Népszava, 1980. szeptember (108. évfolyam, 205–229. sz.)
1980-09-24 / 224. szám
1980. szeptember 24. Óvári Miklós fogadta Dusán Alimpicsot Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden fogadta Dusán Alimpicsot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagját, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi bizottságának elnökét, aki a Bácskiskun és a Csongrád megyei pártbizottság vendégeként hétfő óta tartózkodik hazánkban. A baráti légkörben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást a két szomszédos országban folyó szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről, és áttekintették hazánk, valamint a vajdasági szocialista autonóm tartomány kapcsolatainak fejlődését. A találkozón jelen volt Romány Pál, a KB tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. (MTI) Elutazott a laoszi szakszervezeti küldöttség Kedden elutazott Budapestről a laoszi szakszervezeti szövetség hivatalos küldöttsége, amely Sisavang Chanthepa alelnök vezetésével egy hétig tartózkodott hazánkban. A vendégek tárgyalásokat folytattak a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőivel, ismerkedtek a Somogy megyei SZMT munkájával, látogatást tettek a Kaposvári Ruhagyárban, valamint a kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Tanulmányozták a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének tevékenységét. A küldöttséget fogadta Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese. A Ferihegyi repülőtéren Ligeti László, a SZOT alelnöke búcsúztatta a küldöttséget. A KPVDSZ központi vezetőségi ülése A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége kedden a KPVDSZ székházában ülést tartott. Az ülés napirendjén a XXXIII. kongresszus szóbeli beszámolója, valamint a határozati javaslat szerepelt. A" téma előadói Vas János főtitkár és dr. Sebők Éva titkár voltak. Csapatzászló a győri határőröknek Csapatzászló-adományozási ünnepséget rendeztek kedden délután a győri határőrkerületnél. A zászlót a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói adományozták a győri határőrkerület katonáinak. A belügyminiszter ünnepi díszparancsának felolvasása után Szóger Zoltán, a zászlót adományozó gyár személyzeti és szociális igazgatója átadta a zászlót Csele József ezredesnek, a határőrkerület parancsnokának. Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka mondott ünnepi beszédet, majd a csapatzászlót adományozó ünnepség díszmenettel ért véget. Az ünnepségen ott volt Háry Béla, a Győr- Sopron megyei és Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára is, valamint Horváth Ede, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. (MTI) KÖZÉLET Építésügyi delegáció élén Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására kedden Budapestre érkezett Karl Sekanina, az Osztrák Köztársaság szövetségi építészeti és műszaki minisztere. A tárgyalásokon részt vesz Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Vasile Bulucea, a Román Szocialista Köztársaság szállítási és távközlési minisztere Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására kedden hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A tárgyaló felek áttekintik a két ország közlekedési és postai-hírközlési együttműködésének időszerű kérdéseit. Vietnami szolidaritási gyűlést rendezett kedden Egerben a Hazafias Népfront Heves megyei, Eger városi bizottsága és a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola. A gyűlésen részt vett és felszólalt Chau Tho