Népszava, 1980. november (108. évfolyam, 257–281. sz.)
1980-11-05 / 260. szám
1980. november 5. Gyenes András látogatása a IX. kerületben Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden a 90 ezer lakosú Ferencváros életével ismerkedett. A vendéget a IX. kerületi pártbizottság székházában Gál Lászlóné első titkár és Szabados László kerületi tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a helyi társadalmi, politikai életről, a VI. ötéves terv kerületi előkészületeiről. A tájékoztató után Gyenes András a kerület politikai és állami vezetőivel, propagandistáival a nemzetközi élet időszerű eseményeit érintő kérdésekről folytatott eszmecserét. A Központi Bizottság titkára ezután a konzervgyártás gazdaságossági, minőségi és kereskedelmi tényezőit elemző Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézetet kereste fel. Gyenes András végül a kerületben működő élelmiszeripari üzemek és intézmények vezetőivel folytatott eszmecserét a népgazdasági célok helyi megvalósulásáról, időszerű gazdaságpolitikai feladatokról, valamint nemzetközi politikai kérdésekről. Kitüntetési ünnepség a Barátság Házában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából kedden kitüntetési ünnepséget tartottak a Barátság Házában. Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke nyújtotta át a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésében kiemelkedő munkát végzőknek az állam, valamint a baráti társaság által adományozott kitüntetéseket. Húszan részesültek a Munka Érdemrend különböző fokozataiban, ugyanennyien kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, tíz tagcsoport kollektív munkáját aranykoszorús s plakett kitüntetéssel kettőét pedig az Országos Béketanács által adományozott békemozgalom emlékplakettel ismerték el.Duschek Lajosné, az MSZBT alelnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Ritter Tibort, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettesét, Roska István külügyminiszter-helyettest, Valerij Muszatovot, a Szovjetunió nagykövetségének követ-tanácsosát, és Nyikolaj Szilcsenko vezérezredest, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselőjét. Koszorúzások a fővárosban Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kedden kegyelettel emlékeztek meg a fővárosban. Koszorúzási ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Somogyi Sándor, Bozsó László, Király Andrásné és Molnár Endre titkárok, valamint Zathurecky Tibor, a budapesti pártbizottság apparátusa pártvezetőségének titkára rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a pártház védelmében részt vett harcosok, a mártírok hozzátartozói, a budapesti és a kerületi pártbizottságok munkatársai, valamint a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. A Mező Imre úti temetőben a Munkásmozgalmi Panteonnál nyugvó hősi halottak sírjainál a budapesti pártbizottság, a budapesti fegyveres testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. A november 7-ét megelőző napokban fővárosszerte megemlékeztek a világtörténelmet formáló szocialista forradalom győzelméről, s 63. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepségeket rendeznek a hazánk felszabadításáért életüket áldozott hős szovjet katonák emlékműveinél. Az I. kerület lakói kedden a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél tartottak megemlékezést. A helyi párt- és tanácsi vezetők, a társadalmi és a tömegszervezetek, a kerületi dolgozók küldöttei, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői helyezték el a hősök emléke előtt tisztelegve koszorúikat, virágaikat. A kőbányaiak a Pataky István téri felszabadulási emlékműnél rótták le kegyeletüket, talapzatára letették a megemlékezés, a hála koszorúit, a X. kerületi párt-, állami és társadalmi szervek, illetve az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. A Mező Imre úti temető szovjet sírkertjében a IX. kerület párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői koszorúztak, elhelyezték virágaikat a városrész üzemeinek, vállalatainak és intézményeinek dolgozói is. Díjátadás Kedden a Franklin Nyomdában adták át a díjakat a tamikönyvnyomtatásban ez évben kitűnt nyomdáknak. Az ünnepségen Udvarhelyi László, a Művelődési Minisztérium kiadói főigazgatóságának vezetője elmondta: ez évben 19 nyomdában készítették a mostai tanévre szükséges tankönyveket. Ebben az évben a Dabasi Nyomda „vitte el a pállimát”, a tankönyvnyomtatók versenyében: 148 féle tankönyvet állított elő csaknem hárommillió példányban. A szakkiadók díjaival a dabasi, a szegedi, a borsodi, a Franklin és a győri Széchenyi Nyomdát jutalmazták. K©ZÉ ILMÉT Házi Vencel külügyminiszter-helyettes meghívására október 29 —november 4. között látogatást tett hazánkban Hor Nam Hong, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminiszter-helyettese. A látogatás során véleménycserére került sor