Népszava, 1982. december (110. évfolyam, 282–306. sz.)

1982-12-01 / 282. szám

2 Görögország A kormány egy éve Októberben múlt egy éve, hogy a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASZOK, a parlamenti választásokon elnyerte a szavazók többségének bizalmát és kormányt alakított. A görögök egy évvel ezelőtt az amerikai bázisok bezárását, a NATO-ból való kilépést, a Közös Piachoz való csatlakozás felülvizsgálatát, a nemzetközi monopóliumok befolyásának megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, az infláció megfékezését, a nemzetgazdaság fellendítését, a gazdasági szféra szocializálását, a demokrácia kibontakoztatását, a változást zászlajára tűző PASZOK-programra szavaztak igennel. A PASZOK programjára szavazók és Görögország NATO- szövetségesei aggodalommal teli várakozással figyelték mit és hogyan valósít meg a választási kampány során elhangzott ígéreteiből Andreas Papandreu és kormánya. Papandreut választási ellenfelei és a nyugati sajtó „forrófejű” politikusként jellemezték. Azt jósolták, ha hatalomra kerül, hűbelebalázs módjára fog cselekedni, „forrófejűségével” károkat fog okozni az országnak. Papandreu miniszterelnök rácáfolt ellenfeleire, megfontolt, körültekintő politikusnak bizonyult. E tekintetben nem volt nehéz dolga. Köztudott és elfogadott, hogy a nyugati demokráciákban az ellenzéki pártok sokkal radikálisabb programot hirdetnek meg, mint amit kormányra jutva megvalósítanak. Az új görög kormány az elmúlt egy év alatt nem keveset végzett. Elmaradtak ugyan azok a radikális lépések, amelyektől Görögország nyugati szövetségesei tartottak, de napirenden maradtak mindazon fontos bel- és külpolitikai, katonapolitikai kérdések, amelyek megoldása a Görögországban régóta óhajtott társadalmi-gazdasági reformok megvalósulását eredményezhetik. A gazdaság beígért szocializálása elmaradt. A munkanélküliek száma 1982-ben az előző évi 5,5 százalékkal szemben elérte a 8 százalékot. A termelés visszaesése Görögországban nemcsak az általános recesszió következménye, hanem annak is, hogy a hazai és a nemzetközi tőke kivárt, befektetéseit és a termelést visszafogta. A kormány — több hónapos késéssel — ez év augusztusában nyilvánosságra hozott gazdasági programja szerint az országra nehezedő gazdasági és ezzel összefüggő foglalkoztatottsági problémákat az 1983 januárjában induló 5 éves fejlesztési terv megvalósításával kívánja megoldani. A PASZOK vezetésével Görögország nem lépett ki a NATO- ból, de nem is tart magára kötelezőnek olyan NATO-határozatokat, amelyek úgynevezett nemzeti érdekeivel ellentétesek. Az amerikai támaszpontok bezárására nem került sor, de a kormány amerikai partnereivel tárgyalásokat folytat e támaszpontok használatának feltételeiről. Görögország például nem járul hozzá a területén levő amerikai támaszpontok felhasználásához olyan országokkal szemben, ideértve az arab országokat is, amelyekkel jó viszonyt tart fenn. A deklarált végső cél az amerikai támaszpontok távoli jövőbeni felszámolása. A Közös Piachoz való csatlakozás kérdésében Papandreu kormánya nem rendelt el népszavazást — mint azt ígérte —, ugyanakkor a csatlakozás Görögországnak előnyösebb feltételeiről tárgyalásokat szorgalmaz. A görög—török viszonyt meghatározó kérdések, így az égeitengeri légtér ellenőrzése, a kőolaj-lelőhelyként számításba vett szigetek kontinentális talapzatának meghatározásával kpcsolatos vita, a ciprusi kérdés megoldása — hogy csak a legfontosabbakat említsem — Görögország első számú nemzeti ügye maradt. A görög kormány a vitás