Népszava, 1982. július (110. évfolyam, 152–178. sz.)

1982-07-02 / 153. szám

2 DÉL-JEMEN BALRA TART Dél-Jemen most a kényszerű változások korát éli. Az évszázad elemi csapása, a háromnapos tavaszi felhőszakadás több mint egymilliárd, dolláros kárt okozott. Tízezrek váltak hajléktalanná, több száz ember pedig itt lelte halálát a piszkos hullámok közt, vagy a dühöngő viharban összeomló épületek romjai alatt. Az utak — mintha csak bombazápor szaggatta volna szét őket — használhatatlanok lettek, a viaduktok leomlottak és az élet megbénult. De csak néhány röpke pillanatra, mert az ország gyorsan magához tért a bénító dermedtségből és megkezdődött az újjáépítés. A hajlékok újrateremtése, a megrongált üzemek és középületek helyreállítása jelenti a „kényszerű változást” — és ez bizony erőteljesen megzavarja a „tervezett változások” menetét. Hiszen az ötéves terv új gyárak, mezőgazdasági telepek, lakónegyedek, iskolák, orvosi rendelők építését írta elő; most örülnek, ha legalább a régiek helyreállítása sikerül majd. Ahhoz is idő kell: a földkerekség egyik legszegényebb országa szűkében van a beruházási javaknak, és még mindig nagyok a kádergondok. Mégsem lehet azt mondani, hogy az országot valamiféle apátia kerítette volna hatalmába. — Mióta végrehajtottuk a baloldali fordulatot, mióta nyíltan hitet tettünk a szocialista irányú fejlődés mellett, azóta népünk nagyon is tisztában van azzal, hogy a siránkozásnál többet ér a cselekvés — emlékeztetnek a dél-jemeni politikusok arra az 1969-es júniusra, amelyben a Nemzeti Felszabadítási Front vezetősége, együtt a hadsereggel, a legfontosabb társadalmi rétegszervezetekkel új irányt szabott az országnak. Azóta Nyugaton és Keleten, az arab világban és a harmadik világ más térségeiben így jellemzik az ország politikai útját: „Dél-Jemen balra tart.” Az ország és a vezető szerepet betöltő politikai erő, a Jemeni Szocialista Párt a szocializmus felépítését tűzte ki célul. A meghirdetett és végrehajtott reformok összhangban állnak ezzel a célkitűzéssel. A külpolitika, a belpolitika, a gazdaság fejlődésének és mozgásának iránya egyaránt azt tanúsítja, hogy a marxista-leninista alapokon kidolgozott, a helyi viszonyokhoz rugalmasan alkalmazott pártprogram alkalmas a tömegek mozgósítására, alkotó energiájuk kibontakoztatására. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nem sokkal az 1969-es júniusi fordulat után rátért a tudományos alapokon nyugvó tervgazdálkodásra. Az első hároméves tervet — amely számos mezőgazdasági üzem felépítése mellett lerakta az ország néhány iparágának alapját is — követte egy kilenchónapos átmeneti tervidőszak, ezután került sor az ötéves tervekre. Közben teljesen szétzúzták a régi államapparátust, amely a gyarmati örökség maradványaival együtt ideiglenesen konzerválta azt a veszélyt is, amelyet a gyarmatosítók és ügynökeinek beavatkozási kísérletei jelentettek. 1969 és 1978 között Észak-Jemenből, Szaúd-Arábiából és Ománból kiindulva négy nagyobb szabású támadást indítottak a dél-jemeni szocialista kísérlet elfojtására, hogy így ellensúlyozhassák a szocialista eszmék érvényesülését a térségben. Mert az ország a szegénység okozta nehézségek dacára is, imponáló — a szocializmus felé mutató — eredményeket ért el az elmúlt évek során. Rohamléptekkel folyik az analfabetizmus felszámolása. A vándorló életmódot folytató beduinoknak munkaalkalmakat, letelepedést, orvosi ellátást és tanulási lehetőséget biztosítottak. Az új gyárak új életformát kínálnak a modern termeléshez még csak hozzászokni kezdő tömegeknek. A frissen felállított egyetemek és főiskolák pedig meggyorsítják a nemzeti