Népszava, 1983. június (111. évfolyam, 128–153. sz.)

1983-06-01 / 128. szám

2 VAN LEHETŐSÉG Közvetlen összefüggés van a genfi szovjet—amerikai tárgyalások alakulása, az amerikai törvényhozásnak az MX-rakétákra vonatkozó döntése és a szombaton nyilvánosságra hozott szovjet kormánynyilatkozat között. A genfi tárgyalásokról kevés az információnk. A szovjet dokumentum tartalmából és hangvételéből arra következtethetünk, hogy nincs előrehaladás, és az idő múltával egyre valószínűsíthetőbb, hogy az év végén — megfelelően a NATO 1979-es határozatának — telepíteni kezdik az úgynevezett eurorakétákat. Az elmúlt fél esztendőben szovjet politikai és katonai vezetők többször is hangoztatták, hogy a nyugati katonai lépések, amelyek az erőegyensúly megbontására irányulnak, nem maradnak válasz nélkül. Katonai szakértők, politikai megfigyelők, a nyugati újságírók találgatni kezdték, vajon milyen lépéseket tervez a Szovjetunió. A szovjet kormánynyilatkozat gyakorlatilag elejét veszi e találgatásoknak. Miközben újfent leleplezi az amerikai taktikát, ismerteti azokat a terveket, amelyekkel megőrizhető az erőegyensúly, garantálható az egyenlő biztonság. A nyilatkozat leszögezi: „Tekintettel arra, hogy a földi, tengeri és légi telepítésű új amerikai hadászati fegyverek kidolgozása, gyártása és hadrendbe állítása következtében a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát fenyegető veszély növekszik, a Szovjetunió kénytelen válaszlépéseket tenni védelmi erejének megszilárdítására, például megfelelő új hadászati rendszerek kifejlesztésével. A Szovjetunió e lépéseit a kialakult helyzet realitása diktálja, és ezek a lépések választ jelentenek majd az Egyesült Államok eljárására. E lépések kizárólagos célja, hogy ne engedjék meg a kialakult erőegyensúly megbontását.” Nem arról van tehát szó — mint azt néhány NATO-szóvivő és sajtókommentátor állítja —, hogy a Szovjetunió fenyegető hangot ütött volna meg, hanem arról az ismert tételről, hogy nem engedhető meg a kialakult erőegyensúly megbontása. A szovjet magatartás soha nem ,a fenyegetést tekinti céljának, eszközként sem használja ezt a jellegzetesen imperialista módszert. Ezúttal is arra helyezi a hangsúlyt, hogy „van lehetőség arra, hogy a genfi tárgyalásokon igazságos megállapodásra lehessen jutni”. Majd hozzáfűzi „még nincs késő útját állni a helyzet veszélyes kiéleződésének”. Moszkva változatlanul a várakozás álláspontjára helyezkedik, s azt reméli, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei válaszolnak az építő jellegű szovjet javaslatokra. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra, hogy az elmúlt hat hónapban a Szovjetunió és a Varsói Szerződés egy sor olyan javaslatot tett, amelyet a Nyugatmindmáig válasz nélkül hagyott. Furcsa módon most, amikor — a világsajtó szóhasználata szerint — „keményebb hangvételű”, szovjet dokumentum került nyilvánosságra, a NATO egyik szóvivője Brüsszelben kijelentette: „az Észak-atlanti Szövetség hadügyminiszterei szerdán kezdődő tanácskozásukon megvitatják majd, hogyan válaszoljanak a szovjet kormány nyilatkozatára". Már ebből is kitűnik, hogy a békét, biztonságot óhajtó ember, különösen itt, Európában, mennyire másként gondolkodik. Mi egyszerűen és nyilvánvaló módon a valódi nullamegoldás hívei vagyunk. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy utópisztikus elképzelés egy nukleáris fegyverektől mentes Európa megvalósítása. Az amerikai tervek ugyanis éppen minket, európaiakat veszélyeztetnek leginkább. Nyilvánvaló, hogy Washington változatlanul el tud képzelni egy kontinensünkre korlátozódó nukleáris konfliktust. A Szovjetunió leleplezi ezt az elképzelést is, s nem hagy kétséget arról, hogy soha nem lenne partner egy ilyen „korlátozott atomháború” megvívásában. A nyilatkozatban figyelmeztetés fogalmazódik meg, mely szerint „olyan válaszlépéseket is meg kellene tenni (már amennyiben az Egyesült Államok és a NATO nem mond le Európát veszélyeztető terveiről), amelyek magának az Egyesült Államoknak a területét is figyelembe vennék”. A Szovjetunió és szövetségesei nem fenyegetnek senkit. Céljuk az elmúlt másfél évtizedben kialakult