Népszava, 1982. december (110. évfolyam, 282–306. sz.)
1982-12-01 / 282. szám
4 Gutenberg leckéje Isten önnel, Gutenberg! — így szólt a televízió napokban sugárzott dokumentumfilmjének szellemes címe. A hírközlés forradalma küszöbön áll — mondta, sugallta a műsor. Ám emellett Gutenberg késői utódaira igen nagy szükség van, s lesz még sokáig. A Zrínyi Nyomdában is, ahol könyveket is nyomnak, ám az üzem alapvető profilja a hetilap, folyóirat. Itt készül a Magyarország, a Magyar Ifjúság, s itt szedik a napi Világgazdaságot és a Rádióújságot. A nyomda idei úgynevezett műveleti termelési terve 310 millió forint, ezt az év végéig valószínűleg 98 százalékra sikerül teljesíteni. Két százalék elmaradás látszólag nem sok, de az okoknak érdemes utána nézni. Három helyett másfél műszak — Csökkent a folyóiratok példányszáma, s ezzel az árbevételünk is — kezdi a felsorolást Vágó Sándorné vezérigazgató. — Nem annyival, hogy a helyükbe más munkát iktathattunk volna, mert a nyomógép legfeljebb negyedórával kevesebbet működik; ez töredékidő. Viszont az előkészítő munka ugyanannyi maradt. Néhány könyv elkészítését is a jövő évre kellett átvinnünk, a kiadókkal való megállapodás alapján, az egyre égetőbb létszámhiány miatt. Három évvel ezelőtt például negyvenöt gépmesterünk volt, azóta 22-re olvadt a számuk. Hogy a vállalt kötelezettségeket teljesíthessék, augusztus óta kilenc lengyel gépmestert foglalkoztatnak. Három helyett így is átlagosan másfél műszakban járnak a gépek. Továbbra is igen nagy a kisebb, úgynevezett házinyomdák elszívó hatása. Az emberek kevésbé kvalifikált munkára is elmennek, ha magasabb bért és jobb körülményeket kínálnak, például egy műszakos beosztást. A létszámhiány mellett gondot okoztak az idén a szabályozók változásai is, amelyek a nyereséget tíz százalékkal érintették, az ebből eredő veszteséget azonban belső tartalékokkal sikerült ellensúlyozni, elsősorban a költségek csökkentésével. A részletekről Petz Károlyné gazdasági igazgató tájékoztat: " Korlátoztuk a fenntartási keretet, a szakkönyvek, irodaszerek, fogyóeszközök beszerzését. Hir nyel le a nyomda? Nemcsak a veszteségek nehezítették a most záruló évet, hanem a fizetési kötelezettségek is. Az idén több beruházással gyarapodott a Zrínyi. Huszonnégymillió forintért vásároltak olyan kiegészítő berendezéseket, amelyekkel kézi munkát lehet helyettesíteni, a termelékenységet növelni. Az új színbontó berendezés szűk keresztmetszeteket oldott fel, éppen az exportmunkákat tette biztonságosabbá, és a hazai folyóiratok, könyvek minősége is javul általa. Sőt, a szabad kapacitásból más nyomdáknak is jut. Ám a behozatal késett, így hát az üzembe helyezés idejét kellett rövidíteni. Más szóval: a próbaidő alatt is eladható színvonalú kiadváványok hagyták el a színbontót. Ez is segítette a nyomdát abban, hogy már az idén közel ötmillió svéd koronát teljesítsen. Szép pénz, de ez sem érkezett tálcán, mert az év során leértékelték a svéd koronát. A különbözetet — szem előtt tartva a népgazdaság érdekét, devizaigényét — az idén még „lenyelte” a nyomda; kérdés, mi lesz jövőre. Annál is inkább, mert havonta megjelenő képregényújságok készülnek svéd megrendelésre, amelyek beleillenek a nyomda profiljába, de egy piac mégiscsak egy piac. Nem lehetne bővíteni a megrendelők körét, csökkenteni a nyomda kiszolgáltatottságát ? — Kézenfekvő gondolat, csak megvalósítani nehéz — mondja Vágó Sándorné. — Technológiai adottságaink miatt nem könnyű átnyergel-ni. Amellett a svéd üzlet — amelyet már a jövő évre is megkötöttünk — azért is előnyös, mert túlnyomórészt hazai papírt használhatunk a képes folyóiratokhoz. Importkiváltás. Manapság minden gyári beszélgetés egy idő után erre a témára kanyarodik. A Zrínyi Nyomdában sem titkolják, hogy ez a lecke sok gondot ad, különösen akkor, ha arra is ügyelnek, hogy a belföldi papír alkalmazása