kérdéseket józan hangvételű tárgyalások útján kívánja rendezni. A kormányzásról tavaly leköszönt konzervatív, jobboldali Új Demokrácia Párt mellett a legbefolyásosabb ellenzéki párt, a Görög Kommunista Párt támogatja a PASZOK-ot mindazon kérdésekben, amelyek a haladást szolgálják. A Görög Kommunista Párt például szorgalmazza, hogy a PASZOK a néptömegek aktív részvételével tegyen határozott lépéseket a belső politikai rendszernek oligarchiaellenes alapokon való demokratizálására. Lazítson a nemzetközi és amerikai monopóliumok gazdasági szorításán. Az ország gazdasági és politikai érdekeit ne rendelje alá a közös piaci országok érdekeinek. Az amerikai katonai támaszpontok megtörésével ne hagyja, hogy Görögországot akaratán kívül háborúba sodorhassák. Elmondhatjuk, hogy a PASZOK a Görög Kommunista Párt támogatásával a korábbinál nyitottabb külpolitikai vonalat követ. Javítja kapcsolatait a szocialista országokkal, az arab országokkal, kiemelten a Palesztin Felszabadítási Mozgalommal és a harmadik világbeli országokkal. A PASZOK vezette kormány előtt álló feladatok oly nagyok, hogy vezetői már jelezték, elvégzésükre még legalább kétszer négyéves megbízatás szükségeltetik. A PASZOK eddig követett politikájára a választók igent mondanak. Erre enged következtetni, hogy az 1982. októberi helyhatósági választásokon a PASZOK jelöltjei többséget kaptak. Igaz, ahol kellett, a kommunisták is a PASZOK jelöltjére szavaztak. A baloldali politikai erők előretörését mutatja, hogy a PASZOK mellett a kommunisták is szép eredményeket értek el, 43 városban övék a polgármesteri poszt. A helyi önkormányzat szervei, a polgármesteri hivatal és a helyhatósági tanácsi testületek Görögországban nem rendelkeznek olyan széles körű jogkörrel és olyan jelentős költségvetéssel, mint a Tanácsok Magyarországon. A helyhatósági választások eredményei azonban nagyon fontosak. Nemcsak abból a szempontból, hogy nem mindegy a napirenden levő decentralizálást a közigazgatásban kik és hogyan hajtják végre, hanem abból a szempontból is, hogy Görögországban a helyi önkormányzati választások hagyományosan jelzik, milyen politikai erőket támogatnak a választók. A mostani választások egyértelmű baloldali sikereket hoztak. A választási eredmény fő tanulsága Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt főtitkára szerint az, hogy a baloldali pártok széles körű összefogása fontos és hatékony. Bujtosi Zoltán Olasz divat - Ezt találtuk számukra a legmegbízhatóbbnak pintér Péter rajza Jordán—palesztin bizottság Jordán—palesztin vegyes bizottságot hoztak létre Ammanban. A bizottság két társelnöke: Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke és Mudar Badran jordániai kormányfő — adta hírül hétfőn a jordániai hírügynökség. A testület feladata „a jordán—palesztin kapcsolatok jövőjének megvitatása, különös tekintettel a közel-keleti térség problémáival kapcsolatos politikai kezdeményezésekre”. A bizottság felállításáról hozott döntést Arafat ammani látogatásának befejeztével hozták nyilvánosságra. (MTI, AFP, UPI) A lengyel kormány és a püspöki kar tanácskozása A lengyel kormány és a püspöki kar képviselőiből álló vegyes bizottság hétfőn Varsóban együttes ülésen megvitatta az ország helyzetével kapcsolatos kérdéseket. A kormány képviselői kifejtették, hogy milyen tervei vannak az állami vezetésnek a közeljövőre vonatkozóan. Előzetesen átekintettek néhány szervezeti kérdést II. János Pál pápa 1983-ban esedékes lengyelországi látogatásával kapcsolatban. A lengyel parlament alkotmányjogi felelősséget vizsgáló