viszonylagos erőegyensúly megőrzése, az egyenlő biztonság garanciáinak megteremtése. Van lehetőség minderre. Aligha túlzott derűlátás részünkről, ha ezt a két szót emeljük ki a kormánynyilatkozatból, s azt a gondolatot, amellyel az állásfoglalás zárul: „Minden állam kötelessége, hogy megtalálja a fegyverzetek — elsősorban az atomfegyverzetek — korlátozása és csökkentése halaszthatatlan feladatainak megoldását, hogy visszatérjen a politikai és katonai enyhülés útjára. Ez minden nép és állam érdeke függetlenül attól, hogy azok a világ mely földrajzi térségében helyezkednek el, milyen társadalmi-gazdasági rendszerben élnek, milyen politikai csoportosuláshoz vagy irányzathoz tartoznak.” Thurzó Tibor Gromiko fogadta az amerikai nagykövetet Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, kedden Moszkvában fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót a nagykövet kérte. A felek a szovjet—amerikai kapcsolatok néhány kérdését vitatták meg. Andrej Gromiko felhívta az amerikai diplomata figyelmét a szovjet kormány május 28-i nyilatkozatára, és hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak teljes komolysággal és felelősséggel kell megvizsgálnia az abban foglaltakat. (MTI) Koreai nyilatkozat A Koreai-félszigeten kialakult veszélyes helyzet háború kirobbanásával fenyeget — figyelmeztet a Koreai Országos Békevédelmi Nemzeti Bizottság nyilatkozata, amely elítéli azokat az amerikai— dél-koreai terveket, hogy neutronfegyvereket telepítsenek Dél-Koreába. A Koreai Országos Békevédelmi Nemzeti Bizottság felhívja a világ békeszerető erőit: bontakoztassanak ki erőteljes mozgalmat a neutronfegyverek Dél-Koreába telepítésének megakadályozására. (MTI) Nemzetközi hírek # A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának átadták megőrzésre az 1980. március 3-án kötött, a hasadóanyagok védelméről szóló nemzetközi egyezmény ratifikációs okmányát. Az egyezményt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége törvénybe iktatta. # Ausztrália kedden feloldotta mindazokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket 1980-ban hozott a Szovjetunióval szemben. # Maurice Bishop grenadai miniszterelnök nyolcnapos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, hogy találkozzon különböző amerikai személyiségekkel. Pártbetiltás Törökországban A török katonai vezetés rendeletileg betiltotta az idén május 20-án megalakult Nagytörök Pártot. A nemzetbiztonsági tanács rendelete — amelyet az ankarai rádió kedden ismertetett — emellett utasítást adott 14 politikus, így Süleyman Demirel volt miniszterelnök, valamint a betiltott Igazságpárt 6, és az ugyancsak betiltott Köztársasági Néppárt 7 volt vezetőjének őrizetbe vételére. A rendelet szerint az őrizetbe vetteknek — gyakorlatilag száműzetésként — június 2-ig kell jelentkezniük Canakkale nyugat-törökországi város katonai hatóságainál, amelyek meghatározatlan ideig felügyeletük alatt tartják őket. A rendeletből kitűnik, hogy a török katonai vezetés a Nagytörök Pártban a betiltott Igazságpárt újraalakulásának veszélyét látta. (MTI) Folytatódott az IPN-konferencia (Folytatás az 1. oldalról) héskörét vizsgáló szakértői ülés összehívásában. Niels Diederich, az NSZK szövetségi gyűlésének képviselője hangsúlyozta a két német állam szerződéseinek fontosságát és felelősségét az európai enyhülési folyamatban. Elliot Livitas amerikai küldött, kongresszusi képviselő szerint feltétlenül szükség van az amerikai és a szovjet fegyverzetek kölcsönös és ellenőrizhető csökkentésére, a tárgyalások eddigi eredménytelenségéért, a fegyverkezési verseny folytatódásáért azonban kizárólag a Szovjetuniót tette felelőssé. A délelőtti tanácskozás befejeztével Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta a konferencián részt vevő delegációk vezetőit. A délutáni ülésen elsőként Franciaország küldötte, Manuel Escutia szólalt fel, aki a „nemzetközi közösség erőfeszítéseinek kudarcaként” minősítette az afganisztáni és a lengyelországi helyzetet. Janusz Stefanowicz lengyel parlamenti képviselő azt emelte ki, hogy a szükségállapot Lengyelországban a kisebb rossz, az európai feszültség forrásait nem