során a minőség ne szenvedjen kárt. Nos, ezt az idén nem mindig sikerült megvalósítani. Többet szakadt a papír, mint korábban, több volt az állásidő, és a festékkel is sok volt a gond. Még akkor is, ha a megrendelők mindebből keveset vettek észre. De ez a kevés sem mindegy egy olyan patinás nyomda esetében, mint a Zrínyi. Alternatív tervek Az anyagtakarékosság is sajátos problémákkal jár a nyomdában. — Évente 300 millió értékű papírt használunk fel, ebből 3 milliónyi a megtakarítás — magyarázza Furján Géza, a gazdálkodási főosztály vezetője. — Ezt az öszszeget azonban teljes egészében megrendelőnknek, azaz a kiadónak kell visszatérítenünk. A nyomdának tehát semmiféle érdekeltsége nincs abban, hogy mondjuk, válogassa a hulladékot fajták szerint, ami pedig a népgazdasági újrahasznosítás szempontjából cseppet sem volna mindegy. Pedig, ha a hulladékhasznosításon fennmaradó összeget nem kellene viszszatérítenünk, ebből például érdekeltté tehetnénk dolgozóinkat. Az idei esztendő sok mindenre megtanította a Zrínyi nyomdabelieket is, ami a gazdálkodás eddig talán kevésbé ismert oldalait illeti. A kemény, de nem haszontalan tapasztalatok birtokában hogyan vágnak neki az új évnek? — A legfőbb törekvésünk a termelés stabilizálása — foglalja össze Vágó Sándorné. — Kapacitásunk nyolcvan százalékát máris lekötöttük könyvekkel, folyóiratokkal. Úgy véljük, hogy a megmaradó húsz százalék elég rugalmasságot tesz lehetővé számunkra. Amit pedig — alaposabb munkaszervezéssel — mi akarunk biztosítani megrendelőinknek, az az eddiginél fegyelmezettebb szállítás, és jobb, állandóbb minőség. Szeretnénk mind a termelést, mind pedig az értékesítést az eddiginél ütemesebbé tenni. Ezért mindkét területre két-három változatú tervet készítünk. Több munka, de úgy látjuk, megéri. Ennek a munkának az eredményét pedig valamenynyi olvasó érzékelheti majd, aki jövőre is kézbe veszi a Zrínyi Nyomdából kikerülő hetilapok, folyóiratok valamelyikét. Varga Zsuzsa kézzel festett képregények Danis Barna felvételei Két kis darab a jövőből: fényszedés és... ... az új színbontó berendezés KGST külkereskedelem Moszkvában kedden megkezdte munkáját a KGST külkereskedelmi bizottságának ülésszaka. A szervezet tagállamain kívül a munkában részt vesz Jugoszlávia képviselője is. A jelenlegi ülésszak feladata, hogy megvizsgálja: milyen intézkedések szükségesek a KGST- tagállamok közötti külkereskedelem további bővítése és tervszerű irányítása érdekében. A KGST fennállása óta a tagállamok közötti kereskedelem évi növekedési üteme elérte a 11 százalékot, ami jóval meghaladja a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedési ütemét. Idén a külkereskedelem értékének növekedése az előző évihez képest kereken tíz százalék lesz. A korábbiakhoz hasonlóan a jövőben is a Szovjetunió lesz a szervezet alapvető fűtőanyag-, nyersanyag- és fémexportőre. Igen jelentős a gépipari együttműködés: a KGST-tagállamok exportjából 40 százalékkal részesedik ez az ágazat. Elég eternit A tavalyinál kétmillió négyméterrel több, 13 millió négyzetméter hullámlemezt készítenek az év végéig a Nyergesújfalui Eternitgyárban, s ebből 12 millió négyzetméternyit már el is szállítottak a megrendelőknek. Az elmúlt hónapokban váratlanul megnőtt az igény. Korábban elsősorban az üzemek megrendelésére gyártották, újabban viszont a családi házak, az emeletes lakóépületek fedésére is tömegesen használják a hullámosított elemitlemezeket. A nyergesújfaluiak gyorsan igazodtak a kereslethez: az egyik gépsort , amin eddig síklemezt készítettek — felszerelték kiegészítő berendezésekkel, s így alkalmassá tették a shullámlemez gyártására is. Megkezdték a második gyártógépsor átalakítását, saját erőforrásból, csekély költséggel. Világgazdaság ■ Lisszabon. Portugália csereügyletet kötött Angolával, amelynek alapján az afrikai ország kőolajjal fizet egy vízi erőmű