Thong, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. A Bolgár Néphadsereg megalakulásának 36. évfordulója alkalmából Alekszandar Decsev vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja kedden a nagykövetségen koktélt adott. A TÜNTETÉS Az Elnöki Tanács Lehr Ferencnek, a Könnyűipari Tervező Vállalat nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettesének a könnyűiparban végzett több évtizedes eredményes munkásságáért 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Két nappal nyitás előtt Lengyel és csehszlovák vállalatok az őszi BNV-n A szocialista országok termékeinek nagy szerepük van a hazai áruellátásban, így nagy érdeklődés előzi meg szocialista partnereink szereplését az őszi BNV-n. Tegnap a lengyel, illetve a csehszlovák kiállítók szerveztek sajtótájékoztatót a vásári részvételről. Lengyelországot hét külkereskedelmi vállalat képviseli az őszi BNV-n, s nemcsak azokat a termékeket hozzák el, amelyek a magyar vásárlók körében már népszerűek, hanem azokat is, amelyeket most szeretnének népszerűsíteni — hangoztatta Jan Likowski, a Lengyel Külkereskedelmi Kamara magyarországi képviselője és Jerzy Radecki kereskedelmi attasé. Az Unitra nyolc gyár termékeit hozza el: 11-féle magnetofon, illetve rádiómagnó, hatféle lemezjátszó, 7 különböző rádió, kétfajta színes televízió és 3 hangfal jelzi a lengyel kínálatot. Ezek közül először látható Budapesten a Merkury DSH—302 sztereó rádió, amely további két hangfal bekapcsolásával pseudoquadrofon műsorhallgatásra is alkalmas. Ugyancsak felhívták a lengyel kiállítás szervezői a figyelmet a JOWISZ 04 színes tévére, amely amerikai licensz alapján készült. Jóllehet, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság az idén először szerepel a vásáron hivatalos kiállítóként, a csehszlovák fogyasztási cikkek nem ismeretlenek a magyar közönség előtt — kezdte sajtótájékoztatóját Priecel Ludovit kereskedelmi ta-A csehszlovák bemutató legnépszerűbb standja valószínűleg a Motokov Külkereskedelmi Vállalat kiállítási területe lesz. A vásárra elhozták az 1981-es Skoda-modelleket — az S 105, az S 120 L és az S 110 R Coupé változatokat —, amelyek szállítását jövő augusztustól kezdik meg. E. P. — M. P. A nehézipar kiállításán látható új, korszerű háztartási és kozmetikai cikkek, festékek és fotóanyagok egész sorát mutatják be az őszi BNV-n a nehézipari vállalatok. A NIM- ben kedden délelőtt megtartott sajtótájékoztatón dr. Molnár Zoltán kereskedelmi főosztályvezető utalt arra, hogy bár ez az iparág jellegénél fogva nem meghatározó a fogyasztási cikkek vásárán, a nehézipari tárca vállalatainak fontos szerepük van a lakosság ellátásában is. Az újdonságok közül bizonyára nagy sikert arat majd a Borsodi Vegyi Kombinát pvc harmonikaajtaja, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat mandarin illatú szappana, a Kőbányai Gyógyszerárugyárban készült Fabulon tusfürdő, a Budalakk vízzel hígítható Szupralin zománca, a Tiszai Vegyi Kombinát MO olajozó és rozsdalazító anyaga, valamint a Forte és a 3M nevű olasz vállalat kooperációs terméke, a Fortecolor 11. márkájú színes negatív film. Az Egyesült Vegyiművek az Evilux 79 típusú antisztatizáló műanyag lemosószerrel, a Tiszamenti Vegyi Művek a gyümölcsillatú Tomi mosószerekkel, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat a nyugatnémet kooperációban gyártott Savaria márkanevű, lágy profóliacsaláddal tarthat számot nagy érdeklődésre. F. T. NÉPSZAVA A RÁDIÓ MELLETT ÚRIEMBEREK Kurucz Gyula nagyon ismeri az embereket. Jó megfigyelő, jó