hazájában, hanem másutt kell keresni. A madridi értekezletnek otthont adó Spanyolország nevében felszólaló Modesto Fraile képviselő „minden európai számára életbevágónak” nevezte a tanácskozás sikeres befejezését. A kanadai Allan Lawrence elismerte: a leszerelési tárgyalásokon minden ország rakétáit, így a britekét és a franciákét is számításba kell venni. A luxemburgi Victor Braun a terrorizmus terjedése fölötti aggodalomnak adott hangot, Robert Pedersen dán küldöttségvezető pedig arról szólt, hogy a helsinki záróokmány harmadik kosarában foglaltak végrehajtása bizonyos csalódást keltett. Lev Tolkunov, a szovjet küldöttség tagja, az Izvesztyija főszerkesztője részletesen szólt arról, hogy Washington — az Egyesült Államok nukleáris fegyvertárára támaszkodva — nyíltan fenyegetődzik, politikai zsarolással próbálkozik. Végre akarja hajtani a NATO rakétatelepítési határozatát, holott ez súlyos fenyegetést jelentene a békére. Darvasi István, a magyar küldöttség tagja kijelentette: az, hogy nincs egységes véleményünk bizonyos kérdésekben, józan ésszel nem lehet elfogadható indok arra, hogy rakétákkal, nukleáris robbanófejekkel rontsunk egymásnak. Lord Molloy, az angol küldöttség tagja vitatta több felszólaló szovjetellenes érveit, és emlékeztetett arra, hogy a fasizmus ellen vívott harcokban a Szovjetunió húszmillió embert vesztett. A keddi vita során kifejtette véleményét Björn Stördränge (Norvégia), Léon Bollendorff (Luxemburg), Pär Gransted (Svédország), Arne Christiansen (Dánia), Miranda (Portugália), Manuel Medina Ortega (Spanyolország), Daniel Mica (USA) és H. Krill de Capello, az UNESCO megbízottja. (MTI) Izrael újabb agressziót készít elő (Folytatás az 1. oldalról) létrejött libanoni—izraeli megállapodást. Két aknavető-lövedék csapódott hétfőn a bejrúti nemzetközi repülőtér nyugati kifutópályájára az amerikai tengerészgyalogosok állomáshelyének közelében — jelentette be a libanoni állami rádióadó. Az amerikai tengerészgyalogosokat készültségi állapotba helyezték, jóllehet senki nem sérült meg, s komoly anyagi kár sem keletkezett. Nem sikerült megállapítani, hogy honnan lőtték a repülőteret. A „Libanon hangja” nevű falangista rádióállomás híradása szerint a támadás néhány perccel előzte meg egy 160 francia katonát szállító repülőgép leszállását. Izrael megállás nélkül küldi a csapaterősítéseket a „keleti frontra". Képünkön páncélozott csapatszállító járművek vonulnak a libanoni Bekaa-völgy felé telefotó — mti Külföldi Képszolgálat A LEMP a közmegegyezés kialakítására törekszik A PB beszámolója a lengyel társadalom helyzetéről Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A népi Lengyelország történetének legnehezebb szakasza volt a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa óta eltelt közel két év. Az önálló állami és nemzeti létet fenyegető ellenforradalmi veszélyt azonban sikerült szuverén módon, önerőből elhárítani. Ezt hangsúlyozta a LEMP Politikai Bizottságának beszámolója, amelyet a Központi Bizottság keddi ülésén Józef Czyrek, a párt PB tagja, a KB titkára terjesztett elő. Czyrek rámutatott: a LEMP a nemzeti egység és a közmegegyezés kialakítására törekszik, de világosan kimondja, hogy a szocialistaellenes erőkkel nem lehet szó megegyezésről. Tudatában van a különféle veszélyeknek, s határozottan vallja, hogy Lengyelország szuverén állami létét, biztonságát a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagországával való megingathatatlan szövetség, barátság és együttműködés szavatolja. Az egyes társadalmi csoportok magatartását elemezve a beszámoló pozitívan értékelte a munkásosztály szerepét. Kedvezőnek minősítette a referátum a másik nagy társadalmi osztály, a parasztság magatartását is. Ami az értelmiséget illeti, annak köreiben ma még meglehetősen sokan engednek a szocialistaellenes erők nyomásának. A párt a nyíltan ellenséges nézeteket vallók kivételével kezet nyújt mindenkinek, és ismételten leszögezi: nem az a lényeg, ki honnan jött, hanem az, hogy merre tart. Czyrek külön foglalkozott az ifjúsággal, amelynek soraiban elég nagy számban vannak még mindig ingadozók, félrevezetett, megtévedt emberek. Ezért a