Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)

1981-12-22 / 299. szám

NÉPSZAVA 1981. DECEMBER 22., KEDD A MÁV tervei az ötnapos munkahétre Fokozzák a kereskedelmi tevékenységet — Gyorsabb, jobb összeköttetés az üdülőhelyekre —Négymilliárd forint villamosításra, pályaépítésre, a biztonság növelésére A tervezettnél valamivel ke­vesebb, 129—130 millió ton­na árut szállított az idén a MÁV. A néhány millió ton­nás lemaradás oka: a feszült nemzetközi helyzet miatt csökkent a különböző orszá­gok közötti kereskedelem, így a tranzitszállítások aránya is. Szűcs Zoltán, a MÁV ve­zérigazgatója hétfői sajtótájé­koztatóján elmondotta, hogy az idén valamennyi megbí­zatásnak eleget tettek, s jö­vőre növelni szeretnék a te­herforgalmat. Ezek érdekében fokozzák kereskedelmi tevékenységü­ket, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is. A műszaki feltételek javulnak, mert a beruházási nehézsé­gek ellenére négymilliárd forintot fordítanak villamo­sításra, pályaépítésre, bizton­sági és irányítóberendezések üzembe helyezésére. Az öt­napos munkahét bevezetése újszerű követelményeket je­lent. A teherfuvarozásban egészséges verseny alakult ki a különböző ágazatok kö­zött. A vasút sem a kényszer­­intézkedésekkel, hanem szol­gáltatásai körének növelésé­vel és újabb kedvezmények­kel akar több bevételhez jut­ni. Januártól mód lesz arra, hogy a vállalatok heti szer­ződéseket kössenek, közölve, hogy melyik napra hány ko­csit kérnek. A folyamatos munkarend a MÁV-nál 50 ezer embert érint, s várhatóan több munkakörben sok túlórára lesz ahhoz szükség, hogy min­dennap fennakadás nélkül ellássák a forgalmat. Ennek az anyagi fedezete biztosí­tott. A szabad szombatok beve­zetésére felkészültek, vala­mennyi megyei tanáccsal és nagyüzemmel egyeztették a munkaidőkezdési, illetve -végzési időpontokat. A me­netrend-módosítást összehan­golták a helyi közlekedési vállalatokkal, illetve a Vo­lánnal is. Január 1-től 167 személyvonat menetrendje változik meg, sok szerelvény közlekedtetését a szombati napokon megszüntetik. Első­sorban Budapest környékén, a pusztaszabolcsi, szobi, hat­vani és a ceglédi vonalakon. A menetrendváltozásokat — 80 oldalon — 120 ezer pél­dányban adták ki és ezekhez ingyenesen hozzájuthatnak az utasok a pályaudvarokon, ál­lomásokon. A tájékoztatón hangsú­lyozták, hogy a személyszál­lítást változatlanul fontos társadalompolitikai kérdés­nek tekintik. A szombatokon felszabaduló kapacitást első­sorban az üdülővidékek for­galmának javítására akarják felhasználni. Jövőre minden eddiginél több vonat közle­kedik majd a Balatonhoz, a Velencei-tó partjához és jobb lesz az összeköttetés a Duna­kanyarba is. Nemcsak Buda­pestről, hanem a vidéki nagy­városokból is indítanak majd szerelvényeket a kiránduló­központokba. Ismét lesznek „filléres” vonatok, ezek in­dításáról már tárgyalásokat folytatnak az utazási irodák­kal. Változatlanul arra szá­mítanak, hogy a nagyobb tá­volságokon növekszik a vona­tok forgalma. Ugyanez a je­lenség figyelhető meg nem­zetközi viszonylatban is. M. T. Ülést tartott a budapesti pártbizottság Hétfőn kibővített ülést tar­tott a budapesti pártbizott­ság. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a pártbizottság első titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfo­gadta a főváros politikai, tár­sadalmi, gazdasági helyzeté­ről szóló értékelést és az 1982. évi feladatokat. A párt­­bizottság — Somogyi Sándor­nak, a pártbizottság titkárá­nak előterjesztésében — el­fogadta 1982. évi munka­programját és üléseinek na­pirendjeit. Az ülésen jelen volt és felszólalt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A pártbizottság ülésén részt vettek a pártbizottság osz­tályvezetői, a kerületi párt­­bizottságok első titkárai, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tesei és VB-titkára, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak budapesti testületeinek veze­tői.