Népszava, 1981. december (109. évfolyam, 281–305. sz.)
1981-12-22 / 299. szám
NÉPSZAVA 1981. DECEMBER 22., KEDD A MÁV tervei az ötnapos munkahétre Fokozzák a kereskedelmi tevékenységet — Gyorsabb, jobb összeköttetés az üdülőhelyekre —Négymilliárd forint villamosításra, pályaépítésre, a biztonság növelésére A tervezettnél valamivel kevesebb, 129—130 millió tonna árut szállított az idén a MÁV. A néhány millió tonnás lemaradás oka: a feszült nemzetközi helyzet miatt csökkent a különböző országok közötti kereskedelem, így a tranzitszállítások aránya is. Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján elmondotta, hogy az idén valamennyi megbízatásnak eleget tettek, s jövőre növelni szeretnék a teherforgalmat. Ezek érdekében fokozzák kereskedelmi tevékenységüket, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is. A műszaki feltételek javulnak, mert a beruházási nehézségek ellenére négymilliárd forintot fordítanak villamosításra, pályaépítésre, biztonsági és irányítóberendezések üzembe helyezésére. Az ötnapos munkahét bevezetése újszerű követelményeket jelent. A teherfuvarozásban egészséges verseny alakult ki a különböző ágazatok között. A vasút sem a kényszerintézkedésekkel, hanem szolgáltatásai körének növelésével és újabb kedvezményekkel akar több bevételhez jutni. Januártól mód lesz arra, hogy a vállalatok heti szerződéseket kössenek, közölve, hogy melyik napra hány kocsit kérnek. A folyamatos munkarend a MÁV-nál 50 ezer embert érint, s várhatóan több munkakörben sok túlórára lesz ahhoz szükség, hogy mindennap fennakadás nélkül ellássák a forgalmat. Ennek az anyagi fedezete biztosított. A szabad szombatok bevezetésére felkészültek, valamennyi megyei tanáccsal és nagyüzemmel egyeztették a munkaidőkezdési, illetve -végzési időpontokat. A menetrend-módosítást összehangolták a helyi közlekedési vállalatokkal, illetve a Volánnal is. Január 1-től 167 személyvonat menetrendje változik meg, sok szerelvény közlekedtetését a szombati napokon megszüntetik. Elsősorban Budapest környékén, a pusztaszabolcsi, szobi, hatvani és a ceglédi vonalakon. A menetrendváltozásokat — 80 oldalon — 120 ezer példányban adták ki és ezekhez ingyenesen hozzájuthatnak az utasok a pályaudvarokon, állomásokon. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a személyszállítást változatlanul fontos társadalompolitikai kérdésnek tekintik. A szombatokon felszabaduló kapacitást elsősorban az üdülővidékek forgalmának javítására akarják felhasználni. Jövőre minden eddiginél több vonat közlekedik majd a Balatonhoz, a Velencei-tó partjához és jobb lesz az összeköttetés a Dunakanyarba is. Nemcsak Budapestről, hanem a vidéki nagyvárosokból is indítanak majd szerelvényeket a kirándulóközpontokba. Ismét lesznek „filléres” vonatok, ezek indításáról már tárgyalásokat folytatnak az utazási irodákkal. Változatlanul arra számítanak, hogy a nagyobb távolságokon növekszik a vonatok forgalma. Ugyanez a jelenség figyelhető meg nemzetközi viszonylatban is. M. T. Ülést tartott a budapesti pártbizottság Hétfőn kibővített ülést tartott a budapesti pártbizottság. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a pártbizottság első titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a főváros politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről szóló értékelést és az 1982. évi feladatokat. A pártbizottság — Somogyi Sándornak, a pártbizottság titkárának előterjesztésében — elfogadta 1982. évi munkaprogramját és üléseinek napirendjeit. Az ülésen jelen volt és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság ülésén részt vettek a pártbizottság osztályvezetői, a kerületi pártbizottságok első titkárai, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesei és VB-titkára, a tömegszervezetek és -mozgalmak budapesti testületeinek vezetői. (MTI) Szovjet pártmunkásküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására december 14. és 20. között a magyar gazdaságpolitika pártirányításának tanulmányozására hazánkban tartózkodott az SZKP Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége Jurij Belikkel, a KB terv- és pénzügyi szervek osztálya vezetőjének első helyettesével az élen. A küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégekkel az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályán megbeszélést folytatott Ballai László, a KB osztályvezetője, látogatást tettek az Országos Tervhivatalban, az Országos Takarékpénztárnál, az Ikarus-gyárban, valamint Heves megyében. (MTI) Kitüntetés Az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki