Népszava, 1983. november (111. évfolyam, 258–282. sz.)

1983-11-04 / 261. szám

NÉPSZAVA 1983. NOVEMBER 4., PÉNTEK Megemlékezés az Októberi Forradalomról a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán Az ideiglenesen Magyaror­szágon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságán ünnepséget tartottak csütörtökön a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 66. évfordulója alkal­mából. Konsztantyin Kocse­­tov vezérezredesnek, a déli hadseregcsoport parancsno­kának megnyitó szavai után Nyikolaj Sevkin altábor­nagy, a katonai tanács tagja mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vett Korom­ Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezetője, Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, dr. Vár­­konyi Péter külügyminiszter, Horváth István belügymi­niszter, Borbély Sándor a Munkásőrség országos pa­rancsnoka és Nyikolaj Szil­­csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő­­parancsnokának magyaror­szági képviselője. Jelen vol­tak a párt, állami és társa­dalmi szervek, valamint a fegyveres erők képviselői. Gyenes András kitüntetése és köszöntése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyenes And­rásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnöké­nek több évtizedes munkás­mozgalmi tevékenysége és a szocialista társadalom építé­sében szerzett kiemelkedő munkásmozgalmi tevékeny­sége és a szocialista társada­lom építésében szerzett kie­melkedő érdemei elismerése­ként, 60. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadá­sánál jelent volt Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Somo­gyi Imre, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Központi Bizott­sága és Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Köz­ponti Bizottság titkárai és a Központi Ellenőrző Bizottság Titkárságának tagjai. Gye­nes Andrást a Központi Bi­zottság nevében Németh Ká­roly, a Központi Ellenőrző Bizottság nevében Somogyi Imre köszöntötte. (MTI) Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kroó László­nak, a Szputnyik című fo­lyóirat főszerkesztő-helyette­sének kiemelkedő újságírói és több évtizedes munkás­­mozgalmi tevékenysége elis­meréséül, nyugdíjba vonulá­sa alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. Nyugállományba vonulá­suk alkalmából, kiemelkedő­en eredményes tevékenysé­gük elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács Jancsó János­nak. A Pannónia Szőrmeki­készítő Konfekció és Keres­kedelmi Vállalat vezérigaz­gató-helyettesének és Oros­házi Bélának, a Taurus Gu­miipari Vállalat munkaügyi igazgatójának. Sulyok Mária kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sulyok Mária Kossuth-díjas Színművész­nek, a Magyar Népköztársa­ság kiváló művészének, ki­magasló művészi munkássá­ga és a színházi közéletben betöltött szerepe elismerése­ként, 75. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Zászlórendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést csütörtökön Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. (MTI) Megnyitották a politikai könyvnapokat Az idei politikai könyvnapok rendezvénysorozatának or­szágos megnyitó ünnepségét csütörtökön tartották meg Székesfehérváron, a Fejér megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának székházá­ban. A megnyitó ünnepségen Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója mondott beszédet. Embersége, szellemi öröksége éljen tetteinkben Ságvári Endre születésének 70. évfordulóján „Megérteni csak a szenve­dőket és elnyomottakat sza­bad, s minél inkább meg­értjük őket, annál kemé­nyebben és ellágyulás nél­kül kell folytatni a harcot minden szenvedés okai el­len. — A megértés önmagá­ban félmunka. Gyenge lel­kek sajátja. Aki mindent megért, semmit sem cselek­szik, és az élet cselekvés. A jobb élet még több cse­lekvés. Ez az én utam.. Néhány sor és milyen mély igazságot tár fel. Néhány sorban egy alkotó, cselekvő ember életvallomása. Értel­mesen kialakított