értelmiség kialakulását. A szigorúan ellenőrzött árintézkedések meggátolták, hogy az arab világban tapasztalható szédítő „ártorna” semmissé tegye a béremelések eredményeit. Az országban a létfontosságú cikkek árát rendeletileg rögzítették. Az új törvények és rendeletek egyedülállóak az arab világban. A fiatalabb generáció sajátos érdekeit ifjúsági törvény védi, a dél-jemeni családjogi törvény pedig törvényerőre emeli az iszlám világban korántsem természetes egynejűséget. A munkajogi törvény, a társadalombiztosítási rendeletekkel együtt a dolgozó embert teszi a társadalom főszereplőjévé. A belpolitikai reformok forradalmi módon formálták át a brit gyarmati örökségként ottmaradt társadalmi és gazdasági struktúrát. A déljemeni politikai menetrend sok vonásában emlékeztet a szocialista országok forradalmának tempójára. A szocialista országok jelentik a legfontosabb politikai-gazdasági szövetséget és hátterét is az országnak, amely emellett következetesen keresikutatja a szövetkezés, az együttműködés lehetőségeit más antiimperialista, haladó erőkkel. Dél-Jemen az arab országok szilárdsági frontjának tagja, s így megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a közel-keleti válság fejleményeinek. Az adeni vezetés a Libanon elleni izraeli agressziónak már az első napján elhatározta: lehetővé teszi, hogy önkéntesek utazzanak a véres harcmezőre. A fővárosban toborzóirodát állítottak fel, az ország külképviseletei pedig közreműködtek abban, hogy ne csupán jemeni diákok, jemeni állampolgárok, hanem más arab országok önkéntesei is kivehessék részüket az élethalálharcból. Az izraeli invázió másnapján Ali Anter első miniszterelnök-helyettes Damaszkuszba utazott, hogy egyeztesse hazája és Szíria lépéseit. Egy Európán átutazó déljemeni megbízott így világította meg a kormányzat indítékait: Ami most Libanonban, a palesztinok ellen történik, nem elszigetelt akció. Holnap — annyi háború után — sor kerülhet ránk is. Holnapután pedig a már annyiszor provokált Líbiára. És aztán — vagy még közben — a forradalmi Etiópiára. A térség antiimperialista erői tehát nem tehetnek mást, minthogy összefognak. Az összefogás számunkra nem csupán forradalmi gesztus, hanem önvédelmi szükségszerűség. Tudjuk ezt 1967 óta, mióta a britek kivonulni kényszerültek az országunkból. Még inkább tudjuk 1969 júniusa óta, amikor félreérthetetlenné tettük utunkat, célunkat. És főként tudnunk kell most, amikor ellenségeink agresszivitása tetőzni kezd. Krajczár Imre # Irán csütörtökön — „további értesítésig” — bezáratta az NSZK-ban levő diplomáciai képviseleteit — nagykövetségét és konzulátusait — tiltakozásul amiatt, hogy egy nyugatnémet bíróság kiutasított az NSZK- ból 16 iráni diákot. ♦ Genfben csütörtökön plenáris ülést tartott az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. ♦ A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-sorozat 1383. tagját. # Hazautazott a Szovjetunióból Le Duan, a Vietnami KP KB főtitkára. Le Duan az SZKP KB vendégeként üdülésen volt a Szovjetunióban. # Todor Zsivkov, a bolgár Államtanács elnöke csütörtökön a Várna melletti Kokszinograd rezidencián fogadta Richard Nixon volt amerikai elnököt, aki magánlátogatáson tartózkodik Bulgáriában. # Három baszk fegyveres csütörtökön besétált Bilbaóban egy bárba és lelőtt egy ott tartózkodó rendőrt. A rendőr, mielőtt holtan öszszerogyott volna, revolverével halálosan megsebezte egyik támadóját. Tovább tart a libanoni válság (Folytatás az 1. oldalról) Dzsumblatt rámutatott, hogy az egyoldalú lefegyverzés átlátszó célja a falangista hegemónia megvalósítása, a Basir Gemajel vezette jobboldali milíciák