több évtizedes eredményes munkássága elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából Serfőző Lászlót, a FOTE (Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Mezőgazdasági Termékforgalmazó Országos Közös Vállalatának) igazgatóját. Az Elnöki Tanács Dezső Lórántnak, a fizikai tudományok kandidátusának, az MTA Napfizikai Obszervatórium igazgatójának munkásságáért, a hazai napfizikai kutató- és megfigyelési munka magas színvonalú és nemzetközileg értékelt megszervezéséért, valamint széles körű szakmai, közéleti tevékenységéért, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Simonyi Pálnak, a Közalkalmazottak Szakszervezete osztályvezető helyettesének eredményes munkája elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Dániel Lajosnak, a Közalkalmazottak Szakszervezete raktárosának és Seregélyi Emmának a Közalkalmazottak Szakszervezete budapesti bizottsága gazdasági ügyintézőjének eredményes munkájuk elismeréseként, nyugdíjba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta az Elnöki Tanács. A kitüntetéseket dr. Prieszol Olga főtitkár adta át. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Koleszár István rendőr vezérőrnagynak, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba helyezése alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn dr. Horváth István belügyminiszter adta át. A belügyminiszter dr. Túrós András rendőr ezredest kinevezte a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé. (MTI) Huszonöt éve az Esti Hírlap Negyedszázaddal ezelőtt jelent meg az Esti Hírlap , alig több mint két héttel az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülése után, a kibontakozó politikai konszolidáció jeleként és eszközeként. A ma már 260 ezer példányban megjelenő újság eljut hazánk valamennyi városába. Negyedszázados jubileumán a következetesen vállalt elkötelezettség iránti tiszteletből, köszöntjük az Esti Hírlapot, s minden munkatársát. Negyedszázados jubileumán szeretettel köszöntjük laptársunkat. Közélet Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására baráti látogatást tett Budapesten Bohumil Urban csehszlovák külkereskedelmi miniszter. Magyar partnerével áttekintették a két ország közti külkereskedelem időszerű kérdéseit. Bohumil Urbant fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Hans Sattler, az NDK Minisztertanácsának tagja, az Ifjúsági Bizottság titkárának meghívására — hazánkba érkezett. Megbeszéléseket folytat az állami szervek ifjúságpolitikai tevékenységének tapasztalatairól, a két állami ifjúsági szerv közötti együttműködés fejlesztéséről. Fejti György, a KISZ KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága meghívására december 20—21-én Pozsonyban tett látogatást. Találkozott Miroslav Dockállal, a CSSZISZ elnökével, akivel a két ifjúsági szövetség együttműködésének kérdéseiről tárgyalt. Fejti György és Miroslav Dockal aláírta a KISZ és a CSSZISZ 1981— 1985-re szóló együttműködési szerződését. Anvar Mavloud Dhibau elnök vezetésével a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa meghívására Magyarországon járt az Iraki Általános Ifjúsági Szövetség delegációja. Az iraki küldöttség tárgyalásokat folytatott a MIOT Kovács Jenő elnök vezette delegációjával, a magyar— iraki ifjúsági együttműködésről. Pro natura 99A puszta emeletei 99 A szikes pusztákról sokat írtak már: elemezték az erdős sztyepp és a sziki erdő öszszetételét, a vakszik, a szikpadka mozaikos mikrovilágát, felmutatták a szikes mocsarak, vízfolyások oázisait, élénk színekkel ecsetelték a sziken tenyésző állatfajok őserejét, melyet üdvös lenne megőrizni génbank számára, a degeneráltságig túltenyésztett haszonállatok ellenállóképességének felfrissítésére. Mindez mellett azonban kevés szó esik a szik világához rögződő emberekről, akik az életüket tették fel a fenti értékek megóvására. Szintenként Kovács Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park fiatal természetvédelmi felügyelője a Debreceni Agrártudományi Egyetemen diplomázott. A nyári szünidőben kitelepült a roppant égbolt alá, figyelt, fényképezett, jegyzetelt. Miután végzett, végleg kiköltözött. Nagyivánban él, a falu szélén, helyi stílusban felépített, nádtetős szolgálati házban. Nemrég nősült, felesége tanárnő. Kovács Gábor a legkülönösebb emberek egyike, akikkel eddig összehozott a sors. Szikár, inas fiú. Haja indiánfekete, arca bronzbarna és élesen metszett, akár a ragadozó madaraké. Nemrégen jelent meg egy írásműve az Élet és Tudományban, az alábbi meglepő