Népszava, 1982. december (110. évfolyam, 282–306. sz.)

1982-12-01 / 282. szám

NÉPSZAVA 1982. DECEMBER 1., SZERDA Mitterrand és Indira Gandhi tárgyalásai Új-Delhiben Az indiai miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon még nem született végső döntés a további fegyverszállítások­ról — mondotta hétfői új­­delhi sajtóértekezletén Fran­cois Mitterrand, elnök. Fran­ciaország eddig negyven Mirage­ 2000 típusú harci gépet adott el Indiának. Az ázsiai ország további repülő­gépeket, Puma típusú heli­koptereiket, hadihajóik elleni Exocet-rakétákat és 105 mil­liméteres lövegeket a­kar vá­sárolni Franciaországtól. A dúsított urán szállítá­sáról szóló szerződéssel kap­csolatban Mitterrand leszö­gezte: Franciaország bizto­sítékokat kapott arra, hogy India kizárólag békés célok­ra használja a nukleáris fű­tőanyagot. Mitterrand két alkalom­mal is tárgyalt Indira Gandhi miniszterelnök­kel és hétfőn beszédet mondott a parlamentben. A francia ál­lamfő kedden fejezi be in­diai látogatását. (Reuter) Helmut Schmidt nyilatkozata Londonban Nevetséges a Nyugat katonai hátrányának hirdetése Helmut Schmidt volt nyu­gatnémet kancellár a BBC- televíziónak adott nyilatko­zatában „egészen nevetsé­gesnek” minősítette „a Nyu­gat katonai kisebbségi komplexusát” — nemcsak hagyományos, nukleáris ér­telemben is. Utalt rá, hogy az NSZK hadserege, habár csak hagyományos fegyver­zettel van ellátva, „önmagá­ban is hatalmas erő, képes arra, hogy bárkit elrettent­sen az agressziótól”. A szociáldemokrata poli­tikus — aki magánlátogatá­son tartózkodik London­ban —, tisztelgő látogatást tett Margaret Thatcher minisz­terelnöknél, a BBC szerint azért is, hogy tanácsokat adjon a december 3-i közös piaci csúcsértekezlet előtt. Schimidt nyilatkozatában — nevek említése nélkül — kijelentette: „Itt, Nyugaton, minden negyedévben vagy minden hónapban akad egy politikus, hol a NATO fő­titkára, hol valamely (NA­TO-) állam feje vagy mi­niszterelnöke, aki szörnyül­ködni kezd azon, milyen rettenetesen erősek a szovje­tek, mennyi katonájuk van, mennyi hajójuk stb. S hogy nekünk már kellene vala­mit tennünk ez ellen... Én magaim meglehetősen maga­biztos vagyok. Itt van pél­dául a (nyugatnémet) Bun­deswehr ... A katonai ki­sebbségi érzésnek ez a kul­tiválása egyenesen nevetsé­ges" — mondotta. Az interjú egy másik he­lyén Schmidt kétségeit fe­jezte ki az iránt, hogy komo­lyan tárgyalni akar-e a Reapan-kormány az európai közép-hatótávolságú rakéta­fegyverzet korlátozásáról. Finoman annyit mondott, hogy Ronald Reagannek lát­hatóan „nehézségei” voltak a tárgyalások folytatásával, holott a NATO 1979-es ra­kétatelepítési „ikerhatároza­­tában” a Pershingek és ro­botrepülőgépek telepítése csak az egyik oldal volt, a másik, egyenértékű elem a „rendkívül komoly” leszere­lési tárgyalásokat írta elő. (MTI) A francia hadügyminiszter kiállt a NATO kettős határozata mellett Charles Hernu francia hadügyminiszter fokozott együttműködésére szólította fel Franciaország nyugat­­euró­pai partnereit a hadi­ipar terén. A Nyugat-euró­pai Unió Párizsban folyó közgyűlésén különösen nyo­matékosan emelte ki, hogy a nyugati stratégiának to­vábbra is a „nukleáris el­rettentésen” kell alapulnia, s bírálta Rogers NATO-fő­­parancsnok legutóbbi