítói minden áron meg akarják védeni Hu­gó Banzer tábornokot, Bolívia volt diktátorát, aki ellen, államfői tevé­kenysége során elkövetett visszaélések vádjával képviselők egy csoportja pert akar indíttatni. A jobboldali tábornokok ezt „a hadsereg lejáratásá­nak és a katonai intéz­mények elleni támadás­nak" próbálják beállítani, és azzal fenyegetőznek, hogy bíróság elé állítják a képviselőket. A hadseregnek az or­szág belpolitikájába való beavatkozása elleni til­takozásul Hernan Siles Zuazo, Bolívia volt köz­­társasági elnöke éhség­sztrájkba kezdett. A volt államfő egyébként maga is indul a június 29-i vá­lasztásokon, amelyeknek közeledtével egyre in­kább fokozódik a politi­kai feszültség az ország­ban. (AFP, UPI, ADN)­ ­Államcsíny fenyeget •. Tudományos kísérletek az űrállomáson (Folytatás az 1. oldalról.) • Ják, miként hat a munka­­képességre. Ezért az űrha­jósok naplót vezetnek be­nyomásaikról. A szabadidőben szíve­sen foglalatoskodnak az űrkert növényeivel. Nem­csak a veteményekkel. Van ott virág is, például malachit tartályban or­chidea. Nem földben, ha­nem csak vízben áll, nem igényel gondozást, annál szebb látványt nyújt kü­lönleges űrszíneivel. Kér­tek belőle új példányokat. Georgij Grecsko, a Szovjetunió kétszeres hő­se fényképek és rajzok felmutatásával tájékozta­tott bennünket a szombati tudományos kísérletekről. Az Almaz (Gyémánt) kísérlet az űrlakófülkék szennyezettségének vizs­gálatára szolgál, hiszen — mint Grecsko mosolyogva megjegyezte — az állomá­son nincsen kis ablak, amellyel szellőztethetné­nek. A levegő hőmérsék­lete 22—24 fok, éjszakára­­szokták kissé lehűteni. A Terminátor kísérlet során az atmoszféra jel­legét, sávösszetételét ku­tatják a Spektrum—15 bolgár készülék segítségé­vel. A Bioszféra kísérlet so­rán a Föld felszínéről ké­szítenek felvételeket. A tengerekről készült fotók különböző színei különbö­ző mélységeket jelölnek. Ugyanannak a tengernek lehet sötétkéktől világos­zöldig terjedő színezete. Farkas Bertalan olyan fel­vételeket készített szom­baton, amelyek hasznos tapasztalatul szolgálnak Magyar­ország egy részé­nek késő délután esedé­kes lefényképezéséhez Az Atmoszféra kísérlet során a légkör áteresztő jellegét­­vizsgálják a fény­képezés szempontjából. Farkas Bertalan — a repülésirányító központ egyik közvetítésével — nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című mű­sorának. Megilletődött hangú üzenetet küldött szüleinek, azt kívánta ne­kik, hogy minél tovább éljenek és azt, hogy egész­ségesek legyenek, marad­­janak sokáig a családi körben Jó kollektívában dolgozik — üzente —, mind a három űrhajós tá­mogatja mindenben. Amint az űrhajósok pénteki nemzetközi tele­víziós sajtókonferenciá­járól szóló tudósításunk­ban már jelentettük. Va­léri­e Kubászov és Farkas Bertalan több olyan em­léktárgyat vitt magával az űrállomásra, amely Magyarország történel­mének jelképe, illetve szimbolizálja a magyar és a szovjet nép barát­ságát, az együttes űrre­pülés jelentőségét. Ma­gukkal vittek olyan tár­gyakat is, amelyek a mai Magyarország, a magyar fiatalok életének jelképei — ezek visszakerülnek majd a Földre, túlnyomó részük a budapesti Had­történ­eti Múzeumba, il­letve Csillagváros mú­zeumába. Egyebek között magával vitte a magyar—szovjet űrpáros a két ország kis méretű állami zászla­jának 21—21 példányát, minikönyv formájában a Magyar Alkotmányt, s jelképesen, de a szó fizi­kai értelmében ott van az űrállomáson a mai Magyarország: hazánk földjének egy kis darab­ját is felvitte a Szaljut 6- ra Farkas Bertalan. Ma­gával