pszichológus. Darabjában — amely hétfőn szerepelt a rádiószínházban — érdekes típusokat ütköztetett össze. Az úriember, mint fogalom, egyre jobban kimegy a divatból de mindig vannak, akik a divatjamúlt eszméket, ízléseket képviselik. Az író jól látja, hogyan él tovább a ma társadalmában is, az úriember-fogalom, mit értenek rajta az általa ábrázolt figurák. A társadalom igazi nagy problémáiérintőlegesen, de helyt kapnak darabjában. Az írót azonban a morál izgatja. A régi és az új erkölcs derűs vagy keserű, robbanásos vagy lagymatag öszszeütközése. A jó színészgárda mindent megtett a sikerért, ami gondolom, nem maradt el. Hogy jó szívvel mégsem tudom dicsérni a darabot, annak egyetlen aprócska oka van: nem tartom helyénvalónak, ha az író a figurák jellemzésére — túlzásban, igazi, alapos ok nélkül — olyan nyelvtani hibák tömegét használja, amely ellen évek óta küzd a rádió is. A sok-sok nyelvre gondolok, amelynek mértéktelen használata nélkül alakjai éppoly jól sikerültek volnának. A rádióból terjed legjobban a nyelvtani ragály. Anynyi magyartalanság, nyelvtani szörny nyert már polgárjogot mai köznyelvünkben, legalább az író ne terjessze ... MADÁRGYŰRŰZŐK Moralizál Horváth Péter is. Madárgyűrűzők című darabjában, amely a múlt héten került rádiószínpadra, szintén erkölcsi problémákat feszeget. Könnyed, vígjátéki hangon, derűs történetfűzéssel. Két csomagolástechnikai szakember a szimpozion szünetében ellóg. Minden törekvése az, hogy nőt szerezzen fél nap alatt. Hogy ez mégsem sikerül — bizonyára írói szemérmesség okából —, nem a szereplőkön múlik. Ők mindent megpróbálnak, hogy a mucsai faluban célhoz érjeneek. A kövér lányokról azonban kiderül, terhes kismamák, a kalauznő sem dől be a fővárosi „dumának”, csak a „hivatásosok” segítenék a két fiút céljaik elérésében — ám ők nem ezt akarják. Szerelmet? Álmokat? Hiszen azért hazudoznak, azért találnak ki maguknak „érdekes” foglalkozásokat, hogy izgalmasabb legyen az életük. Úgy látszik, a csomagolástechnika egyébként nem köti le őket. Kell a fantázia. A darab nagy ötlete a két fiú kamaszosan kedves párosa. A „nagy” és az őt mindenben utánozni kívánó „kicsi” alakítója, Tímár Béla és Benkő Péter. Kettőjük jelleme, és a kiválóan jó dialógus igazi írói érdem. Hogy a mese kissé hihetetlen? Hogy logikai hibákat is fölfedezhetne a szigorú kritika? Oly kevés a szórakoztató, jól megírt darab, hogy hibái elnézhetők érdemei miatt. MIÉRT? Az átlagembert naponta érik bosszúságok. (Terveztem is egyszer, hogy sorozatot indítok „Mindennapi bosszúságaink” címmel. Valahogy nem jött össze. Nem a bosszúság, az megvolt naponta.) Szilágyi Jánosnak „összejön” a Miért?-hez anynyi, hogy bizonyára szelektálni is tud. Felteszi kérdéseit, (amelyeket általában neki tesznek fel az emberek), és keres egy illetékest, aki jól meg tudja magyarázni, miért nincs nálunk például állatvédelmi törvény, miért olyanok a híradófilmek a mozikban, amilyenek. Ezek csak úgy általában bosszantják az embert. Vannak azonban olyan apróságok, amelyek vérre, jobban mondva pénzre mennek. Például: miért nem kapja meg nyugdíját az idős ember, ha három hónapig külföldön időzik? Gondolom, Szilágyi is bele fog fáradni a szélmalomharcba. A bürokratikus, nagyon okos, higgadt válaszok elbizonytalanítják az embert. Érdekes, hogy egyetlen direktben feltett miért ?