a magyar—kambodzsai kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kérdésekben. A kambodzsai miniszterhelyettest fogadta Pója Frigyes külügyminiszter. KITÜNTETÉSEK Rónyai Lőrincnek, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségi Irodája vezetőjének eredményes munkája elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata, Fischer Jánosnak, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége politikai munkatársának eredményes munkája elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Herczeg Károly, a szakszervezet főtitkára adta át. A XXII. moszkvai nyári olimpiai játékok színhelyeire szállított eredményhirdetők, stúdióberendezések és más technikai felszerelések fejlesztéséért és üzemibe helyezéséért az Elnöki Tanács kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Adamis Gusztáv, a Híradástechnikai Szövetkezet főosztályvezetője, Antal István, a Villamosberendezés és Készülék Művek csoportvezetője és Molnár Mihály, az Elektroakusztikai Gyár lakatosa. Jubileumi munkásgyűlés Munkásgyűlésen emlékeztek meg kedden a Péti Nitrogénművekben a gyár alapításának 50. évfordulójáról, amely egyben a hazai nitrogénipar alapításának jubileuma is. Részt vettek az ünnepségen Veszprém megye párt- és állami vezetői, a társvállalatok képviselői és eljöttek az NDK-beli piesteritzi, a csehszlovákiai dusli-salai és Bulgáriából a dimitrovgrádi vegyipari kombinátok képviselői is. Az ünnepi nagygyűlésen dr. Simon Pál nehézipari miniszter is felszólalt, s átadta a gyárnak a Minisztertanács jubileumi oklevelét, majd kitüntetéseket nyújtott át az üzem kiváló dolgozóinak. Kincses Gyula, műszaki vezérigazgató-helyettes és Torkos Gábor, a központi javítóműhely szerszámkészítő csoportvezetője a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Csapatzászló átadás Szolnokon A Szolnoki MÁV Járműjavító Üzem munkáskollektívája kedden csapatzászlót adományozott a BM Szolnok megyei Rendőr-főkapitánysága személyi állományának. A vasutasszakszervezet művelődési házában rendezett ünnepségen felolvasták a belügyminiszter parancsát. Ezt követően Ambrus János a járműjavító üzem igazgatója nyújtotta át a csapatzászlót Daróczi András rendőr ezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének. Koszorúzások Pór Bertalan emlékére Pór Bertalan festőművész, szocialista képzőművészetünk kiemelkedő személyisége, a képzőművészek, iparművészek és művészeti dolgozók szakszervezetének volt elnöke születésének 100. évfordulója alkalmából kedd délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak sírjánál, a Mező Imre úti temetőben. Ugyancsak kedd délelőtt koszorúzták meg Pór Bertalan szobrát a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Gorkij fasori székházánál. Tanácskozások, kiállítások, hangversenyek Szovjet kulturális programok A Pataky István Művelődési Központban megnyílt Emmanuil Miszko szobrászművész és Georgij Poplavszkij grafikusművész kiállítása. Tegnap délelőtt Gogolemlékkiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlatot — melyen eredeti dokumentumokat, kéziratokat, litográfiákat, festményeket tekinthetnek meg az érdeklődők — Darvas Iván színművész nyitotta meg. A Rubljov-múzeum anyagából összeállított festészeti kiállítást a Szépművészeti Múzeumban rendezték meg; tegnaptól várja a látogatókat. A Magyar Színházművészeti Szövetség a szovjet szövetség képviselőivel közös tanácskozást rendez arról, hogy napjaink valósága miként tükröződik a két ország drámairodalmában és színpadi művészetében. Az Erkel Színházban kedden este Bulat Minzsilkijev énekelte Fülöp király szerepét a Don Carlosban. Debrecenben vendégszerepelt a Szovjetunió Állami Hangversenyzenekara, Baján a Sosztakovics Vonósnégyes, Székesfehérvárott pedig Jevgenyij Malinyin zongoraművész koncertezett. Száz éve született Sadoveanu grói közéleti pályáját meghatározó adatok szerint. 1880. november 5-én született Pascaniban. Iskoláit, szülővárosán kívül, Falticeniben és V Iasiban végezte. A bukaresti egyetem jogi karára is beiratkozott, de tanulmányait félbehagyta — különböző lapoknál vállalt állást, majd kultuszminisztériumi tisztviselő lett. Fiatalon, harminckét évesen a Román Írók Társaságának alelnöke, nyolc évvel később pedig akadémikussá választották. Háborúellenes műveiért, a baloldali lapokban közölt publicisztikai írásaiért ,a jobboldal hadjáratot indít ellene, könyveit nyilvánosan elégetik — hallgatásra kényszerítik. Csak Románia felszabadulása után vállalt (vállalhatott) újra közéleti tisztséget: a Nagy Nemzetgyűlés, valamint az Akadémia alelnöke, az Írószövetség elnöke. Halálának évében, 1961-ben Nemzetközi Lenin Békedíjjal tüntették ki. Életműve, a nagy életművek mértékével mérve is, hihetetlenül gazdag: megközelítően 150 kötetet hagyott az utókorra. E rövid terjedelmű, tisztelgő írás csupán néhány, magyar nyelven is megjelent művének felsorolására