címmel: A puszta emeletei. Nem sokkal a cikk megjelenése után operatőrök tűntek fel Nagyivánban, közölték: az anyag nyomán filmet szeretnének forgatni. Az a gyanúm, a puszta életének ezt a szakszerű és árnyalt keresztmetszetét ilyen színvonalon csak Kovács Gábor tudta ábrázolni. Ha valaki szinte az okkultizmus határán ismeri a pusztát benépesítő életet, ha valaki mindemellett néprajzzal és irodalommal foglalkozik, ha valaki ennek a tetejében mindennap jó darabot bejár a gondjára bízott birodalomból — annak a munkája sűrű lesz és pontos. Tanulmánya mindenekelőtt az „alagsorba” világított be, a föld alatt tanyázó rágcsálók szapora és fürge társadalmára; aztán elemezte a szik padkáit, magas só- és szódatartalmú vakfoltjait, a felszíni vegetáció egyedeit; folytatta a gerinctelen és gerinces állatok előforduló fajaival, az apró pocoktól az üregi nyúlig, a jámbor földi kutyától a vérszívó görényig, a sziki pacsirtától a hatalmas túzokig, a szelíd, de lapuló fürjecskétől az éhesen lebegő ölyvig. Vele a „kopár szik” — ahogy Arany János nevezte volt —, a sárgásfehéren világító, kemény, szélsőséges világ kel életre előttünk. A küzdelem természetrajza Az aktív emberek egyik, szinte kivédhetetlen tulajdonsága, vagy képessége, gyakran keverednek konfliktusba. Aki ma Magyarországon természetvédelmi felügyelőként dolgozik, egyébként is jól teszi, ha felvértezi magát. Aki pedig ennyire a hivatása magaslatán áll... nos, annak szinte emberfeletti szívóssággal kell rendelkeznie. Szeretném valahogy felmutatni azt az egyelőre nagyon is egyenlőtlen küzdelmet, amelyet Kovács Gábornak folytatnia kell. A világon egyedülálló gyakorlat az, amit mi folytatunk: nemzeti parkjainkban a védelemnek gazdálkodó egységekkel kell megalkudnia. Parkjaink ily módon az első nekifutás után megtorpantak, s a legkülönbözőbb megszorítások, akadályoztatások, megalkuvások hínárjában vergődnek. Itt fogalmazták meg a már-már szállóigévé vált figyelmeztetést: „a vidám park itt nem rúg labdába!” Pótolhatatlan értékeket fenyeget még mindig a veszély. Még mindig vannak, akiket érthetetlenül ingerel a védettség ténye. S olykor az ősgyepek feltörésében, nádasok felgyújtásában látják a gazdaság felvirágoztatásának módját. S ilyenkor lépnek színre — egyelőre sűrűn és rendszeresen — az egész kérdéskomplexumból a legrosszabb tanácsadók: az indulatok. Sajátos küzdelem ez, sajátos természetrajzzal. Jó lenne most már egyértelműen érvényt szerezni a törvénynek. Annak, ami mindenkire vonatkozik. Nem ártana már eltávolodni attól a képtelen állapottól, hogy a természetvédelmi felügyelő maga is a védettségre szorulók közé tartozzon ... Megunhatatlan, örök Ami feltölti és szerencsére talpon tartja a Kovács Gábor alkatú embereket: a megunhatatlan örök természet. Csatangoltunk a nagy halastavak gátjain, Kunkápolnás és Feketerét ősmocsarában, a Borzas-zugban, a tökéletes körívet kirajzoló nagyiváni pusztán. Mentünk, szárazon pattogó hőségben, és súlyos, lomha felhők alatt. Figyeltük a madárkolóniákat, ezeket a remekül szervezett együtteseket, melyeknek figyelőszolgálata és a táplálék megszerzésének módozata egyaránt bámulatos. A bukók, a vöcskök a víz alatt vadásznak, a sirályok, szerkők, gémek pedig fenn, illetve a környék legelőin. A víz forrón, sötéten csillog, a tündérfátyolhínár, a tündérrózsa szövevénye között. Kovács Gábor naponta látja ezt, végigkíséri az évszakok hozta változásokat. Számon tartja az átvonulókat és az őslakosokat. Felfigyel arra, ami bajt okozhat. A maga módján begyűjti, rendszerezi mindezt. Színes diaarchívumát hetekig lehet tanulmányozni. Egészen ritka felvételei is vannak. Sikerült lencsevégre kapnia például a halastavak befagyott tükrén a lékeknél halászó réti, sasokat. A madárfejedelmek vesékbe ható pillantással néznek a kamerába. És vannak elképesztő meglátásai is. Az egyiken útmenti szemétdombot láthatunk, a háztartási hulladékok visszataszító halmába ágyazott kocsironccsal, s a roncs tetejére „koronaként” ráhajított döglött kutyával. A maga nemében páratlan ez is ... Otthona zsúfolt. Érték érték hátán. Ez a gazdagság feltölti és új erőfeszítésre ösztönzi. Amire nagyon nagy szüksége van ... Baróti Szabolcs Fehér nyájak - fenn és lenn Eifert János felvételei Magányosan Az Albertfalva utcai Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán már a környékbeliek. A nagy igénybevétel miatt jócskán ráfér a jégre egy órák szabadon választható gyakorlata lehet a korcsolyázás hét végén korcsolyázhattak a kis felújítás, de utána a torna-Batha László felvételei