kije­lentéseit, valamint más olyan amerikai nyilatkoza­tokat, amelyek a hagyomá­nyos fegyverzetnek a hadi­technika új eredményeinek felhasználásával va­ló fej­lesztésére helyezték a hang­súlyt. Henny rámutatott: a háború, még ha hagyomá­nyos fegyvereikkel is vívnák meg, mérhetetlen pusztításo­kat okozna Európában, ép­pen ezért Franciaország úgy véli, a cél a háború meg­akadályozása s erre — sze­rinte — csak a nukleáris el­rettentő erő képes. Helmu leszögezte, hogy Franciaország kitart a NA­TO 1979-es kettős határozata mellett, vagyis helyesli, hogy amerikai rakétákat telepít­senek Nyugat-Európába, ha a genfi tárgyalások nem vezetnének eredményre. Diplomáciai megfigyelők rámutatnak: első ízben for­dul elő, hogy a francia had­ügyminiszter beszédet mon­dott a Nyugat-európai Unió ülésszakán. (MTI) Változatlanul mindennaposak a brutális gyilkosságok Salvadorban. A képen látható holttesteket éppen elégetni készülnek a hadsereg katonái. A hat férfit ismeretlen tettesek mészárolták le egy hete. Az elmúlt három évben már 38 ezren estek áldozatul a politikai terrornak az országban telefotó - MTI Külföld: Képszolgálat Európai ifjúsági tanácskozás Cipruson Megkezdte munkáját Cipru­son az európai ifjúsági együttműködés szervezetének III. konzultatív tanácskozá­sa. A tanácskozáson több mint 500 nemzeti szervezet képviseletében 30 nemzet­közi és a regionális ifjúsági és diákszervezet mintegy 150 küldötte vesz részt. A megnyitó ülésen meg­jelent és beszédet mondott Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. A nem­zetközi helyzetet elemezve felhívta a figyelmet a meg­növekedett hidegháborús ve­szélyre, a fokozódó fegyver­kezési hajsza beláthatatlan következményeire. Az előreláthatóan decem­ber 3-ig tartó tanácskozás munkájában a DIVSZ dele­gációjának tagjaként a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége is részt vesz. (MTI) Bajban Reagan katonai költségvetése Harmincmilliárd dollárral szeretné megkurtítani Rea­gan elnök jövő évi katonai költségvetését Joseph Adda­­bo, az amerikai képviselőház katonai költségvetési meg­­ajánlási albizottságának el­nöke. Ugyancsak a túlzott katonai költekezés ellen fog­lalt állást korábban Ernest Hollings, az illetékes szená­tusi albizottság tagja is. Tho­mas O’Neill, a képviselőház elnöke kijelentette: Reagan katonai költségvetése „igen nagy bajban van”. Abdabo kedden az ABC televíziónak adott interjújá­ban elmondotta, hogy bizott­ságának tagjai el vannak szánva a kormány által elő­terjesztett 250 milliárdos ka­tonai költségvetés csökkenté­sére. A New York-i képvise­lő szerint bizottságának sem az MX-rakéták, sem a B-1 bombázók építésére nem sza­bad pénzt megajánlania, mert ezek a fegyverrendsze­rek nem növelik az Egyesült Államok biztonságát. (MTI) A TASZSZ cáfolata Az Egyesült Államok külügy­minisztériuma dokumentu­mot tett közzé, amelyben is­mét azt próbálja igazolni, hogy a Szovjetunió és szövet­ségesei vegyi és biológiai fegyvereket alkalmaznak Af­ganisztánban, Kambodzsában és Laoszban. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutat: a nem először felszínre kerülő rá­galmakat nem csak a szov­jet fél utasította már vissza. A nyugati állítások „tanúk­ra” és „szemtanúkra” hivat­koznak, az ENSZ szakértői azonban semmiféle bizonyí­tékot nem találtak. (MTI) Plenáris ülés Madridban Király Ferenc, az MTI tudó­sítója jelenti: Hogyan folytatódjék a zá­ródokumentum szerkeszté­se, milyen megközelítéssel kellene feloldani a fennálló nézetkülönbségeket, hogyan válhat fontos állomásává Madrid az európai politikai légkör enyhítésének? Ezek a témák foglalkoztatták az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozó keddi plenáris ülését. A 35 ország részvételével folyó találkozón nagy figyel­met keltett Igor Andropov­­nak, a szovjet küldöttség tag­jának elsőként elhangzott be­széde. A szovjet delegátus fő­ként annak elemzésével fog­lalkozott, hogy a találkozó eredményes befejezése érde­kében hogyan lehetne a mun­kát meggyorsítani. Kitért ar­ra, hogy a siker útjába újabb és újabb akadályokat gördítő nyugati küldöttségek néhány, nemrégiben beterjesztett mó­dosító javaslata olyan tölte­tet hordoz, amely felrobbant­hatja a találkozó kiegyensú­lyozott menetét. A madridi találkozó fel­adatát abban jelölte meg, hogy ne csak a múltat, ha­nem a jelent is vegye figye­lembe, és a jövőbe is mu­tasson. Aktívan kell hozzá­járulnia Európa holnapjának kedvezőbbé tételéhez. Az amerikai delegáció ve­zetője, Max Kampelman ugyan azt a reményét fejez­te ki, hogy a meglevő nézet­­különbségek ellenére a mos­tani találkozó a kelet-nyu­gati párbeszéd nélkülözhetet­len fóruma marad, azonban védelmébe vette a szocialista országok által kifogásolt nyu­gati módosító javaslatokat. Felszólította a Szovjetuniót, hogy „konstruktívabban rea­gáljon” ezekre. A küldöttségekhez közelál­ló források „halvány előrelé­pésnek” minősítik azt a tényt, hogy a szerkesztő csoport munkája aktívabbá vált, sőt — az őszi újrakezdés óta elő­ször — konkrét szövegezési munkával foglalkozott. A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyárában készítenek hazánkban egyedül gömbformájú víztornyokat. Gyártmányaiknak mintegy hat­van százalékát exportálják. A munkákkal jól haladnak, előrelát­hatólag száztíz százalékra teljesítik az éves termelési tervüket MTI Fotó - Király Krisztina felvétele 3 Reális készülődés 1983-ra Csupán egy hónap van hát­ra az idei évből. Napjaink­ban a vállalatok vezetőinek figyelmét az 1983-ra való gondos felkészülés köti le. Egyfelől az év végéig várha­tó eredmények, másrészt pe­dig a jövő esztendőre szóló megrendelések, együttmű­ködési szerződések alapján igyekeznek feltérképezni ter­melési lehetőségeiket, érté­kesítési kilátásaikat. A vállalati terv akkor meg­alapozott, ha pontos infor­mációkra, józan realitásokra épít, s számba veszi a kol­lektíva munkájában rejlő tartalékokat. Nem nélkülöz­hető egy-egy termelőegység szellemi, fizikai, gépi kapa­citásának, műszaki felké­szültségének, pénzügyi esz­közeinek a pontos felméré­se. Kiindulni azonban mégis­csak a várható piaci keres­letből, az árak prognózisából és az ezekből következő jö­vedelmezőségi viszonyok mérlegeléséből ajánlatos és érdemes. Abból ugyanis, hogy mit lehet eladni, és mennyiért? Kevéssé hiteles az olyan vállalati terv, amely az előző év teljesítményét veszi csupán alapul, s a vál­tozó körülmények figyelem­­bevétele nélkül a tavalyi adatokra „rátesz egy lapát­tal”. Milyen hát a jó vállala­ti tervezés? Olyan, amelyik tekintetbe veszi a népgaz­daság legfontosabb feladata­it, s