pártnak az eddiginél sokkal erőteljesebb tevékenységet kell kifejtenie a fiatalok között. A nemzeti megegyezés megvalósítása szempontjából Czyrek pozitívnak minősítette az állam és az egyház viszonyát. Elítélte viszont az olyan próbálkozásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a vallási ünnepeket, miséket államellenes, rendbontó akciók szervezésére használják fel. Mint mondotta, II. János Pál pápa közelgő lengyelországi látogatásától a társadalmi nyugalom erősödését, a nemzeti megegyezés továbbfejlődését várják. A látogatás egyben az állam és a katolikus egyház közötti jelen és jövő kapcsolatok próbaköve lesz. Összességében elmondható — állapította meg a beszámoló —, hogy a párt megedződött a harcban, és erősebb, mint a IX. kongreszszust megelőző időkben volt. Erről tanúskodik a többi között az, hogy napjainkban már kevesen lépnek ki a pártból. A LEMP megőrizte munkásbázisát, megvédte munkásarculatát. SZERDA, 1983. JÚNIUS 1. NÉPSZAVA Szovjet vezetők Arvid Pelse ravatalánál Kedden Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ravatalozták fel a vasárnap elhunyt Arvid Pelsének, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB Pártellenőrzési Bizottsága elnökének, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttének holttestét. A ravatal mellett díszőrséget álltak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával.* Az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét az SZKP Központi Bizottságának és a KB pártellenőrzési bizottságának Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB pártellenőrzési bizottságának elnöke elhunyta alkalmából. (MTI) Washington rákényszerítette akaratát szövetségeseire A wiliamsburgi állásfoglalások vegyes világvisszhangja Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Befejeződött az értekezés, kezdődhet az értelmezés: ezzel a gondolattal távozhattak hétfőn a williamsburgi William and Mary sportcsarnokból hét fejlett tőkés ország és a Közös Piac vezető személyiségei egy olyan közös nyilatkozat felolvasása után, amely Gaston Thorn kifejezése szerint „ésszerű kompromisszumokat” és megállapodásokat produkált a feleket ez idén leginkább érdeklő kérdésekben. A nyilatkozatból ítélve három ilyen kérdéskör került terítékre Williamsburgben: a magas kamatlábak, a nemzetközi valutarendszer stabilitása és a kelet-nyugati viszony problémája. Az Egyesült Államok Williamsburgben semmire se kötelező ígéretet tett arra, hogy törekedni fog a kamatlábak csökkentésére és a „strukturális deficit” felszámolására. A kelet-nyugati kapcsolatok témakörében a kereskedelemről szólva az okmány általánosságban hangoztatja a biztonsági megfontolások szükségességét, ahogy azt Washington óhajtja, de nem tartalmaz konkrétumokat, nyilván tekintetbe véve a kelet-nyugati kereskedelemben közvetlenebbül érdekelt szövetségesek szempontjait. Az Egyesült Államok a williamsburgi értekezlet első pillanatától kezdve hatalmas nyomást fejtett ki nyugateurópai partnereire, hogy rábírja őket fegyverkezési terveinek elfogadására — állapítja meg a találkozóról írt cikkében a Szovjetszkaja Rosszija. Washington rákényszerítette szövetségeseit, hogy igent mondjanak az amerikai rakéták nyugateurópai telepítésére, amenynyiben a Szovjetunió nem egyezik bele az amerikai feltételek elfogadásába a genfi tárgyalásokon. Francois Mitterrand francia elnök hétfőn Williamsburgben így foglalta össze francia szempontból a csúcstalálkozó eredményeit: „Többet értem el, mint amennyit gondoltam, de kevesebbet, mint amiben reménykedtem". A williamsburgi csúcstalálkozó nyugatnémet visszhangja meglehetősen ellentmondásos — írja Follinus K. János, az MTI bonni tudósítója. A kormánypártok — és a hozzájuk közel álló sajtó — külpolitikai vonatkozásban elégedettségüket, gazdasági vonatkozásban viszont inkább elégedetlenségüket hangsúlyozzák. A csúcsértekezlet határozottan megerősítette az újraválasztásáért küzdő brit Konzervatív Párt hazai pozícióit — állapítja meg Aczél Endre, az MTI londoni tudósítója. A hivatalos Tokió üdvözölte, a polgári lapok viszont kétkedően fogadták a williamsburgi tőkés csúcstalálkozó gazdasági állásfoglalásait.