életprog­ram és annak tudatos vál­lalása. Ságvári Endrének az írását idéztem, aki utol­só leheletéig ebben a szel­lemben dolgozott. Ságvári Endre 1913. no­vember 4-én született Bu­­d­apesten. Most lenne 70 éves, de csak 31 évet élt. Fiatalon halt meg. De rö­vid életének alkotásai, tet­tei soha sem halványulhat­nak el. Az emberek életének jobbra fordulásáért harcolt. Az egész nemzetéért állt csatasorba, de fiatalok kö­zött küzdött, „mert egy nemzet nem tudja nélkülöz­ni sorsdöntő időkben ifjú­ságának tetterejét és lelkes odaadását”. Ságvári Endréről, életéről és harcáról könyvek, filmek, megemlékezések sokasága szól. Most, az évfordulón az első megemlékezésből, a Békepárt röplapjából idéz­zünk : „Ságvári Endrét a szo­cialista munkásmozgalom nevelte. Nagy tanítója, har­cos vezetője volt a magyar munkásifjúságnak, önfel­áldozó hősiességgel harcolt mindig a proletariátus és az egész magyar nép veszett ellensége, a Hitler-fasizmus ellen... A munkásifjúság szeretett vezérét, a munkás­mozgalom nagyra hivatott katonáját, a magyar szabad­ságharc vezető harcosát vesztette el benne.” Az utó­kor megbecsüli emlékét. Kortársai, akik ismerték, akikkel együtt dolgozott, akikkel együtt szervezte a munkásokat, akik hallgatták szemináriumait, még most, évtizedek múltával is me­leg szívvel gondolnak rá. Még most is Endi­nek em­lítik. Azt gondolom, hogy Ságvári Endre egyik legiga­­zabb öröksége emberszere­­tete, segítőkészsége, közvet­lensége, becsületessége, pon­tossága, szerénysége, tudá­sa és vidámsága. Ságvári Endre közösségi életet élő, sokoldalú ember volt. Az elemi iskolában, a középiskolában és az egye­tem jogi karán szintúgy ki­váló tanuló volt. Tudásának gyarapítására céltudatosan törekedett. Később fogal­mazta meg, éppen tapaszta­latai alapján: „Ha az ember sokat és nem felületesen tanul, eljön az az idő, hogy az egész világot más szín­ben látja, mint a tanulatlan emberek. Tele érdeklődéssel, tele kérdésekkel, amikre iz­galmas és szép dolog meg­keresni a feleleteket. A ta­nult ember soha nem eshet kétségbe, bármit veszítsen is el, mert előtte van az egész felkutatásra váró mindenség...” Ő azonban nem egymaga, hanem a kö­zösséggel együtt kutatta a mindenséget. Emberek, munkások, munkásfiatalok között élni és velük együtt tanulni — ez volt éltető ele­me. Egyetemet végzett, meg­tanult németül, angolul, franciául, jól zongorázott, de szerette a sportot is. Tu­ristáskodott, birkózott, úszott, tornászott. Az egye­tem főiskolai bajnokságot nyert csapatának volt a tag­ja. Mindig vidám volt, és másokat is magával raga­dott. Igen népszerű volt, de annál több, ő, a közösség tagja, barát. Szerette és be­csülte társait. Nagyon sok barátja volt, akik kiálltak mellette, segítették, rejte­gették. Ismerjük életútját, tud­juk vívódásait, míg eljutott a munkásmozgalomig. Szülei nem értették meg, de ő mindig szerette szüleit, ra­jongásig szerette testvérét. „Elhatároztam, hogy mesés­könyvem fogom neked aján­lani — írta húgának. — Minden meséskönyvben, bárhol is árulják, bárki is olvassa, az első oldalon az lesz, hogy azért írtam meg, azért gondoltam ki, mert té­ged nagyon szeretlek." Var­rónőt vett feleségül, aki ma­ga is résztvevője volt a mozgalomnak. Szerelemben, boldogságban éltek. Felesé­ge emlékezésében vall ar­ról, hogy. .....nem egyszer hangzott el tőle, hogy ha el is kell pusztulnia, tudnom kell, hogy ő 30 éves koráig olyan boldogságban élt, hogy más 70 éves koráig nem él­het meg ennyit.” Fiatalon kapcsolódott be a mozgalomba és lett a KMP tagja. Legálisan az SZDP VII. kerületi szerve­zetében dolgozott. Az Or­szágos Ifjúsági Bizottságnak tagja, majd vezetője volt hosszú ideig. Az OIB-ben nagy volt a kommunisták hatása. Harcos, mozgalmas szervezet volt. Ságvári Endre olyan akciókat ter­vezett, szervezett, mint a Tompa utcai nyilasverés. (Ezért el is ítélték, adó­hivatali állásából elbocsá­tották, többé nem lehetett tisztviselő, magánalkalma­zott, jogász.) A Batthyány­­emlékmécsesnél