ennek ismeretében — a vállalati lehetőségek gondos vizsgálata alapján — építi ki a maga stratégiáját. Ám elsősorban nem az irányító szervek „megelégedését” igyekszik kivívni, hanem a kollektíva célszerű cselekvé­si programját vázolja fel. Export, takarék­osság, jövedelmezőség Kétségtelen, hogy 1983-ban a népgazdaság fizetőképessé­gének fenntartása, a külke­reskedelmi mérleg fokozott mérvű javítása minden más tényezővel szemben elsőbb­séget kap. A következő fon­tos cél, hogy az életkörül­mények színvonala elfogad­ható mértéken maradjon. A gazdálkodók mindehhez az export növelésével, a drága import alapanyagok és ter­mékek lehetséges pótlásával, fokozott takarékossággal, a másodnyersanyagok haszno­sítása, a különféle költségek lehetséges csökkentése révén, a jövedelmezőség javítása se­gítségével tudnak leginkább hozzájárulni. Felkészülve ar­ra, hogy termékeink elhelye­zése — főként a külországok­ban — nem lesz könnyebb, mint az idén, s a különféle alapanyagok és energiahor­dozók beszerzése elé egyfe­lől konvertibilis valutahely­zetünk, másfelől a rubelel­számolású országok szállító­­képessége emel korlátokat. Éppen ezért a gazdaság minden szektorában tovább szükséges csökkenteni a kő­olaj és kőolajtermékek fel­­használását. Elkerülhetetlen az energiaigényes ágazatok termelésnövekedését az át­lagosnál mérsékeltebbre elő­irányozni, a minél több szel­lemi terméket megtestesítő, a fajlagosan kevés anyagot, energiát emésztő gyártmá­nyok körét pedig bővíteni. A villamosenergia-iparban a széntüzelésű erőművek kapa­citásának lehető legnagyobb kihasználása szerepel a ter­vekben. A vaskohászat a leg­újabban átadott korszerű be­rendezések kiaknázásával bő­víteni igyekszik a finomabb minőségű acélok választékát, növelni az úgynevezett folya­matos öntés részarányát. A Lenin Kohászati Művek jö­vő évi tervükben a nehéz piaci helyzetben is értékesít­hető speciális öntvények gyártását erősítik. Az ötvö­zött termékekből több mint 20 ezer tonnával szánnak többet a felhasználóknak, mint az idén. Ehhez hason­lóan az alumíniumkohászat­ban is az ötvözött anyagok és a feldolgozott félgyártmá­nyok részarányának bővíté­sével igyekeznek ellensúlyoz­ni a nyomott piac hátránya­it. Mit példáznak a vállalati tervek? A feldolgozóipari ágazatok vállalatai nem feledkezhet­nek meg a rubelelszámolású egyezményekben vállalt ex­portkötelezettségekről, s minden eddiginél nehezebb feladatot kell teljesíteniük — a kivitel növelésével és a drága behozatal pótlásával — a nem rubelelszámolású egyensúly javításában. A gépiparban azok a vál­lalatok, illetve alágazatok jutnak fokozott szerephez, amelyek kelendő, előnyösen értékesíthető, gazdaságos gyártmányokkal képesek versenyben maradni. Ilyenek a fényforrások, a vákuum­­technikai gépek, a járműipa­ri részegységek, az orvosi műszerek, a kikötői és ener­getikai berendezések, a szer­számgépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek bi­zonyos csoportjai, valamint a komplett ipari technológi­ák és komplex (termelési, oktatási, egészségügyi) rend­szerek. A Medicor Művek annak a felismerésnek a szellemé­ben készül a jövő esztendő­re, hogy a megrendelők a szellemi tevékenységgel pá­rosuló kivitelt egyre értéke­sebbnek tekintik, s egyre ked­vezőbben ismerik el. Éppen