bizottságának felkérésére a lengyel belügyminiszter engedélyezte, hogy Piotr Jaroszewicz, egykori miniszterelnök, Tadeusz Pyka, volt miniszterelnök-helyettes, Jan Szydlak, az időközben feloszlatott Lengyel Szakszervezeti Szövetség elnökségének volt elnöke, valamint Tadeusz Wrzaszczyk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának volt tagja ideiglenesen elhagyhassák internálási helyüket. Az intézkedés célja, hogy az egykor felelős tisztséget betöltött politikusok a szerzőbizottság előtt tanúvallomást tehessenek az ügyükben folytatott vizsgálatban. (PAP) SZERDA, 1982. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Meghívás Hu Jao-pangnak Az új japán kormányfő diplomáciai offenzívája Ázsiában Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: Nakaszone Jaszuhiro új japán miniszterelnök kedden közölte Kína tokiói nagykövetével, hogy hivatalos látogatásra meghívja Hu Jaopangot, a Kínai Kommunista Párt KB elnökét. A kormányfő ugyanakkor közölte: kabinetje a két ország közötti jó kapcsolatok elmélyítésére fog törekedni. A japán kormányfő első külpolitikai lépései között szerepelt az, hogy felvette a kapcsolatot több távol-keleti, illetve délkelet-ázsiai vezetővel. Suharto indonéziai elnökkel egy telefonbeszélgetésben közölte, hogy Japán meg akarja szilárdítani a politikai és gazdasági kapcsolatait az ASEAN-tagállamokkal. Az új japán kormányfő telefonon tárgyalt Mahathir Mohamed, malaysiai miniszterelnökkel, Marcos Fülöpszigeteki elnökkel, Prem Tinszulanondhai és Li Kuan Ju szingapúri miniszterelnökkel. Ezeknek a kapcsolatfelvételeknek az ad jelentőséget, hogy Japán és az ASEAN viszonya Szuzuki Zenko kormányzásának idején, főleg gazdasági okok miatt, meglelelősen feszült volt. Nakaszone — ugyancsak telefonon — közölte Cson Tu Hvan dél-koreai elnöknek, hogy a japán—dél-koreai kapcsolatok előmozdítására törekszik. A világ statisztikai adatai közül kétségtelenül a legmegdöbbentőbbek a katonai költségvetéseket tükröző számok. „A második világháború óta a fegyverkezési hajszára költött összegek meghaladják a 6 trillió dollárt, ami megközelítőleg megfelel az egész világ 1976-os nemzeti össztermékének — hangsúlyozza az ENSZ titkárságának egyik kiadványa. A katonai kiadások manapság egyre nagyobb ütemben növekednek. 1964-ben mindössze 13 ország költött 1 milliárd dolláron fölül fegyverkezésre, ma pedig számuk meghaladja a húszat. A katonai kiadások összege már húszszorosa annak a gazdasági és műszaki segítségnek, amit a fejlett országok nyújtanak a fejlődő államoknak. A fegyverkezésre kétszerannyit költenek, mint az oktatásra, és három és félszer annyit, mint az egészségügyi kiadásokra. Eközben több mint félmilliárd ember éhezik és majdnem 700 millió nem tud olvasni, írni. A katonai költségvetések közül magasan kiemelkedik az Egyesült Államoké: 1985- ben már a tervek szerint is túllépi a 303 milliárd dollárt. A Fehér Ház értékelése szerint a stratégiai haderő fejlesztésére 1982-től 1987-ig 222 milliárd dollárt költenek. Még ha kizárólag matematikailag értékelnénk ezt a morális vagy még inkább amorális problémát, akkor is rögtön világossá válik, hogy milyen sok égető szociális kérdést lehetne megoldani az esztelen és veszélyes fegyverkezési hajszára költött összegek lefaragásával. Az atombombák, tengeralattjárók és laktanyák helyett ezer és ezer iskolát, kórházat, óvodát lehetne fölépíteni, embermilliókat jóllakatni és virágzó kertekké változtatni a sivár pusztaságokat. A Szovjetunió — az emberiség előtti felelősség tudatában, hűen elvi békepolitikájához — konkrét javaslatokat tesz a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a katonai kiadások csökkentésére. A Szovjetunió példáját követik a többi szocialista országok is. A Nyugat sajnos, nem válaszol ezekre a kezdeményezésekre. A leszerelés ellenségei bizonygatni próbálják, hogy úgymond a hadiipar emberek millióinak teremt munkalehetőséget, másodszor pedig „különleges iparágat képez”, amelyet nem lehet „pacifikálni”. 