­­ (MTI) Szovjet pártmunkásküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizott­­ságának meghívására decem­ber 14. és 20. között a ma­gyar gazdaságpolitika párt­irányításának tanulmányozá­sára hazánkban tartózkodott az SZKP Központi Bizottsá­gának pártmunkásküldöttsé­ge Jurij Belikkel, a KB terv- és pénzügyi szervek osztálya vezetőjének első he­lyettesével az élen. A küldöttséget fogadta Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégekkel az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyán megbeszélést folytatott Ballai László, a KB osztály­­vezetője, látogatást tettek az Országos Tervhivatalban, az Országos Takarékpénztárnál, az Ikarus-gyárban, valamint Heves megyében. (MTI) Kitüntetés Az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért Ér­­demrenddel tüntette ki több évtizedes eredményes mun­kássága elismeréséül nyug­állományba vonulása alkal­mából Serfőző Lászlót, a FOTE (Fogyasztási Értéke­sítő és Beszerző Szövetkeze­tek Mezőgazdasági Termék­­forgalmazó Országos Közös Vállalatának) igazgatóját. Az Elnöki Tanács Dezső Lórántnak, a fizikai tudo­mányok kandidátusának, az MTA Napfizikai Obszerva­tórium igazgatójának mun­kásságáért, a hazai napfizi­kai kutató- és megfigyelési munka magas színvonalú és nemzetközileg értékelt meg­szervezéséért, valamint szé­les körű szakmai, közéleti tevékenységéért, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. Simonyi Pálnak, a Közal­kalmazottak Szakszervezete osztályvezető helyettesének eredményes munkája elisme­réséül, nyugdíjba vonulása alkalmából, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát, Dániel Lajosnak, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete raktáro­sának és Seregélyi Emmának a Közalkalmazottak Szak­­szervezete budapesti bizott­sága gazdasági ügyintézőjé­nek eredményes munkájuk elismeréseként, nyugdíjba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát adományozta az El­nöki Tanács. A kitüntetése­ket dr. Prieszol Olga főtit­kár adta át. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Koleszár István rendőr vezérőrnagy­nak, a Borsod megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőjé­nek, a Belügyminisztérium­ban végzett eredményes munkája elismeréséül, nyug­állományba helyezése alkal­mából a Szocialista Magyar­­országért Érdemrend kitün­tetést adományozta. A ki­tüntetést hétfőn dr. Horváth István belügyminiszter adta át. A belügyminiszter dr. Tú­rós András rendőr ezredest kinevezte a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjévé. (MTI) Huszonöt éve­ az Esti Hírlap Negyedszázaddal ezelőtt je­lent meg az Esti Hírlap , alig több mint két héttel az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülése után, a kibontakozó politikai konszo­lidáció jeleként és eszköze­ként. A ma már 260 ezer pél­dányban megjelenő újság el­jut hazánk valamennyi vá­rosába. Negyedszázados ju­bileumán a következetesen vállalt elkötelezettség iránti tiszteletből, köszöntjük az Esti Hírlapot, s minden munkatársát. Negyedszázados jubileu­mán szeretettel köszöntjük laptársunkat. Közélet Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására baráti látogatást tett