ezért fokozzák fővállalkozói tevékenységüket és igyekez­nek minél több komplett egészségügyi intézményt ér­tékesíteni. A Szerszámgép­ipari Művek termelési szer­kezete igazodik a korszerű kereslethez: 1983-ban már zömmel (termelésük 85 szá­zalékában) számjegy- és szá­mítógépvezérlésű megmun­kálógépeket gyártanak. Jó jel, hogy kapacitásuk csak­nem felét már rendelésekkel lekötötték, s termékeik há­romnegyede kivitel. A lakosság iparcikk-ellátá­sának javítása, a választék bővítése jegyében a Videoton és az Orion is a színes tele­­vízió vevőkészülékek meny­­nyiségének gyarapítását és minőségének javítását ter­vezi. Különböző újdonságok­kal (hordozható színes tv, az eddigieknél is energiatakaré­kosabb készülékek) keresik a vásárlók kedvét, s az új tí­pusoknál az elfogadható fo­gyasztói ár is fontos fejlesz­tési tényező. Az Elekthermax merész termékváltással igyekszik (belföldre és kül­földre egyaránt) új, kis fo­gyasztású sütő- és főzőkészü­lékekkel frontáttörést elérni. A vegyiparban gyógyszer­­alapanyagok, műtrágyák, nö­vényvédő szerek és PVC-por kivitelére igyekszik a hazai ipar további exportlehetősé­geket felkutatni. Nagyon fontos, hogy itt és más ága­zatokban is a fajlagos ener­gia-felhasználás csökkenté­sével, a tüzelőolajnak szén­nel való felváltása révén, a technológiai hő hasznosításá­val jelentős mennyiségű kő­olajat lehessen megtakaríta­ni. A könnyűipari vállalatok — annak ellenére, hogy a textil- és konfekcióipar Nyu­­gat-Európában a válságága­zatok közé számít — kon­fekció- és kötőipari beren­dezéseik megfelelő kiaknázá­sával, az igényesebb külföldi vásárlók megcélzásával ja­víthatják a külkereskedelmi mérleget. Ez olyan áron is megéri, hogy vállalják kis­­szériájú divatcikkek — gya­kori átállást, technológiai váltást kívánó — termelését. A RÁBATEX két tucat, zöm­mel nyugat-európai és közel­­keleti országba szállít. Ah­hoz, hogy exportpiacait megtartani és bővíteni tud­ja, fokozza a korszerű tech­nológiával készült — pél­dául puplin minőségű — kel­méinek részarányát. A Váci Kötöttárugyár jövő évi ter­vét a bevált, de állandóan továbbfejlesztett szabadidő- és sportöltözékekre alapozza. Sztélés körű együttműködés Mindehhez persze megfe­lelő alapanyagokra, a fono­dák, szövödék és konfekció­üzemek, valamint az export­vállalatok egyre szorosabb együttműködésére van szük­ség. Az együttműködés elő­relátó példáival is találkoz­hatunk a jövő évi vállalati tervekben. A Budapesti Kon­zervgyár már többségében megkötötte termeltetési szer­ződését a különböző gazda­ságokkal, agrárüzemekkel, hogy biztosítsa alapanyag­szükségletét az 1983. évi fo­lyamatos termeléshez és ér­tékesítéshez. Különböző kis­kereskedelmi vállalatok köt­nek termeltetési szerződése­ket az állami és szövetkezeti iparral olyan cikkekre, ame­lyeket a vásárlók keresnek, a kínálat azonban — ma még — nem fedezi az igényeket. Hogy a vállalatok gondo­san, előrelátóan, vagy elha­markodva terveztek, az ter­mészetesen a jövő esztendő termelési és gazdálkodási eredményeiből fog majd hi­­telt érdemlően kiderülni. Hi­szen — az ismert mondást kissé átalakítva — a legjobb terv is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Az idei felkészülés mindeneset­re idejében megkezdődött, s már ez is valami. Vajda János

Next