tartott tün­tetés, a Kerepesi úti teme­tői demonstrációk. Részt vett a KMP népfront-poli­tikájának kialakításában, végrehajtásában. Egész napját reggeltől ké­ső estig az emberek, a fia­talok között töltötte. Elbo­csátása után — míg illega­litásba nem vonult — a Népszava kiadóhivatalában, a terjesztési osztály vezető­je volt. Fiatalokkal terjesz­tették a lapot. Rendszeresen eljárt munkásgyűlésekre, ifi csoportokba, a szakszer­vezetekbe vitákra, beszél­getésekre. Az illegalitásban 1942-től páratlan bátorsággal és ügyességgel dolgozott. Na­ponta több találkozót bo­nyolított le, nyomdát szer­vezett, szerkesztette a Bé­kepárt lapját, a Béke és Szabadságot. Utolsó cikké­ben is az ifjúság és nemzet egységét hirdette: „...nincs demokratikus Magyarország az ifjúság demokratikus ne­velése nélkül. Nincs demok­ratikus nevelés az ifjúság politikai szabadsága nélkül. Nincs szabad nemzet sza­bad ifjúság nélkül.” Gazdag örökséget hagyott ránk. Szobra és emléktáb­lái, a róla elnevezett utcák, intézmények ne csak emlé­két hirdessék, hanem em­berségét és szellemi öröksé­gét is jelentsék. Éljen az tetteinkben! Verbai Lajos 5 Felavattál­ az ország első atomerőművét (Folytatás az 1. oldalról) A békeszerető emberek kö­rében tiszteletet és elisme­rést vált ki, hogy a Szovjet­unió a gátlástalan uszító pro­pagandakampány, a provoká­ciók, a felszított feszültség és a politikai konfrontáció lég­körében is józan igazsággal törekszik a párbeszéd fenn­tartására, a katonai szemben­állás szintjének mérséklésé­re. Népünk a legközvetle­nebb módon érdekelt ezek­nek az erőfeszítéseknek a si­kerében. Az MSZMP Központi Bi­zottságának áprilisi ülése mélyreható alapossággal ele­mezte a XII. kongresszus ha­tározatai végrehajtásának menetét, és kijelölte a to­vábbi tennivalókat — mon­dotta ezután Lázár György. Az azóta eltelt jó fél eszten­dő megerősítette a Központi Bizottság helyzetelemzésének helyességét. Közvéleményünk megértéssel és egyetértéssel fogadta a Központi Bizott­ság állásfoglalását, méltá­nyolja az alkotó munkára ösztönző, kiegyensúlyozott belpolitikai légkört, a szö­vetségi politika és a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésére tett lépéseket. Né­pünk nagyra becsüli, hogy a tőkés országok gazdasági vál­ságának elhúzódása, a világ­piaci árak számunkra kedve­zőtlen változásai, az eladási nehézségek ellenére is meg tudtuk őrizni országunk nemzetközi fizetőképességét, a létbiztonságot, szociális vív­mányainkat. (Helyzetünkkel reálisan szá­mot vetve azonban azt is látnunk kell, hogy a jelentős erő­feszítések ellenére sem tudtuk teljes mértékben el­lensúlyozni a világgazdaság rosszabbodásának következ­ményeit, megszüntetni azo­kat a veszteségeket, amelye­ket az aszályos időjárás és saját munkánk gyengeségei okoztak. Fizetőképességünk, megőrzését, az áruellátás biztosítását, népgazdaságunk egyensúlyának fenntartását csak az eddiginél hatéko­nyabb munkával érhetjük el. Helyzetünk azt kívánja, hogy az előttünk álló hetekben további erőfeszítéseket te­gyünk ez évi céljaink elérése vagy megközelítése, és jövő évi tervünk minél jobb meg­alapozása érdekében. A dol­gozó emberekben ehhez meg­van a készség és az akarat. Az irányító szervek és a vál­lalatok vezetőinek a köteles­sége, hogy megteremtsék a jobb munka feltételeit, teret nyissanak a kollektívák kez­deményezéseinek. A Paksi Atomerőmű első blokkja már áramot ad. A következő években azonban tovább folytatódik az erőmű építése. Még három reaktor­blokkot kell üzembe helyez­ni ahhoz, hogy az erőmű el­érje az 1760 megawattos tel­jesítményt. Az eddiginél könnyebb is, nehezebb is lesz az építők dolga. Könnyebb, mert sok értékes tapasztalat halmozódott fel, és nehezebb, mert a követelmények to­vább nőnek, a mérce még szigorúbb lesz — mondotta befejezésül Lázár György, és még egyszer szívből gratulált az erőmű és a paksi atomvá­ros megteremtésében részt vevő valamennyi dolgozónak. Az ünnepségen felszólalt Alekszej Antonov