Buda­pesten Bohumil Urban cseh­szlovák külkereskedelmi mi­niszter. Magyar partnerével áttekintették a két ország közti külkereskedelem idő­szerű kérdéseit. Bohumil Ur­­bant fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Hans Sattler, az NDK Mi­nisztertanácsának tagja, az Ifjúsági Bizottság titkárának meghívására — hazánkba érkezett. Megbeszéléseket folytat az állami szervek ifjú­ságpolitikai tevékenységének tapasztalatairól, a két állami ifjúsági szerv közötti együtt­működés fejlesztéséről. Fejti György, a KISZ KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága meghí­vására december 20—21-én Pozsonyban tett látogatást. Találkozott Miroslav Dockál­­lal, a CSSZISZ elnökével, aki­­vel a két ifjúsági szövetség együttműködésének kérdé­seiről tárgyalt. Fejti György és Miroslav Dockal aláírta a KISZ és a CSSZISZ 1981— 1985-re szóló együttműködé­si szerződését. Anvar Mavloud Dhibau el­nök vezetésével a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa meghívására Magyarorszá­gon járt az Iraki Általános Ifjúsági Szövetség delegáció­ja. Az iraki küldöttség tár­gyalásokat folytatott a MIOT Kovács Jenő elnök vezette delegációjával, a magyar— iraki ifjúsági együttműkö­désről. Pro natura 99A puszta emeletei 99 A szikes pusztákról sokat ír­tak már: elemezték az erdős sztyepp és a sziki erdő ösz­­szetételét, a vakszik, a szik­padka mozaikos mikrovilá­gát, felmutatták a szikes mo­csarak, vízfolyások oázisait, élénk színekkel ecsetelték a sziken tenyésző állatfajok ős­erejét, melyet üdvös lenne megőrizni génbank számára, a degeneráltságig túltenyész­tett haszonállatok ellenálló­képességének felfrissítésére. Mindez mellett azonban ke­vés szó esik a szik világához rögződő emberekről, akik az életüket tették fel a fenti ér­tékek megóvására. Szintenként Kovács Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park fiatal termé­szetvédelmi felügyelője a Debreceni Agrártudományi Egyetemen diplomázott. A nyári szünidőben kitelepült a roppant égbolt alá, figyelt, fényképezett, jegyzetelt. Mi­után végzett, végleg kiköltö­zött. Nagyivánban él, a falu szélén, helyi stílusban fel­épített, nádtetős szolgálati házban. Nemrég nősült, fele­sége tanárnő. Kovács Gábor a legkülö­nösebb emberek egyike, akik­kel eddig összehozott a sors. Szikár, inas fiú. Haja indián­fekete, arca bronzbarna és élesen metszett, akár a raga­dozó madaraké. Nemrégen jelent meg egy írásműve az Élet és Tudo­mányban, az alábbi meglepő címmel: A puszta emeletei. Nem sokkal a cikk megje­lenése után operatőrök tűn­tek fel Nagyivánban, közöl­ték: az anyag nyomán filmet szeretnének forgatni. Az a gyanúm, a puszta életének ezt a szakszerű és árnyalt keresztmetszetét ilyen szín­vonalon csak Kovács Gábor tudta ábrázolni. Ha valaki szinte az okkultizmus hatá­rán ismeri a pusztát benépe­sítő életet, ha valaki mind­emellett néprajzzal és iroda­lommal foglalkozik, ha valaki ennek a tetejében mindennap jó darabot bejár a gondjára bízott birodalomból — annak a munkája sűrű lesz és pon­tos. Tanulmánya mindenekelőtt az „alagsorba” világított be, a föld alatt tanyázó rágcsá­lók szapora és fürge társa­dalmára; aztán elemezte a szik padkáit, magas só- és szódatartalmú vakfoltjait, a felszíni vegetáció egyedeit; folytatta a gerinctelen és ge­rinces állatok előforduló fa­jaival, az apró pocoktól az üregi nyúlig, a jámbor földi kutyától a vérszívó görényig, a sziki pacsirtától a hatalmas túzokig, a szelíd, de lapuló fürjecskétől az éhesen lebegő ölyvig. Vele a „kopár szik” — ahogy Arany János nevezte volt —, a