vitte hazánk és fő­városunk címerét is, Va­lért,­ Kubászov pedig a Szovjetunió állami címe­rét. Eljuttatták az űrha­jóra Kádár János és Leo­­nyid B­rezsnyev fényké­pét is. Az emléktárgyak között van a gellérthegyi fel­szabadulási emlékmű köz­ponti részének kicsinyí­tett mása — az oszlopon álló nőalak és előtte a szovjet katona figurája, aranyból készült, s két példányban került az űr­állomásra. Ugyancsak a kozmoszban van néhány kisdobos- és úttörőnyak­kendő, úttörő- és KISZ- jelvény, a munkásőrség jelvénye, továbbá az In­­terkozmosz-embléma, az első közös űrrepülés jel­vénye, s az erre az alka­lomra kiadott százforin­tos érme néhány példá­nya. Farkas Bertalan magá­val vitt egy videó mag­netofontekercset is a Ma­gyar Televízió műsorá­val, s ezt be is mutatta társainak. • S végül még egy külön­legesség: mindkét ország postája különleges bé­lyegzőt készített az útra, s ezekkel az űrhajósok a világűrben pecsételnek le 10—10 — szovjet és ma­gyar bélyeggel ellátott — borítékot. Kóródi József Magyar bélyeg az űrutazásról Az a hatalmas érdeklő­dés és öröm, amely Far­kas Bertalan űrrepülését kíséri, a Magyar Posta részéről is megnyilvánult, amikor a Szojuz 36 útja és az első szovjet—ma­gyar közös űrrepülés al­kalmából bélyeget adott ki. A bélyegen, amelyet Gál Ferenc tervezett, az űrhajót és a felszállás előtt álló két űrhajóst láthatjuk. NÉPSZAVA El nem kötelezettek Washingtoni beismerés Kuba rendkívüli külügyminiszteri értekezlet összehívását szervezi Fort Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Kuba, mint az el nem kötelezett mozgalomhoz tartozó országok elnöke, konzultációsorozatot kezd, hogy ez év júliusára Ha­vannába összehívják a mozgalom rendkívüli kül­ügyminiszter értekezletét. A kubai külügyminisz­térium szóvivőjének pén­tek esti nyilatkozata sze­rint az értekezlet megvi­tathatná a nemzetközi helyzet, valamint a gaz­dasági élet különböző kérdéseit.­­ Az el nem kötelezet­tek tervezett miniszteri tanácskozásának elsőren­dű célja — jelentette ki a szóvivő —, hogy hoz­zájáruljon a béke és az enyhülés ügyéhez, amely­re az elmúlt időszakban különböző nemzetközi konfliktusok kedvezőt­len hatást gyakoroltak. A megbeszélések során en­nek, valamint az új fe­szültséggócok keletkezé­sének fényében megvizs­gálnák : milyen gyakor­lati lehetőségek kínálkoz­nak ezek békés és tár­gyalásos úton való meg­oldására. Vádolják Cossigát Az olasz parlament kü­lönleges vizsgálóbizottsá­ga pénteken hallgatta meg Cossiga kormányfőt, hogy tisztázza: van-e va­lami köze Marco Donat- Cattin terrorista külföld­re szökéséhez? A máso­dik világháború óta ez az első eset, hogy a parla­mentnek ez a bizottsága miniszterelnököt idézett meg. Cossiga ellen az a vád, hogy értesítette Donat­ Cattin édesapját, a Ke­reszténydemokrata Párt főtitkárhelyettesét arról, hogy egy letartóztatott terrorista terhelő vallo­mása alapján várhatóan letartóztatási parancsot adnak ki az immár két éve bujkáló fia ellen. A kormányfő csütörtökön este egy nyilatkozatban tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Szadat éles kirohanása a Szovjetunió ellen Interjúinak legújabbi­kában a tőle megszokott­nál is élesebb hangú ki­rohanást intézett a Szov­jetunió ellen Szadat egyiptomi elnök. Az In­ternational Herald Tri­­bune-nak a hét végén adott nyilatkozatában részletesen ecsetelte a Közel-Keletre és Afrikára szerinte leselkedő „szovjet veszélyt”, és erre hivat­kozva sürgette az egyipto­mi—amerikai stratégiai együttműködés elmélyíté­sét. Szadat kifejtette, hogy Egyiptom „arab