1977 és 1981 között a Pentagon költségvetése több mint másfélszeresére növekedett. A leszerelés ellenségei szerint tehát ebben az időszakban a munkanélküliségnek csökkennie kellett volna — ha nem is ilyen mértékben. És mi történt valójában? A munkanélküliek száma a szakszervezetek adatai szerint majdnem ötmillió fővel növekedett. Ezt Nyugat-Németország példáján is láthatjuk. Az elmúlt öt évben a bonni kormány több mint kétszer annyit költött katonai kiadásokra, ugyanakkor a munkanélküliek hadserege nem csökkent, hanem kétmillió fővel emelkedett. A hadiiparba fektetett dollármilliók sokkal kevesebb munkahelyet hoznak létre, mint a békés iparágakba befektetett pénz. Ezt bizonyítják azok a számítások, amelyeket szakértők végeztek a kapitalista országok egész sorában. És hogyan néz ki valójában az a tétel, hogy a hadiiparágakat lehetetlen békés célú termelésre átállítani? Vegyük például a legkatonaibbat és a legsajátságosabbat , a livermoore-i laboratórium példáját, ahol többek között a neutronbombát is megalkották. A Pentagon jelenleg gyakorlatilag kizárólagos megrendelője ennek az intézménynek. A Livermoore-i laboratórium munkatársai tanulmányozták, hogyan lehetne átállítani „működésüket” békés célú megrendelésekre. Kiderült, hogy a tudósok többsége minden különösebb probléma nélkül átállhatna az alternatív energiaforrások kutatására. Még az olyan szakosodott szakértők, mint az atomtudósok és atommérnökök — számuk körülbelül kétezer — elfoglaltságot találnának maguknak, olyan problémákkal foglalkozva, mint például az atomerőművek radioaktív hulladékai felhasználásának kérdése. A szakértők felmérései szerint még az USA egyik legfejlettebb hadiipari körzete, Santa Clara térsége is minden nehézség nélkül át tudna állni a békés termelésre. A repülőgépgyárak utasszállító repülőgépeket gyártanának, az elektronikai ipar pedig ellenőrző műszereket, illetve egészségügyi felszereléseket. Ugyanezt lehetne elmondani Nyugat-Európáról is. A Lucas Aerospace brit konszernben tervet dolgoztak ki, hogyan lehetne polgári termelésre átállítani tizenhét katonai gyárat. A brémai egyetem professzora, Hufschmidt szintén átállási terveket dolgozott ki több NSZK-beli hadiipari vállalat részére, így például a Kruppcég a Leopárd-tankok célzóberendezése helyett orvosi műszereket gyárthatna, a Renk-cég páncélosokhoz való sebességváltó dobok, a Diel-cég lánctalpak helyett átállhatna hókotrók és más fontos ipari gépek gyártására. A leszerelésért folytatott harc — még ha csak a társadalmi-gazdasági vonatkozásokat vesszük figyelembe — égetően szükséges. A cél elérésében minden nép és nemzet érdekelt. Rudolf Kolcsanov, a moszkvai Trud főszerkesztő-helyettese Indiai látogatásra érkezett Mubarak egyiptomi elnök, hogy Indira Gandhi miniszterelnökkel az el nem kötelezettek mozgalmának helyzetéről, a közel-keleti problémáról és a két ország kapcsolatáról tárgyaljon. Az államfő kíséretében van Kamel Haszszán Ali külügyminiszter és Bulrosz Ghali külügyi államminiszter. # Reagan amerikai elnök kedden latin-amerikai körútjának első állomására, Brazíliába utazott. # A portugál