szorítkozhat: Háborús történetek, Csodálatos erdő, örvény felett, Válogatott művei 1—3., Nyestfiak, Jött egy malom a Szereten, A balta (nálunk talán legismertebb-legmegrendítőbb regénye). A fent említett meghatározó adatok közül, feltehetően legdöntőbb a származása (édesapja ügyvéd, édesanyja parasztlány) és a szépségben-néphagyományban rendkívül sokszínű, egész életen át gazdagító moldvai táj. Az értelmiségiparaszti szülői örökség, a táj egyszerre nevelte gondolatra és tapasztalásra — a látott-befogadott és a megélt világ rögzítésére, így vált kétszeresen is fogékonnyá, alakította ki hol költőien látomásos, hol mély-realista írói szemléletét. Azt a szemléletet, amelyet (egyetlen írás alapján, s éppen ezért részleges megítélésként) Móricz is megcsodált. Istenáldotta mesemondónak tartotta Sadoveanut, aki „úgy nézi a tájat, mint egy képeskönyvet”, s aki „időre szóló hangot és formát tud adni neki”. Ahhoz azonban, hogy igazi véleményt, illetve képet alkothassunk, kapjunk róla, a kortárs kritikus, George Calinescu véleményéhez kell igazodnunk, miszerint Sadoveanu: „aprólékos, mint egy flamand festő, s szavakba nem szorítható, akárcsak egy zeneköltő, a világ minden szépségének csodálója, s az élet folyamatával kapcsolatos eszmetársításokban és éles megkülönböztetésekben tobzódó természettudós, hangulatteremtő művész, a kiismerhetetlen lelkek, a serdülőkori lelkivilág és az aggkor beteges tüneteinek finom elemzője ... az egyes ember és a közösség, az ősi emberi tömörülések és a mai társadalom ismerője.. Számomra: a népi kultúrát magaslatáig emelő, nyelvteremtő művész. T. M. NÉPSZAVA BOSZORKÁNYLESEN Kétségkívül azok a hálás témájú riportok a rádióban is, (mint amelyek a tévében), amelyek az emberi butaság valamely látványos megnyilatkozását tárják föl a közönség előtt. A halottlátó asszony után a boszorkány. Vasárnap Hegyi Imre Boszorkánylesen című riportösszeállítása hangzott el, minden különösebb beharangozás nélkül, pedig megérdemelte volna a nagyobb reklámot. Szinte elképzelhetetlennek érzi manapság az ember, hogy valóban létezzenek olyan tudati állapotban, olyan műveltség alatti szinten élők hazánkban, akiket a riport bemutatott, akik hisznek a szemmelverésben, a rontásban, a babonában. A riporter okos, jó eszközökkel dolgozott, nem volt célja a direkt megszégyenítés, vagy leleplezés. Érdemes lenne erre a témára koncentráltan figyelni: több riportban, akár sorozatban is fel lehetne tárni a babonaság helyi gyökereinek okát, az oktatás sikertelenségének miértjeit, és egyáltalán: hogyan maradhat ilyen érintetlenül az emberek agyában a babonaság, mint egy védett skanzenben a régmúlt ódon. ósdi tárgyai és eszközei. VILÁGVASARNAP Elmúlt a nyár, az ősz is az utazások ideje. A rádió hullámhosszán azonban egyre gyakrabbak a különböző égtájakra, különleges országokba tett túrák. Pihenőnapjainkon is kényelmesen, papucsban utazhatunk a rádió valamely jól felkészült útikalauza segítségével. A Világvasárnap legutóbb Oslóból jelentkezett. Sediánszky János műsoraihoz — és Világjáró kirándulásaihoz — szívesen lehet csatlakozni, márcsak azért is, mert ő nemcsak pontos adatokkal tud szolgálni a látnivalókat illetően, hanem magyarázatai, kommentálásai rendkívül színesek, költői hangulatúak. Szinte láttatni tudja hallgatóival a tájat, a városokat, az embereket. Leírásaiban mindezt elmeséli, és időnként zenével, riportokkal, nyilatkozatokkal illusztrálja mondanivalóját. Sokszortapasztaljuk más műsorokban, hogy a kiküldött utazó elragadtatott hangú beszámolóiban csakis felsőfokú jelzők kíséretében képes megnyilatkozni, azt mondja, akkora és olyan élményben volt része, hogy azt elmesélni sem lehet, azt személyesen kell látni. Sediánszky pontosan tudja, mikor, milyen jelzőre, hangulatfestő szóra vagy hasonlatra van szüksége. Nem a saját hangulatát közvetíti, hanem a tájét. Ezért képes az élményt szinte maradéktalanul átadni. Ezért volt remek mostani oslói műsora is. Háry Márta a József Attila Színház kedden 25. születésnapját társulati ülésen ünnepelte a József Attila Színház. Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy az 1960-as évek első felére kialakult az együttes sajátos arculata , elsősorban közérthetőségre és tartalmi frisseségre törekedett. A társulati ülésen bejelentették: 1982-ben elkezdődik az épület régóta esedékes rekonstrukciója. Az ünnepségen részt vett Kállai Gyula, a HNOT elnöke, Farkasinszky Lajos, valamint Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át a színház számos tagjának, dolgozójának, köztük Szemes Mari, Kállay Ilona színművészeknek és Benedek Árpád rendezőnek, akik az alapítás óta hűségesek a társulathoz. Bakó Márta és Turgonyi Pál színművész a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta. a gadtak meg. A Moszkvai Állami Fikertek „nyitány”-áról, a debreceni főiskolai tagozat művészeinek kereszt-