diktatúrájának a bevezetése. Miközben az izraeli kormány képviselői csütörtökön Jeruzsálemben Morris Draper amerikai külügyi államtitkár-helyettessel folytattak megbeszélést a libanoni válság rendezéséről, az Izraellel szövetséges libanoni keresztény milíciáit folytatták tüzérségi támadásaikat a Libanonban állomásozó szíriai egységek ellen. Draper tájékoztatta Begin izraeli kormányfőt, Samir külügyminisztert és Saron hadügyminisztert Habib bejrúti tárgyalásairól. Jeruzsálemi források szerint mindhárom izraeli politikus arról beszélt, hogy „Izrael türelme fogytán van”, s változatlanul követeli a PFSZ fegyvereseinek teljes kivonulását Nyugat-Bejrútból. Draper időt kért a tárgyalások folytatására, s annak a véleményének adott hangot, hogy lehetséges a válság politikai rendezése. Arafat, a PFSZ V. B. elnöke francia újságíróknak csütörtökön adott nyilatkozatában kijelentette: nem áll szándékában távozni Bejrútból. A politikai rendezés lehetőségeivel kapcsolatos kérdésre Arafat kijelentette: „Felkészülök a legrosszabbra , de bizakodó vagyok”. Libanon jövőjéről, a palesztinok sorsáról továbbra is számos diplomáciai megbeszélés folyik. Husszein jordániai király szerda este Szaúd-Arábiába érkezett és Fahd szaúdi uralkodóval kezdett tárgyalásokat. Husszein látogatása egybeesik az Arab Liga Libanonnal foglalkozó hattagú miniszteri bizottságának Taif városában folyó tárgyalásaival. A vasárnap Tuniszban, az Arab Liga külügyminisztereinek értekezletén létrehozott testület — amelynek tagja Szaúd-Arábia, Szíria, Kuvait, Algéria, Libanon és a PFSZ —, feladata az, hogy tekintettel Izrael libanoni agressziójára, tanulmányozza az egységes arab stratégia kialakításának lehetőségeit. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter csütörtökön a távozó Haig amerikai külügyminisztert és Saron izraeli hadügyminisztert a Camp David-i szerződések megszegésével vádolta. Ghali szerint Haig a felelős azért, hogy az Egyesült Államok „zöld utat” adott Izraelnek a libanoni invázióhoz. Egy kairói lapnak adott nyilatkozatában Ghali arról beszélt, hogy Haig megállapodást kötött Saronnal, s áldását adta a Libanon elleni invázióra — cserébe Izrael és az Izrael-barát lobby támogatásáért a következő elnökválasztáson. A Le Matin című párizsi lap szerint Saron izraeli hadügyminiszter közeli barátainak arról beszélt: amennyiben ő lenne az ország miniszterelnöke, segítene a palesztinoknak abban, hogy megdöntve Huszszein király rendszerét, államot alapítsanak Jordániában. A Le Matin szerint Saron az izraeli parlament keddi ülése után barátainak arról beszélt, hogy kormányfőként 24 órát adna a jordániai uralkodónak a távozásra Ammanból, amely azután a független palesztin állam fővárosa lenne. Saron szerint az új állam létrehozását egy átmeneti időszak követné, amelynek során a két állam viszonyának alakulásától függően döntenének a megszállt Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőjéről. A Le Matin azt állítja, hogy Saron arról is beszélt: miniszterelnökként javasolná, hogy folytassanak tárgyalásokat a palesztinokkal az Izrael által megszállt területek státusáról, illetve egy esetleges izraeli—palesztin államszövetségről. * A szovjet társadalom képviselőivel folytatott megbeszéléseket a libanoni helyzetről, az izraeli invázió következményeiről Jasszer Abd Rabbi, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja és Jaiszir Kubba, a szervezet központi tanácsának tagja. A két palesztin vezető a Szovjet Szolidaritási Bizottság meghívására járt a Szovjetunióban. A palesztin vezetők tolmácsolták a PFSZ vezetősége, Arafat köszönetét az izraeli agresszió ellen küzdő