bővítéséért. A munkálatok költsége 156 millió dollár, ennek felét egyenlíti ki Angola kőolaj szállításával. Az ügylet mindkét ország számára előnyös. Angola a devizahiány miatt kénytelen volt visszafogni importját, s ezt megsínylette a portugál kivitel is. Portugáliának pedig, amely 12 milliárd dollár külföldi adósságot halmozott fel, nehézségei vannak az exportja sikeres lebonyolításához szükséges versenyképes fizetési feltételek nyújtásában. ■ Moszkva: Két legyet lehetne ütni egy csapásra, ha az üzemek a hulladékanyagokat olyan közszükségleti cikkek előállítására használják fel, amelyeknek termelését nem rögzítik központi tervek és amelyek bizony gyakran eltűnnek a boltokból — erre mutatott rá az Izvesztyija. A lap számos olvasói levél alapján számol be arról, hogy hol, milyen tárgyak nem kaphatók — például konyhai ülőkék, lapátnyelek, ruhacsipeszek, konyhai kések —, holott a hiány jelentkezésének közelében nem csupán erdő van, hanem fűrészüzem is, amely szinte mindezeket a cikkeket elő tudná állítani, ha figyelembe venné a kereskedelem igényeit. ■ Emden. Gyorsan bővül a szovjet—nyugatnémet árucsere-forgalom. A kölni szovjet kereskedelmi képviselet adatai szerint a két ország az idén várhatóan 22—23 milliárd nyugatnémet márka értékű kereskedelmi forgalmat bonyolít le. Ez 12—15 százalékos növekedést jelent 1981- hez képest. ■ Madrid: Az idén nőtt Spanyolország acéltermelése. Az év első tíz hónapjában 10,8 millió tonna acélt állítottak elő, ez közel 2 százalékos emelkedést jelent 1981 hasonló időszakához viszonyítva. Az év első felében Spanyolország több mint háromszor annyi acélterméket értékesített külföldön, mint amenynyit importált. ■ Genf. Kedvezően alakul a kelet—nyugati kereskedelem, a kétoldalú áruforgalom kiegyensúlyozódik — állapította meg jelentésében az ENSZ európai gazdasági bizottsága. Gyorsan bővül a Szovjetunió kereskedelme a nyugati országokkal, elsősorban a növekvő csőszállítások révén. Az ENSZ az idei évre jelentős kereskedelmi többletet jósol a Szovjetunió javára. A kisebb szocialista országok is javították a tőkés forgalomban kereskedelmi mérlegüket. Főként az import mérséklésének köszönhető, hogy 25 év óta először várhatóan ők is többletet mutatnak fel a Nyugattal folytatott kereskedelemben. Mindennek eredményeként az idén nem emelkedik a szocialista közösség Nyugattal szembeni nettó adóssága. szőni jó gyes kezű lányok, asszonyok számára lehet érdekes a hír: januártól szőni tanulhatnak az Ady Endre Művelődési Házban. Jelentkezni december közepéig lehet, személyesen vagy a 691-915-ös telefonszámon. Az oktatást a tanfolyam három hónapja alatt heti 3 órában tartják, s gondoltak rá, hogy az itt megszerzett tudást a résztvevők valóban hasznosíthassák is: új „szolgáltatása" lesz a művelődési háznak, hogy tavasztól hetente egy alkalommal a szőni tudók térítésmentesen igénybe vehetik a szövőgépeket. A kisgyermekes anyákra gondolva, kiegészítik ezt azzal, hogy e napokon gyermekfoglalkoztatást is szerveznek. SZERDA, 1982. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Műanyag cikkek exportra Fejlesztésük alapja a takarékosság Régi bérház hátsó udvarában, alacsony, roskadozó épületekben találhatók a Műanyagipari Vállalat irodái és műhelyei. Több műhelye is van a város különböző pontján hasonló állapotban. Éppen ezért 1975-től tudatosan elkezdték takarékoskodni, és mint a jó háziasszony, megteremtették egy méltó új „otthon” beruházásának anyagi előfeltételeit. Ezután láttak hozzá, hogy kivitelezőt keressenek. — 1977-ben megterveztettük és 1978-ban kezdődött el az építkezés a Generál kivitelező vállalat irányításával. Azért választottuk őket, mert olyan korszerű és jó szerkezetet tudnak csinálni, amely elbírja a nagyobb terhelést is — mondja Windisch Ferenc, a vállalat igazgatója. — Most október végéig kellett volna átadni az épületet, de nem készült