-re sem jött direkt felelet. Hosszú körmondatos, alaposan megfontolt kis nyilatkozatokat kaptunk. És ezekből legalább ugyanannyi lesz mindig, mint kérdésből. Ezért is féltem a műsor sikerét. Nem az alapanyag fogy el, nem. Az egyhangú válaszolásoktól megy el az ember kedve, a rezignált bölcsességektől, amelyekből bőven lesz kínálat. Én is föltennék egy kérdést: Kedves Szilágyi János! Ön miért kérdezi újra meg újra, hogy miért? Nem fárad bele a kilátástalanságba? RADIOLEXIKON, BIORITMUS A vasárnapi Rádiólexikont azért kedvelem — meg a hétfői Bioritmust —, mert a miértekre eléggé megfogható válaszokat tud adni. Mindkét miniműsor alighanem iskolapéldája a korszerű ismeretterjesztésnek. Nagyon rövid idő alatt nagyon sok egzakt anyagot, modern felvilágosítást nyújtanak. Rendszerint egy ismert tekintély, neves orvos, tudós nyilatkozik, aki a maga tudományos hírnevével garantálja, hogy amit mond, helytálló. Soha nem hallottam még e műsorokban úgynevezett „színes” anyagokat, kitalált, átvett külföldi híreket. (Ha ilyenekről szó is esett, mindig hallgatók kérdezték.) Tematikájukban is igyekeznek a napi aktualitású problémákkal foglalkozni — így például a cukorbetegség váratlan térhódításának egyes vetületeivel, a könny analízisével stb. Elnézést a két műsor közös értékeléséért, de színvonalában egy nívón állónak érzem a kettőt. És nagyon szükségesnek. Egyed László és Simonffy Géza nagy gyakorlattal végzi munkáját, amely lényegében közös célokért folyik. Háry Márta HORIZONT — Tanuljunk magyarul! címmel először 1978-ban jelent meg Sárosy Józsefné és Szabó Balázsné könyve a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó RTV—Minerva sorozatában. A színes rajzokkal illusztrált, játékos feladatokat tartalmazó kötet az anyanyelv minél tökéletesebb elsajátítását segíti a kisdiákoknak. A nagy érdeklődéssel fogadott könyv most második kiadásban látott napvilágot. Nádor Tamás HETVEN Vas Istvánnak Nap-homlok, klasszikus orr: még itt süt a homo morális. Rázzuk meg lompos tagjainkat: még van idő két lábra állni. Ágaskodjunk a nyomába: még megláthatjuk hogyan kell csokornyakkendő-propellerrel a felvilágba szállni. SZÍNHÁZI Erkel Színház: Rosszul őrzött lány (7), Madách Színház: Mégis, kinek az élete? (7), Vígszínház: Házmestersirató (7), Pesti Színház: Pisti a vérzivatarban (7), József Attila Színház: Hálószoba komédia (7), Operettszínház: Csókolj meg, Katám! (7), Thália Színház: A Mester és Margarita (7), Vidám Színpad: A családban marad (7), Mikroszkóp Színpad: Minek néz engem? (fél 9), Várszínház: Don Juan (7), Radnóti Miklós Színpad: Minden másképpen van (8), Korona-Pódium: A „Könyvek premierje” sorozatban Nagy László emlékest, a Magvető Kiadóval közös rendezésben (7), Bábszínház: Népköztársaság útja: A fából faragott királyfi — Petruska (du. 3), Jókai tér: Irány az Ezeregyéjszaka! (de. 10), Zeneművészeti Főiskola: Gordonka elődöntő 6. (de. 10), 7. (du. 3), 8. (e. 7), MŰSOROK Főv. Nagycirkusz: Egész nyáron cirkusz (fél 8). A Fővárosi Operettszínház október havi bérleti műsora: 5-én U. bérlet, 1. ea. 7-én A. bérlet, 1. ea. 8-án C. Sárdy János bérlet, 1. ea. 28-án L. bérlet, 1. ea. 29-én M. bérlet 1. ea. A József Attila Színház 1980. október havi bérletes műsora: 4. szombat: Pályamódosítás, Premier 1. 5. vasárnap: Pályamódosítás, R. bérlet 1. 6. Hétfő: Pályamódosítás, A. bérlet 1. 12. vasárnap du.: Pályamódosítás, Vasutas 1. 16. csütörtök: Pályamódosítás, Y. bérlet 1. 18. szombat: Pályamódosítás, T. bérlet 1. 19. vasárnap du.: Pályamódosítás, O. bérlet 1. 20. hétfő: Pályamódosítás, B. bérlet 1. 21. kedd: Pályamódosítás, D. bérlet 1. 24. péntek: Pályamódosítás, J. bérlet 1. 26. vasárnap este: Pályamódosítás, Heltai 1. 