arab hazafiaknak nyújtott határozott támogatásért és segítségért. Arafat látogatása sebesült palesztin harcosoknál TELEFOTÓ / MTI Külföldi Képszolgálat Reagan sajtóértekezlete Bokor Pál, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: „Libanon egyesítése egy központi kormány fennhatósága alatt” „Izzae »biztonságos északi határának« megteremtése, „az összes külföldi erők kivonása” Libanonból, és ami a palesztinaiak jövőjét illeti, a Ciszjordánia és Gáza amerikai ihletésű „autonómiájáról” intézkedő Camp David-i megállapodások alkalmazása — ezek az amerikai diplomácia céljai Libanonban, Ronald Reagan szerint. Az amerikai elnök csütörtökön tartott sajtóértekezletén a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet is „külföldi katonai erők” közé sorolta, tehát ugyanazt akarja, mint Izrael: a PFSZ katonai erőinek eltávolítását és ütközőzóna megteremtését az egységes libanoni hadsereg segítségével. A Libanoniban élő több százezer palesztint viszont hangsúlyozottan elválasztja a PFSZ-től, amely szerinte nem képviseli a Palesztinai népet. Washington Reagan szerint „diplomáciai megoldást remél”, s „nem adott zöld utat" az invázióhoz. De az elnök védelmébe vette az erőszak alkalmazását. A kormányzat „vizsgálatot folytat” abban a kérdésben, vajon Izrael támadó, vagy védelmi célokra használja-e fel az amerikai fegyvereket? Reagan más témákról szólva leszögezte: úgy véli, hogy „megszűnt a zűrzavar” a nyugati szövetségben. Az utóbbi kérdés kapcsán kifejtette, hogy a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték elleni szankciók kiterjesztése „egyszerűen elvi kérdés” az amerikai kormány számára. A szankciók esetleges feloldását a lengyel belpolitika módosításához kötötte. Az elnöknek el kellett ismernie, hogy a nyugati szövetségen belül ezt a politikát nem tudta elfogadtatni. A magyarázkodásból az is kitűnt, hogy a lényeg nem Lengyelország. Washington — jelezte Reagan —, hasztalanul igyekezett meggyőzni szövetségeseit arról, hogy a vezeték építése által állítólag „gazdasági függőségbe kerülnek a szovjetektől” és arról, hogy meg kell fosztaniuk a Szovjetuniót a földgáz eladásából származó évi 10—12 milliárd dolláros jövedelemtől. (MTI) A gázüzlet akadályozása miatt London hevesen bírálja Washingtont A munkanélküliségtől, gépiparának pangásától és piacainak szűkülésétől szorongatott brit kormány — egy nappal azután, hogy Margaret Thatcher Brüsszelben védelmébe vette a Reagan-kormányt — szerdán este figyelmeztette az Egyesült Államokat: előfordulhat, hogy az érdekelt brit cégeket felszólítják, hagyják figyelmenkívül a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezetékkel kapcsolatos újkeletű amerikai korlátozásokat. Nagy-Britannia amerikai licenc alapján készült kompresszorok szállításában volna érdekelt. A reagani embargó közel 100 millió font értékű megrendeléstől fosztaná meg. Lord Cockfield kereskedelmi államtitkár szerdán a kereskedelmi érdekek védelmét előíró törvény értelmében miniszteri döntést adott közre, amely megállapítja, hogy az amerikai korlátozások „kártékonyak az Egyesült Királyság kereskedelmi érdekeire nézve”. PÉNTEK, 1982. JÚLIUS 2. NÉPSZAVA Vádolják a török kormányt A francia, a norvég, a svéd, a dán, és a holland kormány panaszt emelt az Emberi Jogok Európai Bizottságánál a törökországi politikai helyzet miatt. A Strasbourgban székelő bizottság elé terjesztett dokumentumok — mint azt a testület egyik szóvivője csütörtökön közölte : „az emberi jogok megsértésével vádolják a török katonai rendszert”. Az Európa Tanács kötelékébe tartozó bizottság a dokumentumok alapján jelentést készít, amelyet a 21 tagú