el. Egyrészt, mert időközben csökkent a kivitelezők létszáma, másrészt, mert az alvállalkozók nem tartották be a határidőket, így aztán jövő év márciusára ütemeztük át az átadását. — Bizonyára várják már, hogy az új épületbe beköltözhessenek. Milyen tevékenységeket vonnak itt majd össze? — Zuglóban négyszintes épület, hétezer négyzetméteres műhellyel és hatszázhetven négyzetméteres irodákkal. Azonkívül orvosi rendelő, melegítő konyha, öltözők, zuhanyozók. Több profilt fogunk egy helyre összpontosítani. A csomagolóanyag telepet, amely polisztirolhab tálcákat készít, 55—60 millió darabot évente. (Ezekbe a tálcákba csomagolja az élelmiszeripar a termékeinek egy részét.) A golyóstol, töltőtoll és a fröccsöntő, valamint a poliészter gomb üzemünket. Utóbbiban évente 250—300 millió darabot csinálunk fehérnemű-, divat- és bútorhuzat gombokból. Végül rotációs üzemünket, ahol polietilén tartályokat készítenek 100 litertől 4,5 ezer literig, illetve üvegszálas poliésztercső- és tartálygyártó üzemünket. A budapesti beruházással egy időben készül a hatvani is, ahol főleg a gombgyártást igyekeznek bővíteni. A jelenlegi termelés a duplájára szándékoznak növelni, miivel várható, hogy az idei visszafogottabb termelés után a jövőben nő majd a termelés a ruhaiparban. Ez a beruházás valószínűleg határidő előtt elkészül és jövő év augusztusára üzemibe helyezik. Milyenek az exportfejlesztési terveik? — A háromdimenziós töltőtollakból szállítunk Ausztriába, továbbá van egy öszszerakható, variálható műanyag játékunk, amelyet egy iparművésszel közösen, magunk fejlesztettünk ki, és az elmúlt évben már egy vagonra valót szállítottunk belőle az NSZK-ba. Most igyekszünk népszerűsíteni a skandináv országokban és Nyugat-Európában. Reméljük, mind nagyobb lesz az érdeklődés iránta, mert praktikus játék, a gyerekek maguk is összerakhatják, kombinációs készségüket fejleszthetik. Több hazai óvodában és bölcsődében népszerű. Az NSZK-ból újabb megrendelést kaptunk ezekre a játékokra, és reméljük, hogy töltőtollból is 10 százalékkal tudjuk növelni exportunkat. — Van-e elegendő alapanyaguk? — Alapanyagunk húsz százalékát itthonról, negyven százalékát szocialista és negyven százalékát tőkés importból kapjuk. Idén voltak kisebb problémák némely import alapanyagokkal, de átcsoportosítással tudtuk biztosítani a folyamatos termelést. Hogy mit hoz a jövő, azt még nem teljesen látjuk. K. I. Magyar-uruguai tárgyalások Chiarino Rossi, uruguayi gazdasági és pénzügyminiszter-helyettes vezetésével november 27—30. között gazdasági küldöttség folytatott tárgyalásokat hazánkban a kétoldalú kapcsolatok továbfejlesztésének lehetőségeiről. A delegáció vezetőjét fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter is. Titok Napok óta minden reggel következetesen felszólít a rádióreklám, hogy fogyasszam én is a mecseki szódiababtermékeket. Hajlamos lennék a dologra, csakhogy hiába kérdem az ABC-ben, a kutya se tudja, mi fán terem, ami a reklám szerint a Mecsek táján terem. A rádióhallgató sem tudhatja, mivel a „fogyassza ön is” felszólítás mindössze azzal csinál kedvet az újdonsághoz, hogy nem kevesebb, mint hatféle szójababkészítményt kínál, különösen annak, aki cukorbeteg. De hogy a szójababkészítményt levesként, főzelékként, húsként vagy desszertként fogyasszuk, netán kenyérre kenjük vagy szalonnával tűzdelve süssük ki — azt nem tudjuk a reklámból kisütni. A „Cipőt a Cipőboltból !*’ ehhez képest igazán sokatmondó, jól eligazító reklám volt annak idején. Bár, mint az eddigiekből is kitűnik, azért ez a mecseki antireklám is jó valamire: felkelti a kíváncsiságot, és lám, ingyenreklámot szül eme szerény glossza formájában. De minek is? A szójababkészítményeknek. Hogy mik azok? És hogy mi a különbség közöttük? Ez, és még sok egyéb, a gyártó titka. Vajon mennyit fizetett a rádiónak azért, hogy gondosan megőrizze? (g. ns.)