is. Rámu­tatott: az első magyar atom­erőmű reaktorblokkjának avatása nemcsak Magyaror­szág, hanem a szocialista kö­zösség egésze számára jelen­tős esemény, hiszen a közös erőfeszítéseket, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóra váltását tükrözi. A nagygyűlésen Lázár György kitüntetéseket nyúj­tott át a beruházás szerve­zése, megvalósítása során ki­emelkedő munkát végzett dolgozóiknak. Az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrenddel tüntette ki Sza­bó Benjámint, a Paksi Atom­erőmű-beruházás volt kor­mánybiztosát, az Országos Villamostávvezeték Vállalat vezérigazgatóját. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Baranya Sándor, a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat miniszteri biztosa, Eichholtz András, az Erőmű Beruházá­si Vállalat főmérnöke, Hal­mos Sándor, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat létesítmény­igazgatója, Hegedűs György, az MSZ­MP Tolna megyei pártbizottság Paksi Atomerő­mű Beruházás pártbizottsá­ga titkára, Kordis József, az Erőmű és Hálózattervező Vállalat igazgatója, Láczai Szabó Tibor, az Ipari Minisz­térium főmunkatársa, mi­niszteri főtanácsos, Pónya József, a Paksi Erőmű Vál­lalat vezérigazgatója, Szabó Péter, a Villamoserő­mű Ter­vező és Szerelő Vállalat fő­művezetője, Szabolcsi Géza, az Erőmű Beruházási Válla­lat műszaki igazgatóhelyette­se, Tóth Kálmán, a 22. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat ve­zérigazgatója és Zázrivecz István, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat la­katosa. A munkasikerben részes külföldi szakértők, dolgozók közül a Béke és Barátság Ér­demrend kitüntetést kapta: Ivan Prokopenko, a beruhá­zás szovjet szakértői csoport­jának vezetője, a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetésben részesült Viktor Nyikityin, a szovjet szakértői csoport helyettes vezetője, Anatolij Szokolov, a KOR­­TEP ATOMTYEPLOELEKT­­ROPROJEKT össz-szövetségi tervezőintézet kijevi részle­gének igazgatója, Ivan Nye­­kipelov szerelésvezető és Jan Ludvig, a pilseni Skoda Mű­vek vezérigazgatója. Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön hivatalában megbeszélést folytatott Alekszej Antonov­­val, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökhelyettesével, aki küldöttség élén a Paksi Atomerőmű első reaktor­­blokkjának avatóünnepsége alkalmából tartózkodik ha­zánkban. A tárgyaláson érté­kelték a Paksi Atomerőmű létesítése során eddig végzett munka és együttműködés ta­pasztalatait. Eszmecserét folytattak az erőmű második, A Paksi Atomerőmű I. sz. Blokk­ja átadása alkalmából a munka Érdemrend EZÜST FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Csizmadia Endre, a Paksi Atom­erőmű-építkezés szakszervezeti Intéző bizottsága titkára. munka Érdemrend BRONZ FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Csergő Antal, Április 4. Gép­ipari Művek műszaki vezető, szb közgazdasági bizottság tagja, Kuzmenkó Péter, Gyár- és Gép­szerelő Vállalat vezető szerelő, főbizalmi, Szabó László, Ganz- MÁVAG termelési Irodavezető, főbizalmi. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT ARANY FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Gulyás Gyula, Magyar Hajó- és Darugyár hegesztő csoportveze­tő, bizalmi, Kuppel Sándor, 22. sz. Álami Építőipari Vállalat ki­tűző, vezető főbizalmi, Nyúl Ká­roly, Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat turbinaszerelő, központi ve­zetőségi tag, főbizalmi, Révko­máromi Lászlóné, Erőmű Beru­házási Vállalat csoportvezető, fő­bizalmi, Schmalcz Ferenc, Vil­lamos Erőmű Tervező és Szere­lő Vállalat csoportvezető, főbi­zalmi, Vigh Ferenc, Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vál­lalat lakatos csoportvezető, bi­zalmi, SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT EZÜST FOKOZATA KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: . Banyár Sándor, Ganz-MÁVAG kazettaátrakógép-szerelő, főbizal­mi­ helyettes, Bekker József, Erő­­­­mű Beruházási Vállalat műszaki ellenőr, bizalm­, Besenyői László, Ganz Villamossági Művek sze­relő, bizalmi, Czibre Zoltán, 22. sz. Állami Építőipari Vállalat ne­hézgépkezelő, szb munkavédelmi felügyelő, Dächert Imréné, Paksi Atomerőmű Vállalat szb-titkár, Elischer Károly, Erőmű Beruhá­zási Vállalat műszaki szakelő­adó, szb munkavédelmi felügye­lő, Körmöczi József 22. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat művezető, vezető főbizalmi­ helyettes, Lang Ferenc, 26. sz. Álami Építőipari Vállalat csőszerelő, vezető főbi­zalmi, Máthé András, Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vál­lalat szállítási csoportvezető, bi­zalmi, Mitler János, Csőszerelő­ipari vállalat csőszerelő, főbi­zalmi, Salamon Zoltán, Paksi harmadik és negyedik reak­torblokkjának építésével, a szállításokkal összefüggő kér­désekről és közös feladatok­ról, az atomenergetikai együttműködés továbbfej­lesztéséről. Érintették a ma­gyar—szovjet gépipari együtt­működés más területeit is. A találkozón részt vett Pjotr Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere, Jakov Rjabov, a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatok állami bizottsá­gának­ elnöke. Jelen volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Atomerőmű Vállalat csoportve­zető, szb termelési felelős, Seres Sándor, Április 4. Gépipari Mű­vek hegesztő, bizalmi, Szabó Bé­la, ÉFÉDOSZ paksi szervezője. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT OKLEVÉL KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT: Balogh Adolfné, Erőmű Beru­házási Vállalat, ügyintéző, bizal­mi, Bányász Ferenc, Villamos Erő­mű Tervező és Szerelő Vállalat villanyszerelő, bizalmi helyettes, Budai Attila, 26. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat ács-állványozó, főbizalmi, Debreczeni János, 22. sz. Állami Építőipari vállalat ács-állványozó, főbizalmi, Duga Lajos, 22. sz. Állami Építőipari Vállalat betanított ács, bizalmi, Farkas István, Országos Szak­ipari Vállalat festő csoportveze­tő, bizalmi, Farkas Lászlóné, 22. sz. Állami Építőipari Vállalat anyagkönyvelő, bizalmi, Féhr Józsefné, Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat kézilány, főbizalmi­­helyettes, Füle István, Paksi Atomerőmű Vállalat üzembehe­lyező, főbizalmi, Fülöp István, Dunamenti Hőerőmű Vállalat műszerész, szocialista brigádve­zető, Halász Gáborné, Vegyimű­veket Építő és Szerelő Vállalat kalkulátor, bizalmi, dr. Józsa István, Paksi Atomerőmű Válla­lat beosztott fizikus, bizalmi, Ko­csis Józsefné, 22. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat anyagkezelő, bi­zalmi, Kövér Béla, Erőmű Be­ruházási Vállalat műszaki szak­előadó, bizalmi, Krakovszky Ti­bor, Építőipari Gépesítő Vállalat művezető, főbizalmi, Laisz Pál, Pécsi Hőerőmű Vállalat villany­szerelő, bizalmi helyettes, Lipták János, 26. sz. Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelő, bizalmi, Mukli Sándor, 26. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat kubikos, főbizal­mi, Pach János, Paksi Atomerő­mű Vállalat, csoportvezető, bizal­mi, dr. Páli Etelka, Paksi Atom­erőmű Vállalat, osztályvezető, vszb-tag, Sipos Ágota, Erőmű Beruházási Vállalat, szakszerve­zeti intéző bizottság munkatárs, Spiegel Zoltán, Erőmű Beruhá­zási Vállalat műszaki ellenőr, bi­zalmi, Szabó Ferenc, Vegyimű­veket Építő és Szerelő Vállalat lakatos, bizalmi, Tabajdi György, Gyár- és Gépszerelő Vállalat üzembehelyező, bizalmi, Tenki Zoltánná, Gyár- és Gépszerelő Vállalat műszaki ügyintéző, oiszle­­tag, Toronyi Györgyné, Április 4. Gépipari Művek elektroműsze­rész, főbizalmi, Tóth Béla, Erő­mű Beruházási Vállalat műszaki ellenőr, bizalmi. Vitai János, Vil­lamos Erőmű Tervező és Sze­relő Vállalat erőműszerelő, bizal­mi. Zakál Zoltán, Paksi Atom­erőmű Vállalat művezető, szb munkavédelmi felügyelő. A kitüntetéseket november 2-án, a paksi Munkásművelő­dési Központban megrende­zett ünnepségen, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese adta át. *

Next