sárgásfehéren vilá­gító, kemény, szélsőséges vi­lág kel életre előttünk. A küzdelem természetrajza Az aktív emberek egyik, szinte kivédhetetlen tulaj­donsága, vagy képessége, gyakran keverednek konflik­tusba. Aki ma Magyaror­­­­szágon természetvédelmi fel­ügyelőként dolgozik, egyéb­ként is jól teszi, ha felvérte­zi magát. Aki pedig ennyire a hivatása magaslatán áll... nos, annak szinte emberfeletti szívóssággal kell rendelkez­nie. Szeretném valahogy felmu­tatni azt az egyelőre nagyon is egyenlőtlen küzdelmet, amelyet Kovács Gábornak folytatnia kell. A világon egyedülálló gyakorlat az, amit mi folytatunk: nemzeti parkjainkban a védelemnek gazdálkodó egységekkel kell megalkudnia. Parkjaink ily módon az első nekifutás után megtorpantak, s a legkülön­bözőbb megszorítások, aka­dályoztatások, megalkuvások hínárjában vergődnek. Itt fo­galmazták meg a már-már szállóigévé vált figyelmezte­tést: „a vidám park itt nem rúg labdába!” Pótolhatatlan értékeket fenyeget még min­dig a veszély. Még mindig vannak, akiket érthetetlenül ingerel a védettség ténye. S olykor az ősgyepek feltöré­sében, nádasok felgyújtásá­ban látják a gazdaság felvi­rágoztatásának módját. S ilyenkor lépnek színre — egyelőre sűrűn és rendszere­sen — az egész kérdéskomp­lexumból a legrosszabb ta­nácsadók: az indulatok. Sa­játos küzdelem ez, sajátos természetrajzzal. Jó lenne most már egyértelműen ér­vényt szerezni a törvénynek. Annak, ami mindenkire vo­natkozik. Nem ártana már eltávolodni attól a képtelen állapottól, hogy a természet­­védelmi felügyelő maga is a védettségre szorulók közé tartozzon ... Megunhatatlan, örök Ami feltölti és szerencsére talpon tartja a Kovács Gábor alkatú embereket: a megun­hatatlan örök természet. Csatangoltunk a nagy ha­lastavak gátjain, Kunkápol­­nás és Feketerét ősmocsará­ban, a Borzas-zugban, a tö­kéletes körívet kirajzoló nagyiváni pusztán. Mentünk, szárazon pattogó hőségben, és súlyos, lomha felhők alatt. Figyeltük a ma­dárkolóniákat, ezeket a re­mekül szervezett együttese­ket, melyeknek figyelőszolgá­lata és a táplálék megszerzé­sének módozata egyaránt bámulatos. A bukók, a vöcs­kök a víz alatt vadásznak, a sirályok, szerkők, gémek pe­dig fenn, illetve a környék legelőin. A víz forrón, söté­ten csillog, a tündérfátyol­hínár, a tündérrózsa szövevé­nye között. Kovács Gábor naponta látja ezt, végigkíséri az év­szakok hozta változásokat. Számon tartja az átvonulókat és az őslakosokat. Felfigyel arra, ami bajt okozhat. A ma­ga módján begyűjti, rendsze­rezi mindezt. Színes diaarchí­vumát hetekig lehet tanul­­mányozni. Egészen ritka fel­vételei is vannak. Sikerült lencsevégre kapnia például a halastavak befagyott tük­rén a lékeknél halászó réti­, sasokat. A madárfejedelmek vesékbe ható pillantással néz­nek a kamerába. És vannak elképesztő meglátásai is. Az egyiken útmenti szemétdom­bot láthatunk, a háztartási hulladékok visszataszító hal­mába ágyazott kocsironccsal, s a roncs tetejére „korona­ként” ráhajított döglött ku­tyával. A maga nemében pá­ratlan ez is ... Otthona zsúfolt. Érték ér­ték hátán. Ez a gazdagság feltölti és új erőfeszítésre ösztönzi. Amire nagyon nagy szüksége van ... Baróti Szabolcs Fehér nyájak - fenn és lenn Eifert János felvételei Magányosan Az Albertfalva utcai Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán már a környékbeliek. A nagy igénybevétel miatt jócskán ráfér a jégre egy órák szabadon választható gyakorlata lehet a korcsolyázás hét végén korcsolyázhattak a kis felújítás, de utána a torna-Batha László felvételei

Next