közalkalmazottak kedden 24 órára beszüntették a munkát, hogy így adjanak nyomatékot bérköveteléseiknek. A 350 ezer dolgozó 22 százalékos béremelést követel, míg a kor- Nemzetközi hírok mány csupán 17 százaléknyit hajlandó adni. Az olasz püspöki kar két tagja, két jelentős politikus szervezet nevében egyetértését fejezte ki az amerikai püspökök közelmúltban ismertté vált rakétaellenes állásfoglalásával, amely Reagan fegyverkezési programját támadja. Az amerikai hadügyminisztérium hétfőn tájékoztatta a kongresszust arról, hogy Szaúd-Arábiának, Nagy-Britanniának, Dél-Koreának és Kolumbiának összesen 2,4 milliárd dollár értékben kíván fegyvereket eladni. A kongresszusnak 30 napon belül kell dönteni arról, hogy vétót emel-e a fegyvereladások terve ellen vagy sem. 4. A nyugatnémet hadügyminiszter kedden visszautasította Rogers tábornoknak, a NATO Európában állomásozó haderői főparancsnokának követelését, hogy négy százalékkal növeljék az NSZK katonai kiadásait. Samir izraeli külügyminiszter kinshasai utazása új kihívás Zaire részéről az arab —afrikai testvériséggel szemben — mutat rá az Arab Liga főtitkárságának Tuniszban kiadott keddi közleménye. Kétéves kéréssel a kínai kormányfő beterjesztette az új ötéves tervet Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Reálisnak minősített gazdasági fejlesztést javasolt 1985 végéig kedd délután Pekingben Csao Ce-jang miniszterelnök a kínai parlament előtt elhangzott beszédében. A kétéves késéssel ismertetett 6. ötéves terv — a tervidőszak 1981 januárjával kezdődött — évente átlagosan 4 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő és előnyben részesíti az energiaágazat, valamint a közlekedés és szállítás fejlesztését. Kína a tervidőszak végéig folytatja a kiigazítás politikáját. A beruházásra előirányzott 360 milliárd jüanból 130 milliárdot kívánnak a meglevő üzemek korszerűsítésére fordítani. Ugyanakkor a hatodik tervidőszak végére 400 nagy- és közepes beruházást is át kívánnak adni. A 6. ötéves tervben a külkereskedelem növekedési üteme töb mint kétszer akkora lesz, mint a gazdaság növekedési üteme. Csao Ce-jang aláhúzta, hogy az elmúlt 28 év gazdasági eredményei „nagyon gyengék” voltak, míg a 6. ötéves terv máris jobb gazdasági mutatókra épül. A tervidőszak első két évében az ipar és a mezőgazdaság össztermelési értéke 5,2 százalékkal nőtt, jelentette be a miniszterelnök. A terv az egy főre jutó fogyasztás szintjét évente átlagosan 4,1 százalékkal kívánja növelni, ami magasabb, mint 1953 és 1980 között bármikor. A városi lakosság jövedelme 4,9 százalékkal, míg a több mint 800 milliós falusi lakosságé évi 6 százalékkal emelkedik. A 6. kínai ötéves terv a korábbi évtizedekhez képest lényegesen nagyobb összegeket irányoz elő az életszínvonal fejlesztésére. Évente 62 millió négyzetméter lakást akarnak építeni, ami csaknem háromszorosa az 1953 és 1980 között eltelt 28 év átlagának. Gyújtóbomba robbant a brit miniszterelnökségen Kedden délben pokolgép robbant a londoni Downing Street 10. szám alatt, a brit miniszterelnökség épületében. A robbanás időpontjában Margaret Thatcher miniszterelnök az épületben tartózkodott. Értesülések szerint a robbanószerkezet „levélbomba” volt. A délután folyamán a Scotland Yard közölte, hogy a miniszterelnökségre küldött veszedelmes csomag nem robbanó-, hanem gyújtószerkezetet tartalmazott és a felbontáskor kicsapó lángok egy tisztségviselőt könnyebben megsebesítettek. A merényletet az „Ír Nemzeti Felszabadító Hadsereg” elnevezésű szélsőséges terrorszervezet vállalta magára. (MTI)