Európa Tanács miniszteri bizottsága elé terjesztenek. Kjeid Olesen dán külügyminiszter, aki egyben csütörtöktől a közös piaci külügyminiszterek soros elnöke, kijelentette: „Törökországban az elmúlt években annyi sérelem érte az emberi jogokat, hogy elkerülhetetlenné vált a kérdés nemzetközi kivizsgálása.” A tét — legalábbis az Európa Tanács szabályai értelmében — az, hogy a vizsgálatok után Törökországot kizárhatják az Európa Tanács tagjai közül. Rendkívüli állapot Guatemalában Efrain Rios Monti tábornok, guatemalai államelnök, szerdán este rádió- és televíziós beszédben jelentette be, hogy csütörtöktől az egész ország területén bevezetik a rendkívüli állapotot. Az elnök bejelentése a katonai diktatúra ellen harcoló gerilláknak adott 30 napos „türelmi idő” lejártával hangzott el. Ez utóbbit egy hónappal ezelőtt hirdették meg a gerillák fegyverletételére. Rios Montt azt állította, hogy több mint 1800-an megadták magukat. Rios Montt közölte, hogy mostantól halálbüntetéssel sújtják az elfogottakat, ügyükben statáriális különbíróságok fognak ítélkezni. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások csütörtöki ülésén felszólalt a belga küldöttség vezetője. Felszólalása — állapítja meg a TASZSZ — csupán a fegyverzet ellenőrzésére vonatkozó nyugati „csomagterv” kommentálása volt. A belga küldött felszólalását elemezve a lengyel delegáció vezetője sajtóértekezletén megállapította: "az nem adott választ a szocialista országokáltal a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó megállapodástervezetre, amely a csökkentési intézkedések egész komplexumát foglalja magában, biztosítva egyúttal az első megállapodás megfelelő ellenőrzését is. (MTI) Közepes hatótávolságú rakéták A TASZSZ visszautasítja az amerikai vádaskodást Rosszindulatú hazugságnak nevezi a TASZSZ szemleírója, Jurij Kornyilov, azt az amerikai vádat, amely szerint a Szovjetunió folytatja az SS—20 típusú közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését az ország európai területén. Ezt állította ugyanis Richard Burt, az amerikai külügyminisztérium európai kérdésekért felelős államtitkára szerdán Brüsszelben a genfi szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal foglalkozó, úgynevezett különleges tanácskozó csoport ülésén. Bart szerint a Szovjetunió az elmúlt két hónapban 15 ilyen rakétát telepített. A hamisítás célja az, hogy megnehezítse a döntésre érett kérdésekről folytatott kelet-nyugati párbeszédet, igazolja a Reagan-kormányzat militarista politikáját, amely növelni kívánja Európában a nukleáris szembenállást és katonai fölényre akar szert tenni — állapítja meg a kommentátor. Jaruzelski beszéde a lengyel néphadsereg pártaktíváján A forradalmi helyzetek forradalmi tetteket követelnek. Ezzel a címmel számolt be a Zolnierz Wolnosch, a lengyel néphadsereg lapja Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok és a lengyel fegyveres erők párt- és politikai aktívájának találkozójáról. A találkozón mondott beszédében a LEMP KB első titkára a többi között kijelentette: az elmúlt hét hónap eseményei bebizonyították, hogy mélységesen helyes volt a szükségállapot bevezetéséről hozott döntés. Ennek révén sikerült ugyanis megerősíteni az államot, így tudták és tudják biztosítani a rendet és a nyugalmat a társadalom számára. Az időszak mérlege összességében pozitív, bár a válságból való kijutásig még hosszú és mérhetetlenül nehéz az út. Mint Jaruzelski hangsúlyozta, a történelmi jelentőségű intézkedés végrehajtásában a legteljesebb mértékben helytálltak a katonák, a parancsnokok és a tisztek, a fegyveres erők egész párt- és politikai apparátusa. (MTI)