elkötele­zettségéhez híven” megvé­di az olajsejkségeket, még akkor is, ha ezek az ál­lamok nem érzik magukat fenyegetve és képesnek mondják magukat az ön­védelemre. Az egyiptomi elnök — e héten immár második interjújában — dühödten támadta Etiópiát, amiért az az Afrikai Egységszer­vezeten belül terjesztett jegyzékben kifogásolta, hogy Egyiptom a Nílus vi­zének egy részét a Sínai­­félszigetre továbbította anélkül, hogy előzőleg konzultált volna a folyam­tól gazdaságilag függő más országokkal. (MTI) Amerikai—francia­­kü­l­ü­gyminiszt­er­i tárgyalások Muskie amerikai és a magánlátogatáson Wa­shingtonban tartózkodó Francois­ Poncet francia külügyminiszter pénteki négyórás megbeszélése sem volt elegendő a két ország közötti nézetkü­lönbségek csökkentésére. A varsói szovjet—francia csúcs, a Szovjetunió el­len irányuló lépések, va­lamint a közel-keleti ren­dezés kérdésében tovább­ra sem értenek egyet az amerikai és a francia ve­zetők. Francois­ Poncet sajtó­­konferencián elmondot­ta, hogy az amerikai kor­mányzat aggodalmai el­lenére a Közös Piac rö­videsen előterjeszti saját közel-keleti rendezési ter­vét. Francios­ Poncet Afga­nisztánnal kapcsolatban elmondta, hogy országa ellenzi a Szovjetunió gaz­dasági bojkottját, és ehe­lyett a nyugati álláspont tárgyalások során történő érvényre juttatását java­solja. (AP, VPJ) iff A brit Munkáspárt szombaton rendkívüli or­szágos pártkonferenciát tartott Londonban. Az űrállomások jelene és jövője A Szaljut 6 szovjet űr­állomás, amely közel két és háromnegyed éve ke­ring Földünk körül, te­vékenységével arra int, hogy meg kell változtat­ni szóhasználatunkat. A korábbi űrkutatás kifeje­zést egyre inkább fel kell váltani az űrtevékenység fogalmával. Az automati­kus űreszközökhöz, a kü­lönféle rendeltetésű mes­terséges holdakhoz ha­sonlóan ma már az űrál­lomásokon dolgozó em­ber is munkaidejének je­lentős részében konkrét gyakorlati eredményt adó munkával foglalkozik, s e tevékenységnek pénzben is mérhető a gazdasági haszna, így tény, hogy napjainkban az űrtevé­kenység a népgazdaság gazdasági hasznot hoz. Az üzemszerűen műkö­dő űrállomásoknak talán legfontosabb jellemzője az élettartam. Ezen belül az aktív élettartam — a fedélzeten eltöltött űrha­jósnapok száma — meg­határozó az űrkísérlet gazdaságossága szem­pontjából. A hatodik Szaljut ép­pen ebből a szempontból jelent gyökeres változást a korábbiakhoz képest. Az első öt Szaljuton ösz­­szességében alig 200 volt az űrhajósnapok száma. A legtöbbet — 91 napot — a Szaljut 4-en tartóz­kodtak űrhajósok. Ezzel szemben a Szaljut 6 fe­délzetén napjainkig kö­zel 500 napot töltöttek az űrhajóspárok. A jelenlegi űrállomás élettartama, ki­használtsága elődjeinek ágazatává vált. A szovjet népgazdaság például több bevételhez jut az űrtevé­kenység eredményeinek hasznosításából, mint amennyit az­ űrtevékeny­ségre rákölt. Az űrtevékenység mind ez ideig legdrágább esz­közei az embert szállító űrhajók és különösen az embernek a világűrben való huzamos tartózko­dására szolgáló űrállo­mások. Az emberi rész­vétellel bonyolított űrte­vékenységre fordított költségek a gyakorlati eredmények hasznosítása révén megtérülhetnek, de ezenkívül jelentős csök­kentésükre is­­mód nyílik. Ez utóbbit éppen a Szal­jut 6 űrállomás fejlesztési elve, legfontosabb jel­lemzői igazolják, sokszorosára növekedett, s tulajdonképpen­­ jelen­tősen csökkent ezzel az egy űrhajósnapra eső fenntartási költség. Az ember jövőbeli űr­tevékenysége vizsgálata­kor számos kérdés vető­dik fel. Ezek közül az egyik már közel húsz