31. péntek: Pályamódosítás L. bérlet 1. 5 Vas István születésnapjára Ne most fejtsük meg, „mit akar ez az egy ember”. Ünnep ideje van. Hetvenévesnek lenini bizonyosan általánosságban is jelent valamit, konkrétan pedig talán fájós derekat, gyakori álmatlanságot, éjszakai szorongást. Vas István esetében persze elsősorban ’későszülöttséget. Pontosan egy évtizeddel késte le a század megszületését, s mintha csak lemaradását szerette volna pótolni, ott volt mindenhol, ahol lenni nehéz volt, de érdemes. Hisz ma is épp itt van, a Duna túlsó partján. Ezért kell a költői hitelen túl valóságosan is elfogadnunk, hogy immár száznegyven éves, hogy „két percet élt minden perc alatt”. Ilyen születésnapokat pedig ritkán van módunk ünnepelni. Azt szeretnénk kívánni, amire neki magának a leginkább szüksége van. És mégis mindig az jut eszünkbe, amire nekünk van szükségünk tőle. Életrajzát szintehónapnyi pontossággal őrzik írásai — miért ismételnénk? Verseiből, lírai bolyongásainak állomásaiból majdnem összeáll a magyar és a világirodalom folyamatossága. Emlékezéseiből közös múltunk — mi kell még? A kérdésre — a látszat ellenére — lehet válaszolni : megpróbáljuk. „Kritikusi káderlapjából” — ő nevezte így — bántja a racionális, objektív lírát művelő költő címkéje. Azt kellene kívánnunk, hogy elhiggye — s elhiggyék mások is —, a líra szubjektumból szubjektumba tart? Vagy azt talán: örüljön, annak, hogy korai és későbbi szonettjei és szabadversei címkét kívánó feszessége mögül is süt a magát gyarlónak tudó emberség? Esetleg azt, hogy fordításaiban megbújó szerepjátszási vágya, a kemény játékot ígérő tolmácsolás gézzel bűvölje tovább? Vagy pedig azt, hogy mindig megadhassa magának azt az örömet, amit az ad, rá kihajol az ablakon, és néz a világra? Egészséget? Azt, hogy a költészet gyötrő és kegyetlen szolgálata helyett szavazza meg magának a „boldog semmittevést”? * Nem mintha megengedhetné magának. Nem mintha nem lenne dolga. Tőle és általa (is) van magyar Eliot, Goethe, Shakespeare, Apollinaire. Kevés. Van egy sokakat integráló, hagyományt „begyűjtő”, hatalmas méretű líránk. Kevés. Van egy — illetve több —, nemcsak korrajzzal, hanem egyéni és „köztörténelemmel” felérő emlékiratunk. Kevés. Vannak általa felejthetetlen sanzonjaink — kevés. Mert a közönség telhetetlen — és a közönségnek mindenre joga van. Hetvenedik születésnapot ünnepelve követelni is, nemcsak kívánná. Ez az ünnepelt és az ünneplők kegyetlen kölcsönhatása. Nemrég láthattuk — a képernyőről is az ember szemébe tud nézni. Kevesek kiváltsága, hogy nem a kamerát, hanem tekintetet keresnek, és találnak is. És a hallgatásra ítélt néző egyszercsak fészkelődig figyel, és kérdezni szeretne. Mert az emberek még ebben a csúnyán öregedő században is ráéreznek a gyermeki tisztaságra, és úgy viselkednek, mint a gyerek: mesét akarnak. Igazit. És remélik, hogy van ott még több is, ahol a Nehéz szerelem volt. Mert lám, a vijjogó saskeselyű is Aranyhoz vezet. Mégis, legyintsen minderre, kedves Vas István. Akár végig se olvassa a végtelenül hosszú mérlegeléseket, a kívülálló örök lelkiismeret-furdalásának ünnepi köntösbe öltöztetett mentegetését, követelődzését. Hagyja a leltárt az utókorra, címkéit a bölcs irodalomelméletre, életrajza eddig megbúvó fordulatainak feltérképezését a múzeumi filológusokra. Bocsássa meg mindannyiunknak, hogy élnünk kell valamiből, ön pedig igyon meg egy pohár jó bort, és egészségesen, derűsen, mosolyogva, hetvenévesen nézzen ki az ablakon ... ! Csáki Judit