éve, Gagarin űrrepülése óta szinte állandóan foglal­koztatja a szakértőket. Közülük többen azt állít­ják, hogy egyszerűbb és olcsóbb az űrtevékenysé­get csak automatákkal végezni, kiküszöbölve ez­zel minden, az ember­nek a világűrben való tartózkodásával kapcso­latos gondot. A szakértők nagyobb csoportja szerint azonban a kérdés semmiképpen sem tehető úgy fel, hogy emberek vagy automaták. Az emberes űrkutatás kö­zel két évtizede azt iga­zolta, hogy a jól felkészí­tett űrhajósok a világűr különleges körülményei között is képesek a kü­lönféle bonyolult műve­letek végrehajtására. Ilyenformán még az is szükségtelen,­ hogy az űr­hajók, az űrállomások fedélzetén mindent auto­matizáljanak, mert ez egyfelől túlbonyolítja a szerkezetet, másfelől pe­dig gazdaságtalan. Az űr­objektumok fedélzeti A Szaljut űrállomások története során a sze­mélyzet szerepe állan­dóan bővült, tevékeny­sége — különösen a Szal­jut 6 űrállomáson — sok­rétűbbé vált. Ezzel együtt — éppen az emberi alko­tó tevékenység jobb ki­használása céljából — számos, főként rutin jel­legű folyamatot minden­képpen érdemes automa­tizálni, felhasználva a számítástechnika, az au­tomatika legújabb ered­ményeit. Gyakran vetődik fel az a kérdés is, hogy indo­­kolt-e a Szaljut jellegű űrállomások fedélzetén ilyen nagy számú és kü­lönböző rendeltetésű mű­szert, illetve berendezést elhelyezni. E kérdés jo­gosságához nem férhet kétség, hiszen jól ismert, hogy ezek, akárcsak egy részét is lehetetlen egy­idejűleg működtetni. Pél­dául a Föld-fotózáskor nem leh­et csillagászati megfigyeléseket végezni, vagy a sajátos gyártás­rendszereinek és tudomá-­ nyos berendezéseinek üzemeltetése során igen gyakran fordul elő olyan esemény, amely előre nem látható, nem prog­ramozható, s megoldása csak a fedélzeten tevé­kenykedő űrhajósok ak­tív alkotó tevékenységé­vel lehet eredményes. Éppen az emberi alko­tó tevékenységben rej­lik a „lakott” űrobjektu­mok előnye az automati­kusokkal szemben: a személyzet szükség ese­tén képes módosítani, ki­egészíteni az előre meg­tervezett programot, meg­találni a váratlan helyzet optimális megoldását, fel­deríteni és kiküszöbölni a véletlen hibát. technológiai kísérletek egy részénél a személy­zet tagjainak aludni, pi­henni kell, meg sem moz­dulhatnak a fedélzeten, így a hatékonyság fo­kozása végett egyes szak­értők célszerűbbnek tar­tanák az űrállomások­ szakosítását, például Föld-kutató, orvos bioló­giai, csillagászati jelleg­gel. Az ilyen jellegű űrál­lomások lényegesen haté­konyabbak lennének. Ma még azonban semmikép­pen sincs mód szakosítás­ra. A jelenlegi univerzá­lis űrállomásokon nem­csak gyakorlati célokat szolgáló kutatásokat foly­tatnak, hanem a jövő számára megpróbálják kialakítani a legjobb módszereket és kikísérle­­tezni a legmegfelelőbb eszközöket, is. Az űrállomások szako­sítására ilyenformán csak e feladatok megol­dását követően kerülhet sor, s ezzel egyidejűleg minden bizonnyal szóba jöhet a személyzetnek tu­dósokkal és szakértőkkel való kiegészítése is. 20 főnyi személyzuttól Sok helyen és sokszor esik szó a nagyobb, a 10 —20 főnyi személyzet be­fogadására alkalmas űr­állomásokról. Ezek az űr­eszközök azért­ tartanak számot érdeklődésre, mert kifejlesztésük és pályára állításuk techni­kai szempontból már je­lenleg is lehetséges. Kétségkívül ezek a nagy űrállomások lesznek a belátható jövő űrobjek­tumai, de jelenleg még korai lenne ezeket üzem­be állítani. A nagyobb­­ űrállomá­sok létrehozása elsősor­ban az igen alacsony föl­di adatfeldolgozási sebes­ség miatt volna elsietett. A jelenlegi gyakorlat szerint például a Szaljut 6 űrállomáson végzett egy hónapi megfigyelés ered­ményeit a földön egy év­nél is hosszabb idő alatt dolgozzák fel. A világűr­ből érkező feldolgozhatat­lan, vagy késve feldolgo­zott megfigyelési kutatási eredményeknek így nincs kellő értékük. A nagyobb űrállomások kifejleszté­sét mindenféleképpen meg kell előzni a földi adatfeldolgozási­­ kapaci­tás és sebesség fokozásá­nak. Bármilyen kedvezőnek látszanak tehát a jelen­legieknél jóval nagyobb, vagy a szakosított űrál­lomások, illetve a fan­tasztikus filmekben be­mutatott űrvárosok, egye­lőre megjelenésükkel nem számolhatunk. "Az eddiginél is hatékonyab­ban kell kihasználni az űrhajósok jelenlegi bázi­sát, a Szaljut 6 jellegű űrállomásokat. Szentesi György Hogyan tovább? Saahosittíti urálinnttis 198 0. június 1 ­ Az Egyesült Államok támogatja az afgán ellenforradalmárokat A TASZSZ és az ADN szombaton — az AP hír­­ügynökségre hivatkozva — beszámolt arról, hogy az amerikai kormány egyik magas rangú tiszt­viselője, aki kérte nevé­nek elhallgatását, egy washingtoni sajtóértekez­leten beismerte: az Egye­sült Államok közvetlenül támogatja az Afganisztán törvényes kormánya el­len fegyveres harcot folytató afgán ellenforra­dalmárokat. — Minden lehetséges úton-módon igyekszünk segíteni őket — mondot­ta, de hozzáfűzte, hogy nem részletezheti ezeket a módozatokat. Az AP aláhúzta, hogy ez a nyi­latkozat a leghatározot­tabb minden olyan kije­lentés, beismerés közül, amelyet az amerikai kor­mány­­ képviselői bármi­kor is tettek azzal kap­csolatban, hogy Wa­shington támogatja az af­gán ellenforradalmáro­kat. A TASZSZ a hírt kom­mentálva, megállapítja: ez A beismerés egyértel­műen bizonyítja, hogy Washington durván be­avatkozik Afganisztán belügyeibe. ­ Újabb harcok voltak az iraki—iráni határon Szombaton is folytatód­tak az iraki—iráni hatá­ron a fegyveres összetű­zések. Teheráni közlés szerint iraki részről hat ponton indítottak erős tüzérségi előkészítéssel támadásokat, helikoptere­ket és vadászgépeket is bevetve. Az iráni fegyve­res erők visszaverték a támadásokat és megsem­misítettek egy iraki harc­kocsit — közölte a Pars iráni hírügynökség, de nem részletezte bővebben az összecsapások méreteit és a két fél veszteségeit. Iraki részről semmit sem közöltek. Ghatbzadeh külügymi­niszter szombaton több órás megbeszélést folyta­tott Kiiomeini ajatollah­­hal, és beszámolt neki az iraki határon kialakult helyzetről, valamint an­nak a nemzetközi konfe­renciának az előkészüle­teiről, amely hétfőn ül össze Teheránban az Egyesült Államok iráni beavatkozásainak megvi­tatására. Kurdisztánban is foly­tatódtak szombaton az összecsapások az iráni hadsereg és a kurd fegy­veres felkelők között. Más sajtó­jelentések arról szá­molnak be, hogy a fővá­rosban szabadon bocsá­tották azokat a kurd ve­zetőket, akik tárgyalások céljából mentek Teherán­ba, és május 24-én letar­tóztatták őket. Az Iszlám Köztársasági Párt közölte, hogy a mi­niszterelnöki posztra je­löltje Musza Kalantari, 32 éves közúti és szállí­tásügyi miniszter. (AP, VPJ, AFP) ­ A Szovjetunió olaj­finomító és kőolaj­vegyé­szeti minisztériumának munkája nem felel meg a követelményeknek­­, erre a megállapításra ju­tott az SZKP Központi Bizottsága, miután meg­vizsgálta az illető minisz­térium tevékenységét. A határozat hangsúlyozza, hogy a minisztériumnak biztosítania "kell a nép­­ga­zdaságnak kőol­a­j­termé­kekkel való ellátását és racionálisan kell felhasz­nálnia az anyagi-műszaki és munkaerőforrásokat.

Next